Ha csok-ot is szeretnél akkor szerintem terv is kell hozzá. A terv már csak azért is jó, hogy nehezebben verjenek át. Ugyan ezért célirányos egy TÉTELES kv. amit NEM KIVITELEZŐ készít, hanem TERVEZŐ.
Köszi, nagyjából én is igy tippeltem. Valószínűleg hivatalosan, számlásan fog kelleni, mert megpróbáljuk CSOK-ra intézni, ott ugye elég szoros az elszámolás.
Ami még foglalkoztat, hogy ugye akik a tetőt cserélik (ács-csapat) azokat össze kell valahogy hangolni a betonkoszorú készítő szakikkal (kőművesek) mivel (ha jól gondolom) a tető leszedése után zsaluzzák és öntik ki a koszorút és ezt célszerű minnél rövidebb idő alatt megtenni, hogy ne legyen hetekig fóliázva a ház (tető helyett).
Vagy létezik olyan generál-kivitelező aki mindenestül vállalja a munkát ? Hol lehet ilyet találni ?
Vannak határok -tól -ig, pl szla nélkül, katás mdíj szla áfa nélkül, áfás szla, illetve műszaki tartalomban is lehetnek eltérések, plusz a részletes helyszíni sajátosságok sem ismertek.
Adva van egy kb. 60 éves 110 nm-es "Kádár-kocka" ház, még az eredeti tetőszerkezettel amivel egyre több a gond (meggyengült statikailag, beázik, stb. minden szaki szerint komplett cserére lenne szükség). A házon nincs körbe betonkoszorú csak sárgerenda, ami szintén cserére szorulna (a szakik szerint betonkoszorút kell önteni a tetőcsere során).
Nem tudom hogyan kellene belekezdeni, kitől kellene árajánlatot kérni, főleg hogy itt két szakág is érintett ugye a munkában.
Szerintetek mennyi lehet ennek a körülbelüli költsége ? - Komplett tetőcsere, kerámiacserép fedéssel - Betonkoszorú öntése a tartófalakra - Födémszigetelés (kőzetgyapot).
Nem pontos ár kell (nyilván) csak hogy mennyivel kell kalkulálni.
Az utcánkban az úthibákat földfeltöltéssel orvosolták, gyakorlatilag építkezésről származó töltőföld tele kövekkel és némi építési törmelékkel lett ráborítva az út tetejére. (ez persze nem sokat ér, pár hónap alatt az esőzés és az autók kihordják, és újra előjönnek a nagy gödrök, kisebb lyukak...) Ennek következtében most az út magasabban van mint az enyhén lejtős, beton kocsibehajtónk alja, ráadásul úgy sikerült lerakniuk a feltöltést, hogy most már enyhén felénk is lejt az út (a másik oldalon levő árok helyett). Így minden esőzéskor hozzánk folyik az útról a víz és hatalmas víztócsa alakul ki a behajtónknál. De ami igazán zavar, hogy emiatt az út-behajtó részen sártenger lesz. Ráadásul ez a rész egész nap árnyékban van nyáron is, eső után 3-4 nappal is még tiszta sár az egész (lásd mellékelt kép) amit persze az autó kereke behord a kocsibeállóra is.
Hogyan tudnám költséghatékonyan, egyszerűen sármentesíteni (de legalábbis jelentősen csökkenteni a sarat) a képen jelölt részt? Valamilyen kavicsokkal, kisebb zúzott kövekekkel alaposan beszórni a saras részt?
Csak a vakolatból könnyen kilazulnak/kiesnek a szögek. Egy nagyobb blondel keret meg jó nehéz, nem mellesleg 20-30 ezer ft-ba is belekerül, tehát nagy baj lenne, ha leesne.
Képakasztóból van 2-3 szöges is. Azért az elég sok mindent megtart. Jó, lehet, hogy a Sixtusi Madonnához már nem elég (2,5 x 2 méter), de nálunk a dédnagypapa ilyenen lóg évek óta, és nem panaszkodik, pedig ő sem volt kis ember. :-)
Pur hab? Be kell kenni a festmény hátulját és pár percig a falhoz nyomni erősen :)
Egyébként mi a baj a tipli+csavar kombóval? Teljesen jól működik. Lehet pormentesen is fúrni, ha van hozzá adaptered vagy egy sima porszívód, ha meg kicsit lötyög a tipli, gyorsan gipszel lehet javítani és szépen a felületét is simára húzni. Én szöget biztos nem raknék sehova, Ytongban még csak-csak, de téglafalban teljesen bizonytalan.
Ti nagyobb, nehezebb festményeket, fali lámpákat hogy szoktatok rögzíteni a falra? A falba vert szög nem sokat ér ezeknél. A másik módszer, amit ismerek, az halálbiztos, de elég brutális: fúrógéppel lyukat fúrni, a lyukba tiplit tenni, abba csavart tekerni.
De nincs valami köztes megoldás? Ami a szögnél erősebb, de azért nem kell szétfúrni a falat?
Egyszer regeltem valami külföldi lapon azóta folyamatosan hivogatnának +44 irányból, de tiltok minden hivószámot külföldröl. A régi sansung SW még tudta hogy ha a hivószám eleme a +44 akkor blokkolás, most csak darabonként lehetséges.
Szóval soha senki ne adjon meg nyiltan telefonszámot seholsem.
Lehetséges eseti jelleggel minden egyes hívás előtt letiltsd telefonszámod kijelzését. Ezt úgy aktiválhatod, ha a hívószám előtt beütöd a #31# kódot és utána a hívószámot, és így kezdeményezed a hívást.
Javaslom mindenkinek akit zavar hogy egy NEM adok-veszek fórumot annak használ valaki a legkülönfélébb időpontokban hívja fel a kedves hirdetőt és érdeklődjön hogy pl tüzzellőre vagy hízóra cserélhető-e a szajré. (éjszakai időpontok előnyben)
Továbbá a megadott telefonszámmal más fórumokban helyezzen el pl szexhirdetéseket.
Talán igy felfogja a kedves hirdető hogy nem ildomos egy fórumot spemmelni.
Észak, Észak-Kelet vagy ÉNY külső sarok ha egyszer penészes lesz, figyelni kell utána rá.
Egy oldalon érdesített jó, az érdesített oldal menjen felülre.
Egyszerű alaprajzra V-fugás is lehet, ha tetszik, de ha van pozitív hosszű irányú beugrás mondjuk ajtóhoz három-négy lap szélességben, akkor oda kevés belőle a hivatalosan előírt 30 vagy 40 centi minimum hossz szerintem. Úgy kell indítani, hogy oda egész illetve hosszabb darab jusson, de ha két egymással pont szemben lévő pozitív nyílás van, mint nálam, és a szoba mérete is pont olyan akkor nehezebb vele. Valahogy rugalmasabb az egész a gumis szerintem, kevésbé feszül be. Én arra számítottam, hogy a gumi miatt nagyobb lesz a tűrése, de valahogy nem az volt. Nem akarok általánosítani, lehet, hogy van olyan, ami jobb. Például nálam magasan a már itthon megszűnt Baumax saját márkása vált be, pedig árban középkategória alatt volt. A gumi fugásba picit megülhet a por is.
Nézd meg a lap hosszát és szélességét, mielőtt megveszed, hogy a helyiség méretéhez képest ne kelljen hosszában vágott lappal indítani, hogy a másik szélén ne maradjon majd 4 centi mondjuk, mert az is egy pici szívás, főleg hosszú helyiségben. Ugyanúgy hosszban is változnak, ott is célszerű arra törekedni, hogy kettes eltolással legalább az egyik sort egész lappal tudd indítani anélkül, hogy kis darab maradna. Veszteség is több, és lassabb is, ha két vágott lappal kell indítani.
A szurkot már felkapartam amennyire tudtam spaklival, még a portalanítás és alapozás van az öntésig. A külső fal mellett voltak nagyméretű bútorok a falra tolva, azt most megszüntetjük, mert alatta a falsarok egy része penészes lett.
A régebbi írásod alapján írtam a Ravatherm XPS 300 WB (az az érdesített).
– Mindkét oldala érdesített?
Lamináltból pont gumis V-fugásakat nézegettem (mert csak, mert modern), akkor a tapasztalatod alapján lemondok róla, inkább a hagyományosabbat választjuk.
A 15 cm széles zsalukő elég HA az oszlopok alatt kiszélesíted 30 cm-re. Hogy nincs teher az új részen azért egyértelműen nem merném kijelenteni. A fél méter földnek is van súlya, meg a zsalukőnek is, meg a többi.
Alapozás. A 80 cm az idejétmúlt. Jelenleg a fagyhatár 120 cm. Ha nem félsz akkor lehet kevesebb is, talán még az 50 cm sem fagy föl. Ha nedves, vizes a telek akkor ne legyél annyira bátor.
Ha vasalod a beton lemezt (nem árt) akkor a zsalukőbe KELL függőleges tüskevas az ALJÁTÓL KÜLSŐ OLDALON A VB. LEMEZBE LEGALÁBB 40 cm HOSSZAN FÖLÜL (!) BENYÚJTVA. Különben nem sokat ér. Vízszintes vasalás is kell a zsalukő sorok közé.
Ha nem tudod a meglévő terasz vb. lemezét visszabontani legalább 60 cm-re (vas marad!!!) és az új rész vasalását FÖLÜL rávinni a végét lehajtva, akkor valószínűleg meg fog repedni a csatlakozásnál. Lehet, hogy kétszer.
Repedés ellen sokat segít ha az új terasz alatt (majdnem) tökéletes a tömörítés. A vb. lemez alá jó lenne 15-20cm sóder. Tömörítése mint előbb.
Igazából két réteg vasalás lenne az igazi, de a FÖLSŐ a fontosabb rövid irányban. Hosszirányban az alsó.
Egy 2x8m 0,5 m magas teraszt szeretnénk kiszélesíteni 1,3 méterrel. Tehát ehhez szeretnék építeni 1,3 m x 8 m x 0,5 m -es szakaszt.
Erre menne majd egy féltető polikarbonát fedéssel, tehát az új terasz szakasz szélére menne 4, vagy 5 kehely, amibe a terasztető talpai mennének.
A kérdéseim a következők lennének: 1) Milyen min. vastagságú zsalukövet érdemes használni? (15 cm-es lenne elegendő mennyiség kimaradva, viszont, ha ez keskeny, nyilván vennék szélesebbet). 2) A jelenlegi földszinthez képest milyen mélyre érdemes lemenni? Van aki kinevetett mikor azt mondtam -80 cm-re ki szeretném ásni a sávalapnak a gödröt. Azt mondták mivel alig lesz rajta teher, elegendő -40 cm-re menni. (30 cm sávalap vasalva, majd 2x25 cm zsalutégla és 10 cm betonréteg a tetejére betonhálóval). 3) Hogy érdemes a meglévő (beton)teraszrésszel az új, 10-12 cm vastag betonréteget összekötni? Kell dilatációt hagyni, valami speciális módon tapadóhidat képezni a meglévő esetén? (99%, hogy nem hidegburkolat kerül rá, hanem valamilyen fa, vagy WPC burkolat). Vagy arra az oldalra is kvázi érdemes rakni egy sor zsalutéglát, hogy mind a 4 oldalán fel tudjon rendesen feküdni a betonhálóval megerősített 10-12 cm-es új betonréteg?
Az mit jelent, hogy dohos parketta? Mitől lett dohos? Ha ki van emelve azon a részen az alap, akkor a lábazat felől is nedvesedhet.
A szurkot nem biztos, hogy könnyen fel tudod szedni, van ahol pogácsában van, és feljön a parkettával, de van, ahol aljatkiegyenlítő helyett öntve van nagyobb részen, meg darabos is lehet. Én a pogácsákat meg kb. 3 mm-es szemcse nagyságig a göböket felütögettem, a többit meg telibeönteöttem, nem csiszolgattam, megmaradt rajta szépen. Három szobát csináltam különböző alkalmakkal három különböző aljzatkiegyenlítővel, a hódos áruház saját márkásával volt a legkönnyebb dolgozni. Szöges cipőre lesz szükséged, én gyepszellőztető szandált vettem, kicsit magas sarkú érzés, de anélkül nem tudtam volna rendesen kiönteni.
Ajtót, esetleg ha van erkély ajtót is meg kell nézni, ha befelé nyílik, hogy befér-e a rétegrend. A leírás alapján látatlanban nem tudom, befér-e 5 centi XPS, vagy csak 3. Én az öt vagy három centi XPS-re nem tennék rá még 5 mm-t, és nem simát, hanem érdesítettet tennék. A táblákat fél vagy kétharmad eltolásban rakd le, ha nehezebb vagy, akkor vegyél nem éles talpú papucsot, mert a sarkad picit benyomhatja ha rálépsz. Gondold át, hogy mi lesz majd a laminált hosszú iránya, akkor az XPS hosszú irányát arra merőlegesen rakd le előtte.
Párazárót leteheted az xps alá, ha a garancia miatt aggódsz, de egy sima erősebb fólia is jó. Úgyse tudod hézagmentesen zárni a szélén, és mondom, előfordulhat, hogy nem a padló felől nedvesedik, hanem a fal felől, főleg hogyha szorosan a falhoz tolt bútorok vannak.
Padlóból a minimum szerintem a 8 mm, de néha lehet maradék 10 mm-eseket is találni, ha neked pont tetszik az a szín, az ár ugyanaz vagy néha olcsóbb is. Gumis V-fugásat nem tennék megint, az egyik szobában a háromból az van, és nehezebb is volt vele dolgozni, ékek kivétele után az utolsó darabok hosszanti elcsúszásra hajlamosak voltak nekem.
Parketta gondolom nem lesz újra használva, én négyesével-ötösével ütöttem szét, annyit még ki lehet fordítani, aztán csak utána szétszedni egyes darabokra. Ha normálisan volt lerakva, akkor egyesével nagyobb szobában lassú felszedni.
Teljesen off topic, de nem tudom hol kérdezzem meg, főleg, hogy nagyon sok topik halott.
Rendszeresen hirdetek eladásra tárgyakat különböző oldalakon, főleg a Facebookon. Egyre gyakrabban kapok üzeneteket kamu profiloktól. Azt tettetik, hogy vásárolni akarnak, de ezek az üzenetek fordítóprogrammal vannak írva. Amint kiderül, rögtön törlöm az üzenetet, jelentem és tiltom a profilt.
Mit akarnak ezek?
Ha pedig megadom valakinek a számlaszámom, hogy utaljon, abból nekem lehet károm?
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni: nem fűtött pince feletti szobába új laminált padlót szeretnék letenni. A külső falakon 5 cm EPS80 szigetelés van. Jelenleg a szobában 20 éves laminált padló és alatta egy dohos parketta van bitumenbe ágyazva, ezt felszedném (amennyire tudom). Általam gondolt rétegrend az aljzatbetonra: - Padlopon tunopén alapozó - Padlopon CN68 aljzatkiegyenlítő 3-5 mm - 5 cm Ravatherm XPS 300 WB - 5 mm Basefloor XPS táblás padlóalátét - 8 mm laminált padló Ez így jó lenne? Illetve kell-e vízszigetelés?, ha igen, gondolom az aljzatkiegyenlítő és az XPS közé?
két réteg Betonyp lap kötésben, (12x1250x3200mm cement kötésű faforgácslap). Azt fel tudod könnyen csavarozni az acélszerkezetre felüliről. Jól le kell hálózni és áthúzni ragasztóval, mind a két réteget, hogy valamennyire együtt dolgozón a felület, de a csempét szuper- flexi ragasztóval kell burkolni és min. 2mm fugákkal. Ne legyenek túl nagy lapok, kb.60x30 lenne az ideális méret.
A 3x6m-es terasz fole tervezek egy 2x3 labon allo vas szerkezetu tetot/napozoteraszt epiteni. (Alsoterasznak teto, folul pedig napozo teraszkent lenne hasznalva)
A szerkezet onhordo, a hazfalhoz csak 3 ponton lenne csatlakoztatva, hogy ne mozogjon el.
Folul ha van ra mod, szeretnek hideg burkolatot.
Problemam az, ha csinalok fent egy betonlemezt, amire lehet burkolni, az nagyon nagy suly...
Kültéri vakolathoz keresek élvédőt, ami a vakolóprofil szerpét is betöltené.
Az ajánlásokat olvasva PVC éllel rendelkező horganyzott acél kellene nekem. Elvileg ez való cementvakolathoz kültérre. Ilyet sehol nem kapok magánszemélyként kis tételben. Ahol van az vagy nagyker, vagy nem szállít 3m-es terméket, vagy szállít de jelentős felárral. Sima horganyzott van, de azt min. 5mm vakolattal kell fedni, így a sarokkialakításban nem segít. 30db sarok kialakítása a cél (Kerítés pillér)
(Győr, Pápa, Csorna háromszög környékén keresek, esetleg Szombathely)
A belső fal mellett max. 20 cm kell megcsinálni a kimelést, mert a falra van letámasztva a tető.
A födémgerendák közét nem kell kifalazni, ki lehet tólteni a legsűrűbb közetgyapottal, kivülről jön rá a homlokzati szigetelés, belülről be lehet deszkázni és eltűnik az álmennyezetbe.
Ki lehet önteni a koszorút 30cm emelésssel, mert a födémgerendák között van elég hely, vedrezni kell, de nem nagy a mennyiség.
Szerintem túltolod ezt a kérdést, egy hét alatt meg lehet oldani: cserép le, felemelni, bezsaluzni, vasalni- beönteni, másnap kizsaluzni, most nyáron, ha tesznek 350 kiló cementet a homokos sóderbe, egy jó nap alatt annyit köt a beton, hogy vissza lehet engedni rá a tetőt. Létezik cserépdaru, azzal pár óra alatt lebontják a cserepet, visszaszerelésnél vágni kell, de az is max. 1 nap, mert a tető kicsi.
Azon kéne gondolkozni, a födémgerendákat hogyan kötöd le a vb koszorura?
Be kll építeni egy pallót a koszorura, beragaszttani menets szárakkal és derékszögű horganyzott fém fülekkel két oldalról jól lehet kötni a födémgerendákat.
Ez szerintem erősen engedélyköteles tevékenység. Megváltozik az építmény magassága és statikát is befolyásolja a magasság növekedése, bár jól megépített háznál nincs jelentősége. Csak egy jóindulatú szomszéd kell... Másrészt ha nem kérsz engedélyt akkor nem reklamálhatsz a kivitelezőnél.
Köszönöm válaszod, én is valami ilyesmiben gondolkodtam, csak én a középszelemen négy sarkára gondoltam.
Az is elég szélesen fog, kb. 140 centire fut a külső falaktól.
Ebben az esetben akkor mi lenne a gerendaközökkel? Mehetne oda is beton? Kell valami külső védelem vagy légrés a gerendavégeknek?
Illetve a másik kérdés, hogy ez már engedélyköteles tevékenység vagy elmegy szerkezet erősítésnek (bár gondolom az is az lenne hivatalosan)?
Ha a gerendaközök ki lennének falazva a leggyorsabb az lenne, ha zsalutégla menne ezek tetejére, bár ide meg nem férne be a vas meg a beton ha csak 30 centit emelek.
Ha lebontod a cserepet, otthagyod a lécezést, belülről meg lehet emelni a tetőt. Állítható menetes fém oszlopokkal és doka gerendákkal (akkor kell oszlop papucs is), vagy 15x15 fenyő gerendákkal a födémgerendáktól (hiszen arra támaszkodóknak a talpszelemenek és a székállások oszlopai is). Az oszlopokat méteres osztással kell beszerelni.
Egyszere 3-4 cm kell emelni minden fém oszlopon, minden oszlopot sorra, kell négy ember. És így tovább. Az a tető nem lehet több 3-4 tonnánál (5-6 köb fenyő). A kármik (horgolások) miatt nincs, hogy kiessen a geometriájából.
Az eresz dobozolása: ha lebontod az első lambériát a fal mellett, ott maradhat, az is merevíti a tetőt.
Hidd el, hogy ez egy nagyon egyszerű művelet, 30 cm kell összesen megemelni. A zsaluzó ácsok sietnek, beteszik az oszlopokat, aztán az alsó réteg doka gerendát, utána a felső réteget és a 200x50-cm zsalu lapokat.
Amikor minden a helyén van, akkor beállítják a szintijét a síknak az oszlopokkal (lézerrel), hiszen minden oszlopot meg is kell húzni.
Az sajnos nem megoldás, ha a födémgerendákat is meg kell emelni, túl nagy rombolással járna.
Azonkívül nemcsak a külső falaknál kellene emelni, hanem a belső tartó falaknál is.
Ennyi helyen egyidejűleg amúgy sem tudom hogyan is lehetne, plusz jó eséllyel tönkremenne a gipszkarton a plafonon meg a padló is megsínylené. Költség oldalról már az sem lehet sokkal rosszabb, ha a tetőt újrarakom. Sajnos a 15cm magas födémgerenda nem elég magas a koszorúhoz, mert akkor még talán be lehetne applikálni valahogy a szelemen alá a betont meg a vasat (persze a födémgerenda rövidebbre vágásával, de úgy sem igen maradna elég hely a koszorúnak).
Sziasztok. Felujitottam elszigeteltettem a házamat. A ház 40 cm vastag porobetombol készült 2 emeletes. A kivitelező ajánlasara tettek rá 12 cm vastag rockvool kozetgyapotot. Észrevettem néhány furcsasagot.... Remélem nem vertek at rontottak el nekem a szigetelés. Szerintetek?
1. A kezdő sín vagy lemez mögé nem tettek ragasztót, fellatok a szigetelés moge
2.a táblákat pogacsakkal rogzitettek csak
3. A dubelekek a táblák 4 sarkába tettek úgy 10 cm re az elektol 4 darabot egy tablaba
4. Az ablakok alatt szemre vágtak ki a szigetelést a párkány áll... Így volt amit besaluztak és 5 cm betonnal öntötték ki az ablakok alsó alapjai.... Én meg nem láttam sehol ilyesmit.... Ez nem túl hohidas?
5. A táblákat hol sima oldalukkal befelé, hol kifelé rakták.. Összevissza cserelgetve.
6. A tiplik 22 cm hosszúnak voltak vasból... Nem túl rövid?
Elnézést a sok kérdésért. Remélem kapok rájuk választ.
dobj egy linket, ahol a házképeid voltak a fórumon,
és kellene egy alaprajz is, fedélszéktervvel.
látatlanban, fejből, a korábbi írásaid alapján:
fa födémgerendák alá, azokra merőlegesen, tartófaltól 60-70cm-re zsalugerendákat kellene aláfeszíteni, és ezeket fokozatosan, egyenletesen emelni (fafödémgerendák elvileg/helyesen nincsenek beszorítva a falazatba, de bárhol bármi lehet hibásan építve, ugye).
cserép is fent maradna.. mert miért ne (nagyobb súlyt kell ugyan emelni, de nagy meló a cserép le/felszedése).
aztán a belső oldalra féloldalas koszorúzsalut tenni, kívülről betenni a betonacélt, aztán a külső koszorúzsalut betenni, végül fentről beönteni a betont (kőműves serpenyővel = fangli). ehhez elég a koszorú+25cm szabad magasság.
vasbeton koszorú minimális mérete 20x20cm.
ablakaid fölött sem volt igazi kiváltó (emlékeim szerint), és a födémgerendákat is a koszorú magasságában vagy fölötte kell letalpalni. ezért írom mindig h a födémgerendákat is emeld. azok pedig emelik a fölöttük lévő talpgerendáidat is. az egész fa födémed/tetőd valószínűleg egybe van csavarozva/szegezve, azok egyben mozognak (és egyben merevítik egymást).
csak a talpgerendák emeléséhez valahol alá kellene fognod (de nincs hol), míg a födémgerendákat könnyű megemelni.
de ez alapján ne építs! mindenképp statikusod lássa és írja alá, h ez így jó
Gondolkodtam én is az egyben emelésben (cserép leszedve, csak a fa szerkezet) meg statikust is kérdeztem, de elég furcsának érezték már a felvetést is.
Amire én gondoltam az, hogy plusz megerősítések után a középszelemennél négy ponton lassan megemelni, gerendaközöket felfalazni, majd erre koszsorú.
Ez teljesen elvetendő? Ilyenkor nem kellene bántani a födémgerendákat, belül legalább nem mozogna el semmi.
Ekkor is kellene azért vagy 50-60 centit emelni, hogy lehessen alatta dolgozni (zsalu + vasalat + beton).
Erre milyen javaslatot tudnál ajánlani? Ami megnyugtató is lehet persze, hogy nem mozdul el...
szakmai barbárság volt a vasbeton koszorú kihagyása. mindenki aki részt vett benne, az büntethető (tervező, kivitelező, stb. műszaki szakember, hatóság).
egy helyes út van: az egész tetőt egyben megemeled (a fafödém alatt), építesz egy vasbeton koszorút és ráengeded a fedélszéket.. ezt statikusként mondom.
a többi szabálytalan ködszúrkálás, mert a nyílások fölötti kiváltóid sem voltak szabályosak, ha jól emlékszem.
nem tudod máshogy megúszni, akárhányszor is kérdezed: vagy igy hagyod és imádkozol, vagy megcsinálod rendesen (ez pénzbe és időbe telik, kosszal).
egyben emelve (alulról) még esőben is csinálhatod, mert nem fog beázni.
Falak megerősítését? Ha igen, akkor ez ugyancsak nem a kívánt megoldások közé tartozik ha a nemesvakolathoz is hozzá kell nyúlni,.
Ha a padlástérben történő beavatkozás, akkor már szóba jöhet.
15 éve épült, sátortetős családi ház. 30-as porotherm, tetején a fa födémgerendák (kb. 80cm osztásközzel), födémgerendák tetején fut a talpszelemen.
Van székállás is körben mind a négy irányban.
Hogy miért nincs koszorú? A kérdés jogos, azóta én is sokat tűnödtem rajta. Most a megoldáson gondolkodok minél kevesebb roncsolással (esetleg beázással), úgy hogy közben benne lakunk.
Annyit tehetsz, hogy megkérdezhetsz több statikust. No nem azért, hogy hátha az egyiket sikerül beleerőltetni valami hibás megoldásba, hanem hátha egy másik szélesebb ismeretekkel rendelkezik és tud más megoldást is, mint a klasszikus vasbeton koszorú. De mindenképpen ragaszkodj a statikushoz, aki írott formában adjon tervet a megvalósításra!
Igen már kérdeztem és statikus is vb. koszorút ajánlott.
A probléma az, hogy ebben az esetben a teljes tetőt el kell távolítani (gondolom legalább 2 hétig).
Mivel nem túl régi a tető, nem akartam teljes felújítást, eldobva a dobozolást, újra rakni a csatornát, bádogozást, stb.
Természetesen ez lenne a legideálisabb, ami sok extra költséggel is jár (meg az időjárást is megkérjük hogy addig ne essen ahogy mostanság is szokott).
A tetőt meg lehet erősíteni (utólagos "kötőgerenda" és egyéb erősítésekkel) de akkor ezek szerint ilyen megoldásokkal nem lehet semmiképpen sem pótolni a vb. koszorú hiányát.
Szakaszosan megbontani (sátortető 4 oldala van), oldalanként még élhető lenne, de mivel a talpszelemen is emelkedne, nem lehetne gondolom így kivitelezni.
porotherm gondolom vázkerámia.. attól fosabb anyag kevés van, ha nagy terheket akarsz dübelezni. felülről (lyukak irányában) meg nincs is minősített dübel, amivel számolni lehetne.
eleve minden téglafalnak vb. koszorúra kellene végződnie. ez neked valamiért nincs (tehát biztosító nem fizet, bíróságon te vagy a hibás).
látatlanban mindenki nemet mondott rá (helyesen), de elvileg lehet olyan statikai vázad, hogy a talpgerendára csakis szigorúan függőleges erők hatnak (és valahol mélyebben alatta van koszorú). akkor már nem teljesen kizárt a gondolatod, de ahhoz minden nem függőleges terhet (tető szétnyomás, szél, földrengés) valami másnak valahol máshol fel kell vennie (merevítő rácsok/könyökök, kötőgerendák, stb).
Ha nem akarod, hogy összedőljön a ház, akkor nincs erre lehetőség.
A tetődnek lehet, hogy nem kell koszorú, mert pl van kötőgerenda. Ekkor az áll ellent a tetőt szétnyomni akaró erőknek. Ha van koszorúd, akkor az akadályozza meg a falak szétnyomását. Ha nincs koszorú vagy kötőgerenda vagy hasonló sem, akkor a sima téglafal nem tud ellenállni a nyomásnak és a tető kétfele széttolja a falakat.
Azt szeretném megkérdezni, van-e lehetőség talpszelemen rögzítésére porotherm téglába amennyiben nincs betonkoszorú.
Úgy értem, hogy a szelepment be lehetne-e kötni (horganyozni) valamilyen megoldással a falazatba (pl. valamilyen ragasztott dübel, menetes szár, stb.)?
Egyetértek az előttem szólóval. Azt tenném hozzáh hogy egyértelmű legyen, hogy az alaptest (talaj) teherbírása szempontjából a két legfontosabb, hogy milyen talajra van állítva és hogy az alapozás síkja FÖLÖTT !!! milyen vastag talajréteg van. Ezért szokás a meglévő alap piszkálását 1m hosszú szakaszokban végezni. 1m kiásva, 2m marad. Ha végig mentek először akkor utána arrább mennek 1m-el. És így tovább.
kavics és a lábazat közé mit szoktak tenni? Drénlemezt?
helyes sorrend: ház fal, vízszigetelés, esetleg szigetelést védő vagy tartó fal, XPS, drénlemez (sík oldala a ház felé néz), geotextilia, aztán az "egyméretű" kavicstöltés (sóder, stb.. nem jó)
Délután/hnap reggel csinálok egy fotót és linkelem. (persze a hozzájárulásával! :) )
35 méter a házunk, és ráadásul elmondása szerint lejt is az udvara felénk, de ő tereprendezni nem akar. :) Igaz, hogy 3 hete volt nála egy bobcat rendbetenni az udvart, azóta nem néztem, hogy lejt-e még felénk.
Köszönöm a tippet, megbeszélem vele. Én ajánlottam neki a beton vízelvezető folyókát, letenni a ház tövébe, persze a lejtést biztosítani neki, hogy az utca fele folyjon a víz.
Vagy ez a kavicsos megoldás is jó lehet? Ilyen esetben a kavics és a lábazat közé mit szoktak tenni? Drénlemezt?
Egy rajz (akár móricka), vagy egy fotó jó lenne. Mekkora a szintkülönbség, mi a hossz, stb. Mert lehet, hogy ha a telekhatáron leásol egy sor (akár újrahasznosított) 40*40-es beton járólapot, az már elég ahhoz, hogy elvezesd a vizet a házadtól. Kell -mondjuk- 20 méternyi, az 50 darab, bontottan 10 - 15 000 Ft a jófogáson, oszt' csíny letudva.
A házunkat anno mezsgyébe építettük, és a szomszédunk eddig nem csinált vízelvezetést a telkén belül, és ráadásul felénk is lejt a telke, azaz minden esőzéskor a csatornájából kifolyó víz a mi házunk felé indul meg (főleg úgy, hogy a lefolyó aljához tett csatorna a házunk felé néz).
Na mármost én nem szeretném, hogy kárt tegyen a házunkban. Anno a lábazatra tettünk 10cm vastag xpst melyet 60cm mélyen ragasztottunk fel, és kb 20cm látszik ki belőle. A kérdésem az lenne, hogy milyen vízelvezető megoldások vannak, hogy ne a házamhoz vezesse a vizet?
Telekfeltöltés esélytelen, hallani sem akar róla. Én felajánlottam neki, hogy létezik beton folyóka, amit megfelelő rétegrenddel tegyen le. Vagy ásassa fel a kertet, tegyen le PVC csövet, és csináljon egy szikkasztót. Úgy olvastam, hogy neki kell gondoskodnia a telkén belül a vízelvezetésről, viszont ő erről hallani sem akar, engem zavar, én oldjam meg. Na ez persze nekem nem tetszik, az én kertemben sem csinál senki egy kapavágást, énis megoldottam a másik szomszéd felé a vízelvezetést, oldja meg ő is.
Állítsd középállásba, vagy ECO-ra, ha van olyan a skálán. Az elég az átlagos kajához, úgy van kitalálva. Aztán ne piszkáld, hagyd, hogy időnként leolvassza magát. A kajákat meg fedd le, hogy ne párologjanak.
Ma 16 órakor kihúztam a dugót. Bedugtam a drótot a lyukba, de hátul alig csöpögött a víz. Pár óra után kivettem egy 1,6 kilós és egy 84 dekás jégtömböt a hűtőből. 1-2 liter víz kijött alul, úgyhogy jéggel együtt kb. 4 liter víz jött ki a hűtőtérből. Visszadugtam az áramba és meglátjuk mi lesz.
A műanyag ereszcsatorna lefolyó elemeit összes szokták csavarozni valami önmetsző csavarral vagy passzosak annyira hogy csak az összerakás is elég összetartja?
Az ereszem hibátlan horganyzott fém, de a lefolyót ki kéne cserélnem mert a szomszédban szigeteltek és műanygot szeretnék hogy én meg tudjam csinálni. Gondolom a váltásnál nem lesz probléma, összerakható a két fajta.
Ezt most felolvastam az érintettnek és a válasza a következő: amíg egy autónál elég 1 db szakember, addig ennek a családi háznak az esetében: villanyszerelő, redőnyös, burkoló, kőmüves, ács, bádogos, vízvezeték és gázszerelőkkel kellett volna érkezni.
Ez a parkettások rájbolása, a csontszáraz kemény fán 1-2mm mély hibán jól odaköt a lakkos fűrészpór. Fenyőre, főleg ha látszik is: hajóka vagy ágdugó sokkal és tartósabb és szebb megoldás. Ez idővel elszíneződik a fenyőn.
A vályút nem tudod kivenni, az egyben van a hátfallal, annak a része. Oda fut le a pára a hátfalról, és onnan csorog ki. Most nem is látszik, mert eltakarja a jég. Mivel eldugult, és már befagyott, nem tud kimenni a víz, ezért ami nem fagy oda, az megáll a hűtő aljában, a fiókok alatt, aztán jószerével kicsorog az ajtónál. Ezt találod meg a hűtő alatt. Amúgy sokat segít, ha a párolgó, nedves cuccokat, kész kaját, ilyesmit lefedve teszed be. Meg célszerű meggondoltan nyitogatni, és nem a végtelenségig szellőztetni, mert a gatyád is rámegy a villanyszámlára, meg a szobalevegő is elég párás.
Ja, és nézd meg, milyen fokozatra van állítva a hűtő! Ha túl hidegre, akkor folyamatosan, vagy majdnem folyamatosan megy a hűtés, és nem tud működni az önleolvasztós funkciója. Ezért a pára nem tud eltűnni a hűtőből, hanem a jeget hizlalja. Az enyém (mondjuk az Gorenje) a leghidegebbre állítva gyakorlatilag folyamatosan megy, és fagy rá a pára a hátuljára. Persze nem kell ilyenre állítani, semmi értelme.
Pakold ki, olvaszd le teljesen, pucold ki, és akkor látni fogod miről van szó. Persze eltart majd egy darabig, amíg az a sok jég leolvad. Nem szabad melegíteni, a legegyszerűbb, ha nyitva hagyod egy napra. Utána meg csak közepes, vagy eco fokozatra, vagy az ehhez hasonlóra állítsd, az untig elég. Akkor látni fogod, hogy időnként magától megáll a hűtés, és csöppek vannak a hátsó falon, ezek folynak ki a gyűjtőből alul. Ez a normális, ilyennek kell lennie, így oldja meg a gép a jegesedés megelőzését. Hagyni kell hagy csinálja, nem kell hidegebbre állítani.
Persze amíg nem olvasztod ki, és takarítod meg, addig a probléma nem fog megoldódni. És ha túl hidegre állítod, akkor vissza fog fagyni, főleg ha sok párolgó cucc van benne.
illetve én úgy tudom,hogy azzal a problémával fog foglalkozni a bíróság is,ami a vásárláskor nem volt látható, tehát ha szakemberrel megnézeti amikor vette és kiderülhetett volna akkor nincs utólagos reklamáció
Teszek fel képeket róla. A "vályú" nálunk nagyon kicsi és nem kivehető, így egy befőttesüveget használunk helyette. Azt könnyű üríteni és sokkal több fér bele, így ritkábban kell. Ennek ellenére mostanában sokszor áll mellette is a víz! Az utolsó előtti, vaku nélküli képen jól látszik. Szóval máshonnan is jön a víz. Nem a befőttesüvegből jön, mert azt hetente ürítjük, mielőtt még teljesen megtelne, így abból nem jöhet.
Én a helyedben leolvasztanám, aztán megnézném a hátfalon a kondenzvíz kivezető nyílását. A hátfal alján van egy vályú, ennek van egy kivezető nyílása, ami kivezeti a hátfalon lecsapódó és lecsorgó kondenzvizet a hűtőn kívülre. Valahol a kompresszor környékén egy tálcában ér véget, onnan párologtat a kompresszor hője.
Ez a nyílás, illetve a kivezető cső szokott eltömődni (algásodni, vagy penészedni, a fene tudja). Időnként pucolni kell. Én egy kb. 40-45 cm hosszú 1,5-es szigetelt vezetékkel (MCU) szoktam, az pont el is fér a legközelebbi alkalomig az ajtó polcában. Ha különösen makacs a dzsuva, alulról is megbuzerálhatod. Észre fogod venni, amikor a vályúból kiürül a víz.
Nem igazán ide tartozik, de nem tudom hol kérdezzem meg. Van egy 5 éves AEG hűtőm. Eddig semmi baja nem volt, az utóbbi időben viszont az alsó két polc mögött vastag jégfal alakult ki, ami a legvastagabb részén kb. 5 cm vastag. Mi lehet a gond és mit lehet tenni? Garancia természetesen már nincs rá. Hűteni jól hűt, de csöpög, folyik belőle a víz.
Ügyvédi díjat, szakértői díjat (együtt párszázezer) lehet bukni a peren.
A feketemunkás-anyaginehézséges volt tulajjal szemben lehet akár pert is nyerni. Kérdés, lehet-e bármennyit érvényesíteni az esetleges pernyereményből pl végrehajtó által.
Érdekes hogy szinte mindenhol az ecetet javasolják, azt hittem, hogy az hatástalan a penészre. Van ahol szódabikarbónát is, nekem ezek olyan egyszerű dolognak tűnnek, de kipróbálom illetve utánanézek másnak, ha nem működik és még egyszer köszönöm!
köv. kérdésekben/történet miatt várom a véleményeket és a jogi lehetőségeket.
Van egy ház amit kb. 10 éve építettek a család egy másik országból származik ezt lehetett tudni az eladáskor és anyagi nehézségek miatt váltak meg az ingatlantól. Megtekintéskor és adás-vételkor pár szemmel látható hiba pl. járólap repedések, ceránlap nem üzemelt és törött volt vagy mosogatógép nem üzemelt az eladó kijavította az eladásig.
Az ügyvéd előtt ezek tisztázva lettek, hogy nincs más követelés.
Viszont vannak olyan dolgok amik az ingatlant belakva az évek elteltével derülnek ki.
Első ilyen volt amikor a teraszt egy téli kert építő cég épített be ahol folyamatosak voltak a beázások. Míg egy szakember megállapította, hogy nem a most épült téli kerttel van a gond, hanem az eredeti épülettel. Azaz a szigetelés nem lett megoldva és a falon a kis fenti terasz szakszerűtlen építése miatt történt ázás. A téli kertet építő feleslegesen lett többször kirendelve és mindenféle dolgokat feleslegesen csinált meg. Megoldás a szigetelés volt az eredeti épület egy részénél ami jelentős többletköltség volt.
Másik amit hallottam, hogy a kazán a legnagyobb télben bizonyos hibával leállt. Az eladáskor az eredeti tulaj azt mondta, hogy semmi karbantartást nem igényel csak tüzelőanyagot kell utántölteni és kihamuzni a tűzteret. Egy olyan nyelvű utasítást, gépkönyvet hagyott itt ami csak Ő ért. Aztán amikor meg lett mutatva a hiba nem tudott mit mondani. Viszont a helyi szakemberek szakirodalom és tudás nélkül nem tudtak mit tenni. Az adott család 21 napig épp csak annyi meleg tudott előállítani, hogy ne fagyjanak meg. Egy véletlennek köszönhető, hogy a jelenlegi tulaj YouTube videot talált ahol mutatták ennek a kazánnak a karbantartását. A fent említett 21 napban a mostani tulaj sokszor kisebb füstmérgezést kapott és egészsége is károsodott.
A legfrissebb hír amit ma hallottam, hogy beázás, felhőszakadás után jött a szakember és közölte a végén az egész tető szakszerűtlenül lett kivitelezve.
Ekkor elmondta aki eddig szakember volt mindenki fogta a fejét ilyen kontár munkát nem látott. Azt is elmondta, hogy volt ott a rendőrség és egyéb hatóságok mert egy ideig az eredeti tulaj nem jelentkezett át és kiderült valami feketemunka is. Tegnapi hír, hogy egy másik szakember jelezte, hogy a párkányok úgy vannak rakva, hogy nincs lejtése a víznek és megállva a falba szivárognak.
Nos a kérdés az, hogy érdemes-e az ismerősnek valami jogi procedúrát elindítania-e?
Van pár deszkám, amik betonozásnál voltak zsaludeszkák. Lecsiszoltam őket, gondoltam még jók lesznek valamire. Viszont némelyiknél feketeség van a fában, ez lehet, hogy a koszos víz miatt van? Lehet ezzel valamit csinálni? Próbáltam lefesteni fehérre, úgy nem látszik, de ha színtelen lazúrral festük le, akkor sajnos megmarad, akárhogy is csiszolom. Itt a képen a fehér mellettin látszik a feketeség.
1,5 éve Elmű Hálózat Kft. (Pest megye) még nem kellett a H tarifáért fizetni az A1 amperértékéig. Ki lett fizetve 3 éve a 3*25A-ra elég sok, de a H tarifánál "ingyen" volt a 3*25.
Persze semmi szükség nem volt ekkora amperre, de nem véletlen nagy pár ember orra :D ("-Mennyibe kerül? -Ingyen van! -Akkor legyen nagy!")
Sziasztok. Kb. öt éve Platinum gyárilag színes festékkel festett falat festenék át újra szintén Platinummal, ugyanazzal a színnel.Mit javasoltok, használjak valamilyen alapozót? Alapozóról megoszlanak a vélemények. Van aki azt mondja, hogy ne használjon az ember, mert az lezárja a rétegeket és nem tud megtapadni kellőképp a festék, más pedig úgy vélekedik, hogy bizony kell, mert jó tapadófelületet csinál. Használjak-e alapozót? Köszönöm.
Nem tartozik bele, tehát ha van 25A-ed és kérsz 25A vezéreltet (vagy H tarifát), akkor 50 - 32 = 18 A után kell fizetni hozzájárulást. Ha már megvan az 50 A és az felett akarsz bővíteni, akkor szerintem csak a friss bővítésre kell, de ilyen tapasztalatom nem volt, legbiztosabb, ha megkérdezed a szolgáltatót...
Egy kérdés, aztán egy időre békén maradok, ígérem! :-)
Az "alanyi jogon járó" 32 A-be az új szabályok szerint a vezérelt is beletartozik, vagy azért az külön van? Tehát ha ma van 25 A "rendes", és 25 A vezérelt van, akkor az már 50 A, ezért a "rendes" bővítésénél már minden plusz amper után fizetni kell, vagy csak a 32 felettiért?
Előtetőt szeretnénk egy 7,5 x 3,5 méteres terasz fölé. 10mm-es polikarbonát fedéssel, szarufák 1050 mm-ként. Azt szeretnénk, hogy minél kevesebb lába legyen a szerkezetnek elöl, illetve ha lehet, akkor valamivel kiválthatóak legyenek a könyökfák. Az előtető ház felöli oldalán nem lennének talpak, a szarufákat tartó gerenda a szigeteletlen falhoz lenne rögzítve (a betonkoszorúba).
A könyökfák kiváltásához arra gondoltunk, hogy a lábakat "dupláznánk" 50-60 cm-es hézaggal, amelyeket összekötnénk egymással 2-3 helyen a talpakkal megegyező keresztmetszetű faanyaggal. Ez működhet-e? Egyrészt így valamennyivel sűrűbb lenne az alátámasztás, másrészt az oldalirányú kimozgást ez meg tudná akadályozni szerintem.
A másik kérdés, hogy erre a méretre mi az a minimális keresztmetszetű BSH gerenda, amely alkalmazható lenne a terasztető elülső oldalára, hogy elég legyen csak 3 helyen alátámasztani a talpakkal? (ha működik a könyökfa kiváltására írt ötletem, akkor ugye 3x2 talpról lenne szó. Ez esetben az alátámasztás nélküli szakasz legnagyobb fesztávja 240 cm lenne 2 szakaszon)
- A hallt semmi, mert azt csupa lakott helyiség veszi körbe. (kivéve a lichthof, ami kg. 1 méteres faldarab) A fürdőt szintén semmi, ott az egyetlen "hőleadó" a lépcsőházi fal, cserébe három másik fal fűti. A képen nem szereplő konyhában van egy gázkonvektor, az befűti a mellette levő cselédszobát (4,5 m2) is. A vécé, kamra, előszoba szintén nincs fűtve.
- Lehet, hogy tényleg nem kell H, mert egy 3,5 kW-os klímával beférnek a "sima" rezsicsökkentett tarifa alá is. Ez csak egy társasházi lakás egyetlen (igaz, 30 m2-es) szobája, amit három oldalról lakott helyiségek vesznek körbe. (Az idei leghidegebb téli héten a gázfogyasztásuk 30 m3 volt, ami kb. 280 kWh, tehát 40 kWh/nap, és ebben már benne van a konyhai konvektor, és anyám heti kb. 4-5 m3-es főzési-mosogatási felhasználása is.) A fürdőben a melegvizük vezéreltről megy, a főzőlap gázos, szóval nagyjából a világítás, a hűtő, a mosógép, a tévé, meg a sütő a fogyasztó. Akkor tényleg nem kell új óra, de a 25 A-t akkor is meg kell toldani, szóval akkor meg hálózatfejlesztési költség lesz.
- A mérőhely a lakáson belül van, villanyóra szekrény nincs, nem is férne el a bejárati ajtótól.
- Parapet megoldáshoz gázterv, csövezés, településképi macera (utcafront) kell, az kizárt dolog.
Lehet, hogy a végén marad a 3-400 ezres bélelés, pár csempe pótlással a fürdőszoba falán. (ott lenne az új, szabványos kaminlyuk, meg onnan tudja a kéményes betolni a vízszintes szakaszt.)
én hagynám a gázt,amit lehet arról nyomatni és akkor a klíma ha nem is fér bele,akkor is csak duplájába kerül, a H tarifa kiépítése nem biztos hogy megtérül,max 5-10 év alatt
Ja, 15 méterre a villanyt kell vinni a klímához. (óra-klíma) A kül- és a beltéri kb. egymás alá mehetne a fal két oldalán, az olyan 2,5 méter. A hall fűtése meg nem játszik, mert ott körben lakott helyiségek vannak. Valahogy így:
Köszi! Szóval lehet, hogy ha belül maradnak a rezsicsökkentett határon, akkor a sima, 36 Ft-os nappali árammal is megérheti, csak kell kb. 16 A bővítés? Hmmm... reális, majd átnézem az éves fogyasztásukat gázból is, villanyból is. Egyelőre azt látom, hogy a leghidegebb hetük idén 280 kWh egyenértékű gáz volt. De olyanból azért nem sok van, meg ebben benne van a konyhai konvektor, a tűzhely és a konyhai bojler is. Utóbbi kettőt könnyű levonni a nyári számlák alapján.
ja és 15métert nem fognak szerintem kábelezni klímánál,3méter körül van az ideális távolság, ekkora távon már likviditási problémák lennének a töltőgáznál és eleve a telepítésnél legombolnak a plusz méterekért 3ezret
előrebocsátom laikus vagyok, de most szereltettem klímát januárban és elégedett is vagyok vele, naggyából képben vagyok:
- H tarifa 4-500eft és lebegtetik hogy változtatnak rajta,én nem vágtam bele;
- hálózatfejlesztést az mutatja meg,hogy most mi van,hány amper van és hány klímát akarsz/tok, de ahogy én olvasgattam még a régi vezetékelések is bírják ezeket a modern inverteres klmákat;
- egy klíma,ami már jobb minőség, Midea vagy Fisher is telepítéssel 4-500eft, a japánok még drágábbak és szerintem necces,hogy elég-e egy,a klímafűtés nem nagyon fűt be több helyiséget;
- elbontást passzolom,viszont ajánlom hogy keress egy klímás szakit!
Sziasztok! Kéne csinálnom egy előzetes kalkulációt a szüleimnek (86 évesek, szóval nem ugrálnak az interneten), mert a kéményesek közölték, hogy vagy kibéleltetik a kéményt, vagy elzárják a gázt. Mivel cserépkályha van Héra gázégővel, így könnyen lehet, hogy erre rájön egy gázvezeték csere tervvel együtt, és akkor még mindig egy 50+ éves cserépkályhájuk van, egy hasonló korú égővel. Szóval elkezdtem gondolkodni ehelyett egy hűtő-fűtő klímán.
A tél leghidegebb hetében a gázfogyasztásuk 30 m3 volt. Ez kb. 1000 MJ, ami 280 kWh, azaz 40 kWh/nap. (Egyetlen szoba, egy oldala néz az utcára. Csatlakozik hozzá egy minden oldalról körbezárt, de gyakorlatilag egybenyitott hall, és egy három oldalról körbezárt, egy oldalról a zárt lépcsőházra néző fürdő.) Szóval ide kéne egy klíma. Milyen költségekkel kell számolnom?
- Kell egy új, H-tarifás villanyóra (gondolom), amihez kell egy regisztrált szerelő. Ez mennyibe fáj? (csak úgy tól-ig)
- Kell hálózatfejlesztést fizetni?
- Be kell kábelezni a klímát a lakáson belül (kb. 15 méter vezetékezés az előszoba - hall - nappali vonalon)
- Nyilván kell a klíma, plusz a szerelés. (zárt erkélykorlát mögé menne a kültéri, legalább azt nem kell terveztetni, és alpin munka sem kell)
- El kell bontani a kályhát, meg a gázcsövet, ez utóbbi gondolom terv köteles. (Vagy marad, mert elfér.)
Kihagytam valamit? Előre is köszi!
Feltettem a klímás topikba is, de ez több dolgot is érint, mint a klíma (villany, gáz, engedélyek), ezért hátha...
az útnál mindegy h alulról mi van. ha nem öntött beton/aszfalt, hanem pl. térköves, akkor a fentről jövő fű/gyom mag és a fentről jövő por és csapadék elég hogy megtelepedjenek a résekben. a geotextilia alulról véd, ill. nem engedi magán át a gyökereket és nagyobb homokszemeket. nyomvályú ellen a megfelelő alépítmény (rétegek, tömörítés) és a georács a megoldás
szomszédtól kell szolgalmi jog a szennyvíz átvezetéshez (írásban, földhivatali bejegyzéssel).
ha ez nem szabvány szerinti min. mélységben fut, akkor bármikor kiszedetheti a te költségedre. 1m részben a fagyhatár, részben a felette lévő felszíni terhek elosztására, részben a felette lévő terület használhatósága (pl. ásás/kertészkedés), részben pl. a gyökérállóság miatt is fontos.
Sziasztok! Nagyon régi ház tetőtere járható födémes (beton?), fölötte azbeszt (?) pala. A földön lévő porból csináltunk vizsgálatot, krizotil típusú azbeszt igazolódott belőle. Létezik, hogy nem (csak) a palából jön, hanem pl a födémben is van azbeszt?
Minél mélyebben van a cső annál jobban érvényesül a belső súrlodási szögnek megfelelően a talaj teherelosztó hatása. Meg a talaj önsúlyáé is. Ha a számításokból kellemetlen eredmény jön ki akkor rakd védőcsőbe a haszoncsövet. Hány méter a magasságkülönbség a ház és a kölső út között?
Most több témában egyszerre válaszolnék "Töck Jenő" / "Sequel guru" / Varek kollégáknak.
- Út alá kell mennie - nyeles telek. Mellette szomszéd alatt menne. Nem szeretném ha nála kellene bármit majd esetleg bontani. Más fórumban 1 méter mélységet javasoltak ilyen esetre.
- Nem, az emelkedést félreértettétek szerintem. A telek kb. 120 méter hosszan az utcafronttól sík, onnan indul egy emelkedés kb. 20 % ban. Az emelkedőn kb. a töréstől 20 méterre áll a ház. Jelen állás szerint csak az emelkedő elejéig szeretném mind az utat mind a csatornát bevinni.
- A bekötő pont 80 cm mélyen van kb. Nem értem ezt az engedélyeztetést. Nekem Vasi Víznél annyit mondtak, hogy ott a bekötőpont a telekhatáron. Belül úgy árkolok, csövezek ahogy akarok. Ha elindul a szenyvíz jelentsem be és kész. De amúgy jó ötlet, ott nem is érdeklődtem hogy esetleg ők ásnak-e, csöveznek -e. Megvolt erre a más vállalkozóm, de nem gondoltam hogy ez ennyire bonyolult művelet.
- Csatornától függetlenl úthoz mit mondanátok, kell geotextill vagy nem? Az egy jelentős költség lenne... Meg másnál megállt a víz. Ha kell az antigorit felett lefűkaszálok. Gyomirtózni nem szeretnék. De fűmag felülről is mehet állítólag bele... madár stb...
Mármint ki és miért érdeklődne? Vízműves (jelen esetben Vasi Víz) előadó megmondta, hogy azt csinálok a telken belül amit akarok. Őket az érdekli, hogy a csatlakozási pont szabadon legyen hagyva és elérhető legyen.
15 évet dolgoztam a vízügynél, de már vagy 30 éve dolgozom más területen, nem mindenre emlékszem biztosan. Az 1 o/oo-ben nem hiszek, az gyakorlatilag vízszintes, gyakorlatban ellenesés szokott kijönni belőle.
Itt, ennél az esetnél nem (csak) bizalom kérdése, hanem szakértelemé is. El kell menni a helyi vízműhöz és meg kell bízni, hogy oldja meg. Nem lesz olcsó, de legalább a bekötésnél nem lesz kifogás és nem kell átalakítani sok pénzért. Abban senki se higyen, hogy nem fogják észrevenni. Úgy még drágább...
Szerintem ez nagyon komplex eset, keresnék rá valakit aki csinált már ilyet, és megbízol benne. Nagyok a méretek, és jó sok buktató van benne. Ezt nem a fórumból fogod tudni megcsinálni.
Látod, itt még az 1 százalék-ezrelékről is megy a diskurzus (tudtommal 1 ezrelék az alap, 1 százalék a maximum - a terepet pedig ejtőaknával, "surrantóval" lehet követni ha kell) - pedig nagyon nem mindegy. Én pl tavaly vertem fel egy komplett teraszt, mert a balfék előző tulaj megszüntetett egy összefolyóaknát (idomokkal közösítette két ház nyennyvizét, volt benne 90 fok is gazdagon), állandóan eldugult, utoljára úgy, hogy nem volt más megoldás. Meg volt süllyedve, kontrás is volt. A szennyvízzel nem szórakozunk, fő a békesség...
Én javaslom, hogy csak annyit csinálj meg most, amennyit nagyon muszáj. Tehát pl. a minimál hosszúságú út, alá a csatorna akár nagyobb keresztmetszettel (felbővülni mindig lehet, szűkülni nem igazán!), megjelölve a vége. Nincs még fix elképzelésed! Az a pár tízezer forint amit megnyerhetsz ha egyben csinálod nagyon meg fog kötni, és a végén sokkal drágábban jöhetsz ki. Ráadásul, a csatornát akár végigrakhatod már a meló végén, amikor nem jön több nagygép arra - máris kisebb a rizikófaktor. Tudod, ami nincs ott, az nem tud eltörni, megsüllyedni, stb...
Görögországban csak Rhodos-on jártam, ott nem láttam. De egy madridi szállodában ha lehúzta az ember a WC-t akkor beindult egy daráló(!) és utána már általában nem volt akadály.
Németországban - amikor ott dolgoztam - volt szerencsém gazdaságos méretű szennyvíz elvezető csőhöz. WC használat esetén ha nagyobbra sikerült a szabványosnál vagy a lakásban más berendezés is igénybevette a lefolyót sokszor visszajött amit le akartam húzni...
" 1 % os esésnél méterenként 1 cm a süllyedés 120 méteren 1.2m+ a kezdő 40 cm, tehát 1,6 m."
Az eredeti szövegben van egy 20%-ös (?) emelkedő, aminek a tetején áll a ház. A domb magassága ismeretlen, de nyilván nem 1/2-1 m ha megemlítik. Én abban az 1,6m-ben nem lennék biztos...
Helló ! Addig amíg nincs közcsatorna, addig kár ezzel foglalkozni
A közelben lévő közcsatornákat kell megnézni.Főleg annak mélységét.
1 - 2 max. 4 lakásig elég a 110-es erre a célra gyártott narancssárga csatornacső. Plusz a szokásos idomok.
A közterülettől be felé, a telekhatárhoz közel,de mindig bent van az un fogadó akna. Eddig készítik a szolgáltatók.Ez az un. fogadó akna korábban beton volt ma már inkább műanyag.
A kijővő cső általában min. 40 cm.
1 % os esésnél méterenként 1 cm a süllyedés 120 méteren 1.2m+ a kezdő 40 cm, tehát 1,6 m.
Anno én 26 m telken belüli csatornát építettem, 3 db tisztítási lehetőséget építettem a rendszerbe. nem akna , hanem Y idom az egyik szára a felszínig ledugózva.
Az árkot elég kisgéppel kiásni,kerülni kell az utat felette,jobb ha mellette van.
A lejtést pontosan beállítani.
Anno én kis papírhajókat küldtem végig a vezetéken.
Vekengem itt korábban, hogyan rakjam ki ezt a mintát térkőből, kb 40nm-en, hogy ne kelljen folyamatosan a "térképet" böngésznem hozzá:
A megoldás az lett, hogy vettem átlátszó agrofóliát (a legvéknyabbat), arra átrajzoltam a mintát (a minta maga 90x120cm, én 150x150-es darabra másoltam át, ezzel könnyű volt dolgozni). Két különböző formában / eltolásban, hogy azt tudjam használni ami épp praktikus. Megjelöltem a kitüntetett pontokat (a minta jobb alsó sarkát) mind a kövön krétával, mind a fólián a könnyebb illesztésért.
Aztán illeztettem a már kész kőhöz, és ahol rakni kellett, megnéztem mi jön (2-3 darabot), felhajtottam a fóliát, leraktam, visszahajt. Egész haladós volt.
A meglévő hálózatra történő csatlakozásnál melegen fognak érdeklődni a lejtviszonyok stb (terv is nagy valószínűséggel) után. Ilyen esések mellett lehetnek gondok a bekötésnél.
"Csatorna fektetés technikai paraméterei: (Mehet-e út alá, ha igen milyen mélységbe javasolt és hova? Két autó keréknyomvonal közé feltételezem.)"
Valamivel kisebb a földnyomás ha két kerék nyomvonal közé épül, de nem olyan nagy a különbség. Talajtól függ.
"Milyen átmérőjű cső javasolt – Volt olyan vízvezetékszerelő, aki egyből azzal kezdte, hogy ha nem lesz napi használatban a csővezeték, nagyon gyorsan el fog dugulni.)"
Ná 125, de inkább Ná 150 amit javaslok.
"120 méteren hány tisztító aknát, milyen sűrűséggel építenétek be? (Eddigi javasolt: Féltávnál egy és fent a kiállásnál a háznál egy.)"
Kell bele energia-törő akna, az aknák számát az fogja meghatározni. Nem vagyok csöves, de a megengedett 1 ezreléket nagyon keveslem. Még az 1%-t is. 1 ezrelék az gyakorlatilag vízszintes. 3-5 ezreléket padlólejtésnél szokás alkalmazni. A lejtés megállapításához nagyon javasolt egy hossz-szelvény. Az út miatt is.
Elképzelhető, hogy túldimenzionálom a megoldandó feladatot de nem szeretnék később nagy újratervezéseket ezért inkább jól körüljárnám a segítségetekkel is. Nyeles telek tulajdonos vagyok és kb. 120 méter hosszú behajtó út építését tervezem a telkem hátsó részéhez illetve előtte a telekhatáron lévő csatornacsonkról csatorna bekötését (árokásás, becsövezés) illetve hátsó részbe vezetését az út alatt. Egyelőre csak egy csatornakiállást szeretnék létesíteni. A telek hátsó részében áll egy enyhén emelkedő részen egy közel 100 éves nem lakható vályogház (családi örökség), melynek sorsa még nem dőlt el. Vagy felújítás vagy bontás lesz a későbbiekben a sorsa. Jelen állás szerint az sem tiszta, hogy amennyiben a ház le lesz bontva akkor könnyű szerkezetes (konténer vagy más technológia) ház vagy hagyományos tégla – beton családi ház épülne a helyére. Esetleg a ház jelen kontúrjai és alapjai mentén téglából felépíteni egy ugyanilyen házat csak már nem vályog falakkal. (Építészi javaslat.) Máshonnan a telekre bejárás nem megoldható. (Hátulról elzárt telkek, domb és erdő). Vízvezeték szomszéd telke alatt felvíve, áram oldalsó telkekről érkezik jelnleg a házhoz. (Későbbiekben a régi árambekötés újratervezése esetén remélhetőleg a földkábel is megoldható majd onnan.) A tervezett út végén szintén kiszélesedő autóbeállók kapnának helyet. Gyakorlatilag egészen az autóbeállókig sík terepről beszélünk, utána indul egy kb. 20 % meredekségű domb, amin a ház is áll.
Valamilyen stabil útra szükség van, mert soha nem volt tömörítve a föld és jelenleg bármilyen személygépkocsival is nagyon nehezen járható a terület. Főképp csapadékos időben. (Kertészkedünk, hátsó részből rendszeres fa lehordás van utánfutóval.). A minimális cél az volna, hogy olyan út készüljön, amelyet bontás esetén a 9 tonnás JVC sem szed szét és vályogház renoválás esetén kisteherautók felvonulására (tető faanyag, kisgépek) is alkalmas legyen. Az se baj, ha olyan szilárdságú út készül, amin nagyteherautók is fel tudnak menni egy esetleges tégla – beton ház építése esetén.
Előljáróban annyit, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a ház és terület további sorsának eldőléséig lehet ajánlottabb lenne csak a csatorna csövet felvinni és egy sima murvás (esetlegesen tükör nélküli) szerviz utat csinálni de az út alsó kb. 15 méterén szolgalmi jogos használatára kerül sor a szomszéddal 4 méter szélességben. Ő szeretné a saját részét minél előbb kerítéssel ellátni állatai miatt illetve állandó utat használni. Ha ezt meglépi, innentől az út építése még nehézkesebbe válik. Kényelmesebb megoldás lenne most egy állandó út elkészítése. Megoldás lehet az esetleg, hogy az fix rész csak a közös szolgalmi határig készül el, onnantól murvás terítés lenne ugyanis a fenti ház/ építkezés sorsa lehet, hogy még nem a közeljövőben dől el. Feljebb a „nyeles” rész legszűkebb része kb. 3,4 méter. A csatorna fektetését a saját nyeles telekrész alatt szeretnénk megoldani.
Több poszt is volt már behajtó út kiépítés témakörében az elmúlt években, igyekeztem kiszemezgetni a legfontosabb tanácsokat de lenne nyitott, megerősítésre váró kérdés azért. Mint pl.:
Csatorna fektetés technikai paraméterei: (Mehet-e út alá, ha igen milyen mélységbe javasolt és hova? Két autó keréknyomvonal közé feltételezem.)
Csatorna: Milyen átmérőjű cső javasolt – Volt olyan vízvezetékszerelő, aki egyből azzal kezdte, hogy ha nem lesz napi használatban a csővezeték, nagyon gyorsan el fog dugulni.)
Csatorna : 120 méteren hány tisztító aknát, milyen sűrűséggel építenétek be? (Eddigi javasolt: Féltávnál egy és fent a kiállásnál a háznál egy.)
Csatorna : Esése mekkora legyen?. (Elvileg 1 ezrelék a maximum megengedett méret de itt talán nagyobb kell-)
Út technikai részletek : Mekkora lenne a javasolt szélessége? (2,5 – 3 m között hallottam eddig javaslatokat. Kiszedett földmennyiség miatt nem mindegy.)
Út technikai részletek : Rétegrend - anyagok, tükör mélysége mekkora legyen?. (antigorit áll környéken olcsón rendelkezésre.)
Út technikai részlet: Legyen –e geotextill vagy ne a zúzalék alá? Na ez nagyon megosztó kérdés. Az ellenzők szerint megfogja a vizet és nem engedi elfolyni. Pártolók szerint össze fog keveredni a föld – anyag.
Altalanos technikai kérdés: Nagygépes vállalkozóval inkább? (9 tonnás gép) vagy kisebb forgó kotróssal (1-3 tonna) csináltatnátok? Kisebbet preferálnám, szimpatikusabb vállalkozó de mintha sokkal tovább tartana neki gépmunkaidőben. Földet amúgy közelbe kellene vinni. Lehet, hogy billencsesse
A hétvégén eltávolítottam a panel lakás egyik szobájának faláról a tapétát és a képen látható sárgás - gondolom - ragasztó maradt hátra. Ezt mivel tudom eltávolítani? Illetve glettelés előtt el kell-e távolítani? Köszönöm a segítséget!
' Az a fal ami pont 80%-ig föld alatt van elég ferdén lett kivitelezve kb 10cm'
'egy félszuterén, a falak kőböl van'
Inkább pince mint szuterén.
De mindegy.
Belülről ügyködni nem érdemes amíg nem száraz a fal.
Körül ásni ( nagy munka ),majd szakszerű vízszigetelést tenni a fal külső felületére.Nemárt a fal alá is tenni.
Belül is kerülni kel la porózus anyagokat Az ytong,a gipszkarton ilyen.
olyan vakolat kell oda ami szellőzik,,,valami adalékkal..
Pincéből is lehet kitűnő emberi tartózkodásra alkalmas tereket készíteni. Meg kell nézni a körúti Apécai Cs J.Könyvesboltot vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottság előadó Termét. Vas u. Pincékből kitűnő terek.
Igen, statikus is látta, nincs repedés, se semmi intő jel. Kint a járda és a fal között sincs rés. Valószínüleg így sikerült a köveket rakni.
A ytong mögött a régi fal felületén, valószínüleg a ytongon is lehet ez nem látszik. Télen szinte könnyezett a fal. Aztán jobb lett most ebben az esős időben megint elkezdett vízesedni - félek ez már nem pára -.
1) vettünk egy betonkeverőt és jelzés értékkel kiraktuk az ajtó mellé, hogy biztos lássa.
3) kívűről tervezzük megbontani és rendesen le drainezni, lehet kap bitument is, csak hát odáig kiásni.
4) ablaknyitás, hővisszanyerős szellőztető - valószínüleg ígyis-úgyis kelleni fog -.
Igen, pedig nem volt szempont a hőszigetelés. Senki nem érti miért hagyták ott azt a rést.
Az éppen felújítás alatt álló házunk első szintje egy félszuterén, a falak kőböl vannak. Az a fal ami pont 80%-ig föld alatt van elég ferdén lett kivitelezve kb 10cm volt a eltérés az alja és a teteje közt. A kőműves azt tanácsolta, hogy ne legyen vakolva, hanem ytongból eléfalaznak. Ez el is készült, de a falat nem a régi falhoz építették hozzá, hanem hagytak egy kb 8cm-es üreget. Namármost páralecsapódás, "ömlik a víz" és a többi... Tud valaki megoldást ami nem azzal jár, hogy ez egész ytong falat le kell bontani. Én azon gondolkodtam, hogy 80-as fúró koronával 1,5m-enként lyukakat fúrok fellűre és allul is, ezzel kicsit átszellőztetve.
Ezt ha ma Magyarországon megússza 1 misi alatt mindenestől, akkor örömtüzet gyújthat és ugrálhat is felette...a felét fogyasztja dolgon is had nevessünk egy kicsit.
Amit leírtam az igaz. A gáz égésfüstje hideg, a fához képest.
Mennyibe kerül újra rakatni vagy kibélelni egy 10 méteres kéményt? Ezt csak akkor érdemes megcsinálni, ha muszáj.
20 éve létezik kondenzációs kazán, a felét fogyasztja, mind a hagyományos. Ki lehet vezetni a falon a dupla falú csövet, csak meleg gőzt nyom. A hátránya , hogy meg kell oldani a savas kondenzvíz elvezetését.
A legnagyobb belső vízmelegítős falikazán a 32Kw-os- amihez nem kell szivattyú és vezérlés, ez minden lakóházat elvisz, elég melegvizet készít két mosdónak. Ebből a legdrágább a VIESSMANN VITODENS 110-W, tokkal vonóval, 1300 Euró. Beszerelni egy régi helyébe egy óra, az anyag a módosításokhoz kb.100 euró.
Látom/ olvasom,hogy szegény Gézát továbbra is nagy költségbe vernétek !
Ki kell béleltetni azt a kéményt...méghozzá merev alu csővel, aztán azt a kb. 1m -es kéményfejet megjavítani.
Kb. 25 éve egy nyilt égésterű gázkazán kéményét a következőképpen.
Volt egy akkor kb. 15 éves kéményem amit olajkályha égés termék elvezetésére használtam.
Már az olajkályha használatánál látszott hogy valami nem stimmel.Elkezdett a felső része erodálni. Azaz a tégla külső felülete lepattogzott,mitől mástól mint a fagytól.
kb. 10 évi használat után született a döntés, hogy átépítés.
Fagyállónak mondott,igazolt téglát az un.beledit építettem vissza,majd ment tovább az olajkályha.
Sajnos a jelenség nem állt meg,tovább pattogzott a tégla külső felülete .Átvertek a beledivel...ennyit a magyar tanúsításról.
Közben átálltam a gázfűtésre.. fég nyílt égésterű kazán Ez 30 éve volt. A jelenség továbbfolytatódott,sőt fokozódott.Döntés újra rakás helyett(amimár egysze volt ) ) kéménybéleltetés. Akkor 25 éve két lehetőség volt alucső - merev falú -,vagy fürán béleltetés.
Nagyon emlékszem az első ajánlattévő megkérdőjelezhetetlenül,kijelentette hogy furán.
No mondom majd megrendelő eldönti, hogy mi kell..
Azt persze egy nagyképű bélelőnek nem kell tudni,hogy a megrendelő és az ajánlatkérő ( Bemutató) ugyanaz személy.
Majd értesítjük.
Jött a másik,felmérni, ajánlatot tenni,az ár rendben okoskodás nem volt, jöhet. Jött is harmadnap,hozta a 120-as alucsöveket,majd félóra múlva kiderült,hogy nem fér bele- (a felmérésnél a nézegetés kevés volt ).Ok.akkor a 110-es. Másnapra kellett kiderítenem , hogy elég...igen elég a kb. 10 - 12 kW teljesítményhez.
Megcsinálták,papírt is adtak róla. Azzal kellett volna az az akkor mindenható kéményseprő főhatóságnál jelentkeznem.
Telefonon,mondá az üi. elég lesz majd a kazáncserénél bejelenteni.Szerencsére a kazánok jók... az első 23 évig ment,a második megy már vagy 7 éve. A bélelés
sikeres volt, az erózió megszűnt.
Magárólaz erózióról. A tégla nem fagyállósága miatt lépett fel.
Vagy 2 évig mértem is a mértékét.Eső víz gyűjtő hordóba egy szezon alatt fél azaz 1/2 fándli fagyási hulladék.Nem jelentős.
de azért hogy az akkor még ellenőrzésre járó okos kéményseprőknek ne legyen támadási felületük, kijavítottam a kéményfal külső felületét.
2 kg fehér cement,piros por festékkel festve, aprólékosan a sérült felületekre felvíve. Még a fugákat is odafestettem.
Azóta minden rendben.
Majd az esedékes kondis kazánnál lesz probléma a szűkület. Bontással vagy más úton valókivezetéssel megoldjuk.
Meg fogsz lepődni, hogy az a rohadt reluxa mi mocskot magára bír szedni. Szerintem a húzogatástól, meg tekergetéstől statikusan feltöltődik. Nekünk a két ablak között volt pár évig, amíg ki nem vágtam. Időnként szerelni kellett, mert rendszeresen elkoptatták a lamellák a húzó meg állító zsinegeket. Ez mindig kb. fél kilónyi por eltávolításával kezdődött, pedig gyakorlatilag zárt környezetben volt, csavarokkal összehúzott két ablaktábla között.
A parkettát nem kell vízbe áztatni, meg öntözni. Látatlanban meg lehet kockáztatni, hogy nedves, de nem csurgós, jól kicsavart feltörlőrongytól nem lehet baja. Én hagynám száradni két nekifutás között, aztán úgyis látszik, hogy mennyire tisztul. Amúgy sem árt oda egy leheletnyi Domestos, soha nem tudhatod, milyen fuszeklivel császkáltak rajta. :-)
köszi mindenkinek, a kecó jelenleg ures csak 1 konyhaszekrény van. fuggony helyett van reluxa vagymi a tököm(belul) de akkor nekiállok takarítani és meglátom ablak, konyhaszekrény, 1 baj van a padló parketta régi, nem a mostani laminált, ez mennyire bírja/bírhatja a vizet? fel lehet ezt mosni?
Ez így van! A zsíros, összefogdosott felületeken a legbanálisabb mosogatószer (PUR és társai), meg jó sok türelem tud csodát tenni. A vízköves, szappandzsuvás mosdón, mosogatón, meg a 20% -os ételecet hígítás nélkül, csak azzal is éppen úgy vigyázni kell, mint a hypóval.
Annyit tennék hozzá, hogy a hypó (Domestos) meglepően jó a szagok hatástalanításában. A saját klórszaga meg pár nap alatt kimegy. Falra, textilre viszont NE kerüljön! A festéket kifakítja illetve ha túl tömény, akkor le is szedi a falról. Nagyon hígra kell keverni (10l vízhez mondjuk fél-egy deci)
Lehet hogy az ózongenerátor helyett többre mennél egy alapos takarítással. Minden lakástextilt a mosógépbe, vagy a tisztítóba, minden mosható felületet, ajtót, ablakot, járólapokat, konyha csempét, szekrények tetejét mosószeres vízzel jó alaposan lecsutakolni. Beleértve mondjuk az olyan apróságokat is, mint pl. a lámpabúra. Aztán majd látod, hogy a fal mennyire vette be a szagot.
most költöztem egy új albérletbe és hát itt külföldön nem ismerik a tisztasági festés fogalmát.
van itt egy kis kaja szag kb mindenhol szerencsére csak 55m2. a kérdésem hogy ezt a kajaszagot szerintetek egy ózongenerátor el tudná tüntetni vagy marad az újrafestés? szerencsére kevés bútor (még). kinek van efféle tapasztalata az ózongenerátorral? mert a marketing szövegekbe látom hogy műxik a kérdés...
Arra gondoltam mondjuk, hogy fejjel lefele kirakni a már elkészült kőre (pl geotextilre rajzolt sablonra), és onnan húzni-rakni, de sztem minden elmozdulna alatta. A plexi dettó... JA, és sablonból is kéne vagy 5-6, annyi minta van egyszerre kirakás alatt kb.
Kösz - imádom az orosz siteokat. Nem tudom ez honnan lett koppintva, az eredetijét szívesen megnézném, de a lerakásban hirtelen nem látom hogy segítene (azon kívül, hogy más mintákat is tartalmazhat)
Így van - ez a három méret van, vágni nem kell. Sőt, az ismétlődő minta (keret) pont egy sor a raklapon egyébként. Magát a raklap-sort úgy ahogy van, nem tudom felhasználni (bár csábító lenne, hiszen csak 2-2 követ kellene kicserélni), mivel a színezése a köveknek úgy van megoldva, hogy az irtó ronda lenne. Ez egyébként "Semmelrock Citytop Kombi" térkő. Elkezdeni el tudtam, értem a logikát a képen. Jobbra 90 fokkal forgatva kezdtem a "jobb alsó" sarkából a burkolandó téglalapnak. Az így "alulra" eső oldal mentén tudok haladni folyamatosan, ezzel nincs gond.
Szóval azt értem hogy hogy álljak neki, ez megy is - arra keresek megoldást, hogy amikor magát a kövek lerakását csinálom, hogy tudom ezt anélkül, hogy minden egyes pozíciónál 10-15mp-ig keresgessem hogy milyen helyre milyen kő megy. Bemagolni meg nem tudom, ez nekem már túl bonyolult megjegyezni.
A lentebb említett színezős módszert kipróbálom, hátha segít. Esetleg bekészítem előre (akkor nem kell sokat vándorolni a térképen), és aztán olyan sorrendben rakom le ahogy praktikus. Mert az nem működik, hogy balról jobbra ívben pakolom, hiszen a különböző méretű kövek miatt ez hamar elmászik, a fugákat is nehéz így tartani... Esetleg lecekkel jobban vizualizálni az éppen rakott minta határait, plusz néhány jellegzetes "kitüntetett pontot" is megjelölni mintán belül a gyors tájékozódáshoz.
Ha felbukkan még valami világmegváltó ötlet, megköszönöm, ha nem, akkor marad a szenvedés. Majd kérek valami sütit a lányoktól cserébe.. :)
Nem kell vágni semmit, mert irtó csúnya lesz. Ezek általában prémium minőségű térkövek és jó a matrica, nincs eltérés a darabok méretében.
Kiszámítod, hogy hány S fér el területen. Megcsinálod az egyik sarkot derékszögbe a szegéllyel és kiméred, hogy hányszor S fér be az S méret mindkét irányba, azt kitűződ és lebetonzod a szegélyt. Ezeknél a fajtáknak minden sarkot derékszögben kell kitűzni. Ha esést is kell adni, akkor is a derékszög játszik.
Utána feltöltöd a síkot, amit a szegélyek képeznek a 0-8-al vagy CKT-vel (ezt vasrudak segítségével síkra húzod). A szint a térkő vastagságával plusz 1 cm, mert azt le kell döngölni.
Itt három méret van. Ezek a 10 vagy a 12.5cm többszörösei. Ez jelölöm S-es. Ha egyenlő számú különböző darab van a palettán, akkor a közvetkező az eljárás.
Látsz egy kivastagított keretet a képen. Azt kell ismételni. Ez a minta.
Azt rakjad ki bárhova a lehúzott síkra.
Nézd meg képet figyelmesen.
A jobb oldalán a keretnek látod, hogy a el van tólva a minta 1x S-el felfele. A bal oldalán látszik, hogy a minta el van tólva 1xS-el lefele.
Ezután csak azt kell kitalálni, hogy hol kezded a burkolást a szegély vonalától.:)))) Ez szokott lenni ezekkel a fajtákkal a nagyobb szívás.
De szerencsére ennél ez adja magát. A mintát beszereled 1xS távolságra a szegélytől. Aztán jobbról balra: 2Sx2S, 2Sx2S, 1Sx2S, 3Sx2S, 2Sx1S és egymás fele két darab 2Sx1S.
Én minimum bevonnám a lányokat a munkába. A 10. kő után tuti meggondolnák magunkat. :-)
Elb@szott egy minta, látszólag minden logikát nélkülöz és ha jól látom vágni is kell elég sokat. Nem buli első munkának ilyet választani. Persze ha idő mint a tenger és az idegrendszer is bírja...
De hogy valami építőt is mondjak - én kinyomtatnám a mintát A4-re és az azonos méretűeket ugyanazzal í színnel kiszínezném. Talán visz valami rendszert a káoszba, ami a lerakást is gyorsítja.
Jesszus! Segíteni nem tudok de együtt érzek. Remélem nagyon hálásak lesznek a lányok :)
Ki kéne rakni az alakzatot valami plexin ami alatt a már kész alakzat van, mint minta, aztán letenni és csussz, kihúzni alóla a plexit. Bár gondolom csak a murva baszódna el.
életemben először térkövezek. Alap, ágyazóréteg megvan, teszem a köveket - viszont a minta követése kifogott rajtam.
Kombi térkőt raknék le, ebben a mintában:
LEraktam már kb 5nm-t, de irtó sok idő megy el azzal hogy "böngészem" a térképet, hol járok, mi a következő - merthogy próbálom sarokból terjedve rakni.
Krétával megjelöltem a "kezdőpontot" minden minta-egységnél, de nincs ötletem hogyan lehetne ezt hatékonyabban csinálni. Van valami ötletetek? (Esetleg egy alkalmazás, ami a telefon kamerájával mutatja hogy milyen minta kell a meglevő mellé, na az is jó lenne.. :)
Ha tudnám rakni folyamatosan, kb 3-4-szer gyorsabb lenne... TI hogy csináljátok?
Köszönöm!
(u.i.: tartottam ettől, ezért egy egyszerűbb mintát gondoltam eredetileg, de a család nőtagjai meggyőztek hogy mégis inkább ez legyen...)
1. Lengősarok nélkül, egy 180 fokba nyíló ajtóhoz kell egy küszöb keményfából.
Veszel 3/8-as és 1/2-es gázcsövet.
A felesből levágsz egy 5cm hosszú darabot, kifúrod a küszöböt és beleragasztod. Ez lesz az alsó anyazsanér.
Fent a tokcsapot kiszerelhetőre kell készíteni, erre rá kell hegeszteni egy laposvasat, két lyukat fúrni rá és kivésni a helyét fent tokcsapon, ez lesz a felső anyazsanér.
A 3/8-os csövet levágod az ajtó magaságára +10 cm, átfúrod négy 6-os fúróval.
Az ajtó élire gyalult két sanfrént, a tokozatra is, a csövet felcsavarozod az ajtó élére. Az ajtóba bereszted a csövet egy felsőmaróval és csavarokkal rögzíted. Amikor felszereld az ajtót, a felső anyazsanért fel kell húzni a csőre az ajtón, bedugod a csövet az alsó anyazsanérba és betolod a tokcsapon a vésésbe a felső anyazsanért, a két csavarral rögzíted.
2. Létezik a Heafelenek egy elég masszív asztallap zsanérja- ami átforog 180fokot, talán max. 26mm vastagságnak, ebből 3 darab megtart egy tárolóajtó, a felszerelésen kell egy kicsit gondolkozni.
Hello. Szembe jött egy probléma amiről nem gondoltam hogy ilyen bonyolult. Kis kerti kaput (Bramac lécen kerítés léc, egyszerű) szeretnék a sufni falára tenni zsanérral de úgy, hogy mindkét irányban nyíljon. A Szögkerben mutattak egyet de 8ezer forint volt, szerintem ilyen vadnyugati bárok rugós ajtajához van ilyen.
Nekem nem kell rugó sőt. De valaki tudja, hogyan lehet megoldani, hogy 180 fokban mozogjon a kapu?
Első körben tisztázzuk a jelenség (épület)fizikai hátterét:
Falazott kéményeket fás tüzelésre használták.
A földgáz égéstermékének (a kisebb kilépő hőmérséklete miatt) nagyobb vízgőztartalma és egy savas kondenzátumot képez, ami a falazott kémény állagát tönkreteszi (a nedvesség a falazat anyagát áztatja, télen a víz megfagyhat, a sav kioldja a fugákból a kötőanyagot). Ezek a hatások megnehezítik vagy megakadályozzák a a füst távozását a kéményen keresztül.
A kémény kibélelésével meg lehet változtatni a kondenzációs harmatpontot.
Utólasogosan kibélelni ezt a 10 méteres falazott kéményt, szerintem nem lehet, mert szemre nem elég nagy a keresztmetszete.
A kondezációs gázkazánoknak létezik egy átálakító tartozéka, amit a falazott kéményekbe be lehet építeni, de annak az átmérője csak kb. 160mm. A kondenzációs hazán égésterméke jóval hidegebb, mind egy hagyományosnál és a savas kondenz le van vezetbe a kazánból.
Gondolkozzunk:
A kéménynek az a szakasz, ami a belső fűtőtt térbe van, lehet, hogy nem volt kitéve a kondenzációs folyamatoknak.
A padláson és a tetőn kivüli haladó szakasszal biztos gond van.
Sajnos meg kell bontani a tetőt, hogy állványzatot készits a kémény újrafalazására, de egy cserépdaru felállításával megúszható az állány. Annak a szerkezetére (amit meg lehet tőrni az eresznél) rá lehet erősíteni két alumium létrát, amivel két irányból meg lehet közelíteni a kéményt és a kosarába lehet szállítani az anyagot is.
A kémény újrafalazása után 10cm homlokzati kőzetgyapottal (amit lehálózól és levakolsz és egy új fedővel) megoldható a hőszigetelés.
Nem celom a dragabb megoldast valasztani egyaltalan. Ket komuves is latta mar, es egyik sem mondta hogy lehet javitani is. Ha mondtak volna, termeszetesen azt valasztom.
Igen, arrol a kemenyrol van szo. Miert lesz penzkidobas az ujrarakas? Tobb helyen is at lehet latni a kemenyen a hianyzo habarcs helyen. A kepen is latszik, hogy alig maradt mar benne habarcs, attol tartok osszeomlik egy nagyobb viharban.
Mennyi lehet ennek a belelese kb?
A pincetol a tetoig max 10 meter magas lehet a kemeny, es es ha jol emlekszem 150mm atmeroju a kemenycso ami a kazanhoz megy.
Ez egy regi gazkazan kemenye. Hoterm 35 a neve. Azert kell ujra rakni, mert nehany helyen kihullott a falazohabarcs a teglak kozul, es at lehet latni azokon a helyeken, de csak egy bizonyos szogbol nezve latszik. En eszre sem vettem, szomszedom szolt, hogy a haza vegebol latszik. Oda alltam es onnan valoban latszik.
Akkor ez egy kandalló kémény? (Mert nem a szokásos, régi, 13*13-as, hanem 27*13-as, ebbe alul 200-as füstcső megy.) De ha jó, akkor miért rakatod újra? Egyébként elvileg akkor már foglalkoztak, legalábbis az oskolában tanították, hogy miből lehet kéményt építeni, és 84-ben már olyan rettenetes hiány sem volt, hogy tököt-mákot bele kellett volna rakni.
Nem ismerem a padlószintet a terepszinthez képest. Ha a padó alatti szigetelés a terepszint alatt van akkor ha nincs fölhajtva a szigetelés nem fog kiszáradni.
Igen van szerencsére végig GV, kb padlószint alatt 10-15 centivel.
A gépi vakolatot csak azért néztem, mert gyorsabb meg gondolom szebb eredményt lehet elérni, de cserébe a munkadíj horror árban van. Anyagban gondolom lehet ugyan azokkal dolgozni azzal is.
Egy sorban 5db tegla van ha jol latom. Ez a haz 1984-es. Nem tudom mennyire foglalkoztak akkoriban a fagyallo teglaval, de en egyetlen torott teglat latok, felulrol a masodik sorban jobbra.
A víz, ha már belement a falba akkor ki is fog jönni
Alul lélegző vakolat akkor azon jön ki. Várhatóan a fal nem lesz vizes, de pára az lesz a szobában.
Gépi vakolat, hol jön ki a víz?
Gipszkartonos szigetelést még nem láttam ilyen szerepben, de attól még lehet jó.
Ha a szigetelés alul folyamatos lesz akkor néhány hónap alatt kiszárad a fal. Biztos, hogy van a falak alatt szigetelés? Ha nincs, akkor mindíg vizes lesz.
Egy földszinti Wekerlei lakás felújításának olyan szakaszába értünk, ahol kicsit megakadt a projekt. Sajnos mindenki mást mond, és elbizonytalanodtam.
A történek onnan indul, hogy kipakoltunk mindent, felszedtük a régi burkolatokat, és leástunk 20 centit. A szerelőbetont leöntötték, és majd az ezen lévő GV lemez összeér a falban lévővel.
Ami biztos, hogy padlófűtés lesz. Most van az hogy a falakkal kellene foglalkozni. Ugye a villany miatt elég sok helyen martuk szét, plusz a fürdőben és konyhában úgy 80%-ra le van verve.
Sajnos penész van, bár most hogy locsolom a betont nem annyira lep meg a dolog, mivel az egész olyan mint egy szauna. A mennyezet gipszkartonnal lesz megcsinálva, mert a 285-ös belmagasság sok, és így tudnánk ott kábelezni mindent.
Több lehetőség merült fel.
1, Minden helységben 1 méterig leverni a mostani vakolatot, és alul új "lélegző" vakolatot felrakatni. Utána glettelni az egészet. Persze mindenhol levakarni a festékrétegeket is. (Ez talán a legolcsóbb)
2, Minden vakolatot leverni, és gép vakolással az egészet vakoltatni. (Ez a legdrágább)
3, Mindent leverni és gipszkartonozni. (Sajnos ez is elég horror)
Egy nyilván valamennyire vizesedő mésztéglából épült lakásnál, melyiket javasolnátok? Közben be lett injektálva, és a külső lábazatot is tervben van leverni, és XPS-el körberakni. (szellőzőkkel)
Szerintetek melyik megoldást érdemes választani?
Gipszkarton azért olcsóbb lenne mint a teljes gépi vakolás, de nem tudom hogy akár szellőzőket belevágva, fog-e penészedni a jövőben.
A régi vakolat azért nyilván nem mai darab, itt-ott hallani kopogtatásnál hogy már nem az igazi, ezért félek a részleges vakolástól kicsit.
A 1200 fokon kiégetett kerámia cserép 150 fagyási ciklust bír ki (-18, +22) jele Fxxx.
A klinker tégla és fali burkolólapot is 1200 fokon kiégetett termék ez is F150.
Ilyen hőmérsékleten sziklátüveg olvadék képződik kerámiában, ami kitölti a pórusokat, ami csökkenti a vízfelvevő képességet. De vannak olyan gyárak, ahol hozzáadnak az agyaghoz kvarchomokot, szilikátüveget, stb.
Egy szerkezeti üreges Porotherm tégla fagyállósaga F15, 15 ciklust bír ki.
Az attól függ, mennyi időre tervezel vele. :-) De viccen kívül. Ha egész téglákból van, akkor ez -gondolom- egy 13-as kémény, azaz 4 db tégla / szint, ami habarccsal együtt 7,5 cm. Szóval 53 tégla / folyóméter. A különbség 20 eFt/fm, és akkor tuti nem fog tíz év után a fejedre dőlni. A te pénzed, a te döntésed.
Egesz teglakbol van kirakva, nem kell vele kinlodni.
Nekem azert fura ez a fagyallosag mert tglabol vannak tobb szaz eves epuletek is vakolatlanul es allnak, nincs semmi bajuk. Ha akkor tudtak fagyallo teglat csinalni, akkor most miert csinalnak olyat ami nem fagyallo?
Egy kemeny teton kivuli ujra rakasara keresek komuvest. Tudtok ajanlani valakit vas megyeben?
Masik kerdes, hogy nezegettem netem, hogy milyen tegla kell hozza, es azt olvastam kismeretu tomor fagyallo kemenytegla kell.
Beszeltem egy komuvessel, mondtam ezt neki, de azt mondta minden tegla fagyallo, ilyet meg nem hallott hogy fagyallo tegla.
Akkor most a komuves tudja rosszul es valoban van erre valo fagyallo tegla, vagy ez a fagyallo megnevezes csak egy marketing duma amive dragabban tudjak eladni?
Értem. Ez már nem lesz beépítve, mert egy most beépített rész elé csinálom :) ámbár az eredeti terasznal van a lábazat alatt is szigetelés. De az egybe épült a hazalappal, sztem azért.
Kimaradt, ha később be akarod építeni. Nekem van a terasz alatt, bár most már valószínűleg nem lesz beépítve. Eladásnál előny. A terasznak is rendes alapozása van. Lásd mint előbb. Nekem megérte még így is, nem volt annyira drága.
Teljesen off topik, de nem tudom hol kérdezzem meg. A mai naptól ha kommentet írok a youtube-on, akkor az nem jelenik meg egyik videó alatt sem. Beírom a kommentet, de amint frissítem az oldalt, a komment már nincs ott. Fogalmam sincs mi történt, délelőtt még minden rendben volt. Nem kaptam semmilyen értesítést esetleges korlátozásról vagy tiltásról.
Valamennyire ez is felújítás, nem vagyok árakban benne...
Pennyben most 2000 -t van Meistercraft tűzőgép leértékelve, 3x 500 kapoccsal. 8-12 mm -ig hozzá kapocs, 4-14mm-ig fogad be kapcsokat. Amazonon ugyanez 16 EUR legolcsóbb ajánlat. Elsősorban tetőre ponyva rögzítés lenne esetlegesen a cél, de sokminden másra is jó lehet....Megérné szerintetek?
Szabad-e az ablak feletti előregyártott porotherm áthidalót megfúrni 10 cm-es csavarral? Előregyártott aluminium teraszt szeretnék telepíteni és a tetőgerendákat tartó 425 cm hosszú gerendát a homlokzatra kell felcsavarozni. Ebből 150 cm az ablak fölé esik, és erre a szakaszra is esik 2 csavar. Azt tudom, hogy a födém gerendákat nem szabad megfúrni, de az ablak feletti gerendákra nem tudom mi az előírás, lehet-e belőle gond? Magasabbra, az áthidaló fölé nem nagyon tudom feltenni, mert ahhoz a lábai nem elég magasak.
Miért ne lehetne megoldani? Csak pénz, munka és idő kérdése. Látatlanba nehéz véleményt mondani, hogy mennyire egyszerű/olcsó/gyors az átalakítás. Érdekes lehet, hogy pontosan mire támaszkodik az a fal amit el akarsz bontani, mert a maradéknak el kell bírnia a megnőtt terhelést. Számít az is, hogy a kibontott falszakasz fölött i rész mekkora terhelést kap (kiváltás), a kiváltó milyen hosszan fog felülni a falra, mert nem terhelheti túl a megmaradt falszakaszt. Mindezt annak a figyelembe vételével, hogy ha jól emlékszem a salaktégla nem különösebben daliás. A födémgerendák melyik irányban dolgoznak? Stb. Legalább a meglévő állapotról kéne használható terv.
Adott egy ház amit felújítanék viszont régen nagy divat volt a folyosó, én viszont sok értelmét nem látom, így falszakaszt bontanék. A probléma ott van , hogy ez egy főfal. Alul pince van (betongerendás és nútos kerámia béléstestek), felül pedig gerendák / fadeszkák / fólia / beton. Kb 3-4 méter szakaszt nyitnék egybe (az se baj ha oszlopnak maradnia kellene, súlymegtartásból). A fal pedig salaktégla.
Nem lesz attika, mert csúnya és elvesz a kilátásból is, illetve sokkal bonyolultabb elvezetni belül, minden centi számít, mert galéria is lesz alatta. Kb így lesz:
Statikai vizsgálat megtörtént, mostanra dőlt el, hogy utólag pótlásra kerül a vasbeton koszorú.
A födémgerendákat be kell sűríteni, a gerendaközöket a szélső falakon körben téglával felfalazni és annak a tetejére mehet a 25x30-as koszorú.
Természetesen a cserép és a cseréplécek le lesznek szedve, mert amúgy is ki kell cserélni a tetőfóliát. Az ajánlott megoldás itt a teljes tetőszerkezet elbontása lenne, de akkor valószínűleg a lambéria dobozolás nagy része sérül és a csatorna se hiszem hogy ugyanolyan állapotában fog visszakerülni. Az előző hozzászólásban megakadt a szemem az "emeld meg a tetőt..." részen. Mivel a legnagyobb súly (cserép) amúgy is lejönne, a tetőszerkezet maradna fent. Esetleg lenne mód arra, hogy a fa szerkezet egyben megemelésre és aládúcolásra kerüljön kb. 40 centit a teljes elbontás nélkül? Vagy ez már gondolat szinten is gyorsan elvetendő?
Ahogy Tondolos király mondta Rejtőnél: a tipp jó. :-) Végül is megpróbálhatom, csak akkor a vékonynak valahogy nem klappol az alakja. De ha már maga a szelep úgyis kuka, mit veszhetek egy ilyen próbával is? Ha már a tanulópénz ki van fizetve...
Köszi mindkettőtöknek, megpróbálom úgy. Egyébként ez a gyűrű egy kis semmi, a púp nem "anyagvastagságból van", hanem csak meg van formázva, azaz a másik fele homorú. Azt hiszem, elmegyek valami rendesebb boltba, és veszek másik szelepet, ezt a 2500 Ft-ost a Praktikerben adták tegnap délután, zárás előtt egy órával. De hosszútávon többnyire a minőségi az olcsóbb.
Tényleg drága sajnos. 80nm készül nálunk, de fény az meg jó, ha télen is van valamennyi. Egyébként nem drágább egy jól elkészített zsindelyesnél. Ott is elszálltak az árak. Csak ugye ez nem annyira tartós. Az első komolyabb jégesőnél szerintem meg fogjuk bánni :))
Elvégeztem a youtubeakadémiát és ahogy látom ott is inkább a belső oszlopos megoldást preferálják.
Sziasztok! Nyilván nagyon amatőr kérdés, de mit csinálok rosszul? Eltört a mosdónk leeresztő szelepe.
Az is megérne egy misét, hogy tud egy 5 éves spiáter(?) öntvény annyira ropira rohadni, hogy a leszereléshez nem is kellett szerszám, szétmállott a kezemben.
Szóval vettem egy újat, műanyagot, mert az talán nem rohad, becsavartam, eresztett. Meghúztam, eresztett. Még jobban meghúztam, erre a műanyag kis "excenter csöcse", ahol a dugót mozgató kar megy be, letört. Nyilván túlhúztam, ez egy dolog, 2500 Ft-ért még belefér a tanulópénz. De milyen sorrendben kell a tömítő gyűrűket beraknom, hogy ne csöpögjön? Én az alábbi sorrendben raktam be.
Egy kicsit meg kell rágni ezeket a szerkezeteket, mert sok pézbe is kerülnek. A pk.. nagyon drága, a tartozékai még drágábak és muszáj lesz megved az alu rögzitő profilt, amit csak a szarufára tudsz rácsavarozni. Ha nincs jól megcsinálja, úgy pattog melegben a polikarbonát, hogy zavar alatta étkezni.
Olvasd el még egyszer, amit írtam és probáld megérteni. Be lehet szerelni az oszlopokat a fal mellé.
Ott van a 3D rajz, le kell vágni a szarufákból az eresz kilógást, a hátsó szelementől.
Bentről kifele áramlik a pára- amit ki kell vezetni a széleken, van aljzatbeton a lejtésnek, hőszigetelés, vízszigetelés, még egy aljzat a csempének. Azt hogy zárod le kivülrő a kerületén és hogy rögzíted a korlát oszlopokat?
Az, hogy a külső falon felvezeted a hőszigetelés és arra ráviszed a szigeteléseket és az aljatbetonokat a födémről, nem jó megolás, mindig baj lesz vele.
A falak tetején meg kell jelenjen egy 15 cm magass beton perem, addig vezeted a rétegrendet, a peremet külön kezeled (általába lemez vagy kő burkolást kap) oda szerelsz korlátot is.
Ebben az esetben le kell vezetni a vizeket a belső térbe, de ez általába megoldható az álmennyezeten.
Nekem nem ilyen van, hanem ultraszűrő (ez kicsit drágább, szénszűrő is van utána és pár előszűrő), de tényleg szűr, esővizet kell szűrnie és még a büdös vízből is ivóvizet csinál.
Mint írtam, monolit vasbeton. Közben úgy néz ki, hogy találtam embert rá, de még nem tudom mennyi lesz. Lehet hogy a csempézés lesz az én dolgom :D 20x120-as lapokat 15ezer/m2 raknak O.O
Köszönöm. Ez is jó megoldás, de az asszony fejbe lőne, ha bent lenne a faltól 1méterre az oszlop. Arra is nehéz volt rábeszélni, hogy közvetlenül a fal tövéhez tegyünk párat…
Afrikában tanultam. Amikor lementünk a Szaharába akkor az autó légszűrőjére egy megolajozott női harisnyát húztunk a szaharai por ellen. (A homok púder finomságú.) A harisnya éppen hogy csak olajos volt, de eszméletlen mennyiségű port szedett össze. Ha elszennyeződött kimostuk, újra megolajoztuk és mehetett tovább. Jobb volt mint a gyári légszűrő.
Ezt a csomópontot nézd meg, ott a 3d rajz is a hozzászólásban.
Ha jó emlékszem 16-os polikarbonát volt rá szerelve, 36 nm a tető.
4 oszloppal, úgy lehet megoldani, hogy az oszlopok tengyelytávolsága 4x4 méter. És kiengeded a szelemeneket és a szarufakat az ereszeknél.
Ez a szerkezet el van tólva a ház falától kb. 1 métert, de a szarufák felső végé csatlakozik a ház falához.
A Te esetedbe, a ház fala és az oszlopok között kell legyen 5-6 cm távolság, de a szarufák végére szerelt függőleges deszka hozzér a falhoz. Abba kell készitsz két lekötést a falba, át a hőszigetelésen,
M10-as menetesz szár és ragasztás elég, ez alig lesz terhelve, csak merevít.
Ezt a pergolát úgy szereltük be, hogy az egészet összeácsoltuk, a szarufákat isz felszeltük együtt és betóltuk a fal mellé. A oszlopvasalatok talpa 220x220mm kazánlemezből készült és amiután a helyére került a
szerkezet, lefúrtuk talpakat az alapra.
Amit láthatod, az oszlopok 15x15 méretűek és a szelemenek, valamint a rá merőleges kötések 7.5x15 méretű fogópárak, bevállazva 4cm az oszlopokba. De ez egy rétegelt faszerkezet.
Ha a karkötések is 12x12 méretűek, akkor elég egy 2.5cm-es bevállazás az oszlopoknál. Tehát a két fogópár között a hézag 15-5= 10 cm, így 1+1 cm be kell vállazni a 12x12 karkötés mindkét oldalából. Ezek a vállazások nagyon jól kimerevítik a szerkezetet.
Az oszlopok és a karkötések illesztése csapfészkes: felsőmaróval meg lehet csinálni a csapfészkeket, körfűrészzel a csapokat.
A polikarbonát rögzítésénél használj 40x60-as gyalult léceket, 45cm tengelytávval.
Igazad van! Megkérdezem tőlük e-mailben. De gyanítom, hogy nincs, mert ha lenne, akkor büszkén kitennék az oldalukra.
Nekem eszembe se jutott volna ilyet venni, de ajándékba kaptam és úgy voltam vele, hogy ártani nem árthat. Viszont most válság idején minden fillér számít, még az évi 10 ezer is, hiába nem nagy összeg.
Van két levegőtisztítóm is, azoknál legalább látom (a szénszűrőn), hogy 2-3 hét alatt szép kis pormennyiséget szednek össze. Habár a HEPA szűrőket már rég cserélni kellett volna, de sajnálom rájuk a pénzt, méregdrágák. Úgy vagyok vele, hogy a nagyobb porszemcséket a szénszűrő is felfogja.
nagyon gyorsan és visszafordíthatatlanul eltávolítja a szennyeződést és a baktériumokat
Visszafordíthatatlanul? Aha! A többi állítás sem rossz, de már ez az első felvet bennem pár olyan kérdést, ami miatt a továbbiakban nem szívesen foglalkoznék vele. De ha a család lelki nyugalma megér évi 11 eFt-ot, akkor nem gond.
Ha már építkezés topik... Ha veszel kőzetgyapotot vagy téglát, ahhoz a gyártótól kapsz egy teljesítménynyilatkozatot, ami leírja, hogy az adott termék mit tud, mit garantál a gyártó. Találtál valahol olyat, ami hiteles és elég informatív ezzel a vízszűrő termékkel kapcsolatban?
Annyit azért jeleznék, hogy a gyártó hivatalos weboldala szerint "csak" a klórt szűri ki (és ott sem adtak meg pontos értéket), ez ellentétben áll azzal, amit a bioboltos linked állít, mert ott az van, hogy ez egy mindenféle fémet meg hasonlót is kiszűrű szuperuniverzális dolog: https://aquaphor.com/faucet-filters/modern.
Hosszú ideig tevékenykedtem a vízügyben, de mint statikus. Azért valami ragadt rám az iszapon kívül is. A nem teljesen megbízható véleményem az, hogy lehet hasznos is, ha kiszűri az arzént, mangán sőt a vasat is. Meg még lehet több olyan anyag ami szintén nem kívánatos. Alapvetően a mindenféle szennyeződéstől mentes víz nem egyértelműen hasznos. Gondoljunk az ásvány és gyógyvizekre. Inkább parasztvakításnak tartom ezeket az izéket. Ha a víz arzénes stb. (lásd föntebb) és ezeket TÉNYLEG ki is is szűri AKKOR hasznos szerintem.
Ezt saját magam csinálom úgyhogy inkább megy az oszlop a fal mellé. Meg persze ugyanúgy rögzítem majd, mint a klasszikus módszer. Folyékony dübel szitahüvellyel, menetesszárral. Az oszlop a gerendával meg elosztja majd a terhet, ha ki akarna csavarodni a falból.
Ami még kérdés lehet, hogy mikori a ház, és esetleg a padlásfödém van-e szigetelve és nem a tető... abban az esetben alternatíva lehet a ház tetejének szarufáihoz csatlakozni, kikerülve az egész gerenda rögzítése problémát, jó eséllyel viszont ács kellhet hozzá.
Wow. Köszi a kimerítő választ. Titokban azt hittem elég a 16-os menetesszár 70 centinként. Lehet, hogy inkább rakok belülre is oszlopokat a fal mellé. Az egyszerűbbnek tűnik(igaz ez jóval esztétikusabb).
Ki kell vésni a hőszigetelést és beépíteni egy fém konzolt, beragasztani a falba PC20-as betonvassal, arra felrögzíteni a szelement, 5 méteren legalább 4 konzol szükséges.
Ezt a konzolt le kell gyártatni egy fémkonfekciósnál. Készítettem pár éve egy rajzot is róla, de nem kapom.
Kerestem egy gerenda konnektort, ami lehet, hogy megfelelne.
Egy ilyen gerenda tartó konnektorból fel be kell vésni legalább 4 darabot, szakboltba kapsz: WBZ 37 cikkszámot keress.
180mm talpan van négy nagy furat. A felső kettőbe beteszel két M16x200-es csavart. Készítesz egy asztalossal 14x20-as rétegelt 25cm hosszú fa elemet (három réteg gyalult pallóból), a végén egyenes lapolással, aminek a mélysége 10cm.
A két anya fejét beereszted elembe (fostner fúró), becsavarozod a konnektorba a fa elemet és a konnektort beragasztod a falba, falnak való Fischer (FI PS 300T+ FIS H hálós hüvely) vagy Hilti ragasztóval. Akkor ki fog lógni a falból egy 14x10x10-es csap. Veszel egy 5 méteres 10x20-as szarufát- ez lesz a szelemen, kivésed a csapfészkeket, felakasztod a csapokra és a felüliről belefúrsz a kötésbe egy 6 x200-as szerkezeti csavart.
Ha rendesen tömörítve van a talaj és a lemez alatt a homokos-kavics/zúzottkő és a rámpák alatt föl van vastagítva a lemezalap 20 cm vastagra akkor nem feltétlenül kell a sávalap. A lemezből ki kell tüskézni a zsalukő falakat. Én nem spórolnék a vassal (pláne ha elmarad a sávalap), mert a rámpák alatt alul, a rámpák között és mellettük (közelükben) fölül kell a vas. Igazából a teljes lemezben kétsoros vasalás ajánlatos a lehetséges aláüregelődések illetve a lemez változó terhelése miatt.
Szeretnénk egy nagyjából 5x5méteres polikarbonátos pergolát a teraszunkra. A házon van 15centi szigetelés. Az lenne a kérdésem, hogy a szarufákat tartó gerendát a falon hogyan érdemes rögzíteni úgy, hogy a stabil legyen? Köszönöm a segítséget előre is!
Készítek egy lemezalapos, könnyűszerkezetes műhelyt, amiben helyet kapna egy autószerelő rámpa, betonból. A két rámpa egymástól kb. 120 centiméterre lesz, a rámpák 30 centi szélesek, 40 centi magasak és 3,5 méter hosszúak lesznek. Mind a két rámpa alá készülne egy-egy sávalap is, azonos geometriai méretekkel.
A kérdés az, hogy hogyan érdemes ezt csinálni?
1, Kiöntjük egybe a két rámpát sávalapostul, így a lemezalap megszakításra kerül a rámpák alatt.
2, Kiöntjük a két sávalapot, betüskézzük, ráöntjük a lemezalapot, és erre megépítjük zsalukőből a rámpa felső részét, így a lemezalap nem kerül megszakításra.
A lemezalap 15 cm vastag lesz, 6x150x150 háló lesz az alsó harmadában. a föld feletti része a rámpának 30 cm széles zsalukőből készül, két szál 8-as vassal soronként.
Lapostetős, monolit vasbeton födémes nappalit építtettem hozzá a házamhoz és az lenne a kérdésem, hogy mennyire nehéz egyedül vízszigetelni a tetejét? A párazárást (bitumenes lemez) megoldják még, de a vízszigetelését már nem vállalja a jelenlegi kivitelező. Arra gondoltam, hogy pir szigetelőpaneleket teszek le, lejtésképző pirrel együtt, majd ezen át valahogy rögzíteni kéne az eresz cseppentőjét (aluminium? csavarozva + ragasztva?), és a pir lapokra öntapadós bitumenes lemezt gondoltam két rétegben.
Az első rétegnek amúgy is öntapadósnak kéne lennie, viszont mivel én nem tudok lángolvasztani, arra gondoltam, hogy a második réteg is öntapadós lesz. El tudom rontani, ha odafigyelek rendesen és betartom a leírásokat? Még néztem olyat is, hogy gumi EPDM lemez. Ezt elég egy rétegben, viszont lehet hogy sokkal drágább, mint az öntapadós modifikált bitumenes lemezek.
Erre kerül majd a 8mm-es geokasírozott szivárgólemez, majd drain esztrich, feszültségmentesítő és fagyálló burkolat.
A fa burkolatokhoz értek. Csak klasszikusokkal foglakozunk.
Léces
Kőris, gözőlt bükk, abachi és nemes faanyagokból (gőcsmentes kell legyen), lécekből lehet összehozni ilyen jellegű burkolatokat, de kell hozzá egy tökéletesen síkba húzott szerelései váz.
Ilyen szerelési rendszer létezik készen, vagy ki lehet vitelezni. Nagyon jó belső hangcsillapító.
Az én cégem, csak nagy termeket burkolt ílyen rendszerekkel, de nem lakásokat (rádió és film studiókat, anfiteatrumokat, épületek bejárati termeit, lépcsőház falakra és mellvértekre). Kőtőelemek rejtettek.
Elég nehéz megoldani, hogy nem mozdulkanak el egymáshoz képest a lécek.
Lapos
A lapos burkolatok talán egyszerübbek a kivitelezés szemphontjából, meg kell tervezni minden lapot és szükséges a szerelőváz is, a lapok osztására belépítve. Ennék furnérozott lapokat használunk.
A léces változat kis mennyiségnem nagyon drága, talán 3-400 euró/nm.
A lapos talán olcsóbb.
A felületkezelés a műhelybe készül, teljesen egységes kell legyen az egész felület.
Léteznek kész gyári lapok is, de szabni őket a helyszinen és az éleket le védni elég drága. A kész lapok szerintem nem 20-30 évre készülnek.
Van még egy fajta, 3D.ben szerelt viszintes elemek, ilyeneket is készitettünk.
Szívesen olvasnánk véleményeket különböző falpanelekről, 3d-s falburkolatokról. Ha van valakinek tapasztalata, akkor ossza meg velünk. Köszönjük. Ilyen falpanelekre gondoltunk: falpanel galéria
Köszönöm. Perelni biztos nem érdemes, mert a szomszéd valszeg magától is fizetne. Nem olyan nagy összegről van szó, kb. 50-80 ezerről. Ismerős kőműves fogja megcsinálni olcsón.
Kicsit off topic ez itt de két dolgot lehet tenni. El kell olvasni a biztosítási kötvényt, hogy mi és hogy/mennyire lett biztosítva, utána lehet alkudozni a biztosítóval vagy a felügyeleti szervvel. Teljesen mindegy hány éve fizette a biztosítást. El kell olvasni, hogy mi és hogy volt biztosítva.
A másik, hogy természetesen lehet követelni a szomszédtól a kár megtérítését. Lehet ez könnyebben is mehet, ha neki van erre vonatkozó biztosítása, de ha nem akar fizetni, akkor lehet perelni is, persze ezt többnyire nem érdemes sajnos a macera miatt.
Egy barátom így járt: a melléképülete a szomszéddal telekhatáron van és a szomszéd fájának ágai a szél miatt ledöntötték a melléképület kéményét, betört pár cserép és beázott a födém, mivel csak hetekkel később vették észre a sérülést (a kémény a szomszéd felőli tetőoldalon van, így ő nem lát rá).
Kijött egy ember a biztosítótól és 50 ezerre becsülte a kárt. Végül csak 15 ezret adott a biztosító, ami semmire sem elég. A kéményre valamiért nem adnak, de a 15 ezer csak a kőműves benzinköltségét fedezi (3-4 alkalommal kell majd kijönnie), az anyagköltséget már nem, a munkadíjat meg pláne nem.
Lehet valamit tenni? Évtizedek óta fizette a biztosítást, évente kb. 80 ezret. Kérje el a javítás költségét a szomszédtól?
Akkor az UV folia nem csak az ibolyántúli sugárzást veri vissza, hanem az infravöröst is.
Tehat igazuk van.
Megnéztem a Saint-Globen weboldalan es a SGG PARSOL Bronze 6mm üveg a szabvány szerint 0.3 -2.5 μm hullámhosszát szűri. (UV 0.28 -0.38 µm , infra 0.78 -2.5 µm).
Természetesen kifele es befeles is. Az UV folia is meg kell feleljen ennek az szabványnak.
De telén laposabban sut a Nap es laposabb szögbe éri a külső részét a fluxus az ablakon, a belsőt azonban merőlegesen, így val. tartom, hogy telén hatékonyabb egy ilyen vedelem, mind nyáron.
Nálunk nincs nagyon meleg nyáron, de télen hidegebb van, mi ezt egy spéci black-out függönyt szereltünk a nappaliba (aminek az nagy ablakai délre néznek), télen, amikor lemegy a nagy be vannak húzva és elég sokat számít.
Köszi. Nos, volt kint a szaki és Llumar, tükrös közepes UV áteresztő képességű fóliát javasolt a helyszíni felmérés után. (68 % uv áteresztés. ) --- Nem az elégséges fénybejutás, hangulat foglalkoztat. Szerintem ezzel nem lesz gond. Inkább az, hogy ha nyáron 6-8 fokos hűtési eredményt ér el a fólia akkor az télen nem jelent-e közel ugyanannyit, mert akkor meg nem jön jól ha hűti a lakást. Ez egy nagyon jó energiafelhasználású, szigetelésű lakás , nem lenne jó ezt a téli előnyt elveszteni. ----------- Meglepő módon a szaki és mások véleménye szerint télen ez a hűtés kompenzálva van azzal, hogy extrán szigeteli az ablakokat, még kevesebb hőveszteséghez segít hozzá ---------- Ez érdekelne legfőképp.
Az elmúlt 1-2 hétben a konyhában magasabb lett a páratartalom. Mi okozza ezt?
65% körül szokott lenni normál esetben, ha épp nincs főzés. Most 75% körül van. Nem győzöm használni a páraelszívót. De ha be is kapcsolom, nagyon lassan megy lejjebb a páratartalom. Főzésnél az ablakot is kinyitom 10-15 percre, olyankor lejjebb megy egy kis időre.
Egy járdát igen, de ezt biztos nem :) Medence körüli részről van szó, pontosabban azon levő burkolatról, magával a betonnal nincs gond. Tíz év után szétfagyott, letöredezett a rajta levő járólapok nagy része. Ehelyett keresünk valami mást, ami befér a ragasztó+járólap magasságába. Járólapot semmiképpen sem akarunk, mert vizesen, pláne télen havasan, életveszélyesen csúszik mindegyik (a 11-es csúszásállóságú is). Plusz a környéken rendes, igazi burkolót (nem kóklert aki burkolónak hazudja magát, aztán odagányol valami szart) lehetetlen találni. Legszívesebben beton lapokkal vagy barabáskővel raknám ki, de azok jóval magasabbak 2-3 centinél (és így a medence szegélyköveinél). Ráadásul a medence két vége íves. Gondoltunk olyan gumi izére is amit játszótereken is használnak, több cég is helyszínen egyben kiönti, de válaszra sem méltatják az ember 30 m2 esetén :(
Ez jó lehet végülis a simán XPS kávázott ablakoknál. Ámde pont itt a beton pilléres résznél gondolom akkor a myílászáró melletti 1m-es sávban kéne 5cm XPS még vakolatlan falsíkon felül. Ott meg a probléma adott, hogy hogy kéne összedolgozni majd a simán csak vakolt homlokzattal. Bár ha jól hallottam a hőszigetelő vakolatot még pluszban tapaszolni kell (XPS ragasztóval akár?) és azon tapasz rétegben még lehet egy háló ami ráfut ezen XPS felület tapaszolására is.
a lényeg a hőhídmentes megoldás (sajnos a poroth44-ben van falra merőleges folyamatos kerámia sáv.. ami ugye ott konkréten "hőhíd").
az ablak külsőre sok helyen tesznek falsíkból kiálló (stukkó) keretet.. jellemzően a faltól eltérő színben. ezek némelyike szerintem szép/kulturált megoldás.
Ilyen típusú ablakszerelvényeket használtunk több épületnél.
Télen elég kevés fényt engednek be, sárgás árnyalat van az épületbe.
Az UV sugárzás hullámhossza kisebb mind a látható fényé, így a frekvenciája és az energiája nagyobb, a hővédő fóliák (és a solar ablakok is) ezt zárják ki. A Napsugárzás maximuma a zöld színbe van, azért a természetben mindent zöldnek látunk, ezt nem nyelik el a növények. De a Nap a minden hullámhosszon sugároz, ha kizárod a kék szín egy részét, sárgás fény jut át az ablakon. Az ablakszerelvények Lowe bevonata a infravöröst sugárzást nem engedik át, mind a két irányban (belülről kívülre nincs magas frekvenciás sugárzás). Ez a fizikai háttere a kérdésnek, így teljesen hibás százalékos fényáteresztőről disputálni. Fény lesz a belső térben, csak egy kicsit más színű, mind a természetes fény. Léteznek olyan emberek, akiket ez nagyon zavar- hiszen nem látják a tárgyak valós színét. Ezt részlegesen kompenzálni úgy lehet, hogy belső világitás erősen hideg fényűre kell hangolni.
Ablakra szeretnék UV + hővédő fóliát minimum 70% látható fényáteresztéssel. Mik a tapasztalatok? Városunkban LLumar márkacég van, ismerősüknek elég jó véleményük van munkájukról és a fóliákról is. Érdemes lehet velük csináltatni vagy könyű ezeket jól felrakni házilag?
Ha úgyis szigetelni kell végülis egy picit lehet sávosan. De alapvetően az okostégla csak vakolva lenne majd a homlokzaton. Nem tudom a "csak vakolt"<->homlokzati szigetelt+tapaszolt résztalálkozása hogy oldható meg kulturáltan. Ha elég átlógatni a dryvit hálót/üvegszövet hálót a vakolatba, akkor okés, ha még rá is kell vakolni a szigetelt tapaszolt felületre, hogy ne legyenek repedések, akkor elég brutál vastagság kerülne még a homlokzatra...
Pl a Leier gyári nyílászárós metszetei elég kemények azzal a megoldással, hogy még a homlokzati vakolat is befordul a már szigetelt részre...
Talán kissé nem lett átgondolt a beépítése ennek a nyílászárónak, falsíkra lett hozva egy "okostéglás" háznál. (Vizet nem fog kapni, terasz alatt van végig...) Ezen a falon már csak vakolat lenne...
Hogy lehet szépen elfedni a RAL szalagot? (Annak is lehet a tok belső közepéről kellett volna indulni, mert így nehézkes a helyzet...)
Vakolattartó háló (nem az üvegszövet erősítőháló...) Aztán ezen a 10cm-n ha nem is tapad akkor is megmarad a vakolat?
Vagy mindenképpen szigetelni kéme egy kis rétegben mert nincs sima vakolathoz ide való csatlakozó profil?
Ha az a buzi piros figyelmeztetés jön fel amikor megpróbálsz belépni a vipmail.hu-ba, akkor várd meg amíg eltűnik, ez kb. 20-30 másodperc. Ha eltűnt, akkor izibe próbáld újra, és akkor beenged. De ne várj vele sokáig, mert akkor újra a piros jön. Nekem is állandóan csinálja, meg azzal traktálnak, hogy majd hamarosan fizetős lesz. Mondjuk nem a legjobb reklám az előfizetéshez.
Köszönöm, de az asszony e-mail címére küld légyszíves, mert az enyém használhatatlan, fizetőssé alakítják. A fene tudja, hogy mi lesz vele. Már mint az e-mail fiókommal.
"tegyél a fogópárok közé fabetétet, pont a leendő gk. síkjába, szépen vágva, csiszolva, fogópárokkal azonos módon kezelve. és akkor nem kell szenvedni a szépre nehezen megcsinálható gipszkartonnal"
Hát elgondolkoztattál. Pont ma csináltam egy teszt példányt gipszkartonból de átgondolom, amit javasolsz, végül is jó ötlet, kösz! Most ilyen lett a teszt, de ez még teljesen pontatlan, csak kb-re van vágva, hogy lássam, hogy egyáltalán, megvalósítható-e ha gipszkartonból csinálnám vagy csináltam volna. Egyébként nem volt nehéz, bár mondjuk 24 darab fogópár van na meg lesznek részek, ahol 45 fokban kell vágni, de tényleg nem bonyolult, azt hittem, macerásabb lesz.
Még azt kell átgondolnom, hogy van ahol a fogópár fölött deszka lesz, mint padlás szerűség de van ahol nem, hanem a fogópárok fölött a tető csúcsáig nyitott lesz. Ez persze csak a kinézet miatt számíthat, hogy nézne ki egy fa "csík" a fogópárok vonalában.
nagyon régóta kötelező vasbeton koszorú építése falazatok tetejére. és nem véletlenül.
emeld meg a tetőt és építs alá vasbeton koszorút. aki meg kihagyta, azt heréld ki (megyek segíteni).
nem csak a tető pontszerű terhelése a gond (ez leginkább csak a nyílások fölött érdekes), hanem a legkisebb földmozgásra (földrengés/teherautó/úttömörítés) szét fog repedni az egész (vagy leomlik).
amíg nem volt vasbeton, vonóvassal feszítették össze a merőleges falakat, de akkor még a függőleges fugákban uis volt habarcs.. de ma már csak a monolit vasbeton az elfogadott!
biztosító sem fog fizetni, ha észreveszi, hogy nem volt koszorúd (nem szabályosan épült a ház). márpedig azt elég könnyű észrevenni, ha szétrepedt minden.
"fogópároknál hogy érdemes a gipszkartonozást megcsinálni?"
hagy ott ki: tegyél a fogópárok közé fabetétet, pont a leendő gk. síkjába, szépen vágva, csiszolva, fogópárokkal azonos módon kezelve. és akkor nem kell szenvedni a szépre nehezen megcsinálható gipszkartonnal.
vagy tedd ezt a fabetétet gk vastagságával beljebb és akkor tudod rögzíteni ide is a kartont.
a fa tető együtt mozog a kartonnal, mert végül is arra rögzíted. de érdemes a látható illesztésnél rugalmas festhető szilikonnal kihúzni (gipsz simítás helyett)
Ez egy 15 éve épült ház, a képek az építés során készültek.
Mivel a tető most a födémgerendákon keresztül a falazatot nyomja pontszerűen, (a már említett megoldás) a gerendaközökbe a szelemen alá beékelt 15x15-ös gerendák eloszlathatják a terhelést a falon.
Ha azonban a koszorú megvalósítására nincs meg a korábban említett lehetőség (téglák kiiktatása majd ide vasbeton öntése) milyen megoldás jöhet még szóba? Egyáltalán szükséges-e, ha van körben székállás (gondolom ilyenkor nagyrészt ide terhel a tető) és fogópárok? Mondjuk a belső teherhordó falakon akkor is pontszerű marad a terhelés. Esetleg gerendavégekbe menetes szár és a gerendaközök közé beton? Így valamennyire együtt dolgozóvá válhatna a falazattal. Vagy ennek így nincs túl sok értelme?
A fa gerenda rostirányban nagy nyomást kíbír, húzást kb. a felét, hajliíást is jól bírja, de rostirányra merőlegesen sem a nyomást sem a húzást, a nyírást pedig egyáltalán.
Az oszlopvas alúlról (rost írányba, vagyis a strucból) rögzíti az oszlopot az alaphoz, felölről is a kerethez, ott 100%, hogy van egy csap is az oszlop tetején és egy csapfészek a szelemenen.
A csavaros illesztéseket húzásra és nyomásra is méretezni kell, ez valószinüleg rendbe van.
Az keret szelemnei kapnak egy nagy pontszerű terhelést kombinált szél és hóteher esetén, rostirányra merőlegesen, ezt méretezni kell, húzásra-nyomásra-nyírásra- és nem fog kijönni.
Ha a fogópárokba eresztünk át az oszlopba két szerkezeri csavart plusz a vállazás (elég 2 cm is), mindkét irányba megcsinálva, és felölről is becsavarunk szekezeti csavarokat, akkor a pontszerű terhelés egyenletesé vállik (azon kivül, hogy megnöveljük a keresztmetszetét a szelemeneknek).
Van egy régebbi svájci füzetem valahol, minden csomópont kidolgozva, rétegeltre és masszívra is, grafikonnokkal, csak egy derékszögű vonalzó kell hozzá, egyszer átküldöm Neked.
A szelemek keretét a lécek és a polikatbonát kimeríviti (mert fel van rögzítve a falra), de a oszlop szelemen csomópontját nem.
Ha hónyomás nincs, nem szükésges a karpánt. De szükséges az oszlop csomópont statikai meghatározása, mivel a lekötése az alapra egy csukló.
Pl. kap szemből vagy oldalról egy nagyon erős szelet, az felölről emeli, alulról nyomja a tetőt és lefordítja az oszlopokról.
Ha épületek között van a tető, akkor ennek a valószínüsége kicsi- de ezt mindenképpen ki kell számolni.
A megoldás: a két oszlopra, bevállazott (legalább 25cm magass) fogópár beépítése a keret alá- a fallal práhuzamosan, és alatta egy másikat (tehát kettő darabot), ami úgymomd visszatámasztja a két oszlopot a falhoz.
Azokra (legalább méterenként) felülről a tető keretét, hosszú 8-as szerkezeti csavarokkal rögzíteni.
Az oszlopok feletti szelemen keresztmetszete pici, az le fog hajlani. Ez tény.
Viszont a szerkezet szelemen tengely irányú elmozdulását a polikarbonát megfogja. Nem tudom a tervezőasztal mit mond, de az első ilyen szerkezetet ~20 éve állítottam és ugyanolyan masszív mint amikor készült ;) (tömérdek azóta készült társával együtt)
A karpánt a képeden a fesztáv csökkentése miatt lett volna szükséges.
Nyilván szabadon álló szerkezetek esetében ez nem működik, de ha pl fix falazattól indul a szerkezetet akkor a táblás szerkezetek a tetősíkon nagyon brutál tartást adnak karpánt nélkül is. Nem dől az sehova...
Elvileg igazad van, de szerintem amit leírtál mégsem reális az átlag magyar családi házas valóságban. De,.... ha lehet úgy, hát az a legjobb!
(olyan csapatot is nehéz volt találni amiben legalább egy rendes ács van... nemhogy mindjárt négy, akik fogékonyak is a szokatlan ötletekre! Mostanában talán változik a helyzet)
Én a legjobbakat kívánom, nincsen lehangolóbb dolog mint a dörgésre és csorgó víz hangjára ébredni egy héten háromszor.
Nekünk annyi szerencsénk volt, hogy egy helységre tudtuk koncentrálni a beázást és az éppen a szinte üres kőburkolatú előtér volt.
Egyébként a kezdés előtt pár nappal az időképen még nyoma nem volt a ciklonnak ami aztán megérkezett.Abban a tudatban kezdtünk, hogy a láthatáron sincs változás.
Lehet próbálni takargatni, de ha esik... akkor szívás van.
Ez saját tavalyi tapasztalat. Rögtön megérzi az ember, mennyi vizet is jelent mondjuk 100 négyzetméteren akár csak 3-4 mm csapadék.
20-30 milliméterről már ne is beszéljünk.
Amúgy a födém egy munkaterület lesz, teli lesz anyaggal, mindenfélével...
Ha a födém beton, az kisebb esőtől megvéd de ne felejtsd el a csillárkampók helyét (ha van) , a látható repedéseket , esetleges átfúrásokat megtisztítani és fújni rá purhabot, a feljáratot esetleg körbe fújni, hogy ott se tudjon rögtön lefolyni a víz. Én egy csontszáraz tél és tavasz után olyan jól kifogtam, hogy miután lekaptuk a tetőt két nap múlva egy hét esős idő jött... takargattunk persze, de remek hasznát vettem azért a nedves porszívónak.
Non stop ablak volt az időjárási radar a mobilomon.
De "szerencsére" utána rögtön 35 fok lett, no azt se élveztük. Kuliztam a brigáddal én is egész végig.Azért egész jól megúsztuk, de küzdelmes volt.
A hét végére nagy területre fel tudtuk tenni a fóliát, ami nélkül végünk lett volna azon a napon amikor erős széllel 10 mm esett.
Ha van lehetőség a kezdést rugalmasan tologatni, akkor ki kell várni amikor egy hét száraz időt jósol az időkép és akkor neki ugrani.
Egy hét alatt kész lehet a szerkezet, az már jól fóliázható szükség esetén.
- több darab, amikkel átlapolva le tudod takarni úgy, hogy az átlapolások magasan legyenek, hogy ott ne folyjon el a víz
ÉS
- biztosítod, hogy le tudjon folyni a víz a fóliáról irányítottan, ahova te akarod és csak, ahova te akarod.
Figyelni kell még a szélre, kellő számú nehezék kell.
Ne sajnáld megfelelően vastag fóliára és a kialakításra a pénzt, mert ha nem sikerül, akkor az ázás miatt a lehulló glett, vakolat, felpúposodó parketta, tönkrement ajtó vagy a penészírtó is pénzbe kerül :-)
Arra van javaslatod, hogy a fogópároknál hogy érdemes a gipszkartonozást megcsinálni? Nálunk látszó fogópárok lesznek, tehát a vízszintes fogópárok átmennek a ferde belső gipszkartonon. De gondolom, a kettő nem együtt fog mozogni tehát valami flexibilis megoldást kellene alkalmaznom. Ráadásul a fogópárok közé is gondolom kellene egy 10 centi széles gipszkarton, ahol a 10 centi széles szarufa megy.
A lényeg tehát, hogy a linkelt szerkezet szép, de statikailag több kihívással is küszködik. Vagy az időjárás, vagy az idő fogja kihozni hamarosan a hibáit... (Ezért nehéz internetes kereséssel ötleteket gyűjteni :)).
A lapos acél bemarásának ötlete nagyon tetszik, szinte észrevétlen lenne és megadná a kellő tartást, szerintem ez irányban fogunk elindulni...
Az ábrán statikai szempontból a következő látható:
A faoszlopok alsó megfogása gyakorlatilag csuklós, de ez még nem baj.
A fölső vége az oszlopoknak befogottnak van szánva, amíg ki nem szárad addíg lehet, hogy az is. De még ez sem baj. Az oszlopok utána ingaoszlopként fognak funkcionálni, ilyen látható Kőbányán a Mázsa téri vasúti felüljárónál, működik, régóta.
A fölső vízszintes keret is össze lehet (nem biztos) csapolva. Amíg a szél és a száradás ki nem lazítja valószínűleg működni fog.
Az egésznek a merevségét a polikarbonátnak mint szélrácsnak kell biztosítani. Amíg képes rá nincs nagy baj. Amíg képes rá. A szélre és a hóra meg a hőmérséklet változásra lehet számítani. Utána várhatóan lefekszik.
Remélem kivehető/felismerhető,de a képen lévő lecek/oszlopok is pergola építésre szolgálnak? Van belőle vagy 10 pár, úgy nézem hogy a párja adja ki az oszlopformát, volna valami tipp hogy kell ebből összeácsolni a szerkezetet?
mi az a megoldás, ami engedte, hogy elhagyják a karpántokat? - a leszarom módszer :)
Illetve tudtok-e, ettől jobb megoldást, ami a hagyományos karpánt megoldás egy kicsit modernebb formában tudja kiváltani? - acél sarokmerevítés, vagy kisebb fesztáv/nagyobb fakeresztmetszet.
ránézésre: ez egy 5-6m-es fesztáv, amit talán 15/15 főgerendával hidal át. bár ő csak a nyári napsütésre gondol, valójában a hó fogja leszakítani vagy legalábbis nagyon lehajlik. e miatt is hiányzik a könyök.
merevítés:
- épületfalra merőleges síkban nem számít, mert az épület rögzíti.
- épületfallal párhuzamos merevítés lenne a könyök vagy alul a merev befogás, vagy tetősíkban szélrács, vagy a tetősíkban sarokmerev kapcsolatok vagy a főkeret síkjában sarokmerev kapcsolatok.
kulturált lehet a sarokmerevítésre pl az oszlop/gerenda közepébe bevágott résbe betett 10-es laposacél, L alakban hegesztve.. és ez kétoldalról összeszorítva átmenő csavarokkal. de nézhetsz japán fakötéseket is.. vagy ragasztott szerkezeteket, de a képen látható 6m-es fesztávra ilyen karcsút szerintem fából nem tudsz építeni (tudom, a képen létezik, tehát lehet).
illetve itt is kereshetsz még fakötéseket.. de ne te válassz, hanem a statikusod:
Pontosan ilyen teraszfedést szeretnénk megvalósítani. A kérdésem az, hogy itt szerintetek mi az a megoldás, ami engedte, hogy elhagyják a karpántokat? Illetve tudtok-e, ettől jobb megoldást, ami a hagyományos karpánt megoldás egy kicsit modernebb formában tudja kiváltani? Köszönöm előre is a választ.
Attól függ mekkora a háza alapterülete. 250 nm felett le kell bontani a felét és megépíteni- utánna a másik felét is, ahogy az elöző hozzászólásba írta a kollega.
Be kell szerezni 50-70gr/nm-es takaróponyvákat, létezik 15x10 méteres is. Ólcsók.
A széléin nyitolt fém szemek vannak, azokra vízzel megtöltött pet palackokat szoktunk felkötni, így nem tudja lefújni a szél.
A lebontott faanyagból össze kell ácsolni egy ideglenes tetőt, pl. úgy hogy a külső falakra felfúrnak gerendákat (esetleg pár oszloppal is letámasztják a talajra). Arra 1.5 méter magass oszlopokat szerelnek, arra szelemeneket és szarufákat 2 méterenként, majd összekötik a szarufákat néhány léccel. Ha a tetőnek nagy a nyílása, szükséges néhágy oszlop is és egy tarajszelemen. Erre ráhúzzák a ponyvát. A szerkezetet ácskapcsokkal lehet rögzíteni.
Négy szorgalmas ácsnak, egy nap munka.
Kell hozzá állványzat, de az ereszek kiképzéséhez mindenképpen kell.
Ha magasabb oszlopokat építenek be, meg lehet építeni a térdfalakat is, ha manzárdolni is szükséges.
Egy tetős kérdésem nekem is lenne: egy lakott családi házban vajon mennyire megoldható egy komplett tetőcsere (nem csak lécezés/cserép) úgy, hogy közben a ház ne ázzon be?
"A tetősíkablakok felső síkzárása ugye vízszintes?"
Az még nincs kész de az lesz. Van neki hely és megnéztem, hogy kell meg a beépítő is mondta de a többi megversenyeztetett ablakbeépítő is elmondta a dolgokat. Igazából rendes hőszigetelő keret végül csak egy helyre lett beépítve, a többi helyre nem, mert a többinél szarufa kiváltást terveztünk, de nem találtunk igazán jó ablakot, nem minden szélesség volt megfelelő magasságban és aztán feladtuk, ezért lett pl dupla ablak, viszont így már oda nem fért be a hőszigetelő keret, csak a "sima".
"ha már fújsz: az egészet fújni kellett volna. ilyen kis méreten elég drága lesz."
Letettem róla. Megvárom, hogy legyen valami ultramodern nanotechnológiás palackos dolog 10 év múlva, aminek elég lesz pár darab 1 centis lukat fúrni és az úgy expandál, hogy kitölti az egész tetőt 1 palacknyi anyag :-)
"üsd be a hőszig számolóba a 15cm XPS +fagerenda rétegrendet is.. és látod a 'hőhidat' a 30cm gyapottal szemben."
30cm kőzetgyapot: 0,13 W/m2K
5cm fenyőfa + 10 cm xps + 15 cm fenyőfa: 0,22 W/m2K
Mivel emlékeim szerint kb 80 centis szarufaköz van, 10 cm széles szarufa, vagyis a felület 1/9-ét tölti ki. Vagyis a valós átlagos U érték= (8*0.13+1*0.22)/9=0,14 W/m2K. A számolás alapján összességében nem sokat számít a szarufa, mert kicsi a felülete. Nekem a 30 centis fenyőre 0.4-et ad a kalkulátor, ha az XPS bak helyett 30 centis lenne a szarufa, akkor 0.16-ra jönne ki az átlag U érték a 0.13 helyett. Mondjuk az sem egy nagy különbség, azt hittem, ez többet számít.
"ha mégis akarsz vele játszani (mert látom h ez izgat,"
Most már csak az elméleti része érdekel, gyakorlatban nem fogom megcsinálni, meggyőztél, hogy nem érdemes és a számok is azt mutatják. De végül is ez a befúvásos dolog később is lehetséges, persze felfordulással jár. Nyilván valószínűleg soha nem fogom később megcsinálni :-)
"párazárása költeném."
Az ablakok párazárása még hátravan de nálunk végül látszó fogópárok lesznek vagyis azok átmennek mind a párazáráson (mert a fogópárok fölötti rész is a szobák része lesz, egy légtér). Hát azoknak az átmeneteknek a megcsinálásával iszonyat sok időt töltöttem, hogy jó legyen, szerintem kb 3-szor annyit, mint az összes többi párazárással a tetőtérben. 5 centis (Isoflex) és 10 centis (Dörken) "alu" szalagot és Dörken Delta MultiBandet használtam. A delta multiband iszonyat jó, hajlékony, rugalmas és ragad, mint állat. Persze drága is.
ha már fújsz: az egészet fújni kellett volna. ilyen kis méreten elég drága lesz.
üsd be a hőszig számolóba a 15cm XPS +fagerenda rétegrendet is.. és látod a 'hőhidat' a 30cm gyapottal szemben.
ha igy hagyod üresen: kicsit hidegebb lesz a fólia a gerendák alatt, mint a 30cm hőszig részen.. de a légrés ezt elkeni. így nem számít, mert a kartonon semmi nem látszik belőle, és a fűtést/hűtést sem érinti, mert nagyon jól le van szigetelve a tető. és a különbség jelentéktelen (szinte csak műszerrel mérhető).
ha mégis akarsz vele játszani (mert látom h ez izgat, nem a diáklányok :), akkor tegyél a szarufa+10cm szélességben még hőszigetelést a fémvázak közé. hunyorogva még akár látok is ebben értelmet. és így a fagerendáid minden oldalról hőszigetelve vannak.
és hogy miből?
- EPS/XPS: csak simán beszorítod (de ne legyen vastagabb a fémváztól).
- kemény gyapot: csak simán beszorítod (de ne legyen vastagabb a fémváztól).
- lágy gyapot: ezt valamivel rögzítened kell, ami nem növeli a fémváz vastagságát, de aztán tartja a gk. lehet kicsit vastagabb is mint a fémváz, mert nagyon könnyen összenyomódik.
de én az erre szánt időt/pénzt is inkább pl. a tetőablak csomópontok jobb hőszigetelésére/párazárása költeném. ott van/lehet az igazi hőhíd és penész, nem itt.
A tetősíkablakok felső síkzárása ugye vízszintes? (a tetősíkra merőleges beépítés hibás)
"hagyd üresen a fémváz közti részt. annak az anyag és munkadíját költsd hővisszanyerő szellőztetésre, vagy külső árnyékolókra, jobb nyílászárókra, vagy diáklányokra :)"
Azt hiszem, megfogadom a tanácsodat. Ettől függetlenül az előbb mentem egy kört bicajjal és mint gondolatkísérlet eszembe jutott, hogy esetleg lehetne a gipszkarton felrakása után befújni még oda szigetelést. Mondjuk, amikor rakom fel, akkor kihagynék bizonyos függőleges sávban mondjuk 10 centit és ott be tudnák befújni jobbra-balra.
De ez tényleg csak gondolatkísérlet, mert én is érzem, hogy fölösleges és máshol jobb helye van annak a pénznek, ahogy írod, de kíváncsi lennék a véleményedre főleg a technikai szinten, csak érdekességképpen, mert azt én is érzem, hogy nem éri meg.
"ezt úgy írom, h a fa főtartók ugye nem érnek be a belső párazóróig, hanem van a párazáró és a főtartó fagerenda között is hőszigetelés?"
Ha jól értem, amit írsz, akkor nincs. A párazáró fólia a 15 centis szarufára van kapcsozva. A szarufán van 15 centi XPS és azon 5 centi párnafa vagy micsoda. Azon van a páraáteresztő fólia. A 30 centis szigetelés tehát a páraáteresztő fólia és a párazáró fólia között van.
Ez a rétegrend a szarufa metszetében:
- külső párazáró fólia
- 5 cm párnafa
- 10 cm XPS
- 15 cm szarufa
- belső párazáró fólia
- gipszkarton CD profil
- gipszkarton
Ez a rétegrend a szarufák közötti metszetben:
- külső párazáró fólia
- 15 cm kőzetgyapot
- 15 cm kőzetgyapot megint (eltolással)
- belső párazáró fólia
- gipszkarton CD profil
- gipszkarton
Itt valamennyire talán látszik a tetőtéri ablaknál:
15-25 cm között még mindig jó befektetésnek számít..
25 cm fölött pedig excel-ben ki tudod mutatni a megtérülést.
neked van 30cm, ami új építésnél helyes, de a 30 és a 33 között olyan kicsi a különbség, h attól sokkal fontosabb a jó csomópontok, a hővisszanyerő szellőztetés és az értelmes gépészet.
ráadásul ugye ott vannak a fém hőhidak. amik nagyon lerontják ezt a 3cm extrát, amin most gondolkozol.
javaslatom: hagyd üresen a fémváz közti részt. annak az anyag és munkadíját költsd hővisszanyerő szellőztetésre, vagy külső árnyékolókra, jobb nyílászárókra, vagy diáklányokra :)
-- ezt úgy írom, h a fa főtartók ugye nem érnek be a belső párazóróig, hanem van a párazáró és a főtartó fagerenda között is hőszigetelés? mert 30cm hőszig esetén már a 15-20cm magas szarufák is hőhídnak számítanak.
A villany ott legalul lenne elvezetve a szelemen fa előtt, mert ott van hely vagy esetleg az oromfalon. Ha felfele kell terjeszkedni villannyal, akkor azokat fel tudom majd vinni a válaszfalakban. Először azt hittem, hogy egy csomó mindent viszek majd a gipszkarton mögött, de aztán rájöttem, hogy a válaszfalak úgy is a plafonig tartanak, abban fel tudok vinni bármit. Max ha valami lámpa a ferde falon lenne, de nem igazán szokás oda rakni ilyesmit.
De ha van ötleted, vagy valamit rosszul gondolok, akkor nyugodtan szólj, amatőr vagyok :-)
Lehet, hogy ezzel a 3 centivel már nem érdemes szórakoznom, amikor 30 centi van benne és a szarufák fölött XPS bak van, hogy kevésbé legyen hőhidas... A fémvát azért csak 40, illetve kb 34 centis közökkel adja a hőhidat. Hát nem tudom.
Közben haladtam, beszereztem az opel csavarokat és e megfelelő számú állítható kengyelt, valamint a 60-as CD profilokat.
A gipszkartont még nem raktam fel de a tetőtérben a 45 fokos falon a gipszkarton külső része és a párazáró fólia között nekem lesz kb 3.5 cm (lemértem). Oda milyen szigetelést szoktak rakni? Nem igazán találok 3cm vastag dolgokat csak max hungarocellt. Azt gondoltam, hogy valami kőzetgyapot vagy tekercses üveggyapotot lehetne még odarakni de nem találok olyat ilyen vastagságban. Üveggyapotból pl 5 centis a minimum, amit találtam.
(a párazáró fólián kívül 30 centi kőzetgyapot van)
Egészen biztosan nincs koszorú, csak a felső soron a tégla azon meg a födémgerenda.
Olyan megoldás gondolom nem jöhet szóba, hogy a gerendavégeket rövidebbre vágni (hogy ne érjen ki a fal külső részéig) bekenni bonobittal, majd vasalás és betonozás. Persze a szelemen alját is meg kellene kenni hogy ne érintkezzen a betonnal.
Elég gányolásnak tűnik csak nem tudom mennyire lehetne működőképes...
Készíts képeket belülről is és felülről is. De szerintem nincs koszorú. Valamennyire kinagyítottam és belül is látom a téglát.
De lehet, hogy okosak voltak a kőművesek. Mi a 38-as falra felfalazunk két tömör téglát élére, az 6.5 cm vastag - a 25-ös magasággal felfele. Ez a zsalu, sokkal könnyebb és gyorsabb, mind a fa zsalut felszerelni.
Beszereljük a 20x20-as kengyelekkel megkötött koszorút és beöntjük.
Azért van ácskapoccsal összefogva a talpszelemen és a gerendák, hogy a talpszelemen ne forduljon ki.
Talán... lenne egy megoldás...
Tegyél hosszába egy fa gerendát és támaszt ki a fa födémet, egyszerre csak egy falsík mentén. 70cm kell egy fém oszlop. Nem kell megemelni, csak minden oszlopot meg kell spanolni.
Üsd ki a felső téglákat, készíts zsalut vasalást (a sarkokat meg kell erősíteni pipákkal- ott is kivágsz 1 métert a téglákból, bevasalod a vasalást, beöntöd csak a falsíkot, amikor a rá merőleges falsíkot is megcsinálod bekötöd a pipákat a vasalásba) és önts ki betonnal, az öntésnél vedrezni kell, de nem nagy a ház.
Utána talpszelement alá tolj be egy 15x15-ös gerendát - ékeld ki és ragassz be egy-egy menetes szárat minden szarufaközbe, függőlegesen lefele át a két gerendán, le a koszorúba.
Létezik ilyen hosszú fém dübel is M12-es elég lenne, jó nagy alátéttel.
Nem kell félni az emeléstől, műszaki értelemben meg lehet emelni szinte mindent. Csak az árajánlat után fogod úgy érzeni, hogy nem is kevés az a 280-as belmagasság.
És már az emelési árajánlat is úgy indul, hogy előtte komplett ház statikus vizsgálat (feltárásokkal) kell, ennek a díjának a kifizetésével.
Én egyszer adtam egy egyébként is kompletten felújítandó házra emelési árajánlatot kb 5-6 éve, de nem rendelték meg. Pedig ott a 220-as földszinti garázsszintből lett volna kertkapcsolatos lakótér.
Szóval, "ha van pénz lóvéra".. akkor hajrá, de a 280 nem olyan kevés, hacsak nem 8x8m-es nagy terű a helység.
biztos, hogy nincs ott vasbeton koszorú? és akkor kívülről csak a koszorútéglát látod, felülről meg elvileg egy bitumenes lemezt?
De ha tényleg nincs koszorú, és ez új építés, akkor semmilyen mai építőipari/statikus szabálynak nem felel meg. Bontasd vissza (vagy emeld meg a fatetőt), és építtess koszorút. Aki kihagyta a koszorút (tervező, kivitelező) azt küld el hozzám, és elásom egy alaptestben. mert oda való
Van az a pénz, amiért megoldanák... ezek nagyon jó munkák egy kivitelezőnek, a műszaki részét is el lehet intézni, ha a magasság változtatása nem ütközik a helyi előírásokba. De drágább lenne, mind egy új ház.
Nagyon sok mindenre nincs kidolgozott eljárás, még az új építésű lakóházaknál is, pénz kérdése.
Műszaki értelemben mindent lehet, de hogy megterveztetni-engedélyeztetni ez ma Magyarországon nem fogod, abban biztos vagyok. Nincs kidolgozott eljárás ilyesmire, mindek is lenne. Valószínűleg olcsóbb és célszerűbb új-másik házat építeni, vagy venni.
"Szó esett arról is, hogy a második világháború során több MÁV ingatlan is elpusztult, ezért úgy döntöttek, hogy több osztályt is a szegedi székházba költöztetnek. Ennek következtében 1943-ban jelentős változás történt az épületen. Egy év alatt építettek egy plusz szintet az épületre, de úgy, hogy a tetőt nem bontották le.
– Úgy döntettek, hogy megpróbálnak egy olyan technológiát alkalmazni, amivel megemelik a tetőt, így az megmaradhatott eredeti formájában. A bővítés végül olyannyira jól sikerült, hogy kívülről szinte fel sem tűnik, hogy a harmadik emeletet utólag építették – fogalmazott az osztályvezető."
Emeletes magánházban élünk, a belmagasság 280 cm, ami nekem túl alacsony. Nem lehetne megmagasítani valahogy? Tudom, hogy létezik erre eljárás, csak nem tudom mi a neve és mennyire drága a megvalósítása.
sajnos nem készült el a terv szerinti betonkoszorú.
Ok. De, nem tudom elképzelni:
Hogy rögzítették a födémgerendákat a falazat tetejére?
Hogy állították be a talpszelement vízmértekbe?
A falakon vannak nyílászárók, azon áthidalók, azok mindenképpen gyengítik a falak terhelhetőséget.
Erre mit számoljon a statikus?, lehet, hogy 38-es falazásnál rendbe lenne, ha monolit vasbeton áthidalók lennének.
Lebontod a cserepeket, lebontod az eresz visszazárását.
Fel kell támasztani a födémgerendákat.
Ha átlógnak a falakon, akkor kívülről, ha nem belülről.
Ki kell vésni az utolsó sor téglát és kiönteni a vb koszorút.
Egy másik lehetőség, kívülről beépíteni egy acélszerkezetet, amit helyen össze is kell kötni és rákötni a falakat (de az még drágább és bonyolultabb kivitelezni).
Profi ácsok, a cserép lebontása után, kiemelnék belülről az egész tetőt, ha van székállás és megcsinálnák a koszorút.
Be kell építeni egy gerendát a talpszelemenek alá, azt megemelni.
Tetőtér beépítésben gondolkodok, sajnos nem készült el a terv szerinti betonkoszorú. Fafödém gerendák közvetlenül a téglára ültetve, majd a födémgerendák tetején fut végig a talpszelemen. Sátortetős ház, székállás a négy oldalon. Ha a 15x15 födémgerendákat (85cm távolság) megerősítem mondjuk BSH gerendával (közvetlenül menetes szárral összekötve a meglévő födémgerendákhoz) az elegendő lehet? Illetve ha nincs vasbeton koszorú az kizáró ok ebben az esetben?
Statikus is kérdeztem, szerinte megoldható a dolog. Arra gondoltam, hogy nem gerendasűrítés lenne, hanem födémgerenda megerősítés (10x15 cm). Ezáltal a pontszerű terhelés a tégla tetején talán nem lenne akkora, mert nőne a gerendák felfekvési felülete (15 cm vs. 25 cm). A födémgerendák egyik irányban össze vannak kötve ácskapoccsal (sárgával jelölve), ezek meg lennének erősítve mintegy kötőgerenda szerepet betöltve. A másik irány kérdéses, mert itt nincs mihez kötni a födémgerendákat (esetleg a merőleges födémgerendához):
Ha nem valósulna meg a tetőtér beépítés, akkor is meg szeretném erősíteni a födémet a tető szétfeszítő hatása miatt, illetve valahogy tehermentesíteni kellene a téglákat a pontszerű terheléstől.
Ok, kösz, hogy mondtad, de mondom, tudom, hogy lehúzás ez az egész. Onnantól már, hogy egyáltalán egy műanyag doboz mennyibe kerül. A villanyórán kívül nem is fogok villanyszerelőt hívni a többihez...
Egy apróságot szeretnék kérdezni tőletek. Gipszkarton álmennyezetnél mennyire lehetne gond, ha a profilok hosszirányában a függesztők között sajnos 1.15m távolságot lehetne tartani nem kisebb, mint 1m-ert? Maguk a fagerendák 1.15m-re vannak egymástól... persze OSB-vel borítva vannak az alsó síkon, de az nem feltétlenül teherviselő oly módon, hogy a függesztőt arra lehetne fogatni felteszem a gerendák között...
Az én szekrényemhez biztosan nem kell ilyen, mert most is falon van, csak másik falon és az a fajta építés már a mostani szabványoknak megfelel. Villanyóra szekrényenként különböző, hogy mit hogy kell vagy lehet beépíteni.
Villanyórának építek támfalat, a villanyszerelő azt mondta, hogy 1.5 méter magas legyen. Az alapját megcsináltam, 70 centit ástam le, zsaluköveket raktam le vasalva és kibetonoztam (lehet, hogy túlzás de a biztonság kedvéért raktam pár zsalukövet merőlegesen is, nehogy felboruljon). Most ez tehát a föld szintjéig tart és ebből állnak ki függőleges vasak. A következő lépés az lenne, hogy erre rá a kerítés elemekből megépítem az 1.5 méter magas falat. Ebben lesz vas függőlegesen a lukakban és vízszintesen is a bevágásoknál.
A neten azt láttam egy régebbi éves videóban (https://www.youtube.com/watch?v=bOlp7ykhkEo), hogy amikor majd egymásra rakom az elemeket, akkor a kerítés elemek közé szilikont nyomnak, hogy ne folyjon ki rajta a beton, amikor majd beleöntöm. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezt tényleg így kell csinálni vagy azóta van valami más dolog? Illetve bármilyen vízszigetelésre szükség van ilyen esetben?
Felfagyott teraszburkolatot szeretnénk cserélni, viszont lehet nem hidegburkolattal oldanánk meg, hanem más alternatívát keresnénk. A kérdésem az, hogy tudtok-e ajánlani olyan teraszburkolásra alkalmas rendszert, amely vastagsága beleférne 4 cm-be hidegburkolaton kívül? (Ennyi hely állna biztonsággal rendelkezésre a nyílászárók miatt anélkül, hogy a jelenlegi terasz betonszintjét ne kelljen bontani).
Szerintem a meszet nem mészpótló helyettesíti hanem a cement. A bedolgozhatóságot segíti mer képlékenyít. Igaz, azzal meg csökkenti a cement szükségletet mert kevesebb vízzel lehet dolgozni.
De nem tudom, nincs tapasztalatom, csak tájékozódni próbálok én is. (-:
Egy műanyag 2,3x2,3-es kerti ház alá szeretnék egy egyszerű, 40x40x3,8 cm-es lapokból 2,4x2,4 méteres kirakott térkő alapot készíteni betonszegéllyel. A háznak VAN saját alja is, de nem szeretném simán a fűre rátenni, ez így esztétikusabb lesz sokkal.
A kérdésem az lenne, hogy milyen "ágyat" kellene minimálisan elkészíteni ehhez a térkő alá?
A talaj elég anyagos, kemény nálunk, tehát van tartása. Arra gondoltam, hogy pár cm-es finomszemcsés sóderrel szórnám meg és esetleg marosi homok a tetejére. Nagyon tömöríteni nincs lehetőségem, mert nincs ehhez gépem.
Terhelve ez a pár nm nem lesz, csupán a ház kerül rá, aminek ahogy említettem van saját alja is, tehát körbe csak 5-5 cm volt kilátszódni a térkőből. A betonszegélyeket már leraktam. (Ezeket rendesen a csatlakozási pontoknál betonozva).
70-es években épült a ház. Annyit tudtam még meg, hogy G-gerenda... Valahol megvan a terv is, előkeresem majd, amúgy is be akartam digitalizálni, mert már elég régi darab.
A vb. tálca a maga 3-4 cm vastagságával nem nagy teherbírású. Dübelezésnél elő van írva a dübel legkisebb távolsága a beton szélétől, a legkisebb távolság egymástól, az elhelyezés mélysége és az is (általában), hogy nyomott betonba szokás elhelyezni, legalább is arra vannak megadva a teherbírás értékei. B220-as betonra. Magánépítkezésnél jó ha van B140-es. Be kell rakni egy új gerendát a lépcső szabad oldala felől (ez biztos megoldás, de nehezen kivitelezhető), de ez macerás, legalább is a kérdések óvatosságra intenek.
Annyira nem. Valamivel. Azon kívül, hogy betonból van lehet még valamit tudni a gerendáról? Valószínűleg monolit lehet, mert nehéz a lépcső felöli oldalának megfelelő külsőt adni ha e.gy. Régi terv nincs? Mikor épülhetett a ház?
Erre gondolok, kérdés, megvalósítható-e, és ha igen, az a vastag fekete csík mi lenne, vasbetontálca vagy vastag hajlított betonacél rudak beledübelezve a falba + felülről a födémbe csavarozva? Ja, és itt konyha lenne kialakítva, konkrétan a lépcsőfeljáró helyén hűtő állna, mellette pedig konyhaszekrények stb. Tehát ezt el kellene bírnia.
Az egyik oldalon a fal van, a másik oldalon az alsó szint fölötti födém, amiben betongerenda van, itt van egy kép róla. De közben rájöttem, hogy miért kéne belefúrni a födémbe, lehetne úgy is, hogy a födém fölött valamire "ráakasztani", és akkor még nagyobb lenne a teherbírás, nem?
Az alsó szint plafonjától a felső szint parketta vonaláig 40 cm vastagságot mértem. Betonfödém van, egész pontosan tálca, betongerendákkal, salakkal töltve. A baloldali fal téglafal, a jobb oldalon viszont valószínűleg a betongerendába ütközünk, ha fúrni akarunk.
Sziasztok! Egy családi ház felső szintjét szeretném leválasztani a lépcsőfeljárat lezárásával. Hogy lehet ezt úgy megoldani, hogy paramétereiben a legközelebb legyen a többi padlózathoz, tehát teherbíró legyen, valamint ne "düngjön", ne nyekeregjen ha rálépünk stb. És hangszigetelésben is hasonló legyen.
Első körben valami masszív fagerendát gondoltam odatenni, de tartok tőle, hogy nem hozná amit elvárnék, esetleg ha egy réteg betont is ráteszek... Várom az ötleteket. :)
Kedves Jenő, egy létező betonjárdát és lépcsőt szeretne burkolni.
mx999
Derítsd ki milyen mély az alapja a lépcsőnek. Ha van legalább 1.1 méter és egybe van öntve a járdával, akkor nem kell, mert nem tud megfagyni a beton.
De én nem látom értelmét a vízszigetelésnek, felülről. Ha az alap nincs leszigetelve mindéképpen felszívja a talajnedvességet és ha nem elég mély, akkor felfagy, feldobja a szigetelésest és a burkolatot is.
Ebben Jenőnek igaz van.
Vegyél egy olyan égetett kerámia burkolatot, ami nagyából vízálló, legalább 1.2 cm vastag és készíts 1cm-es fugákat- csak cementtel, akkor átfolyik rajta a víz, ahogy eddig is, ha netán befújja a szél a havat.
A burkolás előtt a létező betonpadlónak meg kell nyitni a pórusait ( kalapáccsal jól meg kell ütni, vagy egy lapos vésős vésőgéppel).
Sóderről, zúzottkőről már hallottam, vízszigetelésről még nem, ezeknek van nértelme. Jobban utánagondolva a víz fölülről lefolyik a járda és a szigetelés közé. Majd fölfagy. A járdát fölfelé, a szigetelést lefelé nyomja. Az erőviszonyok alapján inkább a járdát fölfelé.
A ház melletti betonjárdát(+lépcsőt) szeretném járólappal leburkoltatni, és felmerült egy kérdés amire nagyon eltérő válaszokat kapok: Kell-e minden esetben tenni vízszigetelést a burkolat alá? Verandás ház oszlopokkal, ami bőven túlnyúlik a járdán is, nem nagyon láttam még rajta esővizet.
Valaki szerint csak olyan helyre kell vízszigetelés a burkolat alá ami alatt lakótér van(itt ilyen nyilván nincs) valaki szerint meg mindenhova mert feljön majd a talajpára és felnyomja a fagy a burkolatot..
Vettem ilyen kengyelt, amit javasoltál, a legkisebb méretet és felraktam egy cd profilt vele a tetőtér ferde falára egyelőre csak teszt célból. Ha jó lesz, akkor végigcsinálom az egész tetőt. Vettem hozzá teszt célból egy CD profil hosszabbítót is, azt is kipróbáltam.
Ha lehet, szeretnék kérdezni ezzel kapcsolatban. Ilyen csavart kell használni a kengyel és a CD profil összecsavarozáshoz, amit én használtam? Azért kérdezem, mert kicsit kiáll a becsavarás után, szóval nem simul bele a profilba.
És a kengyelt a szarufába egy másik fajta, tehát fába való csavarral kell csavarni vagy akár egy ilyennel csak hosszabbal? Láttam az üzletben olyan csavart, amire az volt írva, hogy ritka menetes, lehet, hogy azzal kell a kengyelt a szarufába csavarni?
Van egy ramaty állapotban lévő garázsom. Leginkább a tető kuka és csak 3.5m széles. Gondoltam lebontom és kell egy új. És veszek egy lemez garázst a helyére. Csak az alapot kell szélesítenem kicsit. Vagy fából is kijöhet hasonló árban? A lemez garázs kb 6-800k.
Sziasztok: A képen lévő rejtett polctartó esetében a menettel rendelkező szárnak mekkora furatot érdemes készíteni ha a mérete M10. A száron lévő menet magméretét?
a műanyag bilitől komolyabbnak tűnő megoldás, ha bádogból csináltatod. csak ne legyen sehol kapaszkodórés/illesztés a kisállatnak.. mert megtalálja. 1 lemezből, kúpszerűen sajtolva, h lejtsen a tetejéről a víz és kész is vagy.
Köszönöm szépen az egér védelemmel kapcsolatos hozzászólásokat. Azok az alpesi képek nagyon jók...és meggyőztek arról, hogy nem hülyeség kitalálni valami megoldást. Még egyszer köszönöm az ötleteket.
egyik haverom kért tőlem statikus aláírást: erdélyből jönnek ismerősei 1 hét alatt összerakni a faházát, csak le kell papírozni.
kértem, h küldjék a terveket, faanyagminőséget, korábbi faházaik képeit, stb.. azóta sem hallottam róluk.. de felhúzták valahogy a házat. valaki aláírta nekik.
nem az erélyi ácsokat bántom, hanem a lenyúlós rendszerben részvevőket (itthon is van ilyen)
A két köztes szelemen között hiányzik a torokgerenda vagy a fogópár, mivel a szarufa toldva van. Vagyis nincs székállás.
A felső vízszintes kötés a szarufák között, nem fogópár, így nem biztosítja a szarufa kifordulását és csak a szelemen feletti háromszögű részt merevíti ki.
Szia! Köszönöm szépen, akkor ezek szerint létezik ilyen termék. :-) De hogy keressek rá, mi lehet a neve, vagy egyáltalán hol árulhatnak ilyet, nincs esetleg erről infód?
Kőbakokra szeretnék építeni egy faházat, és egyszer valakitől azt hallottam, hogy a rágcsálók bejutása ellen hatékony védekezési módszer, ha a bakok tetejére valamilyen tányérszerű dolgot rakunk. Így ugyanis, keletkezik egy olyan konkáv alakzat, amin már nem tudnak feljebb mászni pl. az egerek. Mi a véleményetek? Ha értelmes az ötlet, mi az ami időtálló és betöltené ezt a funkciót? Előre is köszönöm, ha valaki tud esetleg segíteni.
Nagyméretű tetőknél, a faszerkezet max. légszáraz, a legjobb esetben. Ki kell száradjon, ez elég lassú folyamat. Ha van idő felteni a tetőt lefedni és várni két évet szigeteléssel, akkor kiszárad.
De ha gyorsan be kell csomagolni egy párzáró és egy páraáteresztő fóliába a rétegrendet, akkor nehezen száraz ki. 20% rel. páratartalom felett a fenyő elkezd gombásodni, ha elég meleg van.
A másik kérdés az, hogy a tető leszigetelése után, ha nedves technológiákat kell kivitelezni az épületben és még az ablakok is be vannak szerelve és nincs fűtés, a hibásan kivitelezett párazáras miatt, az eresznél locsog a közétgyapott.
a SR1 "függesztőjét" kell felcsavarozni, aztán mindkét szárát lehajlítani, és hozzácsavarozni kétoldalról a fém (vagy akár fa) profilhoz. van benne egy kis "tartalék méret" a kitűzésnél.
amit én mondtam, ott semmit nem hajlítasz. előre pontosan kimért helyre a szarufa oldalára felcsavarozod, aztán bepattintod a fémprofilt.
Ez a CD távtartó úgy működik, hogy a megfelelő ponton el kell hajlítani 90 fokban, azt kell felcsavarozni a szarufához és a másik rész akad bele a CD profilba?
párazárás: vannak elméletek, amik szerint ilyen vastagságú homogén szerkezetbe (pl. 25cm tömör hőszig) nem is alakulhat ki harmatpont. de ebbe zavar bele sajnos a faszaruzat és a fémváz/rögzítő gyengítő hatásai.
Adott egy nagyobb szögű tető, mondjuk 35 fokos, jó széles nyilas, dupla székállás, 10-13 méteres szarufa, természetesen 20-as.
Zsinór szerint felfúrom ezeket a tartókat (a 270mm-est) 33cm közzel. A CD a 0.6-os lemezből készült.
A szarufák le vannak deszkázva kívülről, de gyéren, így könnyebb feltenni rá a páraáteresztő fóliát és a cserépléceket is. Ellenléc 4x5-ös.
Veszek egy réteg 5-ös és két réteg 10-es 40-60kilós kőzetgyapotot, táblásat.
Alulról kezdve, felteszek 2-3 CD-t a tartókra, utána 15 cm kőzetgyapotot a szarufák közé-tehát függőlegesen (ezt muszáj drótozni), így a deszka és a gyapot között marad 5 cm légrés.
Ezután 60cm-ként, a vízszintes CD-re rácsavarozok függőlegesen CD-ket, bevágatom óllóval a CD két szárát és kifordítom. Oda még beteszek vízszintesen egy 10-es közetgyapotot.
Párazárás nincs. A gipszkartonon áthalad a pára és kiszellőzik a nagy légrésbe, a tető meredek és mindig átfúj rajta a szellő: Bernoulli.
Nem lehet 50 napig nagyon hideg éjjel -nappal, hogy 25 cm gyapotba kialakuljon a harmatpont.
A szarufa is hőhíd mentesítve van, légrés: 5 cm az ellenléc, a deszka miatt 2cm, 5 cm a deszka és a gyapot között.
Az eresznél és a gerincnél okosan kell kiképezni a légrést, hogy legyen meg legalább 10cm, de ez egy kis agyalással megoldható, esetleg több szellőzőcserép is kell, ha vannak tetőablakok, de mindenképpen kell a gerincnél két sor és lent az eresznél is.
A dupla székállásos, 10-12 méteres szarufákkal szerelt nagy nyílású manzárdokat így készítjük. A CD-re szerelünk egy 12.5 fehér vagy kék gipszartont, belülre egy tűzállót, mert abba van üvegszál és erős.
Egyszer egy idős építésszel több órát agyaltunk ezen a párazárós kérdésen, mert rettentő nehéz megcsinálni tökéletesen és arra jutottunk, hogyha elég nagy légrés, akkor nem kell párazárni.
Sajnos az eresznél megjelenik két ereszlemez, mert a csepegés túl magasra kerül az alsó légrés miatt. De a meredek tetőn nem nagyon látszik.
a képen a szarufádnál hőhidas a rendszer. ma már mindig vastagabb a hőszigetelés, mint a szarufa, még 20-as pallónál is. és azt a szarufán belülre érdemes tenni. mindkét rendszert építheted, csak az a fontos, h a párazáró réteged folytonos legyen, és ne legyen hőhidas a rendszer
ezért javasoltam a távtartót: rögtön a szarufa oldalára tudod rögzíteni. csak bele kell pattintani a vízszintes hosszvázat. mondjuk rögzítés előtt pontosan ki kell mérni.
Többek között pont ezért találtuk ki ezt a megoldást. A kőzetgyapot lap 100x60-as és függőlegesen szereljük, a UW profilokat 60cm tengelytávra szereltük. Csak egy kicsit macera becsavarozni a szarufába UW-t és oda kell figyelni, mert az UW éle vág , mint a borotva.
Csak az a kérdés, hogy a belső síkot hogyan húzod ki síkba. Ha a kengyelekből, akkor nagyon oda kell figyelni.
Persze. Van egy rétegrend, amit a gyártó meghatározott, azt be kell tartani, főleg azért is, mert a is tartozékok így vannak tervezve.
Ennek a rögzítőnek a neve akusztikus kengyel.
A talpát odacsavarozod a szarufa belső síkjára feltett fa profilokra- amire előtte rátűzted a párazárót- a rögzítési felületre szokás ragasztani egy darab alu szalagot, hogy még ott se szökjön el a pára. CD-t betolod a U betűbe és lemezcsavarral rögzíted. A CD és párazárás között marad rés, oda húzzák be a villanykábeleket a szerelők és fúrják be az aljzatok dobozát is. A résbe be kell férjen a doboz, aminek a mélysége 61mm. Tehát a két réteg gipszkarton és a kengyel hossza 75-80 mm kell legyen. A CD 27mm vastag, de az be van számítva a kengyel hosszába. Vagyis neked 6-9-es kengyel kell.
A párazárás mindenképpen a gipszkartonon kívülre kerülne. A különbség csak az, hogy a CD profilok a párazáráson belül vagy kívül vannak. Számít ez valamit?
...és ha nem egyszerre teszed fel az összes UW 100-ast, még a szarufák közti réteg drótozását is megspórolhatod, mert közöttük be tudod dugdosni a szegetelést, a profil meg megtartja. :-)
az ablak alatti függőlegestől is sokkal fontosabb a tetősíkablak felső lezárása: nehogy a tetősíkra merőlegesen csinálják, hanem vízszintesnek kell hogy legyen, hogy ki tudjon onnan mozogni a levegő. e nélkül mindig páralecsapódás lesz felül.
10-es fa távtartótól lehet h egyszerűbb a CD-távtartó, amit kimondottan erre találtak ki.
Ezt a videót már néztem, de köszönöm! Ha jó látom, itt is a párazáráson belülre rakják a CD profilt, ugye?
"A térdfalra kell késziteni egy előtétfalat függőleges fenyő pallókból, arra kell tűzni a párazárót."
A térdfalra is rakjak párazárót? Nekem az Ytongból van. Nem elég ha le van vakolva? és a tetejére rá van futtatva mondjuk 10 centire és ragasztva a tetőről lejövő párazáró?
"Figyelj oda a tetőablakok beépítésére, az alsó spaléta függőleges kell legyen. "
A tetőablakokat hivatalos veluxos beépítő fogja berakni. Ott a beépítés precizitása és a párazárás miatt nem akartam kockáztatni, inkább kifizetem a szakembert. Mi az a spaléta? Nem találtam ilyet az googlival sem
Megcsinálod a szarufák és a fogópárok közötti szigetelést, dróttal rögzited. Olyan vastag fenyő léc távtartókat kell felszerelni, hogy férjen be a 25 cm. Ha szarufa 15, akkor 10cm széles léceket. A belső 10cm szigetelést vízszintesen szereled, így a szarufa hőhídját is kizárod.
Felteszed a CD tartókat és a CD-ket, beszereled a villanyszerelést és burkolod a CD-ket.
A térdfalra kell késziteni egy előtétfalat függőleges fenyő pallókból, arra kell tűzni a párazárót.
Figyelj oda a tetőablakok beépítésére, az alsó spaléta függőleges kell legyen.
A párazáró fóliát a CD profiltól kijebb vagy beljebb rakjuk vagy mindegy?
Bár talán beljebb szokták rakni, a CD profilra, hogy a CD profil kívül legyen, de én arra gondoltam, hogy inkább a párazárót raknám kijebb és arra a CD profilt és aztán arra a gipszkartont. Azért gondoltam erre, mert a gipszkarton alatt pár helyen menni fognak vezetékek, villamos és víz is és a párazáró fóliát nem akarom átlukasztgatni, hanem inkább menjen minden vezeték a párazárástól beljebb, ahol a CD profil is van. Tudom, hogy vannak speciális ragasztók, amivel körbe lehet ragasztani, de inkább nem csinálnék lukakat, hogy biztosan jó legyen a párazárás.
Tetőteret fogunk gipszkartonozni. Mi a jó megoldás, ha a vázszerkezet gombásodás ellen kezelt cserépléc vagy ha fém CD profil? Az áron kívül van bármi, amit érdemes figyelembe venni a kettő közti választásnál?
(Eloirt hoszigetelesi ertekek megvannak/tul vannak teljesitve, epitesi koncepcio, lasd minnel kissebb kulso felulet megvan,... PHP-vel nincs kiszamolva, a konkret energia kovetelmenyeket valoszinu nem fogja elerni, de elvileg viszonylag kozel leszek hozza!)
Ilyen fajta teraszról lenne szó.
Egy ilyen gerenda tartó konnektorból fel be kell vésni legalább 4 darabot, szakboltba kapsz: WBZ 37 cikkszámot keress.
Az UV sugárzás hullámhossza kisebb mind a látható fényé, így a frekvenciája és az energiája nagyobb, a hővédő fóliák (és a solar ablakok is) ezt zárják ki. A Napsugárzás maximuma a zöld színbe van, azért a természetben mindent zöldnek látunk, ezt nem nyelik el a növények. De a Nap a minden hullámhosszon sugároz, ha kizárod a kék szín egy részét, sárgás fény jut át az ablakon. Az ablakszerelvények Lowe bevonata a infravöröst sugárzást nem engedik át, mind a két irányban (belülről kívülre nincs magas frekvenciás sugárzás). Ez a fizikai háttere a kérdésnek, így teljesen hibás százalékos fényáteresztőről disputálni. Fény lesz a belső térben, csak egy kicsit más színű, mind a természetes fény. Léteznek olyan emberek, akiket ez nagyon zavar- hiszen nem látják a tárgyak valós színét. Ezt részlegesen kompenzálni úgy lehet, hogy belső világitás erősen hideg fényűre kell hangolni. 
