Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Éles helyzetben nyilván nagy hangsúly lett volna a hidak megszerzésén, biztosításán, az ellenség részéről meg a lerombolásukon. (Látod mit tettél a negatív hullámaiddal Moriarti! Esküszöm csak szépen gondoltam arra a kurva hídra.)
Ilyen éles helyzet a 3.vh idején lett volna. Voltak is komoly mennyiségben utász hidász csapatok a VSZ-ben, lévén nyugat-europa is tele van kisebb nagyobb vízfolyásokkal, amiket leküzdeni invázió esetén komoly feladat lett volna.
Éles helyzetben sosem használták a szovjet páncélosok ilyen képességét. PMP vagy a GSzP mindig jobb, biztonságosabb megoldás. Vízalatti átkelés szerintem csak végszükség esetén van elrendelve.
Utána kell vinni ...na és, a gázolajat is utána kell vinni, különben kiszárad a tartálya és akkor csak bunkernak jó. Még a legjobbnak tartott Abrams is megáll kerozin nélkül. Amíg viszik utána addig nincs gond.
Nemtudom éles helyzetben hányszor mentek át víz alatt, vagy hányszor volt gond az, hogy nem tudták átmenni.
Az ugye megvan, hogy az a hajókémény, ami a Leo2 tetejére van pakolva a víz alatti átkeléshez, azt a Leo2 maga nem tudja szállítani, hanem teherautó viszi utána? Ennyi erővel a hídvető gép érkezésére is várhatna. (Ruszki tankoknál csak egy kisebb átmérőjű kályhacső kellett a búvár menethez, amit a torony hátuljára rögzítve folyton magukkal vittek.)
>> mi történik egy Leo2-vel ha tesz egy kört a budai várban, gondolom beomlana alatta valamelyik török korból maradt, fel nem tárt pince, barlang?
Tudtommal volt beszakadás náci tankkal, ha nem Budán, akkor Kőbányán - ott is szép rejtett üregek vannak a mészkő kitermelés, meg a filoxéria előtti régi pincék miatt. A budai várban amúgy jelenleg is a szokásosnál kisebb méretű BKV buszok járnak, mert 10 tonna (?) korlátozás van, mivel az egész Várhegy széjjel van fúrva alatta és senki sem tudja, hol milyen üregek vannak és növekednek a török-tatár kor óta.
Melyik az? A bal oldali ember jobb combjánál lógó, vagy a jobb oldali emberen lévő táska?
Más: itt a katonákon úgy nézem csizma van, csak nincs beletűrve a nadrág szára. Egyik-másik tényérsapkásnak igen. Ez mitől függött? Mert pl. a magyarországi kivonulásról készült képeken (pedig azok 90-91-esek) úgyszintén csizmában vannak, de beletűrve a nadrágszára, a közlegényeken is, pedig én sima gyakorlónak nézem a ruhájukat, nem ünneplőnek. De lehet ám hogy rosszul ítélem meg.
Több helyen si azt olvastam, hogy a szovjetek öltözéke meglehetősen korszerűtlen volt, lábbeliket tekintve főleg, még a szovjet-afgán háborúban is csizma volt rendszeresítve, csak a szpecnáz csapatok kaptak korszerűbb bakancsokat, azok is csak a vége felé, a legénységnek meg sokszor elnézték a különböző edzőcipőket, sofőröknek a papucsot.
Azért a folyók alja szerintem nincs lebetonozva, a partszakaszok is lehetnek alkalmatlanok az átkelésre, így nem lennék én abban biztos, hogy egy tényleges foylami átkelés a valóságban olyan sima lenne.
Csak a szokásos :) kézenfekvő nyilvánosan hozzáférhető tényekről nem vesz tudomást... :) :) :)
Egyébként ez a videó ez természetes vízben van vagy medencében? Mert az elején szabályosan parton hajt bele, a víz alatti felvételek meg úgy néznek ki, mintha medencében menne. Vagy egytermészetes környezetben megépített medence. :)
Az is érdekes lenne, mi történik egy Leo2-vel ha tesz egy kört a budai várban, gondolom beomlana alatta valamelyik török korból maradt, fel nem tárt pince, barlang?
Viszont az igaz hogy a NATO tankok nem keszultek keleti invaziora , ennek megfeleloen a sajat terepukon kell csak okoskodni veluk.Na csakhogy ez nalunk kimaradt.Mar az hogy felzarkozni a NATO szinthez. Itt a keleti fosra telepittik a 70 tonnas tankokat.Meg kell kerdezni a taszariakat mikor naluk mozogtak az M1A1 esek mi volt a jelenseg. Lehet hogy meg ma is latszik.
Akkor mivel indítottak igazi nagy hidegben, amikor az akku nem ad áramot és a sűrített levegő palackok, csövek elfagynak a jégdugóvá váló légnedvesség miatt?
Tigrisben volt kurblis lendkerék (schwungmasse) kifejezetten a téli indításhoz.
Nemtudom, ilyen részletre emlékszem az biztos. Talán valamelyik harckocsizó lappangó beteg volt vagy hasonló, de eltitkolta. A 4 páncélost se néztem. De mi volt a címe arra nem emlékszel?
Valami ilyenre én is emlékszem, nem ennyire részletesen, de víz alatti átkelés volt valami malőrrel. Talán a 4 páncélos és a kutyában? De csak ezt az egy részletet láttam.
Rémlik valami gyerekkoromból, TV-ben volt egyszer egy régebbi magyar film, ahol ittasan vezeti a harckocsit a katona víz alatti átkelésnél, valami malőr miatt el kell hagyják a gépet elárasztás után, és hadbíróság elé kerül.
1987-ben Zeg-en kinn voltunk szakasz összekovácsolási gyakorlaton. Szaros szeptemberi idő, napok óta esett. Az egyik gép egy fasza kis mélyedésbe belecsúszott, úgy, hogy a kipufogó is víz (sáros trutymó) alá került. Ki sem tudott jönni, a motor leállt. Kin volt velünk a VT-55, ráakasztottunk, majd kihúzza. Nos ez nem így történt. Leraktuk a sarkantyút, majd csörlővel próbáltuk. A bika csörlőzés közben elkezdett emelkedni (már mint az orra). Nekiálltunk kettő harckocsival kivontatni. Sajnos a vontatókötelek nem egyforma távolságra voltak, és rögtön szakadt az egyik. Mellettem fél méterrel csapott le. Ha eltalál, ott vág ketté. No azért két géppel kihúztuk, majd bevontattuk a laktanyába. A motor ki lett véve, hengerfej le, pucolás, takarítás. Egy hét után raktuk össze. Mivel béke zárolt kocsim volt, keveset használtuk utána. Állandóan köpte az olajat a kipufogón. 1990-ben a felszámoláskor a tatai javító zászlóalj jött le, hogy segítsen a gépek átadásában. Ott dolgozott Öcsi bácsi (már nyugdíjasként), amikor beindítottuk a gépet, mellette állva mondja az öreg, ez a harckocsi vízütéses, legalább három henger nem megy, azért köpköd. Mikor bevallottam mi volt, az öreg csak hunyorított. 1947-től dolgozott a seregben, mint polgári szerelő. Ők még tudtak valamit.
Ki kellett mosni a belsejét miután kihúzták, a kérdés az hogy az optikai rendszerek meg a villamosság mennyire ázott be, de kicserélni persze mindent ki lehet.
> Ős-ős -régen Abasár; a tárolt T-34 esek szokásos téli karbantartása , ,,olajcsere , gázolaj kijáratás (kb 10-15 l volt benne) Az akkustól kihozott tárolt akkuval való inditás --na ez volt érdekes ? Minden évben volt6- 10 kocsi ami nem akart indulni,--- levegővel sem ! -- csak ha huzigáltuk x 100m -t. Persze minden évben másik rakoncátlankodot , se a tároló hely ,sem az akku , gázolaj csere/légtelenités .nem segitett rajta .
T-34 esetén talán még volt lendkerekes kurbli lehetőség is (inerciális indító).
