Technikai kérdés: a mikrofilmolvasók milyen fénnyel működnek? ugye nincs benne UV-fény veszély? (bocs lehet, hogy technikailag teljesen őrült kérdés, de lássuk ezt be bölcsészi végzettségemnek, friss szemműtét miatt érdeklődöm)
"halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?"
Meg kell keresni a keresztelési (születési) anyakönyvben a pontos adatot!
Olyan kérdésem lenne most, hogy a halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?
A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?
Lehetséges, hogy van. Próbálkozz a Tihany téren, hátha több szerencséd lesz, mint nekem volt. Talán megéri a nyakukra járni, persze leghamarabb pár hónap múlva, mert náluk nagyon lassan nő a fű. Ha sürgös, inkább a területileg illetékes Levéltárat tudom javasolni.(Sajnos azt így kapásból nem tudom, hogy Szabadka vagy Újvidék.)
Bocsáss meg, lehet, hogy korodnál fogva téged nem irritál az egyik szófordulatod: ti. az, hogy "be kell szolgáltatni" de ez sokunkban nagyon nagyon szomorú rossz emlékeket ébreszt, egy olyan korszakét, amely ha tovább tart, nem lehetne családfakutatás. Tudománytalan, retrográd, reakciós dolognak tartották, s akadályozták ahol tudták. Az anyakönyveket egyébként nem kellett "beszolgáltatni", megtették azt Romániában, Jugoszláviában, aholis a kutatás sokkal kevesebb eredménnyel kecsegtet e miatt. "Félúton" vesztek el az anyakönyvek, s ma már pótolhatatlanok. A papság félelme pedig jórészt jogos volt, a 60-as éveket írták akkor!
Nem feladatuk hogy megnézzék, mikor szabadulnak fel a filmek (mivel ez dupla munka lenne számukra), nekik csak azt kell jelölni a kérőlapon, hogy nem áll rendelkezésre. Ezért kell erre külön rákérdezni.
A javaslatodra nem adtam fel a keresést és GYŐZTEM(tünk)!!!
Úgy volt, ahogy mondtad. Az anyakönyvek szép csöndben ott lapultak a megyei levéltár valamelyik eldugott polcán. Helyesebben a "másod-eredeti" könyvek. Hát sajnos reggel 9-től este 6-ig nem tudtam minden betűt kiolvasni belőlük, de fényképeztem. Aztán itthon majd bogarászok. Valamiért tényleg nem készült a szentistváni anyakönyvekről mikrofilm (talán féltek odaadni, vagy nem hallottak róla, hogy be kell szolgáltatni?!), de így sokkal izgalmasabb volt ezeket az eredeti több, mint 180 éves papírokat olvasgatni, kézbe fogni. Még az sem szomorított el, hogy csak a kötelező időszaktól, azaz 1828-tól vannak meg. Nagyon szépen köszönöm a segítséget,bíztatást még egyszer mindenkinek!
Aham, köszi... Akkor lehet, hogy a hölgynek épp nem volt "szabad kapacitása", hogy megnézze, szabadok lesznek-e a filmek. Na mindegy, előbb-utóbb csak kiderül.
Kikérés előtt célszerű esetleg odatelefonálni a kutatóteremnek, hogy a számítógépes nyilvántartásban meg tudják nézni hogy a kért film(ek) ki van(nak)-e adva kutatónak (nem vidékre, hanem ott helyben) és azt is hogy mikor jár le a kölcsönzési idejük, ami max. 30 nap, és egyszer lehet hosszabbítani. Vagyis két hónap után minden filmnek mindenképpen vissza kell kerülnie a raktárba.
Fontos: ha vidékre van kiadva (= "aktás") akkor azt a számítógéprendszer valamiért NEM jelzi, így azt hiheti az ember, hogy az a film szabad és esetleg potyára megy ki a semmiért.
Egyébként jó ha mindenki tudja: a Budapesten kutatóknak abból a szempontból mázlijuk van, hogy a MOL-ban asszem az 1950 előtti Budapest területéről mind vannak szabadpolcos másodpéldányok, ami helyben azonnal kérhető, csak az őrjegyre kell felírni a nevedet és viheted. Úgy emlékszem ezt még aznap vissza is kell szolgáltatni.
Nehezen fog ez menni. Jópár év után most voltam másodszor a levéltárban anyakönyveket keresni. A levéltáras hölgy egész meghökkent, hogy én már kikerestem az interneten, hogy melyik filmek is kellenének nekem - pedig nem egy a múlt század elejéről ottragadt jelenség volt, hanem egy egész fiatal (és nem mellesleg igen csinos :)) hölgy. Én meg azon hökkentem meg, hogy elmondása szerint nem tudja megmondani, hogy a kikért filmek valóban szabadok-e, vagy esetleg legközelebb megint feleslegesen töltenék el egy újabb fél napot. Pedig ez azért nem egy túl bonyolult és nehezen számítógépesíthető készletgazdálkodási probléma...
Talán csak annyit helyesbítenék ezen, hogy a "mormon" filmezés nem a levéltári másolatokról készült, (hiszen akkor csak kb. 1826-28-tól lenne mikrofilmen) hanem az eredetiekről. Más kérdés, hogy bizalmatlanság okán egyes lelkészek legtöbbnyire a legrégebbi anyakönyveket nem adták oda a fotozást végzőknek. (Akik egyébként magyarok voltak, - ez némelyik munkán meg is látszik, mert elfelejtettek élességet állítani) Saját személyes tapasztalatom a mormonokkal kapcsolatban, hogy nekem 2 éve ősszel előjegyeztek egy külföldi filmet, azóta egy kukk nem sok annyi választ sem kaptam tőlük. Csak nagyon ráérős kutatóknak valók. Azt már csak hallomásból tudom, hogy újabban már pénzt is kérnek a külföldről hozatott filmekért.
A mormonokkal - úgy emlékszem - nem levéltár, hanem a Magyar Állam szerződött, s nagyjából a '60-as évek elején voltak a fényképezések az egyes megyei levéltárban őrzött másodpéldányokról. A MOL Filmtárában van az anyag www.mol.gov.hu alatt olvashatsz róla tájékoztatót. Az egyes megyei levéltárakba akkor lehet levéltár-közi lekéréssel lekéretni és ott mikrofilmolvasón tanulmányozni, ha van jó (értsd: működőképes) filmolvasója az aott megyeinek. Olyan jó 8 cm átmérőjű és vagy 5 cm magas hengert képzelj el mikrofilmnek (azaz nem kicsi, korrekt film), be kell fűzni az olvasóteremben lévő filmolvasóba kutatási időban, s az kivetíti eléd a nagyított képet, amit vígan tudsz olvasni (sőt, papírt rátenni, és azt 'átírni' ha pl. a közelmúltben felmerült kézírás-olvasási probléma merülne fel.). Egyszerre 5-öt lehet kikérni és az (asszem 30 napig áll a rendelkezésedre az olvasóteremben).
A mormonoknak is van saját irodájuk Bp-en (ott még nem jártam, de ha balra beírod a keresőbe 'mormon' már olvashatod is, mit mondtak róla az olvtársak- és kutatótársak :) (asszem nem csak magyarországiak vannak, hanem 'magyarlakta' településekről is, de nem akarlak így keresetlenül felcsigázni, hátha rosszul emlékszem)
Sikerült beszélnem a pápai református (www.papacollege.hu) levéltárral. A falunak ebben a z időszakban (1880) saját anyakönyvezési joga volt, nem kell keresni semelyik másik településen az infokat. DE állítják, hogy a Megyei Levéltárban KELL lenni az eredeti a.könyveknek. (vagy az eredetiről készült másolatnak.) Állítólag nem mindegyikről kért a levéltár a mormonoktól mikrofilm másolatot, ezért azt ne is keressem. Most visszamegyek ismét a levéltárba.... Hú, de nagyon szeretném , ha így lenne.
Nincsenek begépelve az anyakönyvekben szereplő személyek nevei és adatai. Jó is lenne, ha így lenne, mivel a több hónapos kutatások így egy-két nap alatt elvégezhetőek lennének :) Egyébként valamit rebesgettek arról hogy majd idővel digitalizálni fogják az állományt, de hogy milyen formában - fényképfelvétel vagy begépelés, bár valószínűbbnek tűnik az előbbi -, azt nem tudom.
Köszönöm a segítséget! Remélem előrébb jutok dédnagyapám halálának körülményeihez.
A Hegedűs Andrásféle tanulmány sajnos csak 7-8 oldalas, de azért köszönöm még1szer.
A Katonai Nyílvántartási jegyzék pontos adatainak az elérése nekem meg magas mint kacsának az eperfa. Köszönöm ezt a tippet is meg a Széchenyi Könyvtárét is.
Nem tudjátok véletlenül, hogy a mikrofilmek online adatbázisán belül nem-e lehet esetleg névre rákeresni, mert örökkévalóságnak tűnik megtalálni a több ezer oldal és név között azt amit én éppen keresek ?
Én úgy tudom, hogy a VIII. kerület anyakönyveit 1898.01.01.előtt a IX. kerület vezette és nem a VII. Szóval érdemes lenne még megnézni a IX. kerület anyakönyveiben is. Akár neten keresztül is kutatható:
Hasonló cipöben járok én is. Nagybátyám 1895-1898 között született. Nagyapám Bátaapátiba való, ott 1895-ig nem találtam az egyházi anyakönyvekben a születési idöpontját. 1895-1899 között budapestreköltöztek a Mexikói út 11-ben laktak. Akkor ez a VIII. kerülethez tartozott a születési anyakönyvet a VII. kerület vezette. Ezeket a helyeket kutattam végig.A K.U.K II/Brücknerkompagnieben szolgált.1918 októberében tünt el.1915-ben hivták be katonának Bécsben volt.Minden kutatási tippet szívesen fogadok.
A Széchenyi könyvtárban megtalálod a korabeli szinte hetente kiadott veszteség listát mikrofilmen. Sajnos az 1918 októberi összeomlásban eltüntek nem szerepelnek benne.
Ellisisland nagyon hasznos, akinek "kitántorgott " valakije az Újvilágba. Megtaláltam nagyapám beutazását, innen pedig már csak türelem kérdése a dolog, az amerikai családtagok szinte mind megvannak.
Bár csak a Felvidéki rész is ilyen könnye menne. Több lehetőségem is van, utazom Nyitrára, vag a Mormon egyház mikrofilmjei, vagy a MOL. Most kicsit szünetelek, levelzgetek az USA-beli rokonokkal.
A vajai könyvek esetében is jeleztem a filmezés hiányát, de nekem azt mondta az illető, hogy szerinte nem foglalkoznak már ezeknek az utólagos lefilmezésével, legalábbis ilyen projektről nem tud. Fel kellene hívni a plébánost hogy tud-e valami fejleményt ezügyben. Ha nem lesz semmi előrelépés, akkor maradnak a lelkes kutatók, akik néhányan összeállnak és összedobják a pénzt a restaurálásra és később maguk lefilmezik önszorgalomból, az egyházkerület engedélyével. Az 1810 körüli részt már nem néztem, 1813 január-februárja még biztosan jó állapotúnak tűnt, de az 1813 febr.-1815 jan. közötti részt így is csak nagyon lassan, óvatosan mertük lapozni.....
Én már több, mint másfél éve jeleztem ezt az állapotot a MOL felé (Hermina fel is jegyezte és ígéretet tett az információ megfelelő helyre juttatására. De ezek szerint fél évvel ezelőttig nem történt változás :( Nekem konkrétan egy 1810 körüli születés kéne a továbblépéshez... Kihez kellene fordulni, hogy ami menthető még az meg is legyen mentve?
Lehet hogy én is érintve vagyok a Felsővízivárosi könyvekben (még nem tudom, kérdés, hogy az tartalmazzák-e a keresett adatot?) Márciusban voltam a plébánián ezügyben, csomagolópapírba vannak csomagolva. Az 1806-1820 közötti születéseket tartalmazó kötetet magam is láttam. A baj az, hogy sok oldalon szinte teljesen megfakult az írás (nem tudom hogy infralámpa fényénél esetleg kiolvasható-e), mivel a mikrofilmezés idején is már ilyen állapotban voltak, valószínűleg valamelyik korábbi árvíz során ázhattak el. Mivel pótolhatatlan adatokat tartalmaznak, nem értem miért nem restaurálták még őket. Az egykori irattárosnak telefonon említettem még fél éve, hogy sürgősen meg kellene őket menteni, de nem tudom hogy azóta történt-e valami előrelépés. Az általam megtekintett kötet egy része (1813-14-es éveknél) egészen jó állapotú, de érezni lehet hogy az évek során mintha még mindig száradt volna ki rendesen. Emlékeim szerint a vége felé meg szinte kinyitni sem lehet, mert mintha össze lennének kicsit ragadva a lapok és félő hogy esetleg apró darabokra hullanak. Mindenesetre, amíg profi restaurátor által fel nem lesz újítva, vagy legalább a menthető részek meg nem lesznek mentve, bolygatásukat nem ajánlom, mivel könnyen meglehet hogy visszafordíthatatlan adatvesztéssel járhat.
Még szerencse (legalábbis nekem), hogy ezek közül csak Buda-Felsővízivárosban vagyok érdekelt. A penészes, mállott lapok restaurálhatók, olvasható tehetők? Amikor a helyi plébánossal beszéltem, akkor azt mondta, hogy műanyag zsákokban őrzik őket... ez nem túl jó megoldás... inkább szakemberre kéne bízni a tárolást, felújítást.
1816-tól vannak mikrofilmek(a másolatokról) de néhány év hiányzik. Az 1717 előtti adatok meg a pilisvörösvári eltűnt anyakönyvekben lennének. Még jó hogy azok is megvannak mikrofilmen.
Nem mese.... A II. vh. esztelen dúlásai elől mindenki úgy próbálta menteni az értékeket, ahogy tudta. Több példát is tudok megbízható forrásból.
Utolsó utáni lehetőségként még mindig ott van a bolhapiac vagy a régiségkereskedők. Két általam megkérdezett antikvárius/kereskedő is mondta hogy került hozzá régebben egyszer (?) anyakönyv, azt is említették hogy nagyon ritka az ilyen eset (hogy mi lett velük, azt elfelejtettem megkérdezni, egyik állítólag valamely kis erdélyi településé volt)
Ez volt a legutolsó ötletem nekem is. Megpróbálni a családon belül bármiféle dokumenthez hozzájutni. Már 'kértem időpontot' általam nem ismert rokonoktól...csak remélni tudom, hogy előrébb jutunk a tőlük kapott információkkal. "Elásott anyaköny"- mint egy mese...
Idézek két levelet, amelyeket a hadtörténeti levéltár írt kutatói kérdésekre: 1.
"Sajnálattal értesítjük, hogy az 1850 és 1900 között született legénységi állományú katonák személyi adatgyűjtőit hadkötelezettségi koruk lejártával kiselejtítették. Az I. világháború idejéből csak a kitüntetési javaslatok maradtak fenn. Kérésére átnéztük az I. világháborúban kitüntetett katonáknak a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött névjegyzékét, de abban Bencsó Mihály (1884 Békéscsaba) és Benke János (1888 Cibakháza) nevét nem találtuk. Az Osztrák - Magyar Monarchia első világháborús veszteségi nyilvántartásait, köztük az elesettek és meghaltak jegyzékeit a bécsi Kriegsarchivban őrzik. Így Bencsó Mihály esetében kérését ottani kirendeltségünkhöz továbbítottuk. Cím: A-1030 Wien Nottendorfer Gasse 2. A választ közvetlenül tőlük fogjamegkapni."
(Megjött a válasz: nem találták az elesett ősömet ott Bécsben a veszteségi kartonokban, még megpróbálják alakulat szerint keresni az alakulat (csak K.U.K. alakulat van meg ott) halotti anyakönyveiben.)
2.
"A M. Kir. Honvédség katonai nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. Az 1947-től felvett új nyilvántatásokba már csak az akkor hadköteles férfiak kerültek be. A legénységi állomány személyi adatgyűjtőit azután, hogy elérték a hadkötelesor végét jó részt kiselejtezték. Az 1900 után született tisztekről a Hadtörténelmi Levélltár Irattári részlege őriz személyi anyagot. (Cím: Hadtörténelmi Levéltár és Irattár1027 Budapest Feketesas u. 4.)"
Adony róm. kath.: házasság 1758-1776 - kitépve, születés 1766-1776 - kitépve Apagy ref.: első két lapból nagyobb darab letépve Bia: 1811 előttiek megsemmisültek tűzvészben (osztrák dragonyosok felgyújtották a faalut) Tállya: 1810-ben leégett a parókia (ezért nincs meg Kossuth születési bejegyzése sem), ezt megelőzően így nincs adat Galgagyörk ev.: penészes, elrohadt az első kb. tucat oldal, 1886 és 1889 között az eredeti hiányos. Buda, Felsővíziváros róm. kath.: 5 vagy 6 kötet rongálódott árvíz során, ebből asszem egy házassági, a többi születési (részletes lista erről a MOL-ban). Ezek megvannak, csak penészesek, néhol már mállanak szét, részben megfakultak Pilisvörösvár 1693-1811: mikrofilmezték, később azonban nyomaveszett az eredetinek
Hiányos adatok:
Pécel ref.: 1731-1739 1741-1749 között nincsenek feljegyzések Sátoraljaújhely ref.: 1747-1749, 1752-1759 között nincsenek feljegyzések
MOL-ban nincs mikrofilmen:
Nyírvaja ref. 1714-el kezdődő, meglehetősen salátaszerű első kötet nem lett lefilmezve Réde valamelyik kötete szintén nem lett lefilmezve Gyömrő ref. ha jól emlékszem 1879 után nem lettek lefilmezve a halálozások Ócsa ref. 1794 és 1834 (?) között nem lett lefilmezve, az eredetivel nem tudom mi van Pánd ref. 1834 és 1838 közötti házasságokat nem emlékszem hogy láttam volna Sárszentmihály ref.: kb. 1750-től eredetiek hollétéről nincs információ Ostoros róm. kath. (eredetiekről nincs infóm) Ócsa róm. kath. (eredetiekről nincs infóm)
Az eredeti példányokat filmezték, de ezt már említettem. 1827/8 előtti, már meglévő adatokról visszamenőleg viszont nem készült másolat (és ez sajnos elég nagy probléma)
Ja, a másik meg hogy volt olyan lelkész, aki a pusztulástól megmentendő, sebtiben elásta az anyakönyveket. aztán az is lehet hogy a háborúban lelőtték az illetőt, rajta kívül meg más nem tudta a rejtekhelyet, így talán még ma is ott nyugszanak valahol a földben - ez persze csak feltételezés, de sohsem lehet tudni.
1895-1906 nem volt olyan régen. Ha biztosra vehető, hogy sem eredeti, sem másodpéldány nincs, akkor még mindig ott van néhány lehetőség
- ha a megsemmisülés ideje előtt az adott személyek születési/halálozási/házassági bejegyzéséről anyakönyvi kivonat készült (gyakran a származásigazolások idején). - talán éppen családi fotók hátuljára írták fel a születési dátumot vagy más információkat - esetleg a családi levelezést érdemes átnézni, hátha valamelyik fél említést tesz ezen adatokról
A kérdés mindössze az, hogy kinél lapulhatnak eme dokumentumok, ha egyáltalán léteznek....?
(Sárszentmihályon is hasonló volt a helyzet: ref. anyakönyvek (kb. 1750-1895) eredeti példányáról nem tud senki semmit, másodpéldány van csak a Fejér Megyei Levéltárban 1817-től, 1827-től mondható teljesnek.)
Dédnagyapám Adorján István (1884- ?) a nagykanizsai császári és királyi 48. gyalogezredből tünt el. 1923-ban holtnak nyílvánították.
A Zala Megyei Levéltár és a Zalaszántói Körjegyzőség mindezt megerősítette.
Adorján István első világháborús sorsával kapcsolatban sajnálattal közölte a bécsi Kriegsarchiv, hogy a több milliós, ennek ellenére igen hiányos és gyakran pontatlanul felvett veszteségi kartonsorozataiban sajnos nem sikerült dédapám nyomára bukkanniuk.
Kérdésem:- Hogyan és honnan lehet megtudnom dédnagyapám harcászati illetve elhalálozási körülményeit? Van- e valamilyen adatbázis erről ?
- Valamint az I. Világháborús nagykanizsai k.u.k. gyalogezredről annak történetéről, esetleges veszteségeiről készült-e valamilyenrészletes irodalmi mű vagy lexikális adat ???
Jó lenne egy lista a megsemmisült vagy nagyon károsodott anyakönyvekről is, mert az ilyen esetek nagyon sok időt elvesznek az embertől. Bár legalább van egy kis nyomozgatás. :)
Hát ez az! Mivel volt olyan időszak, mikor a falu Papkeszihez tartozott átnéztem azt is. Semmi. Olyan is volt, mikor Litérhez, átnéztem, semmi. Ha már úgyis levéltárban voltam, a kérdéses időszakot átnéztem a veszprémiben is. Sajnos itt sem találtam a keresett neveket. Most várom a pápai ref. levéltár válaszát.
Ha nincs a mormonoknál sem, akkor a levéltárban sincs királyszentkirályi református.
Ami változatok lehetnek:
1.Nem oda anyakönyveztek (ez mondjuk számomra azért problémás, mert ha át is kellett alakítani a templomot, attól az egy jelentős méretű egyházközség lehetett, és ha folymatosan nem is, de közel 60 évet állott fent, az 1906-os matricula megnyitása előtt.)
2.Oda anyakönyveztek, de a másodpéldányt nem adták le (vagy nem is készült), az eredeti pedig megsemmisült.
A 1827. évi országgyúlés rendelte el a kétpéldányos anyakönyvezést. 1827. évi XXIII.tc. (ez egyébként az MTA allapításának országgyűlése ! a Széchényi felajánlásosé)
Ugyanakkor 1848-ig csak a katólikusok számítottak 'igazán' vallásnak, s csak az 1848. évi XX. tc. óta azonos jogállásúak az egyes felekezetek. Ebből elképzelhető az is, hogy nem különösebben foglalkoztak a leadással (a leadatás oka az 1827. évi tv-ből jól kijön)
Ennek a verziónak az mond ellent, hogy akkor az 1908-as nyitású miért nem semmisült meg? Nem együtt őrizték (legalábbis egy épületben, annak egy helyiségében)
(azt kéne megkérdezni a levéltárban, hogy az 1908-osból sincs másolat náluk?, persze azt nem adják oda betekintésre, de van-e?)
A végkifejletről azért tájékoztassál itt minket, hogy tanuljunk az esetből.
A kulcsszó az 1880 (ezért mondom mindig, hogy minden részlet fontos lehet, és plusz köröktől kíméljhük meg egymást, ha bőbeszédűbb az ember)
A református templomot 1874-ban "részben átalakították" (okát nem tudom, feltételezek vagy egy népességnövekedést, vagy egy tűzesetet, ha előtte vagy '30 évvel épült eleve). Ez nagyon 1880 körül van.
Ezzel viszont felmerül egy harmadik lehetőség: alapesetben az 'átalkakítás' alatt nem volt lelkész (elvezényelték), ez időben máshová jártak a hívek. (lásd Besenyszög elhíresült esetét, amely pusztákból, majorokból 'állt egybe', s amelyet a környéken legalább 3 másik egyházközség könyveibe anyakönyveztek, attól függően, hogy melyik templom volt a közelebb (mind másik falué), melyikbe jártak a hívek.
Ellenben az is lehet, hogy az egyházközség átköltözött addig egy másikba, ahol folytatták az anyakönyvezést, folyamatosan.
Azaz, a 3. eset az, hogy meglesz ugyan az anyakönyv, de 1874-187? között nem jegyeztek be semmit, hanem azt a környékben kell 'összeszedegetni'.
Legközelebbi települések: - Vilonya 1,36 km - Sóly 2,45 km - Litér 3 km - Balatonfűzfő 3 km - Papkeszi 4,21 km - Hajmáskér 4,51 km - Öskü 6,34 km
A MOL "okoskönyve" (Kálniczky) Királyszentistvánról csak mint rk. fília tesz említést. A helyi reformátusokról nem ír semmit. Ami meglehetősen furcsa... A mormonok adatbázisában sem szerepel, tehát ha volt is anyakönyv ott, akkor az 1960-as években már biztos nem volt meg (vagy csak nem filmezték le) Ugyanakkor a Dvorzsák-féle (1877) helységnévtár szerint a reformátusoknak helyben volt anyaegyháza. Szentistván Veszprém megyei települések Ettől függetlnelül szerintem érdemes volna belepillantani Vilonya, Sóly és Litér ref. anyakönyveibe is. Hátha szerencséd lesz.
ÉN lennék a legboldogabb,ha így lenne. Én mindent elhiszek, nekem azt mondták a levéltárban: nincs. Annak, hogy mind a 2 megsemmisüljön, valóban kicsi az esélye. Akkor nem adom fel, még próbálkozom! Első feladatom kideríteni, hogy a kérdéses időszakban (1880 körül) hova is tartozott. köszönöm.
1828 óta kell elhelyezni a vármegyei levéltárakban a másolati példányt. Ezek nem későbbi másolatok, hanem egyidőben (ugyanabban az évben) készült kézzel vezettet 'korhű' példányok (ezekről készültek a mormonok filmfelvételei is)
Olyan nincs Veszprémben?
Akkor nincs/nem lehet pl. ha attól, hogy önálló temploma volt, nem volt önálló egyházközség. Az előző hsz-ben említett, most összetartozó településeket nézted? Várpalota (valamikor odatartozott)?
(ahhoz, hogy mindkettő megsemmisüljön, a faluban is, meg a veszprémi levéltár épületében, kettős veszteség kell. Ez csökkenti az 'adatvesztés' esélyét, ezért is határozott úgy 1828-ban az országgyűlés)
Utánanéztek a levéltárosok, azt állítják , hogy a falunak abban az időben saját anyakönyv-vezetési joga volt. De könyv nincs sehol, így másolatuk sincs. Információim szerint a templom 1939-ben épült. A lelkész csak annyit említett, hogy tudomása szerint a háború alatt vesztek el könyvek. Köszönöm az ötletet, erre nem gondoltam (ezért is kérdeztem itt :o))), megkeresem őket.
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, véleményeket. Amikor azt a bejegyzést írtam, még minden 'kereknek tűnt'.
De azóta elakadtam, és itt kérnék újabb tanácsot a nálam sokkal tapasztaltabbaktól:
-A kutatásaimat (apai ágon) kezdtem az állami anyakönyvekkel.Amíg azok tartottak,nem is volt gond, azaz 1895-től átnéztem mindet. Szerencsémre pont ebben az intervallumban (1895-1906 ) a halottiban több bejegyzést is találtam. Szerettem volna a születési adataikat és és az oldalágakat is felkutatni. - Sajnos sem a megyei levéltárban, sem a MOL-ban nincs meg a kérdéses anyakönyv ( ill. mikrofilm). Gondoltunk arra is, hogy talán összevonták más kisebb településsel, ezért átnéztem a környező falvakét is. Semmi. - Kézenfekvő volt, hogy elmegyek a kutatott faluba és felkeresem a református lelkészt. Sikerült is vele egyeztetnem, nagyon készséges volt és utánanézett a könyveknek,de sajnos nincsenek már meg. (a legkorábbi nála 1910-től indul) A kérdéses falu Veszprém vármegyében, Szentistván (most Királyszentistván)
Most fogalmam sincs merre tovább? Van tovább vagy ennek a kutatásnak itt van vége?
Részletek Machalek Pál százados Békéscsabán, 1928- ban megjelent könyvéből.
(a 9. és 10. fotón azoknak a településeknek a felsorolása található, amelyek az ezred hadkiegészítő körlete voltak és amelyek legénységi áldozatai a könyvben szerepelnek.)
Szerintem ezt mindenki maga dönti el, hogy ő meddig kíváncsi az őseire, rokonaira. Nyilván a távoli rokon is rokon és az is érdekes lehet hogy melyik homo sapiens volt az ősapánk (az egy külön plusz lenne, ha még fényképpel is rendelkeznénk róla :-)) és tudnánk hogy élte életét; vagy akár XY Nobel-díjas tudós és WZ sorozatgyilkos ágai hány évszázaddal előtt válhattak szét, de ennek ugye a feljegyzések hiánya és a kutatás túlontúl időigényes mivolta szab határt.
Attól is függhet a dolog hogy mondjuk az ükszülők-szépszülőkön túli felmenőket ki mennyire érzi közel magához, vagy az illető számára ezek a személyek jelentenek-e többet puszta neveknél. Utóbbiban közrejátszhat az is, hogy kb. 200 évvel ezelőttről általában csupán a születést, halálozást, házasságot, esetleg foglalkozást és a lakhelyet tudjuk meg róla, mást csak kevés kivétellel. Családi fényképpel vagy ősök által írt dokumentumokkal, feljegyzésekkel sem sokan rendelkeznek az 1870-es, 1880-as éveket megelőző időszakból.
Nem tudom már melyik weboldalon találtam meg pl. George Bush családfáját kb. 15.-16. századig visszavezetve, saccperkábé a 20. generációs felmenőkig. Több (tíz?)ezer őse fel volt tüntetve, ameddig a források engedték, még azt is kiszámoltak hogy hány százalékban angol, hány százalékban német, holland, stb. Ha megtalálom, belinkelem. Nem rajz volt, hanem egy számozott lista.
De ha jobban belegondolunk, az egész ország is tele lehet tizen-huszonsokadik unokatestvérek tíz/százezreivel :-)
Pár száz év múlva már könnyebb dolguk lesz az embereknek e tekintetben a manapság már meglehetősen precízen vezetett feljegyzések miatt, ha "csupán" 5-600 évre visszamenőleg akarják majd visszavezetni a családfájukat. Bizonyára ők már teljesen másképp tekintenek majd erre az egészre, de ha eljutnak odáig, a 18.-19. század hanyagabb lelkészeit ők is átkozni fogják......
Erre azt mondanám, hogy kinek mi fontos. Van, aki csak az apai ágat (a családnevét) szeretné visszavezetni. Másrészről az anyai ág(ak)on lévők ugyanolyan mértékben rokonaink. Én egyébként annak idején egy csomó, a családnevemet hordozó személyt kiírtam az anyakönyvekből (nem igazán tervszerűen), és ezért ha valakinek megtalálom a helyét, azt felveszem a családfára, legyen bármennyire oldalági. Hogy az egyszer megtalált adat ne vesszen el..
Egy kis segítséget szeretnék kérni egy elvi kérdésben. Van-e a családfakutatásnak határa, meddig 'érdekel' bennünket ki kinek a rokona? Természetesen nem célom a honfoglalásig visszavezetni, de pl. az oldalágakat meddig vizsgáljuk? Ameddig adatokat tudunk találni, vagy van erre egy logikai határ? Akarom-e én tudni, hogy az egész falu hogyan rokona egymásnak, vagy inkább csak az egyik másik (pl. apai ág ) fontos? Lassan már végzek a fórum visszaolvasásával, egyik bejegyzésben jegyezte meg valaki: 'ez nem fácánvadászat'...
Köszönöm a válaszodat. A házassági anyakönyvet még nem néztem meg,mert nem jutottam el odáig még sajnos, de akkor amint megvan és úgy sem boldogulok jelentkezni fogok :)
Saját tapasztalatok alapján én +/- 5 évvel próbálkoznék minimum. Volt egy olyan személyes példám, hogyha jól emlékszem 1860-as évekbeli házasságnál 7 évnyi korkülönbséget jegyeztek fel a menyasszony és a vőlegény között - az életkort 26 ill. 33 évnek adták meg - holott a valóságban csak 2 és fél év volt közöttük. Nos, ezek után bármi lehetséges..... :-)
A betűrendes rendezés nem egyedi eset, Alcsútdobozon is így vezette a lelkész az 1760-as/'70-es évektől kb. 1818-ig.
Apropó, ha már itt tartunk, bizonyára mindenki sok tapasztalatot szerzett kutatásai során - lenne valakinek kedve segíteni kibővíteni a wikipédiás családfakutatás cikket? Renegeteg információ hiányzik még, szakirodalom alapján is lehetne bővíteni a tapasztalatok megírásán felül.
Abban az esetben tud bármelyikönk ötletet adni, ha vannak kapaszkodók.
Eddig annyit tudunk, mi, fórumolvasók, hogy 85 évesen meghalt, erről van bejegyzés egy adott település/egyházkerület halottijában, de ebből visszaszámolva nem találod a születési bejegyzését.
Sok kapaszkodó lehet.
Ezért kérdések (lehetnek):
- Megvan-e a házasságija, az hol volt? ugyanott-e, mint ahol a halotti bejegyzés?
- Abban a férj/vőlegény ugyanoda valósi volt-e, mint ahol a házasság helyszíne volt (a leány faluja)?
- Egy férje volt-e, azaz aki az utolsó férje volt, az első volt-e? (ezért fontos az ezzel a férfival kötött házasság időpontja)
- Elhalálozásakor élt-e a férje (úgy jelölték, hogy valaki férje, vagy azt írták, hogy özvegy), ha élt a férj, annak a későbbi halotti bejegyzése ugyanott van-e?
- élt-e rokonság a faluban? az ő rokonsága, vagy a férjéé? Gyerekek ott éltek-e? (85 év sok idő)
- stb. (írjál ide bátran amit erről a személyről tudsz, s akkor majd lesznek kérdések, több is)
Azt kell elsősorban kideríteni, hogy életét ott élte-e le ahol meghalt, ha nem, akkor az irány kiválasztásához elsősorban a saját (testvéri, gyermeki, más oldalági, de nem férji) rokononi kapcsolatai feltérképezése szükséges.
Vannak persze anyagok szép számmal Szlovákiából is. Ezek úgy tudom állománycsere útján kerültek 'át'. De alapállásban 'nem elvárható' a MOL adatbázisból ezeket feltárni. Ezért is van, hogy C jelzettel is (nem csak A jelzettel) vannak anyakönyvek a MOL-ban, de az nem az anyakönyvi adatbázisban, hanem néhány külföldi egyházmegye anyagában.
Ezért utalt tiborpapa 'egyből' a mormonokra (és nem foglalkozott a MOL-lal).
Kétellyel élek kedves grandpaa, szerintem ez a nagymihályi járású (kassai kerület), történelmi értelemben közép-zempléni Bés is lehet. Egy kérdést megér. (vedd igénybe a 'telefonos segítséget' :)
És ilyen esetben, van valami esély, hogy megtaláljam? Többször néztem már végig az anyakönyvekbe és kiírtam minden lehetséges változatát a Pélyinek, mert mind egy családból származik, de az anyakönyvvezetők megalkották a különböző ágakat :)
először a latinhoz. Debrecen református anyakönyveiben az 1700-as évek második felében születési bejegyzéseknél én is találkoztam valami hasonlóval. Én a megjegyzést Ajud ades nek olvastam Én sem jöttem rá mit jelenthet pedig szótárban is próbáltam Én a hasamra ütve arra tippeltem hogy a halva született, vagy születés után rögtön meghalt gyerekekre vonatkozik
Egy másik érdekességgel is találkoztam. Szendrő katolikus anyakönyvében a Molban , a bejegyzések nem dátum szerint követik egymást, hanem évente a nevek abc sorrendje szerint A plébános nagyon ráérhetett hogy ilyen másolatot készített az eredetiről. Kutatni viszont ha a vezeték név ismert nagyon gyorsan lehet.
Van egy általános kérdésem . Nagyváradi lakhelyű kutatót ismer e valaki? Szeretnék segítséget kérni tőle ottani kutatáshoz.
További kellemes és eredményes kutakodáast kivánok mindenkinek
Köszönöm a tippeket, így már világosabb pár dolog.
Azt szeretném megkérdezni még, hogy a halotti anyakönyvben ott egy név, hogy meghalt pl: 85 évesen, ezt kivonom az adott évből kijön egy évszám + - 1 év ugye a hónapok miatt, de az adott 3 évben nem találom azt a nevet. Ez miért van ? Vagy én nem látom, vagy nem az adott városban lett anyakönyvezve?
Vályi András (1796) "BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli."
Fényes Elek (1851): "Besse, magyar-tót falu, Bars vgyében, 340 kath., 181 ref. lak. Kat. paroch., és ref. filial. templomok. Legelője, földje igen jó; bora, fája, gyümölcse elég. F. u. gr. Hunyady, sat. Ut. p. Verebély."
A tippem ez alapján Verebély.
Ezt is olvasom:
"1600 és 1800 között a Tajnay, Mór, Demeter, Lüley, Zavadszky, Kusztos, Pompos, Kálnay, Ágh, Szunyogh, Póka, Bercsényi, Hunyadi, Kelecsényi, Csányi, Varga és Dilles családok voltak birtokosok a faluban."
A Felvidéki Pompos család történtét bogozgatom, de elakadtam. Hol lehetne megtalálni, hogy egy kisebb település anyakönyvét melyik szomszédos (?)településen vezethették? Konkrétan Bese a falu neve, Bars megyében.
Ha filmtárban, akkor könnyebb dolgunk lehet, ha a kivetített képre teszel egy papírt, arra átírod, mint régen az alulról világított zsír- vagy selyempapírral gyerekkorodban tettél ilyeneket, majd lefotózod telefonnal, és ide berakod (én csináltam ilyen levetítés átírást, épp a későbbi értelmezhetőség érdekében)
amit Djurika mond a "seprium"-ra, hogy talán hét, abban lehet annyi, hogy - mivel a hét=septem - ha a t-t nem emeli meg, haname kis, kvázi nyomtatott szerű, mint némely nyomdai betűtipus, akkor 'olvasható' akként is.
Ezta az online latin-magyar szótárat tudom még ajánlani, próbálkozásokhoz:
A kitartásnak és a szerencsének meglett a gyümölcse.
Megtaláltam a hosszú ideje keresett Sabjanics Mári üknagyanyám adatait a Kisgörbői (Zala megye) anyakönyvben a Magyar Orszáos Levéltár Lángliliom utcai levéltárában. Több adatot a Zala Megyei Levéltár munkatársa is megerősített pont ezen a napon. Köszönet neki is. :)
Sabjanics Mária
Született.: Vindornyaszőlős 36., 1863. január 9.- (a síremléken nem volt adat)
Édesapja.: Sabjanics József
Édesanyja .: Süslecz Therézia (Trézsi)
Elhalálozott.: Zalaszántó, 1932. május 21., 68 éves korában. A síremléken "ÉLT 58 évet" "MEGH: 1932 " felirat található.
Házasságának helye, ideje.: Vindornyaszőlős-Kisgörbő, 1887. november 6.
Házastársa neve: Sári(y) József.
Köszönet a tippekért és a segítségért!
Jó és szerencsés kutatást és kitartást mindenkinek!
Egy kis latinba szeretném kérni a segítségeteket imént.
Azt mit jelenthet, ha a halotti anyakönyvben a kornál, az átt, hogy "9 fag", "8and", "1 hab" és "1 seprium" ? A születési anyakönyvben pedig az mit jelent, ha a születés napja helyett az van írva, hogy "eadem"?
Nem biztos, hogy jól vannak leírva, úgy írtam, ahogy olvasni tudtam.
Nagyon hálás lennék, ha valaki meg tudná mondani, hogy a "karácsony" családnév honnan származik. Már régóta érdekel, de eddig semmit nem találtam róla:(
Budapest Főváros Levéltára • Lakcímjegyzék 1. Csomortányi Károly Budapest lakcímjegyzéke, 1900 17403.
Bécsi Levéltári Delegáció • Bécsi segédletek 2. Minister Kolowrat Akten
História est… (Írások Kovács Béla köszöntésére) (Eger, 2002) 3. KOZMA György: Lövés júniusban. Szederkényi Nándor ifjúsága és politikai párbaja • 289 (294. oldal) ... tanulmányok során általuk felvett Bartakovics-, Csomortányi-, Kovács- és Rajner- féle alapítványoktól ... Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet. (Szolnok, 1980) 4. 114. oldal ... a tanulók könyveinek ára a Csomortányi- féle alapítvány kamataiból került ki. ... Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet. (Szolnok, 1989) 5. 198. oldal ... török- tatár pusztítások miatt. 34 Csomortányi alesperes 1712. évi jelentésében azt ... 6. 295. oldal ... ben faluközössége és egyháza nincs. Csomortányi esperes szerint a bői harang ... 7. 304. oldal ... től vezetik. 141 1710- ben Csomortányi esperes azt jelenti, hogy „... túl ... 8. 423. oldal ... korát, mert 1712- ben a Csomortányi- féle leírásban Gyenda kőből emelt, ... 9. 747. oldal ... defterében Mezőbala néven pusztaként szerepel. Csomortányi, a kerületi esperes 1711- 12- ... Zounuk 8. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1993) 10. TANULMÁNYOK • Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o. (70. oldal) ... Eduárd lett. A zászlóaljparancsnokok segédtisztjei: Csomortányi Lajos, Nodl Imre főhadnagyok, Medgyesy ... 11. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 403. o. (405. oldal) ... Péter 255 Csizmadia András 119 Csomortányi I^ ajos 70 Csongrád 102 ... Zounuk 14. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1999) 12. TANULMÁNYOK • Babucs Zoltán: Jászkun csapattestek 1848/49-ben / 121. o. (139. oldal) ... Lehel- huszárok 2. osztályába sorolták, Csomortányi Lajos őrnagy alá). 1849. október ... 13. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 412. o. (415. oldal) ... Cserőköz 270 Csetki György 276 Csomortányi Lajos 139 Csongrád 90,301 Csongrád ... Zounuk 17. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2002) 14. ADATTÁR • Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1701-1800 / 221. o. (254. oldal) ... certas literas Certificatorias] a tisztelendő Csomortányi Imre apát úrnak, az egri ... ... édes testvérei kebeléből [ Germani], nemzetes Csomortányi István úrnak; a tisztelendő Czakó ... 15. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 372. o. (375. oldal) ... CsisztóMór 324 Csóka István 27 Csomortányi Imre 254 Csomortányi István 254 ... Zounuk 19. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2004) 16. ADATTÁR • Cseh Géza: Kyau lovagrendi landkomtur 1714. évi jelentése a Jászkunságról / 263. o. (270. oldal) ... igazán derék plébánosa van, akit Csomortányi Andrásnak hívnak. Két lóvontatású szárazmalma ... 17. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 359. o. (362. oldal) ... Klára 225,226 Csirke Péter 225 Csomortányi András 270 Csongrád 15, 119
Csomortanyi Karoly 1900-ban, Lakhely: IX. Pava u. 8, foglalkozasara nezve könyvkötö s. (s= seged ?) /
Kerdesem a következö lenne: ki lehetett a Karoly apja ?
Tiborpapa jovoltabol tudunk egy Csomortanyi Karolyrol es felesegeröl Wimerl Lujzarol akinek 1910-ben hazasodik az 1887-ben szuletett Csomortanyi Janos fia ugyancsak 1887-ben szuletett Mojzes Juliannaval.
Thalatta szerint Besenyszögön (Szentivany) szuletett 1811-ben Csomortanyi Karoly aki 1857 utan Budapestre költözött az ottani rokonaihoz.
Van e kapcsolat a besenyszögi Karoly(sz.1811) es a budapesti Karoly ( Karolyok)(sz.1860 /1880) között ?
Letezik e a neten egy "szuper-link" ahol a IX. kereleti Csomortanyi Karolyrol többet megtudnek ?
Ugyanis kutakodásaim során rábukkantam a pápai fehérek templom kriptájára, ahol ha minden igaz egy ősöm van eltemetve.
Azt szeretném kérni az illetőtől mivel én nem tudok elutazni, hogy nézze meg a születési évszámot a síron, a halálozás 1778. Csak csendben jegyzem meg, hogy ha tudna egy fényképet készíteni az egyszerűen fantasztikus lenne.
Amennyiben lenne erre jelentkező kérem magánban küldjön levelet, ott tisztázni tudjuk a részleteket is.
Én is találkoztam olyannal, hogy a felmenőimnél a házasságkötésüknél megadott
éveik számából meghatározott születési évszám és a valós születési évszám között 3 év eltérés volt.
Talán a házasulandó személyek felfokozott hangulata is közre játszott ebben?
Szerencsétlenségemre még volt egy azonos nevü is, így kicsit hosszadalmasabb volt a valós személy kiválasztása. De talán ez az egyik szépsége a családtörténeti kutatásnak számomra.
Mostanság még az erőszakos névmagyarosítással találkozom sokat, visszautalva a
Sabjanics vezeték névre. Végig követve több Sabjanics nevet, több esetben már az
anyakönyvben lehúzzák vagy áthuzzák a vezeték név végét, kiegészítik egy ékezettel a megmaradt névcsonk utolsó magánhangzóját és így marad az "új" már magyarabb(?) Sabján név. A gyermekek már így viszik tovább a nevüket helytelenül. Lehet, hogy itt van az a bizonyos kutyus elásva az én rokonomnál is.
Gondolom más is találkozott ilyen jelenséggel.
És..... (Sabjanicsok tudomásom szerint a Sümegcsehin élő lakosok elmondása szerint Lendváról származnak)
Én igen, mivel minden más (szülők neve, házastárs neve, lakhely, stb.) stimmelt, ráadásul nem is született ugyanolyan nevű ember az adott településen abban az időszakban, így tényleg arra tudok következtetni hogy csupán az életkort írták el több személynél is ezzel a 2-3 évvel - tapasztalataim szerint ez Adonyban gyakran előfordult.
Volt ilyesmi nálam is: nem nagyon mertem egyenlőségjelet tenni "két" személy közé, mert a házassági anyakönyvi bejegyzésből visszaszámolható dátum és a születési bejegyzés dátuma között volt vagy 3 év.
A Zala megyei levéltár őrzi az állami anyakönyvek másolatait. Kukkants be személyesen, nekem a levéltárakkal kapcsolatban pozitív emlékeim vannak.
Lehetséges, hogy Sabjanics Mária nem Zalaszántón hunyt el (pl. a zalaegerszegi kórházban) és akkor Zalaegerszegen anyakönyvezték a halálozását. Ami a házasságkötését illeti, bizony az aprómunka: körkörösen (ahogyan a macska kerülgeti a forró kását) érdemes megvallatni a környező települések anyakönyveit, úgy szekérrel egynapi járóföldön (20-30 km) belül.
Ugyanabban a cipőben járunk, először én is ezt gondoltam, hogy nem végzett alapos munkát aki a bejegyzést kutatta, de amikor már sokadszorra tapasztaltam, hogy az x helyen y évben elhunyt illető nem szerepelt az adott anyakönyvekben, valószínűbbnek tartom, hogy máshol anyakönyvezhették, esetleg elmulasztották bejegyezni a halálesetet/születést. Utóbbival kapcsolatban kíváncsi lennék mások tapasztalataira is. (Egyébként pl. december végén elhunyt személyeknél lehet hogy a rákövetkező év első napjaiban anyakönyvezték)
Nem ritka ugyan a 14-15 éves életkor házasságnál, de jómagam kapásból legalább négy db konkrét példát tudok arra, amikor valami oknál fogva két-három évvel fiatalabb vagy éppen ugyanennyivel idősebb életkort tüntettek fel a síron vagy a halotti bejegyzésben, tehát lehet szimpla elírás is - vagy talán nem tudta a bejelentő a pontos életkort és/vagy nem volt lehetőség a születés visszakeresésére amikor a halálozást anyakönyvezték - ezeket is érdemes számításba venni.
A Zalaszántói halotti anyakönyvben nem találtam, pontosabban azt mondta kérdésemre a helyi önkormányzat tiszviselője hogy nem talált az 1932-es évben Sabjanics Mária nevezetü elhunytat.
Lehet, hogy nem kellő alapossággal néztek utánna ??
Már azon gondolkozom, hogy irásbeli kérelemmel fordulok a körjegyzőhöz, arra köteles válaszolni.
Tudomásom szerint az anyakönyvi kivonat kiadása irásbeli kérelem alapján kiadható hozzátartozó részére, de illetékköteles. Az illeték mértéke 2000,-Ft.
(De, hogyan határozzák meg ki a hozzátartozó ???)
És..... Az első gyermekük 1888-ban született, csak ezen év környékén lehetett a házasságkötésük.
Segítséged köszönöm
Meg kellene nézni a Zalaszántói halálozásokat az adott évben, ott mindeképpen szerepelnie kell a szülők nevének. Ritka eset hogy azt írják be hogy "[néhai] szüleinek neve ismeretlen". Tekintve hogy 1932 az év, születési dátum és hely nem lesz feltüntetve az anyakönyvben, mivel ilyen precízen csak 1953-tól keződően vezették a halálozásokat. A házassági bejegyzés kulcsfontosságú. Ha 1895. szept. 30 után kötötték, akkor fel lesz tüntetve a pontos születési dátum és hely. 1895. szep 30-ig csak az években megadott életkor és származási hely szerepel, hacsak nem volt olyan precíz a lelkész hogy a pontos dátumot írta oda helyette (néha előfordult).
Sajnos, mint írtam a könyv kölcsön volt. Már nincs nálam. Igazán a Hogyákat nézegettem benne. Ha jól emlékszem legtöbb adat a 1700-2000 között íródott. Az 1500-1600-as években a Nőket nem sokra értékelték. Nem is nagyon jegyezték, ezért nehéz utánajárni.
Megnéztem Hatvani István a debreceni Kollégium nagytekintélyű professzorának munkásságát. Nagyszerű pedagógus lehetett.
Családtörténeti kutatás során jutottam el ehez a topichoz.
A felmenőim között élt egy Sabjanics Mária nevezetü, aki tudomásom szerint Zalaszántón élt férjével Sári Józseffel. Sabjanics Mária üknagyanyám valószínű,hogy 1873-1874 körül született, de az biztos, hogy 1932-ben halálozott el Zalaszántón. Gyermekei: Sári Terézia(1888), Ilona és József (1893). Üknagyszüleim sírja a mai napig Zalaszántón található.
Azt sajnos eddig nem tudtam kideríteni sem a környező helységek levéltári anyagából sem máshonnan, hogy hol és pontosan mikor született, mikor volt a házasságuk pontos időpontja és, hogyan hívták és kik voltak a szüleik. Itt ezen a ponton megakadtam! (Pont amikor a kezem ügyébe került egy feltehetően őt és dédnagyanyámat ábrázoló kép).
Kérem, mindenki segítségét abban, hogy hogyan és milyen módszerrel léphetnék tovább. Várom még azok segítségét is akik, Sabjanics nevezetüeket találtak Zala megyében.
Várom mindenki segítő válaszát.Előre is köszönettel
ebben a családban eddig csak meglepetésekkel találkoztam, amit tényeket és a család elbeszéléseit illetik. Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Ami biztos, hogy anyai nagyanyám (Gasparecz Júlianna ) innen származik, de a férje berhidai (állítólag, de még az anyakönyvekben nem találtam meg) és itt is éltek. Sárkeszin és a környékén élt a többi testvére is. A pontos szül.dátum 1918, ettől még lehettek az ősök 200 évvel korábban jóval északabbra.Egyszer megpróbálok ennek utánajárni a fehérvári levéltárban.
A Gasparecz nem egyedi név. A Gáspár személynévhez kapcsolódó (nyugat-)szlovák kicsinyítőképző. Lényegében apanévképző, az első e névvel rögzült családnevű egyén megnevezése az adott családban. ( összecseng azzal, hogy a radixindex is északra mutat 1891-ben)
Már az 1715-ös összeírás (www.arcanum.hu/mol) is 9 településen jelez Gasparecz nevű adózókat (4 Nyitra, 4 Trencsén és 1 Túrócz vm-i)
Ez az "1900 évek eleje" időben is "túl" van" (megelőzi)?
Mi utall arra, hogy Veszprém megyéből fejér megyébe 'nyúlik át'. Ott a konkrétum a lényeges, s abban van a megoldás.
Véletlenül valaki nem botlott bele Gasparec(z)ekbe, Fejér megye, Sárkeszi, 1900 évek eleje ?? Nemrég kezdtem el kutatni az ősöket, de ők a 'felségterületemen' (Veszprém megye) túl éltek. Előre is nagyon szépen köszönöm.
Köszönöm az információt feltétlen utánna nézek a könyvnek. De ha ez neked megvan, mint ahogy írod, akkor megnézhetnéd nekem az alábbiakat: -Hatvani György 1645 Szőlőske. -Hatvany János neje Bernátfalvi Bernáth Judit 1628 Miglész. -Hatvani György neje Pasa, vagy Pósa Zsófia 1599 Kisrozvágyon birtokos.
Ami meg Hatvani Professzor ismeretét illeti könnyen pótolható. A Neten számtalan link foglalkozik vele. Szerintem nagypályás játékos volt.
Sajnos Hatvany professzort nem ismerem, de nemrég egy Kisrozvágyon született ismerősömtől kaptam kölcsön egy 450 oldalas könyvet (2009), ami a Bodrogközi Kisrozvágy és környéke történetéről szól. Rengeteg név és adat van benne.
A gyűjteményt Hogya Viktor nyugdíjas Ricsei iskolaigazgató gyűjtötte. Elérhetőségét biztos meg lehet tudni a Kisrozvágyi, vagy a Ricsei Község Önkormányzatától (Ők is támogatták a megjelenést).
Jelenleg Hatvany István debreceni professzor családjáról, rokonairól gyűjtök adatokat. A szálak Nagyváradra vezetnek. Szeretném felvenni a kapcsolatot egy Nagyváradi személlyel aki a levéltárban Református anyakönyvekben 1800-tól számomra adatokat keresne. MOL-os kutatással viszontsegíthetek.
Egy másik ág Kárpátaljára Eszenybe vezet. Beregszászi segítséget is keresek. Kisrozvágy, Szőlőske
A profeszor testvérei közül többen Losoncon éltek. losonci kapcsolatot is keresek.
névetimológia megfejtés ügyében a Nevek, családnevek magyarul topikot ajánlom persze azért pár szóval írd le, hogy merre éltek e néven élő eleid jó száz évvel ezelőtt.
Amúgy pedig ne csak az apai neved vonalára koncentrálj, az 'csak' a dédszülők szintjén is 'csak' 1/8-részt jelent a 'vérvonaladból'. Hát még ha figyelembe vezsed azt a 8-10 emberöltőt, ami az apai neved rögzülése óta eltelt (1/2^n; ahol n a generációk száma)
Az ököritói anyakönyvekben az 1700-as évek utolsó harmadában és az 1800-as évek első felében a Szabó nevű nemesi család általában B. Szabóként került bejegyzésre, volt amikor Balla Szabóként írták az anyakönyvben. Az ököritói anyakönyvekben - tudomásom szerint - más nemesi Szabó család nem volt, ezért a B. betűnek megkülönböztetésként ebben a tekintetben nem lehetett jelentősége.
Érdeklődnék, hogy van -e információtok arról, hogy a Szabó család a Balla nevet - feltehetően megkülönböztetésként - miként vehette fel, hogyan kaphatta.
Segítségeteket kérném továbbá abban, hogy a z 1700-as évek közepén végzett nemesi összeírásokban szereplő latin kifejezések mit jelentenek, továbbá a nemesek nevei mellé beírt számok mit takarnak.
Nálunk szerepelt még a praktikum is.. Nagymamám öccse mire megszületett, addig két tesója is meghalt. A dédi meg gondolt egyet, és mivel az ükök sírkövén már szerepelt egy "és gyermekük Tamás" című sor is, gondolta, hogy akkor keresztapámat (az öccsöt) így nevezi el, részletkérdés, hogy nem az ükszülők gyereke, hanem az övé, ha meghal, legalább a vésést nem kell újra kifizetni.. Jó taktika volt, nem halt meg gyerekként, tavaly nyáron temettük.
Úgy látom, hogy ezen a fórumon még nem publikálta senki azt a hírt, amit a Családtörténeti Levelezőlistán (Radix) olvastam.
A mormonok publikáltak egy nagyon érdekes magyar forrást: Budapest Civil Registration (Budapesti állami anyakönyvek) 1895-1972 LINK
Ez egy ún. pilot site, azaz csak böngészhető, de nem kereshető. Egy-két érdekesség: az egy lakcímhez tartozó sok elhunyt általában a kórházak helyét jelzi. Ezen kívül az egyik anyakönyvben nagyon sok második világháborús elhunyt utólagos halotti bejegyzése szerepel. Néhány kerületnél pedig több, az 1956-os forradalomban elhunyt személy neve szerepel, általában utólagos bejegyzéssel (pl. okt. végén halt meg és nov. végén jegyezték be.) Jó böngészést!
Épp ma bogarásztam át újabb kivonatokat és bele is futottam egy újabb hasonló esetbe.Erzsébet szül 1762 és Erzsébet 1784 , de sajnos mindkettő gyerekként meghalt. Az édesanyjuk volt Erzsébet, talán ezért.... Még egyszer köszönöm, így már nyugodtabban alszom:o))
A "néprajzi" magyarázata a dolognak kettős: amennyiben egy csecsemő vagy korán elhunyt kisgyermek keresztnevét ismételték, vagy azért tették, mert így szinte eltörölték az elhalálozás rossz emlékeit, vagy azért, mert "kötelezően adandó" (valamely őshöz, nagyszülőhöz, nagybácsihoz, keresztszülőhöz kötődő) keresztnév volt.
Szeretném megkérdezni a hozzáértőktől, hogy létezhetett olyan, hogy egy gyermeket a születés után jó pár évvel kereszteltek meg?
Egy anyakönyvben találtam bejegyzést születésről 1775. aug-ról és ugyan ezekkel a nevekkel egy másik bejegyzést a keresztelésről, (a névazonosság miatt úgy tűnik ugyanarról a gyermekről) de 1782 májusról. Létezhetett ilyen?
Előfordulhat, nálam is volt ilyen nem egyszer, hogy az adott ős az egyik bejegyzésben más keresztnévvel szerepelt. Az ilyenekre két ésszerűnek tűnő verziót tudok elképzelni: 1. rosszul emlékezett a lelkész amikor a közlés után utólag, emlékezetből bevezette a könyvbe, vagy 2. becenevet diktáltak be neki, pl. Léna és így lett Helénából Magdaléna, stb. Ezekre viszont nem találtam logikus magyarázatot: Karolina -> Eulália, Gábor -> János. Olyan is akadt, hogy a vezetéknevet írta el valamelyik nagyeszű irodakukac, pl. May -> Nagy, Pollák -> Bolland, néha elképesztő baromságokat tudnak kreálni figyelmetlenségük következtében..... (Valószínűleg így alakultak ki az egyes családnevek alakváltozatai is, valamint ezáltal "magyarosodtak" az idegen nevek: hallás után leírta a lelkész a műveltségének - vagy jobb híján a kiejtésnek - megfelelően. Erre épp ma láttam példát: Uitz - Ujcz)
A segítségeteket szeretném kérni szépszülőkkel kapcsolatban, mert belegabalyodtam.
Ükapa születési anyakönyvéből: Frank Antal született 1833-ban, szülei: Frank Antal és Schneider Theresia,
Szépszülők állítólagos, 1830-as házassági anyakönyvét MOL-ban megkeresve Frank Antal és Schneiderin Catharina név szerepel ugyanazon a helyen, ahol az ükapa született. Elfogadható-e, hogy Catharina és Theresia ugyanaz a nő volt? Nem találtam más házassági anyakönyvet, csak ezt.
Ugyanígy van a másik szépmamával is, Kovács Erzsébetként halt meg, de a házasságiban a MOL-ban ismét Cathar Kovacs volt beírva és ezt sem tudom, hogy ő-e.
A segítségeteket szeretném kérni szépszülőkkel kapcsolatban, mert belegabalyodtam.
Ükapa születési anyakönyvéből: Frank Antal született 1833-ban, szülei: Frank Antal és Schneider Theresia,
Szépszülők állítólagos, 1830-as házassági anyakönyvét MOL-ban megkeresve Frank Antal és Schneiderin Catharina név szerepel ugyanazon a helyen, ahol az ükapa született. Elfogadható-e, hogy Catharina és Theresia ugyanaz a nő volt? Nem találtam más házassági anyakönyvet, csak ezt.
Ugyanígy van a másik szépmamával is, Kovács Erzsébetként halt meg, de a házasságiban a MOL-ban ismét Cathar Kovacs volt beírva és ezt sem tudom, hogy ő-e.
A Bakó családról a következőt találtam a Borovszkyban:
"Gömör vármegyéből származik, a honnan János 1755 előtt költözött Karancs vidékére. Mint újonnan letelepült, nemességét igazolta és az 1755. évi összeírásba felvették.
Czímer: kékben, zöld alapon, három keresztbe fektetett nyilat markoló arany-oroszlán, Sisakdísz:paizsbeli oroszlán."
Karancskeszinél ez a részlet található:
"...1826-ban földesura Horváth Antal és Bakó Gábor"
Sajnos több hivatkozást nem találtam, remélem segítettem vele.
A berceli és a gávai Bakó családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Egy 1712-es nemesi összeírás szerint a berceli Bakó családnak I Lipót császár adományozta a nemesi levelet 1688-ban.
Abban kérném a segítségeteket, hogy van -e olyan szakirodalom, amelyben a fenti nemesi levélről bővebb információt is megtudhatnék. Továbbá ezidáig még nem sikerült megfejtenem, hogy a berceli és a gávai Bakó család közös ősöktől származik -e.
"... már sok helyen próbálkoztam és azt mondták, hogy ilyen család nem is létezett Komjátiban, sőt a környékén sem"
Szia!
Ez a Komjáti mennyire biztos? A "róla annyit tudunk" megfogalmazásodat légy szíves fejtsd ki.
A felsoroltad 5 generáció az vagy 150 év, akkoriban laktak egy helyen, amit a családi hagyomány mára ekként hagyományozott. Mi az amit konkrétan tudsz? ifj. Urbán János után az a 4 generáció merre lakott? Ki volt az utolsó, akiről biztosan tudod, hogy hol lakott.
(Egyrészt van Komját nevű település másfele, másrészt az, hogy ma mit mondanak a Komjátiban élők, s hogy ma élnek e Urbán névvel arra, az több/két irányt is kijelöl. Magyarul még minden nyitott, de ha azt akarod, hogy 'ötleteljünk', akkor terítsd ki a lapjaidat.)
... ja, van még a subinquilinus, a házatlan (de az benne van a linkben), csak azért írom ki, hogy e kétféle kifejezést mindig külön megnevezésként találod az anyakönyvekben, valamikor az 1830-as évekig - ha nem tévedek - amikor áttértek a magyar nyelvű anyakönyvvezésre a magyar nyelvű közigazgatás fokozatos kiépülésével párhuzamosan, (több országgyűlésen kellett ezért 'küzdeni'), aztán zsellér, majd 1848 után többnyire béres (vagy éppen iparos).
... az inquilinus akar lenni. Házas zsellér, olyan, akinek nincs jobbágytelke (ez nem földterületet jelent magában, hanem olyan, úrbéri szerződéssel használt gazdasági egységet, ami lehet akár megművelendő föld, szántó, gyümölcsös. Ez a fizetendő adó alapja, s nem az, hogy mennyi jövedelme volt belőle). A házas zsellérnek van ugyan ún. belső telke, magyarul házhelye, de azon csak lakik, nem gazdálkodik, ahhoz kevés. Ezért többnyire eljár más, telkes jobbágyhoz besegíteni, vagy másból él. Az is lehet, hogy háziiparral foglalkozik, bár azt vszeg kiírnák külön, úgy, ahogy az opilio-t.
Az opilio így juhász (balra a keresőben ha beütöd ad fel olyan hozzászólást, ahol néhány ilyen kifejezést olvtársunk összegyűjtött, és közreadott)
A Joarmis = Johannes vagy Johannis, csak rondán lett írva.
Az lenne most a kérdésem, hogy ha valamit így írtak latinul a halotti anyakönyvbe, akkor az mit jelent ? (a latin szavakat úgy írtam le, ahogy eltudtam olvasni, valószínű műs szót takar, de ha valaki felismeri az eredeti szót kérem jelezze)
Pélyi Barba "ukor" Verebély József "opilio Pélyi Anna "vifia" (ez lehet filius?) Andreas Pap ingirilius
és ha egy halalozásnál az van kiírva, hogy 7 menifium az annyit tesz, hogy 7 évet élt?
Érdemes esetleg annak is utánanézni, hogy volt-e tűz az adott évben (a MOL-ban szereplő anyakönyvek kezdőéve) a településen vagy a parókián / templomban, mivel több helyen (Tállya, Bia) tűz következtében megsemmisültek az anyakönyvek, és emiatt nincs adat a MOL-ban sem.
Sajnos még nem. Nem volt lehetőségem. De azt tudom, hogy kutyabőr nemesi címerünk is volt, amit ifj. Urbán János a falu kidobolójaként sikeresen szétdobolt. Valamint eredeti anyakönyvi kivonatunk is volt, amit nagyanyám rejtett el és mind a mai napig nem találjuk. Ez ifj. Urbán Jánosé volt. Keresztapjaként egy Zilinyt neveznek meg, de nem tudom a keresztnevét. Viszont azt megtaláltam, hogy mikor születetett ifj. Urbán János: 1881. április 18-án.
A mellékelt képemen lévő névre senkinek nincs ötlete? Másik kérdésem, ha egy születési anyakönyvbe az apa nevét egyszer Albertus(Albert) nek másik szülött gyereknél pedig Adalbertus(Béla) ként jegyezték fel, akkor honnan lehet tudni, hogy melyik volt a valódi neve? Vagy ez már örök rejtély marad? Másik kérdésem, hogy sok név Joarmisnak van jegyezve latinul. Ennek mi lehet a magyar megfelelője? Ha van valakinek ötlete ezekre a kérdésekre kérem ossze meg velem.
A kérdésedre a biztos válasz a MOL Lángliliom utcai kutatótermében, az "okos könyvek"- ben található, ahol kikeresheted, hogy egy-egy település mely másik település filiája volt, míg nem lett önálló. Fülpösdaróc közelében Nagyecseden 1700- tól, Tunyogmatolcson 1732-től, Fehérgyarmaton 1740- től van református anyakönyv.
A Nagyecsed A 2091 sz. filmen vegyes anyakönyv van, 1700-1806- ig.
A Magyar Országos Levéltár adatbázisa szerint a Szatmár megyei Fülpösdarócon 1826-tól állnak a kutatók rendelkezésére anyakönyvi adatok.
Abban kérném a segítségeteket, hogy Fülpösdarócon az 1700-as években születetteket másik településen anyakönyvezhették -e, Fülpösdaróc melyik református egyházközséghez tartozott ebben az időben.
...... "Róla annyit tudunk, hogy valamikor az 1800-as években pénzt adományozott Komjátinak."
.....ha pénzt adományozott akkor azt gondolom, hogy ennek az egyháznál a "papi feljegyzések"-ben vagy jelentésekben van valami nyoma. Voltál már az illetékes parókián ?
Kérlek segítsetek, ha tudtok. Az én nevem Horváth Ádám Máté, édesanyámat Dóka Andreának, míg édesapámat Horváth Mihálynak hívták. Anyai nagyszüleim: Dóka József és Magócs Margit, anyai nagyanyám szüleit Magócs Istvánnak és Urbán Margit. Urbán Margit apját Urbán Jánosnak és anyját Tariszka Erzsébetnek hívták. Urbán János apját is Urbán Jánosnak hívták, aki egy vadászat során megismerkedett Deli Klárával Gödöllő mellett. Róla annyit tudunk, hogy valamikor az 1800-as években pénzt adományozott Komjátinak. Miután feleségül vette a nőt, a család kitagadta vagyonából. Ők eredetileg is Komjátiban laktak. Azóta az Urbán család azon ága valószínűleg kihalt.
Nem tudom, hogy elég-e az információ, de már sok helyen próbálkoztam és azt mondták, hogy ilyen család nem is létezett Komjátiban, sőt a környékén sem.
...én azt gondolom "holt" azaz halott gyermeket takar, bár lehet név ? Nagyon sok féleképpen írták be az anyakönyvbe a halva született gyermeket...., az is igaz, hogy általában melléírták a gyermek nemét is.
A 6655-ben említett Mormonoknál érdemes talán először próbálkozni, hátha van filmjük a keresett területről; végső esetben pedig mindig ott az adott ország levéltára:
Slovenský národný archív - http://www.civil.gov.sk/SNARCHIV/
Sok mindent megtudni, ha elolvasod. (filmlista is van)
Nagyon rendes hely. Ha szerencsés vagy sok segítséget találsz, mert az bizony elkél.
A nem egyháztagok egy hónapban egyszer mehetnek.(kevés a mikrofilmolvasójuk)
A rendesebbje csak a 1895 utáni, és a mostani határokon kívüli filmeket kéri. (mivel ezeket csak utazással lehet elérni) Az 1895 előtti anyakönyvek mind megvannak a MOL-ban (a honlapjukon a filmlista is meg van), és ott elég sok mikrofilmolvasó is van.
Megtudtam nézni a képet, ezek után magam részéről mind a két lehetőséget eltudom fogadni.
Az eddigi csekély tapasztalatom alapján amit anyakönyvek kutatásában végeztem megállapítottam, hogy a bejegyzések, az írás tartalma, külalakja nagyban fügött az anyakönyvet vezető paptól.
Próbálok ennek a családnak további tagjait is megkereseni, a jövő héten tervezek menni és azután jelentkezem, hogy mit találtam és mi lehetett az á. h.!
"az 1870-es éveket is kerestem aztán kiderült, hogy 1850-1884 között semmi sincs meg mikrofilmen"
A területileg illetékes levéltárban érdemes lenne megkérdezni, hogy a fenti időszakból vannak-e másodpéldányok. Ha jól tudom, 1827-től tették kötelezővé az anyakönyvek két példányban történő vezetését. Számos anyakönyv eredetije nem kerül[hetet]t mikrofilmezésre, mert eltűnt, megsemmisült, vagy esetleg lappang, így sok esetben márcsak - az egyébként gyakran hiányos - másodpéldányok őrzik az adatokat.
Vannak információim egy régi családi könyvből amit Szűcs János és Csicsó Sára unokája (az 1827-ben született János fia András) kezdett írni, a 1890-s években.
Melléklek egy képet a könyvből a témával kapcsolatban.
Már egy kicsit én is bele kavarodtam.
Tervezem ismét hogy felkeresem a levéltárat (mikrofilmek) Lángliliom utca!
Te mit javasolsz menjek inkább Nagykörösre, ott filmen vagy könyvben lehet kutatni?
Az evangélikus anyakönyv (mikrofilmen) nagyon szegényes, más vonatkozásban kutattam, gyakorlatilag semmit nem találtam, ráadásul én az 1870-es éveket is kerestem aztán kiderült, hogy 1850-1884 között semmi sincs meg mikrofilmen.
A református anyakönyvekben sok minden megtalálható, de a századfordulóról (18-19. sz.) azért nem tudok többet mert nem volt a film a levéltárban. Pont ez hiányzott a Ceglédi tíz tekercsből. Majd ha visszakerül megnézem. Ezek a filmek jól kutathatók.
Célom, hogy az 1715-ös ceglédi összeírásban szereplő Szűcsöt azonosítsam, valamint van egy Bivalyi is ebben akivel keresem a kapcsolatot. Ez már kevésbé gyakori név.
Van még egy érdekesség is a képen látható Bivalyi Gergely azt találtam, hogy Ő is és a testvére András is Varga lányt Zsuzsanna és Júlianna vette el. Tehát két fiú testvér elvett két lány testvért. Így van példa az általad írt példára a családomban is.
Az a helyzet, hogy még csak tanulom a levéltári kutatást, nem könnyű. Kétszer voltam eddig, először csak gyönyörködtem a régi írásban és egy-egy ősömről talált bejegyzésben. Második alkalommal már sokkal tudatosabb voltam. Úgy gondolom, hogy a következő alkalommal már célirányosabb leszek.
"Szűcs János (ifj) születési adatai nincsenek meg csak feltehető, hogy 1784 és 91 között született."
Ha jól értelmezem az apa 1766-os születéséhez 18 évet adva állítottad a kezdő időpontot, s a feleség születési időpontját a záró időpontnak, feltételezve, hogy idősebb volt arájánál.
Ezzel szemben a megadtad web oldalon fix 1810-1869 életszakasz szerepel. Az elhalálozás 1869-es événél nincs pontos dátum - a feleségnél van - ebből gondolom, hogy nem halotti anyakönyvből származik, hanem akkor sírkőről? Van tehát 1810-1869-es sírkő Szűcs Jánossal? Azon még Fekete Szűcs áll, vagy addigra elkopott? (fia 'már' csak Szűcs). Honnan 'vannak' az 1810 és 1869 időpontok?
A Fekete Szűcs kételemű vezetéknév megléte maga is azt mutatja, hogy sok Szűcs élt akkoriban Cegléden, vagy ott, ahol a kételemű családnév kialakult (más környező mezővárosokra, tkp. az egész Alföldre jellemző ez a kételemű vezetéknév, legalábbis gyakori.) Ez önmagában nagyon érdekes szituáció, amikor az első kopik el. Családomban Szentesen hasonló párhuzam, Dudás Szabó család. (már vagy itt, vagy a családnevesben említettem a sok Szabó megkülönböztetésére hány másik családnév társult, asszem 'olyan' 10 körül). Náluk, amellett, hogy végig ma is él a Dudás Szabó kételemű 'együttállás', az egyes generációknál volt, hogy tapasztaltam, hogy leánygyermek született és férjhez ment Dudás Szabóként, meghalni már Dudás Juliként halt meg (a férje volt a fogódzkodó a beazonosításhoz). Ott tehát végbement egy hasonló 'lekopás', de az első név maradt meg, amellett az eredeti Dudás Szabó ma is él. S lánynál kopott le - nem családnevet továbbvivő férfinél -, akinek csak a hétköznapi (nem hivatalos) szinten élt a lányneve, az eredeti. Cegléden élnek ma Fekete Szűcsök? (Hagyd, majd meg nézem az online telefonkönyvben, mert azt is akarom látni, hogy hol vannak még?)
Szóval én itt 'támadnék', ennél a legénynél, mert nála sok minden ki kéne még nyomozni. Az út nagykőrösre vezet, a pest megyei levéltár ottani osztályához, http://www.pestmegyeileveltar.adatpark.hu/cim/no.html de a fondjegyzék frissítés alatt.
Továbbra is alapfeltevésem, két Szűcs János, két Csicsó Sára. Utóbbiak akár rokonok is lehetnek.(szerintem mindannyiunk praxisában van hasonló eset, azonos keresztnévvel egy családból származó egyének). A Csicsóra írod gyenge az evangélikus 'feldolgozottság'. 1790-1849 vegyes anyakönyv. A reformátusok 1723-1799-ig tartó vegyes anyakönyvét nézted, egyáltalán ők akkoriban Ceglédiek? (vannak más személyek Csicsó névvel az anyakönyvekben?). Erre is rámennék.
Szóval ha lesz fondjegyzék Nagykőrösön, akkor katonaállítási lajstromok, adóügyi iratok, meg vagyoni összeírások, de ha ceglédi vagy sztem érdemes átnézni egy nap szabi terhére.
"Viszont találtam egy olyan bejegyzést is, hogy 1870-ben István nevű fia, megnősült"
Szűcs István, apja ugyanúgy Szűcs János, anyja 'Mégmindignemtudommilyen' Sára? s a gyerek házasságkötéséről szóló bejegyzést láttad a házassági anyakönyvben 1870-ből? Vagy valahova beírva? S az 1827-es születésű fiút hogy hívták?
Van a későbbiekben, hogy egymásnál a két gyerek keresztszülő, vagy tanu, vagy közösen azok egy másik rokonnál?
Szűcs János (ifj) fia János vette feleségűl Csicsó András lányát Sárát Cegléden
1824.02.03.-án
Az adatok megtalálhatók a Szucs Web site-on a myheritage oldalon.
Az a gondom, hogy a levéltárban az adatoknál a nevek egyeztek:
Tehát az 1870-es Szűcs Istvánnál a szülőknek néhai Szűcs János és néhai Csicsó Sára volt írva.
Csicsó Sára 1863-ban halt meg 72 évesen ez is egyértelműen meg van.
Szűcs János (idős) apja is meg van aki 1832-ben halt meg az is bizonyosan jó, mert a családi iratok alapján Szűcs János (idős) egyik neve Fekete volt (Feketeszűcs János), a levéltári adatoknál találtam egy olyan bejegyzést is, "az van neve is Fekete" a halott neve mellett. Szűcs János (ifj) születési adatai nincsenek meg csak feltehető, hogy 1784 és 91 között született.
Remélem a link beszúrása sikerült.
üdv
SZL (Aki László és nem Réka, de ez mindegy a Re(é)ka az más)
A nevezett bejegyzést a református anyakönyvek között találtam, mert a férj református volt. Sajnos az evangélikus anyakönyvek adataiban semmit nem találtam, elég szegényes a rögzített adatok mennyisége ebből az időből.
Ezzel az ősömmel elég sok egyéb bajom is van.
Tényleg 1791-ben született, ezt a halottianyakönyvi bejegyzésből tudom.
A házasság az biztosan 1824-ben volt mert az is megvan abból idéztem előszőr..
Született egy fia 1827-ben a sírja ma is megvan tehát ez is jó (1848-as katona volt).
Viszont találtam egy olyan bejegyzést is, hogy 1870-ben István nevű fia, megnősült 24 évesen. Tehát az szerint 1846-ban (55 évesen) még szűlt.
Az 1870-es bejegyzésnél ott a szülők neve.
Azt hiszem még többször el kell mennem a levéltárba, hogy tisztázzam a helyzetet.
Az egyértelműség kedvéért mellékelem az álatalam előszőr kérdezett bejegyzés képét.
A reformáció két ága, a német és a svájci ága nem párhuzamosan épült ki Magyarországon, nem egyidőben hozta létre sem egyházkerületeit, sem egyházügyi igazgatását (mégha a hitélet egy egy közösségben ezek kiépüléséig folyamatos is volt. De nem is volt folyamatos mindenhol).
Ez a link A magyarországi evangélikus egyház története jól mutatja az a bizonytalan helyzetet ami a XVIII. században még jellemezte az evangélikusak egyházszervezetét. Az anyakönyv pedig nem más, mint egyházügyi nyilvántartás.
A másik, írta SzLreka, hogy nevezett őse 33-évesen ment férjhez. Attól, hogy azt írják, hogy kinek a lánya, nem biztos, hogy hajadon (vagy oda van írva, csak nem írtad ide?) Az 1824-es házassági bejegyzés egy 33 évesnél 1791-es születést feltételez. Pláne, ha nem első gyermek, az apa, az András bővel születhetett 1760 körül, amikor még minden olyan változó volt, meg esetleges.
E két ok miatt - de általában is - javaslom, ha nincs valami helyben az evangélikusak anyakönyvében (pláne ha az a vegyes anyakönyvek 'időszaka'), akkor nézzünk szét a reformátusokéban.
Az anyakönyvekben a vallást rövidítették így: á.h. = ágostai hitvallású !!!
Az árván hagyott semmiképpen sem lehetett. Ott a szülő nevénél szoktak egy + jelet írni, ha már nem él a szülő!
A másik 33 évesen is férjhez mehetett! Nincs ebben semmi , csak megszoktuk az 1800-as években, hogy már tizen évesen mentek férjhez, vagy nősültek meg!
a legbiztosabb az, hogy megnézed a halálozási anyakönyveket is, aki meghalt, mielőtt házasodott volna, az kiesett a körből.
Másik lehetőség, a házassági anyakönyv - melyik kit vett el, és ez kapcsolódik-e a családfádban ismert adatokhoz. Arra is figyelj, hogy lehet, többször házasodott, ez előfordult akkoriban elég gyakran...
Megjártam a Szolnoki levéltárat és találtam elég sok adatot. Az lenne a kérdésem, vagy inkább tanácsot szeretnék kérni, hogy ükapám születési dátumát nem tudtam, de abból a korból, ahol feltehetőleg ő is született 3 név van, ami akár ő is lehet 3 különböző dátummal. Hogy tudnám meg hogy a három közül, melyik ő? Mert sajnos így az apját sem tudom.
Akár "árván hagyott" is lehet... de lehet "ágostai hitvallású" is. Ha katolikus vagy református anyakönyvben van ez a bizonyos beírás, akkor utóbbi sem kizárt.
Én is a családfámat kutatom, sok nyomozás után (Levéltár, Radix) beleütköztem egy megfejtendő kérdésbe, melynek megoldásához egy rövidítés ismerete szükséges.
A Házassági anyakönyv adatai szerint az alábbi bejegyzést találtam:
X János fia János vette (mármint feleségűl)
Y András á. h. Lányát Sárát
Mit jelenthet az á. h. ?
Gyakorlott kutatók biztos találkozhattak ilyennel már!!
Én arra gyanakszom, hogy árván hagyott, de nem vagyok biztos benne.
Illetve még annyi, hogy ez a Sára 33 évesen ment férjhez, ami ebben az időben 1824 nem volt gyakori, sokkal korábban házasodtak.
Még érdemes megnézni a szolnoki levéltár honlapját is: http://www.szolarchiv.hu/jnsz_megyei_leveltar.htm Továbbá lehet egy kicsit előre tájékozódni az iratok adatbázisában: http://www.szolarchiv.hu/adatbazis.htm Én néhány éve jártam ott 2-3 alkalommal, és jelentősen kedvesebbek, segítőkészebbek voltak velem (aki majdnem-analfabéta a levéltári kutatásokban), mint Bp-en a MOL-ban.
Nem tudom, nem emlékszem már. Viszont theow jelen van e topikon esetleg ő tud többet, vagy próbáltad már a www.radixindex.com -on, ott a kutatók aktívabbak (az egy élő ismeretcsere konkrétumokról, ez itt csak olyan beszélgetés)
Most jutottam el a családfakutatásomban arra a pontba, hogy kihagyhatatlan a levéltári munka. Szolnoki levéltárba visz az utam és az után érdeklődnék, hogy miként zajlik egy ilyen látogatás egy levéltárba? Megköszönném, ha valaki leírná nekem, hogy hogyan induljak neki.
Másik dolog pedig, hogy aki tud valamit "Irsai"-akről, "Szecskó" król és "Izsol" okról Jász-nagykun Szolnok megyéből kérem ossze meg velem az adatait.
Az én keresett, kutatott neveim: Kerekszegi, Keresztszegi, és Csengő. A XIX.sz elején, közepén jelentek meg Kolozsváron, aztán el is tüntek Már mint a Kerekszegik (a Csengők valószínű szép csendben kihaltak, néha néha találok kis morzsákat róluk).
Akinek tudomása van a fenti nevű élő személyekről és pláne tudomása van arról, hogy kapcsolódik -esetleg ősei folytán Kolozsvárhoz- , kérem jelezze!
...és bármilyen segítséget elfogadok! István altwien1@pannongsm.hu
Kedves Péter! Nekem kellene, mert van aradi Lukácsovits-om., de nem tudom mikor jutok el! Valószínű, hogy valamikor nyáron István altwien1@pannongsm.hu
Mivel az Orosz-féle adatbázis (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai) a két vármegye szétválása, valamint az 1880-as évek közigazgatási reformjai után (azaz már Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalapítása és Heves vármegye önállósága idején) készült, az a félmondat Orosznál, hogy "A megyében kihirdetve nem volt" (mármint eme egyesült vármegyében) ellentmond Szluhának. Ugyhogy Orosz nem visz előbbre.
Korábban Geelong/melbourne olvtársunk jóvoltából (6337 hsz; 6339 hsz)
volt it szó a nemesmiliticsi közbirtokosságról, (a nemesmiliticsi keresőszóra jön elő, 4429 hsz) arról, hogy 1803-ban közbirtokos adományt kaptak (birtokot). Ennek alapján úgy gondolom, hogy azok a családok, akik beköltöztek Nemesmiliticsre, majd a napóleoni háborúk idején közbirtokosi adományt kaptak, armalisták (armális nemesek voltak/lehettek, akik nemességüket nem donatio, azaz birtokadomány útján, hanem pl. a nagybócsai Sárközykről szóló blogbejegyzésben részletezett módon (birtok nélküli nemesítő levéllel) nyerhették.
A Sárközy párhuzamot, mint tipikus esetet komolyan gondolom (ők is hadi helyzet - mégha nem is azonos okú - változásával 'mentek le' gazdálkodni az Alföldre /1660-ban/, valamint az armalista nemességszerzés esetleges hasonló kondícióit, vagy azt, hogy olyan telken ültek, amely birtokosa halálával a rajta élő jobbágy jogállású katonák többnyire hasonló nemeslevelekkel 'megnemesültek')
Végül:
1. A 4457 hsz-ben hozzászólt Militics nicknevű olvtársunkat is az általa említett helytörténeti mű kapcsán érdemes volna megkeresned.
2. Meg hát főleg azt megnézni, hogy Borovszky Szabolcs vármegyéje, vagy bármi történeti anyag mit ír Szabolcs vármegye 'vitézi dolgairól' a XVII. század közepéről.(szerintem ez a legfontosabb 'csapásirány')
"Kún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)"
Akkor mondanám a kérdésemet, ill. mondanám a már meglévő adataimat, forrásaimat:
"1. Szluha Márton - Bács - Bodrog Vármegye nemes családjai:
Kún-Szabó: Szabolcs vármegyei eredetű család, melyből Gergely a XVII. sz. végén Heves vármegyébe költözik és ott Ferenc fia 1754-ben szerepel a nemesi összeírásban. Nemesmilitics betelepítésekor megyénkbe költözik egy ága, melyből Ferenc, József, János és György Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján 1773-ban kihirdetik nemességüket megyénkben. Mihály és István 1798-ban nemesi bizonyítványt nyernek megyénktől. 1841. évi megyei összeíráskor Bajsán Pál (iater mondja: ő a feleségem őse, idáig eljutottunk családfakutatással), Mihály, Imre özvegye Mária és fia János, Nemesmiliticsen pedig József és fia Pál, István és fia József és Mihály szerepelnek."
A fenti könyv említ még négy forrást: Dudás 95, Bács m 587, Kemepelen VI. 298, Orosz 165.
Akiknek a fentiekből van valami be tudná nekem ide írni-linkelni?
A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám én ezen adatok alapján megtudni, hogy ki és mikor volt a családból a nemességszerző? Illetve ezzel együtt milyen adatokhoz juthatok még. Egyszóval: segítsetek! :)
Sajnos minden levéltár igazgató kakas a saját szemétdombján vagy annak érzi magát.(A szemétdomb néha szó szerint értendő) Ez ellen csak azt tehetjük meg, hogy minden lehetséges fórumon szót emelünk ellene (így például levéltári nyílt napokon vagy az előbbi hozzászólások egyikében említett MOL-os "dzsemborin". Persze várhatóan az érintettek ott sem jelennek meg, de talán eljut hozzájuk. Nem ártana ha ők is tudnák, hogy ők a kutatókért vannak és a mi adónkból kapják a fizetésüket.
Érdekes, gyakorlatilag mindegyik másik levéltárban kutathatóak a hatvan évnél korábban kötött házasságok.... Legalábbis Fejér megyében, Pest megyében biztosan.
Nem akarok okoskodni, de van egy kis probléma a lottószámokkal.
.....a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől, és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.....
A 30, meg a 90 jó. A gond a 60-al van. Bizonyos NAGYEMBEREK ÁLLÁSFOGLALÁSA szerint ez a szám nem állandó. A Fővárosi Levéltár mostani vezére szerint most épp 75 év.
Eleinte igen bosszantott, de már beletörődtem. (véletlenül én is Soroksárt meg Kispestet kerestem). Azóta sem hallottam érdemleges változást.
Bővebben, ha érdekel olvashatod itt lentebb a 6079-es, meg talán a 6139-es írásomat erről.
Hát bocsánat az igazításért. Mi a véleményed?
Aztán hátha valaki tud még valamit amit én még nem.
A gesztelyi és a hernádkaki Bata (Batta, Battha) nemesi családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
A rokonságomba Bata Borbála tartozott, aki 1801-ben született Gesztelyen. Apja Bata József, anyja Gyulai Julianna volt.
Érdeklődnék, hogy ezen nemesi család mikor kapta a nemesi levelet, és hogy milyen előnévvel (esetleg vattai) rendelkeztek. A családdal kapcsolatos családfa is nagyon érdekelne.
Ha a listában nem szerepelnek a katolikusok, akkor - mint a topiktársak már említették - valószínűsíthető hogy egy közeli falu fíliája volt, de rosszabb esetben az sem kizárt hogy az eredeti anyakönyvek elvesztek, megsemmisültek. A területileg illetékes (jelen esetben Pest Megyei) levéltárban meg kell lennie a róm. kath. anyakönyvek másodpéldányainak, kb. 1827-től kezdődően, 1895. szept. 30-ig. Előfordulhat azonban hogy némelyik év hiányzik, vagy nem másolták le maradéktalanul a bejegyzéseket.
Ezek nem a jövő heti lottószámok: a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.
Tudomásom szerint a fővárosi kerületek (és a Nagy-Budapesthez 1950- ben újabb kerületként csatolt települések) állami anyakönyveinek másolatai a Fővárosi levéltárban kutathatók.
Purceld Ferenc 1902. évi születésének állami anyakönyvekben való kutatása semmiféle akadályba nem ütközik, bizonyos, hogy a soroksári anyakönyv (vagy annak másolata, amennyiben megvan) tartalmazza PF szüleinek nevét is.
Azt is valószínűnek tartom, hogy a soroksári rk plébánia 1902 évi keresztelések anyakönyvében is megtalálható az adat, vagy a plébánián, vagy a területileg illetékes egyházi levéltárban. Ez utóbbi akár telefonon is megtudakolható.
Újabb kéréssel fordulok Önhöz, egy másik, engem izgató kérdésben.
Szeretném kideríteni rokonságomat Puskás Ferenccel, aki mint köztudomású Purczeldnek született. Ők Józsefvárosból költöztek Kispestre. Persze a család alapvetően soroksári sváb família, de több Purczeld költözött Ferenc-és Józsefvárosba. Mindannyian egy "törzsből" származnak. Az én ükanyám is Purczeld, a Ferencvárosban lakott, de persze Soroksáron született.
Azt tudom, hogy idősebb Purczeld Ferenc, Puskás Öcsi édesapja 1902-ben született. Persze ez 1895-ös bűvös határ utáni adat, ezért nem a mikrofilmen kutakodnék, de nem vagyok közvetlen rokon, nem tudom hozzáférhetnék- e az adatokhoz? Nekem mindössze Puskás Öcsi nagyszüleinek a neve kellene, mert ha azt tudom, már össze tudnám kötni a Purczeld adatokkal (megvan József-és Ferencváros németjeinek családkönyve).
Köszönöm a segítséget! Pedagógusként csak nyáron van lehetőségem a Lángliliom utcába menni, s mivel ezzel a problémával szeretnék keezdeni, így e-mail-ban már ki tudom kérni előre Alsónémedi filmjeit.
Egyébként amennyiben módod van ellátogatni a Lángliliom utcába, az okoskönyvek elárulják (ki vannak rakva a pult baloldali végére) hogy Ócsa volt- e valamelyik környező rk plébánia filiája?
1234: már létezett, Jászó filiáj. Későbbi monostorjegyzékek szerint Váradelőhegy filiája, saját filiái →Körösmonostora és →Gédermonostora. 1454: elöljáróját apátnak nevezték. 1516: a nagykáptalan, amikor kijelölte a 21 m. prépság paternitását és felügyeletét, nem említette. 1541 k. a tör. pusztította. - A 13. sz. első felében épült, keletelt, 3 hajós tp. jeles románkori műemlék. Plébtp. is volt. A tp-ot 1560: a ref-ok vették birtokba, jelenleg is ők használják. 2. plébánia a váci egyhm. örkényi esp. ker-ében. 1921- ben alapították. Mai Szentháromság-tp-át 1774: építették. Org-ját (1/7 m/r, op. 340.) 1901: az →Angster gyár építette. Harangjait 1858: 57,3 cm átm. Schaudt András, 1921: 77,1 cm átm. Szlezák László, (é.n.) 39,5 cm átm. ismeretlen mester öntötte. Anyakönyvei 1916-tól. -
Esetleg próbálkozz Alsónémedi filmjeivel (A 5042, 5043, 5044) a környéken itt van a legrégebbről (1720) anyakönyv.
Segítene nekem valaki abban, hogy megtudjam, a Pest megyei Ócsa római katolikus híveit hol keresztelték 1895 előtt. Kerestem a Levéltár anyakönyvi számkeresőjében, de csak a reformátusok szerepelnek. Pedig biztosan voltak katolikusok is, de lehet, hogy máshol volt a plébánia (egyébként váci egyházmegye).
Én már olyan korban vagyok, hogy ez a tíz év (nekem konkrétan csak 5) nem is látszik rajtam. Meg a gyerek még felnéz rám, majd várjunk még ötöt, tizet! :)
Te viszont közben legényből ember lettél (s maholnap "apuka":)
De beszéljünk másokról is [most többen magukba révednek, s átgondolják az itt töltött éveket]. Öregít ez a családfakutatásosdi, ha mással nem, az elmúlás állandó 'jelenlétével', no meg persze fiatalit is (mert élvezzük, mindig, "újságos ízével a vágynak" ezt a sok időutazást)
Javasolom, hogy Kocs Jánossal (Sepsiszentgyörgy) az Erdélyi Genealógiai Társaság vezetőjével vedd fel a kapcsolatot emailben (kocs@rdsbv.ro). Nagyon segítőkész, nekem az emailemre az elküldést követően kb. 20 perc múlva válaszolt. Amennyiben van tagtársuk Marosvásárhelyen, akkor biztosan tud segíteni. Egyébként én a Szatmár Megyei Állami Levéltár munkatársával beszéltem magyar nyelven, az első benyomásaim a levéltárral kapcsolatban nagyon pozitívak voltak. Telefonon nem adnak ki konkrét, személyes adatot tartalmazó anyakönyvi és egyéb információt, arra azonban telefonon is válaszoltak, hogy megtalálható -e az általam keresett anyakönyv a levéltárban, továbbá ígéretet tettek arra, hogy írásbeli megkeresésemre választ fognak adni.
Amennyiben Kocs János nem tud segíteni, úgy javasolom, hogy hívd fel az alábbi számok egyikét, vagy küldj emailt a Levéltárnak.
Maros Megyei Állami Levéltár titkársági telefonszáma: 00-40- 265-202372; Igazgató elérhetősége: 00-40-265-202371; email.: djanmures@gmail.com
A romániai kutatásban még én is gyerekcipőben járok, azonban remélem valamelyest tudtam segíteni.
Kedves Kollégák! Járt-e valaki a közelmúltban a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban? Meg lehet-e ott élni a román nyelv ismerete nélkül? Netán tud-e valaki ottani magyar levéltári dolgozóról? Segitségeteket előre is köszönöm.
Ugocsa vármegye, Turcz községből származik és 1700 körül származott át Szatmár vármegyébe is, a hol Udvari, Borhid és Apa községekben volt birtokos. István és neje Turonk Katalin, továbbá fia Jakab és ennek neje Tamás Mária, 1689-ben kaptak czímeres nemeslevelet Lipót királytól, mely Ugocsa vármegyében hirdettetett ki. Tagjai közül a czímerszerző, turczi gör. kath. esperes. – György, 1848–49-ben nemzetőr, később főszolgabíró, majd törvényszéki bíró. – Ferencz, 1848–49-ben huszárkapitány. – Gyula és fia Árpád, jelenleg (1908) udvari birtokosok.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló és passió-kereszttel megrakott aranykehely. Sisakdísz: fészkében ülő és kisdedeit a saját vérével tápláló pelikán. Takarók: kék-ezüst, kék-arany.
Kakszentmárton, kisközség az előbbinek tőszomszédságában. Van benne 72 ház 598 lakossal ezek közül 554 magyar, 44 oláh és 283 gör. kath., 262 ref. 39 róm. kath. Határa 1103 k. hold. Az előbbi községgel együtt ugyancsak a megygyesi uradalom része volt és annak sorsában osztozkodott. Később, a XVIII. században a Gáspár, Péterffy, Ozoróczy Ottlik és Rácz családoké volt. Most legnagyobb birtokosa Péterffy Imre, kinek itt derék urilaka is van, a melyet Péterffy Albert építtetett a XIX. század elején. A ref. egyház temploma 1885-ben épült. Határához tartoznak a Keresztszeghy, turczi Pap, Stern és Téglási tanyák. Utolsó postája, távírója és vasuti állomása Szatmár-Németi.
Udvari, (Szatmárudvari), kisközség a Szamos mellett, 279 házzal, 1881 lakossal, a kik közül 805 magyar, 1060 oláh és 1270 g. kath., 331 ref., 119 r. kath., 162 izr. vallású. Határa 4889 k. hold. Nevét 1463-ban Odvary, 1481-ben Wdwary alakban írják. A szinéri uradalomhoz tartozott s annak a sorsában osztozva 1500-ig a Moróczoké, aztán a Báthoryaké, a XVII. században a Bethleneké és Rákóczyaké volt. A XVIII. században a gróf Teleki, báró Wesselényi, Iklódy, Kastal, Malatinszky, Gáspár, Lónyay, Becsky, Darvay, Matay, Nagy, Katra, Dombrády, Putnoky és Szigeti családok birtoka volt; a mult század elején ezeken kívül az Egei, óvári Szeőke, vállaji Sipos, mezőmadarasi Madarassy, (beölsei?) Buday, szilágysomlyói Szilágyi, turczi Pap, (borosjenői?) Szabó és tagyosi Rácz családok tünnek fel. Most Domahidy Sándornak s Szeőke Barnának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk és derék úrilakuk. Hajdan nagyobb község volt; a XVII. században fogyott meg a református magyarság s ekkor oláhok özönlöttek be. 1907-ben majdnem az egész falu a tűz martaléka lett. A ref. templom a XVII., a g. katholikusoké a XIX században, épült. A határban vannak a ivacskói Böszörményi, domahidi Domahidy, Jakab, berenczei és járdánházi Kovács, kölcsei Kölcsey, mezőmadarasi Madarassy, turczi Papp I., II. óvári Szeőke tanyák, az Udvari erdőrész. A Gombás erdő egy része hozzá tartozott s 1549-ben hozzá is itélték. A Kankóvár határrészen ásták el a református harangot az üldözés idejében s maig sem találták meg. Van a községben vasúti és távíró-állomás és posta.
Érdeklődnék, hogy rendelkezel -e információval a Szatmárudvariban és Kakszentmátonban birtokos Papp családról. Információm szerint turczi előnévvel rendelkeznek.
pl. az én ágam egyik oldalágán szerepel (börvelyi) Katona Mihályné Ary Marcella, négy gyermekük volt 1813. Zsuzsanna 1815. Sára 1818. József 1819. Sára
Szatmárököritón (ma Ököritófülpös) volt egy Ari József (szatmárököritói születésű volt a feleségével együtt), felesége Ács Borbála, leányuk Zsófia (született Szatmárököritó, 1851. július 24.)
Rendelkezel -e információval olyan nemes Ari családokról, amelyek nem a dányádi Ari (1581. Rudolf) családtól eredeztetik a nemességüket.
Segítségedet kérném abban is, hogy jártál -e már a nyíregyházi levéltárban, ha igen találkoztál -e már olyan nemesi összeírással Szatmár vármegyéből, amelyen az adott településen lakó nemes neve mellé beírásra került, hogy a nemesi levelet mely uralkodó és mikor adományozta részére.
A mai napon a MOL-ban történt anyakönyvi kutatásom során a kótaji görög katolikus anyakönyvben az alábbi bejegyzéssel találkoztam: vallás: Egyesült óhitü A felmenőim házassági bejegyzésénél szerepelt a fenti bejegyzés. A házassági bejegyzést követően a gyermekeik születésénél már a gk. rövidítés szerepelt. Sem a kótaji görög és római katolikus anykönyvekben nem találtam meg a felmenőim születési bejegyzését.
Érdeklődnék továbbá, hogy Szatmárnémetiben lévő Szatmár Megyei levéltárral kapcsolatban a kutatási feltételekről rendelkezel -e információkkal (magyar nyelven boldogul -e a kutató, email-re válaszolnak -e)
Az 1905-ös születésű nagypapád állami születési anyakönyve Gyulán van a levéltárben. Abban benne van a szülők neve, kora, (azt hiszem a születési helye is). Ez alapján a dédapa születési événél az egyházközségének anyakönyvben meg tudod nézni az ös zsület, és így tovább fel tudod 'göngyölíteni' a származást.
A kutatás lehetséges helye a logisztikát is meghatározza. Ha Gyula közelében élsz, akkor ott, ha Pesten, vagy más Levéltárral rendelkező nagyvárosban (többnyire megyeszékhely), vagy azok környékén, akkor vagy Bp-en a Magyar Országos Levéltár (www.mol.gov.hu ) Filmtárában, vagy a vidéki levéltárba lekérve, a mikrofilm alapján ugyanúgy mindent ki tudsz deríteni.
(olyan, hogy, valaki beírja, hogy épp egyeznek az általad keresett személyek az ő adatbázisával, kis esélyű, azzal, ha magad próbálsz utánajárni, előbb lesz eredmény. Ill. biztosan lesz.)
Keresem apai felmenőimet. A kutakodásban addig jutottam, hogy apai nagyszüleim Szentes Károly (1905-1989) felesége Endrész Katalin (1920-1950) Gyulán éltek. A nagyapám apja is Szentes Károly volt, de sem születési, sem halálozási időt nem tudok, álítólag Heilinger volt az eredetineve, de nevet változtatott valamikor talán a 1920-as évek tályán Szentes-re. Felesége Hrabovszky Teréz, az ő adatait sem tudom, csak annyit, hogy az anyját Galló Máriának hívták. Endrész ágon a nagymamám szülei Endrész József és Licskai Mária. Licskai Mária szülei Licskai Ferenc és Fridrich Anna.
Ha valakinek van bármilyen információja, azt megköszönöm.
Tatárfalva (Szamostatárfalva), kisközség, 57 házzal és 364 magyar lakossal, kik főként ref. vallásuak. Határa 790 k. hold. Nevét már 1458-ban mai alakjában írják. Ősi birtokosa és a XIV. században egyedüli ura a Tatár család volt. 1406-ban Eőry Ambrus és Bálint is kapnak benne részt Tatárfalvi Tatár Ambrus és fia, János mellett. Még ebben a században a Pátyodi, Csomafalvi, Kispiricsei, Csathó és Mikolay család lesz az ura és a Tatár család megszünik szerepelni. A Zsarolyániak 1505-ben, a Szőlősiek 1519-ben és Vatay Gáspár 1571-ben szerzik meg. 1640-ben Göde Judit és Torday János kapnak benne részt és 1754-ben Csomaközy Zsigmond, Krisztina és Zsuzsánna. A század végén urai az ilosvai Ilosvay, marosdécsei Décsey, csebi Pogány, nagykereki Menszáros és a giczei Diószeghy családok. A XIX. század közepéig még a szentmiklósi és óvári Pongrácz, a tyukodi Gyene és a lázári Nagy család. Most nagyobb birtokosa nincsen. A községben református templom van, a mely Rómer Flóris szerint a XIV. századból való. Henszlmann azt mondja róla, hogy; „nevezetes azért, mert Magyarországon az egyetlen ismert példány, a melyben kétszínű tégla felváltott rakásával a külső falakban színes rakás idéztetett elő. A tégla vörös és fekete. A polichrom hatás főlép az ablakívekben tünik fel.” A község utolsó postája és távírója Csenger, vasúti állomása Jánk.
Lázári, magyar kisközség a szatmári járásban, 187 házzal és 1305 lakossal, a kik között 445 gör. kath., 436 ref., 386 róm. kath., 38 izr. vallású. Határa 3364 k. hold. 1332-ben már Lazar, Lazaar-nak írják a nevét. Az Árpádkor elején már szereplő község, a tatárjáráskor elpusztult és Lázár nevű ura telepítette újra; a XIV. század elején már egyháza volt s ura a Lázári család, a melynek egyik tagjától Jánostól Németi városa 1341-ben el akarta pörölni két ekényi földjét. Ez oklevélben az ugocsai út, az Ér vize és Kuczer falu vannak említve határjelekként. E család után a rokon Csarnavoday család örökölte, de mellette 1449-ben Szepessy Péter és István kapnak részt; 1459-ben a Csaholyiak is szerepelnek, kik zálogba.adják részüket a Parlagiaknak; 1432-ben Nádasdi Ongor János és Drágfi Miklós kapják a helység felét; 1493-ban beiktatják itt a Szepessi családot is. Ugyanebben az évben Csarnavoday Egyed a maga részét Matucsinay Miklósnak 400 arany forintért elzálogosítja. Benne a Csarnavoday család kihalt s leányaival Thárkányi László, Derencsényi Péter, Árthándi Tamás és Vetéssy Márton kapták meg a birtokot. 1526-ban a Derencsényiek nótáztatván, Anarcsy Péter kapta meg e birtokot, de 1553-ban Derencsényi István veje, magyarbényei Radák György is birtokosa. Rajtuk kívül Lázári ura volt 1527-ben Szatmárnémeti városa, a melynek János király adományozta; 1593-ban Felsőpulyai Bük Farkas, 1602-ben Göncruszkai Kornis Gáspár és fiai, kik az egész birtokot megkapták. 1640 körül a Debreczeni, Matolcsy, Dengelegi családok és a jezsuiták s ebben az évben kapnak részt benne Torday János és Anarcsy Györgyné. 1651-ben Csalay László, s a nagykállói Kállay lányok, 1652-ben vásárosnaményi és nagylónyai Lónyay Zsigmond, 1687-ben nagykárolyi báró Károlyi László. 1696-ban a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században az vásárosnaményi Eötvös, lázári Nagy, királydaróczi Daróczy, szerdahelyi Szerdahelyi és a tasnádszántói Becsky családok. 1800-tól 1850-ig, az Eötvös család kihaltával, lázári Nagy Károly, lázári Nagy Elek, lázári Nagy Pál, lázári Nagy András, és királydaróczi Daróczy Zsigmond voltak az urai. Most (1908-ban) Nagy Bélának s Lengyel Endrének és Alajosnak van itt nagyobb birtokuk és egy-egy derék lakóházuk. Nagy Béla régi kúriájában több régibb és újabb, nagybecsű eredeti festmény látható. A határhoz tartoznak a Daróczy, Horváth, Ifju, Kanizsai, Lengyel, Luby, Nagy és Téglaszin tanyák. A ref. egyház temploma a XIX. század elején, a róm. katholikusoké 1840-ben épült. Körjegyzőség, vasúti állomás, posta és távíró helyben van.
Borovszky Samu: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1908 (Cd változat Arcanum adatbázis Kft. Budapest, 2002).
Köszönöm szépen a a segítséged és az értékes információkat. A Borovszky féle Szatmár vármegyei adatbázist majd megtekintem. Talán a Szatmár vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek is segítenek, mivel a birtokadományozást is ki kellett hirdetni a vármegyében. Kérdezném tőled, hogy rendelkezel -e információval arról, hogy Torday János birtokadománya bejegyzésre került -e a Királyi Könyvekbe. Esetleg tudsz -e segíteni abban, hogy Lázári és Szamostatárfalván ekkor ki volt olyan nagyobb földesúr, akinek a családi levéltára megtalálható az országos levéltárban.
Torday Maros-Torda vármegyéből származik. Nagybányán 1792-ben már mint nemes Torday család szerepel. Tagjai közül István, 1851-ben Nagybánya város rendőrfőkapitánya. Őt korbácsoltatta meg Hurbán császári ezredes, mert a lengyel menekültek szökését elősegítette. – Gábor († 1906), honvédfőhadnagy, majd debreczeni ügyvéd. – Imre, jelenleg Nagybánya város tanácsnoka és helyettes polgármestere. Okleveles ügyvéd, 26 év óta előkelő egyházmegyei tiszteket visel.
1908-ban Nagybánya város tanácsosa Torday Imre.
1640-ben adományt nyert Szamostatárfalvára Torday János és Göde Judit. 1640-ben adományt nyert Lázári (Románia, Szatmár megye) községre Torday János, Anarcsy Györgyné, a jezsuiták, a Debreczeni, a Matolcsy és a Dengelegi család.
Borovszky: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Bp, 1908. Cd változat Bp, 2002. Arcanum adatbázis Kft.
az Ary családnév az én rokonságomban is előfordult.
A Szatmárököritón lakó nemes Tordai családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Az anyakönyvi kutatásaim alapján a családom anyakönyvekben szereplő legutolsó tagja Tordai Ádám. Ő 1799-ben halt meg 46 évesen, ezért 1753-ban születhetett. Felesége Balla Szabó Klára volt. (házasságot 1788-ban kötöttek) Tordai Ádám fia László volt, aki 1793-ban született 1860-as években halt meg. Felesége ifj Ari János leánya Zsuzsanna volt. Házasságot 1818-ban kötöttek. Esküvői tanúja Tordai Sámuel volt. (találtam az anyakönyvben egy Tordai Sámuelt, aki 1854-ben halt meg 80 évesen. Más bejegyzés Tordai Sámuelről az ököritói anyakönyvben nem szerepel) Tordai László fia Tordai Imre volt, aki 1830-ban született és 1892-ben halt meg. Felesége Bihari Sára volt. Gyermekük Tordai Miklós volt, aki 1863-ban született. Felesége Csigai Lajos leánya Csigai Rozália volt. Nekik született fiúgyermekeik Tordai Sándor(1896) és Lajos.
Visszatérve az anyakönyvi kutatásaimra, az 1700-as években az ököritói anyakönyvben a felmenőimen kívül szerepel még Tordai Miklós, aki 1792-ben halt meg. Sajnos az életkora nincs beírva. A feleségének azonban igen, Tordai Miklósné 1788-ban halt meg 47 évesen, ezért 1741-ben születhetett. Ezen időszakban szerepel még Tordai Gábor is, aki 1838-ban halt meg 67 évesen, ezért 1771-ben születhetett. Találtam még egy Tordai Mózesről szóló bejegyzést, aki 1817-ben halt meg 60 évesen, ezért 1757 körül születhetett. A bibliai eredetű névválasztás alapján feltételezem, hogy Tordai Ádám és Mózes testvérek voltak. (Tordai Ádám gyermekeinek is bibliai eredetű neveket adott: Éva, Mária). Feltételezhető, hogy Tordai László tanúja Tordai Sámuel is a rokonságba tartozott. Sajnos Tordai Mózesről és Sámuelről semmilyen adat nincs a halotti bejegyésükön kívül az anyakönyvben. Arról, hogy Tordai Miklós és Gábor köthető e- Tordai Ádámhoz információval nem rendelkezem. Az 1754-55 -ös nemesi összeírásban Szatmár vármegyében Tordai nevű nemest nem írtak össze. Bereg megyében Torday Sámuel, Máramaros vármegyében Torday Pál és András került összeírásra. (Állítólag ezen Tordayak a somogyomi ághoz köthetők) Gorzó Szatmár vármegyei nemesi családok című könyvében Tordairól mindösszesen annyi szerepel, hogy Tordai Sámuel nemesi igazolása. (Szabolcs megyei levéltárban nem találtam ilyen nemsi igazolást)
A fentiek alapján kérem szíves segítségeteket abban, hogy a szatmárököritói Tordai család a Tordai családok mely nemesi ágához köthető. Amennyiben tudtok információt a többi nemesi családról (Balla Szabó, Ari, Bihari, mátészalkai Csigai) úgy úgy szívesen venném, ha megosztanátok velem ezeket is. l
amatőr és kezdő családfakutatóként lenne egy kérdésem: nincs meg valakinek a Barna-Sümeghy: Nemes családok Csanád vármegyében című könyv? A makói levéltár ajánlotta, mikor nemes Simon György után érdeklődtem (annyit tudok róla, hogy makói lakos, lánya 1839-ben született, felesége Magyari Viktória). A levéltár javaslata a Simon/Simony család keresése a könyvben, bár ismeretük szerint abban az időben Kiszomboron is élt nemes Simon család.
Vezseny Tiszavezsenyként szerepel, Szandaszőlős akár katólikus, akár református, a szolnokiban szerepel (nem önálló egyházközség) http://www.natarch.hu/fondx/aker.html
Ha jól tudom, akkor a Szolnoki megyei levéltárban találod a szolnok megyei települések állami anyakönyveinek másolatait; az állami anyakönyvek másolatait általában a megyei levéltárakban őrzik.
Kedves Kutatótársak! Pár évvel ezelőtt regisztráltam ide és mindig kaptam segítséget, amit ezúton is megköszönök! Mostanában az 1873-as Helységnévtárat nézegetem online (http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1873/). Az előszóból idéznék: "...jelmagyarázó táblázat lőn alkalmazva a kötet hátsó lapján, mely használatkor kihajtván, bármily jel kérdéses értelmét azonnal világossá teszi." Sajnos nem találom ezt a jelmagyarázatot. Kérem a segítségeteket! A legnagyobb oldalszám amit elfogad: 1002. A 12. oldalon megtaláltam "II Betűrendes rész" címmel egy felsorolást, ami röviden ismerteti, hogy mik vannak felsorolva az egyes helységeknél. Szeretném látni és használni a fent idézett Jelmagyarázatot! Segítsetek!
Az ősvesztéssel kapcsolatban azonban: hsz-odból úgy tűnik, hogy ősvesztés azt jelenti, hogy egy bizonyos ős szüleit nem találod meg, mert nem tudod hol keresd. De a fenti fogalom nem ezt jelenti, hanem azt, hogy ha folytatjuk a 2-4-8-16-32-64-128-256-512...stb. sort akkor minél messzebbre megyünk annál nagyobb szám jönne ki, ami pár ezer évvel ezelőtti sok milliárd ember létezését feltételezné, ami természetesen nem lehet igaz. Ez egy paradoxon; ennek feloldására van az ősvesztés fogalma, ami azt jelenti, hogy közelebbi rokonság áll fenn az emberek között, mint gondolnánk. az 512 ősből már nem 512 lesz, hanem kevesebb, mert kiderül, hogy az 512 ősből több megegyezik!
Ez a lényege az ősvesztés fogalmának.
üdv,
iater.
köszi az emailt is, de nekem a myheritage nagyon megfelel :)
Nem annyira tudományos, mint inkább magam is így hallottam, olvastam és adom tovább.
Amennyiben "helybenülő" felmenők ősfája után kutatsz, szerencsés esetben eljutsz a 16-ig, de a hiánytalan 32 az már ritkaság.
Tibormama egyik (Pázmándról a XVIII. század eleje óta ki sem mozduló" ősrokon család ősfája eddig így alakult:
2, 4, 8, 16, 32, 42 (64), 46 (128), és 46 (a 256 helyett).
Ehhez némi szerencse és az a gondos egyházi anyakönyvezés kellett, ahol a házassági bejegyzések többsége tartalamazta a házasulók származásának helyét.
Elég egyetlen ismeretlen, távolabbi helyről hozott menyasszony és annak az ágnak vége.
Azért a "családfa" készítését sem lehet befejezni, inkább csak abba lehet hagyni, a leszármazottak nagy száma és teljeskörű felderíthetetlensége miatt.
Elég ehhez néhány olyan nemzedék a XVIII-XIX. századból, ahol a házasodott fiúgyermekek száma egynél több volt és kapaszkodhatsz! :)
Jó példa erre Tibormama apai Miszlai családfája, ahol a XVIII. század végén három fiútestvér alapított szerteágazó dinasztiákat. Jószerével mi csak az Orosházi és Pusztaföldvári evangélikus anyakönyvek adatait dolgoztuk fel, s akkor hol és hányan vannak még a más vallású anyakönyvekben, a környező vagy távolabbi településekre kiházasodott, az el- és kivándorolt Miszlaik!
Az ősvesztés egy igen érdekes fogalom. Az általam említett 2x-ezéseket generációnként nem lehet a végtelenségig folytatni: ez teljesen logikus, bár mégis nehéz felfogni racionálisan. Hallhatnék még erről? Többször említi az MNO cikk Pandula Attilát is. Neki van könyve, esetleg elektronikus formában elérhető-e?
viszont látod mostanában meg én nem voltam sajnos errefelé... sok az ügyelet :( meg sok a kutatnivaló is :) mióta használom a myheritage-et, meg mióta pihentettem kicsit a Berényi-ágat rájöttem valami nagyon fontosra: a családfát felállítani csakis úgy érdemes és úgy a legteljesebb és úgy a... hogy is mondjam: tudományos-genetikai(!) alapon legteljesebb, ha minden generációt TELJESEN felkutat az ember. Ez alatt azt értem, hogy egy bázis személynek van eggyel fentebbi generációban 2 őse, a következő generációban (még mindig a bázis személyt véve alapul) 4 ős, majd 8, 16, 32, 64, 128... a végtelenségig (?) :) jó nem?
ha csak egy vonalra, esetemben az apai ágra, s mindig csak a férfi vonalra koncenrálunk: kevés az eredmény - sok a csalódás... Genetikailag ugyanannyi információ szerepel kromoszómáimban egy bizonyos generációt figyelembevéve pl. felfelé a 4. generációból minden egyes ősömtől abban a "sorban": ez egész konkrétan a 16 ükszülőtől származó genetikai információt, géneket (alléleket) jelenti. Én esetemben pl. Berényi ősöket figyelembe véve ez ebben a fenti generációban csak 1/16-od genetikai állomány. Más kérdés, hogy a történelem folyamán a nemesi rang csakis apáról-fiúra szállhatott.
summa-summarum: nem érdemes ragaszkodni egyetlen vonalhoz sem a fentiek miatt. Úgy hogy elindultam a saját családommal is visszafelé az időben minden egyes őst felkutatva!!! így teljes és így szép majd a munka :) feleségwm családját már a kezdetektől így kutattam, meg is lett az eredménye!
idrisi!
hozzád konkrétan az lenne a kérésem, hogy nemes Kunszabóék címerét készítsd el nekünk. Te voltál az ugye, aki említette, hogy foglalkozik ilyennel? A címer pontos leírása megvan nekem.
Róluk érdekel minden. Majd 2-3 nap múlva adok pár forrást is.
Amit leírtál, abból egy ötlet: a segély vonalán elindulva. Azt az önkormányzat adja, annak szociális igazgatása. Csak kérelmezésre, bár nem tudom pontosan milyen segély, egyszeri temetési, vagy rendszeres szociális. Mindenképp kell annak nyoma lennie (hacsak 1956-ban meg nem semmisült az - akkor már - tanácsi közigazgatásban). Kutatási célterület: az özvegy lakhelye szerinti önkormányzat (polgármesteri hivatal) iratai a megyei levéltárban. Minden megyeinek van fent a neten fondjegyzéke.
Kedves kutatók! Köszi, hogy így rámozdultatok a témára. A gyászjelentéseket már korábban átnéztem, nagyon fontos dolgokat találtam ott. Akit keresek annak a családjából is találtam néhányat, csak pont őt nem. Az biztos, hogy 1947 ápr.28-án még élt - megvan a szavazócédulája névre szólóan, dec 1-én pedig a felesége megkapott valamiféle segélyt, mint özvegy. Tehát a két időpont között hunyt el. A lakhelyén nem tartózkodott, pesten élt egy testvérénél akinél nem volt gondolom bejelentve. Itt árult Kis Újságot,/Kisgazdapárt akkori lapja/. Feleségétől külön élt, vszinű a testvér intézte a temetést, de ő sincs már, utódjai nincsenek. Távoli rokon nagynénik elbeszéléséből lehet következtetni a Bp-re, mert ide jöttek ügyet intézni.
Maradnak a kórházak vonal, és a jó szerencse. Köszi mindenkinek. pistur
És biztosan honnan lehet tudni a halál idejét, és hogy Bp-n volt ? Szóbeszéd , írás vagy...? Mert lehet talán a történetből is következtetni valamire, mielőtt végig keresnéd az összes bp- i anyakönyvet.
Pozsony 1849,római katolikus születésű dédanyám anyakönyvét keresem.A MOL-ban ebből az időből nincs film,mormon honapon se találtam.A pozsonyi levéltárba nem tudok elmenni.Mit javasoltok?Előre is köszönöm.
A kórházak honlapjain általában szerepel az alapításuk éve, a címük.
A címük alapján nagyjából behatárolható a "területi illtékességük", kivéve a mai szóhasználattal az úgynevezett sürgősségi ellátásokat, baleseti ügyeleteket, un. felvételes kórházakat.
Ilyen valószínűleg már 1947-ben is volt, ezért ha valaki baleset követketében hunyt el, vagy mentő szállította valamilyen rosszullét miatt kórházba, akkor az bármelyik budapesti kórház lehetett. :(
Itt megtalálod (többek között) az 1947. évi Budapest és Nagy-Budapest térképeket:
Igen azzal kezdtem. De Krisztián tippje jó lehet, csak ki kell deríteni az akkori korházakat, ill. hogy mi történt, hol anyakönyvezték az akkor ott elhunytakat. Köszi az ötletet, de ha van egyéb is szivesen veszem. Üdv pistur
Van valakinek használható tippje, hogy hol keressek ha csak a halál idejét ismerem kb. 1947.04-11 hó között halt meg vszinű Bp-en, lakcime nem itt volt, születési helyén nincs beírva az elhalálozás ideje(????). Szeretném megkeresni a halál pontos idejét és a temetés helyét. Várom az ötleteket.
Az előző hozzászólásomat offline írtam meg, ezért abban még nem közvetlenül a válaszodra reflektáltam.
> Ősapa végrendeletét szlovákul íratta meg, holott megírathatta volna magyarul is (miként Lipták András utódai a hagyaték felosztását.)
Az Alt, Fuhl, Salinger stb. szinte tipikus magyarországi szlovák vezetékneveknek számítanak, mert a Pilis hg.-beli [*] szlovák telepek jelentős német csoportokat olvasztottak be. Nem elképzelhetetlen, hogy magyar asszimilálódik szlovákká.
[* Ez a fránya Pilis helynév: mi pilisinek a Pilis hegységbeli szlovákokat hívjuk: ez jönne most is a klaviatúrámra: és nem is tudom hogyan nevezzem a Pilis településen lakozókat…]
> Meggyőződésem, hogy a Kuruc is felvett név volt, s nevet váltani azért váltottak Csabán, mert ott is volt Kuruc nevű család
Egyáltalán semmi alapom azt gondolni, amit leírok, de erősen felötlött bennem, ezért mégiscsak közzé teszem. Thököly, a „szlovák király” evangélikus volt, mint a délre települő szlovákok egy jelentős része: többek közt a Pilis településre költözők is. Thököly a kuruc seregek élén az evangélikus vallást is erősítette, így adódna, hogy a Kuruc ragadványnév evangélikust (és talán emellett felföldit is) jelentsen. (Ha ugyan nem tényleges kurucot.)
De ez éppen Pilis településen nem distinktív, mivel ott mindenki evangélikus lehetett (és felföldi). Ha tehát ez felvett név [de melyik jobbágyi vezetéknév nem az ebben a korban?], akkor is valószínűbb, hogy Pilis előttről származik.
> Selczét illetően: szerintem ez nem nem a besztercebányai környéki település, hanem a Poltár környéki kisebb, Telep volt 1715-ben a neve. Arról a környékről sokan jöttek: az összes Csicselj pl. Haan Lajos szerint 4 fiú testvér a családjával.
A szlovák Wikipedia azt írja, hogy ezt a Selcét felégette a török és csak 6 ház maradt meg. Nem tudom, mennyire telepíthet egy elnéptelenedett település egy másikat. Amúgy a szlovák Wikipedia tanúsága szerint Selce van még a korponai járásban is, ennek mai magyar neve Szelenc, de 1891 előtt még Szelcze, ill. Szelcz. Ugyanígy a korponai járásban van Zsibritó, ahová az említetted Žibritovský vezetéknév utal: ez figyelemre méltó párhuzam lehet.
Kiss Lajos szerint egyébként a Poltár környéki település neve 1715-ben nem Telep volt, hanem Szelce (Szelcze). A Telep nevet 1907-ben állapították meg hatósági úton a településnév-rendezés keretében (mintegy tükörfordításként)
(Amúgy a szlk. nyelvjárási selce ’major, (kisebb) telep’ – eredetileg ’falvacska’ – jelentésű közszó, így még számtalan volt település neve lehetett. Egyébként a m. Szőce, Szőc alak is ugyaninnen jő.)
> [LvT] Ugyanakkor arra gondolok, hogy nem beházasodással keletkezett-e ez a név: feleség, sógor családneve vált megkülönböztető névvé?
Ezt olvasom: „A nógrádi nagycsaládi szervezetek mai tanújelei a családi ragadványnevek is. Sámsonházán a több azonos nevű nagycsalád tagjainak ragadványneve a család eredete – a férj nevéhez a feleség vezetéknevének csatolása, a családfő jellemző tulajdonsága, foglalkozása a gúnyneve (pl. Koškár – Bőrös, Kohút – Kakas) – alapján keletkezett.” (Gyivicsán Anna, Krupa András: A magyarországi szlovákok. Változó Világ 16. Útmutató Kiadó, é. n. p. 23.)
Vagyis komolyan veendőnek tartom azt a lehetőséget, hogy a Labos / Lábas ragadványnév eredetileg nőági vezetéknév volt.
> [LvT] Ebből meg az következik, hogy a valószínűség nem szól amellett, hogy onnan jött. Sőt, felvetném, hogy egyáltalán szlovák volt-e ez a család ilyen vezetéknévvel?
Pilis 1722–23-ban települt újra, ez már a második hullám (uo. p. 5–7.). A második hullámban már nemcsak közvetlenül a mai Szlovákia területéről költözhettek be, hanem az első (szervezetlen) hullám köztes állomásairól (a történelmi Felföld déli szegélyéről), többek közt Pilisszántóról, Piliscsévről, Oroszlányból, Súrból, Bánkról, Vanyarcról, Acsáról, Csővárról, a zempléni Óhutáról. Lehet, hogy ennek során kapott magyaros Kuruc nevet a később szervezetten Pilisre átköltöző.
A Magyar Nagylexikon szerint Pilist Beleznay János telepítette újra. A szervezett telepítés gyakran formális szerződéskötéssel járt együtt (pl. Aszódon 1716-ban, uo. p. 6.), amely a földesúr és a telepes kötelezettségeit és jogait rögzítette. Lehet, hogy a pilisi betelepítés esetén is készültek ilyenek, és lehet, hogy ezek megtalálhatók ott, ahová a Beleznay család levéltára került. Ha Kuruc Pál fia György 1941-ben született Pilisen, akkor az apa még lehetett eredeti telepes, így esetleg vele is ilyen szerződés köttetett…
Kedves LvT! Meggyőződésem, hogy a Kuruc is felvett név volt, s nevet váltani azért váltottak Csabán, mert ott is volt Kuruc nevű család (miként Labanc is). Ősapa végrendeletét szlovákul íratta meg, holott megírathatta volna magyarul is (miként Lipták András utódai a hagyaték felosztását.) És gyermekei a végrendelet végrehajtásának záradékát is szlovákul íratták meg. ( A családomban a 20.század elején mindenki tudott szlovákul, én csak értek kicsit és megértetem magam a nagymamától örökölt konyhanyelven, de nem tudok szlovákul.) Selczét illetően: szerintem ez nem nem a besztercebányai környéki település, hanem a Poltár környéki kisebb, Telep volt 1715-ben a neve. Arról a környékről sokan jöttek: az összes Csicselj pl. Haan Lajos szerint 4 fiú testvér a családjával. Innen a gondolat. Köszönöm válaszodat szokás szerint. P.S. Még utána nézek Haan Lajos klasszikus helytörténetének, nem reprint formában, mert abból pont a neveknél hiányzik 10 oldal a megőrzött kéziratból, remélem az eredeti kiadás teljes...
> 3 nagy Pilissky család volt a 18.században: a ragadványnév nélküliek Zibritowskyak voltak, Pleskó ragadvány név viselői Pilisen még Szelcsányiak voltak s az én őseim a Kurucok. S oda próbálnék kilyukadni, hogy vajjon az én őseim is Selczéből jöttek-e avagy sem, miként a másik család?
Nehéz kérdés. A 3 család közül Pilisen 2 a korábbi forrástelepülés után lett elnevezve. Kivéve a Kurucokat. Vajon mit jelenthet ez? Csabán láthattuk, hogy 3 család is kaphat ugyanolyan származási neve, tehát a pilisi Kuruc nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez egy olyan szelcsei család (vagy éppen zsibritói – mert ez ugyanúgy felötölhet –), akit már nem lehet elnevezni a származási helye után, mivel az a név már „foglalt”.
A szlovák telefonkönyvben nem ritka név a Kuruc, de az én nyelvérzékem ezt magyar névnek sorolja be. Nem gondolom, hogy nagyon valószínű lenne, hogy ilyen ragadványnevet kap a Felföldről Pilisre áttelepülvén valaki szlovák környezetben.
Elviekben hozhatta is magával, de a mail Szelcsén (szlk. Selce) a telefonkönyv szerint nem élnek ilyen vezetéknevűek. Besztercebányán is csak hárman. Hacsak mind el nem költöztek, nem valószínű, hogy gyakori név lehetet az arra. Vagyis talán mégsem onnan hozta.
Ebből meg az következik, hogy a valószínűség nem szól amellett, hogy onnan jött. Sőt, felvetném, hogy egyáltalán szlovák volt-e ez a család ilyen vezetéknévvel?
> Az ő neve mellé még társult úgy 30 év múltán a Mokran, Mrkan név
Kedves LvT! Köszönöm, hogy vetted a fáradtságot és utánam jöttél, ha szabad így mondanom. Talán ez lehet a magyarázat, azonban korántsem tudom bizonyítani (t.i. testi tulajdonságot kifejező név). Beházasodásról nem tudok ill. azt nem tudom, hogy Ilona ősanyám vezetékneve lehetett-e Labos/Lábas, mert az ismeretlen. Pál és Ilona élő gyermekeinek Györgynek (honnan az én őseim jönnek - női ágon s az ő nevüket viseljük) felesége a másik topikban kérdezett Lipták (Kosel'ka) András leánya volt. (Az ő neve mellé még társult úgy 30 év múltán a Mokran, Mrkan név). Az ő gyermekeik viselték a Labos megkülönböztetőt. Mártonnak nem voltak élő gyermekeik ismereteim szerint. ( 3 nagy Pilissky család volt a 18.században: a ragadványnév nélküliek Zibritowskyak voltak, Pleskó ragadvány név viselői Pilisen még Szelcsányiak voltak s az én őseim a Kurucok. S oda próbálnék kilyukadni, hogy vajjon az én őseim is Selczéből jöttek-e avagy sem, miként a másik család?). Köszönöm válaszodat itt is.
A családneves topikon nem voltam tudatában a szlovák nyelvi környezetnek, így a Labos / Lábas névnek magyar etimológiát adtam. Most viszont arra gondolok, hogyha egy családot előbb szlovákul neveznek el Pilišskýnek, akkor mennyire valószínű, hogy ezután ugyanott magyar megkülönböztető ragadványnevet kap. (Ha már lábaskészítő, akkor miért nem Hrnčiar ~ Hrncsjár?)
Szlovákul a Laboš személynévből lehetne kiindulni, amely később kontaminálódhatott a magyar lábos / lábas köznévvel. Igaz a szlovák Labošnak is van problémája: ez régi szláv személynév, tehát ezt viselnie kellett volna valakinek. Azonban, egyrészt ahogy olvasom, mindenütt magyar és keresztyén személynevek fordulnak elő; másrészt ez régi személynév, tehát búvópatakként való felbukkanása nem annyira várható.
Ugyanakkor szlovákul a laba ’mancs, (állati) láb’, lapať ’fog(dos)’, ebből –oš kicsinyítő/személynév-képzővel lehet Laboš (< Lapoš) nevet elképzelni. Igaz az előbbi gyakorlatilag ugyanaz a motiváció, mint a magyarban is feltételezhető lábos ’nagylábú’.
Ugyanakkor arra gondolok, hogy nem beházasodással keletkezett-e ez a név: feleség, sógor családneve vált megkülönböztető névvé?
A nevek írásában különösebb törvényszerűséget nem találtam, hiszen ez a ragadványnév kb. 50 éven keresztül (1805-1850 kb.) előfordult. Nem lelkész függő, azt hiszem, hiszen bemondásra ment (inkább hallás függő). A kicsi gyermekek halálakor általában a tanító temetett...az 1830-as évektől követhetően. Ezen az úton nem jutottam sehova, sajnos.
Bocs hogy firtatom, de az ilyenekből sokat tanul az ember (hátha más is:)
A Labos/Lábas kéthét különbséggel való anyakönyvi előfordulásaikor a lelkész (bejegyzést tevő) ugyanaz a személy volt? Azt vizsgáltad-e egy tíz éves vagy egy szolgálati idő szakaszában, hogy egy személy következetesen írta-e, vagy előfordult gyakorlatában mindkét alak? ( vagy csak egy lelkész/egyházfi volt?)
Tudom, hogy hol volt a váltás: 1741-ben György ősapám még Pilisen született, mint Kuruc Pál és N.Ilona fia, a következő gyermek 1744-ben született már Békéscsabán, mint Pilissky Pál és N. Ilona leánya, utána 1749-ben született még egy fiú, s ezen a nyomon lehetett azonosítani a családot. Illetve a házasságok alkalmával: 1755-ben már Csabán ment férjhez Erzsébet leányuk, 1764-ben nősült György. Pont e két név alapján találtam rájuk Pilisen, hiszen nem volt több olyan házaspár és testvér Pilisen, akik e nevekkel születtek. Csak ők. A váltás, mint oly sok esetben az új helyre költözéskor volt. (Labost Pilisen nem találtam, igaz dikális se igen van onnan, információim szerint talán 1 maradt fenn 1741-ből. Azt nem kutattam, az a Mester utcában kutatható, a MOL nagyon messze van nekem.) Békéscsabán 1728-ban nyílt az anyakönyv, van néhány házassági töredék lap 1722-től, ott a többi rokon is megtalálható.
.... azt lenne jó tudni, hogy az adott ág békési beköltözésének idejében már Labos/Lábas volt, vagy 'még' Kuruc? Mikori az anyakönyv megnyitása, s mikori az első békési felbukkanása az adott beköltöző ősnek akár összeírásban, akár anyakönyvben, bármilyen kontektusban (akár tanú)? Tudod-e hol volt a névváltás?
Labos, de volt, hogy 2 hét különbséggel (születés-halál) mindkettő előfordult. Már gondoltam természeti névre is, de LvT-nek nem ugrott ilyen be, akkor tuti nem. Igazából 3 nagy család is volt a Pilissky vezetéknévvel, ezzel különböztették meg az én őseimet, tehát jelentett valamit. (Mondjuk 4 évbe telt mire rájöttem.)
P.S. Különös tekintettel arra, hogy vannak kurátor ősök, egyházfiak, akik sokat tettek az egyházközségért, s úgy láttam kevesen vannak, akik a 18.századra visszamenően ezt tudják. Azt hiszen örültek nekem.
Szia! Elég sokat voltam a megyei Levéltárban (mégha sokat is kellett utazni, de sokkal kényelmesebb a kutatás, s a filmeket sem kellett a MOL-ból lekérni, van másolatuk), s a dikális összeírásokat ott eredetiben lehet jól nézni, mert filmen 2 kockára tudták felvenni a nyilvántartást, úgy nehezen követhető. Ők mondták, hogy ha adnék az anyagból megköszönnék, hiszen egészen a török utáni betelepítésig visszajutottam, sőt vannak ágak, ahol az elágazáson túl is. (Kevés családi anyaguk van, még összeállításban is.) És az evangélikus levéltár (ahol igen-igen sok segítséget kaptam) rákérdezésemre azt válaszolta, hogy szoktak kérni a makacsabb kutatóktól az anyagukból, hiszen ez egyben az egyházközség története is. Esetemben. Teljes fákat voltam kénytelen készíteni a 18.századra és a 19.század első 3.-ra. Szóval, így marad utánam is valami...
Kedves milyennincs, ha idejössz a Családneves topikból:
Labos/Lábas család: megnéztem általában 10 évenként (ha találtam) dikajegyzékeket. Nekik nem volt túl sok a "rovásukon" 1760-ban 2 fejőstehén, két ló, 3 kapás szőlő, kalászosokat termeltek. Nem találtam nyomot arra, hogy jelentős lábasjószág lett volna, ez a birtok a szegényesebbek közé tartozott.
1786-ban elsőszülött fia nevén volt a birtok : szőlő, kenderföld, szántó, külsőkert, belsőkert, udvar...nem utal semmi arra, hogy kézművesek lettek volna. A 19. század közepéitől az anyakönyv tartalmazta a fogl. is. Ott "fm", "gazda" volt a jelölés.
Arra gondolok, hogy valami testi tulajdonság lehet csak mögötte, méghozzá György ősapa után.
Kedves milyennincs! Valóban nem látogatom, csak ritkán a netet, kedves topiktársunk figyelmeztetett rá, hogy keresnek. Ad Mezőkovácsháza: sajnos semmit sem tudok, mert családjaim a pár kilométerre lévő Kovácsházára csak vásározni jártak, semmi más kapcsolat nem volt, házasság sem.
Egyúttal szeretném Neked és a topiktársaknak megköszönni azt a segítséget, amellyel kezdeti bukdácsolásomban segítettek, nélkülük nem érhettem volna el, hogy mostmár a szorgos írással foglaltoskodjam, mert azzal tartozom 2 levéltárnak. 11-13 generációt sikerült a családomban megtalálnom, néhányat a 18.sz. eleji útelágazást megelőző időkben is. Természetesen ezt abbahagyni nem lehet, csak egy ponton választóvonalt kell húznom, hogy legyen lehetőségem megírni. Nagyon sok meglepetés ért, sok-sok örömet jelentett és igen lényeges, hogy rengeteget tanultam, főként a 18-századba szerettem bele. Könnyekig meghatódtam, mikor névadó ősapám 1779-ben kelt végrendeletét a levéltárban kezembe foghattam. (Jobbágy végrendelet) Köszönöm mindenkinek a segítséget, s különösen Neked (s majd LvT-nek is írok, mert kérdésem is lenne).
Úgy látom én voltam figyelmetlen a MOL-ban. Nyilván a katalógusukban az oldal alján kezdődött és a következő oldal tetején folytatódott a Tiszacsege, és én csak az egyik lapon lévőt kértem ki. Kösz a segítséget
Van e valakinek információja arról, hogy Tiszacsege ref. anyakönyveinek mikrofilmje miért nem tartalmazza az 1795-1880 közötti időszakot? Érdekes Módon 1750-1795, és 1880-1895 megvan. Azt tudom, hogy jelenleg nincs Tiszacsegén lelkész.
Ez igen fontos volna számomra mivel Hatvani István professzor rokonait is kutatom, és egy forrás szerint Tiszacsegén éltek rokonai. A meglévő időszakban találtam is Hatvanikat a faluban. szeretnék továb lépni.
A lentebb látható kép ezek szerint a mai középiskolát ábrázolja, eredeti állapotában? igen, a Sármezey Endre vasútmérnök volt, a nevéhez köthető többek között a Kunágota, X. dűlő és a Mezőkovácsháza, Sármezey nagymajor közötti vasútvonal építése is.
óóó, hogy a fenébe ne lenne meg ! egyik ismerősöm ott tanított . HUNYADI JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Mezőkovácsháza Sármezey Endre út 63.
Sajnos nem tudok most többet, de igyekszem felvenni az illetővel a kapcsolatot, hátha több mindent tud a gimi történetéről. Egyébiránt Sármezey Endre neves mérnök volt.
Kövér - Sármezey - Nagel - Simonyi családok örökölték egymás után, majd az 1950-es években állami iskolai tanulóotthon lett. Arról nem találtam infót, hogy még megvan e.
hát a családoknál csak tippeltem, mert ők rendelkeztek nagyobb birtokkal Mezőkovácsházán, a Nagel valószinüleg nem volt nemesi család, csak előkelő polgárcsalád.
A Csehszlovák reprivazitáció annyira tisztességes, volt, hogy ahol lehetett azt a szántót ill erdőt adták vissza ami a családé volt a kolhozosítást megelőzően, a külföldön élő tulajdonosoknak is!
Az utolsó mondatod, a címerleírás az első háromból melyik családra vonatkozik?
Más (a többieknek, akik eddig nem ismerték): A 'rétháti+Kövér' keresőszavakra találtam ezt a remek oldalt (adatbázist) http://pepi.hupont.hu/1/kezdolap
A Nagel családnak a Felvidéken voltak nagy birtokai amit a privatizáció keretében vissza is kaptak. Lonto és/vagy Ipolyszakállos biztosan fészke volt a családnak.
Az, hogy nem jött válasz, azt jelenti, hogy azok, akik ismerősek 'arrafelé', mostanában nem látogatják a topikot. (Konkrétan mézontófű nevű nicktársunkra gondolok.)
Javaslom keresd meg mézontófűt direktben (ill. látom nem publikus az e-mailje, akkor azt kérem olvtársaink közül, akinek megven az ő címe, írjon legyen szíves neki, hogy nézzen ide erre a témára).
Ill azt. hogy itt a topikok közt keress egy Békés megyei regionális topikot, esetleg mezőkovácsházit, mert sanszos, hogy ma is létező épület, hátha/biztos felismerik.
Amit én nyomolvasóként ki tudok olvasni, az annyi, hogy valószínűleg nem 'holmi' kúriáról van szó, hanem ismert épülete a településnek, ha akkor, amikor a képeslap készült képeslapon szerepeltetik. Ezt ugyanis nem az épület tulajdonosa 'adta ki, nyomtatta, stb.', hanem a Magyar (királyi)Posta. Így feltételezem, hogy középület, így lehet ma is áll. Nézegetve a Profila web oldalát (www.profila.hu) századfordulós képeslapok különböző aukcióit, azt látom, hogy más településeknél a városok akkori meghatározó épületei, utcarészletei szerepelnek a képeslapokon.
Viszont akkor az is felmerül, hogy akkor nem családi címer. Sajnos Borovszkyban nincs Békés vm-e kötet
Így kérdésed, a "képen lévő kúria timpanonjában látható címer azonosítása" és a családfakutatás kapcsolatát jobban megvilágítanád, akkor esetleg - a mi eszközeinkkel - tovább tudunk lépni. Üdvözlettel: milyennincs
Amennyiben ez a hódmezővásárhelyi anyakönyvből való akkor nem valószínű, hogy jó volt szó megfejtés valamint a tippem és nem Mercséről van szó. A legvalószínűbb, hogy a Hódmezővásárhelyi plébániához tartozó településről/pusztáról van szó, esetleg a környékről egy másik település, bár nehéz megállapítani mi is lehet az a szó a gyenge felvétel és kézírás módja miatt (esetleg felrakhatna az egész képet, nem csak kivágást, hátha úgy könnyebben beazonosítható lennének a betűk az oldalon máshol előfordulókkal összevetve). Érdemes lenne átnézni az anyakönyvben, hogy nem fordul-e elő ez szó vagy egy hasonló szó máshol és az alapján beazonosítani, hogy mit takarhat. Nem tartom valószínűnek, hogy református lett volna. De persze előfordulhat, hogy áttért a katolikus hitre.
Köszönöm a gondolatokat, bár nehezen elfogadható számomra. Hódmezővásárhelyi katolikus anyakönyvről van szó, így (mivel Mercsén csak katolikusak éltek) , éppen elfogadható. De..... Hogy a túróba került onnan ide? A szüleiről egy szó sincs - se előtte, se utána. Itt élt viszont már néhány éve Vásárhelyen az én református családom. Gondoltam a lány a mienk, és a m..... kifejezést jómagam meghalt apának "szerettem volna" fordíttatni. Ugyanis az öreg Elek 1759-ben tényleg halott volt már két éve.
Bár nem írtad, hogy melyik település anyakönyvéről van szó és a felvétel minősége se a legjobb, de a legvalószínűbbnek ezt tartom: … Helena virgine mertzesiensi Elek … Azaz magyarul: ... mercsei (lakos/származású) Elek Ilona hajadon … vagy másképp: ... Elek Ilona hajadon Mercséről … Mercse=Sajómercse (Borsod megye)
Tehát az apjáról semmit nem írnak. Ha ez a bejegyzés nem abból az anyaegyház anyakönyvéből való, amelyikhez Sajómercse is tartozik, akkor érdemes lenne az előbb említett anyaegyházat is megnézni. Talán abban több van, már ha van benne egyáltalán valami.
idrisi vagy nagyon el van havazva, vagy olyan helyen van, ahol nincs hozzáférése a nethez (van még ilyen? :) ), de privátban sem elérhető egy jó ideje... S.
Van e valakinek Lengyelországi levéltári kutatási tapasztalata. Örülnék, ha megosztaná velem, úgy néz ki, hogy ott kell kutakodnom. Biecz és környéke a terület ahol érintett vagyok, de az ország bármelyik részéról a tapasztalatokat megköszönném. Üdv. pistur
Ööö, lehet, hogy butaság nem biztos, hogy direkt elírási hiba. A nyelvünk fejlődött és ennek eredménye is lehet egy névváltozás. Én számos ilyennel találkoztam. Persze legalább 1-2 évszázadnyi időnek szerintem el kellett telnie. Elég ha csak az ómagyaros formákról áttérnek egy ejthetőbb, más formájú írásmódra. Fontos lehet még ahogy változott a település nemzetiségi térképe az is döntő lehetett az írásmódban pl tótokat telepítettek be magyar anyanyelvű faluba... stb...stb..
- Egyházasdengeleg. -semmi közöm hozzá, de jó szemléltetőpélda :
Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től !! hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. Ejtése, hangalakja: Dengelegy. A patakról kaphatta nevét a település, s azt megőrizte egy évezreden keresztül. a régi, ómagyaros írásmód Dwengeleg volt.
egyszóval etimológia kőkeményen, amihez nem értek .. :(
Az 1828-as vagyon ősszeirásban Zemplén megyében szerepel egy Sztakcsin és egy Sztakcsin- Rosztoka nevü helyiség, MOL jelzése B224 es film, FHLC jelzése 623192. Hátha segít valamit. Üdv pistur
Hello. hasznos lehet neked is de talán másoknak is segít a lenti linken található kereső. Határon túli régi magyar falvak mai elhelyezkedését, elnevezését- hova csatolták,stb... segíti.
http://sebok2.adatbank.transindex.ro/index.php?action=betu&betu=&kezd=540&kat=UA jó kutakodást üdv pistur
(Borovszky)
ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE NEMZETISÉGEINEK TÉRKÉPE.
Eltótosodott községek.
A ma is túlnyomóan magyar vármegye még magyarabb volt a XVII. században. A két évszázadon át folyó háboruskodás azonban nagyon megritkította a népet. Ezenkivül sok református is elvándorolt, midőn I. Lipót kormánya alatt üldözni kezdték őket. Az üres telkekre Sárosból és más vidékekről tótokat telepitettek a földbirtokosok, különösen a Kassa körül fekvő falvakba, melyek lassankint úgyszólván teljesen eltótosodtak, és csak a legutóbbi pár év óta kezdenek ismét magyarosodni. Ez eltótosodott községek nevei élénken tanuskodnak magyar eredetük mellett; a számos magyar családnév pedig a mult században a központi kormány által jó szemmel nézett, az 1849-et követő abszolút kormányzat által pedig nyiltan támogatott eltótosodás bizonysága. Bárcza, Benyék, Bernátfalva, Buzafalva, Csontosfalva, a két Tőkés, Gecse, Haraszti, Három-Bölzse, Kassa-Béla (a régi Szentvérképe), Kassa-Ujfalu, Királynépe, Kis-Ida, Lengyelfalva, Lőrinczke, Széplak stb. régi magyar községek lakói ma nagyrészt tótok. Köztük nagy számmal találjuk a következő magyar eredetü családneveket: Makó, Varga, Halász, Peres, Lengyel, Lőrinczi (Benyéken), Köteles, Beli, Buczkó (Bocsárdon), Takács, Pásztor, Kormos, Rácz, Tóth, Varga (Bölzsén), Bakaj, Bernát, Gaál, Kovács, Szabó (Bukóczon), Buzoga, Horváth, Lángos, Lovász (Buzafalván), Csigás, Estók, Fábián, Juhász, Kondás, Majoros, Lovász, Nagy, Takács, Varga (Gecsén), Jobbágy, Juhász, Kékes, Kovács, Kurta, Majoros, Tóth, Zöldi (Gönyűn), Szarka, Barna, Kovács, Óriás, Nevelős, Miklós, Balogh Búza, Liptai (Hilyón), Ferencz, Tormási, Lőrincz, Farkas, Lukács, Béres (Kassa-Bélán), Pápai, Lengyel, Gazdag, Radácsi, Orosz, Nagy, Rimai, Bálint, Balázs, Hadnagy, Csontos, Pásztor, Béres (Kassa-Ujfalun), Tóth, Bodnár (Királynépén), Kajáthi, Majoros, Varga, Szepesi (Koksó-Baksán), Boldizsár, Dankó, Bácskai, Lábas (Miszlókán), Tóth, Takács, Bodnár, Orkuti, Csuti, Lovassi, Szenderi, Radácsi, Hegedüs, Orosz, Lukács (Alsó-Olcsváron), Takács, Fazekas, Kövér, Bodnár, Dargai, Gergely, Közép (Ráson), Bálint, Nehaj, Beli, Keresztesi, Majoros, Tóth, Ordas, Forgács, Rozgonyi, Andrási, Ádám, Lengyel, Ferencz, Régi (Rozgonyban), Forrai, Eperjesi, Lengyel, Nagy, Bodnár, Katona, Fogmeg, Béres, Búza, Szabó, Varga, Halász (Tihanyban). Az alig néhány százalék kivételével tiszta tót Ujfalu, Rozgony, Olcsvár, Rás, Tihany községek uralkodó magyar nevei szomoru emlékei az erőszakkal vagy közömbösséggel előmozditott elmagyartalanításnak. E régi magyar községek megmagyarosítása tehát nem lesz egyéb, mint a történeti állapot visszaállítása, és a kassavidéki eltótosodott lakosok, a kik mindinkább tudatára jutnak magyar voltuknak, nem is állanak ellen a magyarositó törekvésnek. E községek megmagyarosítása tehát, ha a magyar nyelv terjesztése az egyházak részéről is kellő támogatásra talál, csak rövid idő kérdése.
Magyarok.
A magyarság zöme Abauj-Torna vármegyében csak néhány kicsi és egyre fogyó népszigettől megszakított egybefüggő tömegben lakik. Legmagyarabb része a gönczi járás, vagyis a Hegyalja, a Gönczi-patak és a Szerencs-patak völgye a Hernád balpartjáig; azután a régi Torna vármegye, a mai tornai járás, tehát a Torna és a Közép-Bódva völgye. A gönczi járásban csak elvétve találunk idegen elemet, 1–2%-ot. Egyetlen községben, Regéczkén van 9% tót; Abauj-Szántón német és tót együtt 2%, Vizsolyban és Göncz-Ruszkán 2% tót, Kéren 1% tót, Szent István-Baksán 4% német. Más községekben 1%-ot sem tesz az idegen ajkuak száma. Ez mind elenyésző töredék. Tornában négy községben találunk elszigetelve nagyobb számu tótot; Horvátiban 11%-ot, Barakonyban 12%-ot, Perecsén 36%-ot, Kányban meg éppen túlsulyban találjuk a tótságot, a mennyiben 254 lakos közül 170, tehát 2/3 rész a tót. Minthogy azonban minden felől magyarok veszik őket körül, a beolvadásnak nem sokáig állhatnak ellen. Elvétve apróbb idegen kolóniákra még akadunk, igy Tornán 4% németre és 1% tótra, Jánokon 6%, Szinben 1% tótra; ez azonban már számba is alig vehető kisebbség. Ellenben a legtöbb tiszta magyar község Tornában van. Tizenöt községben egyetlen más anyanyelvü lakos sem találkozott a magyaron kívül. Ezek: Áj, Almás, Becskeháza, Bódva-Lenke, Dobódél, Kápolna, Péder, Perkupa, Szádelő, Szászfa, Szőllős-Ardó, Teresztenye, Torna-Ujfalu, Udvarnok, Zsarnó.
Sásvár f. a Tisza által rég elhordott, hajdanában erős vár lehetett, a most már kukoriczatermő füzeseken, mellyet erős alkotásaért Sasvárnak neveztek, mit jelenleg az oroszajku nép Sásvárra cserélt s használja jelenleg is csekély falujokra.*)
Van valami hasonló, de nem Zemplén megyében (Gyalay):
Szászavinc (Szászapataka)
Torda-Aranyos vm. torockói j. 520618–XV., 5520 kh, 1273 r. /Geamana, Sasavinta, Szászavincz, Szászavincza, Válya Vintzi, Válye Vinczi, VINTA. / */1876 előtt Szász + Vincza- mindkettő Nagylupsa része. 1912-ben átm. a Torda-topánfalvai keskenyvágányú vasút építésének tartamára - az aranyosbányai szb.-i kirend.-ben./
vagy
Szászcsór
Szeben vm. szászsebesi j. 460315–XVI., 2414 kh, 1437 r. /SASCIORI + PLESI, Szászcsor, Szász-Csóra, Szesztsor; + Czerk-tp. + Plesi-tp./ Pm.Tb. */1744-ig az addig egységes ERD-i Fehér vm.-ben, majd a Magyarok Földjéhez /Terra Hungarorum/ tartozott Alsó-Fehér vm.-ben; az 1876:XXXIII.tc. /1.§.14.bek. e.pontja/ az ei. szervezett Szeben vm.-be kebelezte./
Sásvár, orosz falu, Bereg-Ugocsa vgyében, a Tisza partján, 536 g. kath. lak., s anyatemplommal. Róna határa szép buzát, s Tisza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigetben vár volt, melly sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak neveztetett. F. u. Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, b. Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis örökösök.
Utóbbi ! Sásvár/Sassin vagy Sasvár* Ugocsa vm *: mindhárom írott módon előfordult
1873-ban 132 h, 698 lakos 1882-ben 139 h, 734 l 1888-ban 139 h, 734 l 1892-ben 147 h., 794 l 1895-ben 794 l 1898-ban 147 h., 794 l 1900-ban 147 h., 794 l 1902-ben 164 h, 902 l 1907-ben 164 h, 902 l
vagy volt Ugocsa vm-ben is ilyen nevű település Sascin = Sasvár 164 házzal és 902 lakossal Nagyszőlőshöz tartozott, ott volt a járásbíróság , Fancsikán a postája
ui. Mátyásföldön utcanév > Sasvár utca az Ikarus közelében
Megtudná e valaki mondani (latinosok előnyben) mit jelent a keresztelési anyakönyvekben az alábbi kifejezés: Ajús ac (d)es
Ezeket a szavakat az 1700-as években látom több alkalommal beírva. Persze lehet hogy nem pontosan írom mert nehéz kisilabizálni a betűket. Néhány lelkész írása akkor is olyan volt mint a macskakaparás.
Örömmel közlöm a Nagyenyedi Ref. Kollégium, és a MÁV levéltár segítségével, sikerült kiderítenem a nagyapám Dr Hatvany Sándor adatait, és a Gyászjelentést is megszereztem. Ez ügyben karácsony táján volt bejelentkezésem.
Most Hatvani István debreceni professzor élete és leszármazottjai kezdenek érdekelni. Keresek valami jó és részletes életrajzot róla. Ami a neten elérhető ismerem.
kiegészítés a másodikhoz (lama módon nem nagyítottam a felugró ablakon:
Csepeley Jánoshoz: cantor Hegyesiensis
az első:
D[omi]nus Josephus, filius def.[uncti] Joannes Cziráki et Maria Drasnyáki civilis/civilio, Portæ(?) magister. Maria Eva filia D.[omini] Pauli Kunszabó et def.[uncti] Rosalia Kudula(?) nobilis.
a lakás gondolom egyértelmű, vőlegény Hegyes 268. sz., menyasszony Bajsa 324. sz.
a latin ragok valszeg nem minden esetben helyesek, illetve, mivel nem lehet minden ide kapcsolódó topicot visszaolvasni a válasz ablakban, Kudula lehet, hogy nem Kudula.
Örömmel közlöm, megvannak Kunszabóék Bajsán és nemesek. Köszönöm mindenkinek az építő-segítő hsz-okat ebben a témában.
Joannes Cziráki és Maria Draznyáki "civilis","posta magister" fia ... Josephus feleségül veszi D. Paulis Kunszabó és def. Rosalia Sendula "nobilis" leányát Maria Eva-t 1855 január 23-án. Előbbi 23 éves - hegyesi, utóbbi 18 éves - bajsai. A tanúk: ... D. ... Vojnits nobilis ... de bajsa és D. Joannes Csepeley cantor ...
Ahol 3 pontot láttok azt nem tudom elolvasni. Nemsokára bescannelem és akkor várom a segítségeteket :)
Köszönöm a válaszodat. Igen sejtettem, hogy kevés információ, de sajnos, nem találtam semmilyen okmányt, amiből többet megtudhatnék. Tudnál némi információt mondani arról, hogy hogyan lehet a levéltárakban kutakodni? azt tudom, hogy mik jók ha megvannak, csak azt nem, hogy bemegyek és kutakodok vagy ehez bekell jelentkezni stb.
"Anyai ágon eljutottam az ükanyámig, de itt megállt a kutatás. Azt szeretném kérni, hogy aki tud bármit arról, hogy Tiszavárkonyban élő Szoó és Szalai-akkal mi történt, írja le. Szalai Pál az ükapám, a Szoó Mária pedig az ükanyám,Szalai János pedig a szépapám."
attól tartok ez így kevés információ... talán theow volt aki innen a fórumról járatos Pélyen :) arra kérnénk konkrétan vázold a problémát, évszámokkal-mindennel, hogy a továbblépésedben segítsünk: név, hely, idő. S hogy miért akadtál el?
"...aki bármit tud a Pélyi névről, azon kívül, hogy Pély községből származik ossza meg velem."
van itt az indexen egy "Nevek, családnevek magyarul" fórum, ott javaslom érdeklődni, de attól tartok, hogy "ragadványnév" és hogy azért mert Pélyről elszármazott emberről van szó, s mely név a jobbágycsaládok névadási időszakában keletkezett, szerintem sajnálatosan semmi más infot nem fogsz kapni :( ha csak nem magáról a "Pély" szó eredetéről érdeklődsz, de attól meg majd óvva intenek, hogy a Pély, mint helységnév, illetve családod, mint személynév közötti kapcsolatról a fentieken kívül bármi következtetést vonj le.
további sok-sok erőt és kitartást a kutatásokhoz, iater.
Pélyi Péter vagyok és nem rég kezdtem el családom fájának kutatását, ehhez szeretnék segítséget kérni ezen a fórumon. Anyai ágon eljutottam az ükanyámig, de itt megállt a kutatás. Azt szeretném kérni, hogy aki tud bármit arról, hogy Tiszavárkonyban élő Szoó és Szalai-akkal mi történt, írja le. Szalai Pál az ükapám, a Szoó Mária pedig az ükanyám,Szalai János pedig a szépapám. A másik kérésem pedig, hogy aki bármit tud a Pélyi névről, azon kívül, hogy Pély községből származik ossza meg velem. Nagyapám Pélyi János volt apai ágon, de sajnos születésem előtt meghalt, neki az apjai is Pélyi János volt, de oda semmilyen évszámot nem tudok kapcsolni sajnos, így itt sem tudom folytatni a kutatást.
A Kunszabó család Nemesmilitics alapitó tagjai voltak. Szerintem a nemesmiliticsi és a bajsai anyakönyv elég ahhoz, hogy meg legyen a válasz..... Kunszabók még élnek Nemesmiliticsen, de Bajsán azt nem tudom. Lehetséges, az is hogy az illető hölgy Bajsán született, szülei pedig Nemesmiliticsen.
köszönöm :) nekem egyelőre az lenne a fontos, hogy melyik anyakönyveket kérjem ki... nemes Kunszabóék Bajsán és Nemesmiliticsen voltak ugye? Elméletileg akkor ez a két település elég lesz nekem ugye? A feleségem nagypapája által írt adatok szerint Bajsán született az illető hölgy, bár kérdőjelesen an írva... és természetese ezt szeretném alátámasztani konkrét anyakönyvi kutatással.
A Magyarország vármegyéi és városai sorozat készítése 1896-ban kezdődött és (21 vármegye és három kisebb földrajzi egység elkészülte után) 1914-ben, az első vilgáháború kitörése miatt szakadt meg.
most már csak egy kérdésem maradt. "Miklós jelenleg bajsai lakos." a jelenleg itt pontosan mit takar?... kérdésem úgy is feltehetném(?): Borovszky mikor gyűjtötte az adatokat?
üdv: iater.
p.s.: kár, hogy Kunszabókról nincs adatod; engem konkrétan Ő érdekel: Kunszabó Mária (1836).
Kunszabó. K. Ferencz, János és György, Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján, 1773-ban hírdettette ki nemességét Bács-Bodrog vármegyében. A család Nemesmiliticsen volt birtokos. 1798-ban Mihály és István nemesi bizonyságlevelet kaptak a vármegyétől. E család tagjait az 1826. évi vármegyei összeírásban a nemesmiliticsi közbirtokosok között találjuk felsorolva. Miklós jelenleg bajsai lakos. Czímer: kékben, hármas zöld halmon, görbe kardot tartó, arany oroszlán. Sisakdísz: kinövő pajzs alak. Takarók: mindkétfelől kék-arany.
Kempelennél, a VI. kötetben:
Kun–Szabó Hevesmegyében élt család. (Orosz 165. – Dudás 95.)
Fényes Elek (1851):
Nemes-Militics, magyar-bunyevácz falu, Bács vármegyében, saját postahivatallal és váltással, Zombor és Bajmak közt. Lakja 3500 lak., kik többnyire r. katholikusok, paroch. templommal. Róna és termékeny határa 15,274 hold 1200 négyszögölével, s ez mind majorsági birtok, mellyből 575 hold szőlő, 64 mocsár, 138 utak. Birják e következő nemes családok: Allaga, Alföldy, Baghi, Bajcsy, Bavassevics, Berkó, Burza, Csernus, Czintula, Dózsa, Hajnal, Horváth, Ivánsics, Ivankovics, Kajty, Kanyó, Klinoczky, Knézy, Kocsis, Körmöndi, Kunszabó, Laczkó, Litvay, Mándics, Markovics, Mátyus, Molnár, Nagy, Odry, Páll, Piukovics, Radics, Szórád, Tar, Vidakovics, Vujevics.
A nemesmiliticsi Csernus családról van valamennyi adatom, Kunszabó nincsen a rokonságban.
Szia ! Én azt olvasom, hogy 1807-ben és a Szepességből. Esetleg a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyével vedd fel a kapcsolatot. Ha telepítés, és egy tömbből érkeztek, egyszerre, akkor gyakran az anyakönyv megnyitásakor írnak arról, hogy ez miféle közösség, aki most áttelepült.
Üdv Tíborpapa! Nem volt csak kandallógyufa, talán az is jó lesz. Nem panaszkodok, csak próbálkozok kis könnyítésen. Elég kitartó vagyok. Sajnos a RadixFórum nem az én oldalam. Igaz hogy sokan vannak benne, de zömében személykeresés a fő téma. Folyamatos figyelést kíván. Én is feliratkoztam az üzenők közzé, de csak azért, hogy ha valaki keresi családnevemet megtaláljon (benne vagyok a nagy névlistáján. Nem dicsőség, van néhányezer). Sajnos semmi. A táblázat nagyon jó, de nem fa. A mesék, a képek nem nekem szólnak, hanem valakinek, aki majd egyszer érdeklődik. Az ember feledékeny, az írás megmarad. Régesrégen Anyukám mondta, hogy a képek hátuljára írjam a dátumot, meg hogy kik azok. Mondtam minek, hisz tudom. Most aztán igen barkobázhatok. Sajnos már nem nagyon van kitől érdeklődni. A fiatalok zöme, köztük anno én is, igen későn kezdtünk el gondolkozni múlton/jövőn. Azért kösz, és üdvözöl Qwyc X
Kedves Öcsém, ha leugrassz a boltba, hozz egy doboz gyufát! :)
Magam is próbálkoztam a Family Tree Builderrel, de voltak olyan nemkívánatos megnyilvánulásai, amelyek miatt nem bíztam rá magam.
Maradok egyenlőre az excelnél, abban legalább otthonosan mozgolódok.
Tiborcos leveled ellenére is úgy vélem, szerencsésnek mondhatod magad (és leszármazottaid még inkább) a 300 éves gyökerekkel!
Azért ajánlottam a RadixIndex levelező listát, mert az kb. 300 fős (általában igen segítőkész) közösség, míg úgy tapasztalom, hogy ezen a listán talán néhány tucatnyian írunk-olvasunk egyidőben.
Anyai felmenőim egy ága éppen Kispesten (Wekerlén) veszik el a sűrű homályba.
Kedves Tiborpapa! Kísérlet képen írtam az említett topikba. (azt hiszem ezt oda is elküldöm) Ha úgy gondolod, hogy itt is lehet panaszkodni, legyen. Nem akartam technikai jellegű problémával ezt a fórumot terhelni.
Hatvanöt éves kispesti nyugdíjas vagyok. Vagy öt éve foglalkozok családfakutatással. Több, kevesebb sikerrel. Főleg a református Debrecent, és a hajdúvárosokat keresem. Van még női ágon az őrségi Nagyrákos, Rádóc. A hegyaljai Tarcal. A pesti Kispest, Kakucs. Névhordozóimat, konkrét megtalált név szerint 1702-ig követtem. Elméletileg 1608-ig meg kéne találnom. A családi legenda szerint pedig 1500. ig. Sok remény nincs rá. Őseim zömében egyszerű gazdálkodók voltak, maximum régebben néhányszilvafás köznemes.
Szerencsés egyedi nevem miatt szinte biztos, hogy a megtaláltak egy ős-családból származnak. Van is belőlük vagy száz.
Fábarakásukkal próbálkozok (az 1700-as anyakönyvek ismeretében), ami igen nehezen megy. A feleség nélkül anyakönyvezett gyerekeket, csak jó értelemben vett parasztlogika alapján lehet besorolni.
Ehhez kerestem egy jó programot. Találtam is néhányat. Ki is próbáltam néhányat. Mindegyikbe volt jó, meg nem jó, meg nekem nem kell rész. Ezt választottam, mert: magyarnyelvű, elméletileg adatokat lehet hozni/vinni (detcom-fájl), elméletileg keresni lehet a világba idegen fákkal való kapcsolatokat, nagyon jól bánik a képekkel, különböző jelentés könyveket készít bárkiről kiindulva, ezek elküldhetők levélben, Pdf-ben, valamint kinyomtathatók, akit engedek hozzáférhet, ami nem tartozik másra, tilthatok, automatikusan kiviszi a frissítést a Weboldalamra (ami szintén tőlem függ), figyelmeztet név, és szülinapokra, stb. Meg lehet próbálni, bizonyos határig ingyenes. Én már túlléptem a kvantumot, fizetek. Igaz nem nagyon sokat.
Ami kicsit nem jó az az, hogy már annyi mindent csinál, hogy aki nem virtuóz a programokkal, és segítsége sem nagyon van, néhány dologgal nehezen boldogul. A kornak előzménye nincs, (a kor nem hiba, hanem tájékozatlanság) hacsak az nem, hogy kísérletezek használni bizonyos funkciókat. Pl. Többszöri nekifutásra sem tudtam rájönni, hogy amikor örömmel értesít, hogy talált kapcsolatot három bejegyzett családfával, hogyan a tudnák kommunikálni velük. A bátor próbálkozásnak nincs mindig eredménye, sőőőőt.
Utólag, meg már minden oly egyszerű.
Gondolom, van még néhány sorstárs. Meg néhány aki már túl van a megismerésen.
ARMARISTA! Látom a kutatásaid színhelyét,engem Bihar megye érdekelne . Esetleg találkoztál-e kutatásod során Koczka családnévvel? Hogyha találkozol vele légyszíves jelezni. Természetesen ha megírod hogy te kit kutatsz én is segítek.
Én is belebotlottam ebbe a programba. Hirtelen elkezdtem használni. Tetszik is, de koromnál fogva nehezen boldogulok vele. Igen örülnék néhány jótanácsnak.
Van itt az indexen egy topik aminek ez a neve. Igaz csak két hozzászólás van benne. Pedig jó lenne egy hozzáértő, aki kicsit besegítene a program használatba.
help: tudja-e valaki közületek, hogy a Family Tree Builder szoftvere melyik file-ban őrzi a bevitt családfa adatbázisát, mert a program behalt a gépemen, ezért újra kell telepítenem, s nem szeretném ha a bevitt adatok elvesznének.
Az OSZK Történelmi Olvasótermében elég sok minden van, amit használhatsz nemesi ügyben, akárcsak a levéltárban. Érdemes a forrásmunkákat és segédleteket átnézni, csak nem a honlapról kikeresve, hanem kézzel átpörgetve a katalóguscédulákat, mert csak egy része van fenn a neten az anyagnak...
Mivel a nemesek száma jelentősen megnőtt a török kortól kezdve, hiszen előszeretettel osztogattak nemesleveleket az uralkodók és fejedelmek, apránként megszűnt a nemesi adómentesség, legalábbis a Tiborpapa által is említett legalsó nemesi rétegre vonatkozólag mindenképpen. Gyakorlatilag a templom egerei szintjén éltek ezek a "hétszilvafás" nemesek, ezért próbáltak tanítói, papi, tiszttartói, jegyzői állásokban elhelyezkedni, mint ahogyan az én őseim is. Tudtommal viszont a tanítók és lelkészek nem adóztak.
olyan állandóra szabott pénz-, ritkábban → terményszolgáltatás, melyet bizonyos úrbéri terhek megváltása fejében adtak földesuruknak a → kuriális jobbágyok. A 17. sz. második felétől vált szokássá, hogy taksafizetéssel mentesíthették magukat a jobbágyok kötelezettségeik alól. A taksát rendszerint megállapodás, szerződés (contractus) alapján és nem a jobbágytelek arányában szolgáltatták. Az ilyen módon adózó úrbéres személy a taksás, helyenként → árendás. A taksások a többi jobbágyhoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, a földesúrhoz lazább viszony fűzte őket, gyakran költözési szabadsággal is rendelkeztek. –Taksásnak nevezték még a birtoktalan, más földesúr földjére telepedett, kizárólag pénzzel (taxa) szolgáló nemeseket, valamint a kisnemesek legalsó, állami adófizetésre kötelezett rétegét is. (→ még: kontraktualista, → libertinus) – Irod. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).
A bácskai nemes családok adalékul Bács-Bodrogh vármegye történetéhez írta Dudás Gyula kiad. a Bács-Bodrogh vármegyei Történelmi Társulat.Zombor : Bittermann Nándor Kvny., 1893.
Ha már itt tartunk szerinted mit jelentett a "taksás" konkrétan mondjuk a XVIII.sz derekán? Illetve egy nagyon fontos is kellene: "hospes" vagy "hospitis" ez lehet birtokos alak.
köszi előre is; iater.
p.s.: én meg Bács (konkrétan: Hegyes-Bajsa-Topolya környéki) megyei nemesei összeírásokat keresek a XIX. sz. elejéről-közepéről!
Tisztelt Fórumozók!
Van-e valami elérhető forrása az 1754-55-ös országos nemesi összeírásnak, de településekre bontva? Természetesen ismerem Illésy könyvét, a levéltárban áttekergettem ugyanezt mikrofilmen, vele együtt a nemességvizsgálati anyagokat is. Bereg, Ugocsa és Szatmár megyék érdekelnének. Egyetlen olyan adatot találtam mikrofilmen, ahol Bereg megye taksás nemesei szerepelnek falvanként (1769), de biztosan vannak egyéb listák, összeírások, név és település szerint. Bármilyen nemesi összeírás érdekel az említett három megyéből.
:D szeretném jelezni, hogy új "tag"-ot vettünk fel a családfánkra... no nem a felmenők közé, hanem leszármazottakhoz illesztettük ;)
Berényi Emese 2009.01.10.
különben az ő jövetele ismét erőt és lendületet ad további kutatáshoz-pontosításhoz, majd szép grafikus családfa ábra nyomtatáshoz. mindenkinek csak javasolni tudom :) csodálatos, hacsaknem a legcsodálatosabb dolog az életben!
Megfogadtam tanácsodat . Az alábbi választ kaptam: Tanulságul mindenkinek közlöm.
Hatvany István részére
hatvany.i@invitel.hu
Tisztelt Uram!
Nagyapja, dr. Hatvany Sándor személyes adataira vonatkozó kérelmére az alábbiakról tájékoztatom.
Hivatalunkhoz kérelem benyújtására elektronikus aláírást nem tartalmazó e-mail üzenetben nincs lehetőség. Kérelem előterjeszthető írásban postai úton, vagy telefaxon, illetve szóban Ügyfélszolgálatunkon (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, címe: 1094 Budapest, Balázs Béla u. 35. vagy 1450 Budapest, Pf.:81., telefax: 06-1-4556-779).
A nyilvántartásból történő adatszolgáltatások rendjét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szabályozza. A születési helyről és a többi személyi adatról az Nytv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a nyilvántartás szervei - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - szolgáltatnak adatot.
Az Nytv. 20. § (1) bekezdése értelmében a polgár születési hely, születési idő, anyja neve, halálesetének helye, haláleset ideje adatairól, lakcíméről/utolsó bejelentett lakcíméről adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha a polgár az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.
A fentiek alapján a kérelmezőnek közölnie kell, mi a célja a Hivatalunktól kért adatokkal. A kérelem jogalapjával kapcsolatban a kérelmezőnek okirattal igazolnia kell, hogy milyen jog érvényesítésére alapot adó jogviszonyban áll a keresett személlyel.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a családfa-kutatás nem elégséges jogalap az adatszolgáltatás teljesítéséhez.
A fentiek alapján dr. Hatvany Sándor személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kérelmét csak a kért adatok felhasználási céljának és jogalapjának igazolását követően áll módunkban teljesíteni.
Javaslom, hogy kérelmével forduljon a Magyar Országos Levéltárhoz (1014 Budapest, Bécsikapu tér 2/4.)
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.
Dr. Kóbor József főosztályvezető
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Hatósági és Felügyeleti Főosztály
Tud e valaki valamit rimaszombati Kazay Kálmán 1894.jan.20. torockó-1976.márc. 8 Budapest. leszármazottjairól. Híres repülős ezredes volt. a két háborúban
Ha a Lehel úton kifelé menve behajtasz a Westend után jobbra, akkor 150- 200 m után át tudsz hajtani balra a híd alatt, és szemben vezet be autóút a levéltár épületéhez, de van"mindkét irányból behajtani tilos" tábla (kivéve MÁV).
Valószínű, ha autóval lettem volna, akkor magamra veszem, hogy "MÁV". :)
Aki eléri a „History” tv csatornát, láthat egy sorozatot a családkutatásról. Igaz a fele már lement, de érdekes dolgokat mutat arról, hogy máshol hogy működik. Valami egészen másabb annál, amit én itthon tapasztalok.
>>>Csak eszembe jutott. A múlt évben a Mormon családkutatóban ajánlottak egy mikrofilmtekercset egy város lakóiról utca szerinti bontásban (1869), pontos filmszámmal. A MOL-ban nem tudták megmondani a film ottani számát. Egy házi gyártású, talán még stencilezett, agyonnézett füzetből kellett próbálkoznom melyik lehet a keresett film. (aki nem tudná, a filmek Mormon másolatok)<<<
Az ajánlott film címe „Mit gondolsz, ki vagy?”. Hétfő este ment, és megy, valamint ismétlik.
A Nyugati Pályaudvar területén, A Ferdinánd-híd nyugati lábától É felé, kb. 200 méterre. Sárga klinker burkolatú, modern, lapostetős épület (2005-re épült.)
A hatos villamostól (aluljárón, végig a Westend meleg földszintjén) kb negyed óra gyalog. A villamosmegállótól 800 méter.
A nagy világos folt helyén lesz a Westend II. jelenleg fizető parkoló, ha autóval mész az van a legközelebb az irattár-levéltárhoz.
Iratokat a MÁV alapítása óta őriznek, de hogy mit találsz, szerencse dolga.
Érdeklődj előbb e-mailban (konkrét kérdéssel), válaszolnak, ha van valami.
Kösz a gyászjelentés linket. Mikor olvastam rögtön rámentem. 30-40 számomra érdekes személyét meg is találtam néhány óra alatt, köztük a nagyszüleimét is.
Ma voltam a MÁV irattárban. A nagyapám adatai miatt. Az történt ami általában szokott. Sose azt kapja az ember amit keres. Nos a nagyapámról csak annyi derült ki mint amit eddig is tudtam, mivel nem volt meg a Szolgállati táblázata.
Másrészről kiderült, hogy "régi vasutas caládból származom". mert mind a három Hatvany testvér vasutas volt. Nagyapám Lajos öccseről megtaláltuk a Szolgálati táblázatot sok előttem eddig ismeretlen adattal. és a harmadi testvérre is egy utalást.
A táblázat egy A3 méretú négy oldalas leporelló. Minden információ ami érdekes rajta van. Személyes adatok Születés helye, ideje, lakhely, iskolai végzettség nyelvtudás, vallás, gyermekek neve születési adatai, feleség neve születése, házasság kötés dátuma , kattonaság , Katonai alakulat ,rendfokozat .Munkaviszonnyal kapcsolatos belyegzések munkakör, szolgálatihely, tanfolyamok bérbesorolás, előléptetés, fegyelmi, kitüntetés, munkaviszony kezdete, és vége. juttatások.stb. A felvételi kérelem kézzel írva a kérelmező által.
És ami nincs benne: Szülőkre vonatkozó adatok, még a nevük sem.
Értékelés: Ha megtalálható ez a karton akkor nagyon megéri elmenni. Nem kell előre bejelentkezni, de hasonlóan mint más írattárakban kutatási engedély kérő lapot kell kitölteni. Nagyon segitő kész a személyzet. üdv. István
Szepen kerlek ha megteheted kuld el E-mailen az altald megtalalt es itt jelzett adatokat.
Nagyon erdekel es örvendenek neki. Amugy az altalad emlitett Csomortani Peter Gaudenc Csik-Csomortanban szuletett 1852-ben es testveretöl Ignactol sz. 1856 szarmazik az erdelyi Csomortani csalad csikmindszenti aga.Csomortani Ignac egyik fia Kalman (sz. 1889) masik fia Ignac (1885-1969) pedig Szekelyfödön volt plebanos, 1917-42 között Mindszenten, 1959-töl halalaig Kaszonujfaluban.
Sajnos meg nem tudom pontossan bizonyitani ( csak "erössen" gyanitom) hogy milyen rokoni kapcsolatban all a szentivanyi Csomortanyiakal.
SZERED. Magyar, és elegyes lakosú Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, a’ kinek régi Várával nevezetesíttetik, lakosai katolikusok, másfélék, és zsidók is; sóháza, és ispotállya is van, fekszik Alsó Csöpönyhöz 1/4 orányira; kereskedése van szálfákkal, és sertésekkel is, szőleik Nyitra Vármegyében. Vág vizén túl vagynak; 4 országos vásárjaik népesek; határja 3 nyomásbéli, és jó termékenységű.
Hello. Több irányba elindulhatsz. Nézd át a helységnévtárakat abban az időintervallumban amiről adatod van, abban találsz utalásokat az anyakönyvezés helyére is. Ha tudod a vallását abban az irányban is elindulhatsz, hisz akkor már anyakönyvezés volt. Üdv pistur
Gyalay: Magyar igazgatástörténeti helynévlexikon
Részlet:
Szered. Pozsony vm. nagyszombati j. 400454–VI., 3253 kh, 5371 szl, m. /Sered, SERÉD + VINOHRADY NAD VÁHOM, Sereď; + Herczegudvar + Kastély + Katonautca + Kiserdő m. + Szeredújváros./ Ph. /1858-ban postaállomással/, */Itt állott a semptei vár helyén épült az Esterházy-kastély / Mint Vágszered 1886-ig mezőváros volt. Az 1884:VII.tc. az összeépült Szered-Ujvárost Nyitra vm.-től Pozsonyba, illetve a ksg.-hez kebelezte át. 1920. jún. 4-től /1921:XXXIII. tc./ CSZ-hoz elcsatolva. 1938. nov. 2-án MO adm.-jába került, de az országhatármegállapító biz. nov. 7-én CSZ-hoz visszacsatolta./
Kezdő kutatóként szeretném megkérdezni, hogy anyai dédapám Vágszereten született a halotti anyakönyvi kivonat szerint, 1886-ban és a születési anyakönyvi kivonatát szeretném megtalálni, akkor milyen települést kell megnéznem a Magyar Országos Levéltárban? Több könyvtárban voltam, több helyiségnév-lexikont átnézve ledöbbentem, Vágszeret nem szerepel sehol. Egyik kutató szerint Vágszentkereszt rövidítése Vágszeret, de erre való hivatkozást sem találtam egy könyvben sem...
Köszi az utbaigazgatast es egyben bocs a kesei valaszaert.
Most azon töprengek hogy ki is lehetett ez a Csomortányi Imre hogy ilyen nagy tiszteletben tartottak hogy a kassai domban temettek el, szerintem nem akarki kerulhetett ide.
Mik lehetek az erdemei Imrenek ? Sajnos en eredmenytelenul probaltam "felkutani" Imre szemelyseget. Egy es ugyanaz a szemely mint az 1704-1729 közötti jaszapati plebanos, alesperes es egri kanonok akinek szoros rokoni kapcsolatai voltak a szentivanyi/besenyszögi Csomortanyi csaladdal, az egri Csomortanyikkal is es igy a kesöbbi egri kanonokkal Csomortanyi Antalal is ?
Köszönöm a sok javaslatot. sorba próbálok mindent.
Volna egy újabbb kérdésem. A Nagyenyedi Református kollégiumban érettségizett diákokról van e valakinek javaslata? Engem az 1898, 99 év érdekelne. Az iskolanak címzett mailre nem kaptam választ
A Bp.-i temetkezési intézet irattárának tel.száma : 1- 323- 5194
Minden adatot szedj össze, ha jó passzban találod őket, átnéznek 5-10 évet, ha szépen kéred. Meg volt az email címük is,de a gépem nemrég tönkrement, és sok adat elveszett, ez is.
Minél több helyen szerencsét próbálsz, annál biztosabb a siker :-))
Itt a módszertani segedelem a MOL honlapján, érdemes belekukkantani. A radix családkutató levelező listáján is sok segítőkész levelező parnerra lelhetsz.
Sajnos a születési adatain kívül - egyelőre - semmit sem tudok Jentetics/Jutasi Lajosról... azon kívül, hogy Kaposváron volt vasutas.
Az előző üzenetemben említett kép egy esküvői felvétel, amelyen akár a (vagy az egyik) fia is lehet a vőlegény... a kép elrendezése ezt sugallja - ő áll a vőlegény mögött.
Szóval igen valószínűnek tartom, hogy az Almanachban lévő ifj. Jutasi az ő fia... már most sokat segítettél! Köszönöm!
1600-as évek elején egy miskolci főbíró felesége is Czukor lány volt!
"Napkor. Napkor, nagyközség 305 házzal és 2003, nagyobbrészt róm. katholikus lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Nagy-Kálló vagy Nyíregyháza. A pápai tizedlajstromban már 1332-ben szerepel „Napkur” elnevezés alatt. 1414-ben már a mai nevén találjuk. 1424-ben a Kállayak, 1446-ban a Sztrittey és 1452-ben az olnodi Czudar család volt a birtokosa, a XVIII. század második és a mult század első felében a Kállayak, br. Jósika Miklós, Oroszy, Récsey, Jósa és Mattyasovszky és jelenleg Kállay András, 46Kállay Leopold, Fodor Jenő, Czukor Vilmos, Leveleki Márton és Blau Pálné. A község róm. kath. templomát 1761-ben, a gör. katholikusokét 1866-ban építették. A községben két szép urilak van, egy ősi Kállay-féle kúria, mely most Kállay Leopoldé, a másik Czukor Vilmos háza, melynek a helyén szintén Kállay-féle ház állott. Később báró Jósika Miklós tulajdonába került és jelenlegi tulajdonosa a régi alapokra új épületet emeltetett. Czukor Vilmos tulajdonában egy régi, báró Jósika Miklóst ifjú korában ábrázoló eredeti olajfestmény van. E községhez tartozik még a Hartsteintanya, Ilonatanya, Czukortanya és Feldheimtanya. Dűlő-nevei közül a következők bírnak jelentősséggel: Ördöngös, Várdi kert, Gút, Lökös, Nyilas, Bodrás."
Én egy Jentetics Lajosként, 1872.11.22-én született személyről, aki 1910-ben Jutasi-ra változtatta a nevét, szeretnék minél többet megtudni. Van egy 1937-ben készült fényképen, amelyen még vasutas egyenruhában látható, így talán a '32-es könyvben szerepelhet... persze lehet, hogy akkor már, 60 évesen, nyugdíjas volt (nem tudom, hogy akkor mennyi volt a nyugdíj korhatár).
Szóval megköszönném, ha utánanéznél az Almanach-ban...
Üdv.: curlie
U.i.: Ja, Kaposváron élt az illető... hátha ez szükséges.
Először írtam egy érdeklődő levelet . Udvarias segítőkész választ kaptam. Jelezték, hogy van anyaguk a keresett nevekre. Közölték, hogy lehet személyesen is kutatni, és megbízhatom őket is 1200Ft/ óra díjért.Megköszöntem, és jeleztem, hogy jan . első hetében személyesen felkeresem a levéltárat. Ennyi. Azt nem tudom hogy be kellene jelentkezni. István
Én is először megyek a Mávhoz január első hetében. De annyit tudok, hogy azokra az adatokra számíthatok amik a munka körrel, munkaviszonnyal kapcsolatosak. Pl Személyes adatok, név, lakhely, születési hely, szülők neve, házastárs, esetleg gyermekek, iskolai végzettség. Szolgálati hely, munkakör, bérbesorolás, képzettség, munkabér, előléptetés, fegyelmezés.Nugdíjazás, munkaviszony megszűnése.
Január első hetébe jelentkeztem be utánna tájékozottabb leszek.
Úgy emlékszem mozdonyvezetők is szerepeltek a könyvben. De ha nem jársz sikerrel mert az azért előfordulhat, ajánlok egy linket http://www.mavintezet.hu Ez a máv központi írattára. Keresd meg őket egy mailben adat kéréssel az illető személyt illetően. Én januárban megyek személyesen, mert a nagyapámmal kapcsolatban találtak íratokat. Anyira szolgálatkészek voltak, hogy jelezték, a nagyapám testvéréről is vannak adataik.Én azt sem tudtam hogy nagyapám testvére vasutas volt.
Meg fogadtam a tanácsokat és elküldtem egy mailt a népesség nyilvántartónak a nagyapám ügyében. Kiváncsi vagyok válaszol e a hivaltal.
Zelovics Kornél: A Magyar közlekedésügy monográfiájat ajánlom figyelmetekbe ha 1935 előtti vasutasok adatait keresitek. Sokszáz rövid életrajz, a hozzátartozó fényképekkel található benne. Szabó Ervin könyvtár, Budapest gyűlytemény. A nagyapámat is megtaláltam benne. Sajnos a születési helyet nem közölte.
ha készült a halálakor az állami nyomdaipari válallatnál gyászjelentés, akkor abból a köteles példány eljutott az Országos Széchenyi Könyvtárba is, ahol ma mikrofilmen kereshető
A népesség nyilvántartót próbáld meg. Ottani nyilvántartásból megtudhatod, hogy mikor törölték a választói névjegyzékböl. Ez az év vélhetöleg a halál idöpontja.
"A pesti címét ismertem és azt is hogy az Új köztemetőben temették el.
Több, mint valószínű, hogy a kórházat (a kórház szerinti kerületet) a pesti oldalon, elsősorban a lakóhelyéhez közeli kerületekben érdemes keresni.
Ha időskori végelgyengülés volt a halál oka és elhunyta előtt hosszabb ideig volt kórházban, akkor olyan kerületben van nagyobb esélyed megtalálni, amelyikben a kórháznak volt un. elfekvő részlege.
A síremlék feltalálására van remény, ha valaki a 25 éves lejárat közelében újra megváltotta a sírhelyet.
tekintve, hogy a halál kb 40 éve történt, kutatható. Azaz beáshatod magad a fővárosi levéltárba (BFL - www.bparchiv.hu), a levéltár szabályzatának megfelelően kérheted az anyakönyveket (könyv vagy film) a kérdéses időszakról kerületenként, és keresheted a keresett rokont. Biztosan meg fogod találni valahol... Utána pedig mehetsz a temetőbe újra, érdeklődni a sír után, pontos dátummal a kezedben :-)
Köztemető. Elmondom hogy jártam a nagyapám sírjával. A múlt évben határoztam el hogy utánna nézek kicsit a családom történetének. . Sajnos az volt a baj hogy csak a nevét tudtam, és azt hogy kb 86 évesen halt meg 1967-71 között Budapesten. A pesti címét ismertem és azt is hogy az Új köztemetőben temették el. Gyerekkoromban jártam is egyszer kétszer a sírjánál, de az már igen régen volt. Elmentem a lakcím szerinti kerület anyakönyvi nyilvántartójába. Sajnos nem találták meg a bejegyzést. kérdeztem hogy lehet ez. Felvilágosítottak ha az elhalálozás nem a lakhelyen, hanem kórházban történt, akkor az illetékes kórház állítja ki a bizonyítványt a kórház kerületében. Zsák utca. Honnan tudjam meg 40 év után, hogy Budapest melyik kórházában halt meg. Már megkérdezni nincs kitől. Elmentem a temetőbe villamossal 32 megálló.A temetőbe azt mondták nem tudják megmondani csak ha megmondom a temetés pontos időpontját. Mondom sajnos csak közelítőleg az évszámot tudom. Kérdeztem nincsenek számítógépre víve az adatok? A válasz csak 2004 után. És egyéb nyilvántartás sincs? akadékoskodtam tovább. De van de nem gondolom hogy 1.5 millió temetett közül most neki áll nekem megkeresni. Végül annyiba maradtunk Ha majd tudom a halál pontos időpontját, tehát ismerem a halotti anyakönyvet akkor meg találják nekem a sírt is. Ez ám a 22-es csapdája!
A mesének vége mára Jó éjszakát gyerekek István halásztelekről
Ha tudod a temetett nevét és a temetés időpontját akkor ezeken az elérhetőségeken érdemes érdeklődni (főleg az e-mailt javaslom). Többünknek már adtak hasznos információkat.
Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 1086 Budapest, Fiumei út 16. Ügyfélszolgálat (munkaidőben) zöld szám: 06-80-200-611
24 órás diszpécserszolgálat 260-6772 262-8733 261-0737
Nemzetközi ügyintéző Telefon/Fax: 323-5182 Tel/fax.: 323-5141 Mobil: 06-20-927-3409
Ragyogó hogy rámozdult mindenki a temetőkre. Az Új köztemető is meg lesz talán.?
A svábokkal amúgy semmi bajom mert az egyik nagymamám révén (Brach ) én is érdekelt vagyok negyed részben. Nem mindig indokolt érzékenykedni egy egy közhasználatban is elfogadott kifejezésen. Nekem a Magyar ajkú németek kifejezés nem tetszik egyáltalán.
Olyan jól elvagytok itt a Jászsággal, meg a svábokkal, hogy nem is merem betenni a lábomat, holmi Biharvármegyei, Szilágysági, Máramarosi felvetésekkel. Na de elmomdom miben utazom: Keresem az Érhatvanból és környékéröl, Szatmárnémetiből, Máramarosszigetről származó Hatvani családokról szóló információkat, leginkább a Hatvani leszármazottakat. Keresem a Miskolczy de micske, Szilágyi de piskárkosi, családokról, Tófeus Dobos Mihályról és családjáról, Nadányi Miklós (feleség Szilágyi Izabella) de körösnadány leszármazottjairól az információkat. Keresem őket mert mindegyik családdal a rokoni kapcsolatomat kutatom.
Nagy Ivánon Kempelenen túl vagyok Megtudtam belőlük amit meg lehetett tudni. A MOL-ba is rendszeresen járok mikrofilmet nézni. Ismerem a Borovszki sorozatot is Azt mondjátok sokat akarok. Ez igaz, de ez egy ilyen hobby, mert ha az embert a kutatási ösztön egyszer elkapja ...
Na de hátha Valaki it a fórumon ismer Hatvanit, Miskolczit, Violát, Szilágyit,Hátha szerencsém lesz
mindenkinek jó sok adatot kívánok Hogy el ne felejtsem: A Kassai Temető nyilvántartása nagyon oké. Találtam egy Hatvani Zoltánt. Vajon Budapesten mondjuk az Új köztemetőben mikor tudják megmondani, hogy a nagyapámat 1967-ben hova temették. Pedig a sír mindig megváltásra került? Hát igen de ez itt még nem Európa István Halásztelekről
Az a temető, amiről írtam az elébb, az a Verejny Cintorín (amire úgy jöttem rá, hogy az előző keresőbe - www.cemetery.sk beírtam a rokon nevét).
Itt viszont nincs Csomortányi (a C betűnél). Viszont az egész azt mutatja, hogy a www.cemetery.sk azért jó kis forrás, ha nem ad fel Csomortányit máshol, mint a templomok a XVIII. században, akkor vszeg kihaltak arrafelé. A szenátor vonalon indulnék el. Tehát Csomortáni Imre szenátor +1662.
A kosice+cemetery keresőszavakra jön ez a forrás (csak azért írom így, mert nem ismertem).
A Csomor -t beírva a keresőbe felad 2 Csomortányit, kit Kassán temettek (több is lehet, mert volt nekem egy konkrét kassai temetőm az egyik kutatási területemhez kapcsolódóan. Majd az is meglesz :))
Csomortányi Imre 1772-ben a Kassai Dómban (Dóm sv. Alžbety), Csomortányi Borbálát pedig 1729-ben a most Páduai Antal nevét viselőzent Miklós kápolnában, ez is a dóm közelében van (Seminárny kostol - az utolsó bekezdés végén link <képek> a kriptához). (A 3 legnagyobb a dóm és a dominikánusok temploma után. 1718-1724 között átépítették barokk stílusban, s rá 40 évvel a ferencesek a Szent Miklós nevéről átszenteltették Páduai Antal védelme alá)
Szerintem próbálkozz felvenni a kapcsolatot, valamilyen helyi kultúrális egyesülettel, vagy valamilyen helyi forrást találni, aki valamely helytörténeti munkában (tanulmányban) megtalálja a nyomukat, hogy ők milyen szerepet töltöttek be a város életében. (Levéltár, múzeum magyar nevű munkatársának írni)
Volt még egy Csomortáni Imre 1762-es elhalálozással. Ő szenátor volt (ha a nevére kattintasz)
Az én „praxisomban” olyannal találkoztam egy cseh anyakönyvben, hogy a pap meglehetősen esetlegesen vezette az anyakönyvet éveken keresztül, majd egyszer csak beírta az anyakönyvbe, hogy „Abba kellene hagyni a restséget”.
Ezt követően úgy tűnik, hogy normálisan vezette egy ideig az anyakönyvet, majd megintcsak üres sorok bukkannak fel, igaz, lényegesen kevesebb, mint ezt megelőzően. Aztán meg új pap lett...
és persze a guta kerülgetett, hogy melyik ősöm adatai esnek pont a trehányság időszakába... biztos, hogy van ilyen, de ez már sosem fog kiderülni, azt hiszem...
Szerintem az is előfordult a régi időkben, hogy a pap nem rögtön az esemény (pl.: keresztelésnél) "közben" vagy pár perccel később, hanem jóval később vezette be az adatokat az anyakönyvbe, emlékezetből. Ilyenkor gyakoribb lehetett a tévedés, sőt olyannal is találkoztam, hogy különböző adatok el is maradtak (talán már nem emlékezett rájuk).
Az önkényes névfordítás az én kutatásaim során is fellépett Egy testvért nem leltem.Elötte,utána megvoltak,lakhely nem változott. Többszöri nekirugaszkodásra meglett. Mi történt? A Vörös nevet / ez az anya neve volt/ a pap Piros-nak írta.Gondolom a papnak jobban tetszett a piros,mint a vörös.
Köszönöm a válaszokat kedves tiborpapa,pistur és idrisi!
Én is sokszor találkoztam ezekkel az elírásokkal, főleg a német neveknél.
Az én nevemet is többféle változatban írták: Tremmel, Tremel, Treml, Tremli.
Igazából nem is tudom melyik lehetett az eredeti,mert Németországban is mind a 4 formában előfordul. (A Tremmel a leggyakoribb)
Másik kérdés:
Foglalkozott-e valaki közületek temetési szokásokkal a falvakban?
Nálunk a faluban sorba, egyenként temettek mindenkit,elhalálozási sorrendben, nem volt kihagyás.
Nagyon sok olyan sír van, ahol a férj és a feleség külön sírban nyugszik, és persze olyan is van,ahol egymás mellett. Van tippetek ez miért volt így? Miért nem temettek mindenkit a férje/felesége mellé?
Én is csak megerősíteni tudom tiporpapa hozzászólását. Nem egyszer találkoztam a papok általi önkényes névfordítással (névmagyarosítással), pár példa: Grünwald=Zölderdő Fingerhut=Gyűszű Ezekhez képest a Müller lefordítása Molnárrá nem is olyan "vészes" :)
Hello Imre! Ezzel a kérdéssel én is sokat foglalkoztam, foglalkozom, mert a mai napig nem igazán találok értelmesebb magyarázatot arra, minthogy a kiejtés szerint írták a nevet, amihez még hozzájárult az anyakönyv vezetőjének egyénisége is. Én a Wenczl családot kutatom a pilisi környéken és az alábbi írás módok fordulnak elő a mai napig: Venzel, Wencel, Wenczel,Wencl, Wenzl,Venzl,Wenczl. Mindezt egy családon és gyakorlatilag egy helységen belül kb 300 év anyakönyveit nyomon követve. Talán tiborpapa magyarázata a legjobb erre. Én még azt is néztem hogy ki volt az anyakönyvező, milyen vallású, ki volt a helyettese amikor beírta az anyakönyvbe stb. Név magyarosítás, vagy németesítés- ahogy tetszik- nem jellemző. Az írásmód mégis rengeteg féle. A család bizonyíthatóan ugyanaz. Üdv pistur
Valószínűleg nem tévedsz nagyot, ha a továbbiakban Müllernek nevezed (a molnár, mint foglalkozás = der Müller)
Az egyházfiak (felekezettől függetlenül, inkább különböző műveltségük okán) hajlamosak voltak az anyakönyvek fülhallás utáni vezetésére.
Ahogyan a delikvens mondta, úgy írták a családnevet. Sokszor még azonos családon belül sem voltak következtesek.
Bukor (bokor) felmenőim a XVIII. szd elején még a Staude néven szerepeltek a györkönyi anyakönyvekben (die Staude = bokor), majd a következő 150 év során fantasztikus variációk következtek a kiejtés után leírt családnevekben (staudl, stajdl, steidl, steide, steidl, steindl, stendl).
A XX. század elején azután Sárszentmiklóson a Bukor szép csendben (BM okirat nélkül!) alakult át Bokorrá, s a ma is ott élő Bokor családnevűek nem is sejtik, hogy ők valójában a györkönyi Staudék leszármazottai.
Szo sincs arrol hogy megbantottal volna. Söt, tisztelem es ertekelem hozzaszolasaidat megjegyzeseidet es segitsegedet.
Minden udvariasagot mellözve elnezesedet en kerem ha rosszul fejeztem ki magam.
Ha a Csiki csalad erdekel talan segiteni is tudok.Madefalvi veszedelem (1764) elöttröl vannak anyakönyvek a csiki leveltarban. Melyik helyseg erdekel ?
Nem tudom meddig jutottál a Csomortányiak nyomában. Azt tudtam, az erdélyieket kutatod. A besenyszögiek 'távolságáról' nem tudtam mennyit tudsz, ill. tudsz-e erről, viszont Cs. Károly kapcsán láttam érdekel. Ezért írtam, amit írtam. Nem fejmosásnak szántam. Azt, hogy ki mit-miért kutat az tényleg a kutató döntése. Viszont aki a kutatást most kezdi, annál a közbenső időszak feltárása nélküli, azt megelőző időszaki 'múltidézés' téves módszertani példát mutat, ilyet ne mutassunk (aki ráér és már kész a házi feladattal, s most a szorgalmit gyakorolja, az más).
Én is "székely" volnék, de csak a bukovinai székely Csikiek érdekelnek. E vonalon Madéfalva elé nem látok. Ha megbántottalak, bocsánat.
üdvözlettel: MN (most már lehet használni fogom ezt a rövidítést)
Köszönöm a turelmes hozzaszolasodat es erdekes fejtegeteseidet.
Bevalom elsö pillantasra ugy veltem jogos fejmosast kaptam.
Több melyebb lelegzetvetel utan belatom hogy nem erröl van szo.
A felszinen targyilagosnak tunik fejtegetesed es a melyben ugy erzem igazsagos es logikus is amit irsz.
Ettöl fuggetelenul nem kötelezö modon ertek veled mindenben egyet.
Kerdeseidre valaszolnek ( ha egyaltalan valaszt is vartal) a követkekezö keppen forditott sorrendben:
Maig meg nem lehetett alatamasztani SEMMI fele kapcsolatott a lemhenyi es a besenyszögi ag között se apai se annyai agon.Erre mar korabban ravilagitottak "akademikus" törteneszek több izben is.Hogy mennyire hihetö egy kapcsolat ?
Ezek utan barki reszeröl csakis egy meresz spekulaciorol lenne szo.
Az ugy itt lezarva amedig uj tenyek fel nem bukkanak.
A neten lattam egy teves jegyzetet: Csomortanyi Julia(Talian Antalne) apja a lemhenyi Csomortanyi Janos ( Janos az akkori Szentivanyon /ma Besenyszögön elö Ferencz fia).
Amugy besenyszögi/szentivanyi armalis (?) nemes Csomortanyiakkal a Forumrol ismerös "thalatta" sokat foglakozott es egy kis tanulmanyt is irt, a csaladfat is megszerkesztette.( Elsö nemesegi leveluk nem 1722 hanem 1713-bol valo, lasd Szakacs cs. Orosznal, erröl talan "Thalattanak" fenymasolata is van, az eredeti az egri levletarban)
A lemhenyi Csomortanyiak nemeskent (? primores) vannak feltuntetve a Szekely Oklevetarakban ugymint a kurtapataki es esztelneki Csomortanyiak. De vannak lofök (primipilii) es gyalogok is(pixidarii) köztuk.
Palmay szerint egy aghoz tartoznak es egyszeruen lemhenyi agnak nevezi.
Szerintem ez nem mond semmit, nem segit semmit Csomortanyi Tamas haromszeki föbiro es varkapitany korabbi tarsadalmi poziciojarol.
Tovabbi ket kerdesed hogy lehet-e es hogyan: szerintem is-is de ahoz hogy ezt egeszeben megertsuk meg többet kellene tudjunk a Szekely "jogrol" es "nemzetröl" valamint Szekelyföld es Erdely törtenelmet jobban kellene ismerjuk.
Ezert is javaslatodat tisztelettel fogadom de csak reszben tudom követni.
Nemrég álltam neki a családom kutatásának. Megkérnélek titeket, hogy aki tud használható infokat, hogy mit, miket érdemes weben, könyvekben használni, kérem írja meg.
Illetve bárki aki Knoch és Ziegenheim családnévvel kapcsolatban infot tud adni kérem jelezze. A két család ősei a betelepítések idején jött Mo-ra, somogy ill.tolna megye területére. A leszármazottak nagy rész ma is ezen a területen él. Tudomásom szerint Németo-ban is vannak rokonok, de odáig a keresésben nem jutott.
Rokonok-e az Erdélyben Csomortányi Tamásban 'kicsúcsosodó', benne az egyik lengyel király ősét adó, vele fiágon 1600 körül kihaló Csomortányi család és a Besenyszög(Szentivány) helytörténetben az 1700-as évek elején 'megjelenő' Csomortányiak.
Olvtársunk IsseCs vetette fel, ill. kutatja e témát (s vannak sokan érintettek még: iater, Rye, Blanchelor, meg akik Besenyszög kapcsán a Csomortányi-féle betelepítés miatt őseit ott találja meg egy időpontban)
Orosz Ernőnél szépen lejön, hogy 1722-ben kap nemességet 4 testvér s egyikük fia. A 4 testvér egyikének Cs. Imrének (ő a kulcsszemély) az unokája az a Csomortányi Károly, akiről mostanában IsseCs a Történelem topikok közt az 1848-as témában többet szeretne megtudni.
Az e topik keretében többször felmerült téma visszakeresése nyomán (balra keresőbe: Csomortányi) kirajzolódik, hogy 1710 körül (Rákóczi szabadságharc ideje !) a környékre érkező akkor még libertinus Csomortányiak 1712 körül ugyan betelepítik Szentiványt, de nemességet csak 1722-ben nyernek. (különösen ajánlom feleleveníteni Blanchelor 4704-es és iater 1478-as hsz-át, s javaslom az ezzel foglalkozóknak belelapozni a Blanchelor honlapján a jobb oldali függőleges oszlopban megtekinthető helytörténetei és (besenyszögi) családtörténeti anyagokba.)
Kérdés:Hogyan lehet, lehet-e,
- egy a XVI. században az erdélyi nemesi közélet egyik vezető alakja (aki ismert katonai érdemeinek köszönhetően 'emelkedett ki' családja előző generációihoz képest, de nemességet vszeg korábbról szereztek), politikaformáló, mitőbb királycsináló személy (Báthory Zsigmondot kapcsán) rokona
- egy 100 évvel később is még csak libertinusi jogállásban lévő családdal, ki más szolgálatában telepíti be más birtokát, s csak ezt követően szerez nemességet. S ennek a családnak akkora birtoka van, ill. akkora - olyan kicsi - az abból származó jövedelem, hogy újabb 100 év múlva polgári foglalkozást kell vállaljon (tehát nem a vármegyei nemesi közéletben használja jogász képzettségét.)
Ha egy család, akkor elágazás még Csomortányi Tamás elött van, az ő felmenő vonalának nemesi státus szerzését megelőző időben, de akkor mit csináltak addig az 1710 körül felbukkanó ág tagjai, s hogyan kerültek akkor éppen oda.
Mennyire hihető ez, s mennyire alátámasztható?
Vagy pusztán származásra utaló lakosnévként olyan egyezésről van szó, mint van a sok Tokodi, Szászvári, Mindszenti, (netán Berényi?:) - hogy kifejezetten olyan egyedi toponimákat említsek, ami konkrétan egy település, és nem egy vidék, megye, tájegység, vagy nem olyen helységnév, amiből sok van pl. -újhely, -szentmihály, -várad, - berény. (Csomortány nekünk, 'itt' lakóknak tűnik ritkának, erdélyieknek nem)
Ezek kiderítésére javaslom az érintett Csomortányiaknak szép lassan a jelenből a múltba visszaereszkedni a létező, megfogható leszármazási vonalon szereplő személyek konkrét születési, stb. adatai alapján. (s javaslom csak a fővonal mentén, apa-apa-apa, s nem a középkor/kora újkor határán el-elfogni egy-egy információt, s izlelgetni.)
Ez csak a saját logikám, de a halotti anyakönyvi kivonatot a temetés előtt állítják ki, azaz ahol kiállítják, ott nem tudják, hogy hova fogják temetni. A temetőket megkérdezve viszont nekik tudniuk kell. Azonban még ott van az a tény is, hogy ha a sírhelyet nem hosszabbították meg, akkor már valószínűleg a sírt exhumálták, így az már nem lesz meg.
