Nem tudom, nem emlékszem már. Viszont theow jelen van e topikon esetleg ő tud többet, vagy próbáltad már a www.radixindex.com -on, ott a kutatók aktívabbak (az egy élő ismeretcsere konkrétumokról, ez itt csak olyan beszélgetés)
Most jutottam el a családfakutatásomban arra a pontba, hogy kihagyhatatlan a levéltári munka. Szolnoki levéltárba visz az utam és az után érdeklődnék, hogy miként zajlik egy ilyen látogatás egy levéltárba? Megköszönném, ha valaki leírná nekem, hogy hogyan induljak neki.
Másik dolog pedig, hogy aki tud valamit "Irsai"-akről, "Szecskó" król és "Izsol" okról Jász-nagykun Szolnok megyéből kérem ossze meg velem az adatait.
Az én keresett, kutatott neveim: Kerekszegi, Keresztszegi, és Csengő. A XIX.sz elején, közepén jelentek meg Kolozsváron, aztán el is tüntek Már mint a Kerekszegik (a Csengők valószínű szép csendben kihaltak, néha néha találok kis morzsákat róluk).
Akinek tudomása van a fenti nevű élő személyekről és pláne tudomása van arról, hogy kapcsolódik -esetleg ősei folytán Kolozsvárhoz- , kérem jelezze!
...és bármilyen segítséget elfogadok! István altwien1@pannongsm.hu
Kedves Péter! Nekem kellene, mert van aradi Lukácsovits-om., de nem tudom mikor jutok el! Valószínű, hogy valamikor nyáron István altwien1@pannongsm.hu
Mivel az Orosz-féle adatbázis (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai) a két vármegye szétválása, valamint az 1880-as évek közigazgatási reformjai után (azaz már Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalapítása és Heves vármegye önállósága idején) készült, az a félmondat Orosznál, hogy "A megyében kihirdetve nem volt" (mármint eme egyesült vármegyében) ellentmond Szluhának. Ugyhogy Orosz nem visz előbbre.
Korábban Geelong/melbourne olvtársunk jóvoltából (6337 hsz; 6339 hsz)
volt it szó a nemesmiliticsi közbirtokosságról, (a nemesmiliticsi keresőszóra jön elő, 4429 hsz) arról, hogy 1803-ban közbirtokos adományt kaptak (birtokot). Ennek alapján úgy gondolom, hogy azok a családok, akik beköltöztek Nemesmiliticsre, majd a napóleoni háborúk idején közbirtokosi adományt kaptak, armalisták (armális nemesek voltak/lehettek, akik nemességüket nem donatio, azaz birtokadomány útján, hanem pl. a nagybócsai Sárközykről szóló blogbejegyzésben részletezett módon (birtok nélküli nemesítő levéllel) nyerhették.
A Sárközy párhuzamot, mint tipikus esetet komolyan gondolom (ők is hadi helyzet - mégha nem is azonos okú - változásával 'mentek le' gazdálkodni az Alföldre /1660-ban/, valamint az armalista nemességszerzés esetleges hasonló kondícióit, vagy azt, hogy olyan telken ültek, amely birtokosa halálával a rajta élő jobbágy jogállású katonák többnyire hasonló nemeslevelekkel 'megnemesültek')
Végül:
1. A 4457 hsz-ben hozzászólt Militics nicknevű olvtársunkat is az általa említett helytörténeti mű kapcsán érdemes volna megkeresned.
2. Meg hát főleg azt megnézni, hogy Borovszky Szabolcs vármegyéje, vagy bármi történeti anyag mit ír Szabolcs vármegye 'vitézi dolgairól' a XVII. század közepéről.(szerintem ez a legfontosabb 'csapásirány')
"Kún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)"
Akkor mondanám a kérdésemet, ill. mondanám a már meglévő adataimat, forrásaimat:
"1. Szluha Márton - Bács - Bodrog Vármegye nemes családjai:
Kún-Szabó: Szabolcs vármegyei eredetű család, melyből Gergely a XVII. sz. végén Heves vármegyébe költözik és ott Ferenc fia 1754-ben szerepel a nemesi összeírásban. Nemesmilitics betelepítésekor megyénkbe költözik egy ága, melyből Ferenc, József, János és György Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján 1773-ban kihirdetik nemességüket megyénkben. Mihály és István 1798-ban nemesi bizonyítványt nyernek megyénktől. 1841. évi megyei összeíráskor Bajsán Pál (iater mondja: ő a feleségem őse, idáig eljutottunk családfakutatással), Mihály, Imre özvegye Mária és fia János, Nemesmiliticsen pedig József és fia Pál, István és fia József és Mihály szerepelnek."
A fenti könyv említ még négy forrást: Dudás 95, Bács m 587, Kemepelen VI. 298, Orosz 165.
Akiknek a fentiekből van valami be tudná nekem ide írni-linkelni?
A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám én ezen adatok alapján megtudni, hogy ki és mikor volt a családból a nemességszerző? Illetve ezzel együtt milyen adatokhoz juthatok még. Egyszóval: segítsetek! :)
Sajnos minden levéltár igazgató kakas a saját szemétdombján vagy annak érzi magát.(A szemétdomb néha szó szerint értendő) Ez ellen csak azt tehetjük meg, hogy minden lehetséges fórumon szót emelünk ellene (így például levéltári nyílt napokon vagy az előbbi hozzászólások egyikében említett MOL-os "dzsemborin". Persze várhatóan az érintettek ott sem jelennek meg, de talán eljut hozzájuk. Nem ártana ha ők is tudnák, hogy ők a kutatókért vannak és a mi adónkból kapják a fizetésüket.
Érdekes, gyakorlatilag mindegyik másik levéltárban kutathatóak a hatvan évnél korábban kötött házasságok.... Legalábbis Fejér megyében, Pest megyében biztosan.
Nem akarok okoskodni, de van egy kis probléma a lottószámokkal.
.....a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől, és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.....
A 30, meg a 90 jó. A gond a 60-al van. Bizonyos NAGYEMBEREK ÁLLÁSFOGLALÁSA szerint ez a szám nem állandó. A Fővárosi Levéltár mostani vezére szerint most épp 75 év.
Eleinte igen bosszantott, de már beletörődtem. (véletlenül én is Soroksárt meg Kispestet kerestem). Azóta sem hallottam érdemleges változást.
Bővebben, ha érdekel olvashatod itt lentebb a 6079-es, meg talán a 6139-es írásomat erről.
Hát bocsánat az igazításért. Mi a véleményed?
Aztán hátha valaki tud még valamit amit én még nem.
A gesztelyi és a hernádkaki Bata (Batta, Battha) nemesi családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
A rokonságomba Bata Borbála tartozott, aki 1801-ben született Gesztelyen. Apja Bata József, anyja Gyulai Julianna volt.
Érdeklődnék, hogy ezen nemesi család mikor kapta a nemesi levelet, és hogy milyen előnévvel (esetleg vattai) rendelkeztek. A családdal kapcsolatos családfa is nagyon érdekelne.
Ha a listában nem szerepelnek a katolikusok, akkor - mint a topiktársak már említették - valószínűsíthető hogy egy közeli falu fíliája volt, de rosszabb esetben az sem kizárt hogy az eredeti anyakönyvek elvesztek, megsemmisültek. A területileg illetékes (jelen esetben Pest Megyei) levéltárban meg kell lennie a róm. kath. anyakönyvek másodpéldányainak, kb. 1827-től kezdődően, 1895. szept. 30-ig. Előfordulhat azonban hogy némelyik év hiányzik, vagy nem másolták le maradéktalanul a bejegyzéseket.
Ezek nem a jövő heti lottószámok: a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.
Tudomásom szerint a fővárosi kerületek (és a Nagy-Budapesthez 1950- ben újabb kerületként csatolt települések) állami anyakönyveinek másolatai a Fővárosi levéltárban kutathatók.
Purceld Ferenc 1902. évi születésének állami anyakönyvekben való kutatása semmiféle akadályba nem ütközik, bizonyos, hogy a soroksári anyakönyv (vagy annak másolata, amennyiben megvan) tartalmazza PF szüleinek nevét is.
Azt is valószínűnek tartom, hogy a soroksári rk plébánia 1902 évi keresztelések anyakönyvében is megtalálható az adat, vagy a plébánián, vagy a területileg illetékes egyházi levéltárban. Ez utóbbi akár telefonon is megtudakolható.
Újabb kéréssel fordulok Önhöz, egy másik, engem izgató kérdésben.
Szeretném kideríteni rokonságomat Puskás Ferenccel, aki mint köztudomású Purczeldnek született. Ők Józsefvárosból költöztek Kispestre. Persze a család alapvetően soroksári sváb família, de több Purczeld költözött Ferenc-és Józsefvárosba. Mindannyian egy "törzsből" származnak. Az én ükanyám is Purczeld, a Ferencvárosban lakott, de persze Soroksáron született.
Azt tudom, hogy idősebb Purczeld Ferenc, Puskás Öcsi édesapja 1902-ben született. Persze ez 1895-ös bűvös határ utáni adat, ezért nem a mikrofilmen kutakodnék, de nem vagyok közvetlen rokon, nem tudom hozzáférhetnék- e az adatokhoz? Nekem mindössze Puskás Öcsi nagyszüleinek a neve kellene, mert ha azt tudom, már össze tudnám kötni a Purczeld adatokkal (megvan József-és Ferencváros németjeinek családkönyve).
Köszönöm a segítséget! Pedagógusként csak nyáron van lehetőségem a Lángliliom utcába menni, s mivel ezzel a problémával szeretnék keezdeni, így e-mail-ban már ki tudom kérni előre Alsónémedi filmjeit.
Egyébként amennyiben módod van ellátogatni a Lángliliom utcába, az okoskönyvek elárulják (ki vannak rakva a pult baloldali végére) hogy Ócsa volt- e valamelyik környező rk plébánia filiája?
1234: már létezett, Jászó filiáj. Későbbi monostorjegyzékek szerint Váradelőhegy filiája, saját filiái →Körösmonostora és →Gédermonostora. 1454: elöljáróját apátnak nevezték. 1516: a nagykáptalan, amikor kijelölte a 21 m. prépság paternitását és felügyeletét, nem említette. 1541 k. a tör. pusztította. - A 13. sz. első felében épült, keletelt, 3 hajós tp. jeles románkori műemlék. Plébtp. is volt. A tp-ot 1560: a ref-ok vették birtokba, jelenleg is ők használják. 2. plébánia a váci egyhm. örkényi esp. ker-ében. 1921- ben alapították. Mai Szentháromság-tp-át 1774: építették. Org-ját (1/7 m/r, op. 340.) 1901: az →Angster gyár építette. Harangjait 1858: 57,3 cm átm. Schaudt András, 1921: 77,1 cm átm. Szlezák László, (é.n.) 39,5 cm átm. ismeretlen mester öntötte. Anyakönyvei 1916-tól. -
Esetleg próbálkozz Alsónémedi filmjeivel (A 5042, 5043, 5044) a környéken itt van a legrégebbről (1720) anyakönyv.
Segítene nekem valaki abban, hogy megtudjam, a Pest megyei Ócsa római katolikus híveit hol keresztelték 1895 előtt. Kerestem a Levéltár anyakönyvi számkeresőjében, de csak a reformátusok szerepelnek. Pedig biztosan voltak katolikusok is, de lehet, hogy máshol volt a plébánia (egyébként váci egyházmegye).
Én már olyan korban vagyok, hogy ez a tíz év (nekem konkrétan csak 5) nem is látszik rajtam. Meg a gyerek még felnéz rám, majd várjunk még ötöt, tizet! :)
Te viszont közben legényből ember lettél (s maholnap "apuka":)
De beszéljünk másokról is [most többen magukba révednek, s átgondolják az itt töltött éveket]. Öregít ez a családfakutatásosdi, ha mással nem, az elmúlás állandó 'jelenlétével', no meg persze fiatalit is (mert élvezzük, mindig, "újságos ízével a vágynak" ezt a sok időutazást)
Javasolom, hogy Kocs Jánossal (Sepsiszentgyörgy) az Erdélyi Genealógiai Társaság vezetőjével vedd fel a kapcsolatot emailben (kocs@rdsbv.ro). Nagyon segítőkész, nekem az emailemre az elküldést követően kb. 20 perc múlva válaszolt. Amennyiben van tagtársuk Marosvásárhelyen, akkor biztosan tud segíteni. Egyébként én a Szatmár Megyei Állami Levéltár munkatársával beszéltem magyar nyelven, az első benyomásaim a levéltárral kapcsolatban nagyon pozitívak voltak. Telefonon nem adnak ki konkrét, személyes adatot tartalmazó anyakönyvi és egyéb információt, arra azonban telefonon is válaszoltak, hogy megtalálható -e az általam keresett anyakönyv a levéltárban, továbbá ígéretet tettek arra, hogy írásbeli megkeresésemre választ fognak adni.
Amennyiben Kocs János nem tud segíteni, úgy javasolom, hogy hívd fel az alábbi számok egyikét, vagy küldj emailt a Levéltárnak.
Maros Megyei Állami Levéltár titkársági telefonszáma: 00-40- 265-202372; Igazgató elérhetősége: 00-40-265-202371; email.: djanmures@gmail.com
A romániai kutatásban még én is gyerekcipőben járok, azonban remélem valamelyest tudtam segíteni.
Kedves Kollégák! Járt-e valaki a közelmúltban a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban? Meg lehet-e ott élni a román nyelv ismerete nélkül? Netán tud-e valaki ottani magyar levéltári dolgozóról? Segitségeteket előre is köszönöm.
Ugocsa vármegye, Turcz községből származik és 1700 körül származott át Szatmár vármegyébe is, a hol Udvari, Borhid és Apa községekben volt birtokos. István és neje Turonk Katalin, továbbá fia Jakab és ennek neje Tamás Mária, 1689-ben kaptak czímeres nemeslevelet Lipót királytól, mely Ugocsa vármegyében hirdettetett ki. Tagjai közül a czímerszerző, turczi gör. kath. esperes. György, 184849-ben nemzetőr, később főszolgabíró, majd törvényszéki bíró. Ferencz, 184849-ben huszárkapitány. Gyula és fia Árpád, jelenleg (1908) udvari birtokosok.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló és passió-kereszttel megrakott aranykehely. Sisakdísz: fészkében ülő és kisdedeit a saját vérével tápláló pelikán. Takarók: kék-ezüst, kék-arany.
Kakszentmárton, kisközség az előbbinek tőszomszédságában. Van benne 72 ház 598 lakossal ezek közül 554 magyar, 44 oláh és 283 gör. kath., 262 ref. 39 róm. kath. Határa 1103 k. hold. Az előbbi községgel együtt ugyancsak a megygyesi uradalom része volt és annak sorsában osztozkodott. Később, a XVIII. században a Gáspár, Péterffy, Ozoróczy Ottlik és Rácz családoké volt. Most legnagyobb birtokosa Péterffy Imre, kinek itt derék urilaka is van, a melyet Péterffy Albert építtetett a XIX. század elején. A ref. egyház temploma 1885-ben épült. Határához tartoznak a Keresztszeghy, turczi Pap, Stern és Téglási tanyák. Utolsó postája, távírója és vasuti állomása Szatmár-Németi.
Udvari, (Szatmárudvari), kisközség a Szamos mellett, 279 házzal, 1881 lakossal, a kik közül 805 magyar, 1060 oláh és 1270 g. kath., 331 ref., 119 r. kath., 162 izr. vallású. Határa 4889 k. hold. Nevét 1463-ban Odvary, 1481-ben Wdwary alakban írják. A szinéri uradalomhoz tartozott s annak a sorsában osztozva 1500-ig a Moróczoké, aztán a Báthoryaké, a XVII. században a Bethleneké és Rákóczyaké volt. A XVIII. században a gróf Teleki, báró Wesselényi, Iklódy, Kastal, Malatinszky, Gáspár, Lónyay, Becsky, Darvay, Matay, Nagy, Katra, Dombrády, Putnoky és Szigeti családok birtoka volt; a mult század elején ezeken kívül az Egei, óvári Szeőke, vállaji Sipos, mezőmadarasi Madarassy, (beölsei?) Buday, szilágysomlyói Szilágyi, turczi Pap, (borosjenői?) Szabó és tagyosi Rácz családok tünnek fel. Most Domahidy Sándornak s Szeőke Barnának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk és derék úrilakuk. Hajdan nagyobb község volt; a XVII. században fogyott meg a református magyarság s ekkor oláhok özönlöttek be. 1907-ben majdnem az egész falu a tűz martaléka lett. A ref. templom a XVII., a g. katholikusoké a XIX században, épült. A határban vannak a ivacskói Böszörményi, domahidi Domahidy, Jakab, berenczei és járdánházi Kovács, kölcsei Kölcsey, mezőmadarasi Madarassy, turczi Papp I., II. óvári Szeőke tanyák, az Udvari erdőrész. A Gombás erdő egy része hozzá tartozott s 1549-ben hozzá is itélték. A Kankóvár határrészen ásták el a református harangot az üldözés idejében s maig sem találták meg. Van a községben vasúti és távíró-állomás és posta.
Érdeklődnék, hogy rendelkezel -e információval a Szatmárudvariban és Kakszentmátonban birtokos Papp családról. Információm szerint turczi előnévvel rendelkeznek.
pl. az én ágam egyik oldalágán szerepel (börvelyi) Katona Mihályné Ary Marcella, négy gyermekük volt 1813. Zsuzsanna 1815. Sára 1818. József 1819. Sára
Szatmárököritón (ma Ököritófülpös) volt egy Ari József (szatmárököritói születésű volt a feleségével együtt), felesége Ács Borbála, leányuk Zsófia (született Szatmárököritó, 1851. július 24.)
Rendelkezel -e információval olyan nemes Ari családokról, amelyek nem a dányádi Ari (1581. Rudolf) családtól eredeztetik a nemességüket.
Segítségedet kérném abban is, hogy jártál -e már a nyíregyházi levéltárban, ha igen találkoztál -e már olyan nemesi összeírással Szatmár vármegyéből, amelyen az adott településen lakó nemes neve mellé beírásra került, hogy a nemesi levelet mely uralkodó és mikor adományozta részére.
A mai napon a MOL-ban történt anyakönyvi kutatásom során a kótaji görög katolikus anyakönyvben az alábbi bejegyzéssel találkoztam: vallás: Egyesült óhitü A felmenőim házassági bejegyzésénél szerepelt a fenti bejegyzés. A házassági bejegyzést követően a gyermekeik születésénél már a gk. rövidítés szerepelt. Sem a kótaji görög és római katolikus anykönyvekben nem találtam meg a felmenőim születési bejegyzését.
Érdeklődnék továbbá, hogy Szatmárnémetiben lévő Szatmár Megyei levéltárral kapcsolatban a kutatási feltételekről rendelkezel -e információkkal (magyar nyelven boldogul -e a kutató, email-re válaszolnak -e)
Az 1905-ös születésű nagypapád állami születési anyakönyve Gyulán van a levéltárben. Abban benne van a szülők neve, kora, (azt hiszem a születési helye is). Ez alapján a dédapa születési événél az egyházközségének anyakönyvben meg tudod nézni az ös zsület, és így tovább fel tudod 'göngyölíteni' a származást.
A kutatás lehetséges helye a logisztikát is meghatározza. Ha Gyula közelében élsz, akkor ott, ha Pesten, vagy más Levéltárral rendelkező nagyvárosban (többnyire megyeszékhely), vagy azok környékén, akkor vagy Bp-en a Magyar Országos Levéltár (www.mol.gov.hu ) Filmtárában, vagy a vidéki levéltárba lekérve, a mikrofilm alapján ugyanúgy mindent ki tudsz deríteni.
(olyan, hogy, valaki beírja, hogy épp egyeznek az általad keresett személyek az ő adatbázisával, kis esélyű, azzal, ha magad próbálsz utánajárni, előbb lesz eredmény. Ill. biztosan lesz.)
Keresem apai felmenőimet. A kutakodásban addig jutottam, hogy apai nagyszüleim Szentes Károly (1905-1989) felesége Endrész Katalin (1920-1950) Gyulán éltek. A nagyapám apja is Szentes Károly volt, de sem születési, sem halálozási időt nem tudok, álítólag Heilinger volt az eredetineve, de nevet változtatott valamikor talán a 1920-as évek tályán Szentes-re. Felesége Hrabovszky Teréz, az ő adatait sem tudom, csak annyit, hogy az anyját Galló Máriának hívták. Endrész ágon a nagymamám szülei Endrész József és Licskai Mária. Licskai Mária szülei Licskai Ferenc és Fridrich Anna.
Ha valakinek van bármilyen információja, azt megköszönöm.
Tatárfalva (Szamostatárfalva), kisközség, 57 házzal és 364 magyar lakossal, kik főként ref. vallásuak. Határa 790 k. hold. Nevét már 1458-ban mai alakjában írják. Ősi birtokosa és a XIV. században egyedüli ura a Tatár család volt. 1406-ban Eőry Ambrus és Bálint is kapnak benne részt Tatárfalvi Tatár Ambrus és fia, János mellett. Még ebben a században a Pátyodi, Csomafalvi, Kispiricsei, Csathó és Mikolay család lesz az ura és a Tatár család megszünik szerepelni. A Zsarolyániak 1505-ben, a Szőlősiek 1519-ben és Vatay Gáspár 1571-ben szerzik meg. 1640-ben Göde Judit és Torday János kapnak benne részt és 1754-ben Csomaközy Zsigmond, Krisztina és Zsuzsánna. A század végén urai az ilosvai Ilosvay, marosdécsei Décsey, csebi Pogány, nagykereki Menszáros és a giczei Diószeghy családok. A XIX. század közepéig még a szentmiklósi és óvári Pongrácz, a tyukodi Gyene és a lázári Nagy család. Most nagyobb birtokosa nincsen. A községben református templom van, a mely Rómer Flóris szerint a XIV. századból való. Henszlmann azt mondja róla, hogy; nevezetes azért, mert Magyarországon az egyetlen ismert példány, a melyben kétszínű tégla felváltott rakásával a külső falakban színes rakás idéztetett elő. A tégla vörös és fekete. A polichrom hatás főlép az ablakívekben tünik fel. A község utolsó postája és távírója Csenger, vasúti állomása Jánk.
Lázári, magyar kisközség a szatmári járásban, 187 házzal és 1305 lakossal, a kik között 445 gör. kath., 436 ref., 386 róm. kath., 38 izr. vallású. Határa 3364 k. hold. 1332-ben már Lazar, Lazaar-nak írják a nevét. Az Árpádkor elején már szereplő község, a tatárjáráskor elpusztult és Lázár nevű ura telepítette újra; a XIV. század elején már egyháza volt s ura a Lázári család, a melynek egyik tagjától Jánostól Németi városa 1341-ben el akarta pörölni két ekényi földjét. Ez oklevélben az ugocsai út, az Ér vize és Kuczer falu vannak említve határjelekként. E család után a rokon Csarnavoday család örökölte, de mellette 1449-ben Szepessy Péter és István kapnak részt; 1459-ben a Csaholyiak is szerepelnek, kik zálogba.adják részüket a Parlagiaknak; 1432-ben Nádasdi Ongor János és Drágfi Miklós kapják a helység felét; 1493-ban beiktatják itt a Szepessi családot is. Ugyanebben az évben Csarnavoday Egyed a maga részét Matucsinay Miklósnak 400 arany forintért elzálogosítja. Benne a Csarnavoday család kihalt s leányaival Thárkányi László, Derencsényi Péter, Árthándi Tamás és Vetéssy Márton kapták meg a birtokot. 1526-ban a Derencsényiek nótáztatván, Anarcsy Péter kapta meg e birtokot, de 1553-ban Derencsényi István veje, magyarbényei Radák György is birtokosa. Rajtuk kívül Lázári ura volt 1527-ben Szatmárnémeti városa, a melynek János király adományozta; 1593-ban Felsőpulyai Bük Farkas, 1602-ben Göncruszkai Kornis Gáspár és fiai, kik az egész birtokot megkapták. 1640 körül a Debreczeni, Matolcsy, Dengelegi családok és a jezsuiták s ebben az évben kapnak részt benne Torday János és Anarcsy Györgyné. 1651-ben Csalay László, s a nagykállói Kállay lányok, 1652-ben vásárosnaményi és nagylónyai Lónyay Zsigmond, 1687-ben nagykárolyi báró Károlyi László. 1696-ban a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században az vásárosnaményi Eötvös, lázári Nagy, királydaróczi Daróczy, szerdahelyi Szerdahelyi és a tasnádszántói Becsky családok. 1800-tól 1850-ig, az Eötvös család kihaltával, lázári Nagy Károly, lázári Nagy Elek, lázári Nagy Pál, lázári Nagy András, és királydaróczi Daróczy Zsigmond voltak az urai. Most (1908-ban) Nagy Bélának s Lengyel Endrének és Alajosnak van itt nagyobb birtokuk és egy-egy derék lakóházuk. Nagy Béla régi kúriájában több régibb és újabb, nagybecsű eredeti festmény látható. A határhoz tartoznak a Daróczy, Horváth, Ifju, Kanizsai, Lengyel, Luby, Nagy és Téglaszin tanyák. A ref. egyház temploma a XIX. század elején, a róm. katholikusoké 1840-ben épült. Körjegyzőség, vasúti állomás, posta és távíró helyben van.
Borovszky Samu: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1908 (Cd változat Arcanum adatbázis Kft. Budapest, 2002).
Köszönöm szépen a a segítséged és az értékes információkat. A Borovszky féle Szatmár vármegyei adatbázist majd megtekintem. Talán a Szatmár vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek is segítenek, mivel a birtokadományozást is ki kellett hirdetni a vármegyében. Kérdezném tőled, hogy rendelkezel -e információval arról, hogy Torday János birtokadománya bejegyzésre került -e a Királyi Könyvekbe. Esetleg tudsz -e segíteni abban, hogy Lázári és Szamostatárfalván ekkor ki volt olyan nagyobb földesúr, akinek a családi levéltára megtalálható az országos levéltárban.
Torday Maros-Torda vármegyéből származik. Nagybányán 1792-ben már mint nemes Torday család szerepel. Tagjai közül István, 1851-ben Nagybánya város rendőrfőkapitánya. Őt korbácsoltatta meg Hurbán császári ezredes, mert a lengyel menekültek szökését elősegítette. Gábor ( 1906), honvédfőhadnagy, majd debreczeni ügyvéd. Imre, jelenleg Nagybánya város tanácsnoka és helyettes polgármestere. Okleveles ügyvéd, 26 év óta előkelő egyházmegyei tiszteket visel.
1908-ban Nagybánya város tanácsosa Torday Imre.
1640-ben adományt nyert Szamostatárfalvára Torday János és Göde Judit. 1640-ben adományt nyert Lázári (Románia, Szatmár megye) községre Torday János, Anarcsy Györgyné, a jezsuiták, a Debreczeni, a Matolcsy és a Dengelegi család.
Borovszky: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Bp, 1908. Cd változat Bp, 2002. Arcanum adatbázis Kft.
az Ary családnév az én rokonságomban is előfordult.
A Szatmárököritón lakó nemes Tordai családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Az anyakönyvi kutatásaim alapján a családom anyakönyvekben szereplő legutolsó tagja Tordai Ádám. Ő 1799-ben halt meg 46 évesen, ezért 1753-ban születhetett. Felesége Balla Szabó Klára volt. (házasságot 1788-ban kötöttek) Tordai Ádám fia László volt, aki 1793-ban született 1860-as években halt meg. Felesége ifj Ari János leánya Zsuzsanna volt. Házasságot 1818-ban kötöttek. Esküvői tanúja Tordai Sámuel volt. (találtam az anyakönyvben egy Tordai Sámuelt, aki 1854-ben halt meg 80 évesen. Más bejegyzés Tordai Sámuelről az ököritói anyakönyvben nem szerepel) Tordai László fia Tordai Imre volt, aki 1830-ban született és 1892-ben halt meg. Felesége Bihari Sára volt. Gyermekük Tordai Miklós volt, aki 1863-ban született. Felesége Csigai Lajos leánya Csigai Rozália volt. Nekik született fiúgyermekeik Tordai Sándor(1896) és Lajos.
Visszatérve az anyakönyvi kutatásaimra, az 1700-as években az ököritói anyakönyvben a felmenőimen kívül szerepel még Tordai Miklós, aki 1792-ben halt meg. Sajnos az életkora nincs beírva. A feleségének azonban igen, Tordai Miklósné 1788-ban halt meg 47 évesen, ezért 1741-ben születhetett. Ezen időszakban szerepel még Tordai Gábor is, aki 1838-ban halt meg 67 évesen, ezért 1771-ben születhetett. Találtam még egy Tordai Mózesről szóló bejegyzést, aki 1817-ben halt meg 60 évesen, ezért 1757 körül születhetett. A bibliai eredetű névválasztás alapján feltételezem, hogy Tordai Ádám és Mózes testvérek voltak. (Tordai Ádám gyermekeinek is bibliai eredetű neveket adott: Éva, Mária). Feltételezhető, hogy Tordai László tanúja Tordai Sámuel is a rokonságba tartozott. Sajnos Tordai Mózesről és Sámuelről semmilyen adat nincs a halotti bejegyésükön kívül az anyakönyvben. Arról, hogy Tordai Miklós és Gábor köthető e- Tordai Ádámhoz információval nem rendelkezem. Az 1754-55 -ös nemesi összeírásban Szatmár vármegyében Tordai nevű nemest nem írtak össze. Bereg megyében Torday Sámuel, Máramaros vármegyében Torday Pál és András került összeírásra. (Állítólag ezen Tordayak a somogyomi ághoz köthetők) Gorzó Szatmár vármegyei nemesi családok című könyvében Tordairól mindösszesen annyi szerepel, hogy Tordai Sámuel nemesi igazolása. (Szabolcs megyei levéltárban nem találtam ilyen nemsi igazolást)
A fentiek alapján kérem szíves segítségeteket abban, hogy a szatmárököritói Tordai család a Tordai családok mely nemesi ágához köthető. Amennyiben tudtok információt a többi nemesi családról (Balla Szabó, Ari, Bihari, mátészalkai Csigai) úgy úgy szívesen venném, ha megosztanátok velem ezeket is. l
amatőr és kezdő családfakutatóként lenne egy kérdésem: nincs meg valakinek a Barna-Sümeghy: Nemes családok Csanád vármegyében című könyv? A makói levéltár ajánlotta, mikor nemes Simon György után érdeklődtem (annyit tudok róla, hogy makói lakos, lánya 1839-ben született, felesége Magyari Viktória). A levéltár javaslata a Simon/Simony család keresése a könyvben, bár ismeretük szerint abban az időben Kiszomboron is élt nemes Simon család.
Vezseny Tiszavezsenyként szerepel, Szandaszőlős akár katólikus, akár református, a szolnokiban szerepel (nem önálló egyházközség) http://www.natarch.hu/fondx/aker.html
Ha jól tudom, akkor a Szolnoki megyei levéltárban találod a szolnok megyei települések állami anyakönyveinek másolatait; az állami anyakönyvek másolatait általában a megyei levéltárakban őrzik.
Kedves Kutatótársak! Pár évvel ezelőtt regisztráltam ide és mindig kaptam segítséget, amit ezúton is megköszönök! Mostanában az 1873-as Helységnévtárat nézegetem online (http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1873/). Az előszóból idéznék: "...jelmagyarázó táblázat lőn alkalmazva a kötet hátsó lapján, mely használatkor kihajtván, bármily jel kérdéses értelmét azonnal világossá teszi." Sajnos nem találom ezt a jelmagyarázatot. Kérem a segítségeteket! A legnagyobb oldalszám amit elfogad: 1002. A 12. oldalon megtaláltam "II Betűrendes rész" címmel egy felsorolást, ami röviden ismerteti, hogy mik vannak felsorolva az egyes helységeknél. Szeretném látni és használni a fent idézett Jelmagyarázatot! Segítsetek!
Az ősvesztéssel kapcsolatban azonban: hsz-odból úgy tűnik, hogy ősvesztés azt jelenti, hogy egy bizonyos ős szüleit nem találod meg, mert nem tudod hol keresd. De a fenti fogalom nem ezt jelenti, hanem azt, hogy ha folytatjuk a 2-4-8-16-32-64-128-256-512...stb. sort akkor minél messzebbre megyünk annál nagyobb szám jönne ki, ami pár ezer évvel ezelőtti sok milliárd ember létezését feltételezné, ami természetesen nem lehet igaz. Ez egy paradoxon; ennek feloldására van az ősvesztés fogalma, ami azt jelenti, hogy közelebbi rokonság áll fenn az emberek között, mint gondolnánk. az 512 ősből már nem 512 lesz, hanem kevesebb, mert kiderül, hogy az 512 ősből több megegyezik!
Ez a lényege az ősvesztés fogalmának.
üdv,
iater.
köszi az emailt is, de nekem a myheritage nagyon megfelel :)
Nem annyira tudományos, mint inkább magam is így hallottam, olvastam és adom tovább.
Amennyiben "helybenülő" felmenők ősfája után kutatsz, szerencsés esetben eljutsz a 16-ig, de a hiánytalan 32 az már ritkaság.
Tibormama egyik (Pázmándról a XVIII. század eleje óta ki sem mozduló" ősrokon család ősfája eddig így alakult:
2, 4, 8, 16, 32, 42 (64), 46 (128), és 46 (a 256 helyett).
Ehhez némi szerencse és az a gondos egyházi anyakönyvezés kellett, ahol a házassági bejegyzések többsége tartalamazta a házasulók származásának helyét.
Elég egyetlen ismeretlen, távolabbi helyről hozott menyasszony és annak az ágnak vége.
Azért a "családfa" készítését sem lehet befejezni, inkább csak abba lehet hagyni, a leszármazottak nagy száma és teljeskörű felderíthetetlensége miatt.
Elég ehhez néhány olyan nemzedék a XVIII-XIX. századból, ahol a házasodott fiúgyermekek száma egynél több volt és kapaszkodhatsz! :)
Jó példa erre Tibormama apai Miszlai családfája, ahol a XVIII. század végén három fiútestvér alapított szerteágazó dinasztiákat. Jószerével mi csak az Orosházi és Pusztaföldvári evangélikus anyakönyvek adatait dolgoztuk fel, s akkor hol és hányan vannak még a más vallású anyakönyvekben, a környező vagy távolabbi településekre kiházasodott, az el- és kivándorolt Miszlaik!
Az ősvesztés egy igen érdekes fogalom. Az általam említett 2x-ezéseket generációnként nem lehet a végtelenségig folytatni: ez teljesen logikus, bár mégis nehéz felfogni racionálisan. Hallhatnék még erről? Többször említi az MNO cikk Pandula Attilát is. Neki van könyve, esetleg elektronikus formában elérhető-e?
viszont látod mostanában meg én nem voltam sajnos errefelé... sok az ügyelet :( meg sok a kutatnivaló is :) mióta használom a myheritage-et, meg mióta pihentettem kicsit a Berényi-ágat rájöttem valami nagyon fontosra: a családfát felállítani csakis úgy érdemes és úgy a legteljesebb és úgy a... hogy is mondjam: tudományos-genetikai(!) alapon legteljesebb, ha minden generációt TELJESEN felkutat az ember. Ez alatt azt értem, hogy egy bázis személynek van eggyel fentebbi generációban 2 őse, a következő generációban (még mindig a bázis személyt véve alapul) 4 ős, majd 8, 16, 32, 64, 128... a végtelenségig (?) :) jó nem?
ha csak egy vonalra, esetemben az apai ágra, s mindig csak a férfi vonalra koncenrálunk: kevés az eredmény - sok a csalódás... Genetikailag ugyanannyi információ szerepel kromoszómáimban egy bizonyos generációt figyelembevéve pl. felfelé a 4. generációból minden egyes ősömtől abban a "sorban": ez egész konkrétan a 16 ükszülőtől származó genetikai információt, géneket (alléleket) jelenti. Én esetemben pl. Berényi ősöket figyelembe véve ez ebben a fenti generációban csak 1/16-od genetikai állomány. Más kérdés, hogy a történelem folyamán a nemesi rang csakis apáról-fiúra szállhatott.
summa-summarum: nem érdemes ragaszkodni egyetlen vonalhoz sem a fentiek miatt. Úgy hogy elindultam a saját családommal is visszafelé az időben minden egyes őst felkutatva!!! így teljes és így szép majd a munka :) feleségwm családját már a kezdetektől így kutattam, meg is lett az eredménye!
idrisi!
hozzád konkrétan az lenne a kérésem, hogy nemes Kunszabóék címerét készítsd el nekünk. Te voltál az ugye, aki említette, hogy foglalkozik ilyennel? A címer pontos leírása megvan nekem.
Róluk érdekel minden. Majd 2-3 nap múlva adok pár forrást is.
Amit leírtál, abból egy ötlet: a segély vonalán elindulva. Azt az önkormányzat adja, annak szociális igazgatása. Csak kérelmezésre, bár nem tudom pontosan milyen segély, egyszeri temetési, vagy rendszeres szociális. Mindenképp kell annak nyoma lennie (hacsak 1956-ban meg nem semmisült az - akkor már - tanácsi közigazgatásban). Kutatási célterület: az özvegy lakhelye szerinti önkormányzat (polgármesteri hivatal) iratai a megyei levéltárban. Minden megyeinek van fent a neten fondjegyzéke.
Kedves kutatók! Köszi, hogy így rámozdultatok a témára. A gyászjelentéseket már korábban átnéztem, nagyon fontos dolgokat találtam ott. Akit keresek annak a családjából is találtam néhányat, csak pont őt nem. Az biztos, hogy 1947 ápr.28-án még élt - megvan a szavazócédulája névre szólóan, dec 1-én pedig a felesége megkapott valamiféle segélyt, mint özvegy. Tehát a két időpont között hunyt el. A lakhelyén nem tartózkodott, pesten élt egy testvérénél akinél nem volt gondolom bejelentve. Itt árult Kis Újságot,/Kisgazdapárt akkori lapja/. Feleségétől külön élt, vszinű a testvér intézte a temetést, de ő sincs már, utódjai nincsenek. Távoli rokon nagynénik elbeszéléséből lehet következtetni a Bp-re, mert ide jöttek ügyet intézni.
Maradnak a kórházak vonal, és a jó szerencse. Köszi mindenkinek. pistur
És biztosan honnan lehet tudni a halál idejét, és hogy Bp-n volt ? Szóbeszéd , írás vagy...? Mert lehet talán a történetből is következtetni valamire, mielőtt végig keresnéd az összes bp- i anyakönyvet.
Pozsony 1849,római katolikus születésű dédanyám anyakönyvét keresem.A MOL-ban ebből az időből nincs film,mormon honapon se találtam.A pozsonyi levéltárba nem tudok elmenni.Mit javasoltok?Előre is köszönöm.
A kórházak honlapjain általában szerepel az alapításuk éve, a címük.
A címük alapján nagyjából behatárolható a "területi illtékességük", kivéve a mai szóhasználattal az úgynevezett sürgősségi ellátásokat, baleseti ügyeleteket, un. felvételes kórházakat.
Ilyen valószínűleg már 1947-ben is volt, ezért ha valaki baleset követketében hunyt el, vagy mentő szállította valamilyen rosszullét miatt kórházba, akkor az bármelyik budapesti kórház lehetett. :(
Itt megtalálod (többek között) az 1947. évi Budapest és Nagy-Budapest térképeket:
Igen azzal kezdtem. De Krisztián tippje jó lehet, csak ki kell deríteni az akkori korházakat, ill. hogy mi történt, hol anyakönyvezték az akkor ott elhunytakat. Köszi az ötletet, de ha van egyéb is szivesen veszem. Üdv pistur
Van valakinek használható tippje, hogy hol keressek ha csak a halál idejét ismerem kb. 1947.04-11 hó között halt meg vszinű Bp-en, lakcime nem itt volt, születési helyén nincs beírva az elhalálozás ideje(????). Szeretném megkeresni a halál pontos idejét és a temetés helyét. Várom az ötleteket.
Az előző hozzászólásomat offline írtam meg, ezért abban még nem közvetlenül a válaszodra reflektáltam.
> Ősapa végrendeletét szlovákul íratta meg, holott megírathatta volna magyarul is (miként Lipták András utódai a hagyaték felosztását.)
Az Alt, Fuhl, Salinger stb. szinte tipikus magyarországi szlovák vezetékneveknek számítanak, mert a Pilis hg.-beli [*] szlovák telepek jelentős német csoportokat olvasztottak be. Nem elképzelhetetlen, hogy magyar asszimilálódik szlovákká.
[* Ez a fránya Pilis helynév: mi pilisinek a Pilis hegységbeli szlovákokat hívjuk: ez jönne most is a klaviatúrámra: és nem is tudom hogyan nevezzem a Pilis településen lakozókat…]
> Meggyőződésem, hogy a Kuruc is felvett név volt, s nevet váltani azért váltottak Csabán, mert ott is volt Kuruc nevű család
Egyáltalán semmi alapom azt gondolni, amit leírok, de erősen felötlött bennem, ezért mégiscsak közzé teszem. Thököly, a „szlovák király” evangélikus volt, mint a délre települő szlovákok egy jelentős része: többek közt a Pilis településre költözők is. Thököly a kuruc seregek élén az evangélikus vallást is erősítette, így adódna, hogy a Kuruc ragadványnév evangélikust (és talán emellett felföldit is) jelentsen. (Ha ugyan nem tényleges kurucot.)
De ez éppen Pilis településen nem distinktív, mivel ott mindenki evangélikus lehetett (és felföldi). Ha tehát ez felvett név [de melyik jobbágyi vezetéknév nem az ebben a korban?], akkor is valószínűbb, hogy Pilis előttről származik.
> Selczét illetően: szerintem ez nem nem a besztercebányai környéki település, hanem a Poltár környéki kisebb, Telep volt 1715-ben a neve. Arról a környékről sokan jöttek: az összes Csicselj pl. Haan Lajos szerint 4 fiú testvér a családjával.
A szlovák Wikipedia azt írja, hogy ezt a Selcét felégette a török és csak 6 ház maradt meg. Nem tudom, mennyire telepíthet egy elnéptelenedett település egy másikat. Amúgy a szlovák Wikipedia tanúsága szerint Selce van még a korponai járásban is, ennek mai magyar neve Szelenc, de 1891 előtt még Szelcze, ill. Szelcz. Ugyanígy a korponai járásban van Zsibritó, ahová az említetted Žibritovský vezetéknév utal: ez figyelemre méltó párhuzam lehet.
Kiss Lajos szerint egyébként a Poltár környéki település neve 1715-ben nem Telep volt, hanem Szelce (Szelcze). A Telep nevet 1907-ben állapították meg hatósági úton a településnév-rendezés keretében (mintegy tükörfordításként)
(Amúgy a szlk. nyelvjárási selce ’major, (kisebb) telep’ – eredetileg ’falvacska’ – jelentésű közszó, így még számtalan volt település neve lehetett. Egyébként a m. Szőce, Szőc alak is ugyaninnen jő.)
> [LvT] Ugyanakkor arra gondolok, hogy nem beházasodással keletkezett-e ez a név: feleség, sógor családneve vált megkülönböztető névvé?
Ezt olvasom: „A nógrádi nagycsaládi szervezetek mai tanújelei a családi ragadványnevek is. Sámsonházán a több azonos nevű nagycsalád tagjainak ragadványneve a család eredete – a férj nevéhez a feleség vezetéknevének csatolása, a családfő jellemző tulajdonsága, foglalkozása a gúnyneve (pl. Koškár – Bőrös, Kohút – Kakas) – alapján keletkezett.” (Gyivicsán Anna, Krupa András: A magyarországi szlovákok. Változó Világ 16. Útmutató Kiadó, é. n. p. 23.)
Vagyis komolyan veendőnek tartom azt a lehetőséget, hogy a Labos / Lábas ragadványnév eredetileg nőági vezetéknév volt.
> [LvT] Ebből meg az következik, hogy a valószínűség nem szól amellett, hogy onnan jött. Sőt, felvetném, hogy egyáltalán szlovák volt-e ez a család ilyen vezetéknévvel?
Pilis 1722–23-ban települt újra, ez már a második hullám (uo. p. 5–7.). A második hullámban már nemcsak közvetlenül a mai Szlovákia területéről költözhettek be, hanem az első (szervezetlen) hullám köztes állomásairól (a történelmi Felföld déli szegélyéről), többek közt Pilisszántóról, Piliscsévről, Oroszlányból, Súrból, Bánkról, Vanyarcról, Acsáról, Csővárról, a zempléni Óhutáról. Lehet, hogy ennek során kapott magyaros Kuruc nevet a később szervezetten Pilisre átköltöző.
A Magyar Nagylexikon szerint Pilist Beleznay János telepítette újra. A szervezett telepítés gyakran formális szerződéskötéssel járt együtt (pl. Aszódon 1716-ban, uo. p. 6.), amely a földesúr és a telepes kötelezettségeit és jogait rögzítette. Lehet, hogy a pilisi betelepítés esetén is készültek ilyenek, és lehet, hogy ezek megtalálhatók ott, ahová a Beleznay család levéltára került. Ha Kuruc Pál fia György 1941-ben született Pilisen, akkor az apa még lehetett eredeti telepes, így esetleg vele is ilyen szerződés köttetett…
Kedves LvT! Meggyőződésem, hogy a Kuruc is felvett név volt, s nevet váltani azért váltottak Csabán, mert ott is volt Kuruc nevű család (miként Labanc is). Ősapa végrendeletét szlovákul íratta meg, holott megírathatta volna magyarul is (miként Lipták András utódai a hagyaték felosztását.) És gyermekei a végrendelet végrehajtásának záradékát is szlovákul íratták meg. ( A családomban a 20.század elején mindenki tudott szlovákul, én csak értek kicsit és megértetem magam a nagymamától örökölt konyhanyelven, de nem tudok szlovákul.) Selczét illetően: szerintem ez nem nem a besztercebányai környéki település, hanem a Poltár környéki kisebb, Telep volt 1715-ben a neve. Arról a környékről sokan jöttek: az összes Csicselj pl. Haan Lajos szerint 4 fiú testvér a családjával. Innen a gondolat. Köszönöm válaszodat szokás szerint. P.S. Még utána nézek Haan Lajos klasszikus helytörténetének, nem reprint formában, mert abból pont a neveknél hiányzik 10 oldal a megőrzött kéziratból, remélem az eredeti kiadás teljes...
> 3 nagy Pilissky család volt a 18.században: a ragadványnév nélküliek Zibritowskyak voltak, Pleskó ragadvány név viselői Pilisen még Szelcsányiak voltak s az én őseim a Kurucok. S oda próbálnék kilyukadni, hogy vajjon az én őseim is Selczéből jöttek-e avagy sem, miként a másik család?
Nehéz kérdés. A 3 család közül Pilisen 2 a korábbi forrástelepülés után lett elnevezve. Kivéve a Kurucokat. Vajon mit jelenthet ez? Csabán láthattuk, hogy 3 család is kaphat ugyanolyan származási neve, tehát a pilisi Kuruc nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez egy olyan szelcsei család (vagy éppen zsibritói – mert ez ugyanúgy felötölhet –), akit már nem lehet elnevezni a származási helye után, mivel az a név már „foglalt”.
A szlovák telefonkönyvben nem ritka név a Kuruc, de az én nyelvérzékem ezt magyar névnek sorolja be. Nem gondolom, hogy nagyon valószínű lenne, hogy ilyen ragadványnevet kap a Felföldről Pilisre áttelepülvén valaki szlovák környezetben.
Elviekben hozhatta is magával, de a mail Szelcsén (szlk. Selce) a telefonkönyv szerint nem élnek ilyen vezetéknevűek. Besztercebányán is csak hárman. Hacsak mind el nem költöztek, nem valószínű, hogy gyakori név lehetet az arra. Vagyis talán mégsem onnan hozta.
Ebből meg az következik, hogy a valószínűség nem szól amellett, hogy onnan jött. Sőt, felvetném, hogy egyáltalán szlovák volt-e ez a család ilyen vezetéknévvel?
> Az ő neve mellé még társult úgy 30 év múltán a Mokran, Mrkan név
Kedves LvT! Köszönöm, hogy vetted a fáradtságot és utánam jöttél, ha szabad így mondanom. Talán ez lehet a magyarázat, azonban korántsem tudom bizonyítani (t.i. testi tulajdonságot kifejező név). Beházasodásról nem tudok ill. azt nem tudom, hogy Ilona ősanyám vezetékneve lehetett-e Labos/Lábas, mert az ismeretlen. Pál és Ilona élő gyermekeinek Györgynek (honnan az én őseim jönnek - női ágon s az ő nevüket viseljük) felesége a másik topikban kérdezett Lipták (Kosel'ka) András leánya volt. (Az ő neve mellé még társult úgy 30 év múltán a Mokran, Mrkan név). Az ő gyermekeik viselték a Labos megkülönböztetőt. Mártonnak nem voltak élő gyermekeik ismereteim szerint. ( 3 nagy Pilissky család volt a 18.században: a ragadványnév nélküliek Zibritowskyak voltak, Pleskó ragadvány név viselői Pilisen még Szelcsányiak voltak s az én őseim a Kurucok. S oda próbálnék kilyukadni, hogy vajjon az én őseim is Selczéből jöttek-e avagy sem, miként a másik család?). Köszönöm válaszodat itt is.
A családneves topikon nem voltam tudatában a szlovák nyelvi környezetnek, így a Labos / Lábas névnek magyar etimológiát adtam. Most viszont arra gondolok, hogyha egy családot előbb szlovákul neveznek el Pilišskýnek, akkor mennyire valószínű, hogy ezután ugyanott magyar megkülönböztető ragadványnevet kap. (Ha már lábaskészítő, akkor miért nem Hrnčiar ~ Hrncsjár?)
Szlovákul a Laboš személynévből lehetne kiindulni, amely később kontaminálódhatott a magyar lábos / lábas köznévvel. Igaz a szlovák Labošnak is van problémája: ez régi szláv személynév, tehát ezt viselnie kellett volna valakinek. Azonban, egyrészt ahogy olvasom, mindenütt magyar és keresztyén személynevek fordulnak elő; másrészt ez régi személynév, tehát búvópatakként való felbukkanása nem annyira várható.
Ugyanakkor szlovákul a laba ’mancs, (állati) láb’, lapať ’fog(dos)’, ebből –oš kicsinyítő/személynév-képzővel lehet Laboš (< Lapoš) nevet elképzelni. Igaz az előbbi gyakorlatilag ugyanaz a motiváció, mint a magyarban is feltételezhető lábos ’nagylábú’.
Ugyanakkor arra gondolok, hogy nem beházasodással keletkezett-e ez a név: feleség, sógor családneve vált megkülönböztető névvé?
A nevek írásában különösebb törvényszerűséget nem találtam, hiszen ez a ragadványnév kb. 50 éven keresztül (1805-1850 kb.) előfordult. Nem lelkész függő, azt hiszem, hiszen bemondásra ment (inkább hallás függő). A kicsi gyermekek halálakor általában a tanító temetett...az 1830-as évektől követhetően. Ezen az úton nem jutottam sehova, sajnos.
Bocs hogy firtatom, de az ilyenekből sokat tanul az ember (hátha más is:)
A Labos/Lábas kéthét különbséggel való anyakönyvi előfordulásaikor a lelkész (bejegyzést tevő) ugyanaz a személy volt? Azt vizsgáltad-e egy tíz éves vagy egy szolgálati idő szakaszában, hogy egy személy következetesen írta-e, vagy előfordult gyakorlatában mindkét alak? ( vagy csak egy lelkész/egyházfi volt?)
Tudom, hogy hol volt a váltás: 1741-ben György ősapám még Pilisen született, mint Kuruc Pál és N.Ilona fia, a következő gyermek 1744-ben született már Békéscsabán, mint Pilissky Pál és N. Ilona leánya, utána 1749-ben született még egy fiú, s ezen a nyomon lehetett azonosítani a családot. Illetve a házasságok alkalmával: 1755-ben már Csabán ment férjhez Erzsébet leányuk, 1764-ben nősült György. Pont e két név alapján találtam rájuk Pilisen, hiszen nem volt több olyan házaspár és testvér Pilisen, akik e nevekkel születtek. Csak ők. A váltás, mint oly sok esetben az új helyre költözéskor volt. (Labost Pilisen nem találtam, igaz dikális se igen van onnan, információim szerint talán 1 maradt fenn 1741-ből. Azt nem kutattam, az a Mester utcában kutatható, a MOL nagyon messze van nekem.) Békéscsabán 1728-ban nyílt az anyakönyv, van néhány házassági töredék lap 1722-től, ott a többi rokon is megtalálható.
.... azt lenne jó tudni, hogy az adott ág békési beköltözésének idejében már Labos/Lábas volt, vagy 'még' Kuruc? Mikori az anyakönyv megnyitása, s mikori az első békési felbukkanása az adott beköltöző ősnek akár összeírásban, akár anyakönyvben, bármilyen kontektusban (akár tanú)? Tudod-e hol volt a névváltás?
Labos, de volt, hogy 2 hét különbséggel (születés-halál) mindkettő előfordult. Már gondoltam természeti névre is, de LvT-nek nem ugrott ilyen be, akkor tuti nem. Igazából 3 nagy család is volt a Pilissky vezetéknévvel, ezzel különböztették meg az én őseimet, tehát jelentett valamit. (Mondjuk 4 évbe telt mire rájöttem.)
P.S. Különös tekintettel arra, hogy vannak kurátor ősök, egyházfiak, akik sokat tettek az egyházközségért, s úgy láttam kevesen vannak, akik a 18.századra visszamenően ezt tudják. Azt hiszen örültek nekem.
Szia! Elég sokat voltam a megyei Levéltárban (mégha sokat is kellett utazni, de sokkal kényelmesebb a kutatás, s a filmeket sem kellett a MOL-ból lekérni, van másolatuk), s a dikális összeírásokat ott eredetiben lehet jól nézni, mert filmen 2 kockára tudták felvenni a nyilvántartást, úgy nehezen követhető. Ők mondták, hogy ha adnék az anyagból megköszönnék, hiszen egészen a török utáni betelepítésig visszajutottam, sőt vannak ágak, ahol az elágazáson túl is. (Kevés családi anyaguk van, még összeállításban is.) És az evangélikus levéltár (ahol igen-igen sok segítséget kaptam) rákérdezésemre azt válaszolta, hogy szoktak kérni a makacsabb kutatóktól az anyagukból, hiszen ez egyben az egyházközség története is. Esetemben. Teljes fákat voltam kénytelen készíteni a 18.századra és a 19.század első 3.-ra. Szóval, így marad utánam is valami...
Kedves milyennincs, ha idejössz a Családneves topikból:
Labos/Lábas család: megnéztem általában 10 évenként (ha találtam) dikajegyzékeket. Nekik nem volt túl sok a "rovásukon" 1760-ban 2 fejőstehén, két ló, 3 kapás szőlő, kalászosokat termeltek. Nem találtam nyomot arra, hogy jelentős lábasjószág lett volna, ez a birtok a szegényesebbek közé tartozott.
1786-ban elsőszülött fia nevén volt a birtok : szőlő, kenderföld, szántó, külsőkert, belsőkert, udvar...nem utal semmi arra, hogy kézművesek lettek volna. A 19. század közepéitől az anyakönyv tartalmazta a fogl. is. Ott "fm", "gazda" volt a jelölés.
Arra gondolok, hogy valami testi tulajdonság lehet csak mögötte, méghozzá György ősapa után.
Kedves milyennincs! Valóban nem látogatom, csak ritkán a netet, kedves topiktársunk figyelmeztetett rá, hogy keresnek. Ad Mezőkovácsháza: sajnos semmit sem tudok, mert családjaim a pár kilométerre lévő Kovácsházára csak vásározni jártak, semmi más kapcsolat nem volt, házasság sem.
Egyúttal szeretném Neked és a topiktársaknak megköszönni azt a segítséget, amellyel kezdeti bukdácsolásomban segítettek, nélkülük nem érhettem volna el, hogy mostmár a szorgos írással foglaltoskodjam, mert azzal tartozom 2 levéltárnak. 11-13 generációt sikerült a családomban megtalálnom, néhányat a 18.sz. eleji útelágazást megelőző időkben is. Természetesen ezt abbahagyni nem lehet, csak egy ponton választóvonalt kell húznom, hogy legyen lehetőségem megírni. Nagyon sok meglepetés ért, sok-sok örömet jelentett és igen lényeges, hogy rengeteget tanultam, főként a 18-századba szerettem bele. Könnyekig meghatódtam, mikor névadó ősapám 1779-ben kelt végrendeletét a levéltárban kezembe foghattam. (Jobbágy végrendelet) Köszönöm mindenkinek a segítséget, s különösen Neked (s majd LvT-nek is írok, mert kérdésem is lenne).
Úgy látom én voltam figyelmetlen a MOL-ban. Nyilván a katalógusukban az oldal alján kezdődött és a következő oldal tetején folytatódott a Tiszacsege, és én csak az egyik lapon lévőt kértem ki. Kösz a segítséget
Van e valakinek információja arról, hogy Tiszacsege ref. anyakönyveinek mikrofilmje miért nem tartalmazza az 1795-1880 közötti időszakot? Érdekes Módon 1750-1795, és 1880-1895 megvan. Azt tudom, hogy jelenleg nincs Tiszacsegén lelkész.
Ez igen fontos volna számomra mivel Hatvani István professzor rokonait is kutatom, és egy forrás szerint Tiszacsegén éltek rokonai. A meglévő időszakban találtam is Hatvanikat a faluban. szeretnék továb lépni.
A lentebb látható kép ezek szerint a mai középiskolát ábrázolja, eredeti állapotában? igen, a Sármezey Endre vasútmérnök volt, a nevéhez köthető többek között a Kunágota, X. dűlő és a Mezőkovácsháza, Sármezey nagymajor közötti vasútvonal építése is.
óóó, hogy a fenébe ne lenne meg ! egyik ismerősöm ott tanított . HUNYADI JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Mezőkovácsháza Sármezey Endre út 63.
Sajnos nem tudok most többet, de igyekszem felvenni az illetővel a kapcsolatot, hátha több mindent tud a gimi történetéről. Egyébiránt Sármezey Endre neves mérnök volt.
Kövér - Sármezey - Nagel - Simonyi családok örökölték egymás után, majd az 1950-es években állami iskolai tanulóotthon lett. Arról nem találtam infót, hogy még megvan e.
hát a családoknál csak tippeltem, mert ők rendelkeztek nagyobb birtokkal Mezőkovácsházán, a Nagel valószinüleg nem volt nemesi család, csak előkelő polgárcsalád.
A Csehszlovák reprivazitáció annyira tisztességes, volt, hogy ahol lehetett azt a szántót ill erdőt adták vissza ami a családé volt a kolhozosítást megelőzően, a külföldön élő tulajdonosoknak is!
Az utolsó mondatod, a címerleírás az első háromból melyik családra vonatkozik?
Más (a többieknek, akik eddig nem ismerték): A 'rétháti+Kövér' keresőszavakra találtam ezt a remek oldalt (adatbázist) http://pepi.hupont.hu/1/kezdolap
A Nagel családnak a Felvidéken voltak nagy birtokai amit a privatizáció keretében vissza is kaptak. Lonto és/vagy Ipolyszakállos biztosan fészke volt a családnak.
Az, hogy nem jött válasz, azt jelenti, hogy azok, akik ismerősek 'arrafelé', mostanában nem látogatják a topikot. (Konkrétan mézontófű nevű nicktársunkra gondolok.)
Javaslom keresd meg mézontófűt direktben (ill. látom nem publikus az e-mailje, akkor azt kérem olvtársaink közül, akinek megven az ő címe, írjon legyen szíves neki, hogy nézzen ide erre a témára).
Ill azt. hogy itt a topikok közt keress egy Békés megyei regionális topikot, esetleg mezőkovácsházit, mert sanszos, hogy ma is létező épület, hátha/biztos felismerik.
Amit én nyomolvasóként ki tudok olvasni, az annyi, hogy valószínűleg nem 'holmi' kúriáról van szó, hanem ismert épülete a településnek, ha akkor, amikor a képeslap készült képeslapon szerepeltetik. Ezt ugyanis nem az épület tulajdonosa 'adta ki, nyomtatta, stb.', hanem a Magyar (királyi)Posta. Így feltételezem, hogy középület, így lehet ma is áll. Nézegetve a Profila web oldalát (www.profila.hu) századfordulós képeslapok különböző aukcióit, azt látom, hogy más településeknél a városok akkori meghatározó épületei, utcarészletei szerepelnek a képeslapokon.
Viszont akkor az is felmerül, hogy akkor nem családi címer. Sajnos Borovszkyban nincs Békés vm-e kötet
Így kérdésed, a "képen lévő kúria timpanonjában látható címer azonosítása" és a családfakutatás kapcsolatát jobban megvilágítanád, akkor esetleg - a mi eszközeinkkel - tovább tudunk lépni. Üdvözlettel: milyennincs
Amennyiben ez a hódmezővásárhelyi anyakönyvből való akkor nem valószínű, hogy jó volt szó megfejtés valamint a tippem és nem Mercséről van szó. A legvalószínűbb, hogy a Hódmezővásárhelyi plébániához tartozó településről/pusztáról van szó, esetleg a környékről egy másik település, bár nehéz megállapítani mi is lehet az a szó a gyenge felvétel és kézírás módja miatt (esetleg felrakhatna az egész képet, nem csak kivágást, hátha úgy könnyebben beazonosítható lennének a betűk az oldalon máshol előfordulókkal összevetve). Érdemes lenne átnézni az anyakönyvben, hogy nem fordul-e elő ez szó vagy egy hasonló szó máshol és az alapján beazonosítani, hogy mit takarhat. Nem tartom valószínűnek, hogy református lett volna. De persze előfordulhat, hogy áttért a katolikus hitre.
Köszönöm a gondolatokat, bár nehezen elfogadható számomra. Hódmezővásárhelyi katolikus anyakönyvről van szó, így (mivel Mercsén csak katolikusak éltek) , éppen elfogadható. De..... Hogy a túróba került onnan ide? A szüleiről egy szó sincs - se előtte, se utána. Itt élt viszont már néhány éve Vásárhelyen az én református családom. Gondoltam a lány a mienk, és a m..... kifejezést jómagam meghalt apának "szerettem volna" fordíttatni. Ugyanis az öreg Elek 1759-ben tényleg halott volt már két éve.
Bár nem írtad, hogy melyik település anyakönyvéről van szó és a felvétel minősége se a legjobb, de a legvalószínűbbnek ezt tartom: Helena virgine mertzesiensi Elek Azaz magyarul: ... mercsei (lakos/származású) Elek Ilona hajadon vagy másképp: ... Elek Ilona hajadon Mercséről Mercse=Sajómercse (Borsod megye)
Tehát az apjáról semmit nem írnak. Ha ez a bejegyzés nem abból az anyaegyház anyakönyvéből való, amelyikhez Sajómercse is tartozik, akkor érdemes lenne az előbb említett anyaegyházat is megnézni. Talán abban több van, már ha van benne egyáltalán valami.
idrisi vagy nagyon el van havazva, vagy olyan helyen van, ahol nincs hozzáférése a nethez (van még ilyen? :) ), de privátban sem elérhető egy jó ideje... S.
Van e valakinek Lengyelországi levéltári kutatási tapasztalata. Örülnék, ha megosztaná velem, úgy néz ki, hogy ott kell kutakodnom. Biecz és környéke a terület ahol érintett vagyok, de az ország bármelyik részéról a tapasztalatokat megköszönném. Üdv. pistur
Ööö, lehet, hogy butaság nem biztos, hogy direkt elírási hiba. A nyelvünk fejlődött és ennek eredménye is lehet egy névváltozás. Én számos ilyennel találkoztam. Persze legalább 1-2 évszázadnyi időnek szerintem el kellett telnie. Elég ha csak az ómagyaros formákról áttérnek egy ejthetőbb, más formájú írásmódra. Fontos lehet még ahogy változott a település nemzetiségi térképe az is döntő lehetett az írásmódban pl tótokat telepítettek be magyar anyanyelvű faluba... stb...stb..
- Egyházasdengeleg. -semmi közöm hozzá, de jó szemléltetőpélda :
Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től !! hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. Ejtése, hangalakja: Dengelegy. A patakról kaphatta nevét a település, s azt megőrizte egy évezreden keresztül. a régi, ómagyaros írásmód Dwengeleg volt.
egyszóval etimológia kőkeményen, amihez nem értek .. :(
Az 1828-as vagyon ősszeirásban Zemplén megyében szerepel egy Sztakcsin és egy Sztakcsin- Rosztoka nevü helyiség, MOL jelzése B224 es film, FHLC jelzése 623192. Hátha segít valamit. Üdv pistur
Hello. hasznos lehet neked is de talán másoknak is segít a lenti linken található kereső. Határon túli régi magyar falvak mai elhelyezkedését, elnevezését- hova csatolták,stb... segíti.
http://sebok2.adatbank.transindex.ro/index.php?action=betu&betu=&kezd=540&kat=UA jó kutakodást üdv pistur
(Borovszky)
ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE NEMZETISÉGEINEK TÉRKÉPE.
Eltótosodott községek.
A ma is túlnyomóan magyar vármegye még magyarabb volt a XVII. században. A két évszázadon át folyó háboruskodás azonban nagyon megritkította a népet. Ezenkivül sok református is elvándorolt, midőn I. Lipót kormánya alatt üldözni kezdték őket. Az üres telkekre Sárosból és más vidékekről tótokat telepitettek a földbirtokosok, különösen a Kassa körül fekvő falvakba, melyek lassankint úgyszólván teljesen eltótosodtak, és csak a legutóbbi pár év óta kezdenek ismét magyarosodni. Ez eltótosodott községek nevei élénken tanuskodnak magyar eredetük mellett; a számos magyar családnév pedig a mult században a központi kormány által jó szemmel nézett, az 1849-et követő abszolút kormányzat által pedig nyiltan támogatott eltótosodás bizonysága. Bárcza, Benyék, Bernátfalva, Buzafalva, Csontosfalva, a két Tőkés, Gecse, Haraszti, Három-Bölzse, Kassa-Béla (a régi Szentvérképe), Kassa-Ujfalu, Királynépe, Kis-Ida, Lengyelfalva, Lőrinczke, Széplak stb. régi magyar községek lakói ma nagyrészt tótok. Köztük nagy számmal találjuk a következő magyar eredetü családneveket: Makó, Varga, Halász, Peres, Lengyel, Lőrinczi (Benyéken), Köteles, Beli, Buczkó (Bocsárdon), Takács, Pásztor, Kormos, Rácz, Tóth, Varga (Bölzsén), Bakaj, Bernát, Gaál, Kovács, Szabó (Bukóczon), Buzoga, Horváth, Lángos, Lovász (Buzafalván), Csigás, Estók, Fábián, Juhász, Kondás, Majoros, Lovász, Nagy, Takács, Varga (Gecsén), Jobbágy, Juhász, Kékes, Kovács, Kurta, Majoros, Tóth, Zöldi (Gönyűn), Szarka, Barna, Kovács, Óriás, Nevelős, Miklós, Balogh Búza, Liptai (Hilyón), Ferencz, Tormási, Lőrincz, Farkas, Lukács, Béres (Kassa-Bélán), Pápai, Lengyel, Gazdag, Radácsi, Orosz, Nagy, Rimai, Bálint, Balázs, Hadnagy, Csontos, Pásztor, Béres (Kassa-Ujfalun), Tóth, Bodnár (Királynépén), Kajáthi, Majoros, Varga, Szepesi (Koksó-Baksán), Boldizsár, Dankó, Bácskai, Lábas (Miszlókán), Tóth, Takács, Bodnár, Orkuti, Csuti, Lovassi, Szenderi, Radácsi, Hegedüs, Orosz, Lukács (Alsó-Olcsváron), Takács, Fazekas, Kövér, Bodnár, Dargai, Gergely, Közép (Ráson), Bálint, Nehaj, Beli, Keresztesi, Majoros, Tóth, Ordas, Forgács, Rozgonyi, Andrási, Ádám, Lengyel, Ferencz, Régi (Rozgonyban), Forrai, Eperjesi, Lengyel, Nagy, Bodnár, Katona, Fogmeg, Béres, Búza, Szabó, Varga, Halász (Tihanyban). Az alig néhány százalék kivételével tiszta tót Ujfalu, Rozgony, Olcsvár, Rás, Tihany községek uralkodó magyar nevei szomoru emlékei az erőszakkal vagy közömbösséggel előmozditott elmagyartalanításnak. E régi magyar községek megmagyarosítása tehát nem lesz egyéb, mint a történeti állapot visszaállítása, és a kassavidéki eltótosodott lakosok, a kik mindinkább tudatára jutnak magyar voltuknak, nem is állanak ellen a magyarositó törekvésnek. E községek megmagyarosítása tehát, ha a magyar nyelv terjesztése az egyházak részéről is kellő támogatásra talál, csak rövid idő kérdése.
Magyarok.
A magyarság zöme Abauj-Torna vármegyében csak néhány kicsi és egyre fogyó népszigettől megszakított egybefüggő tömegben lakik. Legmagyarabb része a gönczi járás, vagyis a Hegyalja, a Gönczi-patak és a Szerencs-patak völgye a Hernád balpartjáig; azután a régi Torna vármegye, a mai tornai járás, tehát a Torna és a Közép-Bódva völgye. A gönczi járásban csak elvétve találunk idegen elemet, 12%-ot. Egyetlen községben, Regéczkén van 9% tót; Abauj-Szántón német és tót együtt 2%, Vizsolyban és Göncz-Ruszkán 2% tót, Kéren 1% tót, Szent István-Baksán 4% német. Más községekben 1%-ot sem tesz az idegen ajkuak száma. Ez mind elenyésző töredék. Tornában négy községben találunk elszigetelve nagyobb számu tótot; Horvátiban 11%-ot, Barakonyban 12%-ot, Perecsén 36%-ot, Kányban meg éppen túlsulyban találjuk a tótságot, a mennyiben 254 lakos közül 170, tehát 2/3 rész a tót. Minthogy azonban minden felől magyarok veszik őket körül, a beolvadásnak nem sokáig állhatnak ellen. Elvétve apróbb idegen kolóniákra még akadunk, igy Tornán 4% németre és 1% tótra, Jánokon 6%, Szinben 1% tótra; ez azonban már számba is alig vehető kisebbség. Ellenben a legtöbb tiszta magyar község Tornában van. Tizenöt községben egyetlen más anyanyelvü lakos sem találkozott a magyaron kívül. Ezek: Áj, Almás, Becskeháza, Bódva-Lenke, Dobódél, Kápolna, Péder, Perkupa, Szádelő, Szászfa, Szőllős-Ardó, Teresztenye, Torna-Ujfalu, Udvarnok, Zsarnó.
Sásvár f. a Tisza által rég elhordott, hajdanában erős vár lehetett, a most már kukoriczatermő füzeseken, mellyet erős alkotásaért Sasvárnak neveztek, mit jelenleg az oroszajku nép Sásvárra cserélt s használja jelenleg is csekély falujokra.*)
Van valami hasonló, de nem Zemplén megyében (Gyalay):
Szászavinc (Szászapataka)
Torda-Aranyos vm. torockói j. 520618XV., 5520 kh, 1273 r. /Geamana, Sasavinta, Szászavincz, Szászavincza, Válya Vintzi, Válye Vinczi, VINTA. / */1876 előtt Szász + Vincza- mindkettő Nagylupsa része. 1912-ben átm. a Torda-topánfalvai keskenyvágányú vasút építésének tartamára - az aranyosbányai szb.-i kirend.-ben./
vagy
Szászcsór
Szeben vm. szászsebesi j. 460315XVI., 2414 kh, 1437 r. /SASCIORI + PLESI, Szászcsor, Szász-Csóra, Szesztsor; + Czerk-tp. + Plesi-tp./ Pm.Tb. */1744-ig az addig egységes ERD-i Fehér vm.-ben, majd a Magyarok Földjéhez /Terra Hungarorum/ tartozott Alsó-Fehér vm.-ben; az 1876:XXXIII.tc. /1.§.14.bek. e.pontja/ az ei. szervezett Szeben vm.-be kebelezte./
Sásvár, orosz falu, Bereg-Ugocsa vgyében, a Tisza partján, 536 g. kath. lak., s anyatemplommal. Róna határa szép buzát, s Tisza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigetben vár volt, melly sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak neveztetett. F. u. Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, b. Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis örökösök.
Utóbbi ! Sásvár/Sassin vagy Sasvár* Ugocsa vm *: mindhárom írott módon előfordult
1873-ban 132 h, 698 lakos 1882-ben 139 h, 734 l 1888-ban 139 h, 734 l 1892-ben 147 h., 794 l 1895-ben 794 l 1898-ban 147 h., 794 l 1900-ban 147 h., 794 l 1902-ben 164 h, 902 l 1907-ben 164 h, 902 l
vagy volt Ugocsa vm-ben is ilyen nevű település Sascin = Sasvár 164 házzal és 902 lakossal Nagyszőlőshöz tartozott, ott volt a járásbíróság , Fancsikán a postája
ui. Mátyásföldön utcanév > Sasvár utca az Ikarus közelében
Megtudná e valaki mondani (latinosok előnyben) mit jelent a keresztelési anyakönyvekben az alábbi kifejezés: Ajús ac (d)es
Ezeket a szavakat az 1700-as években látom több alkalommal beírva. Persze lehet hogy nem pontosan írom mert nehéz kisilabizálni a betűket. Néhány lelkész írása akkor is olyan volt mint a macskakaparás.
Örömmel közlöm a Nagyenyedi Ref. Kollégium, és a MÁV levéltár segítségével, sikerült kiderítenem a nagyapám Dr Hatvany Sándor adatait, és a Gyászjelentést is megszereztem. Ez ügyben karácsony táján volt bejelentkezésem.
Most Hatvani István debreceni professzor élete és leszármazottjai kezdenek érdekelni. Keresek valami jó és részletes életrajzot róla. Ami a neten elérhető ismerem.
kiegészítés a másodikhoz (lama módon nem nagyítottam a felugró ablakon:
Csepeley Jánoshoz: cantor Hegyesiensis
az első:
D[omi]nus Josephus, filius def.[uncti] Joannes Cziráki et Maria Drasnyáki civilis/civilio, Portæ(?) magister. Maria Eva filia D.[omini] Pauli Kunszabó et def.[uncti] Rosalia Kudula(?) nobilis.
a lakás gondolom egyértelmű, vőlegény Hegyes 268. sz., menyasszony Bajsa 324. sz.
a latin ragok valszeg nem minden esetben helyesek, illetve, mivel nem lehet minden ide kapcsolódó topicot visszaolvasni a válasz ablakban, Kudula lehet, hogy nem Kudula.
Örömmel közlöm, megvannak Kunszabóék Bajsán és nemesek. Köszönöm mindenkinek az építő-segítő hsz-okat ebben a témában.
Joannes Cziráki és Maria Draznyáki "civilis","posta magister" fia ... Josephus feleségül veszi D. Paulis Kunszabó és def. Rosalia Sendula "nobilis" leányát Maria Eva-t 1855 január 23-án. Előbbi 23 éves - hegyesi, utóbbi 18 éves - bajsai. A tanúk: ... D. ... Vojnits nobilis ... de bajsa és D. Joannes Csepeley cantor ...
Ahol 3 pontot láttok azt nem tudom elolvasni. Nemsokára bescannelem és akkor várom a segítségeteket :)
Köszönöm a válaszodat. Igen sejtettem, hogy kevés információ, de sajnos, nem találtam semmilyen okmányt, amiből többet megtudhatnék. Tudnál némi információt mondani arról, hogy hogyan lehet a levéltárakban kutakodni? azt tudom, hogy mik jók ha megvannak, csak azt nem, hogy bemegyek és kutakodok vagy ehez bekell jelentkezni stb.
"Anyai ágon eljutottam az ükanyámig, de itt megállt a kutatás. Azt szeretném kérni, hogy aki tud bármit arról, hogy Tiszavárkonyban élő Szoó és Szalai-akkal mi történt, írja le. Szalai Pál az ükapám, a Szoó Mária pedig az ükanyám,Szalai János pedig a szépapám."
attól tartok ez így kevés információ... talán theow volt aki innen a fórumról járatos Pélyen :) arra kérnénk konkrétan vázold a problémát, évszámokkal-mindennel, hogy a továbblépésedben segítsünk: név, hely, idő. S hogy miért akadtál el?
"...aki bármit tud a Pélyi névről, azon kívül, hogy Pély községből származik ossza meg velem."
van itt az indexen egy "Nevek, családnevek magyarul" fórum, ott javaslom érdeklődni, de attól tartok, hogy "ragadványnév" és hogy azért mert Pélyről elszármazott emberről van szó, s mely név a jobbágycsaládok névadási időszakában keletkezett, szerintem sajnálatosan semmi más infot nem fogsz kapni :( ha csak nem magáról a "Pély" szó eredetéről érdeklődsz, de attól meg majd óvva intenek, hogy a Pély, mint helységnév, illetve családod, mint személynév közötti kapcsolatról a fentieken kívül bármi következtetést vonj le.
további sok-sok erőt és kitartást a kutatásokhoz, iater.
Pélyi Péter vagyok és nem rég kezdtem el családom fájának kutatását, ehhez szeretnék segítséget kérni ezen a fórumon. Anyai ágon eljutottam az ükanyámig, de itt megállt a kutatás. Azt szeretném kérni, hogy aki tud bármit arról, hogy Tiszavárkonyban élő Szoó és Szalai-akkal mi történt, írja le. Szalai Pál az ükapám, a Szoó Mária pedig az ükanyám,Szalai János pedig a szépapám. A másik kérésem pedig, hogy aki bármit tud a Pélyi névről, azon kívül, hogy Pély községből származik ossza meg velem. Nagyapám Pélyi János volt apai ágon, de sajnos születésem előtt meghalt, neki az apjai is Pélyi János volt, de oda semmilyen évszámot nem tudok kapcsolni sajnos, így itt sem tudom folytatni a kutatást.
A Kunszabó család Nemesmilitics alapitó tagjai voltak. Szerintem a nemesmiliticsi és a bajsai anyakönyv elég ahhoz, hogy meg legyen a válasz..... Kunszabók még élnek Nemesmiliticsen, de Bajsán azt nem tudom. Lehetséges, az is hogy az illető hölgy Bajsán született, szülei pedig Nemesmiliticsen.
köszönöm :) nekem egyelőre az lenne a fontos, hogy melyik anyakönyveket kérjem ki... nemes Kunszabóék Bajsán és Nemesmiliticsen voltak ugye? Elméletileg akkor ez a két település elég lesz nekem ugye? A feleségem nagypapája által írt adatok szerint Bajsán született az illető hölgy, bár kérdőjelesen an írva... és természetese ezt szeretném alátámasztani konkrét anyakönyvi kutatással.
A Magyarország vármegyéi és városai sorozat készítése 1896-ban kezdődött és (21 vármegye és három kisebb földrajzi egység elkészülte után) 1914-ben, az első vilgáháború kitörése miatt szakadt meg.
most már csak egy kérdésem maradt. "Miklós jelenleg bajsai lakos." a jelenleg itt pontosan mit takar?... kérdésem úgy is feltehetném(?): Borovszky mikor gyűjtötte az adatokat?
üdv: iater.
p.s.: kár, hogy Kunszabókról nincs adatod; engem konkrétan Ő érdekel: Kunszabó Mária (1836).
Kunszabó. K. Ferencz, János és György, Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján, 1773-ban hírdettette ki nemességét Bács-Bodrog vármegyében. A család Nemesmiliticsen volt birtokos. 1798-ban Mihály és István nemesi bizonyságlevelet kaptak a vármegyétől. E család tagjait az 1826. évi vármegyei összeírásban a nemesmiliticsi közbirtokosok között találjuk felsorolva. Miklós jelenleg bajsai lakos. Czímer: kékben, hármas zöld halmon, görbe kardot tartó, arany oroszlán. Sisakdísz: kinövő pajzs alak. Takarók: mindkétfelől kék-arany.
Kempelennél, a VI. kötetben:
KunSzabó Hevesmegyében élt család. (Orosz 165. Dudás 95.)
Fényes Elek (1851):
Nemes-Militics, magyar-bunyevácz falu, Bács vármegyében, saját postahivatallal és váltással, Zombor és Bajmak közt. Lakja 3500 lak., kik többnyire r. katholikusok, paroch. templommal. Róna és termékeny határa 15,274 hold 1200 négyszögölével, s ez mind majorsági birtok, mellyből 575 hold szőlő, 64 mocsár, 138 utak. Birják e következő nemes családok: Allaga, Alföldy, Baghi, Bajcsy, Bavassevics, Berkó, Burza, Csernus, Czintula, Dózsa, Hajnal, Horváth, Ivánsics, Ivankovics, Kajty, Kanyó, Klinoczky, Knézy, Kocsis, Körmöndi, Kunszabó, Laczkó, Litvay, Mándics, Markovics, Mátyus, Molnár, Nagy, Odry, Páll, Piukovics, Radics, Szórád, Tar, Vidakovics, Vujevics.
A nemesmiliticsi Csernus családról van valamennyi adatom, Kunszabó nincsen a rokonságban.
Szia ! Én azt olvasom, hogy 1807-ben és a Szepességből. Esetleg a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyével vedd fel a kapcsolatot. Ha telepítés, és egy tömbből érkeztek, egyszerre, akkor gyakran az anyakönyv megnyitásakor írnak arról, hogy ez miféle közösség, aki most áttelepült.
Üdv Tíborpapa! Nem volt csak kandallógyufa, talán az is jó lesz. Nem panaszkodok, csak próbálkozok kis könnyítésen. Elég kitartó vagyok. Sajnos a RadixFórum nem az én oldalam. Igaz hogy sokan vannak benne, de zömében személykeresés a fő téma. Folyamatos figyelést kíván. Én is feliratkoztam az üzenők közzé, de csak azért, hogy ha valaki keresi családnevemet megtaláljon (benne vagyok a nagy névlistáján. Nem dicsőség, van néhányezer). Sajnos semmi. A táblázat nagyon jó, de nem fa. A mesék, a képek nem nekem szólnak, hanem valakinek, aki majd egyszer érdeklődik. Az ember feledékeny, az írás megmarad. Régesrégen Anyukám mondta, hogy a képek hátuljára írjam a dátumot, meg hogy kik azok. Mondtam minek, hisz tudom. Most aztán igen barkobázhatok. Sajnos már nem nagyon van kitől érdeklődni. A fiatalok zöme, köztük anno én is, igen későn kezdtünk el gondolkozni múlton/jövőn. Azért kösz, és üdvözöl Qwyc X
Kedves Öcsém, ha leugrassz a boltba, hozz egy doboz gyufát! :)
Magam is próbálkoztam a Family Tree Builderrel, de voltak olyan nemkívánatos megnyilvánulásai, amelyek miatt nem bíztam rá magam.
Maradok egyenlőre az excelnél, abban legalább otthonosan mozgolódok.
Tiborcos leveled ellenére is úgy vélem, szerencsésnek mondhatod magad (és leszármazottaid még inkább) a 300 éves gyökerekkel!
Azért ajánlottam a RadixIndex levelező listát, mert az kb. 300 fős (általában igen segítőkész) közösség, míg úgy tapasztalom, hogy ezen a listán talán néhány tucatnyian írunk-olvasunk egyidőben.
Anyai felmenőim egy ága éppen Kispesten (Wekerlén) veszik el a sűrű homályba.
Kedves Tiborpapa! Kísérlet képen írtam az említett topikba. (azt hiszem ezt oda is elküldöm) Ha úgy gondolod, hogy itt is lehet panaszkodni, legyen. Nem akartam technikai jellegű problémával ezt a fórumot terhelni.
Hatvanöt éves kispesti nyugdíjas vagyok. Vagy öt éve foglalkozok családfakutatással. Több, kevesebb sikerrel. Főleg a református Debrecent, és a hajdúvárosokat keresem. Van még női ágon az őrségi Nagyrákos, Rádóc. A hegyaljai Tarcal. A pesti Kispest, Kakucs. Névhordozóimat, konkrét megtalált név szerint 1702-ig követtem. Elméletileg 1608-ig meg kéne találnom. A családi legenda szerint pedig 1500. ig. Sok remény nincs rá. Őseim zömében egyszerű gazdálkodók voltak, maximum régebben néhányszilvafás köznemes.
Szerencsés egyedi nevem miatt szinte biztos, hogy a megtaláltak egy ős-családból származnak. Van is belőlük vagy száz.
Fábarakásukkal próbálkozok (az 1700-as anyakönyvek ismeretében), ami igen nehezen megy. A feleség nélkül anyakönyvezett gyerekeket, csak jó értelemben vett parasztlogika alapján lehet besorolni.
Ehhez kerestem egy jó programot. Találtam is néhányat. Ki is próbáltam néhányat. Mindegyikbe volt jó, meg nem jó, meg nekem nem kell rész. Ezt választottam, mert: magyarnyelvű, elméletileg adatokat lehet hozni/vinni (detcom-fájl), elméletileg keresni lehet a világba idegen fákkal való kapcsolatokat, nagyon jól bánik a képekkel, különböző jelentés könyveket készít bárkiről kiindulva, ezek elküldhetők levélben, Pdf-ben, valamint kinyomtathatók, akit engedek hozzáférhet, ami nem tartozik másra, tilthatok, automatikusan kiviszi a frissítést a Weboldalamra (ami szintén tőlem függ), figyelmeztet név, és szülinapokra, stb. Meg lehet próbálni, bizonyos határig ingyenes. Én már túlléptem a kvantumot, fizetek. Igaz nem nagyon sokat.
Ami kicsit nem jó az az, hogy már annyi mindent csinál, hogy aki nem virtuóz a programokkal, és segítsége sem nagyon van, néhány dologgal nehezen boldogul. A kornak előzménye nincs, (a kor nem hiba, hanem tájékozatlanság) hacsak az nem, hogy kísérletezek használni bizonyos funkciókat. Pl. Többszöri nekifutásra sem tudtam rájönni, hogy amikor örömmel értesít, hogy talált kapcsolatot három bejegyzett családfával, hogyan a tudnák kommunikálni velük. A bátor próbálkozásnak nincs mindig eredménye, sőőőőt.
Utólag, meg már minden oly egyszerű.
Gondolom, van még néhány sorstárs. Meg néhány aki már túl van a megismerésen.
ARMARISTA! Látom a kutatásaid színhelyét,engem Bihar megye érdekelne . Esetleg találkoztál-e kutatásod során Koczka családnévvel? Hogyha találkozol vele légyszíves jelezni. Természetesen ha megírod hogy te kit kutatsz én is segítek.
Én is belebotlottam ebbe a programba. Hirtelen elkezdtem használni. Tetszik is, de koromnál fogva nehezen boldogulok vele. Igen örülnék néhány jótanácsnak.
Van itt az indexen egy topik aminek ez a neve. Igaz csak két hozzászólás van benne. Pedig jó lenne egy hozzáértő, aki kicsit besegítene a program használatba.
help: tudja-e valaki közületek, hogy a Family Tree Builder szoftvere melyik file-ban őrzi a bevitt családfa adatbázisát, mert a program behalt a gépemen, ezért újra kell telepítenem, s nem szeretném ha a bevitt adatok elvesznének.
Az OSZK Történelmi Olvasótermében elég sok minden van, amit használhatsz nemesi ügyben, akárcsak a levéltárban. Érdemes a forrásmunkákat és segédleteket átnézni, csak nem a honlapról kikeresve, hanem kézzel átpörgetve a katalóguscédulákat, mert csak egy része van fenn a neten az anyagnak...
Mivel a nemesek száma jelentősen megnőtt a török kortól kezdve, hiszen előszeretettel osztogattak nemesleveleket az uralkodók és fejedelmek, apránként megszűnt a nemesi adómentesség, legalábbis a Tiborpapa által is említett legalsó nemesi rétegre vonatkozólag mindenképpen. Gyakorlatilag a templom egerei szintjén éltek ezek a "hétszilvafás" nemesek, ezért próbáltak tanítói, papi, tiszttartói, jegyzői állásokban elhelyezkedni, mint ahogyan az én őseim is. Tudtommal viszont a tanítók és lelkészek nem adóztak.
olyan állandóra szabott pénz-, ritkábban → terményszolgáltatás, melyet bizonyos úrbéri terhek megváltása fejében adtak földesuruknak a → kuriális jobbágyok. A 17. sz. második felétől vált szokássá, hogy taksafizetéssel mentesíthették magukat a jobbágyok kötelezettségeik alól. A taksát rendszerint megállapodás, szerződés (contractus) alapján és nem a jobbágytelek arányában szolgáltatták. Az ilyen módon adózó úrbéres személy a taksás, helyenként → árendás. A taksások a többi jobbágyhoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, a földesúrhoz lazább viszony fűzte őket, gyakran költözési szabadsággal is rendelkeztek. Taksásnak nevezték még a birtoktalan, más földesúr földjére telepedett, kizárólag pénzzel (taxa) szolgáló nemeseket, valamint a kisnemesek legalsó, állami adófizetésre kötelezett rétegét is. (→ még: kontraktualista, → libertinus) Irod. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 15561767 (Bp., 1969).
A bácskai nemes családok adalékul Bács-Bodrogh vármegye történetéhez írta Dudás Gyula kiad. a Bács-Bodrogh vármegyei Történelmi Társulat.Zombor : Bittermann Nándor Kvny., 1893.
Ha már itt tartunk szerinted mit jelentett a "taksás" konkrétan mondjuk a XVIII.sz derekán? Illetve egy nagyon fontos is kellene: "hospes" vagy "hospitis" ez lehet birtokos alak.
köszi előre is; iater.
p.s.: én meg Bács (konkrétan: Hegyes-Bajsa-Topolya környéki) megyei nemesei összeírásokat keresek a XIX. sz. elejéről-közepéről!
Tisztelt Fórumozók!
Van-e valami elérhető forrása az 1754-55-ös országos nemesi összeírásnak, de településekre bontva? Természetesen ismerem Illésy könyvét, a levéltárban áttekergettem ugyanezt mikrofilmen, vele együtt a nemességvizsgálati anyagokat is. Bereg, Ugocsa és Szatmár megyék érdekelnének. Egyetlen olyan adatot találtam mikrofilmen, ahol Bereg megye taksás nemesei szerepelnek falvanként (1769), de biztosan vannak egyéb listák, összeírások, név és település szerint. Bármilyen nemesi összeírás érdekel az említett három megyéből.
:D szeretném jelezni, hogy új "tag"-ot vettünk fel a családfánkra... no nem a felmenők közé, hanem leszármazottakhoz illesztettük ;)
Berényi Emese 2009.01.10.
különben az ő jövetele ismét erőt és lendületet ad további kutatáshoz-pontosításhoz, majd szép grafikus családfa ábra nyomtatáshoz. mindenkinek csak javasolni tudom :) csodálatos, hacsaknem a legcsodálatosabb dolog az életben!
Megfogadtam tanácsodat . Az alábbi választ kaptam: Tanulságul mindenkinek közlöm.
Hatvany István részére
hatvany.i@invitel.hu
Tisztelt Uram!
Nagyapja, dr. Hatvany Sándor személyes adataira vonatkozó kérelmére az alábbiakról tájékoztatom.
Hivatalunkhoz kérelem benyújtására elektronikus aláírást nem tartalmazó e-mail üzenetben nincs lehetőség. Kérelem előterjeszthető írásban postai úton, vagy telefaxon, illetve szóban Ügyfélszolgálatunkon (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, címe: 1094 Budapest, Balázs Béla u. 35. vagy 1450 Budapest, Pf.:81., telefax: 06-1-4556-779).
A nyilvántartásból történő adatszolgáltatások rendjét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szabályozza. A születési helyről és a többi személyi adatról az Nytv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a nyilvántartás szervei - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - szolgáltatnak adatot.
Az Nytv. 20. § (1) bekezdése értelmében a polgár születési hely, születési idő, anyja neve, halálesetének helye, haláleset ideje adatairól, lakcíméről/utolsó bejelentett lakcíméről adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha a polgár az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.
A fentiek alapján a kérelmezőnek közölnie kell, mi a célja a Hivatalunktól kért adatokkal. A kérelem jogalapjával kapcsolatban a kérelmezőnek okirattal igazolnia kell, hogy milyen jog érvényesítésére alapot adó jogviszonyban áll a keresett személlyel.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a családfa-kutatás nem elégséges jogalap az adatszolgáltatás teljesítéséhez.
A fentiek alapján dr. Hatvany Sándor személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kérelmét csak a kért adatok felhasználási céljának és jogalapjának igazolását követően áll módunkban teljesíteni.
Javaslom, hogy kérelmével forduljon a Magyar Országos Levéltárhoz (1014 Budapest, Bécsikapu tér 2/4.)
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.
Dr. Kóbor József főosztályvezető
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Hatósági és Felügyeleti Főosztály
Tud e valaki valamit rimaszombati Kazay Kálmán 1894.jan.20. torockó-1976.márc. 8 Budapest. leszármazottjairól. Híres repülős ezredes volt. a két háborúban
Ha a Lehel úton kifelé menve behajtasz a Westend után jobbra, akkor 150- 200 m után át tudsz hajtani balra a híd alatt, és szemben vezet be autóút a levéltár épületéhez, de van"mindkét irányból behajtani tilos" tábla (kivéve MÁV).
Valószínű, ha autóval lettem volna, akkor magamra veszem, hogy "MÁV". :)
Aki eléri a History tv csatornát, láthat egy sorozatot a családkutatásról. Igaz a fele már lement, de érdekes dolgokat mutat arról, hogy máshol hogy működik. Valami egészen másabb annál, amit én itthon tapasztalok.
>>>Csak eszembe jutott. A múlt évben a Mormon családkutatóban ajánlottak egy mikrofilmtekercset egy város lakóiról utca szerinti bontásban (1869), pontos filmszámmal. A MOL-ban nem tudták megmondani a film ottani számát. Egy házi gyártású, talán még stencilezett, agyonnézett füzetből kellett próbálkoznom melyik lehet a keresett film. (aki nem tudná, a filmek Mormon másolatok)<<<
Az ajánlott film címe Mit gondolsz, ki vagy?. Hétfő este ment, és megy, valamint ismétlik.
A Nyugati Pályaudvar területén, A Ferdinánd-híd nyugati lábától É felé, kb. 200 méterre. Sárga klinker burkolatú, modern, lapostetős épület (2005-re épült.)
A hatos villamostól (aluljárón, végig a Westend meleg földszintjén) kb negyed óra gyalog. A villamosmegállótól 800 méter.
A nagy világos folt helyén lesz a Westend II. jelenleg fizető parkoló, ha autóval mész az van a legközelebb az irattár-levéltárhoz.
Iratokat a MÁV alapítása óta őriznek, de hogy mit találsz, szerencse dolga.
Érdeklődj előbb e-mailban (konkrét kérdéssel), válaszolnak, ha van valami.
Kösz a gyászjelentés linket. Mikor olvastam rögtön rámentem. 30-40 számomra érdekes személyét meg is találtam néhány óra alatt, köztük a nagyszüleimét is.
Ma voltam a MÁV irattárban. A nagyapám adatai miatt. Az történt ami általában szokott. Sose azt kapja az ember amit keres. Nos a nagyapámról csak annyi derült ki mint amit eddig is tudtam, mivel nem volt meg a Szolgállati táblázata.
Másrészről kiderült, hogy "régi vasutas caládból származom". mert mind a három Hatvany testvér vasutas volt. Nagyapám Lajos öccseről megtaláltuk a Szolgálati táblázatot sok előttem eddig ismeretlen adattal. és a harmadi testvérre is egy utalást.
A táblázat egy A3 méretú négy oldalas leporelló. Minden információ ami érdekes rajta van. Személyes adatok Születés helye, ideje, lakhely, iskolai végzettség nyelvtudás, vallás, gyermekek neve születési adatai, feleség neve születése, házasság kötés dátuma , kattonaság , Katonai alakulat ,rendfokozat .Munkaviszonnyal kapcsolatos belyegzések munkakör, szolgálatihely, tanfolyamok bérbesorolás, előléptetés, fegyelmi, kitüntetés, munkaviszony kezdete, és vége. juttatások.stb. A felvételi kérelem kézzel írva a kérelmező által.
És ami nincs benne: Szülőkre vonatkozó adatok, még a nevük sem.
Értékelés: Ha megtalálható ez a karton akkor nagyon megéri elmenni. Nem kell előre bejelentkezni, de hasonlóan mint más írattárakban kutatási engedély kérő lapot kell kitölteni. Nagyon segitő kész a személyzet. üdv. István
Szepen kerlek ha megteheted kuld el E-mailen az altald megtalalt es itt jelzett adatokat.
Nagyon erdekel es örvendenek neki. Amugy az altalad emlitett Csomortani Peter Gaudenc Csik-Csomortanban szuletett 1852-ben es testveretöl Ignactol sz. 1856 szarmazik az erdelyi Csomortani csalad csikmindszenti aga.Csomortani Ignac egyik fia Kalman (sz. 1889) masik fia Ignac (1885-1969) pedig Szekelyfödön volt plebanos, 1917-42 között Mindszenten, 1959-töl halalaig Kaszonujfaluban.
Sajnos meg nem tudom pontossan bizonyitani ( csak "erössen" gyanitom) hogy milyen rokoni kapcsolatban all a szentivanyi Csomortanyiakal.
SZERED. Magyar, és elegyes lakosú Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, a kinek régi Várával nevezetesíttetik, lakosai katolikusok, másfélék, és zsidók is; sóháza, és ispotállya is van, fekszik Alsó Csöpönyhöz 1/4 orányira; kereskedése van szálfákkal, és sertésekkel is, szőleik Nyitra Vármegyében. Vág vizén túl vagynak; 4 országos vásárjaik népesek; határja 3 nyomásbéli, és jó termékenységű.
Hello. Több irányba elindulhatsz. Nézd át a helységnévtárakat abban az időintervallumban amiről adatod van, abban találsz utalásokat az anyakönyvezés helyére is. Ha tudod a vallását abban az irányban is elindulhatsz, hisz akkor már anyakönyvezés volt. Üdv pistur
Gyalay: Magyar igazgatástörténeti helynévlexikon
Részlet:
Szered. Pozsony vm. nagyszombati j. 400454VI., 3253 kh, 5371 szl, m. /Sered, SERÉD + VINOHRADY NAD VÁHOM, Sereď; + Herczegudvar + Kastély + Katonautca + Kiserdő m. + Szeredújváros./ Ph. /1858-ban postaállomással/, */Itt állott a semptei vár helyén épült az Esterházy-kastély / Mint Vágszered 1886-ig mezőváros volt. Az 1884:VII.tc. az összeépült Szered-Ujvárost Nyitra vm.-től Pozsonyba, illetve a ksg.-hez kebelezte át. 1920. jún. 4-től /1921:XXXIII. tc./ CSZ-hoz elcsatolva. 1938. nov. 2-án MO adm.-jába került, de az országhatármegállapító biz. nov. 7-én CSZ-hoz visszacsatolta./
Kezdő kutatóként szeretném megkérdezni, hogy anyai dédapám Vágszereten született a halotti anyakönyvi kivonat szerint, 1886-ban és a születési anyakönyvi kivonatát szeretném megtalálni, akkor milyen települést kell megnéznem a Magyar Országos Levéltárban? Több könyvtárban voltam, több helyiségnév-lexikont átnézve ledöbbentem, Vágszeret nem szerepel sehol. Egyik kutató szerint Vágszentkereszt rövidítése Vágszeret, de erre való hivatkozást sem találtam egy könyvben sem...
Köszi az utbaigazgatast es egyben bocs a kesei valaszaert.
Most azon töprengek hogy ki is lehetett ez a Csomortányi Imre hogy ilyen nagy tiszteletben tartottak hogy a kassai domban temettek el, szerintem nem akarki kerulhetett ide.
Mik lehetek az erdemei Imrenek ? Sajnos en eredmenytelenul probaltam "felkutani" Imre szemelyseget. Egy es ugyanaz a szemely mint az 1704-1729 közötti jaszapati plebanos, alesperes es egri kanonok akinek szoros rokoni kapcsolatai voltak a szentivanyi/besenyszögi Csomortanyi csaladdal, az egri Csomortanyikkal is es igy a kesöbbi egri kanonokkal Csomortanyi Antalal is ?
Köszönöm a sok javaslatot. sorba próbálok mindent.
Volna egy újabbb kérdésem. A Nagyenyedi Református kollégiumban érettségizett diákokról van e valakinek javaslata? Engem az 1898, 99 év érdekelne. Az iskolanak címzett mailre nem kaptam választ
A Bp.-i temetkezési intézet irattárának tel.száma : 1- 323- 5194
Minden adatot szedj össze, ha jó passzban találod őket, átnéznek 5-10 évet, ha szépen kéred. Meg volt az email címük is,de a gépem nemrég tönkrement, és sok adat elveszett, ez is.
Minél több helyen szerencsét próbálsz, annál biztosabb a siker :-))
Itt a módszertani segedelem a MOL honlapján, érdemes belekukkantani. A radix családkutató levelező listáján is sok segítőkész levelező parnerra lelhetsz.
Sajnos a születési adatain kívül - egyelőre - semmit sem tudok Jentetics/Jutasi Lajosról... azon kívül, hogy Kaposváron volt vasutas.
Az előző üzenetemben említett kép egy esküvői felvétel, amelyen akár a (vagy az egyik) fia is lehet a vőlegény... a kép elrendezése ezt sugallja - ő áll a vőlegény mögött.
Szóval igen valószínűnek tartom, hogy az Almanachban lévő ifj. Jutasi az ő fia... már most sokat segítettél! Köszönöm!
1600-as évek elején egy miskolci főbíró felesége is Czukor lány volt!
"Napkor. Napkor, nagyközség 305 házzal és 2003, nagyobbrészt róm. katholikus lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Nagy-Kálló vagy Nyíregyháza. A pápai tizedlajstromban már 1332-ben szerepel Napkur elnevezés alatt. 1414-ben már a mai nevén találjuk. 1424-ben a Kállayak, 1446-ban a Sztrittey és 1452-ben az olnodi Czudar család volt a birtokosa, a XVIII. század második és a mult század első felében a Kállayak, br. Jósika Miklós, Oroszy, Récsey, Jósa és Mattyasovszky és jelenleg Kállay András, 46Kállay Leopold, Fodor Jenő, Czukor Vilmos, Leveleki Márton és Blau Pálné. A község róm. kath. templomát 1761-ben, a gör. katholikusokét 1866-ban építették. A községben két szép urilak van, egy ősi Kállay-féle kúria, mely most Kállay Leopoldé, a másik Czukor Vilmos háza, melynek a helyén szintén Kállay-féle ház állott. Később báró Jósika Miklós tulajdonába került és jelenlegi tulajdonosa a régi alapokra új épületet emeltetett. Czukor Vilmos tulajdonában egy régi, báró Jósika Miklóst ifjú korában ábrázoló eredeti olajfestmény van. E községhez tartozik még a Hartsteintanya, Ilonatanya, Czukortanya és Feldheimtanya. Dűlő-nevei közül a következők bírnak jelentősséggel: Ördöngös, Várdi kert, Gút, Lökös, Nyilas, Bodrás."
Én egy Jentetics Lajosként, 1872.11.22-én született személyről, aki 1910-ben Jutasi-ra változtatta a nevét, szeretnék minél többet megtudni. Van egy 1937-ben készült fényképen, amelyen még vasutas egyenruhában látható, így talán a '32-es könyvben szerepelhet... persze lehet, hogy akkor már, 60 évesen, nyugdíjas volt (nem tudom, hogy akkor mennyi volt a nyugdíj korhatár).
Szóval megköszönném, ha utánanéznél az Almanach-ban...
Üdv.: curlie
U.i.: Ja, Kaposváron élt az illető... hátha ez szükséges.
Először írtam egy érdeklődő levelet . Udvarias segítőkész választ kaptam. Jelezték, hogy van anyaguk a keresett nevekre. Közölték, hogy lehet személyesen is kutatni, és megbízhatom őket is 1200Ft/ óra díjért.Megköszöntem, és jeleztem, hogy jan . első hetében személyesen felkeresem a levéltárat. Ennyi. Azt nem tudom hogy be kellene jelentkezni. István
Én is először megyek a Mávhoz január első hetében. De annyit tudok, hogy azokra az adatokra számíthatok amik a munka körrel, munkaviszonnyal kapcsolatosak. Pl Személyes adatok, név, lakhely, születési hely, szülők neve, házastárs, esetleg gyermekek, iskolai végzettség. Szolgálati hely, munkakör, bérbesorolás, képzettség, munkabér, előléptetés, fegyelmezés.Nugdíjazás, munkaviszony megszűnése.
Január első hetébe jelentkeztem be utánna tájékozottabb leszek.
Úgy emlékszem mozdonyvezetők is szerepeltek a könyvben. De ha nem jársz sikerrel mert az azért előfordulhat, ajánlok egy linket http://www.mavintezet.hu Ez a máv központi írattára. Keresd meg őket egy mailben adat kéréssel az illető személyt illetően. Én januárban megyek személyesen, mert a nagyapámmal kapcsolatban találtak íratokat. Anyira szolgálatkészek voltak, hogy jelezték, a nagyapám testvéréről is vannak adataik.Én azt sem tudtam hogy nagyapám testvére vasutas volt.
Meg fogadtam a tanácsokat és elküldtem egy mailt a népesség nyilvántartónak a nagyapám ügyében. Kiváncsi vagyok válaszol e a hivaltal.
Zelovics Kornél: A Magyar közlekedésügy monográfiájat ajánlom figyelmetekbe ha 1935 előtti vasutasok adatait keresitek. Sokszáz rövid életrajz, a hozzátartozó fényképekkel található benne. Szabó Ervin könyvtár, Budapest gyűlytemény. A nagyapámat is megtaláltam benne. Sajnos a születési helyet nem közölte.
ha készült a halálakor az állami nyomdaipari válallatnál gyászjelentés, akkor abból a köteles példány eljutott az Országos Széchenyi Könyvtárba is, ahol ma mikrofilmen kereshető
A népesség nyilvántartót próbáld meg. Ottani nyilvántartásból megtudhatod, hogy mikor törölték a választói névjegyzékböl. Ez az év vélhetöleg a halál idöpontja.
"A pesti címét ismertem és azt is hogy az Új köztemetőben temették el.
Több, mint valószínű, hogy a kórházat (a kórház szerinti kerületet) a pesti oldalon, elsősorban a lakóhelyéhez közeli kerületekben érdemes keresni.
Ha időskori végelgyengülés volt a halál oka és elhunyta előtt hosszabb ideig volt kórházban, akkor olyan kerületben van nagyobb esélyed megtalálni, amelyikben a kórháznak volt un. elfekvő részlege.
A síremlék feltalálására van remény, ha valaki a 25 éves lejárat közelében újra megváltotta a sírhelyet.
tekintve, hogy a halál kb 40 éve történt, kutatható. Azaz beáshatod magad a fővárosi levéltárba (BFL - www.bparchiv.hu), a levéltár szabályzatának megfelelően kérheted az anyakönyveket (könyv vagy film) a kérdéses időszakról kerületenként, és keresheted a keresett rokont. Biztosan meg fogod találni valahol... Utána pedig mehetsz a temetőbe újra, érdeklődni a sír után, pontos dátummal a kezedben :-)
Köztemető. Elmondom hogy jártam a nagyapám sírjával. A múlt évben határoztam el hogy utánna nézek kicsit a családom történetének. . Sajnos az volt a baj hogy csak a nevét tudtam, és azt hogy kb 86 évesen halt meg 1967-71 között Budapesten. A pesti címét ismertem és azt is hogy az Új köztemetőben temették el. Gyerekkoromban jártam is egyszer kétszer a sírjánál, de az már igen régen volt. Elmentem a lakcím szerinti kerület anyakönyvi nyilvántartójába. Sajnos nem találták meg a bejegyzést. kérdeztem hogy lehet ez. Felvilágosítottak ha az elhalálozás nem a lakhelyen, hanem kórházban történt, akkor az illetékes kórház állítja ki a bizonyítványt a kórház kerületében. Zsák utca. Honnan tudjam meg 40 év után, hogy Budapest melyik kórházában halt meg. Már megkérdezni nincs kitől. Elmentem a temetőbe villamossal 32 megálló.A temetőbe azt mondták nem tudják megmondani csak ha megmondom a temetés pontos időpontját. Mondom sajnos csak közelítőleg az évszámot tudom. Kérdeztem nincsenek számítógépre víve az adatok? A válasz csak 2004 után. És egyéb nyilvántartás sincs? akadékoskodtam tovább. De van de nem gondolom hogy 1.5 millió temetett közül most neki áll nekem megkeresni. Végül annyiba maradtunk Ha majd tudom a halál pontos időpontját, tehát ismerem a halotti anyakönyvet akkor meg találják nekem a sírt is. Ez ám a 22-es csapdája!
A mesének vége mára Jó éjszakát gyerekek István halásztelekről
Ha tudod a temetett nevét és a temetés időpontját akkor ezeken az elérhetőségeken érdemes érdeklődni (főleg az e-mailt javaslom). Többünknek már adtak hasznos információkat.
Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 1086 Budapest, Fiumei út 16. Ügyfélszolgálat (munkaidőben) zöld szám: 06-80-200-611
24 órás diszpécserszolgálat 260-6772 262-8733 261-0737
Nemzetközi ügyintéző Telefon/Fax: 323-5182 Tel/fax.: 323-5141 Mobil: 06-20-927-3409
Ragyogó hogy rámozdult mindenki a temetőkre. Az Új köztemető is meg lesz talán.?
A svábokkal amúgy semmi bajom mert az egyik nagymamám révén (Brach ) én is érdekelt vagyok negyed részben. Nem mindig indokolt érzékenykedni egy egy közhasználatban is elfogadott kifejezésen. Nekem a Magyar ajkú németek kifejezés nem tetszik egyáltalán.
Olyan jól elvagytok itt a Jászsággal, meg a svábokkal, hogy nem is merem betenni a lábomat, holmi Biharvármegyei, Szilágysági, Máramarosi felvetésekkel. Na de elmomdom miben utazom: Keresem az Érhatvanból és környékéröl, Szatmárnémetiből, Máramarosszigetről származó Hatvani családokról szóló információkat, leginkább a Hatvani leszármazottakat. Keresem a Miskolczy de micske, Szilágyi de piskárkosi, családokról, Tófeus Dobos Mihályról és családjáról, Nadányi Miklós (feleség Szilágyi Izabella) de körösnadány leszármazottjairól az információkat. Keresem őket mert mindegyik családdal a rokoni kapcsolatomat kutatom.
Nagy Ivánon Kempelenen túl vagyok Megtudtam belőlük amit meg lehetett tudni. A MOL-ba is rendszeresen járok mikrofilmet nézni. Ismerem a Borovszki sorozatot is Azt mondjátok sokat akarok. Ez igaz, de ez egy ilyen hobby, mert ha az embert a kutatási ösztön egyszer elkapja ...
Na de hátha Valaki it a fórumon ismer Hatvanit, Miskolczit, Violát, Szilágyit,Hátha szerencsém lesz
mindenkinek jó sok adatot kívánok Hogy el ne felejtsem: A Kassai Temető nyilvántartása nagyon oké. Találtam egy Hatvani Zoltánt. Vajon Budapesten mondjuk az Új köztemetőben mikor tudják megmondani, hogy a nagyapámat 1967-ben hova temették. Pedig a sír mindig megváltásra került? Hát igen de ez itt még nem Európa István Halásztelekről
Az a temető, amiről írtam az elébb, az a Verejny Cintorín (amire úgy jöttem rá, hogy az előző keresőbe - www.cemetery.sk beírtam a rokon nevét).
Itt viszont nincs Csomortányi (a C betűnél). Viszont az egész azt mutatja, hogy a www.cemetery.sk azért jó kis forrás, ha nem ad fel Csomortányit máshol, mint a templomok a XVIII. században, akkor vszeg kihaltak arrafelé. A szenátor vonalon indulnék el. Tehát Csomortáni Imre szenátor +1662.
A kosice+cemetery keresőszavakra jön ez a forrás (csak azért írom így, mert nem ismertem).
A Csomor -t beírva a keresőbe felad 2 Csomortányit, kit Kassán temettek (több is lehet, mert volt nekem egy konkrét kassai temetőm az egyik kutatási területemhez kapcsolódóan. Majd az is meglesz :))
Csomortányi Imre 1772-ben a Kassai Dómban (Dóm sv. Albety), Csomortányi Borbálát pedig 1729-ben a most Páduai Antal nevét viselőzent Miklós kápolnában, ez is a dóm közelében van (Seminárny kostol - az utolsó bekezdés végén link <képek> a kriptához). (A 3 legnagyobb a dóm és a dominikánusok temploma után. 1718-1724 között átépítették barokk stílusban, s rá 40 évvel a ferencesek a Szent Miklós nevéről átszenteltették Páduai Antal védelme alá)
Szerintem próbálkozz felvenni a kapcsolatot, valamilyen helyi kultúrális egyesülettel, vagy valamilyen helyi forrást találni, aki valamely helytörténeti munkában (tanulmányban) megtalálja a nyomukat, hogy ők milyen szerepet töltöttek be a város életében. (Levéltár, múzeum magyar nevű munkatársának írni)
Volt még egy Csomortáni Imre 1762-es elhalálozással. Ő szenátor volt (ha a nevére kattintasz)
Az én praxisomban olyannal találkoztam egy cseh anyakönyvben, hogy a pap meglehetősen esetlegesen vezette az anyakönyvet éveken keresztül, majd egyszer csak beírta az anyakönyvbe, hogy Abba kellene hagyni a restséget.
Ezt követően úgy tűnik, hogy normálisan vezette egy ideig az anyakönyvet, majd megintcsak üres sorok bukkannak fel, igaz, lényegesen kevesebb, mint ezt megelőzően. Aztán meg új pap lett...
és persze a guta kerülgetett, hogy melyik ősöm adatai esnek pont a trehányság időszakába... biztos, hogy van ilyen, de ez már sosem fog kiderülni, azt hiszem...
Szerintem az is előfordult a régi időkben, hogy a pap nem rögtön az esemény (pl.: keresztelésnél) "közben" vagy pár perccel később, hanem jóval később vezette be az adatokat az anyakönyvbe, emlékezetből. Ilyenkor gyakoribb lehetett a tévedés, sőt olyannal is találkoztam, hogy különböző adatok el is maradtak (talán már nem emlékezett rájuk).
Az önkényes névfordítás az én kutatásaim során is fellépett Egy testvért nem leltem.Elötte,utána megvoltak,lakhely nem változott. Többszöri nekirugaszkodásra meglett. Mi történt? A Vörös nevet / ez az anya neve volt/ a pap Piros-nak írta.Gondolom a papnak jobban tetszett a piros,mint a vörös.
Köszönöm a válaszokat kedves tiborpapa,pistur és idrisi!
Én is sokszor találkoztam ezekkel az elírásokkal, főleg a német neveknél.
Az én nevemet is többféle változatban írták: Tremmel, Tremel, Treml, Tremli.
Igazából nem is tudom melyik lehetett az eredeti,mert Németországban is mind a 4 formában előfordul. (A Tremmel a leggyakoribb)
Másik kérdés:
Foglalkozott-e valaki közületek temetési szokásokkal a falvakban?
Nálunk a faluban sorba, egyenként temettek mindenkit,elhalálozási sorrendben, nem volt kihagyás.
Nagyon sok olyan sír van, ahol a férj és a feleség külön sírban nyugszik, és persze olyan is van,ahol egymás mellett. Van tippetek ez miért volt így? Miért nem temettek mindenkit a férje/felesége mellé?
Én is csak megerősíteni tudom tiporpapa hozzászólását. Nem egyszer találkoztam a papok általi önkényes névfordítással (névmagyarosítással), pár példa: Grünwald=Zölderdő Fingerhut=Gyűszű Ezekhez képest a Müller lefordítása Molnárrá nem is olyan "vészes" :)
Hello Imre! Ezzel a kérdéssel én is sokat foglalkoztam, foglalkozom, mert a mai napig nem igazán találok értelmesebb magyarázatot arra, minthogy a kiejtés szerint írták a nevet, amihez még hozzájárult az anyakönyv vezetőjének egyénisége is. Én a Wenczl családot kutatom a pilisi környéken és az alábbi írás módok fordulnak elő a mai napig: Venzel, Wencel, Wenczel,Wencl, Wenzl,Venzl,Wenczl. Mindezt egy családon és gyakorlatilag egy helységen belül kb 300 év anyakönyveit nyomon követve. Talán tiborpapa magyarázata a legjobb erre. Én még azt is néztem hogy ki volt az anyakönyvező, milyen vallású, ki volt a helyettese amikor beírta az anyakönyvbe stb. Név magyarosítás, vagy németesítés- ahogy tetszik- nem jellemző. Az írásmód mégis rengeteg féle. A család bizonyíthatóan ugyanaz. Üdv pistur
Valószínűleg nem tévedsz nagyot, ha a továbbiakban Müllernek nevezed (a molnár, mint foglalkozás = der Müller)
Az egyházfiak (felekezettől függetlenül, inkább különböző műveltségük okán) hajlamosak voltak az anyakönyvek fülhallás utáni vezetésére.
Ahogyan a delikvens mondta, úgy írták a családnevet. Sokszor még azonos családon belül sem voltak következtesek.
Bukor (bokor) felmenőim a XVIII. szd elején még a Staude néven szerepeltek a györkönyi anyakönyvekben (die Staude = bokor), majd a következő 150 év során fantasztikus variációk következtek a kiejtés után leírt családnevekben (staudl, stajdl, steidl, steide, steidl, steindl, stendl).
A XX. század elején azután Sárszentmiklóson a Bukor szép csendben (BM okirat nélkül!) alakult át Bokorrá, s a ma is ott élő Bokor családnevűek nem is sejtik, hogy ők valójában a györkönyi Staudék leszármazottai.
Szo sincs arrol hogy megbantottal volna. Söt, tisztelem es ertekelem hozzaszolasaidat megjegyzeseidet es segitsegedet.
Minden udvariasagot mellözve elnezesedet en kerem ha rosszul fejeztem ki magam.
Ha a Csiki csalad erdekel talan segiteni is tudok.Madefalvi veszedelem (1764) elöttröl vannak anyakönyvek a csiki leveltarban. Melyik helyseg erdekel ?
Nem tudom meddig jutottál a Csomortányiak nyomában. Azt tudtam, az erdélyieket kutatod. A besenyszögiek 'távolságáról' nem tudtam mennyit tudsz, ill. tudsz-e erről, viszont Cs. Károly kapcsán láttam érdekel. Ezért írtam, amit írtam. Nem fejmosásnak szántam. Azt, hogy ki mit-miért kutat az tényleg a kutató döntése. Viszont aki a kutatást most kezdi, annál a közbenső időszak feltárása nélküli, azt megelőző időszaki 'múltidézés' téves módszertani példát mutat, ilyet ne mutassunk (aki ráér és már kész a házi feladattal, s most a szorgalmit gyakorolja, az más).
Én is "székely" volnék, de csak a bukovinai székely Csikiek érdekelnek. E vonalon Madéfalva elé nem látok. Ha megbántottalak, bocsánat.
üdvözlettel: MN (most már lehet használni fogom ezt a rövidítést)
Köszönöm a turelmes hozzaszolasodat es erdekes fejtegeteseidet.
Bevalom elsö pillantasra ugy veltem jogos fejmosast kaptam.
Több melyebb lelegzetvetel utan belatom hogy nem erröl van szo.
A felszinen targyilagosnak tunik fejtegetesed es a melyben ugy erzem igazsagos es logikus is amit irsz.
Ettöl fuggetelenul nem kötelezö modon ertek veled mindenben egyet.
Kerdeseidre valaszolnek ( ha egyaltalan valaszt is vartal) a követkekezö keppen forditott sorrendben:
Maig meg nem lehetett alatamasztani SEMMI fele kapcsolatott a lemhenyi es a besenyszögi ag között se apai se annyai agon.Erre mar korabban ravilagitottak "akademikus" törteneszek több izben is.Hogy mennyire hihetö egy kapcsolat ?
Ezek utan barki reszeröl csakis egy meresz spekulaciorol lenne szo.
Az ugy itt lezarva amedig uj tenyek fel nem bukkanak.
A neten lattam egy teves jegyzetet: Csomortanyi Julia(Talian Antalne) apja a lemhenyi Csomortanyi Janos ( Janos az akkori Szentivanyon /ma Besenyszögön elö Ferencz fia).
Amugy besenyszögi/szentivanyi armalis (?) nemes Csomortanyiakkal a Forumrol ismerös "thalatta" sokat foglakozott es egy kis tanulmanyt is irt, a csaladfat is megszerkesztette.( Elsö nemesegi leveluk nem 1722 hanem 1713-bol valo, lasd Szakacs cs. Orosznal, erröl talan "Thalattanak" fenymasolata is van, az eredeti az egri levletarban)
A lemhenyi Csomortanyiak nemeskent (? primores) vannak feltuntetve a Szekely Oklevetarakban ugymint a kurtapataki es esztelneki Csomortanyiak. De vannak lofök (primipilii) es gyalogok is(pixidarii) köztuk.
Palmay szerint egy aghoz tartoznak es egyszeruen lemhenyi agnak nevezi.
Szerintem ez nem mond semmit, nem segit semmit Csomortanyi Tamas haromszeki föbiro es varkapitany korabbi tarsadalmi poziciojarol.
Tovabbi ket kerdesed hogy lehet-e es hogyan: szerintem is-is de ahoz hogy ezt egeszeben megertsuk meg többet kellene tudjunk a Szekely "jogrol" es "nemzetröl" valamint Szekelyföld es Erdely törtenelmet jobban kellene ismerjuk.
Ezert is javaslatodat tisztelettel fogadom de csak reszben tudom követni.
Nemrég álltam neki a családom kutatásának. Megkérnélek titeket, hogy aki tud használható infokat, hogy mit, miket érdemes weben, könyvekben használni, kérem írja meg.
Illetve bárki aki Knoch és Ziegenheim családnévvel kapcsolatban infot tud adni kérem jelezze. A két család ősei a betelepítések idején jött Mo-ra, somogy ill.tolna megye területére. A leszármazottak nagy rész ma is ezen a területen él. Tudomásom szerint Németo-ban is vannak rokonok, de odáig a keresésben nem jutott.
Rokonok-e az Erdélyben Csomortányi Tamásban 'kicsúcsosodó', benne az egyik lengyel király ősét adó, vele fiágon 1600 körül kihaló Csomortányi család és a Besenyszög(Szentivány) helytörténetben az 1700-as évek elején 'megjelenő' Csomortányiak.
Olvtársunk IsseCs vetette fel, ill. kutatja e témát (s vannak sokan érintettek még: iater, Rye, Blanchelor, meg akik Besenyszög kapcsán a Csomortányi-féle betelepítés miatt őseit ott találja meg egy időpontban)
Orosz Ernőnél szépen lejön, hogy 1722-ben kap nemességet 4 testvér s egyikük fia. A 4 testvér egyikének Cs. Imrének (ő a kulcsszemély) az unokája az a Csomortányi Károly, akiről mostanában IsseCs a Történelem topikok közt az 1848-as témában többet szeretne megtudni.
Az e topik keretében többször felmerült téma visszakeresése nyomán (balra keresőbe: Csomortányi) kirajzolódik, hogy 1710 körül (Rákóczi szabadságharc ideje !) a környékre érkező akkor még libertinus Csomortányiak 1712 körül ugyan betelepítik Szentiványt, de nemességet csak 1722-ben nyernek. (különösen ajánlom feleleveníteni Blanchelor 4704-es és iater 1478-as hsz-át, s javaslom az ezzel foglalkozóknak belelapozni a Blanchelor honlapján a jobb oldali függőleges oszlopban megtekinthető helytörténetei és (besenyszögi) családtörténeti anyagokba.)
Kérdés:Hogyan lehet, lehet-e,
- egy a XVI. században az erdélyi nemesi közélet egyik vezető alakja (aki ismert katonai érdemeinek köszönhetően 'emelkedett ki' családja előző generációihoz képest, de nemességet vszeg korábbról szereztek), politikaformáló, mitőbb királycsináló személy (Báthory Zsigmondot kapcsán) rokona
- egy 100 évvel később is még csak libertinusi jogállásban lévő családdal, ki más szolgálatában telepíti be más birtokát, s csak ezt követően szerez nemességet. S ennek a családnak akkora birtoka van, ill. akkora - olyan kicsi - az abból származó jövedelem, hogy újabb 100 év múlva polgári foglalkozást kell vállaljon (tehát nem a vármegyei nemesi közéletben használja jogász képzettségét.)
Ha egy család, akkor elágazás még Csomortányi Tamás elött van, az ő felmenő vonalának nemesi státus szerzését megelőző időben, de akkor mit csináltak addig az 1710 körül felbukkanó ág tagjai, s hogyan kerültek akkor éppen oda.
Mennyire hihető ez, s mennyire alátámasztható?
Vagy pusztán származásra utaló lakosnévként olyan egyezésről van szó, mint van a sok Tokodi, Szászvári, Mindszenti, (netán Berényi?:) - hogy kifejezetten olyan egyedi toponimákat említsek, ami konkrétan egy település, és nem egy vidék, megye, tájegység, vagy nem olyen helységnév, amiből sok van pl. -újhely, -szentmihály, -várad, - berény. (Csomortány nekünk, 'itt' lakóknak tűnik ritkának, erdélyieknek nem)
Ezek kiderítésére javaslom az érintett Csomortányiaknak szép lassan a jelenből a múltba visszaereszkedni a létező, megfogható leszármazási vonalon szereplő személyek konkrét születési, stb. adatai alapján. (s javaslom csak a fővonal mentén, apa-apa-apa, s nem a középkor/kora újkor határán el-elfogni egy-egy információt, s izlelgetni.)
Ez csak a saját logikám, de a halotti anyakönyvi kivonatot a temetés előtt állítják ki, azaz ahol kiállítják, ott nem tudják, hogy hova fogják temetni. A temetőket megkérdezve viszont nekik tudniuk kell. Azonban még ott van az a tény is, hogy ha a sírhelyet nem hosszabbították meg, akkor már valószínűleg a sírt exhumálták, így az már nem lesz meg.
Köszönöm a segítséget, sajnos csak az év az ismert. Amennyiben meg van a halotti anyakönyvi kivonat, úgy van esély, hogy a temetőt/sírhelyet megmondja valaki?
Ha biztos vagy abban, hogy Debrecenben hunyt el és még az évet is tudod, akkor a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban az 1914-es halotti anyakönyvekben meg kell találnod dédapád halotti anyakönyvét, mely valószínűleg tartalmazza a születési időpontját és helyét is. Ha napra pontos dátumot is tudsz, akkor írj a levéltárnak és talán kikeresik Neked a szükséges adat.
A másik lehetőség, hogy dédszüleid házassági anyakönyvét próbálod megkeresni, a területileg illetékes megyei levéltárban. (ez akkor igaz, ha ez a házasság 1895. októbere után történt). Azt tudod, hogy hol házasodott? Esetleg dédnagymamád hol született?
Családfámban szeretnék kutakodni amatőr kezdőként, az első lépéseket keresem. Kecskeméti vagyok, dédapám itteni születésű de Debrecenben halt meg 1914-ben, (egyébként római katolikus), a születését nem tudom pontosan, már édesapám sem ismerte. Annyit tudunk, hogy Debrecenben lett eltemetve, talán, mint hősi halott. Ha a sírját, illetve pontosabb adatokat szeretnék róla megtudni, hogyan célszerű elindulni?
van itt vki, aki mostanában Sopronban kutakodik az anyakönyvek között? ha esetleg vkinek lenne rám kis ideje, szeretném megkérni, hogy nézzen meg két adatot: 1906-os (Lakatos Zsófia, Sopronlövő) születési anyakönyvből érdekelne egy bejegyzés, és a szülei házassága, bár erről már azt sem tudom, 1895 előtt, vagy utána történt-e.
és ha esetleg lenne vki, aki Szombathelyen kutakodik? az 1900-as (Nagy József, (Kis-)Sitke, édesapja Nagy István, édesanyja valamilyen Rozália) születési anyakönyvből érdekelne ez a születés, és ugyanúgy a szülők házassága.
nagyon hálás tudnék lenni a legkisebb információ morzsáért is :)
Én is találkoztam már egy pár érdekes névvel, pl: Rosszat-csinálló, Tehenész, Kondom, Busa, Ilka. Jut eszembe most hallottam hogy nemrég jelent meg a Családfakutatás Matyóföldön, amelyben hasznos segítséget kaphatunk az anyakönyvek felépítéséről, a kutatás menetéről, a ragadványnevek kialakulásáról, és a könyvben egy latin - magyar szószedet is van a halálokokról, keresztnevekről, foglalkozásokról, hónapokról stb. A könyvben jó néhány régi név is található és sok matyó család leszármazottai.
Érdekességek: Egy nem is oly' régi (1860-70 közötti) házassági anyakönyvben az alábbi névvel találkoztam: Sóoldat (Sóoldatt) Antal az illető Bohémiából való volt és mint látható; elég durván "magyarosította" a nevét a pap :)
És egy másik egy halottiból: Mindentudó István (cigány koldus)
biztos vagy a névben? Nem Hoenisch (Hönisch), vagy Hornisch? Ezeket én valószínűbbnek tartom, mivel az isch végződés német nyelvterületről való származást jelez, és az általam feltételezett verziókból a google is ad egy halom találatot, míg a Hocnisch-ra gyakorlatilag semmit (a háromból a harmadikon is látszik, hogy egy félreolvasás miatt került az e helyére a c...)
A kézírást elég könnyű félreolvasni, a fenti két névváltozat (valamelyike) viszont lehet, hogy mégiscsak előfordul az anyakönyvekben...
Ha nem gyakori a név vagy ismert az édesapja foglalkozása (pl.: valamilyen iparos volt) vagy bármilyen egyéb kereshető adat, akkor érdemes netes adatbázisokban (pl. radixindex, családfalu, stb) keresgélni. Esetleg azt nézted, hogy 1883 után a kispesti a.könyvekben nem született-e testvére? A vallásban teljesen biztos vagy?
Kispest önálló községgé 1871. június 11-én alakult. Ekkor még Soroksár filiája volt. 1877 szeptemberében épült az első templom, amely egy torony nélküli 12×8 m-es lakóház volt. A mai templomtorony helyén helyezkedett el. 1884-ben áldották meg ezt a templomot, amely hamarosan kicsinek bizonyult. 1883. augusztus 1-jén jött Kispestre az első plébános Ribényi Antal személyében.
Ha nem találtad Soroksáron, akkor valóban kételkedni kell, a kiinduló adatod helyességében. Az illető házassági anyakönyvének tartalma ismert számodra? Ha nem, akkor próbáld meg azt felkutatni előbb.
A nagyapa vallása szerinti egyháznál (plébánián vagy egyházi levéltárban) lenne érdemes kutakodni. Ha rk vallású volt, akkor a váci püspökség akár telefonon is megmondja, hogy 1883 előtt hová "könyvelték" a kispesti katolikusokat.
Nem árt kételkedni a régi adatokban, ha nincsen róluk írásos okirat; biztosan Kispesten született?
Én nem régen kezdtem kutatni.A segítségeteket szeretném kérni abban,hogy a nagyapám 1880.november 24.-én Kispesten szüetett,az anyakönyvét viszont nem találom.
1880.-ban nem volt még anyakönyvezés Kispesten.A MOL-ban átnéztem már Sári,Soroksár,Vecsés,Dunaharaszti,Szentlőrinc puszta,Törökfalva,Némedi,Irsa,
Köszönöm, ha valaki keresi, de közben megtaláltam. Beírom, hátha van, aki még nem ismeri. A kassai anyakönyvek (1896-1980) a levéltár közelében, az Állami Anyakönyvi Hivatalban találhatók. Címe:
Miestny úrad Košice - Stare Mesto
Matričný úrad
Hviezdoslavova 7
04001 Košice - Staré Mesto
A kikérés módjáról, időkorlátairól még nincs információm. E téren - ha tudtok - örömmel veszem tájékoztatásotokat. Üdv, Kajra
Kedves MilyenNincs,
Elsö kerdesedre a valaszom igy lenne helyes : is-is, csakis amatör szinten, igy az adatgyujtes nincs idöhöz kötve de elöszeretettel kivancsiskodom Csomortanyi Tamas utan, igy Erzsebet utan is. Valahol a neten bukkantam arra a rövid inforra hogy Tamasnak hatalmas birtoka volt Lozin helysegeben, Lwow varos közelebe ( En ezt a mai Ukrajanban levö Lviv-el azonositottam/ gondoltam, tevesen ?), de a te jelzesed szerint letezik egy Lwow (Wroclaw közeleben) es Losina eleg közel egymashoz (20 km legvonalban). A masodik linket követve a Losnice es egy masik kisebb Lwow között kb 70 km-es tavolsag van.Nem kerignöre hivtal fel de lehet hogy szudetai hegyitango lesz belöle...:-)
A korabban altalad emlitett linkeket (lengyel nemes csaladok) követve a "tema" igy is hangozhatna:
" Egy haromszeki varkapitany nyugat-europai utodjai...." kecsegetetö tema nem ? Probalkozom a temat szerenyen es ovatosan kezelni, ennek ellenere hozzafuznem a következöt: a ma elö sved kiraly egyik öse anyai agon a moldvai Jeremia Movila felesege Erzsebet. Ebböl kifolyolag erdekes lenne megtudni hogy Erzsebet apja (vagy nagyapja?) Losonci /Izlozeanu volt vagy az erdelyi Csomortanyi Tamas.
Az eddigi ismereteim szerint Tamas felesege Lozinska (Losonci) volt vagy Lozinrol/ Losoncrol valo volt.
Hogy keringö, hegyitango vagy csurdöngölö lesz e .legyen barmi de szabadidöben kellemes foglalkozas ez...;)
IsseCs
Hello. Egy véleményen vagyok milyennincs-el én a könyvtárazást választanám a levéltárakban, mert valahol valami adat lehet még csak nem tudod, hogy hol és mi. Csomortányi családot elejétöl végéig átnézném, és időrendbe raknám az esményeket, összevetném a meglévő infókkal valami csak lesz belőle. üdv pistur
Az Izlozeanu és a Lozinski/Lozinska ugyanazt jelenti, azt, hogy Lozin(y)i, Lozin(y)ba való.
Viszont kisezer Lozinski nevű van a neten, olyan, mint - hogy már felmerült párhuzamot mutassak - a Losonci névvel kezdenénk valamit. Csak nemesi család volt vagy 6-8, különböző időkből e névvel.
A toponíma volta felől való megközelítéssel az a baj, hogy Lozin toponima nemigen van (http://www.fallingrain.com/world/PL/a/L/o/z/), Loza már inkább, a Loza-Lozin-Lozinski alakváltozás viszont két képző egymás utáni csatlakozását feltételezi (tolulás?). A magyarban is van erre példa Kút-Kutas-Kutasi, ez esetben viszont a 2. alak önállóan megáll toponímaként is, a lengyelben a Lozin viszont nem.
Román? Körbenéznék a falligram-on (Izlaz pl. kapásból kettő), persze ez nem felhívás keringőre, csak arra utalás, hátha román eredetű név átírása a Lozinska (s az Izlozeanu a kiindulási pont a kutatásban) Vagy a csomortányi családra 'rámenni', levéltárilag.
Amúgy úgy gondolom bent van a rendszerben egy részinformáció, erre utalgatnak keresztbe egymásra az egyes források.
Erdekesnek talalom a Movila Jeremias felesegeröl Erzsebetröl valo elterö informaciot.
Ezek szerint Erzsebetnek ket apja (is) lehetett az egyik az Csomortanyi Tamas a masik meg Gheorghie Izlozeanu, kerdes hogy melyik adat a helyes.Teny hogy Csomortanyi Tamas katolikus volt ugyszinten Movila felesege, Erzsebet is. Hogy Erzsebet katolikus az könnyen magyarazahato ugy is ha Izlozeanu-t lengyel eredetunek könyveljuk el. Erzsebetnek erdelyi rokonai voltak az biztos , a kerdes csak csupan az hogy Lozinski vagy Csomortani csaladbol, vagy mindkettöböl ?
Lengyel adatok szerint is Erzsebet apja Csomortani volt. Izlozeanu nevevel csak a roman wikipedian talalkoztam.
Egy kis segítséget kérnék. Készülök Kassára. Mivel 1895 utáni időszakot keresek, az anyakönyvek az Állami Anyakönyvi Hivatalban vagy az Egyházi Hivatalban találhatók. Ennek a két hivatalnak a címét és ha ismeritek a bejelentkezés menetét, módját kérném. Előre is köszönöm, üdv. Kajra
Nekem Nagybányáról vannak jó hasonlóan jó tapasztalataim !Előre jeleztük a kérést angolul és románul postán, majd e-mailben is. Választ is küldtek. A levéltárosok rendkívül segítőkészek és kedvesek voltak. Lehetet fényképezni, a kéréseket igyekeztek egy órán belül teljesíteni.... Szerencsénkre ott is volt egy magyar levéltáros . :))) A fondjegyzék románul van, rendezett. Sajnos elég sok anyakönyv állapota kritikus, hiányos...., de elkezdték ezek restaurálását is.
Anno a 6125 hsz-ben rodokmen indított egy mini-tapasztalatcserét, az egyes levéltárakról, az ott tapasztalt hozzáállásról. (tiborpapa szólt hozzá 6126 hsz - Gyula, Veszprém, Szfvár püspöki, Orosháza evang. + idrisi 6127 hsz Esztergom/Kiskunfélegyháza/Szolnok)
Mivel magam már egy ideje (pár éve) nem kutatok ezért akkor nem szóltam, mert nem frissek az élmények, leginkább 2001/2002.évi tapasztalatokról tudok beszámolni, de most, hogy kértem Moulint, illik, hogy 'outcomingoljak' :)
- Szolnok: szintúgy csak jó tapasztalataim vannak (itt azért helyzeti előnnyel indultam), hamar hoztak mindent, polgáriba 1915-ig betekinthettem. Elég sok kiadvány volt akkor még elérhető (most nem tudom)
- Eger (szép épület), szintúgy sok színvonalas kiadvány (aki Szolnok vm-ét is kutat, azért jó, mert tartósan egy (egyesített) vármegye volt a kettő, s a munkákban a heves vm-ét tárgyaló kiadványok Szolnok vm-ét is tárgyalták)
- Miskolc (a kerestem Zempléni területről kevesebb családfás kiadvány volt, Zemplén vármegye közéletéről viszont igen, családfakutatás szempontjából mintha inkább Borsodról maradt volna meg több kiadvány - már amit megvenni lehet/ett. Ezekkel az a bej, hogy kiadták őket a '80-as években, s egy idő után elfogynak, a könyvtárban persze megvoltak, de ha nem kutatni mész le, hanem a városba, s van pár órád, ebédszünet, akkor inkább veszel)
- Szentes: ott se szoktak (akkor még) hozzá a kutatói érdeklődésekhez, nem is igen tudtak vele mit kezdeni azidőtájt.
- Sátoraljaújhely: (érdekes, hogy az ilyen 'félreeső', a nagy látogató közönség rohamától megkímélt, távoli helyeken (mint lehetne akár Szentes is) mennyi használhatü anyag van ( s idő, hely)
- Fővárosi: lényegében eltanácsoltak (el is mentem)
(mondjuk nem mikrofilmeztem sehol, csak Óbudán, s közel lévén hamar odaértem mindig. itt az szokott gond lenni, hogy sok gép volt rossz - most nem tudom)
én nem, de ha tervezed, hogy kimész kutatni, valszeg lenne egy kérésem - ha belefér a lehetőségeidbe... - de még utána kell néznem, valóban Brassó-e az illetékes...
Hello! Ezt találtam a turulban, érdekes? Üdv pistur
A ŤLiteraturť rovat Weissenborn E.: Qaellen u. Hilfsmitteln der Familiengeschichte c. bővitett kiadását ismerteti dicsérettel. Junius. Dr. Otto Freiherr v. Dungern Du rumänischen Ahnen des Thronfolgers Prinzen Ferdinand von Rumänien czimen Serer v. Zotta román geologus kutatásainak eredményét ismerteti, a ki kidentette, hogy Ferdinánd trónörökös azóta már román király anyai ágon egy moldvai fejedelemtől, Mohila Jeremiástól, származik. Ükanyja, Karolina, VI. János portugál király felesége, Leszczynsky Szaniszló lengyel királynak volt az ükunokája, ez pedig anyagi ágon Jeremiás fejedelemtől származott. Karolinának nővére Mária Izabella volt, boldogult Ferencz Ferdinánd trónörökösünknek dédanyja. Ugyancsak Zotta kutatásai alapján szól Dungern e számban Ferencz Ferdinánd állitólagos magyar őséről is. (Das ung. Blut. d. Thronfolgers Erzhg. Fr. Ferd.). Otto Forst nagy művében: Ahnen-Tafel ... des ... Erzherzoges Franz Ferdinand ... (lásd Turul, 1910. 47. l.) ugyanis egy magyar asszonyt is szerepeltet ősei között, Csomortány Erzsébetet, Jeremiás fejedelem feleségét, a ki szerinte 1560 körül született Erdélyben, 1616 után halt meg Törökországban s 1580 körül ment férjhez Mohilához (13. tábla, 1407. ős.). Mint forrásra a bukaresti levéltárra hivatkozik. (25. l.) Zotta azonban megállapitotta, hogy Forst tévedett (mint gyakran!), mert a fejedelem felesége, Erzsébet, Gheorghie Izlozeanu (lengyelül Lozinski)-leánya volt. Szerinte azonban máshol kell keresnünk a magyart a b. trónörökös családfáján. A 63. ősnek, Izabella Reuss herczegnőnek ősei közt szerepel ugyanis b. Sinzendorff Ágost és felesége, b. Trautmansdorf Éva, ez utóbbinak ősei közt szerepelnek Korbáviai Károly s felesége Frangepán Dorottya (1500 k.), a kinek szülei Korbáviai Pál és Blagay Klára voltak. Megjegyezzük azonban, hogy a Frangepán- és Blagay-oklevéltárban hiába kerestük őket! Gr. Dobrensky: Die Lexa v. Aerenthal und der Semi-Gotha. Kimutatja, hogy már a XVI. században találkozunk a Lexa névvel Csehországban s katholikus családok viselték. A Lexa v. Aerenthal-család eredetét is visszakisérhetjük a XVIII. sz. elejéig s igy a Senei-Gotha azon állitása, hogy a Lexa név II. József Judenedikt-jétől (lex!) ered s a család zsidó eredetü, nevetséges mese.
A listákat a Fodor könyv ill. az adott településsel foglalkozó helytörténeti munkák alapján raktam össze. (a források is fel vannak tüntetve) Tehát lehetnek benne hibák. A Jászok Egyesülete kb. 1 1/2-2 évvel ezelőtt az mondta nekem, hogy készül egy kiadvány, amiben a teljes redemptus névsor szerepelni fog. Ez még sajnos máig nem készült el...
Csak szimplán beleüvöltöttem valami nagyon okosat a tömegbe:)
Jász redemptus ősök: én csak pislogok, Apátiban van a lista szerint Simon, Csaplár, Puskás is, nekem Apátiban volt Simon, Csaplár, Puskás ősöm, de valahogy mégsem stimmel a dolog eddigelé, lehet újra neki kellene veselkedni az apáti anyakönyveknek...
Valamely szótárban biztos fellelhető (Finály, Pápai-Páriz, Magyar Oklevéltani Szótár, stb.), de én ezt nem szótárból tudom, hanem tanították egyetemen...:)
"P[eri]ll[ust]rimum ac Generosum Dominum": Tekintetes és Nemzetes ?
ez biztos? a kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ez 1827-ben biztosan azt jelenti, hogy az illető személy nemesi származású? Ennek a kifejezésnek a fordítását milyen szótárban találtad? Csak mert ha szószerint nézzük és az én általam nézett szótárban akkor az am. "igen-híres, neves" és "nemes, fő nemből való".
azert lenne fontos, mert akkor keresem a nemesi összeírásokat.
Anno 1827. die 24a Octobris Ego Emericus Nagy Parochus He-
gyesiensis concessa Dispensatione a tribus Denuntiationibus, nulloq[ue] Im-
pedimento detecto, P[eri]ll[ust]rimum ac Generosum Dominum Joannem Cziráki Ispanum I[nclyti] Dominii Topolyensis Parochianum Topolyensem, filium Joannis Cziraki, et Catharinae Bencze, Annorum 25, et Domicellam Mariam Drasnyák, Parochi-
anem Hegyesiensem, filiam D. Joannis Drasnyák, et Anna Andresz, Annorum
20. Matrimonio conjungi. Praesentibus Testibus Joanne Smerna et Joanne Cse-
pelley Parochiani Hegyesiensibus.
1827 október 24-én, én Nagy Imre hegyesi plébános, miután a háromszori kihirdetés alóli engedélyt megkaptam, és semmi akadályt nem fedezvén föl, Tekintetes és Nemzetes Cziráki Jánost, a topolyai uraság ispánját, a topolyai parókiához tartozót (ti. férfiút, lakost), Cziráki János és Bencze Katalin 25 éves fiát és Drasnyák Mária kisasszonyt, a hegyesi parókiához tartozót (ti. leányt, lakost), Drasnyák János úr és Andresz Anna 20 éves leányát eskettem. Jelenlévő tanúk, Smerna János és Csepelley János hegyesi parókiához tartozók előtt.
turkáltam én is a tomaji akv-eket, de csak egy névre fókuszáltam, így nem tudom azt mondani, hogy ott találkoztam volna a Cziráki névvel... viszont rémlik, hogy valahol máshol igen, majd megnézem a jegyzeteimet, hátha ki is írtam valamit...
kedves skuomi! köszönöm szépen, minden elismerésem.
erről a cziráki jánosról sokat tudok, de nem ismerek itt olyan nemesi összeírást még amiben szerepelne. virág gábor foglalkozott ezzel a családdal kishegyesi helytörténeti kutatásai kapcsán, miszerint c.j. 1823 körül került topolyára kray báró családjához hivatalnoknak, ill. helyi postamesternek, majd onnan hegyesre, amikor feleségül vette az ottani postamester leányát drasnyák máriát.
valaki ismer tehát olyan nemesi összeírást, ami kapcsán utána eredhetnék ennek a családnak?
a baj igazából az, hogy virág gábor az illető személy születési helyét lesencetomajon 1805-re teszi... de én voltam a tomaji plébánián és ott bizony nem születik ilyen néven senki 1805 előtt és után vagy 10 évvel :(
Nos nekiugrottam még egyszer, bár nem vagyok latinos, két latinszótár segítségével a következőt tippelem:
Anno 1827. die 24a Octobris Ego Emericus Nagy Parochus He-
gyesiensis concessa Dispensatione a tribus Denuntiationilus, nullus(?) Im-
pedimento detecto, P[eri]ll[ust]rim ac Generosum Dominum Joannem Cziráki Ispanum
J. Dominii Topolyensis Parochianum Topolyensem, filium Joannis Cziraki, et
Catharinae Bencze, Annorum 25, et Domicellam Mariam Drasnyák, Parochi-
anem Hegyesiensem, filiam D. Joannis Drasnyák, et Anna Andresz, Annorum
20. Matrimonio conjungi. Praesentilus Testibus Joanne Smerna et Joanne Cse-
pelley Parochiani Hegyesiensibus.
1827. év október 24. napján én, Nagy Imre hegyesi plébános,
a Gondviselés engedelmével háromszori hirdetéstől(? -sel?), egy akadályt
sem találva, Igen neves (=Tekintetes?) és Nemes Cziráki János ispán urat, Topolya urát, [a] topolyai plébánia [tagját, hívét, bárányát], 25 éves; és
a.) Drasnyák Mária úrleányt
b.) Drasnyák Mária szolgálólányt
c.) Drasnyák Mária Domicellát
[a] hegyesi plébánia [tagját], Drasnyák János úr és Andresz Anna 20. éves lányát házasságban egy párrá összeadtam. Jelenlévő tanúk: Smerna János és Csepelley János, hegyesi plébánia [tagjai].
(a lány esetében az a.) verzióra tippelek, de pontosat csak a keresztelési anyakönyvi bejegyzés tudna adni, ha megleled, mert a Domicella vagy Domicilla előfordul névként is...)
Annelkul hogy melyebb vitaba melyednenk ra szeretnek vilagitani egyeni eszrevetelemre , espeddig eddig a neten a Losoncz csaladnevvek mellett "de Losoncz" -ot talaltam a Banffyak között de "von Losoncz"-al egeszitik ki Csomortany Tamast, http://fabpedigree.com/pedix/peix60.htm
Tamasnak a felesge NN Lozinska volt ( apja Lozin vagy Lozinski lehetett), innen gondolom hogy Tamas a "Losonczi" nevet felesege utan vete fel.
Hol talaltal mas Csomortanyi csaladtagot a Losonczi elönevvel ? Milyen mas szemelynevvel talalkoztal ? Nagyon erdekel ez a dolog is. Kik voltak a Tamas felesegenek a rokonai ?
Én a hivatkozott forrásokból, s a neten máshol is azt olvasom ki, hogy a Csomortányi család előneve volt losonci.
A Lozinska, mint feleség lehet, mert (egyrészt van rá netes utalás is), egy lengyel oldal is foglalkozik Tomasz Csomortányival - mondjuk azért, mert ők lesznek Wisnowiecki Mihály lengyel király dédszülei. De az, hogy e moldovai 'akárki' lengyel főnemeshez adja lányát (ill. hogy kérjék!) kell némi 'előélet'. Plebejus családoknál is működött ez az néhány generáción belüli családi házassági 'holdudvar'.
Azért írtam be, hogy mutassak netes hivatkozást. Csomortányi Tamás 1550 körül született, vitéz 'férfiú', a Báthoriak szemében nagy érdeme, hogy ő hívta be harmadszor Báthori Zsigmondot az erdélyi fejedelemségre.
Szerintem ő személyében - ahogy mondani szokták - 'kitűnt' a család többi tagja közül, ezért személyére találsz netes forrásokat, a család többi tagjára aligha (ill. Erzsébet állandóan ezen a Wisnowiecki családfa vonalon említtetik).
Próbálj meg Lozinska/Lozinski felől rákeresni.
A Báthori lengyel udvarában lévő magyarokról ajánlok egy remek posztot
Halas köszönetem hogy foglalkozol evvel a kerdessel te is.(Amugy minden aprosag erdekel a tema körul :-) )
Egyreszt erdekelne ha valoban Losonci / Lozinska volt Erzsebet edesanyja vagy csak a Lozin-i birtokrol kaptak volna a nevet. Masreszt erdekelne hogy kik voltak Erzsebet testveri valamint Csomortanyi Tamas testverei, Janoson kivul, öt Palmay megemliti. Csomortanyi Tamas, a "Bathoriak hu embere" Lengyelorszagban harcolt Bathori Istvan mellett (ott volt a Pskov-i/ Plescovia-i taborban ) es könnyen lehet az is hogy Lozin-i birtokat adomany utjan szerezte vagy egyszeruen egy hölgyet ( Erzsebet edesanyjat) vett el felesegul a Lozin-i birtokrol.
Csomortanyi Erzsebetnek kapcsolatia voltak 1616 körul az erdelyi rokonaival (kik voltak ezek nem tudom) ugyanis Erzsebet isztambuli fogsaga idejen ezek az erdelyi rokonok voltak akik probalkoztak megteremteni a szabadulasukhoz szukseges penzösszeg megteremtesehez.
Köszönöm a válaszod, nekem rengeteg ősöm Gerstenbrein. Sokan vannak ma már de mindannyian Gerstenbrein Györgytől, valamint 3 feleségétől származnak, akik az 1600-as évek végén települtek át a Bajorországi Gremheimből Dunaharasztiba.
Van néhány hozzám hasonlóan hasonlóan "őrült" rokonom, akik minden dokumentációt gyűjtenek. Ezért hálás lennék, ha lefényképeznéd és elküldenéd az e- ail címemre.
Török fogságban hal meg 1616-ban Erzsébet, amúgy Winiowiecki Mihály lengyel király dédnagyanyja, mivel Regina Mohila anyja (az angol változatban közzétett ábrán még Erzsébet is rajta van).
Igenis erröl a Tamasrol lenne szo.Felesege Losonczi vagy lengyelesen Lozinska vagy egyszeruen az is lehet hogy mai Ukrajna Lozin (?) helyseg körul szarmazik.
a pte-s Klimotheca szótár csodás... :) megint csak meg kell állapítanom, hogy hatalmas tudással rendelkeztek az emberek a XIX.-XX. sz. fordulóján... a neten egyéb szótárakban egészen mást írtak a kérdéses szavakra. ez a szótár hatalmas tudásanyagot ölel fel.
egy fontos részt biztosan megtudtam belőle. feleségem elődjének Joannes Czirákinak neve előtt szereplő "GENEROSUM DOMINUM" nem más, mint "nemes úr".
nem tudnád csatolni a szöveg eredetijét képben? Van benne elírás, így egy kicsit nehéz :) Pl utsó sor: Iestibus --> Testibus:
cca a következő:
1827. év október 24. napján Nagy Imre hegyesi parókus [ezt itt IQ-ból nem fogom: concessa ... Generosum - de gondolom, ez lenne a lényeg :)] Cziráki János úr, ospán, topolyai úr, a topolyai plébánia (tagja), Cziráki János és Bencze Katalin fia, 25 éves és Drasnyák Mária Domicilla (vagy úrleány is lehet akár, de szótár nélkül ezt most nem), hegyesi plébánia (tagja), Drasnyák János és Andresz Anna lánya, 20 éves. [...] tanúk: Smerna János és Cesepelley János ...-k, Hegyesről.
:( ugy latom senkinek nincs kedve latinrol magyarra forditani. nekem van egy szotaram, de abban csak regies szavak-kifejezesek (meg egy masik amiben orvosi szavak-kifejezesek :D) vannak... az az igazsag, h az olvasassal is van nemi problema. nem tudom h irjam-e en minek olvasoma szavakat, mert nem szerettem volna befolyasolni senkit, semmilyen iranyban, de mivel ohne reakcio, igy elkezdem irni:
"Anno 1827 die 24 octobris Ego Emericius Nagy Parochus Hegyesiensis concessa Dispensatrione atribus Dennunitrimius, nullog Impediniento detecto, J(?)urim ac Generosum Dominum Joannem Cziráki I(?)spanum I. Dominii Topolyensis Parochianum Topolyensem, filium Joannis Cziraki, et Catharine Bencze, annorum 25, et Domicellani Mariam Drasnyák Parochianam Hegyesiensem, filiam D. Joannis Drasnyák, et Anna Andresz, Annorum 20. Matrimoni conjunsi Prezentibus Iestibus Joanne Smerna et Joanne Cesepelley J(?)etrochiani, Hegyesiensibus.
A2-B1-C1-D6-E6-F1 Jeremie Movila (az ő felesége Csomortányi Erzsébet. Esküvő 1588-ban , a feleség halála 1617 körül), 5 gyermekük volt 2 lány a lengyel Potocki családba 'integrálódott' ;-)
Egyenlőre Csomortányi Tamás halálát találtam meg (1601.08.03 Goroszló)ha ő az akiről szó van akkor még kutakodom, de a Losonci lányról adj több infót mert eléggé szerteágazó a család, és a táblázatok 1550 körül véget érnek. Üdv Pistur
Kerdem ujra töled is tudsz e valamit egy Losonci leany es Csomortányi Tamas hazassagarol (kb1570 körul), leanyuk Csomortanyi Erzsebet a moldvai fejedelem Movila felesege lett.
Attol tartok, hogy csak a levéltar marad. IV. Fondfőcsoport. Ősszeirások. ill. adoősszeirások. De tényleg van belőlők szép számmal. Csak nagyon munkás. De sok szerencsét és jo munkát.
Minden jel arra mutat, hogy őseim egy része a XVIII. sz. első felében Budán, Pesten, ill. Óbudán is megfordult.
Ezeken a helyeken gondolom gyakrabban volt polgár-összeírás, mint vidéken.
Az 1715-ös listákban már találtam használható nyomot, de több adatra van szükségem. Fellelhetők pl. ilyen témájú névsorok a neten, vagy marad a levéltár?
Ami a Levéltári Törvényt illeti, az nem változott. Apró(?) hibája, hogy mindegyik levéltár igazgatója úgy értelmezi, ahogy az esze diktálja (és ez nem mindig jó) amint látjuk. Van ebben egyébként egy olyan kitétel és kivétel is, ami azt mondja ki, hogy mindez nem vonatkozik arra, amikor egyenesági leszármazott kutatja az ősöket. Azaz saját családfám esetében nincs 90/60/30 éves megkötés.Értelmezésem szerint (de ez még csak én vagyok) ha irásos meghatalmazásom van arra, hogy a leszármazó helyett járok el, akkor mint megbizott családfakutató is kutathatok. De: Erről és az egészről, merthogy ez sokunknak húsbavág, már kezdeményeztem az adatvédelmi biztos (ombudsman) állásfoglalásának irásbafoglalását. Most várunk. Továbbra is várom személyes tapasztalataitok közlését az egyes kutatóhelyekről. Üdv.
Üdv. Én a könyv változatban (SZluha: Bács-Bodrog) néztem meg, s abban a Limbek családnévnek nincs nyoma. Cziráky: br. Cziráky Margit a Grassalkovich hercegek családjánál van emlitve 111.oldalon, gr. Cziráky Mária pedig a Szécsen - temerini grófi családnál, a 338. oldalán a könyvnek. A Kun-Szabó-ról azt irja, "Szabolcs megyei eredetü család, melyből K-Sz. Gergely a XVII.szd. végén Heves vármegyébe költözik. Az 1754. évi Országos Nemesi Össszirás során Ferenc itt igazolja nemességét. Nemesmilitics helység betelepitésekor költözik be Bács-Bodrog megyébe a család egyik ága. 1773.-ban kihirdetik a megyébenĄ~ Ferenc, József, János és György nemességét Szabolcs vármegye bizonyitványa alapján. 1798-ban Bajsa és Nemesmilitics helységekben élnek. 184. oldal. Remélem tudtam valamit az előzőekhez hozzátenni. Üdv.
A mormonok 1-2 éve belekezdtek a 2,5 millió mikrofilmtekercsnyi levéltáruk digitalizálásába. Ez lenne a ScanStone project. Az elkészült digitális anyagokat önkéntes indexelőknek adják ki apró adagokban. A több tízezer önkéntes az augusztus végi állapot szerint már 478 millió nevet indexelt:http://www.familysearchindexing.orgEzek közt még többségben vannak az Egyesült Államokra vonatkozó adatok, de már vannak szép számmal külföldi projektek is (Mexikó, Norvégia, Spanyolország, Németország
Tapasztalásod helytálló. A könyvtárosok sok helyen rendesek, segítőkészek. Szerintem a hiba feljebb van. A 6079-es hozzászólásomban másért voltam felháborodva (KÉRLEK OLVSSÁTOK EL).
Sajnos a mai napig nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy mikor, és miért változott meg a Levéltári Törvény. Ahányszor a főnök változik, annyiszor változik az LT állásfoglalás, mind másképp akarja értelmezni, mind okosabb akar lenni elődjénél.
Máig nem értem mennyivel másabb egy kevés 90 év feletti ember személyi joga, mint egy 60 éve házasodotté. Azt hiszem, mindkettőből igen kevés van, és van, és kisebb problémája is nagyobb annál, hogy megtudom kivel házasodott. Sajnos az enyéim, akire kíváncsi lennék már elég rég nem élnek.
Máig nem értem, hogy ebben a digitális korban miért nem lehet fényképezni. Nincs hangja, nem árt a filmnek. Egy sima átlagos mezei gép egy gigás kártyájára ezernél több kép fér, mobiltelefon szinte nincs kamera nélkül. (persze kicsit értem, másképp ki adna közel száz forintot egy anyakönyvi lapmásolatért) Meg aztán van ahol lehet fotózni.
Máig nem értem miért nem a MOL digitalizál, mért várja megint mástól. Ma már sok fajta készülék van forgalomba (Canon, Kodak, Minolta), amik igen gyorsak (3-600 kép/perc), és egy közintézmény költségvetésébe sem okozhat nagy gondot (1-1,5 millió környékén). Nem beszélve a pályázati lehetőségről.
Szerző, cím:
Alsó László A nemesi község hatósága és szervezete. Adatok Besenyőtelek község megalakulásáról és 1848 előtti szervezetéről. -- tanulmánya. Az erdeti okiratok közlésével.
Kiadás:
Budapest, 1928. "Magyar Közigazgatás".
Nyomda:
Pallas.
Ára:
2000,- Ft
Kategória:
Helytörténet
Feltöltve:
2007-07-21, tétel azonosító: 22
162Kempelen IV. 10, Nagy I. IV. 109, Kőszeghi 94, Siebmacher 162. Farkas, Lázi Ősi birtokadományos család. Az 1391 évi oklevél vizsgálat alkalmával Lazáni Máténak fia Péter bemutatja az 1358 június 29-én és az 1364 október 24-én kelt okleveleket, melyekkel igazolja a Lázi, akkoron Lazán nevű birtokhoz való jogosultságát, amit még elődje Ivánnak fia Pál szerzett. Az akkor felvett jegyzőkönyvben (Liptói Regestrum, 51. oldal) megemlítik, hogy a László király által 1272 és1290 évek között a lazáni jobbágyok részére adott kiváltságlevelet a tulajdonosok bemutatták már a Róbert Károly király idejében tartott oklevél vizsgálat alkalmával. II. Lajos király 1521 május 20-án megerősíti fenti két oklevelet György kérésére, kinek apja Márton, azé Gergely, azé Péter azé Pál azé Iván, azé pedig Limbk. Hosszú pereskedés folyik a lázi birtok egy részéért F. György fiának Mátyásnak egyetlen leánya F. Mária, Ghillány Simonné és unokaöccse F. Márton között, akinek apja György, nagyapja Márton és annak apja az előbb említett György. F. Márta a pert perújítás után megnyeri és a per tárgyát képező lázi birtokot 1556-ban hivatalosan át is veszi. F. Mártának 1561-ben történt elhalálozása után férje Ghillány Simon 1562 június 2-án királyi adománylevelet is szerez a birtokrészre. A Farkas család többször szerepel Liptó vármegye életében, így 1610 január 6-án a lykavai uradalom birtokosának Illésházy István özvegyének, Pálffy Katának megbízottjai a rózsahegyi bíróválasztáson Thuránszky Simon és F. Farkas. F. János címeres nemeslevelet is szerez, amit 1634 február 20-án a Liptószentmiklóson tartott megyegyűlésen ki is hirdettet. 1756 január 19-én F. József középsőmalatini lakós feleségül veszi Kiszely Imre özvegyét Doloviczényi Máriát, kivel a nagypalugyai ág. evang. templomban esküszik meg. Ugyanott keresztelik F. János és Czupra Annának következő gyermekeit: Anna 1759 szeptember 19, János 1765 szeptember 30, Sámuel 1775 január 8. Liptó vármegye több nemesség igazoló bizonyítványt is kiad a család tagjainak, így 1793-ban F. Mihály losonci lakósnak, aki néhai Jánosnak a fia, 1798-ban F. János rimabányai lakósnak aki Györgynek a fia és unokája szintén Györgynek, akinek viszont Mihály az apja, azé Bálint. E bizonyítvány azonos azzal, amit unokafivére F. másképp Palencsek András kap ugyanebben az évben. 1803-ban F. Mátyás benedekfalvi kántor, 1808-ban F. György és Pál késmárki lakósok, Györgynek a fiai kapnak bizonyítványt.
2., Czirákyra volt 31 találat, ebből kettő bács-bodrogban:
A.,
Szécsen, Temerini gróf Mária Terézia királynő 1763. június 21-én Bécsben címeres nemeslevelet ad a horvát családból származó Sz. Mátyás kapitánynak és unokaöccsének Sándornak. (Liber Regius XLVI. 486) Kihirdetik megyénkben. A társszerző Sándor körösi főispán, kamarai elnök 1796-ban 80 ezer forintért megveszi a kincstártól, (a vételár felét érdemeire való tekintettel elengedik) megyénkben a temerini uradalmat (Újvidéktől 15 kilométerre északra, ma Temerin, Jugoszlávia), honnan a család az előnevét veszi. Ferenc király 1798. november 2-án Bécsben Temerini előnevet ad Sz. Sándornak (Liber Regius LIX. 698), majd 1811. július 5-én Bécsben Sz. Sándort, feleségét Komori Bedekovics Rózát és Károly, Miklós, Franciska és Magdolna gyermekeit grófi rangra emeli. (Liber Regius LXIII. 147) Az 1841 évi megyei összeíráskor Temerinben Károly, Miklós, Adolf, Sándor, Károly és Miklós szerepel. A XIX. század végén a temerini uradalmat a Fernbach családnak adják el. Címer (grófi 1811): Négyelt pajzs: 1. és 4. kékben arany jobbharánt pólya, 2. és 3. vörösben hármas sziklacsúcs középsőjén könyöklő páncélos kar görbe kardot tart. Három sisak dísze: 1. jobbharánt ill. balharánt arany pólyával megrakott nyílt sasszárny-pár között fehér rózsa, 2. és 3. befelé fordult könyöklő páncélos kar görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. eBBEN A CSALÁDBAN VOLT AZ ALÁBBI MEGEJYGZÉS A CSALÁDFÁN A 1899-BEN SZÜLETETT dR. tEMERINI mIKLÓSNÁL A FELESÉGE KAPCSÁN, HOGY :
(Pál-gr Cziráky Mária)
VALÓSZNÜLEG AZT JELENTETTE, HOGY FELESÉGÉNEK GRÓF ESTERHÁZY ALEXIÁNAK (1910 POZSONY) A SZÜLEI ESTERHÁZY PÁL ÉS CZIRÁKy MÁRIA
B.,
a GRASSALKOVICS CSALÁDNÁL, GRASS. TERÉZ (1738-1769) FÉRJE FORGÁCH JÁNOS,1722-1774 AKINEK SZÜLEI f. JÁNOS- CZIRÁKY MARGIT)
Ezen kívül nyitrában 15 vasban 10 cziráky hivatkozást talált.
3., Kun-szabó
Lukács. Mária Terézia 1762. julius 26-án Bécsben címeres nemesi levelet adományozott L. Jakab-nak, feleségének Thódor Margit-nak, valamint Tódor, Gergely, Lukács, János, Mária, Anna, Sakar és Herabsime nevü gyermekeinek. A család, mint bérlő (Kaszapereg), a XVIII. század közepén költözött megyénkbe, ahol tagjai nemességüket 1762. szept. 22., 1813. febr. 25., 1819. márc. 4., 1822. junius 20. és 1845. szept. 6-án hirdettették ki.3 A család örmény eredetü, jelenleg róm. kath. vallásu.
119JAKAB címerszerző (1762. VII. 26.) Thódor Margit TÓDOR 1762., GERGELY 1819. Szarachan Anna, LUKÁCS, JÁNOS sz. 1745. Lengyel Etelka 1820., MÁRIA, ANNA, SAKAR, HERABSIME ISTVÁN, JAKAB, JÁNOS Novák Ilona, ANTAL sz. 1767. Domonkos Sára Nagyvárad, JAKAB sz. 1777., JÁNOS sz. 1780., MÁRTON sz. 1774. Hódmezővásárhely, ANNA sz. 1777. Köller Antal(?), ANTAL sz. 1781., IGNÁCZ sz. 1783., ALAJOS sz. 1785., JANKA sz. 1788., KRISZTINA sz. 1789., JÁNOS sz. 1791., BRIGITTA sz. 1792., ISTVÁN sz. 1794., LIDIA (?) TÓDOR sz. 1795. Gyergyószentmiklóson 1865. XII. 31. Vertics Erzsébet Apátfalva, ISTVÁN, KATALIN sz. 1800. 1889. Temesváry Mihály, MÁRIA Czifra Lukács, ROZÁLIA Kövér István, GERGELY sz. 1800. váradolaszi-i 1836-ban kaszaperegi l., JÁNOS-József sz. 1807., MIKLÓS 1819., ISTVÁN sz. 1810., ANTAL sz. 1816. Kövér Terézia LUJZA Lovrits Pál, ILONA-Jozefa sz. 1829. László Antal, MIHÁLY sz. 1827. Vargay Emma Apátfalva, JULIA 18312., KÁROLY-János 1833., JÁNOS 1835., ERZSÉBET 1836., MAGDOLNA 18378., JÓZSEF 1839., JÁNOS 1840., ANTAL sz. 1842. Kovács Terézia Apátfalva, ETELKA sz. 1847., MÁRIA sz. 1849. GYULA sz. 1869. földbirtokos Ivánkovics Margit Apátfalva, ISTVÁN sz. 1872. közs. jegyző Ekkert Erzsébet Földeák, MIHÁLY sz. 1868. közs. jegyző Királyhegyes Varga Anna, ERZSÉBET sz. 1872. Kunszabó János, ILONA sz. 1874. Nagy László, BÉLA sz. 1877. közs. jegyző Korek Ilona Apátfalva, JULIÁNNA Zippel Gyula LÁSZLÓ sz. 1901., MARGIT sz. 1900., ILONA sz. 1906., ERZSÉBET sz. 1905., ILONA-Julia sz. 1906., BORISKA sz. 1908., BÉLA sz. 1909., ILONA
valakinek megvan netán a Szluha Márton által írt Bács-Bodrog vármegye nemes családjai c. könyv vagy dvd kiadvány? ha igen akkor a következőekre lennék kíváncsi: szerepelnek-e benne az alábbi családnevek? 1. Limbek 2. Cziráky 3. Kun-Szabó
Hát hogyne jelentene :) Köszönöm. Azért nagyon hasznos, mert nem olyan forrás, hogy valaki leírta, és higgyem el, hanem ez lényegében elsődleges forrás.
359 Debrecen. 1575. SZEGEDI Lõrinc [transl.]: Theophania, az az isteni meg ielenes. Wy es igen szép comoedia a mi elsö atyainknac allapattyárol es az emberi tiszteknec rendeleseröl auagy gradiczarol. Szegedi Lörintz altal. Debrecembe 1575 Komlos.
AF [G2?] = [26?] fol. 4° Orn., init. RMK I 117 Iskoladráma. A címlevél után a szerzõ ajánlása Báthori Miklósnak és házastársának Losonci Fruzsinának. Ennek végén rövid magyar vers: Comendaciuncula brevis comoediae, amelynek az incipitmutatóra utaló kezdõsora: Ha ki rövideden akarsz comoediát, ime. A fõrész Prologusszal, Argumentum comoediaevel és a szereplõk, az interlocutores felsorolásával kezdõdik. A mû négy felvonásra (actus) és azon belül jelenetekre (scena) tagolódik. Az Ádám-Éva idejében játszódó darab dialogusokba rendezett oktatás a családról. A mû egyetlen példánya a végén csonka. Szövegkiadás: RMDE I 723786, függelékben Nikolaus Selnecker eredeti mûve és Szegedi Lõrinc ajánlása. A mû szerzõje, Szegedi Lõrinc 1562-ben a wittenbergi egyetemen tanult, majd Békésen és Szatmáron iskolamester és református lelkész volt. Theophaniáját békési lelkész korában írta. Házy Albert (A XVI. század társadalomszemlélete Selneccerus Miklósnál és Szegedi Lõrincnél. Szeged 1938, 28) és Horváth János (Ref. 306) megfigyelése szerint az ajánlásnak a magyar királyt és fejedelmet hiányoló panaszából arra lehet következtetni, hogy az írás ideje 1571 március-május hónapjaira, a János Zsigmond halálát követõ és Báthori István megválasztását megelõzõ interregnum idejére eshetett. A megírás és a kinyomtatás között eltelt idõvel, valamint a nyomdász tudatos helyesírásával magyarázható, hogy a Szegedi leveleit jellemzõ õ-zõ nyelvjárás e mûben eltûnt (MNy 1951: 99101, Eckhardt Sándor). A darab forrása Nikolaus Selnecker német evangélikus szuperintendens és lipcsei egyetemi tanárnak 1560-ban Wittenbergben megjelent Theophania címû latin nyelvû verses iskoladrámája volt. Heinrich Gusztáv megállapította, hogy Szegedi mintáját prózában hûen fordította, de azt helyenként megrövidítette (EPhK 1887: 163175). Szegedi darabjának irodalom- és társadalomtörténeti vonatkozásait Horváth János foglalta össze (Ref. 305310, 507). Lásd még: ItK 1923: 119, Thienemann Tivadar RMDE I 787789 MIrodT I 359360, 362, Varjas Béla. Toldy Ferenc a mûnek egy kéziratos másolata alapján kimutatta, hogy a ma ismert egyetlen példánynak végérõl valószínûleg csak két levél hiányzik (A magyar költészet története. Pest 1867, 204). Az utolsó megmaradt levélen az Actus quarti scena quarta, a mû befejezõ részének kezdete olvasható.
A Fővárosi Levéltárról nekem azért jobb tapasztalataim vannak! Velem mindig készségesek, udvariasak és e-mailben is szoktam anyagot kérni. A 3 napot sem tartják be olyan szigorúan. A szerdai ügyeletre (este 7-ig) mindig eljutok....
A mikrofilm olvasó kicsi, levegőtlen (nekem az), de ha kérem az ajtót kinyitják.
Ami talán rossz, hogy itt már új rendelkezések vannak a házassági anyakönyveket illetően, ez pedig 75 év lett. De azt gondolom ezt azért nem az alkalmazottak találták ki , akárcsak a kutatható film és kötet mennyiségeket sem. A könyvtáruk kb. 30 ezres kötetből áll, jól használható. A Sz. Gyula pedig olyan mint a MOL-ban a Hermina, tehát nagyon segítőkész.... :)))
KEMÖL (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára), Esztergomi Kirendeltség: Néhány nappal előre ki kell kérni az anyagot, mert a raktárépület több utcával odébb van. Emlékeim szerint két mikrofilmolvasó van. Amúgy segítőkészek, bár az e-mailezés nem az erősségük.
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltár, Kiskunfélegyháza: Eddig csak internetes kérést intéztem feléjük, de készségesek voltak.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok: Előre kell szólni, de ha már ott van az ember, akkor rögtön is kihozzák, amit kér. Nagyon kedves, hozzáértő és segítőkész az egész személyzet.
Nekünk a Békés megyei levéltárban Gyulán (anyakönyvi másolatok a Békési fióklevéltárban), a Veszprém megyei levéltárban,a székesfehérvári püspöki levéltárában és az orosházi evangélikus levéltárban voltak igen pozitív tapasztalataink!
És: a Pestmegyei levéltárban egyszer jártunk: az igen vastag (halálozási anyakönyvek másolatai) kötetbe betettek egy könyvjelzőt, hogy a "szabály" szerint addig nézhetjük. Ránk viszont senki nem nézett egész délelőtt. :)
A budapesti MOL (Lángliliom utca) meg olyan, amilyen.
(az anyósomat is megszoktam, csak beletörődni volt nehéz)
Sorstársak! Szoktatok levéltárakban kutatni? A Fővárosi Levéltárról irt szörnyüségeket olvastam. Sajnos a Levéltári Törvényt minden levéltárban úgy értelmezik ahogy eszük diktálja. (ez nem mindig a legjobb). Én évekkel ezelőtt jártam ott, akkor csak 3 nappal előre lehetett anyagot kikérni, s akkor is csak meghatározott mennyiséget. A kutatótermi felügyelők pedig egész nap csak ültek és malmoztak. (Hárman voltak minderre). Egyébként is tapasztaltam, hogy aki azt mondja, nem ér rá valamire, annak az égvilágon semmi dolga nincs, de jobban szeret ülni a székén s a fejét belepi a pókháló. Tehát : arra kérlek Benneteket, osszátok meg velem és a közzel legfrissebb levéltári tapasztalataitokat, (jót rosszat egyaránt). Kezdem: Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét, minden anyagot, ami rendelkezésre áll, a legrövidebb időn belül kiadnak, bürökráciamentesek, készségesek, segitőkészek. Fejér megyei Levéltár, Székesfehérvár: ugyan 12 kötetnyi anyakönyvben korlátozzák a napi kutatható mennyiséget, de a kért anyagot azonnal kiadják.Mikrofilmolvasó rossz. Székesfehérvár, Városi Levéltár: korlátozás nélkül és azonnal adnak anyagot, készségesek, segitőkészek. Mikrofilmolvasó csak két darab van, ezért célszerü (csak) bejelentkezni. Akinek kérdése van, tegye fel, ha tudok, válaszolok. Jó kutatást mindenkinek!
Köszönöm mindenkinek, akik ide tették, s akik elküldték, személy szerint idrisi-nek, szentivany-nak, IsseCs-nek, firmin-nek s pistur-nak.
Konkrétan engem Losonczi István, temesvári hős, - kivel fiágon kihal ez a család - s két leánya, Fruzsina és Anna érdekel, utóbbi az a Losonczi Anna, aki Balassi Júlia verseinek ihletője lesz.
A problémám az, hogy míg Nagy Iván Annánál 3 férjet említ, sor szerint 1. ecsedi Báthori Miklós, 2. Christoph Ungnad von Sonnegg, 3. Forgách Zsigmond (idrisi a 6118-ban be is tette az ábrát), Fruzsinánál egyet sem, ez szerintem nem valószínű és nem a 'semmi (0)/3' önmagában valószínűtlen volta miatt (Fruzsina az idősebb, 1744-es születésű, a szülők esküvője 1740 körül volt)
A Magyar Életrajzi Lexikon szócikke 1553-as születésűnek írja Annát, amit aztán át is vesz automatikusan sok más közlő (a wiki is) bele nem gondolva, hogy 1552 júl. 27-én az apja meghalt, s - mint Nagy Iván is írja - halála elött kérte nemcsak a saját 2 lánya, hanem elhúnyt bátyjának nála nevelt lányai fiúsítását.
A feudális jogrend szerint a leány nem örököl birtokot, hanem az ún. leánynegyedet kapja, s persze hozományt (amit magának visz, s ami nem lesz a férjéé, hanem megtart magának) Akkor szerezhet birtokot, s vihet a házasságba saját tulajdonként, ha 1. nincs annyi ingóság, pénz, 2. az, akihez hozzámegy, annak nincs (s a birtok a jogállás szerinti létük alapja). A fiúsítással jutnak hozzá így a lányok azokhoz a birtokokhoz, ami a 6121 hsz-ben felsorolást nyert, ellenkező esetben az visszaszállt volna a Koronára (kicsit bonyolultabb volt a helyzet, mert Losonczi több birtokát elzálogosította a védelemre készülve, így azok - szintúgy a feudális jog alapján - ingósággá váltak, de ebbe most nem mennék bele, nem tipikus).
Ezekkel az így megtartott birtokokkal lettek a lányok elsőrangú parti (az addiginál is jobbak).
Na itt állok és nem tudom kinek higgyek: Szemben Nagy Ivánnal a másik megbizható forrásnak ismert web site-on a Losonczi családfa Losonczi Fruzsina házasságát mutatja Báthori Miklóssal A fordítottjánál, ahol a férj családjánál nézi az ember, dodonai - mindkettő:).
A Báthori Miklós-Losonczi Anna frígy ellen szól az, hogy Báthori Miklósnál (1520-1584) a nagyobbik lány is 24 évvel fiatalabb, s hiába volt ő 8. gyerek az esküvő 1560 körül lehetett (ekkor ő 40 éves, Fruzsina 16, Anna pedig annyi se), de mindenképp 1552 után (a552-ben ha 1540-ben volt a Losonci-Pekry esküvő nagyon fiatalok voltak a lányok).
Mellette pedig az, hogy azért Nagy Iván elég alapos, s hogy Anna (későbbi) férjei, úgy Ungnád Kristóf, mint Forgách Zsigmond (de Balassa is, mint kérő, majd felperes) keményen utazott a vagyonra. Báthori Miklós gyermektelenül halt meg, az özvegyet - szintén a feudális jog alapján - a házasságkor kikötött hitbér szerinti értékű haszonélvezet illeti meg, de csak az özvegység idejére (így ez megint az ellen szól, hogy akkor a Báthorival kötött házasságnál kikötött hitbért elvesztette volna az Ungnáddal kötött frígynél, de Ungnád - birtoktalan lévén Mo-on nem nagyon tudott ilyet adni, ott nagyon nem lehetett veszteni. A hitbér alapja jelentősen a férj vagyonától függött.)
A Báthori család kihalt, Gudenusnál nincs, Kempelent pistur mutatott az előbb, de azok mind kihalt családok, talán ez: (a közepén) "Losonczy Kihalt család. Vö. NI. VII/174178. (gen.); Forgon II/87.; Gorzó 76.; Lendv. I/667.; T. I/1626., 9699., 150., II/7981., 88."
Szóval itt vagyok méga közepén a kérdéssel, kinek a férje volt ecsedi Báthori Miklós (1520-1584)?
Losonczy (susai) Czímeres levelet II. Mátyástól 1609. jan. 24. L. János nyert. A család Gömörmegyében élt. Vö. Forgon II/878.; Siebm. 378. Losonczy (losonczi) Czímeres levelet 1626. máj. 6. Szigyártó András és fiai kaptak. Kihirdette 1629. szept. 25. Nógrádmegye. A család egyik ága utóbb L. néven vált ismeretessé. Vö. Forgon II/8890. (gen.); MNZsbk. II. R. I/4046. (gen.); Siebm. 378. Losonczy (alias Czomor) Czímeres levelet 1654. jun. 26. L. Márton nyert. Kihirdette 1660. jun. 21. Nógrád-, 1712. Szatmármegye. (Gorzó 76.) Losonczy Czímeres levele kelt 1662. (Pestm. lt.) Vö. Kősz. 217. Losonczy Czímeres levelet 1793. jul. 11. L. János és gyermekei kaptaik. (LR. LVII/183.) Vö. NI. VII/178.; Siebm. 378. Losonczy Czímeres levelet 1797. jan. 20. L. Pál (Pestm.) és gyermekei kaptak. (LR. LVII/183.) Vö. NI. VII/178.; Siebm. 378.; Kősz. 217. Losonczi (angyalosi) Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Vö. NI. VII/179. Losonczy (losonczi) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Ungmegyében József él. Losonczy (rétyi) Székely család. Vö. Pálmay: Háromszék 286. Losonczy Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Losonczy Kihalt család. Vö. NI. VII/174178. (gen.); Forgon II/87.; Gorzó 76.; Lendv. I/667.; T. I/1626., 9699., 150., II/7981., 88. Losonczy-családbeliek. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében István, László, János özv., András; Gömörmegyében István, Zsigmond, János özv., Anderkó Zsófia és fiai Sándor, György, János, László; Győrmegyében János; 417Nógrádmegyében László, István; Nyitramegyében Sámuel; Zemplénmegyében István fordulnak elő az igazolt nemesek között. Vö. NI. VII/178.; Siebm. 378.; Alapi 229.; Balogh 94.; Kősz. 217. Losonczi, l. Farkas-L. Losoni Czímeres levele kelt 1654. (Zemplénm. lt.) Vö. Siebm. 378.
Lossonczy család. A kihalt ős régi Lossonczy családnak is, mely a losonczi Bánffy családdal egy törzsből ered, származási rendje oklevelek nyomán teendő tisztázásra vár, Az előttem fekvő s alább következő nemzedékrend első két vagy három nemzedéke sem látszik biztosnak, és azért alább azon személyeket, kikről oklevelek tanúskodnak, és így összeköttetéseik ez uton igazolvák, egyenként elé sorolandom: A családfa következő: Tamás, vagy Miklós 1320.; István; Tamás.; László bán 1389. (Telegdi Anna.); István. ; Desewde Losoncz erdélyi vajda 1437.; Dienes. (Genyő Anna.); Zsigmond de Losoncz 1418.; Dienes 1424.; Albert de Losoncz (Zécheny Adviga.); László kir. asztaln. 1457.; László losonczi Bánffy névvel.; László de Losoncz birta Szügyöt.; Miklós 1424.; Istv.; János.; László 1460. (Dóczy Kata.); István 1460.; Zsigmond 1505. zászlós úr. (Homonnay Erzse.); Antal főpohárn. 1527. (Báthory Klára.); Farkas. ; Anna.; István 1537. 1552. nógrádi főisp. temesvári kapit. (Pekry Anna.); László. ; Klára. (Homonnay Gáspár.); Dorottya. (Kisvárday Miklós.); Anna. (1. Báthory Miklós. 2. Ungnad Kristóf. 3. Forgách Zsigmond.); Fruzsina.
175Egy 1424-ben kelt és Nógrád megyei Horpács, Verk (Berki) Valkia helységek határjárását illető oklevelben* mind a nevezett helységek egyikének birtokosa említetik Dienes, Lossonczy Lászlónak a bánnak fia, testvére Zsigmond, és ennek fia László, továbbá nevezett Dienesnek fiai Miklós, István és János. 1438-kán oklévélben Losonczi Lászlót mint egész Slavonia bánját, Losonczy Istvánt mint pedig szörényi bánt olvassuk.* A szörényi báni méltóság a következő évben üres volt.* 1439-ben Albert király Garai Lászlónak a machoi bánnak kir. adományban adja Nógrád megye Szügy és Csesztár (Csesztve) helységet, mint az adomány levél mondja néhai Lossonczy Zsigmond fiának néhai Lossonczy Lászlónak magvaszakadtan.* 1437-ben Losonczy Dezső (Desen de Losoncz) erdélyi vajda, birt Magyar-Bogáthon.* 1437-ki oklevél záradékában találjuk Losonczi Dezsőnek fiát mint kir. főasztalnok mestert.* 1460-ban Lossonczy Albert, nejének Zéchen Advigának (Zécheny László leányának) és ettől született gyermekeinek. Lossonczy László és Istvánnak neveikben is, és neje testvérének Zéchen Annának (ki Ország János jegyese volt) nevében Ország Mihály nádor, Gyöngyösön Bessenyei Mihálynak az országbíró előtt egy malom felerészét adományozzák.* Albert fiának Lászlónak fia Zsigmond mint zászlós úr van az 1505-ki rákosi országgyűlés végzeményének alá írva.* Hogy Zsigmondnak neje Dóczy Katalin és Gyermekei Antal, Farkas és Anna valának, ki tűnik csulai Móré Lászlónak (Móré György fiának) 1514-ben kelt és és testvérei nevében is tett bevallásából, melyből Lossonczy Zsigmondot s nevezett gyermekeit megnyugtatja arról, hogy nékie birtokaikat, melyeket özvegygyé lett anyjuknak Dóczy Katának 176feleségűl vétele által kezeibe kapott, visszaadta legyen.* Zsigmondnak valószínűleg második neje volt Dóczy Katalin, és ettől születtek még fiai István és László. Zsigmondnak a zászlós úrnak fiai közűl csak kettőnek maradt gyermeke, Antalnak és Istvánnak, a többi magnélkül halt meg. Nevezett Antal 1527-ben lett főpohárnok I. Ferdinand kir. koronázásakor, és ennek pártján leljük őt 1533-ban is.* Később nyomait nem találjuk, s innen hihető, hogy ezután nem sokára történt azon borzasztó eset rajta, hogy neje Báthori Klára őt iródeákja által megfojtatá.* Antalnak testvére István a temesvári hős, ki 1552-ben családja fiágának sorát bevégezé, anyai jogon Bars megyében is birtokos volt, Hevesben ő bírta Nana várát is. Legelső emlékezetét 1537-ben találjuk, midőn Hont megyei alsószemeredi birtokrészét 200 fban elzálogosítá Dubraviczky János- és Lászlónak.* István eleintén Szapolyaihoz szított, vagy legalább I. Ferdinándnak nem volt kedves embere, és ellene terhes vádak voltak emelve; mert 1547-ben aug. 28-án Prágában kelt oklevélben már mint Nógrád vármegye főispánja nyert I. Ferdinándtól kegyelmet, úgy a maga, mint szolgái részére, és minden ellene emelt keresetek alól fölmentetett.* És 1551-ben csakugyan I. Ferdinánd részére a Szapolyaiak ellen látjuk őt Castaldó mellett műkődni. Nem sokára ezután temesi főispán és Temesvár és az ország alsó részének főkapitánya lett, és 1551-ben Temesvárnak a török általi első ostromát vitézűl meg állta. Hogy mily hősiesen védte a török ellen Temesvárt másod ízben és mint öletett meg 1552-ben jul. 27-én azt a történelemből minden hazafi tudja; azért annak hosszas elbeszélése itt szükségtelen. De az kevésbbé ismeretes adat, hogy Lossonczy István Temesvárnak második ostroma alatt, mely Ťťjun. 27-én. kezdetett meg, azért folyamodott I. ŤťFerdinandhoz hogy halála esetére, miután fiu gyermekei nejétől petrovinai Pekry Annától nem voltak, leányait, és ezek kihaltával néhai testvérének Antalnak, Klára és Dorottya leányait fiusítsa. A királyi beegyező okmányt I. Ferdinánd király 1552. 177jul. 20-án (tehát épen egy héttel Losonczy eleste előtt) írta alá;* mely szerint a király Istvánnak Fruzsina és Anna leányait, úgy néhai testvérének Antalnak árváit Klárát és Dorottyát, nehogy ha István történetesen e világból kimúlnék, azok idegen hajlókokra szoruljanak, a következő javakban fiusítá; úgymint egész Szécsény, Somoskő, és Gács várában (Nógrádban) Pankota, Senyew, Dészna várakban (Zarándban) Szentmárton várában (Szabolcsban) és Szalancz várában (Zemplínben); Zarándban a Szentdienesi, és Csanádban a vásárhelyi kastélyokban; továbbá Sebes városában egészen, és a hozzá tartozó Thótvidékébe és Bekenben (Zarándban) Mandorban (Szabolcsban) Ujlak és Egyaranban (Zemplínben) és Nógrádban is Ujlakban, Beregben egész Czigány helységben, és ezeken kivűl a következő birtokrészekben Nyitrában Nagy-Tapolcsán mváros. Hontban* Wysk, Rima-Szombat, Zvinyibánya, Tiszolcz helységben; Nógrádban Losoncz és tartozékaiban, Thótvidékében és Ecseken, Hevesben, Gyöngyösön és Abad helységben, Temesben Chama mvárosban. Kikhez mentek L. István és Antal leányai férjhez, azt a táblázat mutatja; bennök a fényes polczra emelkedett családnév elenyészett. Most még részint már a táblázaton állókra részint az ott nem találhatókra nézve meg kell említenünk a következőket. Losonczy László Zsigmond király alatt a dalmát-, horvát- és tótországi hadak főkapitánya és szörényi bán volt 1387-ben. L. István szintén Zsigmond király alatt temesi főispány és szörényi bán volt. Szintén István (tán ez) 1421. tájban erdélyi vajda. L. Benedek a Rigó-mezei ütközetben esett el. L. Rénold. Ulászló királynál Cillei Ulrich közbejárója, miért Cilleitől Krajnában Traburg várat kapta 1440-ben. Végre nevezetes még Gara Miklósnak egy 1409-ben kelt itéletlevele,* mely szerint a birtok osztály kereső Abádi Sebestyénnek fia György az egri káptalan előtt azon eskünek letételére köteleztetett, hogy az ő atyja Abády Sebestyén fia Lorandnak, a ki fia Sebestyénnek, a ki fia azon Jánosnak, ki Losonczy Dienes nádorral ugyan azon atyától származott; és igy ezeknek minden birtokaikkól őt is illeti 178osztály rész. E szerint az Abádi kihalt család is a Lossonczy családdal egy törzsből eredett. Losonczy család. Losonczy nevű nemes család jelenleg is Borsod, Heves, Gömör, Nógrád, Szatmár, Veszprém vármegyék nemessége sorában áll. Nógrádban a Szigyártó (l. ezt.) családnak előneve a Losonczy név, s úgy látszik ennek ágazatai is ösmeretesek néhol a Losonczy nevezet alatt. A Gömör megyei Losonczy családnak nehány ízen csak e század elejeig terjedő leszármazása következő: Károly. (Ragályi Judit.); Judit. (Tornallyay Károly 1822.); József.; Klára. (Máriássy Boldizsár.); Bora (Gencsy Sámuel.); Károly.; László.; József.; András.; Ferencz.; Janka.; Klára.; Ludovika.
Még két újabban nemesített Losonczy családot is találunk; az egyik az, melyből Losonczy János 1793-ban kapott nemes levelet és abban ily czímert: a paizs kék udvarának alyján zöld téren egy folyam hullámzik, fölötte szántó földek és erdőkön túl egy fehér szikla emelkedik, és azon egy ezüst szárnyas ló (pegazus) ágaskodik, első lábaival egy vörös zászlót tartva, melyen fekete kétfejű sas látszik, a zászló nyelének végén pedig zöld koszorú díszlik. A paizs fölötti sisak koronáján pedig egy fekete sas kiterjesztett testtel látható, egyik lábával zöld olajfa ágat, a másik lábával pálma ágat tartva. Foszladék mind két oldalról ezüst-kék.* A másik ily nevű család az, melyből Losonczy Pál 1797-ben nyeri czímeres nemes levelét; ennek czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék údvarában hármas sziklahegy, középsőjén arany korona van, és abból fehér szárnyas ló (pegazus) emelkedik ki; a 2 és 3. osztály arany udvarában hármas zöld hegynek a közepsőjéből arany koronából meztelen merkur piros övvel ellátva nyúlik fel, fején a szárnyas föveg, jobb kezében a két kígyó által övedzett békepálczát, balkezében pedig zöld koszorút tart. A paizs fölötti sisak koronájából zöld növény ágak között a leírt mercur emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös.* 179Losonczi család. (Angyalosi.) Közűlök Lajos ügyvéd Abrudbányán 1848-ban.
Bocs, hogy két részletben válaszolok, de kezdő fórumozó vagyok, s csak most vettem észre a Szög névre vonatkozó kérdést. A Szög családnév is un. dictus-név. A szöghaj egykor vioselőjének hajszinére(!) utalt. Barna hajat jelentett. 1520-ban még ilyen irásmóddal láthatjuk leirva: ZEWG. Egyébként a Kempelen, X.kötet 96.oldalán lehet olvasni a Szög családról. Üdv.
A Pallagi családnév helynévi eredetü, tkp. = parlagi, Szabolcs, Szatmár, Baranya megyékben volt ilyen helységnév, de igen gyakran előfordul határnévként is, azaz sok településen. A család egykori birtokára, vagy lakó, illetve származási helyére utal. Már 1393-ban oklevélben emlitik a Pallagi név viselőjét. Később országosan előfordul mint családnév. A Szála = Szala = Zala családnév régi un. világi személynévből ered. (Világi személynevek a magyar névadás nevei, nem szentek nevei, azaz "pogány" magyar nevek) A Zichyek birtokán már 1418-ban előfordul ilyen nevü család. A Szemes név un. dictus név. Ez lehet tulajdonság-jelző csakúgy, mint egy egykori foglalkozásnév családnévvé válása. A kikészitett bőrök egyik fajtája volt a "zemes" = szemes, készitőit nevezték egykor szemes-eknek. Első előfordulása ennek 1397. év és a Zichy család okmánytárában található. Később országosan elterjedt lesz. Remélem tudtam segiteni. Üdv.
A Losonczi István családjáról kért dolgok még nem rendezettek. Nem tudnál ide betenni (lásd előző hsz-em). idrisi írt otthonra, de bizonyságot abból Fruzsina és Anna sorsát illetően nem láttam.
Az, hogy Fruzsina, vagy Anna felesége volt-e ecsedi Báthori Miklós. Ha 'átközlekedsz' a férjhez (piros), akkor ott a feleség úgy jelenik meg, hogy Fruzsina/Anna .....
A neten olvasni olyant is, hogy Losonci Annának 3 férje volt, s akkor az övé volt, s olyat is, hogy az ínyjukl, az özvegy Pekry Anna férje lett Báthoti Miklós Losonczi István halála után. Nem mélyedtem el a forrásokban, gondoltam egyszerűbb megnézni ezekben (a Gudenusban nincsenek benne, a XX századra kihalt a báthori család)
Szóval még mindig érdekel, de csak ez a a 2 forrás, a Kempelen és a Nagy Iván. Kösz.
A 18-as autóbusszal tudsz oadamenni az Óbudai temetö után a 2. megálónál kell leszállnod. Az egyházi anyakönyvezés 1895-ig volt Magyarországon. Ha tudod a nagyapád vallását és a keresztelés helyét a MOL honlapján kikeresed a filmszámot és úgy kel kikérni a mikrofilmet.
Szükségem volna Losonczi István (temesi bán stb.) családfájára a Nagy Ivánból, vagy a Kempelenből. A két lánya és a felesége további sorsa érdekel. 3 helyen 3 félt írnak. Akár ide, akár mailben. Köszönöm.
Amig onlány nyomtam a myheritage-et, addig nekem is baj volt az évszámokkal. Már-már ott tartottam, hogy átváltok angolra, de aztán letöltöttem az oflány szoftverüket a Family Tree Buildert és ott nyomorgatom a dolgot, néha felöltöm és így a dátumok is működnek.
Azaz először azt csináltam, hogy a myheritage-en exportáltam gedcom fájlba, azt betöltöttem a family tree builderbe és onnan töltögettem később vissza.
Egy kicsit stabilabb a rendszer, mert akinél beállítom, hogy már nem él, azt most már úgy is hagyja, de a dátum továbbra is gond. Addig már eljutottam, hogy az évszámot megtartja, de a hónap-nap néhány esetben már sok neki.
Át lehet állítani vhogy a dátumot angol formátumra...?
hello. a Myheritage kicsit furcsa oldal. ugy vettem eszre hogy nemszereti a magyar formatumu evszamot. eleinte nekem is sok dolog keveredett. Remelem azota mar rendbejott a gondod! Udv.
Most kezdtem el feltölteni az adatokat, de több személynél rendszeresen eltűnnek adatok (pontos dátumokból egyszerű évszám marad, vagy nem veszi figyelembe a halálozást), valamint több felvitt személynél eltűnik a Szerkeszt gomb.
"Lehet-e a telek nagyságból következtetni arra,hogy kik az őslakosok, és kik az újonnan jöttek. Úgy értem,hogy a féltelkesek lehetnek ott legrégebben,és a zsellérek az újabbak."
igen - véleményem szerint - lehet. de a gondolatmenetet én megfordítanám... a gyakoribb és általános az idők folyamán inkább a föld felaprózódása volt, s nem a telek megtartása, ill. növekedése, hisz' a magyar szokások szerint a fiúgyermekek megkapták az atya halála után a földeket felosztva közöttük...
Ebben az esetben azt tenni,ha van rá lehetőséged,meg időd,hogy a környező települések anyakönyveit átnézni az adott évtől előre és visszafele pár évre. Olyan nagy távolságokat nem tehettek meg. Valahol a környékben biztos a nyomukra lehet akadni.
Az attól függ,mi volt a családfő foglalkozása. Mert ha juhász,vagy uradalmi cseléd volt, akkor könnyen előfordulhat,hogy minden gyerekük más faluban született, mivel vándoroltak évről-évre az uradalmak között, telkes gazdák esetében már más a helyzet.
Az úrbéri összeírásról: megtudnád nézni,voltak-e Cegléden Takácsok?
Mennyire valószínű, hogy az 1800as évek közepén egy család oly szinten vándorolt, hogy adott településen csak egy gyereke született? VAn egy ősöm, Stefkó János és Samueli Mária, annyit tudok róluk hogy egy lányuk született 1846ban Turócszentmártonban, azonkívül szőrén szálán eltűntek az anyakönyvből.
és semmi mankóm nincs, hogy merre keressem őket tovább.
MÁS: Ha valakit érdekel (alább valakinek szintén megvolt, csak azóta nem ír ide) a MT féle úrbéri összeírás Pest-Pilis-Solt vármegyében, az szóljon, megszereztem a könyvet.
Sziasztok! Kérem segítsen aki tud bármit is a Szög vezetéknévről,mert teljesen ritka és nem találok semmilyen adatot,és ahol lenne is nem tudom merre induljak... Köszönöm!
Sajnos az általad említett "eseten" én is keresztül mentem talán még a nyár elején. Az 1938-39-es házassági anyakönyveket szerettem volna kutatni, de én sem kaptam meg......., arra hivatkoztak , hogy " a lányok régen 16 éves koruktól már férjhez mehettek és adatvédelem stb... Tehát az időkorlát 70 vagy 75 év lett. Nem egészen értettem - ma sem értem - ?? , de a lényeg ( amit én kihámoztam belőle), hogy a még élő 86 éves nénik adatait is láthatom, vagyis személyiségjogokat sérthetek... Én a Radixra ezt akkor meg is írtam.Többen írták, hogy reklamáljak, mert a levéltári törvény mást mond. Nem hiszem, hogy lenne értelme, mert előrukkolnának egy újabb rendelettel, amit az amatőr kutatók még nem ismerhetnek....
Amit tanácsolni tudnék, próbálkozzál az egyházaknál, - persze csak ha tudod milyen felekezetűek voltak a keresett rokonok -, lehet ők még nem korlátozták a házassági anyakönyvek kutathatóságát 70 vagy 75 évre.... :((( De az is lehet ez csak a Fővárosi Levéltárban van így....
"iii. károly Bakay gábornak, feleségének rátkay zsófiának gyermekeinek mártonnak, és ferencnek, továbbá testvéreinek Jánosnak és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Ismét a véleményetekre vagyok kiváncsi! Adott egy református falu, az 1696-os összeírás idején a Bakony alján. Összeírták azt,hogy 1696-ban 38 jobbágy élt a faluban,köztük 16 féltelkes, 5 negyedtelkes, és 17 zsellér.
Lehet-e a telek nagyságból következtetni arra,hogy kik az őslakosok, és kik az újonnan jöttek. Úgy értem,hogy a féltelkesek lehetnek ott legrégebben,és a zsellérek az újabbak.
újra lenne egy kérdésem. Eljutottam odaáig a családfámban végre,hogy 1714-ből jött ősapám Alsó-Ausztriából (Niederösterreich). Körülbelül 1684-ben született. Van tippetek innen hogyan tovább? Nincs sajnos konkrét helységnév, egész Alsó-Ausztria tartomány anyakönyveit meg képtelenség lenne átnézni.
Egyáltalán az osztrákok mikortól anyakönyveznek? Gondolom azért pár évvel korábban kezdték,mint mi.
Kedves családfakutatók! Az alábbi kimásolt szövegben van egy rész amit eddig néhány évig én is így tudtam, és így is használtam.
>>>>Van, viszont egy adat védelmi törvény, ami védi az adatokat, s emiatt a megtekintésre az állami anyakönyveknél 90-60-30 éves korlátozás van. Ami azt jelenti, hogy mondjuk, most van 2007, akkor nem lehet megnézni a születési anyakönyvi kivonatokat csak 1916-17-ig a házassági anyakönyveket 1946-47-ig, a halotti anyakönyveket pedig 1976-77-ig és onnan visszafele. Na azért írtam két dátumot, mert mindjárt itt a jövő év is, na most ezt vagy betartják a levéltárak vagy nem. De, általában ha saját rokont kutat az ember, akkor engedékenyebbek szoktak lenni. ?????????????? <<<<
Képzeljék, néhány hete voltam a Budapesti Levéltárban (Teve utca). Volt kikért Halotti Anyakönyvem 1942-1945 közötti, és Házassági Anyakönyvem 1944, és 1945 évek. A halottas mikrofilmet megkaptam, rendbe átnéztem, el is voltam vele egész nap. Mikor végeztem, kérdezem a levéltárost, hogy most kérhetem e jövő hétre a nem kiadott házassági könyveket (gondoltam kutatás alatt van valakinél). Azt válaszolta nem kikérhető. Kérdem miért, hisz már kiadták a 1940-1941-1942-1943-as eredeti másolatot (könyvben) még tavaly, és végig is néztem. Előbb azt mondta csak, majd hívott még két kollegát és valami zavaros magyarázatot kaptam, állásfoglalásról, meg ha valaki ennyi éves, meg annyit hozzáadok, meg ha végignézem micsoda dolgokra derül fény. Meg aztán nincs is a törvényben konkrétan a Házassági anyakönyv. Teljesen ledöbbentem, hisz e tájékoztatás után elképzelésem sem lett arról, hogy mikor és hogy juthatok ezekhez az adatokhoz. Tudtam, hogy ott az elefánttoronyban húsz körömmel, vérük árán is védik az adatokat. A kutatók nem igazán szeretnek minket amatőröket, csak zavarjuk a mély elmélkedésüket a sok elnézett, és tényleg néha elhamarkodott, erőltetett következtetéseinkel, de ez új volt. Megváltozott a Levéltári Törvény??????? (A netten olvastam, hogy a Soros alapítvány egy-két éve komoly anyagi, és gépi segítséget ajánlott a levéltári mikrofilmek digitalizálására. Azt a hirtelen támadt jajveszékelést, amit kutatóink rendeztek a fórumban félelmetes volt. Mint a sötét középkorban. Pedig már sok országban készül, és előbb-utóbb a Magyar is meg lesz, a Mormon egyház jóvoltából. Én is szívesen járok hozzájuk. Nem vagyok egyháztag, mégis segítenek, kapok filmet a német központjuktól, fotózhatok. Kár hogy kevés mikrofilm-olvasójuk van. Nem úgy mint a MOL bécsi úti telephelyén ahol a bizonytalan közlekedés miatt kicsit korábban érkezetteket nyitásig kinn az udvaron várakoztatják, tűző napon, esőben, szélviharban, és majd hóban , fagyban.) Valakiknek kéne szólni az Uraknak, hogy a föld gömbölyű, az új technika megállíthatatlanul közeleg, és az amatőr is ember. Ebben az információáradatban egyes emberek akadálya, csak odáz, és nem akadályoz. (Lásd a személyi szám állásfoglalás hazai sorsát.)
Hazaérve, kicsit lehiggadva kikerestem a Levéltári Törvény-t, és végiggondoltam. A születés 90, és a halál 30 év stimmel, és valóban nem említi névszerint a Házassági Anyakönyvet, csak azt hogy:
>>>ha születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év<<<
Hát ez az. Mivel én az édesapám testvérei feleségét, illetve férjeiket keresem, (akikről csak hozzávetőlegesen tudom születésüket, ami biztos több mint 90 év, és halálukat, ami feltételezhetően több mint 30 év) úgy érzem kérésem akadálytalanul teljesíthető lehetett volna, hisz a jelzett több mint 60 éve keletkezett anyakönyvben a jegyzettek zöme már sajnos nem is él. De ezt sajnos meg sem említhettem, és tanácsot sem próbáltak adni. Mivel a továbblépés miatt szükségem lenne ezek születési helyére, és ezt csak így és itt lehet megtudom, gondolkozok a megoldáson. Az biztos nem megoldás, hogy vaktyúk módjára tapogatózok a mikrofilmek tömegén, nem beszélve arról, hogy ezen adatok nem mindegyike van filmrevéve, illetve utazgatni kéne céltalanul ki tudja merre. Teljesen elakadtam. Ha tudna valaki tanácsot adni megköszönném. Ahogy olvasgattam a fórumot, biztos van jónéhány sokkal tájékozottabb kutató mint én.
Előre is köszönöm azt, ha valaki tudja, és megírja a választ, és elnézést azoktól akik más fórumon is olvassák soraimat, de mindenhol próbálkozok! Üdv mindenkinek qwyc x.
Esetünkben egy Bakonyi református faluról van szó, amint már írtam,az anyakönyv hátuljára vezették évente, hogy kit választottak meg bírónak,törvénybírónak,hegymesternek,dékánynak... A dékány is egyszerű falubeli jobbágy volt, szóval szerintem is itt harangozót jelenthet,nem pedig valami "komoly" tisztséget.
Milyen tapasztalataitok vannak az 1700-as évek beli bíróválasztásokról? Ebben a faluban Mindszent napján tartották,és szinte minden évre mást, kevés olyan volt,hogy több éven keresztül ugyanaz volt a bíró.
Az egyetemi oktatói kar feje, vezetője; tisztségére egy vagy több évre választják. A jogi kar dékánja. - A XVI-XVII. században -ESPERESt és céhmestert is jelentett. Latin szó, tkp. 'tíz (decem) ember felügyelője'. Rokona a -DOYEN. Régies alakváltozata, a dékány ma személynévként él.
Nagyon biztos nem lehetsz a dékány dolgában, mert az erdélyi szászoknál mást jelentett.
Utcánként vagy utcarészenként választottak egy fiatalembert, aki felelős volt az ott lakókért, mint manapság a biztonsági őr... Őt nevezték dékán(y)nak
Kezdő családfázóként a segítségeteket szeretném kérni!
Nemrég kezdtem el foglalkozni a témával, gyorsan szükségem volt egy családfára, így a már meglévő adatokat beírtam az első utamba kerülő weboldalra (myheritage.hu). Meg is hívtam családtagokat, akik tovább bővítették a családfát.
Most derült ki számomra, hogy ha a családfánkra 15 embernél többet szeretnék meghívni(akik maguk is nézni, szerkeszteni tudják az oldalt), akkor az már nem ingyenes, hanem havi 2.5 euro.
Legegyszerűbbnek tűnik kifizetni, de évek alatt ez elég jelentős összeg, és vannak ingyenes programok, tehát lehet, hogy még nem késő váltani másikra.
Próbáltam is, sikerült onnan letölteni a ged file-t. Ezt az én gépemen közvetlenül nem tudtam megnyitni. Más oldalra, pl. csaladfalu.hu, mytrees.hu oseim.hu probaltam feltolteni, de egyik sem sikerült.
A myheritage ellen szól, hogy a naptárprogramja nem működik zökkenőmentesen. Mikor születésnapot akarok rögzíteni, néha egyszerűen nem hajlanó az adott dátumot bevenni.
A myheritage-ról letöltöttem a Family Tree Builder programot, így offline meg tudtam nyitni a korábban letöltött ged file-t, de abban is sok a hibás dátum.
Azt szeretném, ha olyan oldalon lenne a családfánk, ahol akár az összes családtag regisztrálni tud, meg tudja nézni az oldalt és tudja szerkeszteni. Magyar nyelvű legyen, mert sokan nem tudnak használhatóan angolul.
És flottul működjön.
Ti mit ajánlotok?
Jelenleg nem is az a célom, hogy nagyon messzire visszavezessem a családfát, hanem hogy a most élőkről, nemrég elhunytakról minél több mindent meg tudjunk őrizni, fényképeket, anekdokákat is lehessen feltölteni.
Tudtok-e olyan programot, ami automatikusan jeleníti meg a más családfákkal a kapcsolatokat?
Ez a myheritage-ban nagyon tetszik, hogy már kér másik családfával talált egyezést, így pl. soha nem ismert másodunokatesvért sikerült megtalálnom. És ehhez semmit nem kellett tennem, teljesen automatikusan jelöli be a más családfákban is szereplő személyeket.
Mi a véleményetek, mit tegyek, melyik programot használjam?
Van valakinek infója erdélyi Bakay családról? Annyi adatom van csak, hogy a Marosszéken birtokos iszlói Iszlay Mihály felesége Bakay Judit. Iszlay Mihály 1714-ben osztozik bátyjával Iszlay Istvánnal.
Köszönöm a válaszokat! Most nem tudott nekem telefonon bővebbet mondani nagyszülém, mert ő sem volt otthon, de amint legközelebb hozzájutok, bemondja nekem a neveket évszámokkal, és akkor újra fogok jelentkezni!
csatlakozom az előttem szólóhoz, kellene a név - aminek akár utána is lehet nézni seperc alatt - aki épp arra kutat... bár aug-ban minden és mindenki zárva: (
Hello. Többen vagyunk itt akik sváb felmenöket kutatunk- én is- de nem Soroksáron, én a pilisi medencében- mint néhányan. Konkrétummal könnyebb a segítség.Üdv Pistur
Sziasztok! Soroksáron vagy környékén családfakutatást végző embert keresek. Tulajdonképpen a nagyapám kutatását folytatja a nagyanyám, és egy névre lenne szüksége, ezért a Magyarországra betelepült német/sváb felmenőkkel rendelkező vagy ezzel foglalkozó embert keres egy újabb név felkutatására. Ha tippet tudtok adni, hogy hol találhatnék ilyen embert, vagy kapcsolatot, vagy ha itt van valaki, kérem, jelezze nekem ezen a fórumon! Köszönöm
Azt hittem a dékány valami iskolai alkalmazott lehetett, de akkor tévedtem! :)
Az anyakönyv hátsó oldalaira 1744-től 1802-ig évente feljegyezték a bíró, törvénybiró,dékány,hegymester,esküdtek neveit, itt találkoztam a futkosó kifejezéssel is.
Érdekes ez a 106 éves emberke, hiszen körülötte mindenkihez azt írták,hogy körülbelül,megközelítően 50 vagy 60 évesek. Nála hogy jött ez a 106 azt nem tudom :)
Az újpesti, rákospalotai ,de még az angyalföldi könyvekben is sok-sok Kopeczky adattal találkoztam. Egy külföldi jó ismerősömnek rendszeresen kiírkáltam és elküldtem ezeket. Ha tudod konkrétan a kutatási helyedet, van kiindulási pontod és még tudsz is várni egy keveset .....akkor szívesen elküldöm majd Neked is ! :)
Az első gyászjelentések 1840-ből valók, az utolsók 1990-ből. (Ha jól tudom) Összesen kb. 570 tekercs mikrofilm; családnév szerint ábécébe vannak rendezve.
Érdeklődnék hogy az Országos Széchényi Könyvtárban mikortól és meddig vannak gyászjelentések (gondolom településenként vannak csoportosítva), és ezek hogyan kutathatók? Például abc sorrendeben vannak a halottak családnevei szerint vagy évszám szerint vannak sorba rakva?
valóban, evangélikus bejegyzések. Az Adamikokra van utalás, és van egy lehetséges Anna is 1803-ból. a Bagi/Bagy/Baghy név (nagyjából ebben a sorrendben) először 1830.januárban fordul elő.
Opciók vannak, mint pl. Badin, de ez meglehetősen bizonytalan, hogy azonos lenne a későbbi Baghy-val.
És mondom, a fő probléma, hogy nincs meg a házasságkötés az evangélikus anyakönyvben 1800 és 1830 között - a katolikushoz még nem fértem hozzá.
Egyébként Szarvason jellemző volt az anyakönyvi bejegyzések szerint a 17 éves korban történő házasság is (persze ki tudja, mi a valós, keresztelésekkel nem vetettem össze, mivel számomra irreleváns családoknál láttam)
Ami a keresztszülőséget illeti, azt láttam, hogy az "úri" (= D.) családoknál jellemzőbb az, hogy standard keresztszülők vannak, a pórnép esetében ugyanazon családnál akár gyerekenként különbözők...
1430-ban 14813 lakosa van. Továbbá, hogy 1822-ben 1003 katolikus lakta, 1842-ben 1015. Jól gondolom, hogy evangélikus anyakönyvi adat? Akkor viszont a Jászság nem valószínű eredet.
Abból, hogy 1830-ban az apja nevén született gyermekük, feltételezem elsőszülött volt vagy előtte e néven született, de elhalálozott gyermek. Ha elsőszülött, akkor viszont fiatalok 1830-ban 18-25 közöttiek lehettek, 20-25 között gondolom az apát, de a fenti népességi adatok szerint nem valószínű, hogy ők települtek be. A Baghy fiú még igen, de az Adamik család vszeg már Szarvason van akkor. A fenti forrás a község intézményeinél, az evangélikus egyházról azt írja, hogy 1830-ban meghalt az 1812 óta papként tevékenykedett Machula Gábor. Általában ír az egyházközségen belüli viszályokról, ez is okozhat esetenként hiányosságot, pontatlanságot a matrikula vezetésében.
(nincs pontosabb adatod az 1830-as születésről? melyik hónap?)
Adamik családból vannak mások 1830 környékén? Megint csak a keresztszülőség, tanuság oldaláról lehetne behatárolni az Adamik szülőket. És Baghy-k? Ő az első Szarvason?
a Bagi ágakon nem találkoztatok-e Bagi/Baghy Pál és Adamik Anna párossal? házasságkötést keresek, illetve születést keresek... szülőként megvannak 1830 jan és 1834 szept között Szarvason, de nincs házasságkötés itt...
Előre is köszi. (asszem a családfalura is feltoltam ezt, hátha valaki egyszer bekapcsolódik ebbe az ágba...)
szlovákiát Trianonnal hozták létre, az 1800-as években nem lehetett valaki szlovák. az 1800-as években hogy hívták a Felvidék területén élő szláv nemzetiséget?
Érsekújvárnál előfordul (Bulfan/Bulfán) sőt a gugliba beütve - én férfi vagyok, ezért a focit is szeretem :) - a Komárom megyei csapatoknál is láttam ilyen nevű játékost...
Általánosságban meg elmondható, hogy 1-1 szlovák településről átkerült hazánkba a tót családnevek zöme pl: Badin= Bagyinszki, Strahare= Sztrhárszki stb.. stb...
Tehát semmiesetre sem szabad Angliában "kikötni" :)) bár érdekes lenne, nem ?? ;-)
(Családunk neve Amerikában roppant népszerű pedig hasonló eredetű...)
Szeretném az ötleteteket kérni a következő ügyben:
adva van egy család, amelyik szlovák eredetűnek vallja magát minden ágán, amit a családkutatás részben igazolt is. Kivétel: találtam egy őst, akit Bulfánnak hívtak az 1800as évek közepén), róla is úgy szól a fáma, hogy szlovák volt, de a google-be beírva Bulfan egy angol falu Bulphan http://en.wikipedia.org/wiki/Bulphan félreejtése. Továbbá az 1715-ös összeírásban nem szerepel ilyen v. hasonló nevű család Mo területén.
Lenne-e valakinek ötlete, hogy van-e a falu és a név között valamilyen kapcsolat v. a családi emlékezetnek van igaza?
Engem a Soldan név érdekelne, talán a hesseni és a rajna-pfalzi kötetben lehetnek leginkább (vagyis a mai német telefonkönyv szerint ott élnek többen), de persze a többi kötetben sem elképzelhetetlenek.
Sajnos sehogy! Nem állt össze a szerződés, ami miatt mentem volna. Most két hét szabi, talán utána lesz még hivatalos dolgom Egerben.
Szombaton viszont Cseh találkozót tartunk a Csattogó-völgyben, az Erdély találkozó alatt. Erdélyben is erős volt a Cseh jelenlét.
Valószínűleg nem leszünk túl sokan, de jövőre majd beszállok a szervezésbe, és kicsit erőteljesebben noszogatom a rokonokat. Most csak a munkahelyemen van netem, így nem tudok túl sok időt elvenni a munkából.
A XVII. század végén és a XVIII. században a későbbi Besenyszög területén (Szentiványon és Fokorún) is éltek Csehek, akik később Jászladányba kerültek.
Most már tudom, hogy a nagypapa Kiskörén született, de utóbb találtam meg egy dokumentumot, amin rajta volt. Szóval,most már "csak" Kiskörét kell megnézni, és talán nyomon leszek.
Az a szűk keresztmetszet, hogy tőlünk a MOL nagyon messze van,(a Dunakanyarban lakunk) nekem szinte 0 az esélyem, hogy kivergődjek odáig, hiszen dolgozom.
Az ötlött még eszembe, hogy esetleg azt nem tudod, hogy nagyszüleid mikor/hol esküdtek? Mert akkor a házassági anyakönyvi bizonyítványban elvileg benne kellene lennie, hogy nagypapád hol született...És akkor az ahhoz a településhez tartozó polgári születési anyakönyv szerintem megadja a dédszülők életkorát is, és talán születési helyét is, ők aztán meg már biztosan 1895 előtt születtek, és akkor lehet mikrofilmezgetni a MOL óbudai részlegében.
Igen, már rájöttünk, hogy mindenképpen a Heves megyei levéltárban kell egy ideig kutakodni, mivel nagypapa 1901-es, és ő volt a legidősebb, így valószínű, hogy a szülei 1899-1900 körül házasodhattak. Gondolom, akkoriban nem vártak 4-5 évet az első gyerekkel:)))) Szóval, a héten még visszamegyek, van Egerben hivatalos ügyem, és utána bevetem magam a levéltárba.
Két ember van a kutató részlegen, egy úr és egy hölgy. Telefonon a hölggyel beszéltem többször, ő végtelenül segítőkész volt. Amikor mentünk, akkor viszont az úr volt bent, egy mogorva ember, aki mintha zaklatásnak vette volna, hogy mikorfilmet szeretne az ifjú nézni. Lehet, hogy csak rossz napja volt, vagy egyszerűen nem tudta elhinni, hgy nem tudjuk a nagypapa születési helyét.
A kömlői Csehek közül ismerek egy családot, tudom, hogy ott vannak. Ők egy másik ághoz tartoznak, nem az apai vonulathoz. Nagyanyai dédmamám is Cseh lány volt.Egyébként minden Cseh családdal kapcsolatos információért hálás vagyok!
Most tehát újra próbűlkozom hevessel, aztán majd meglátjuk. Kb. 20 év múlva nyugdíjba megyek, lesz majd mivel elfoglalni magam:))))
A Bajzáth család kutatásában szeretnék segítséget kérni! Két útra jutottam eddigi kutatásom alapján. Van egy török származású Bajzath család. Ők az 1700-as évek második felében települtek Egerbe. A másik ág szerint a család nemesi eredetű. Lásd pl Iszkaszentgyörgy Amadé, Bajzáth kastély. Szeretném a segítségeteket kérni!
Az jutott eszembe, hogy a 19. században már fejlett írásbeliség volt, főként Sopronban, ahol ez már századok óta fejlett volt. Esetleg a soproni városi levéltárnak megérné egy email, hátha maradt valami egyéb, nem anyakönyvi forrás Tremmel Jánosról, esetleg pásztori megbízás, vagy valami hasonló? Hátha egy ilyen jellegű forrás is közelebb vinne a megoldáshoz.
Egyébként nekem volt egy olyan soproni házaspárom, akinek az első fészeknyi gyermeke az egyik, a következő a másik soproni plébánián lett anyakönyvezve... A házasságukat nem is reméltem megtalálni Sopronban az asszony családjának bécsi származása miatt. Végül Isteni szerencse segített hozzá. Egy Sopron megyei települést néztem teljesen más ágazat miatt, és a mikrofilm elején lévő másik település anyakönyvébe belepislantottam véletlenül, hát nem ott figyelt az én soproni házaspárom esküvői bejegyzése?!
Talán sikerül előrébb jutni ezen a Kocsér vonalon.
Egy régebbi másik rejtélyes ügyemet szeretném ismételtem előzni, mert nem jutottam előrébb (5365. hsz bővítve) Sopron: Tremmel János nevű ősömnem, ki hol pastor pecorum, hol városi pásztorként szerepel a soproni róm.kat. anyakönyvekben nem sikerült megtalálnom keresztelési bejegyzését. Pedig első és második házassága idején valamint halálakor is beírták az életkorát; igaz ezek elég nagy szórást mutatnak: születési évek: 1810, 1813, 1804. Szülei nevét is házassági anyakönyvéből ismerem: Tremmel János (1764-1832) és Schiller Terézia 1774-1832). T. János és Sch. Terézia mindketten Sopronban hunytak el, életkoruk és körülbelüli születi idejük is ezáltal ismert (1764 és 1774). Mindkettőjük keresztelését megtaláltam a soproni anyakönyvekben. Viszont házassági anyakönyvet nem! Tehát adott két soproni születésű személy, akik nem Sopronban házasodnak. Születik egy gyerekük 1810 körül szintén nem Sopronban. És egy másik gyerekük elhalálozik Sopronban 1823-ban, akit akkor 9 évesnek mondanak (de természetesen keresztelési bejegyzése nincs Sopronban. Több gyerekről nincs adatom.
Azért javasoltam, mert 'nincsenek meg' a halotti bejegyzések.
1. Vagy máshol vannak (ennek két válfaja: a.) máshol éltek-máshol haltak, b.) itt éltek-közelben anyakönyveztettek),
2. vagy nincsenek (ennek pedig csak az ilyen járványos időben valószínű az elmaradása. Gondoltam, hátha a plébános úr is meghalt, s a bejegyzések emiatt akadoztak. De nem valószínű. A http://lexikon.katolikus.hu/ adatbázisában az egyes parókiák plébánosai is olvashatók. Jászapátinál 1815: Haralyi Fehér Ignác, 1844: Steinhauser Antal, 1862: Pájer Antal, nincs egyik járványt követően sem új.)
Az 1831-est átszámoltam az egyik 'kis falumban' (vagy Jászalsószentgyörgyön, vagy Rudabányácskán), amikor még úgy gondoltam írok az utókornak (gyerekeim) valamit arról, hogy alakultak a demográfiai trendek akkoriban ott, az ősök körében(születések száma, fiúgyermekek száma, 1 év előtt meghaltak aránya, meg ilyesmik) s azt éreztem, hogy mennyivel később is még cholera-ként elhaltaknak írtak halottakat.
Ez a kiadvány is az anyakönyvből veszi a halál okát (amit, tudjuk, tüneti jegyek alapján rögzítettek), csak megszámolnám, jobb oldali oszlopban, hányszor van az évben elhaltak mellé a cholera írva. :)
De azért felteszem 1855-ben és 1837-ben nemcsak kolerában haltak meg emberek Apátiban... Azért végigszámolni több száz kolera halottat, eléggé sziszifuszi. Bár eggyel-eggyel be tudok jelentkezni: 1855-ben szépapám, 1831-ben az ő édesapja halt meg kolerában Apátiban...:((
...még érdekes lehet, ha nem lesznek sehol sem a szülők, hogy 1831-ben 200 (ez úgy-e a nagy kolera-járvány), 1837-ben 290, 1855-ben 265 embert vitt el a kolera.
(megszámolnám 'megvan-e' mindenki a halottiban 1837-ben és 1855-ben)
A iaternak már 'ismerős', s itt is említettem Adatok Szolnok megye történetéből SZML 1980 kiadvány Jászapátinál azt említi, hogy 1829-ben 572 gyerek tanul iskoláiban - ez 3 évvel van ükapád születése előtt - s 1851/52-ben is 645 tanuló volt (az első jászsági gimnázium is itt alakult 1767-ben, s ment át 12 év után Jászberénybe) Népes a település, s bőven voltak a fiatalok is. (1828-ban 7607-en lakták)Túlnépesedése végig, folyamatos.
"A Jászság nagy telepítő községei közé tartozik. 1719-ben Kunszentmártonba mintegy 500 lélek költözik Apátiból......Részt vesznek a jászapátiak a kiskunsági Dorozsma, Félegyháza alapításában is. A redempcióban megszerzett pusztáit az 1800-as évek közepétől benépesíti, új falvakat hoz létre. 1863 után Kocsér fogadja a legnagyobb számú lakost, s mikor 1873-ban tagosítják Kocsért, megindul az áradat. 475 jászapáti család megy oda a község megalakulásáig 1877-ig. A szomszédos Hevesivány puszta lakosságát is Jászapáti adta (ez ma Jászivány). A szervezett kitelepülések mellett az apáti lakosok nagy birtokszerzők, s akörnyező, nem jászsági falvakba sokan telepedtek át az elmúlt száz évben. Így 1900-ban Heves község Sárga-pusztáján 500 kh-nyi szőlőt is megszereznek, többen odaköltöznek. Tiszasüly, Heves Pély is fogad be apátiakat. E kirajzások ellenére feltünő lakosságának növekedése éppen 1869-1920 között...."
Palugyay Kocsért már 1830-tól említi Jászapátinál. Én rászánnék fél napot.
Nagyon elszomorított, amit az egri levéltárról írtál. Nekem mindig készségesen hozták ki olyan anyagot is, amit természetszerűleg előre nem tudtam kikérni, igaz persze, hogy valamiképpen szakmabeli vagyok, és nem családfát kutatni járok...
Viszont elkezdtem átnézni, átgondolni a pélyi és környékbeli kutatásaimat. "Sajnos" (már kutatási szempontból sajnos) a Csehek tényleg többen is vannak azon a környéken, mint az Oroszok:) Viszont átnéztem az adatbázisomat és jegyzeteimet, a környéken a következő Csehek házasodtak be rokonságomba (ez a rokonság persze jócskán több mint ezer főt jelent az 1621-ben ismert pélyi Kalmár Albert leszármazói között...)
Beírom ide, hátha később, a kutatás elmélyülése során be tudjátok majd illeszteni:
1. Az egri, 1849. évi születésű Cseh Mihály 1875.01.11-én vette nőül Kőtelken Faragó Máriát (szül. 1851, Tiszasüly). Leszármazottaikról nem tudok.
2. A füzesabonyi, 1850. évi születésű Cseh András 1874.11.25-én vette nőül Pélyen Bollók Erzsébetet (1856, Pély - 1899). Leszármazottaikról nem tudok.
Van 1-2 Cseh lány házasságáról is adatom, nem tudom, azt megírjam-e?
Amire bizonyosan emlékszem: Pélyen, Kömlőn bizonyosan éltek Csehek, talán Tarnaszentmiklóson is, ez pedig mind ott van Tiszanána, Kisköre mellett... Társadalmi rétegtől függően ugyan, de gyakori volt, hogy ezekben a kis szomszédos községekben egyik helyről költöztek a másikba, majd a következő generáció vissza, és így tovább, de ritka volt a hatalmas nagy távolság. (Én Pély 18. századi házasodási "piacát" vizsgáltam, a legtávolabbi házasodás Törökszentmiklós és Visznek volt 50-50 km-re, Jászladány, Jászapáti, ami gyakoribb házasodási származáshely volt, közelebb esik ugyan, de szintén 20-30 km azért van)
Ami szöget ütött nekem még, hogy írod, nagypapád 1901. évi születésű, de fiad a Lángliliom utcai Mikrofilmtárba készül kutatni. Ezzel az a baj, hogy ott csak az egyházi anyakönyvek vannak mikrofilmen, de csak 1895-ig!!! Persze ha nagypapádék 7-en voltak mondjuk testvérek, és nagypapád volt a legkisebb, akkor dédszüleid házassága valószínűleg 1895 előttre esik!
Esetleg azt nem tudod, hogy a dédmamát hogy hívták? Mert ha nem egy elterjedt név (Kovács, Tóth), akkor az is segíthetne...
