Kedves Emberke! Először nézz kötül a helyi Önkorményzat képviselő-testületi rendeletei között, hogy nincs-e köztük hatélyos, ami társasházak támogatásáról szól. A bp-i Önkormányzatok egy része folyamatosan részt vesz a városrehabilitációs pályázatban, vissza nem térítendő és kamatmentes hitel formájában nyújtott támogatással. Más részének nem telik a vissza nem térítendőre, de indokolt esetben 1-5 éves időtartamra ad kamatmentes hitelt a házaknak. Természetesen van olyan kerület is, ahol erre sem futja a szűk keretből.
Pl. a <a href="http://www.raiffeisen.hu/rai/raiportal/ep/programView.do?programPage=%2Fep%2Fprogram%2Fproduct.jsp&programId=1073756515&channelId=-1073753633&BV_SessionID=@@@@1601643687.1169308509@@@@&BV_EngineID=ccchaddjmfmdjggcefecghkdghkdffg.0" target="_blank">Raiffeisen</a>
Nikola! Nem célom, hogy meggazdagodjak, elég lenne, ha létbiztonságban élhetnék. A saját házaimnak magam készítettem az SZVB, majd a tulajdonosok bevonásával, és számtalan háznak segítettem már elkészíteni a saját házra szabott SZMSZ-t, mert amit ügyvédek ajánlanak időnként horror összegekért, az csak sablon, és vagy az marad, vagy kőkeményen megdolgozik a ház azért, hogy benne legyen, ami nekik kell. A mai napig sem értem , hogy egy SZMSZ elkészítéséért elkért díjazás miért függ például az albetétek számától...
Van valakinek konkrét információja arról, hogy komoly önerővel rendelkező társasház milyen hitelt tudna felvenni?
Az LTP nem jó nekünk, mert túl sok a havi törlesztése és 3,5 millió a minimum felvehető összeg és mivel komoly felújítási alapot fizetnek a lakók, így már több költséget nem lehet rájuk terhelni.
Nekünk 1-2 millió is elég lenne egy olyan konstrukcióval, hogy a jelenlegi felújítási alap (kb 24000 Ft/hó) fedezze a havi törlesztőrészletet.
Még valami: ha a közgyűlés vagy a lépcsőházi részközgyűlés úgy határoz, hogy a közös tárolóban csak lomok tárolhatók, akkor viszont lomtalanításkor ki kell üríteni a teljes tárolót, tehát kidobhatják a lomnak ítélt szekrényedet. De csakis akkor, ha egyértelműen arról szól a határozat, hogy kizárólag lomok tárolására szolgál a helyiség, és lomtalanításkor ki kell üríteni. (ileyen esetben lomtalanítás előtti napon bevonszolod a szekrénykédet a szobába, és lomtalanítás után két nappal vissza a tárolóba) :))
Az írásbeli szavazás szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. Majdnem azonos a szabály, mint a közgyűlésen, csak írásban kell a kérdésekre válaszolni.
Az írásbeli szavazás esetén részletesen írásban kell tájékoztatni minden tulajdonost arról, hogy miért van a szavazás. Csatolni kell hozzá az SZVB írásos véleményét. Ha a határozati javaslatból lényeges körülmények nem tűnnek ki, amik alapján mérlegelni tud a tulajdonos, akkor ezeket az információkat mellékletként csatolni kell. A közgyűléshez hasonlóan minimálisan 8 napos határidőt kell biztosítani a szavazásra. (SZMSZ esetén pl. 15 munkanapot!) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmű igen, nem vagy tartózkodom válasszal lehessen válaszomni. Egy határozati javaslatban csak egy kérdésről lehet dönteni. A szavazás eredményéről a határidő lejártát követő 8 napon belül minden tulajdonost írásban kell értesíteni. Csak az a szavazólap érvényes, amelyiken egyértelműen egy választ jelölt meg a tulajdonos, szerepel rajta a tulajdonos aláírása, és a szavazás napja. Fontos, hogy az írásbeli szavazásnál is lehet tartózkodni. Ennek a szavazatok összeszámlálásánál van jelentőssége. Írásbeli szavazás csak akkor lehet érvényes, ha az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított 50 %+ 1 )minősített többséget igénylő határozat esetén a minősített többségű (2/3, 4/5) - szavazat a kitűzött határidőig beérkezett. A szavazatok számlálásánál külön össze kel számolni az igen, a nem szavazatokat és a tartózkodást is. Itt van fontos szerepe a tartózkodóknak. A tartózkodás mindig a többséget erősíti. Érvénytelen az írásbeli szavazás, ha nem érkezett be az 50 % +1 szvazat, vagy ha az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított 1/10-nél többen bármilyen javaslatot írtak a szavazólapra. Az érvénytelen írásbeli szavazást nem lehet írásban megismételni. Érvénytelen szavazás esetén közgyűlést kell összehívni.
Ha a közös tároló neve nem lomkamra, akkor akár használható tárgyak is tárolhatók benne huzamos ideig. Ha az a szekrény, és a többi holmid együttesen nem foglal el nagyobb helyet, mint ami téged megillet a tárolóból, akkor szerintem senki nem köthet bele, hogy ott tartod. Egy dolgot kell tudnod: a közös tárolóban elhelyezett értékeidért a Társasház nem felel. Tehát ha onnan valaki meglovasítja a fél milliót érő 200 éves rózsafa könyvszekrényedet, akkor nem követelhetsz a háztól kártérítést. A közös képviselőtől viszont igen, ha önkényesen elviteti! Sőt, birtokvédelmi eljárást indíthatsz ellene, vagy feljelentheted a rendőrségen.
Az lenne még a kérdésem, hogy az írásbeli szavazás hogyan működik? Hány % kell ahoz, hogy el legyen fogadva a javaslat? Meg hát nálunk úgy volt, hogy válaszként -igen- és -nem- volt. Tartózkodom, nem.. Ilyent lehet? És hát sokan el se olvasták. :S
Meg még annyi, hogy a közös tárolóban lehet olyan jó állapotú szekrényt tárolni ami nem fér el a lakásban? Úgy értem nem lomtalanításig meg ilyenek. Vagy erre mondtad, hogy a lépcsőház lakóitól függ?
Lehet,hogy egy kicsit off-olok, elnézést.Mivel itt elég sok közös képviselő megfordul,szeretném egy kicsit magam rekámozni.Vállalkozásom társasházak,lépcsőházak takaritásával foglalkozik.Ha valahol aktuális lenne,szivesen adok árajánlatot.Elsősorban.IV,XIII,XIV,XV,XVI,XVII-kerületben dolgozunk.Köszönöm,hogy elolvasták.
Jól gondolod. A törvény is kimondja, hogy a jegyzőkönyvbe bármelyik tulajdonos betekinthet, és arról a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
Az alapító okiratból az alapító tagok kaptak, és ez továbbszáll az új tulajdonosokra. Amennyiben az új tulaj nem kapja meg a lakással együtt, mint hozzá tartozó dokumentációt, annak másolata is kérhető a közös képviselőtől.
Az SZMSZ-nek már a tervezetét meg kell kapnia minden tulajdonosnak. Az elfogadást követően pedig minden olyan dokumentumot, ami a szabályzat módosításáról szól.
A füves területről választ kapsz az Alapító okiratból. Ha szerepel a közös tulajdon felsorolásában, akkkor valóban a Társasház tulajdona. A közgyűlésen nem kötelező résztvenni. Ez valóban "csak" joga minden tulajdonosnak. Beszélgetni kell egymással. Felhívni egymás figyelmét azokra a dolgokra, amik nem jól működnek. Ma egyre inkább nem mindegy, hogy mennyit fizetünk. Nagyon jó megoldás a nagyobb részvételi arány érdekében a házban, vagy az udvaron tartott közgyűlés. A társasházi törvény lehetőséget biztosít részközgyűlések megtartására is. Ez azt jelenti, hogy egyes lépcsőházakat érintő kérdésekben csak az érintett lépcsőháznak is lehetősége van közgyűlés megtartására. Egy-egy kevésbé jelentős kérdésről tartott részközgyűlés rá is ébreszthet tulajdonosokat arra, hogy érdemes részt venni a közgyűléseken, ahol a lényeges kérdésekben születnek a döntések. Írásban közöljétek a közös képviselővel, hogy arra vonatkozó közgyűlési határozat nélkül nem jogosult a közös tároló kiürítésére. Amennyiben ezt megteszi, birtokháborítást követ el. A közös tárolókkal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy amíg a tulajdonosok között nincs vita a hely elosztásáról, és arról, hogy ki mit tesz oda, addig a közös képviselőnek nem kell beleavatkoznia a tároló felosztásába, és abba sem, hogy ki mit tart ott, ha betartja az előírásokat.
A füves terület a 2 ház tulajdona, nem az önkormányzaté. Legalábbis eddigi ismereteim alapján.
Szóval végülis közgyűlés.. Rendben. Az a baj, hogy tulajdonképpen arra, hogy a lakók elmenjenek rá, nincs kötelezettség igaz? Mert nálunk sajna nem sokan mennek el. Aztán akkor az a pár ember aki ott van, eldönthet mindent.. Ebben a 2 házban 80 lakás van, és nem sokan mennek el a közgyűlésekre. 20-an kb. Vagy azért mer dolgoznak, vagy nem érnek rá, elfelejtik. Hogyan lehetne úgy közgyűlést tartani, hogy tényleg mindenki ott legyen? A két ház közti területen? Bár az se hiszem, hogy megoldás lenne..
Még valami. A közöstárolóban a lakók tartanak olyan dolgokat (mi is) amit tulajdon képpen használunk, vagy csak fére van téve, mert hát nem fér el a lakásban. Nekünk pl. van 2 nagyon jó állapotban lévő kisszekrény. Ezez az enyémek lesznek, ha lesz külön szobám. Így hát elégé rosszul érintene, ha kipakolnák. Aztán nekünk van még ott egy régi "családi" babakocsi. Szerintem az egy emlék. Aztán még mások is tartanak ott egy szkrényt, (kicsi) amin befőttek vannak. Szóval azt megértem, hogy a "kacatokat" ki akarná selejtezni. Ez oké is lenne. De olyan mintha mindent ki akarna tenni. Minden lépcsőháznak meg van a maga 2-3 közös tárolója. Azt hogy ezekben mit tartunk, azt nem a lépcsőháznak kéne megbeszélnie? Persze ésszerű dolgokat, nem benzint meg ilyesmit.. :)
Szóval vannak olyan dolgok a tárolóban, ami azért van ott, mert a lakásban nem fér el. Ez baj lenne?
2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény 23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. (2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja. 28. § A közgyűlés határoz: a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
Ebből egyértelmű, hogy nem a közös képviselő határozza meg, hogy mire használhatjátok a közös tárolót, hanem a közgyűlés. Erről a kérdésről az SZMSZ-ben is rendelkezhettek. Minden olyan eszköz, berendezés, anyag elhelyezhető a közös tárolóban, ami egy lakásban is tartható. A közös tárolók a Társasházakban többnyire azt a célt szolgálják, hogy az év közben meghibásodott, megúnt, azaz lomnak minősített használati tárgyakat, bútorokat ott a tulajdonosok elhelyezhessék a következő kollektív lomtalanításig. Ez nem azt jelenti, hogy bepakoljuk a romokban álló bűtorainkat, és ott is felejtjük öket. Ahol nincs ingyenes lomtalanítás, ott természetesen időnként meg kell azt szervezni, hogy a lomok legalább évente egy alkalommal elszállításra kerüljenek. Ezt a közös képviselő szervezi meg, de nem önkényesen, hanem közgyűlési határozat alapján. A közös tároló használható kerékpár, gyermekkocsi tárolására is, ha a közösség így határoz. Nem tárolható közös tárolóban még közgyűlési határozat alapján sem üzemanyaggal működő jármű, eszköz: Ilyen a motorkerékpás, fűnyíró, kapálógép, ... Ezek közös tárolóban történő tárolását tűzvédelmi szabályzat tiltja.
A közös képviselő akkor szólíthatja fel a tulajdonos/oka/t, ha nem a közgyűlési határozatban megjelölt célra, vagy mértékben használjálk a közös tárolót. Pl. ha valaki műhelyt rendez be magának, és ezzel meggátol másokat a tárolásban, vagy ha valaki önkényesen lezárja, kizárólagos használatba veszi a közös tárolót.
A társasház működési elve tömören összefoglalva: A közösség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés!!!! A közös képviselő végrehajtja/végrehajtatja a közgyűlés által hozott határozatokat. A Számvizsgáló bizottság ellenőrzi a közös képviselő ügykezelő tevékenységét.
A közös képviselő csak azokban a kérdésekben jogosult döntéshozatalra, amelyekben a tulajdonosok erre a Szervezeti és működési szabályzatban felhatalmazták. Kivétel ez alól az azonnali beavatkozást igénylő élet-, és balesetveszély elhárítására, és a kárelhárításra vonatkozó döntés.(tűz, víz, katasztrófa)
Két ház közötti füves terület használatát a terület tulajdonosa határozza meg. Amennyiben a terület az Önkormányzaté, akkor az illetékes osztályon kaphattok választ, hogy tilos-e a fűre lépni, ott kutyát sétáltatni, labdázni vagy focizni. Amennyiben valamelyik társasház tulajdona, akkor a társasház határozhatja meg a terület használatának, hasznosításának módját. Ezek a területek többnyire az Önkormányzat tulajdonában vannak.
Egyáltalán nem baj, hogy próbálod a társasházi élet szabályait tisztázni.
A közös képviselő jogtalannak vélt intézkedéseire fel lehet híívni a Számvizsgáló bizottság figyelmét, és kérni, hogy ellenőrzésük során kiemelt figyelmet szenteljenek a kérdésnek. A másik lehetőség: tártivevényes levélben kell a közös képviselő jogtalan (vagy jogtalannak vélt) döntéseit, intézkedéseit visszautasítani, és kérni, hogy a kérdéskörben a közgyűlés hozzon határozatot.
Az első az lenne, hogy a közösképviselőnk, ki akar pakoltatni szinte mindent a közös tárolókból, azzal az ürüggyel, hogy "gyúlékony anyag". Pl. szekrény, bicikli, szerszámok, babakocsik, meg még nem tudom mik.. Mindezt a 'tulajdonos' költségére. Miért baj, ha ilyesmik vannak a KÖZÖS tárolóban? Senki nem panaszkodott idáig. Mindenkinek jut hely. Szóval ezzel mit lehetne csinálni?
A másik kérdésem az lenne, hogy (nálunk 2 panlel ház van és közötte füves terület) a füves területen a lakóknak mihez van tulajdonképpen joga? Mert nálunk szinte mindent zokon vesz egy két ember. Vanaki azt is, ha csak rálépünk a fűre. Meg tiltották a kutyasétáltatást is. Ez még addig a pontig érthető, hogy ne oda ürítsen az eb. Ezzel én is egyet értek, mert hát ki szeret belelépni egy ilyen aknába. (Én össze is szoktam szedni) Nade az hogy még csak futtatni se lehet ott? Mikor nem is ugat meg nem ássa fel a kertet, semmi rosszat nem csinál. A környéken sajnos nem sok lehetőség van kutyafuttatásra. Szóval ezt nem értem. Közösségi élet 0. Még csak egy pad sincs a környéken..
No hát (egyenlőre) ennyi lenne. Elnézést hogykikeltem egy kicsit, de néhány dolog nagyon tud idegesíteni..
A válaszomnak nem fogsz örülni: Hőszigetelheti a saját lakását. Senki sem kötelkezhető arra, hogy fűtse a lakását. A Távhő-szolgáltatók is szívbaj nélkül kötnek le egyre több lakást tetemes tartozás miatt a rendszeréről. Ettől kezdve azok a lakások is fűtetlenek. Tudom, hogy nem vigasz, de körülöttem is csupa fűtetlen lakás van.
A baj az, hogy a tulajdonosok többségének is csak tetszik a felelősségre való figyelmeztetés, és ezt sajnos néhány "kolléga" ki is használja.
Egyszer megkérdeztem egy magát kollégának valló egyéntől, hogy hogyan mer annyi házat vállalni, amennyit a legjobb tudással és a legnagyobb igyekezettel sem lenne képes felelősséggel és megfelelő színvonalon kezelni és képviselni. Cinikusan az arcomba nevetett, és csak ennyit válaszolt: -Miért ne? Nem akarom életem végéig ezt csinálni! Pár év alatt megszedem magam, és lépek. és röhögve hozzátette: - Amíg lócitrom van, veréb is lesz.
Én pedig azt üzenem a verebeknek, hogy járjanak nyitott szemmel, és igyekezzenek kerülni a lócitromot. Ha mégis belepottyannának, akkor pedig tegyenek meg mindent, hogy ne ők fulladjanak bele a sz..-ba!
Komolyra fordítva a szót: A tulajdonosok döntő többségének fogalma sincs arról, hogy létezik a Ptk, ami hosszasan taglalja a tulajdonosok jogait, kötelezettségeit. A társasháztulajdonnal kapcsolatosan pedig már külön törvény is rendelkezik.
Van egy alapszabályunk, amit hozzád hasonlóan sokan csak megmosolyognak, és nem vesznek komolyan: A törvény nemtudása nem mentesít a jogkövetkezmények alól! Ez azt jelenti, hogy egy bűntetőeljárásban senki sem hivatkozhat arra, hogy én nem tudtam azt kérem, hogy ...
A tulajdonosokhoz hasonlóan a közös képviselők között is akadnak törvényeket nem ismerő, vagy épp csak nem tisztelő emberek. Adott esetben ők sem mentesülnek a jogkövetkezmények alól csak azért, mert nem ismerik, vagy nem veszik komolyan a vonatkozó törvényeket.
Nekem két elődömmel kapcsolatos ügyem van, amit az Ügyészség vádemelési javaslattal átadott a Bíróságnak. Az egyik csalás, sikkasztás, okirathamisítás, a másik pedig csalás, okirathamisítás, hanyag-, hűtlen kezeléssel okozott jelentős anyagi kár megalapotott gyanújával. Mind két esetben többéves anyagot kellett teljesen feldolgoznom, hogy a Társasház nevében tett feljelentés már az indulásnál kellően megalapozott legyen.
Több biztosítótársaság ajánl a közös képviselőknek kifejezetten az ő tevékenységükhöz kapcsolható felelősségbiztosítást.
Ez a felelősségre való figyelemfelhívás tetszik. Csak mondd meg, volt már rá precedens, hogy valami gáz golt és a közös képviselőre tudta a ház hárítani a felelősséget? VAlamint van erre valamilyen felelősségbiztosításotok?
Az alakuló közgyűlsé ősszehívására is vonatkozik a 8 nap.
Én egyáltalán nem tartom érdekesnek (sokkal inkább felháborodom rajta), hogy a beruházó egy szakmai képzettségel és tapasztalatokkak nem rendeklező embert kér fel, mert így nagyobb az esélye arra, hogy nem lesz képviselve az ő érdekeivel szemben a Társasház érdeke, sem műszaki-garanciális, sem gazdasági, sem jogi téren.
Én a helyedben most nem az üzletszerű jelentésén morfondíroznék... Felmérném, hogy hányszázmilliós vagyon teljes anyagi-szakmai-erkölcsi felelősségét veszem a nyakamba. Rendelkezem-e a szükséges tapasztalatokkal, ismeretekkel, hogy bele ne bukjak, és velem az élen nehogy százezreket esetleg milliókat veszítsen a közösség.
A nettó 700 Ft/lakás nem számít minimális díjazásnak! Az bruttó 950 Ft/lakás. Társasházat terhelő közterhekkel emelve közel több, mint 1300 Ft lakásonként, Ez ma Budapesten egy képzettséggel rendelkező, főállásban üzletszerűen tevékenykedő társasházkezelő szokásos díjazása.
Az épületet a pincétől a padlásig centiről centire szemlézni kell. Ebbe a műszaki átvételbe nem árt bevonni egy gyakorlott műszaki ellenőrt, aki kapásból látja a hiányosságokat, hibákat, esetleges méretbeli eltéréseket a tervhez képest, ... A műszaki átadás-átvételt elvileg akkor kell megejteni, amikor kész a beruházás. Addig az alakuló közgyűlésnek sem sok értelmét látom.
Én ezzel az ügyvédi állásfoglalással értek maximálisan egyet.
A szakképzettség megszerzésével kapcsolatosan sokan arra helyezik a hangsúlyt, hogy kaphatnak-e díjazást képzettség nélkül, avagy sem.
Kossuth Rádió / Törvénykönyv
Kiváló közös képviselő a szomszédasszony, de nincs vizsgája… Elhangzott: 2004. augusztus 23. 2004. október 15., péntek 12:03 703 olvasás
Ha a társasház meg van elégedve a közös képviselőjével, de az nem szeretne levizsgázni, akkor semmi akadálya, hogy tovább dolgozzon, ám fizetést nem kaphat érte, csak költségtérítést.
Egy ház közös képviselője az új törvényre hivatkozva azt mondta, hogy változtatni kell a ház eddigi működésén, mivel a törvény ingatlankezelői szakvizsga letételét tette kötelezővé. Ők viszont azt olvasták ki a törvényből, hogy ez a kötelezettség nem vonatkozik arra a közös képviselőre, illetve arra az intézőbizottsági elnökre, aki nem üzletszerűen végzi a társasház ügyeinek intézését. Ezért szeretnék tudni, hogy mit jelent az üzletszerűen végzett társasházkezelés hogy kell ezt érteni.
Először is szeretném hangsúlyozni, hogy csak 2005. január 1-től lép be a vizsgakötelezettség – kezdte válaszát dr. Pesta János ügyvéd. – 2004. folyamán a közös képviselő változatlanul ellátja a társasházkezelési munkákat is, vizsgakötelezettsége csak jövőre keletkezik. De a hat lakásnál nem nagyobb társasház esetében csak lehetőség, hogy a közös képviselő rendelkezzen ilyen vizsgával, mert a törvény nem kötelezi a kisebb társasházakat erre még 2005-ben sem.
Ez a vizsga egyébként elég sokrétű. Szerepelnek benne bizonyos felújítással kapcsolatos tudnivalók, gazdasági és jogi ismeretek is. A közös képviselőnek ugyanis feladata felmérni az épület állapotát műszaki szempontból, tervet készíteni arra nézve, hogy milyen fenntartási felújítási munkákat kell elvégezni a jövőben. Ezen túlmenően gazdasági szempontból is át kell tekintenie a ház állapotát, hogy van-e arra lehetőség, hogy valamelyik közös tulajdonú helyiség vagy terület bérbeadásával jövedelemhez jusson a társaság. Jogi ismeretekkel is rendelkeznie kell a társasház kezelőjének, tudnia kell azt, hogy milyen szabályok szerint működik a társasház, hogyan tud a társasházi közösség külső személyekkel szerződést kötni. Meg kell tudnia tervezni a jövendő kiadások fedezetét is, hogy honnan tudja majd a társasház előteremteni a hosszútávra tervezett, olykor nagyon költséges munkák kiadásait. A döntés azonban mindig a társasházi közösség közgyűlésének kezében van.
Abban az esetben, ha egy tulajdonostárs látja el a közös képviselői feladatokat, mert mondjuk építész, és amúgy is ért hozzá, és nem kap munkadíjat a tevékenységéért, akkor neki nem kell vizsgáznia. Viszont, ha kap fizetést a munkáért, le kell tennie a vizsgát. A költségtérítés nem számít munkadíjnak, tehát, ha a mondjuk képviselőséggel járó telefonköltséget megtéríti a társasház, ennek semmi akadálya. Tehát, ha a társasház meg van elégedve a közös képviselőjével, de az nem szeretne levizsgázni, akkor semmi akadálya, hogy tovább dolgozzon, de fizetést nem kaphat érte, csak költségtérítést.
