Ugyan úgy meg kell kérni az engedélyt borászati üzem létesítésére + hegyközségi tagnak lenni és azt hiszem a falugazdásznál kell őstermelőnek bejelentkezni.
Egy kis borászat engedélyeztetése mennyi papírmunkával jár, illetve költséggel? 50 hl bort ha hivatalosan szeretnék csinálni kell céget alapítanom, vagy elég őstermelőnek lennem?
Kedves Fórumozók! A rég beszélgettünk,s közben mélyebbre ástam magam a témában,-változnak a tervek s lassan lassan közelebb kerülök a nekem megfelelő megoldáshoz.A régi bejegyzéseim szerint egy kis pince vásárlása előtt álltam,mely azóta már feledésbe merült,oka a Pestről érkező tulaj a meghirdetett 4 m-ről emelt 4.5-re,valamint a belmagasság csak 2 méter volt,-pancsernak nézett a 46 évemmel.
Azóta pár borászatnál érdeklődve arra a végeredményre jutottam hogy itthon háznál egy föld feletti szigetelt könnyűszerkezetes épületben hozom létre a borászatot.Előny: háznál állandó felügyelet;380 v ,csatornázás ,gáz megléte;biztosított vagyonvédelem;nincs utazgatás a pincétől az otthonomig és vissza;modern technika bevezetése melyhez még könnyen tudok igazodni az épület kialakításánál;optimalizálni tudom az árumozgatást.
Hátrány:temperálnom kell az épület hőét(hűtés,fűtés);hatósági eljárások;tervezői és kivitelezői munka;falusi környezetbe nem illeszkedő csarnok épület.
Kérnélek benneteket ha valakinek van rálátása adott álláspontra az segítsen jó tanácsokkal és referenciákkal,hisz nagy döntések előtt állok és kis ember vagyok ahhoz hogy mellé nyúljak a dolgokhoz.Remélem tudok előre haladni és tapasztalataimmal az utánam következőket segíteni tudom.Esetlegesen megemlíteném még az idén megyek (12-17 ig)Szekszárdra a Hűtő-Műtősök-höz és a Póstás Péter borász Úrhoz.Aki arra tevékenykedik és lenne mondanivalója vagy esetleg a Pápa- Szekszárd útvonalon beülne mellém a kocsiba a téma után érdeklődve az jelezze a 06 30 3480635-ön.
A mai nap lefoglalóztam egy Wottle 1250 RS prést.Ha ismeritek írjatok jót és rosszat.
Nem tudom, hogy mekkora mennyiségről van szó, de ha már úgyis mész laborba akkor csináltass egy próbaderítést is. Ez kb: 2000 Ft meg 2 liter borral több.
Szűrést a mennyiségtől és a szűrőgéptől függően lehet egy vagy két menetben. Ha két menetben csinálod akkor először a derítés után egy tisztító szűrést 2 mikronos szűrőlappal majd egy 0,4 vagy 0,3 mikronossal egy steril szűrés. Ha egy lépésben csinálod akkor derítés után steril szűrés.
Valószínű attól van ecetes szaga, hogy ahogy fogy a bor belőle a tartály oldalán marad egy vékony réteg és az ecetesedik meg. Legalábbis nálunk az úszófedelesnél (szilikongumis) ez szokott lenni a szag forrása.
Próbáld meg mindig körbetörölni a tartály oldalát ahogy fogy a bor belőle.
Ha akkor is lesz szaga akkor nem tudom mitől lehet.
A szag beazonosítására én nem vállalkoznék, de én is meglehetősen furcsa szagot érzek mindig ha beleszagolok. Szerintem ez talán a bor és a parafin illatának a keveredése, bár a parafinnak pont az a feladata, hogy légmentesen lezárja a bor felszínét. A szag annál erősebb, minnél kevesebb bor van a tartályban.
A szakirodalomban nem találtam utalást a jelenségre, de tapasztalataim szerint a bor minőségét nem befolyásolja. Igaz, hogy az acéltartályban eddig egy évnél tovább nem tartottam a bort.
Igazad van, felületes voltam. A barriqe és a sima hordós érlelés nem ugyanaz, bár mindkettő hordóban történik. Ami az érést illeti még a 2-3 év se túlzás, de addigra mindig elfogy. Én egyébként a második évben palackozom.
A barriqe érlelést először csinálom. Ha nem jön be, akkor sem lehet annyira rossz, hogy ne ért volna meg egy kísérletet. Legfeljebb jövőre nem csinálom.
Én a barrique érlelésre értettem, hogy nem szeretem. Szerintem egy jó vörösnek legalább 1,5 éves hordós érlelés kell, hogy rendesen kijöjjenek az ízek és nagy bor legyen belőle. Utána jöhet a palackozás (ha van még akkora belőle) vagy acéltartály, hogy ne öregedjen tovább.
Nagyon jó házasítás lesz, a bíborkadarka egy árnyalattal mélyebb szint ad neki és szép bársonyosra kisimítja a savait. Csak az arányokra figyelj nehogy elvigye a Cabernet jellegzetes jegyeit.
Egy kis füstös íz jól áll neki de ez ízlés kérdése.
Én személy szerint nem vagyok híve a barrique boroknak.
Köszönöm a tanácsokat. A hordón még egy ideig dolgozni fogok és csak utánna teszem bele a bort, ami egyébként egyértelműen jobbnak igérkezik a tavalyinál.
Érdekes a meszes eljárás, de azt nem vörös bor utánni színtelenítésre használták?
Azért ha bort raksz bele kóstolgasd sűrűbben nehogy nagyon barik íze legyen. Ha teheted akkor cserélgesd benne a bort.
Forrázáshoz csak egy régi eljárás amire még emlékszem, hogy öregapám még oltatlan mésszel forrázta az új hordókat. Aztán később amiket vettünk azokat a városi fűtőműnél gőzzel forrázták ki. Annak idején elég sokan vitték oda az új hordóikat csak mikor elment az öreg szaki nyugdíjba az újak már csak próbálkoztak a gőzöléssel de nem sikerült nekik, volt mikor szét is robbantották a hordót.
Mivel az idő nem sürget, mégis elkezdtem a hordó beavatását, mert félek az erős tölgyfa íztől. Eddig összesen 4 áztatáson és két forrázáson vagyok túl, de még mindig világos sárga a víz színe és meglehetősen erős tölgyillata van még a hideg áztató víznek is. További áztatásokat tervezek és majd sort kerítek a szódás forrázásra is.
A hordó illata egyébként olyan erős, hogy betölti az egész pincét.
Én áztatnám vízzel 1-2 napig majd mehet bele a bor. DE! Mivel ilyenkor erősebb a hordóban lévő íz anyag ezért nagyon eltolhatja a bor ízét. Szóval az első hordós érlelést rövidre kellene venni, hogy ne legyen olyan hordóízű a bor. Én legalább is így fogok tenni. Van 2 db tölgyfa hordóm, fehér boros, elvileg csak 1x volt benne bor. Nagyon kellemes illata van, nem tűnik erősen pörköltnek sem. Az első nyírcuve-t majd ebben szeretném érlelni. De csak rövid, pár hetes érlelést kap, hogy ne legyen túl hordóízű.
Természetesen magától a készítő mestertől tudom, hogy közepes pörkölésű és amikor elmondtam neki a, többek közt RAMBO által is leírt beavatási eljárást, vörösbor esetében kétségbe vonta az értelmét. Közölte, hogy a tölgyfahordót többen azért veszik, hogy átadjon aromát a bornak. Mivel azonban a borászathoz nem ért, nem mert egyértelműen állást foglalni.
Valószínűleg azt fogom csinálni én is, hogy kiöblítem és áztatom egy kicsit, aztán mehet bele a bor érni.
Azért járom ennyire körbe a kérdést, mert kb. 15 évvel ezelőtt egy hektós új akácfa hordóba tettem fehér mustot. Előtte megcsináltam a beavatási eljárást, de a bor erősen átvette a hordó bukéját.
Itt azonban tölgyről és vörösborról van szó, viszont elmarad az alapos avatás. Majd az eredményről kb egy év múlva beszámolok.
Köszönöm a választ.
Egyébként nem hiszem, hogy mi lennénk az elsők, akik szembesülünk a dilemával, de úgy látszik........
Jelzem: éveken át olvastam szakirodalmat, de idén kezdtem bele a gyakorlatba.
Én első körben megkérdezném azt az embert, akitől a hordót vetted, mit javasol bejáratásra.
Azt hallottam, hogy az erősebben pörkölt hordókat első 3 évben használják barrique-lásra, utána már nem; mert sokat veszít az "erejéből".
Barrique: szerintem az erősebben pörkölt hordókat jelent és nem a hordó összerakás alatti égetést, mert így minden hordó barrique és minden bor barrique. Amit ha jól tudom M+ vagy M++-val jelölnek a pörköltségtől függően. De én láttam már M- is.
Azért mondják a 225l-es hordóra, hogy barrique, mert az alakja miatt (szivar) nagyobb a felülete és így nagyobb felületen jobban érintkezik a bor a pörköléssel; de én erre a hordó formára 2 nevet hallottam: francia vagy szivar alakú hordó.
Igen hallottam olyat is, hogy a M+ vagy M++ hordókat első évben csak must forralására használják, mert nagyon erős ízt ad, mert már "nem divatos íz".
Nekem van egy M+os hordóm, amit tavasszal hoztam el a kádártól és én simán belerakom a Cabernet-t; ezt mondta a kádár is: 1x öblítsem ki a hordót és csak azért töltsem fel, hogy bedagadjanak a dongák, hogy ne eresszen, és mehet bele a bor. Én csak öblítem, nem dagasztom és holnap megy bele a bor.
Öblítés: azt olvastam, hogy azért öblítenek, hogy a kevésbé kívánatos szín és íz anyagokat kimossák a dongákból; fehér bort színét eléggé elronthatja egy rossz hordó:
A hordókat komoly meló beavatni, örök kérdés, hogy mennyit kell áztatni, és mennyit kell forrázni. A válasz mindkét kérdésre: rengeteget . A hordók feltöltése vízzel és a víz leengedése: gyerekjáték Az új hordóim egy hétig áztak kétszer váltott vízben. Ezt[...] Bővebben!Tovább »
De amikor a Németh Janóval (Szekszárd) kékfrankost készítettünk (Közösségi Bor projekt kereteiben), akkor ha jól emlékszem nem csinált mást csak öblítette és 24 órán át áztatta teletöltve az új hordót használat előtt. Aztán együtt öntöttük ki és rögtön utána már fejtettük is bele a kierjedt bort. Ez egy 225 literes Medium Toast hordó volt.
Segítséget kérek tapasztalt borászoktól hordó ügyben.
Vettem egy 1 hektós, közepesen égetett, új tölgyfa hordót. Terveim szerint Cabernet (franc és sauvignon) szőlőből készült bort érlelnék benne. A hordó előkészítésével kapcsolatos szakirodalom tanulmányozása után azonban teljesen elbizonytalanodtam.
Van olyan leírás, amely sima hidegvizes öblítés után már alkalmasnak tartja a hordót a bor tárolására.
A másik véglet többszöri áztatást, forrázást, majd trisós kezelést, újabb áztatást, forrázást stb. tart szükségesnek és ezt követően is csak must kiforrására tartja alkalmasnak.
Nem szeretném az első, jó minőségűnek remélt vörörsboromat tönkretenni.
A helyzetet csak bonyolítja, hogy a "barrique" fogalmat egyik helyen a 225 l-es űrtartalomra értik, máshol az égetésen átesett tölgyfa hordót értik alatta.
Azt is olvastam ,hogy a hordókészítés során minden hordó belsejét meg kell pörkölni. mert különben nem lehet a dongákat meghajlítani.
Van ahol a bonyolultabb eljárást csak az un. ászok hordók használatba-vétele előtt írják elő.
Nem folytatom a további variációk felsorolását, helyette kérem a véleményeteket, amiket előre is köszönök.
