Aki csinált már födémszigetelést gyapottal, tudna segíteni?
Mennyivel érdemes szélesebbre vágni a gyapotot a gerendaközöknél? Ha pl.: 71-72 cm a gerendaköz ide 80 cm széles (15 cm vastag) paplant be lehet tömködni?
A 14 cm kőzetgyapot (ha 0,036 W/mK), akkor megfelel a 15 cm sima EPS-nek (0,04 W/mK), mindkettővel kb U=0,17 W/m2K lesz a falazatod. Azonos vastagság mellett az ökölszám kb 2x-s, ha mindent beleveszel (drágább minden, anyag+ragasztó+munkadíj is). Viszont én a gyapotot is kérném, hogy telibe ragasszák. Ez valamennyivel több ragasztót kíván, de nem a külső vakolat ára a különbség, a hatás viszont ugyanaz, sőt...
Azt tudja a vakoló csapat, hogy bent vannak az ablakok? Nekünk nem vállalták úgy, mert nem lehet megvédeni a sérüléstől...
"A fáma szerint párazárófólia kell a gk fölé, hogy ne nedvesedjen a hőszigetelés."
A hőszigetelés csak akkor fog nedvesedni, ha valami akadályozza/fékezi a hideg oldalon a pára távozását. Ha a gyapot felet jól átszellőztetett tér van, akkor valószínűleg nem fog vizesedni még akkor sem, ha még gipszkarton sincs alatta (az egész födémed kizárólag gyapotból áll :).
Viszont jól szellőztetett lakásokban télen rettentően száraz a levegő, ha a födémed nem párazáró, akkor még durvább lesz a szárazság (sokal többe fog kerülni a párásítás) na EZÉRT is okos dolog egy párazáró réteg oda.
"egy lefestett gk túloldaláról hogyan tudna kilépni a pára."
A legtöbb anyagon simán átmegy a pára. Ebben benne van a gipszkarton és az összes festék is.
"Hogyan kell a tok és a szigetelés közötti rést kitölteni és mivel?"
Alacsony dagadású szerelőhabbal vagy polisztirol ragasztóhabbal.
"Az ablakok kieresztésénél ugye számolni kell a szigetelés ragasztó vastagságával is?"
Igen,
de a pontosan kiszámolt kiállás igen rizikós szerintem. Én vagy pár milliméterrel kijjebb tenném az ablakot a pontosan kiszámoltnál és az ablakhoz közeledve a ragasztás vastagságával pontosan "hozzá-csalni" a hőszigetelést, vagy tudatosan beljebb tenném egy kicsivel az ablakot, de akkor meg kell oldani a beugrást valamilyen szép keret-megoldással.
Nos, a 30 nf már adott. Falak állnak, ablak bent van, belül vakolva még nincs, simán hallom , hogy kint csurog az eső. Tényleg, a belső vakolás gondolom még sokat fog javítani. Kívülről pedig a függőleges nútokat telenyomom habarcsal.
Utánanéztem a Frontroc-knak, kb 30%-al drágább ha jól számoltam. De inkább erre áldozok, mint csicsás fürdőre. 15-ös EPS-helyett elég a 14-es gyapot is?
"az eresz alatt körbe van egy 2-3cm vastag rés hagyva, ... ez biztosan nem szakszerű megoldás a tetőtér kiszellőztetésére,"
Valóban nem, mert szerintem legalább 5-15 centis rés kellene oda, rovarráccsal lezárva.
Plusz csinálnék a padlástérből lyuka(ka)t fent a tető gerincénél is, minél nagyobb, annál kevésbé lesz forró a padlás nyáron (én legalább 0,5-1 négyzetméternyi kiszellőzőt csinálnék felülre is)
"Harom retego avlaknal eltero vastagsagu uvegeket es eltero vastagsagokat az uvegek kozott"
Ez is igaz, de most csak az ablakkeret berögzítéséről volt szó, ezért nem akartam részletekbe menő akusztikai fejtegetéseket az ablaküveg tábla rezonanciáiról és azok széthangolásáról (üveg vastagságok / ragasztott üvegek / légrések / fóliák / gázok), jelen esetben elég volt megemlíteni csak az ablaküveg össztömegének fontosságát.
Vannak gyári tetőszellőző csövek , csak írd be a keresőbe , hogy tetőszellőzők és kiad százfélét , képet webáruházakkal együtt . Esztétikusak és tökéletesen megoldják a sátortető alatti padlás kiszellőztetését .
Bocs, lehet, hogy rosszul fogalmaztam, a rés amire Te gondolsz a cserép alatt van azzal nincs is gond, azt nem bántom. Én arra a résre gondolok ami körbe a homlokzati fal tetejénél és a párkány találkozásánál van, vagyis a fal nincs teljesen felfalazva a párkányig, van egy 3 cm-es rés (a tető nyitott párkányos). Jelenleg ezen keresztül szellőzik a padlástér. Én erre gondoltam, hogy nem szakszerű, mert ezt a megoldást még egy házon sem láttam. Viszont nem tudom, hogy akkor máshol hogy van megoldva a padlástér kiszellőztetése.
A téglát Én választottam, nem az építész ajánlotta, tudom, hogy a 30-as fal 15 cm szigeteléssel jobb lett volna, utólag már sokat tanultam, nagy részét innen a fórumról.
Néztem én is a dagadó szallagokat csak ezzel az a bajom hogy a szigetelés és az ablaktok között kitölti a rést viszont a szélessége miatt ami elég kevés hőhíd lesz .
Ha a zaj es hangszigeteles kie.elkedo fontossagu, akkor olyan ablakuvegezest kell alkalmazni. Harom retego avlaknal eltero vastagsagu uvegeket es eltero vastagsagokat az uvegek kozott. Ez egy eleg jo fizikai megoldas.
Cserepek alatti fólia fedésekhez tegyél be pár cm vastag xps lapokat. Így beázni egyáltalán nem fog, viszont a levegő jár. Ha megoldható, akkor minden oldalra, hogy legyen kereszthuzat.
A németeknél használtunk öntapadó, dagadó szivacs csíkot. 3mm-ről dagadt 1,5 cm-re. Ahol a szigetelő találkozott idegen anyaggal, ezt kérték, megkövetelték
Sátortetős háznál, hogyan szokták megoldani a tetőtér megfelelő kiszellőztetését? Ugye régen a tetőkön voltak nagy nyílások amik a szellőzést szolgálták, ma már az új házakon ilyet nem látok. Nálunk jelenleg az eresz alatt körbe van egy 2-3cm vastag rés hagyva, amit szeretnék beszigetelni, mert ez biztosan nem szakszerű megoldás a tetőtér kiszellőztetésére, viszont attól tartok hogy így teljesen megfog szűnni a tetőtér szellőzése.
Ha olajfestékkel kened le vastagon akkor lehet nem megy át rajta pára :)
A tető irányából a hideg levegőből a meleg felé haladva nem gondolnám ,hogy pára kicsapódás lesz. Mint ahogyan a "meleg" szemüveg sem a házból kilépéskor lesz párás hanem a hideg szemüveg a meleg párásabb levegő miatt mikor belépsz a házba.
Függesztékes gipszkarton álmennyezet fölé majd lesz hőszigetelés. A fáma szerint párazárófólia kell a gk fölé, hogy ne nedvesedjen a hőszigetelés.
Na most nem igazán értem, hogy egy lefestett gk túloldaláról hogyan tudna kilépni a pára. Ilyen alapon a tetőtér irányából is le kéne zárni a hőszigetelést. Szóval bent a lakótérben rendszeres szellőzéssel, de szellőzés nélkül is nem tud megvalósulni akkora nyomás, hogy a nedvességet átnyomja a gipszkarton túloldalára - a logika ezt mondatja.
Amiért érdekes, hogy van-e értelme párazáró fólia felhelyezésével szenvedni, mert ha nem tud vizesedni az alsó irányból a hőszig, akkor kár ezzel vesződni.
jaja nyilván nyitott ablakkal mondták, miközben kihajolva hesszölgették az elvonuló traktorokat :D:D
ezt az NF+eps tulajok mondták. az NF+rockwool, illetve, a b30+eps tulajok nem mondták. ez utóbbi kettőnek ugyanis 50dB körüli a hanggátlása. azért az elég fasza. Az NF kétoldalt (!!) vakolva tud 42dB-t. egyoldalas adatot nem is találtam.pedig az a valóság.
"Tényleg ennyire lerontja a kávába rakott XPS a hanggátlást?"
Az ablak egy rezgő membrán. Ezt a membránt minél jobban meg tudja rezgetni a külső zaj, annál több zajt enged át magán be a lakásba.
Ha növeled a membrán saját tömegét (jó nehéz ablakkeret és/vagy jó nehéz üvegezés) akkor a külső zaj hatására nehezebben tud berezegni, tehát kevesebb zajt fog átengedni.
Ha az "ablak" nevű membrán szélét körben jó mereven odarögzíted a (nehéz+merev) téglához, akkor nehezebben tud berezegni, tehát kevesebb zajt fog átengedni. Tehát zajcsillapítás szempontjából annál jobb, mechanikailag minél merevebb az ablakkeret<->téglafal összeköttetés. Puha EPS 30 keret a kávába a legvacakabb, EPS80-EPS150 már kevésbé vacak, kemény XPS300-XPS500 már sokkal jobb, de a legjobb ha habarccsal/betonnal körülöntjük :)
Nagyon zajos helyen én az ablakaim keretében a legnagyobb üreget teleszórnám homokkal (vagy fa ablakkeretet választanék), az üvegezés meg négy rétegű lenne :)
"Több ismerősöm panaszkodott, hogy az eps-es verzióban mindent hallani kintről"
Ezt olyanok mondták, akiknek NINCS ABLAKUK a zajforrás irányba? Vagy van egy szar 7 centi vastag műanyag ablakuk, de a zaj szerintük egész biztosan nem ott jön be, hanem a 40 centi vastag falon át? :)
Amit még jó szokás elfelejteni: a N+F téglák közötti függőleges fugákat sokan nyitva hagyják a külső oldalon (néha még belülről is) azután megy a csodálkozás, hogy ez az eps milyen szar hőszigetelő :)
Pedig nem olyan nagy munka egy kis habarccsal betömni a fugák közötti réseket, a hőszigetelés miatt amúgy is ajánlatos.
de minél jobban szeretném kiszűrni a kinti zajokat
Akkor frontrock. Nekem pont ez a kombó van (30nf + 15cm rockwool), tökéletes. sajnos, a redőny felől jön be némi hang (huzogatós van + hőhídmentes, de nem zajhídmentes áthidaló) de nem rossz. Viszont eps-sel olyan 10dB-vel kevesebb lenne a hanggátlásod emlékeim szerint (40dB vs. 50dB), ami durva különbség. Több ismerősöm panaszkodott, hogy az eps-es verzióban mindent hallani kintről (elmenő autók hangosak, sétáló emberek szövegelnek, pláne kutyaugatás, fűnyíró stb.), szóval ajánlott erősen a kőgyapot, ha már ilyen téglád van. vagy, ha még most választható, akkor inkább valami nehéz tégla (b30) és EPS. ez utóbbi változat azért olcsóbb jóval.
Tényleg ennyire lerontja a kávába rakott XPS a hanggátlást? Nálunk 30NF tégla van, kávába 2 cm XPS-t raktam, (tudom kevés, de falnyílás ennyit engedett, párkány alá 5cm megy) Fasza Marshall 3 rétegű ablak van és bár mi is csöndes helyen építünk, de minél jobban szeretném kiszűrni a kinti zajokat, felvetődött , hogy kívülre a Rockwool Frontrock 15-öst rakok az EPS- helyett. Tényleg annyival jobb a kőzetgyapot hangszigetelése, mint ahogy a kereskedőm állítja, vagy csak jobb mint az EPS-nek, de "nem ér annyival többet" kategória.
Faláttöréses hővisszanyerős szellőző beépítésekor mennyire rontom a léghangszigetelést?
"szellőztetésnek jó lenne ha a penészes szobába beszerelnék egy egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztetőt?"
Jó lenne, ha létezne olyan termék, amit javasolhatnék.
De egy helyiséges szellőztetőből csak két félét gyártanak:
1: olyat, aminek a hőcserélési hatásfoka közelít a nullához, de a sok balek megveszi, mert "hővisszanyerős" :) ezek kerülnek 70-90 ezer Ft-ba.
2: vagy olyat, aminek valóban értékelhető a hővisszanyerő hatásfoka, elegendő a levegőszállítása és annyira csendes, hogy lehet mellette aludni is - ezeknek az ára viszont sajnos 160.000 Ft-tól kezdődik, márpedig HELYISÉGENKÉNT ennyi pénz sokkal több, mint amennyiből akár egy egész lakást át lehet szellőztetni.
Neked olyan egy-helyiséges szellőztető készülék kellene, ami nem akar hőt visszanyerni (csak ventilátor van benne), cserébe nem kerül pofátlan összegbe - na ilyen készüléket nem gyárt senki, mert az ilyet a laikusok nem vásárolnák (jaj-jaj ez nem nyer vissza hőt, fújja befelé a hideg levegőt, meg is fogunk fagyni és magas lesz a fűtésszámla is, jaj-jaj), csak hozzáértő szakemberek vásárolnák, viszont a nagy üzlet a millió balekban van és nem a néhány profiban.
De lesz vakolható tokos redőny. Én a koszorúból alakíttattam ki a helyét, így ~10cm XPS, vagy PIR lesz mögötte, ha hisztizik a redőnyös a felfogatás miatt, csinálok konzolokat neki...
Megszokták. Még nem cserélték ki szüleim az ablakokat, már nagyon régen, Balázs Pali koncert volt a környéken... hogy én mit szenvedtem egész éjjel, már három párna volt a fejemen, + walkman max hangerőn, de nem volt képes hangszigetelni egyik sem...
Kihagytad az összes traktorost, akik azon az egy utcán mennek ki a földjükre, amin amúgy nem is közlekedhetnének, de hát arra rövidebb, meg a másik három földutat már beszántották a földjükbe...
Nyugodt falusi környezet, forgalommentes utca van. Maximum kutyaugatás lehet zavaró.
aha aha... ilyenben lakom magam is. meg a f*sz diszkós szomszédom is itt lakik velem szemben. a másikban meg a flexelgetős/vasárnap fűnyírózós. az utca egyébként bazi csendes :D
érdemes gyúrni a hangtechnikára..én ezeket ki tudom nagyjából zárni. meg ne bánd, ha te nem.
Nyugodt falusi környezet, forgalommentes utca van. Maximum kutyaugatás lehet zavaró. Igazából már a tervezés folyamán nagyobbra vettük emiatt a nyílásokat, 190x160-as helyeket hagytunk ki.
Én azért vetnék egy pillantást erre a tanulmányra:
+ a káva XPS-el való szigeteléssel kukázod az ablak és a fal hanggátlását is :(
A nyílászárók falsíkra rakással és a 20 cm szigeteléssel csak vonalmenti hőhíd lenne.
Sok agyalás után én is így fogom csinálni. Nem lesz toktoldó sehol, csak alul a 3 cm párkányfogadó. Az ablak beépítésekor kell odafigyelni, hogy hézagmentesen fújják ki PUR-al a káva-ablak közét.
Értem, meg jobban átgondolva látom is az értelmét. Sajnos én nem tudtam ilyet bevállalni felújítás mellett, mert így is több ablak elég keskeny. Próbáltam olyan ablakot választani, aminek elég jól szigetelt a tokja.
Egyébként szerintem lehet fagyban is ragasztani, biztos van olyan, amit lehet 0 °C alatt is használni. Személy szerint azért inkább megvárnám a fagymentes időt, ha belefér.
A purhab használatánál is illik benedvesíteni, portalanítani a falat, a levegő páratartalma segíti a száradását, keményedését. Nehéz a habbal az esetlegesen nem függő nyílást rendesen elkészíteni. Ilyenkor lassan köt, párszor vissza kell ellenőrizni a függőt, vízszintet.
Mivel részben ehhez lesz fogatva a nyílászáró ezért illene xps-t használni, viszont én nem rögzíteném ezt puha habbal.
Lesz homlokzati szigetelés, 20 centi. A hőhídmentesség miatt többek közt ezen fórumon javasolták ezt a beépítési módot. A kérdésemre válaszolna valaki? Fagyban lehetséges (ajánlott) purhabbal xps-t ragasztani?
Anno, amikor épült nem hiszem, hogy felemás díszítések kerültek az ablakok körül. Nem tudom a felső lakónak milyen engedélye volt az ablak spaletták módosításokhoz. Eléggé tagolt a homlokzat, vagy vésed a spalettákat a vastagabb szigetelés érdekében vagy nagy lesz a veszteség, az erkélyt sem tudod szigetelni felülről, ennek mennyezetén is korlátozott a vastagság. Kevés az a felület, ahol a felület hozza az elvárható eredményt. Ha számszerűsíted az anyagköltséget, a munkadíjat, az elvárásokat, és mérlegeled a lehetőségek hiánya miatti rossz, vékony szigetelést, én nem kezdeném el.
A régi nyilászárók ott maradnak. Lenn a szomszéd lakik Ő nem cserélné. Nálam fenn árajánlatból 4-5 ezer euró lenne a csere és egyenlőre jól zárnak igy nem hiszem, hogy cseréljük őket. A redőnytok belülről szigetelve van.
Szerintetek szigetelés céljából javasolt a szürke kőlapok óvatos leválasztása+a téglára szigetelés majd újra vissza a lapokat? Gondoljátok, hogy lejönne töretlenűl vagy túl rizikós és nem érdemes vele foglalkozni?
Másrészt a szigetelési engedélyt csak úgy kapom meg ha a homlokzat a szigetelés után is a régi arcát mutatja. Ugyanaz a helyzet az ablakok körüli téglás vagy gipszből?! való részekkel és párkányokkal. Nem tudom milyen megoldások léteznek hogy azok a 10-15 cm-es polisztirol szigetelés
Azt szeretném hogy tényleges, valós méreteket mérjen az ablakos cég. Fene tudja milyen vastag ragasztóval teszik be az xps-t. Félnék hogy valami gebasz csúszna az ilyen-olyan hozzáadogatós felmérésekhez. Mérjék le a tényleges fogadó helyet.
Új építésű ház, (30-as tégla) nyílászárók helyét szeretnénk 5cm xps-el bélelni, ezt követően jönne ki az ablakos cég levenni a méreteket. A hétre viszont kemény fagyokat mondanak. Az volna a kérdés hogy mínuszokban szabad-e purhabbal xps-t ragasztani? Mert a zsákos eps ragasztó nyilván nem jöhet most szóba.
Ha végképp elhatárolódsz a szigeteléstől akkor én a helyedben csinálnék egy a falra ráforduló keretet az ablakkáva szigeteléssel együtt. 20-30-40cm széles keret már érhet valamit a kávára -minál vastagabban- ráforduló szigeteléssel együtt.
A kinézett szellőztető főbb tulajdoságai:
1. üvöltő üzemmódban 37m3/h szellőztetés 1 irányba. 1 emberre pont elég lesz.
2. mivel félidőben iránytvált így a kétséges hővisszanyerését alapból osztani kell 2-vel, vagy párban kell szerelni.
3. mivel írja is, hogy irányváltáskor a kivont/kicsapódott párát visszapárologtatja a szobába így a te szempontodból pont semmit nem ér.
4. pont tized árából megoldhatod a szellőztetést sima visszanyerés nélkül sokkal hatékonyabban pára és jólevegő szempontjából. a megmaradt pénz pont elég lesz kb.50-100évre a hőveszteségben mutatkozó különbség kompenzálására.
Olvasd el újból, mert én egyikre sem mondtam, hogy "feleleslges". A grafitos eps NEM felesleges és az ablaki kiszedése és körbe-hőszigetelése az sem felesleges. Csupán az egyik megoldás kevésbé drágán próbál segíteni rajtad (de lehet, hogy nem eleget), a másik megoldás meg rohadt sok pénzért próbál segíteni rajtad rajtad (de lehet, hogy még ettől sem szűnik meg a penész, csupán kiszórtál egy rakás pénzt az ablakon).
Az is lehet, hogy nem hőszigetelsz semmit, csak egyszerűen pl 10 százalékkal javítod a szar szellőzést a lakásodban (kicsit csökkented a széndioxidban-fuldoklást), ettől évente mondjuk 3 ezer forinttal megemelkedik a fűtésköltséged, viszont soha többé nem látsz penészt a lakásban.
Köszönöm a segítséget! Akkor az ablakokat nem piszkálom, de az ablakon kívülre azért feltegyem azt a 3 cm grafitos EPS-t amit javasoltál, vagy szerinted az is felesleges?
A szellőztetést meg átgondolom, hogyan tudnám javítani.
"Az többet segítene a problémámon, ha az ablak tokot kivenném"
A végeredmény egy kicsit jobb lenne, de nem biztos, hogy megérné a befektetett pénz+energia, mert elképzelhető, hogy a penészfolt még ez után sem tűnne el teljesen (csak még kisebb lenne).
Gondolom nem radiátorokkal fűtesz.
Egy infra hőmérővel meg kellene méregetni a fal felületi hőmérsékletét a penészfolton és a folt szélei körül.
Lehet, hogy nálad valójában nem a hőszigetelést, hanem inkább a szellőztetést kellene tuningolni egy kicsit. Milyen páratartalom szokott lenni abban a szobában a nagyon hideg téli napokon?
Igen, utólag már Én is okos vagyok, de ezen már nem tudok változtatni, másik házat meg nem tervezek építeni mostanában, tehát próbálom orvosolni a problémám valahogy, ehhez próbálok ötleteket gyűjteni.
Az többet segítene a problémámon, ha az ablak tokot kivenném, és a káva teljes szélességébe betennék 3cm szigetelést, vagy ugyanott lennék mintha csak a külső kávára teszek? Azért kíváncsi lennék a porotherm mit ajánl a hőszigetelt téglájához az ablakok körüli hőhíd kiküszöbölésére.
A neten keresgélve nekem az jött át, hogy ez a tégla azért messze nem olyan jó hőszigetelő tulajdonságú, mint pl egy xps lap. Szóval ez alapján én nem mondanék le a fal szigeteléséről, és akkor már az ablakokat is kiraknám a külső falsíkra.
Ha létezne a padlófűtésnél lényegesen olcsóbb utólagos mennyezetfűtés kialakítási megoldás, akkor a padlófűtést tervezők nagy részét nyugodtan lehetne hülyézni :) de egy mennyezetfűtés utólagos (NEM szar hatásfokú) kivitelezése sajnos nem túl olcsó beruházás.
Azért építettük 44K-téglából, hogy ne kelljen külön szigetelni. Persze ezekre a később felmerülő gondokra, mint például a káva menti szigetelés nem gondoltunk. Egyébként a fűtésszámlával nincs gondom. Egyedül az ablakok és ajtó körül problémás a fal hőmérséklet. Az más kérdés, ha újra építkeznék, valószínűleg nem ezt a megoldást választanám.
A padlófűtés alá legalább 15 cm lépésálló EPS szigetelést raknék.
De praktikusabbnak tartom a 150-es keménységűt.
És mivel még eddig nem dobta be senki ezt a megoldást. Gondoltam bedobom.
Két dolog miatt is.
- Kb. 20-30%-al jobb a hőszigetelő képessége.
És ami ettől még hasznosabb hosszúváton a keménysége. Sajnos az egyre vastagabb szigetelések megsüllyednek pár év alatt megsüllyednek (a letöbb 100-as szigetelés csak papíron az, sokkal puhább a gyakorlat szerint).
Én mindig figyelem az újszerű házakat és nagyon látszik a padló szegélylécénél, hogy a falon van elválva a szegélyléc. Elvált 0,5-2 centire a padlótol. A padló meg megsüllyesdt és aztán lehet szilozni vagy foglalkozni vele.
Persze erre megint jön majd, hogy megtérül-e. Lehet számolgatni ezt is.
Szigetelni úgy is kell. Kérdés, hogy érdekel-e bárkit, hogy milyen lesz.
Pedig egyre vastagabbra csináljuk és süllyedni fog.
Azt nem értem, hogy 10cm a felső beton, 10cm az EPS, akkor 20cm a sóder és a szerelőbeton? EPS nagyon kevés padlófűtéshez, én abból a kérdéses 20cmből egy 10-est még beletoltam volna az EPSbe.
Az addig oké, csak itt a fix és stabil 5-6cm-es betont kellene helyettesíteni 2m2-es 12mm vastag ,,fa'' lapokkal...
Soknak tűnik az a 10cm, meg akkor már leáshattál volna mélyebbre is :D
Mi biztos nem fogjuk megcsinálni, lesz a másik két szoba is ilyen pár cm eps+osb lemez párosból. Igaz, hogy az osb drágább mint a szigetelés, de hát nem tudom mivel lehetne helyettesíteni. Szerencsére méter magas a lábazat, szóval száraznak mondható a ház.
Majd megdöngöltem a földet, erre sóder, szerelőbeton, bitumenes kellősítő, gv35, 2*5cm eps 100, fólia felhajtva illesztések össze ragasztva, térhálóra kötegelt padlófűtés cső, és végül kb 8-10 centi beton.
Az ablak viszonylag jól szigetelt pár éves műanyag ablak, a falat meg azért nem szeretném szigetelni, mert 44K hőszigetelt téglából van, amire elvileg nem kell hőszigetelés. Sajnos mikor építkeztünk nem tudtam, hogy az ablak kávára ablak beépítés előtt körbe tenni kellett volna XPS-t, viszont így utólag már nem tudok vele mit csinálni, ezért gondoltam erre a megoldásra.
Valamit lehet javulna a helyzet, de alapvetően - szerintem - két forrásból jön a hideg: az egyik az ablak, a másik a fal. Ezzel a 3 cm-es szigeteléssel az ablak tulajdonságain nem fog változni semmi. A falad egy minimális felületére felkerül egy minimális szigetelés, de alapvetően szigeteletlen marad lényegében a teljes falfelületed, ami ugyan úgy át fog hűlni. A hideg felületen pedig a pára ki fog csapódni ismét.
Nálunk télen, két oldalt az ablakok körül penészedni szokott a fal, érezni is hogy itt jóval hidegebb a fal mint a többi helyen.
Lenne-e annak értelme, hogy kívülről körbe az ablak kávára felragasztanák egy 3 cm vastag xps-t, vagy ettől ugyanolyan hideg maradna a belső ablak káva? A homlokzati falra nem fordulna rá a szigetelés. Az ablak 15 cm mélyen van a külső falsíktól.
A fal nincs szigetelve, és egyenlőre nem is tervezem.
Ha van rendes vízszigetelés, és nem penészgyár a szoba, akkor lehet. Csak tényleg legyen teljesen sík amire pakolod az eps-t, lépésállót, rá meg osb lap, arra a padló alá való fólia, arra meg már mehet a laminált. De akár fel is törheted a betont, kiásod, feltöltöd kaviccsal, tömörítés, arra 6cm beton, arra vízszigetelés, hőszigetelés mondjuk 15cm, ami belefér a keretbe, rá 6cm beton, és jó is lesz, ha nem hagytam ki egy-két réteget :D
Anyósoméknál 3 cm eps van a betonra lefektetve,erre pedig a laminált padló rakva.10 éve semmi baja. Merjem Én ezt megtenni 6 cm nikecell fölé!? Vagy tönkre teszek vmit?
Viszont hogyan számolják ki a falam nm hőátbocsátási tényezőjét ha a könnyűbeton blokkom 0,45 illetve 0,59 W/nmK. Ugye belekéne számolni a falazó habarcsot is ami 1,5 - 2 cm vastag és ez valamelyest rontja a fenti értékeket. Ha 0,59 W/nmK val számolom akkor a 14 cm grafitos szigetelés 12,22 év alatt térül meg.
Nagyon nem mindegy, hogy hogyan érted ezt a 20-30 évet:
1: Fiatal ember vagy, ezért megengedheted magadnak, hogy a "hőszigetelés" nevű befektetésed csak 20 év múlva kezdje megtermelni az első forint tiszta hasznot (megtérülés időpontja: 20 év)
2: Nem vagy már fiatal ember, ezért maximum 20 évet engedélyezel a teljes futamidőre: beruházás kivitelezése + megtérülése + szabad szemmel jól látható forintnyereség (haszon-mennyiség) a beruházáson.
Van egy régi elképzelésem, de élesben még nincs tesztelve, ez a te betongerendás födémedre adaptálva valahogy így nézne ki:
- gerendák élére 15 centi magas, 30 centi széles polisztirol csíkokat ragasztani ragasztóhabbal (ezután már csak deszkákat rádobálva lehet közlekedni rajta)
- gerendaközökbe annyi üveggyapotot tömni, hogy a gyapot teteje 5 centivel alacsonyabb legyen a polisztirolnál (itt lesz az 5 centi magas páraszellőztető alagút)
- akár az egész felületet le lehet takarni deszkával vagy nútos osb-vel (járható, rakodható padlás) kivéve: a fent említett szellőző járatok két végét nem szabad lezárni
Köszi a választ. Én egy régi házzal rendelkezem és a szigetelését tervezzük az alsó szomszéddal. Most a legjobbnak a 15-ös tűnik ami kb 6 éven belül megtérűlne.
Valahogy megéreztem hogy be kell néznem ide ;) Már rég nem tettem ...
Nyolc éve volt, bakker! Az év őszén került fel a falra a szigetelés, azóta is ott van. Nincs repedés sem a falon, sem az ablakok körül, sem a gerendák alatt ahol a tető csatlakozik. Ebből gondolom, hogy az anyag elég stabil és méretpontos volt. Igaz, átpihente a nyarat a napon.
Most is ezt használnám, mindössze a padlóba tennék ma már vastagabb szigetelést, illetve a bejárati ajtó hőhídmegszakítását venném komolyabban(széles ytong lap pl.).
A tetőn, 2x8cm fehér EPS van, azon pedig 3x10cm gyapot. Azért így, mert csak olcsó gyapotból ilyen vastagság önmagában már sokat zsugorodna.
Érdeklődnék, hogy ennyi év után meg vagy-e elégedve a Ausztrotherm grafitos szigeteléssel? Ha visszarepülnél az időben változtatnál valamit? A padlás padlóját mivel szigetelted?
Pontosíthatod a táblázatban lévő adatokat (eredeti U érték, járulékos költségek, szigetelő anyag ára stb.) Az alul-felül nem számít, a táblázat a falakon át szökő hőmennyiséggel számol. Ha a táblázat utolsó oszlopát nézed, láthatod, hogy 25 évre nézve majdnem mindegy, hogy 15 vagy 20 cm szigetelést raksz fel.
- a betongerenda közökbe tegyél 15 centi üveggyapotot
- majd az egész födémet (gerendástul, a gerendákra merőlegesen) fedd további 10 centi gyapottal.
Ha mindenáron szeretnél járkálni rajta, akkor pl a beton gerendákra merőlegesen tegyél 10 centi magas stafnikat és arra valamilyen nagyon jó páratáeresztésű padlózatot, pl deszkákat, közöttük 3-5 mm légrésekkel.
Alulról a födém párafékez, felülről a hőszigetelés jól ki tud szellőzni (ha hagyod), párazáró fólia nem kell sehova. Zárt külső (réteget OSB és XPS) felejtsd el, mert felülről (a hideg oldalról) nem szabad akadályozni a gyapot hőszigetelés kiszellőzését.
"a párnafák és a betongerenda közé tennék polifoamot."
Inkább valami keményebbet tennék, pl XPS-t vagy eps150-et.
A pontos számok nélkül: valszeg pont nem mindegy, hogy 20 vagy 30 év.
De (ezt nem szoktuk itt számolgatni), ha eladod 20-30 év múlva az eladási árat, de akár az eladhatóságot is befolyásolhatja, hogy milyen szigetelés van a házon.
Kiszámoltad, hogy mennyivel kerül bármelyik megoldásod többe, mint ha üveggyapotot raknál a gerendák közé és a gerendák fölé is? Ér ennyit, hogy mászkálhatsz a padláson?
Ha 3 adatot hasonlítunk: 10 15 és 20 cm vastagságú szigetelést, akkor nem értem a +5 +10 +15 cm-t a beruházási költségnél. (Csak 2 db adatnak kéne lennie, nem? +5 és +10 cm).
A számaid NAGYSÁGRENDILEG jónak tűnnek, a pontos számoláshoz egy csomó adat hiányzik, de az elv így is látszik: a szigetelés első centije térül meg leggyorsabban, az utolsó leglassabban. Vagyis a 20 cm általában lassabban térül meg, mint a 10 cm. De nem csak megtérülést érdemes számolni, hanem "összesített mérleget": x év alatt mennyi pénzt hoz a szigetelés (fűtésmegtakarítás) mínusz a szigetelés költsége. Nagy x (20 év fölött) esetén már a 20 cm szigeteléssel jársz jobban.
1, A szigeteletlen padlástérben E gerendás födém van a lakásunk felett, és az előző tulaj kiszedte a gerendák közül a salakot. A gerendák közé kőzetgyapotot tennék, de így is megoldásra vár a gerendák szigetelése, hőhíd mentesítése. Ez már nehezebb ügy. Még ha nem is járunk sűrűn a padláson, de időnként fel kell menni.
1a, Arra gondoltam, hogy a gerendákra osb lapot fektetnék, telibe terítve a padlást, majd az OSB-re tennék 4-5 cm XPS-t. Az XPS-re így már lehetne egy-egy OSB lapot, pallót letenni, ha mászkálni szeretnénk rajta.
1b, Esetleg tehetnék 4-5 cm-es párnafákat is a gerendák tetejére keresztbe, a párnafák közé kőzetgyapotot, majd a párnafák tetejére OSB lapot, a mechanikai védelemért. Ekkor a párnafák és a betongerenda közé tennék polifoamot.
Hová kellene ebben az esetben párazáró fóliát tennem, ill milyen OSB lapot érdemes használni?
Egy szaki szerint az alábbi adatokat kapjuk polisztirol szigetelés után:
"Magyarországi klímaviszonyok mellett egy fűtési szezon alatt ez kb. 108 kWh - elvesztegetett - energiát jelent, ami aktuálisan kb. 1800 Ft évente. Mindez 1 m²-nyi falfelületen, egyáltalán nem is kevés.
U értékek alakulása 10, 15 illetve 20 cm esetén: 0,316, 0,226 és 0,176 W/m²K
Fűtési költség alakulása: 379, 271 és 211 Ft/m² év
A beruházási plusz ráfordítás alakulása a +5,+10, +15 cm többlet hőszigetelés miatt: 750, 1500 és 2250 Ft/m²"
Szerintem a 10-es polisztirol még behozza az árát ami egy 100 nm fafelületen 142.000 ft / év megtakaritás viszon a 10-es a 15-ös polisztirolhoz képest csak 10.800 ft / év. Szerintetek helyesek ezek a számitások. Tényleg nem érdemes megtérülés céljából nagyobbat tenni mint a 10-es vastagságú?
Ha biztosra akar Kend menni, akkor bebattyog az ablakosokhoz, és megnézi. Vagy ki kell szedni a kilincset, akkor már csak látni valamit. Elvileg szerintem nincs ott semmi, a zár fel-le mozog, de hát ki tudja...
Köszönöm. Csak a kilincsnél lévő rész érdekelne, hogy nincs-e ott valami fémszerkezet (le-fel megy valahol valami tolattyú, mert több ponton zárnak kallantyúk) azt meg nem szeretném átfurni.
Mondjuk ki is lehet fújni dagadó purhabbal, aztán az szigetel is elméletileg. Látva, hogyan dolgoznak az ablakos ,,mesterek'', a fene sem venne (50) 100-350 ezerért egy új ajtót... kis túlzással még én is be tudom építeni az új műanyag ablakaimat...
Rá kell keresni neten, hogy néz ki egy ilyen ajtó szétvágva. Cellákból áll, tehát ha egy kilyukad, akkor nem az egész veszti el a hőszigetelő képességét, hanem csak az az egy cella. Már ha nincs egybenyitva minden cella körbe az egész ajtón. De a kilincsnél csak elválasztották. Esetleg ha ki lehetne szedni a kilincset, és dróttal vagy hajlítható telefonra csatlakoztatható kamerával be lehetne nézni, akkor egyértelművé válna a dolog.
Viszont ha egy lyuktól kuka az egész ablak hőszigetelése, akkor rohadt nagy gondok vannak, hiszen az ablakkeretet négy, vagy több csavarral rögzítik a falba... és elvileg annak is szigetelnie kell.
Végső esetben meg kell kérdezni a forgalmazót, biztos válaszol, ilyenek a legtöbb bemutatóteremben vannak, meg lehet nézni egy közeli boltot:
Figyelted hogy építették be a keretet? Belenyomtak egy-két sima csavart... ugyan az a szerkezet az ablak is, csak az üveget el ne repeszd, szóval csak óvatosan. Amúgy is ott van már bent egy lyuk a kilincsnek, nem?
Más:: van 1 db 180 cm magas ablakom,műanyag..Ebből ajtót szeretnék,hogyan tudnám kívülre vezetni a belső kilincset!? segítsetek már..köszönöm Kazánház ajtaja lenne,120 cm széles..ingyen volt
"a helységbe 22 fokos a levegő.. Ennyire behozná az aljzat beton a föld hidegét a szobába!?"
Ekkora tempóban viszi kifelé a 22 fokot a szobából:
a mostani padló olyan erővel "szívja" kifelé a hőt, hogy a 22 fokos levegő csak 11 fokosra képes felmelegíteni a padlódat.
A jó hőszigetelés arról ismerszik meg, hogy a szoba határoló felületeinek (padló/fal/plafon) hőmérséklete minél kevésbé különbözik a szobalevegő hőmérsékletétől. Ezért nagyon okos dolog az infra hőmérő használata.
Ennél drágábbat nem akarnék.Nem lennének nehéz bútorok rajta. Infrás hőmérővel mértem,a sima beton a földön 11 fokos.
Rá raktam 1 sb 6 cm nikecellt,annak a felülete 20 fokos lett.ja a helységbe 22 fokos a levegő.. Ennyire behozná az aljzat beton a föld hidegét a szobába!?
Ki beszél erről az átverős hőszigetelőfestékről . Én a NASA-s reagálásodra válaszoltam . A rakéta indításkor egyébként hatalmas mennyiségű vizet permeteznek a lángsugár útjába védendő a kilövőállást ill , a rakétát . ( az a hatalmas szürke felhő , gőz a kilövőállás körül a videókon )
Gondolod, hogyha csak leteszed a földre, akkor felemelkedik onnan? :)
"2 cm vastag obs lapot,"
Inkább 2x1 centit jó nagy toldás-átfedéssel.
"Érne ez vmit hőszígetelés szempontjából!?"
Nagyjából a "lószar" és a "majdnem semmi" között.
Ha bízol a PVC réteg vízzáróságában, akkor az OSB alá lehet tenni lépésálló EPS-t is (ha nem lesznek komoly súlyú bútorok, akkor talán még a sima eps80-ast is meg lht reszkírozni). De még biztosabb, ha az eps alá+fölé teszel egy-egy fóliát.
"melyek termékei közötti Uw különbség 0,25 W/m2K. ...Esetleg forintosítva normál tarifás és mondjuk folyamatosan COP 4-en működő klímára vonatkoztatva?"
- a fűtési szezon hossza legyen 4800 óra
- a fűtési szezon átlagos külső-belső hőmérséklet különbsége legyen 15 fok
- normál tarifa 37 Ft/kWh, tehát cop4 eseten a klímád kb 10 forintból állít elő 1 kWh hőt
A rettentő bonyolult számítás:
0,25 W/m2K x 4800 óra x 15 fok = telenként és négyzetméterenként 18 kWh a hőveszteség különbség a két ablak között
Ha a fűtőrendszered 1 kWh hőt 10 forintból állít elő, akkor a jobbik ablak évente és négyzetméterenként 180 Ft-tal olcsóbb fűtésszámlát produkál.
Ezt kell beszorozni a 25 ablaknégyzetmétereddel és azzal az év-mennyiséggel, ahány év múlva szeretnéd, hogy ez az extra befektetés meghozza az első forint tiszta hasznot. És máris tudod, hogy mennyit érdemes költened a jobbik ablakokra.
Emelhető a padló,néztem, 6 cm eps 1100ft/m2 10mm osb lap 1600ft/m2 vagyis a laminált lap alatt lévő szigetelés 2700ft/m2 anyagáron lenne 7 cm vastagságban...Nem drága ez kissé??
"Vonatkoztass el az itt reklámozott csodahőszigetelőfestéktől . Látom a cinizmusod nagyobb , mint a festékek ismerete ;-P"
Én nem festékekről beszélek, hanem hajszálvékony rétegekről, azok hővezetéséről. Az, hogy ez a réteg mondjuk egy ecset segítségével jött létre a falon, az a hőszigetelő képesség szempontjából TELJESEN lényegtelen. Mielőtt bedőlsz egy 0,0000001 W/m2K-es átverésnek, azelőtt nézz utána a különböző festék-kötőanyagok hővezetési tulajdonságainak.
Van 1 szobának szánt helység,ami homokföldre öntött 10 cm vastag betonnal van jelenleg leterítve.
Erre nem dagadó purhabbal ragasztanék 2 cm vastag obs lapot,majd rá 1 réteg pvc-t terítenék..Érne ez vmit hőszígetelés szempontjából!? vagy elmozdulnának az osb lapok?
Lesz kb 25 m2 műanyag nyílászáró beépítve a házamon. Egy drága és egy még drágább gyártó között vacillálok, melyek termékei közötti Uw különbség 0,25 W/m2K. A konkrét érték egyébként Uw= 0,71 és Uw=0,96 érték (ez egy komplett, 1200x1500-es nyílászáróra vonatkozó érték, az egyszerűség kedvéért nyilván ezzel számolunk). A még drágább a jobb értékű, egyébként mindkettő 3 rétegű. Tehát 25 m2-en felület és 0,25 az UW különbség. Számszerűsíthető ez hogy éves szinten kb mekkora hőveszteség különbség adódik? Esetleg forintosítva normál tarifás és mondjuk folyamatosan COP 4-en működő klímára vonatkoztatva?
"Hővezetési tényezője 0.001 W/mK, szemben a hagyományos hungarocell 0.03 W/mK hővezetési tényezőjével!"
Ha a festék hővezetése 30-szor lenne jobb a hőszigetelésnél, akkor a 0,2 mm-es vastagságú festékréteg mindössze 6 centi hungarocellel lenne egyenértékű, ami ugyebár röhejesen kevés.
De butaság ezt az értéket komolyan venni, mert 0,001-es jóságú anyagkeverék (festék) létezését a fizika törvényei nem teszik lehetővé. Gondolj bele: a kerámia csodagolyócskák közötti kötőanyag saját hővezetése több, mint százszor rosszabb a megadott értéknél. Olyan ez mint a polisztirol beton: maguk a golyócskák hiába jól hőszigetelnek, ha a körülöttük lévő teret kitöltő anyag durván hővezető, akkor az együttes végeredmény csak siralmas lehet.
Valószínűleg nem tudsz mutatni ilyen tartamú szövegeket sem a NASA sem a DUPONT honlapján.
Hát nem tudod, hogy minden egyéb hírforrás lehet komolytalan/hazug/parasztvakítás? Persze, hogy nem tudod, másképpen nem hoznál szóba ilyen hülyeségeket :)
"a Dupont fejlesztette ki a NASA-nak a kilövőállások védelmére . "
Hát persze, az olykor 1000-2000 fokos felületű kilövőállásokat olyan festékkel festik, amelynek a kötőanyaga kb 200 foknál megolvad/elég, a kerámia golyócskák meg lehullanak a földre. És minden kilövés után újra festenek mindent :)
Ki tudnád számolni ebből a valós hőszigetelési képességet : Hővezetési tényezője 0.001 W/mK, szemben a hagyományos hungarocell 0.03 W/mK hővezetési tényezőjével!
A festék ugye kb. 200 mikron rétegvastagságban kerül a felületre , míg a hungarocell 15 centiméter vastagságban ....
Nem a hőszigetelő festék a kamu, hanem a hozzá megadott adatok, az szokott lenni a kamu.
Pontosabban az ezzel kereskedők egy kis része soha senkinek nem hajlandó elárulni, hogy mennyi egy festékréteg hőszigetelő képessége, a nagyobb részük pedig simán a képedbe hazudja a tényleges hőszigetelési érték ezerszeresét (!).
A valóságban kb annyira hőszigetel, mintha a szigetelendő felületre rátennél egy réteg papírt.
Kicsit megbontottam a repedt részt, nálunk pontosan ez van.
A hálós szalag fele rá van ragasztva a falra, másik a mennyezeti gipszkartonon van. Ráadásul dupla rétegben.
Szerintem akkor végigvágom a fal és plafon találkozásánál a szalagot, a falról leszedem és újravakolom.
Utána pedig megy a díszszegély csak a falhoz ragasztva, plafonhoz csak hozzányomva.
Van egy kisebb szoba, ahol ugyanígy van a mennyezet, igaz az csak 10 m2, ott nem láttam repedést. Lehet hogy ott is megcsinálom, nehogy a költözés után rúgja le...
Én akkor jártam így a gipszkarton mennyezet és a fal találkozásnál mikor a hálós szalagot derékszögben raktam, tehát ráhajtottam a falra a felét. A falon a festék a glettel együtt leszakad mikor kis mozgás lép fel.
Elvileg így kellene csinálni:
(az ábrán a feliratoknál lévő vonal fentebb van mint ahová mutatnia kéne,ezért kicsit megtévesztő)
Általában a belső az 5 cm szigetelés, már nem emléxem, hogy a véglezáró az 3 vagy 5 cm vastag, de ha 3, akkor a spalettáknál sokkal nagyobb a veszteség. Ezek annyira sem problémásak mint az a pici síkbeli hiba.
Pakolgatják fehérváron a gyárban, majd fel a kocsira, le a kocsiról és hordod a házon belül a helyére és ott van még, h vágásközben is sérülhet. Azok a kis nútok, a legopöckök simán letörhetnek és ha ez nagyobb darabban törik pl. a belső 5 centis résen azt a betonozás előtt ki kell fújni. Vagy amikor vágnod kell méretre az illesztésnél simán lehet benne 1-2mm ott megint kitömíted betonozás előtt.
Csak sajnos az első betonozásnál nem készültem rá, sietnünk kellett, ezért vettem - ebből a szempontból - egy hulladék purhabot.
Aztán eszembe jutott korábbról japofan vagy elek hsz-aiban, h akármilyen purt szigetelés szempontjából nem vehetek.
De a kőműves szerint a szakik után összekaszabolt:) falat is ki kell majd fújni. Hiszek neki 3 számjegyű házat csinált már így.
Én nem mernék frissen felújított házat venni. Ahogy a frissen újrafestett használt autót sem szabad megvenni (valószínűleg most rakták össze három roncsból), ugyanúgy az eladás előtti házfelújítás is kiválóan alkalmas arra, hogy a potenciális vevők elől ravaszul eltakarják azokat a hibákat, amelyek miatt amúgy senki nem venné meg a házat jó áron. Itt is lehetséges, hogy a szépséges álmennyezet mondjuk egy bazinagy repedést takar és valójában pl dől kifelé a fal. De ne legyen igazam.
"a gipszkartonnak nem hagytak tágulási rést, így az a hőtágulás miatt körben végig megrepedt"
Valaki magyarázza ezt el nekem: kisebbre összement az álmennyezet (hiszen eltávolodott a faltól), ráadásul azért mert nem hagytak hőtágulási réseket a gipszkarton lapok között? Én még ilyenről nem hallottam.
Egy kis segítségre lenne szükségem, mely nem teljesen hőszigetelés témakör, de mégis.
Tavaly vettem egy családi házat, mely 2 szintes. Az alsó szint fel van újítva, a felsőt csak elkezdték.
Érkezni fog a gyerek, így a felső szintet meg akarjuk csinálni, de belefutottunk egy problémába.
A plafonra az előző tulaj tartó lécekkel gipszkartont szereltetett, majd teljesbe le lett vakolva.
Az eladó elmondása szerint a felszerelés hibás volt, a gipszkartonnak nem hagytak tágulási rést, így az a hőtágulás miatt körben végig megrepedt még mielőtt megvettük. (képek mellékelve)
A lécek között csak levegő van, a födém deszkás salakos melyre tavasszal menni fog 30 centi üveggyapot.(jelenleg nincs szigetelve)
A felület egyébként szép, így nem tervezném leszedni az egész rendszert, csupán kijavítani a széleit. A falakra szintén lett egy vékony réteg húzva és úgy összedolgozva a plafonnal. A felület egyben kb 30m2.
A falakat nem tervezem gipszkartonnal lefedni, szerintem a plafont is értelmetlen volt...
A kérdésem az lenne, hogy valóban végig kellene vágni az egészet, majd valahogy elfedni ezt a tágulási részt?
A szigetelés után a plafon sokkal lassabban hűlne ki, mint az előző tulaj idejében, így a hőmérséklet különbség is kisebb lenne, ami hőtágulást okoz.
Kicsit aggódok, hogy a javítás után következő télen nem a szélek repednek meg, hanem a táblák illesztéseinél valahol.
Nem, azt nem kell figyelembe venni. Mert mire lefújsz egy táblát, odateszed rányomod már nem dagad.
Viszont van olyan "kicsit dagadó", ami még percekkel utána is dagad. Lefújod, felragasztod a lapot, és a helyén több perccel később is elkezd feldagadni pár mm-es nagyságrendben, és eláll a faltól. És akkor már félig oda is ragadt.....
Ez az amit próbálok elmagyarázni, és ezért nem mindegy pontosan melyiket használod.
"Bármilyen ALACSONY DAGADÁSÚ hab jó lesz, tehát polisztirol ragasztóhabok és bármelyik szerelőhab."
Erre reagáltam vele amit írtál. Nem, nagyon nem mindegy és nagyon nem bármelyik használható jól, ha nem akar valaki dupla munkát és mellette szívást is.....
"olyan ami valóban nem dagad már a kifújás után 10 másodperccel sem"
De 10 másodpercig az is dagad valamennyit :) na AZT a dagadást (térfogat-növekedést) kell figyelembe venni (előre megsaccolni) már a résbe befújás pillanatában. Amelyik hab tovább/nagyobbra dagad, annál meg azt.
"Azt szeretném, h ne kelljen vágni a kidudorodott darabokat."
Ha a habfújó csövet csak a rés mélyében húzod végig, akkor elérheted, hogy a dagadás megálljon pont a felszín előtt. Gyakorold sokat, a századik már jó lesz :)
"Ha pedig már használtam, egy olcsó habot tudok még javítani?"
Kikaparhatod és a rést újra fújhatod sűrű habbal, de ilyen kis összfelületen én nem foglalkoznék vele, hiszen lehet, hogy ettől évente csak húsz forinttal lesz magasabb a ház fűtésszámlája.
Segítenél nekem a megfelelő hab, és technológia kiválasztásában? Kitölteném a kisebb-nagyobb hézagokat. Most a neten nem találtam jobb képet, ilyenekre gondolok:
Azt szeretném, h ne kelljen vágni a kidudorodott darabokat.
Belülre gipszkarton kerül majd szintén purhabbal ragasztva, ott is vágni kellene ilyen esetben.
Ha pedig már használtam, egy olcsó habot tudok még javítani? Kikaparni amennyire lehet és újra fújhatom? Vagy fújhatom már...
A nem dagadók is dagadnak sok esetben valamennyit.
Ami tényleg nem dagad az általában drágább is. Frissen felrakva a falra 4-5 milit simán el tudnak állni. Persze van rá megoldás - pár perces pihentetés, vagy jobbfajta pu hab vásárlása.
Kösz, ezt jó, hogy irtad, nem tudtam, h van ilyen. Nem az ára miatt természetesen, hanem nem akartam födémen áttörő csövet cserélni, valahogy macerának tűnik. Kösz a tippet, utánajárok.
Rendben, köszi, át is nézek oda. Nekem van 2 fürdőm, abban 2 venti (VENTS) és marhára zúgnak, pedig felraktam fordítva a cső másik oldalára, de még úgy is zúg, a PVC behozza a hangot, hangszigetelt cső tudom, hogy van, de drága. De majd átnézek a másikba, ne offoljak itt. Köszi az infót!
Nem akarom feltalálni a spanyol viaszt, a szellőztetős témában mindent kibeszéltek szerintem.
Gyári elemek, mint a légbeömlők, 11 ezer forintok, páraérzékelős alap zsaluk, 15-20 ezer a jobb, de ebből egy is elég, nagyon max kettő darab, valami hajlítható cső, mert ferde a kémény, amit meg vagy kibontok a padláson, vagy a tetejére teszem a ventillátort, úgyis fel kell oda mászni, valami esővédőt tenni rá. 50 ezer körül van egy gyári ventillátor, végül is annyira nem nagy összeg. Ventillátor csak azért kell, hogy biztosan kialakuljon a nyomáskülönbség, ki fogja szívni a kellő levegőt a házból, annak a helyére meg kénytelen lesz bejönni kintről. Legrosszabb esetben időzítővel kapcsolom a ventillátort, a vezérlő része még nem alakult ki. A ház kialakítása szerencsére jó, elsőnek két kéményt akartam felhasználni, de egy is bőven elég. Max két helyről fogja szívni a levegőt a venti.
itt is közzé teheted szerintem, néha itt is van róla szó, szinte témába vág (hisz szigetelés után szokott kérdés lenni) egy hozzászólásért nem fog megkövezni senki. Köszi előre is.
"mivel 0 fok alatt nincs semennyi hő a levegőben :)"
Mondd meg neki, hogy még mínusz 272 fokos levegőből is lehet hőt kivonni. Ha nem hiszi, akkor valószínűleg sokat hiányzott az általános iskolából :)
"egy autószerelő műhelynél vajon nem más a helyzet? Itt éjszaka, hétvégén kár lenne fűteni / hűteni. Plusz a nagy ajtók is sokat lennének nyitva. "
Egy lakáshoz képest egy autószerelő műhelynél egészen más a feladat, ha energiát akarunk spórolni. Ha az év közel 9000 órájának többségében nem kell fűteni (vagy nem érdemes, mert éppen nyitva van a bazinagy ajtó), akkor
- egyrészt olyan fűtés kell, ami a nagy ajtó becsukása után rohadt gyorsan ismét meleget csinál,
- másrészt olyan ajtó kell, ami nyitott állapotban is minimalizálja a légcserét (légfüggöny)
- harmadrészt ha azt szeretnénk, hogy az ajtó becsukása után gyorsan fel lehessen fűteni (nyáron lehűteni) ahhoz valóban nem árt csökkenteni a hőtároló tömeget (vagy könnyűszerkezetes épülettel vagy valóban belső, vagy külső+belső hőszigetelés).
"Tehát ha jól értem: itteni noname emberek (pl. én) adnak tanácsot neked, te elmondod az ismerősödnek, az meg ez alapján adja a megbízást a kivitelezőnek? Jól hangzik!!!"
Röviden: igen :)
Bővebben: Erre a fórumra általában tanácsért jönnek az emberek. Sok esetben igen hasznosakat is lehet kapni. Rendszeresen olvasom ezt a topikot évek óta. Ahogy láttam, van itt jó pár ember, akik tapasztaltabbak, jobban értenek a dolgokhoz, mint a környékünkön fellehető legtöbb "szakember". (A jelenleg felfogadott építész konkréten azt mondta, hogy klímával lehetetlen fűteni, mivel 0 fok alatt nincs semennyi hő a levegőben :). Így tőle nemigen szeretnénk tanácsot kérni.
Egyelőre csak tervezési fázisban van a dolog, felmérjük a lehetőségeket.
Egy családi háznál ez egyértelmű, de egy autószerelő műhelynél vajon nem más a helyzet? Itt éjszaka, hétvégén kár lenne fűteni / hűteni. Plusz a nagy ajtók is sokat lennének nyitva.
Nézegettem a Bramac therm, Austrotherm mandzárt grafit, Ursa rendszereket de ezeknél az egész tetőfelület szigetelése kerül. És marha drága. Nekem ugye a térdfal, ferde sík és a mennyezetet kéne szigetelni ( van rajtuk most is kb 10 cm)+ légzáróvá tenni. Belülről nem szeretném. Tudtok erre valami jó megoldást?
Kérlek szépen, ha megvan, számolj be, hova, mivel, miből, hogyan csináltad a szellőztetést. Ha off itt, akkor is, írj kérlek privátot majd, vagy valamit, hogy megírtad a szellőző topikban. Érdekel egy ilyen automatikus szellőztető, ami nem horror árú. Köszi előre is.
Elsőnek a padlást, utána a falakat szigeteld. Ha jó vastag a szigetelés, akkor simán kifűti jó hatásfokkal egy kondenzációs kazán, mert vagy azt építesz be szabályosan, vagy valami mást feketén, ha találsz. Ha a tetőteret beépíted, gondolom repül a tető, akkor mehet vele a gyapot is majd.
Ha kevés víz van a radiátorokban, az jó, könnyebb a dolga a kazánnak, bár a csövekben még így is van elég víz.
Jó móka lesz, ha normális szakikat találsz, akik nem röhögnek ki, amikor a 12-20 cm grafitos szigetelést megemlíted :D
Igen van alatta ilyen fekete fólia.Gerendák 80%-ba cserélve vannak a födém le van betonozva.Nikecelt mindenképpen leszedem, mert nem is tetszik meg a tetőt karom szigetelni mert majd be akarom épiteni idővel.Hát a radiátorok nem öntött vasbol vannak de a csövezése az a régi jó vastag fém cső.Gáz kazánt cserélni akarom csak még nem tudom milyenre.Eddig elméletben a kondenzációs gáz kazánnál tartok.Meg szeretnék napelemet is.Idővel meg napkollektort is.
Nem rossz ez. Ha az eresz alatt kilógó rész téglából van, még szerencséd is van, csak kiszeded, és mehet fel a fali eps a padlásra, ott meg csak nekitolod a gyapotot. Tetőfólia van az alatt az új cserép alatt? Gerendák, lécek cserélve lettek? Llegalább a léceket illik ám.
Én leszedném a nikecellt, már csak kíváncsiságból is, van-e alatta penész. Ha a padlást nem használod, akkor mindenképpen jobb oda leteríteni a szigetelést, 200 ezer alatt megúszod.
De ugye ha leszeded a nikecellt, akkor javítani kell a plafont. HA telibe lett kenve ragasztóval, akkor elvileg nem lehet gond, de hát ki tudja. Biztosra nem fogja neked mondani senki sem, ez biztos :D
Ha tavasszal lesz szigetelve a fal, én először megpróbálnám a gázkazánt, hátha. A fa drága, és sokba kerülne helyreofozni azt a rendszert. Bár gondolom öntöttvas radiátorok vannak, azokkal megszenvedne a gázkazán is...
Hát kifűtenem olcsóbb lesz mint a jelenlegi házamat az tuti....(havi 60-70ezer FT 220 nm)Szarul csinálta meg az előző tulaj a fütési rendszert én meg nem akartam vele szarakodni így eladtam.Ezt a mostani házat olcsóbb lesz kifűteni az tuti.Kazánt kell cserélni mert nem ma darab.A tető szerencsére nem rég lett cserélve.Szigetelve nincsen se a tető sem a födém.Azt ugy oldotta meg a bácsi hogy belülről végig nikecelezte a födémet. -.-"Itt van kép: http://indafoto.hu/azureand
Sajnos szeretik erőltetni a dolgot, nem is gondolnak rá, hogy nekik ott egyedül nem igazán kellene élniük, meg sem fordul a fejükben hogy eladják, és jellemzően ketten, elköltözzenek egy kisebbe mondjuk 50-60 évesen...
Tető milyen állapotban van? Oda éri meg legjobban leteríteni 25-30cm gyapotot, minimális vizet vagy havat páraáteresztő fóliával át lehet vészelni.
Van aki csak leszedte a régi cserepet, tett alá tetőfóliát, vissza a régi cserép, és azt mondja, mint ha picivel jobban szigetelne, kevésbé szökik a meleg. Amúgy meg szar dolog a tetőcsere, mert sokba kerül, és lényegében ,,csak'' nem ázol be, meg ,,csak'' nem borul a fejedre, + esztétikai szempontból lesz jobb...
Vízszigetelést megoldani, szigetelni, közben meg elmenni albérletbe? Lehet jobban kijössz, milyen fűtés van kiépítve? Sejted mennyi lesz egy ilyen se kicsi, se nagy házat kifűteni?
Hát nekem a ház egyik része ilyen vegyes kő fal a másik fele pedig tégla.De anynira nem vészes csak a bácsi a ott lakot "kicsit" el hanyagolta...egyedül volt a 108 nm-en és nem is fűtötte ki rendesen...stb. Sajnos neme egyéb okokból midnenképen be kell oda költöznöm mielőt bármi is meg lenne csinálva... :( Mellékeltem egy képet is a házról hátha jobban tudtok tanácsot adni.
Rendben akkor le mondok a gyapotról :) Esetleg valaki tud olyan szakit aki ért is a víz szigeteléshez?Nálam ha jól tájékozodtam valószinűleg csak az injektálásos jöhet szóba a kő fal miatt... :(
Ja, gyapot. Ha megszünteted az okot, vársz egy esős évszakig, és ha nincs semmi gond, lehet eps-sel szigetelni. Téglára túl drága a gyapot, nincs annak a szerencsétlen háznak tüdeje, hogy lélegeznie kelljen. Sőt, vályogra is lehet eps-t rakni, azt mondják semmi gond vele. Ha tényleg így van, és rendesen szellőztetnek, akkor elvileg nem vehet fel vizet sehonnét a fal, alap esetben is pár % pára mászkál a falon keresztül, az okosabbja egyszerűbb utat keres...
Nem gáz, megoldható az esetek 99.8%-ában. Viszont ha nem oldható meg, akkor nagy cumi van...
Helyes, hogy előbb az okot szünteted meg, 2-15-40 év sikertelen kezelés helyett.
Ez esetben, tudom hogy mindeki azonnal akar költözni, de talán nem kéne. Meg kell szüntetni a vizesedést, megnézni mi történik, és ha minden rendben, lehet költözni.
Nekem van egy olyan gyanúm, hogy a padló alól is szökhet fel pára. Amelyik szobát leterítettük kátránypapírral, ott már minimális a penész, a többiben meg még van, azokat majd valamikor felújítjuk.
Pára ellen szellőztetni kell, szigetelni, folyamatosan fűteni, és jó helyre is kell tenni a bútorokat, külső fal elé pl. ne tegyünk szekrényt. De ha látszólag minden rendben, még akkor is előjöhet a rohadék. Itt is leírom, ma már másodszor, egy minimál áras szellőztetőrendszer ki fogok építeni. Gyári elemekből, kivétel a ventillátor, ha találok olcsóbban 100-120m3 / órát tudó halk darabot, alacsony fordulatszámmal.
Köszönöm a választ!Azért gondoltam a kőzetgyapot szigetelést mert kicsit vizesedik a ház.(igen az a probléma lesz meg oldva utána szigetelve.)És mivel a gyapotnak jobb pára áteresztő képessége ezért gondoltm erre.Majd még csak most fogunk költözni a szóban forgó házba.Másik hogy az ablakokat az előző tulaj kicseréltette már műanyag nyílás zárókra és félek túl nagy lesz bent a pára tartalom.
Tehát ha jól értem: itteni noname emberek (pl. én) adnak tanácsot neked, te elmondod az ismerősödnek, az meg ez alapján adja a megbízást a kivitelezőnek? Jól hangzik!!!
Mondjuk értem, miért gondoljátok jó ötletnek a belső szigetelést is, de a kinti+benti szigetelés (mondjuk 10+2 cm) árából tehetnétek 20 cm-t kívülre, a klímákat meg be lehet állítani úgy, hogy 1/2 órával kezdés előtt kezdjenek fűteni...
Felesleges a kőzetgyapot. Amennyit tudsz, akár 15-20cm grafitos eps sem sok (20-25cm fehér eps-nek felel meg ha jól tudom). Akár még passzív közeli házad is lehet ha sokat szánsz rá.
Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok hogy kb milyen vastag kellene az alábbi házra?Kőzetgyapot szigetelést szeretnék.A vastagabb falak kőből vannak a vékonyabbak pedig tégla falak.Ha valaki tud segiteni azt meg köszönném.Tető térben sincs még szigetelés.
Egyik ismerősöm autószerelő műhelyt fog építeni, kb 100m2. A falak 30 cm Ytong-ból lesznek (jutányos áron jutott hozzá), kívül EPS szigeteléssel (talán 10 cm).
Arra gondolt, hogy a fűtést/hűtést 1-2 klímával meg tudná oldani, csak napközben kellene fűteni/hűteni 8-17 óra között. Mivel a falnak van valamennyi tömege ezért tovább tartana felfűteni. Az jutott eszébe, hogy mi lenne, ha belülre is tenne pár centi szigetelést. Így szinte olyan lenne mintha valami könnyűszerkezetből lenne, hamar reagálna a fűtésre. Pára meg nem nagyon keletkezik egy műhelyben, az ajtók is sűrűn lesznek nyitogatva.
A szomszédomnál most szigetelnek, igen -10 ben :D 10 cm-es fehér hungarocellel, 1,6 millióért + járulékos költségek az állvany által okozott károk helyreállítása.
"Ne vizezd össze, mert valóban tapad, de az ront a szigetelő képességén."
A cellulóz felszínére spriccelt pár csepp víz egy órán belül nyomtalanul elpárolog."
Így van, összetapad és egybe lesz, a laza levegős szerkezete megszűnik. És éppen ez, a levegős szekezet az, ami szigetel a polisztirolban, az üveggyapotban és a legtöbb szigetelőanyagnál, a cellulózpelyheknél is. Ezért baj az, ha "összesik" (mert eltűnik belőle a gyanta kötőanyag) a súlyánál fogva kőzetgyapot szigetelés.
Tehát a befújt cellulóznak nem a vizessége miatt romlik a hőszigetelése, hanem a szerkezet változás miatt. Amit visszapelyhesíteni csak úgy nem tudsz. Ezért tettem én rá a vékony árnyékhálót (Ilyenbe adják csomagolják sokszor a krumplit a boltban, ha nem ugrik be mi ez), ami nem nyomja össze de esetleges nagy kinti szélnél sem tudja a padlásbeli légáram felkapni.
Megtapasztaltam, mert a külső padlásfeljáróm ajtajánál egy darabig nagy esőknél befolyt egy kevés víz és összeesett ott a cellulóz, de amint megszáradt maradt ugyanolyan tömbben.
jajj de sok ilyen van.. Én is szoktam beszélgetni ismerősökkel, de totál fogalmatlanok.. Belső szigetzelés meg stb, meg neki szilikát a háza, és az jól szigetel, födémen salak.. De 15-16 fokra hűl a háza a 19 ről ha nincs otthon, és 500e a tüzifa egy szezonba.. Mondtam neki h terítsen gyapotot a födémre, de ő belülre akar a mennyezetre álmenyezettel..
A jurtában lakó népek generációk százai óta tudnak jól bánni azzal a kevéske hővel,
viszont Magyarországon láttam már olyan családi házakat, aminek nagyobb volt a fajlagos hővesztesége mint egy jurtának :) de a lakók zokszó nélkül kifizették minden évben a négyzetméterenként 1 mázsa feletti tűzifát és meg voltak elégedve a házzal :)
A Totalcar népítéletében szoktam jókat röhögni azokon az ELÉGEDETT autótulajdonosokon, akiknek az autójuk már öt éves, már van benne 70 ezer kilométer és még csak háromszor kellett szervizbe vinni 100.000 Ft feletti javításra.... na a házuk "mindössze" 200 ezres fűtésköltségével is túl sokan vannak megelégedve... de szerintem egy ház hőszigeteltséhét ne a tulaj igénytelensége megelégedettsége alapján határozzuk meg ;)
Padlásra fújt cellulóz szigetelés kapcsán kérdeznék, nálam így lesz befújva a padlás. Beszéltem egy emberrel akinek van ilyen, azt mondja nagyon jó de őt zavarja hogy mikor felmegy a padlásra akkor a padlásajtó felnyitástól meg bármi egyéb kis huzattól száll a cellulóz a padláson. Egy kivitelező cég oldalán olvastam hogy "különleges anyaggal" permetezik a padlásra szabadon befújt szigetelést és úgy kap egy réteget az anyag és úgy már nem kap bele a szél. Kérdeztem egy másik ilyen ház gazdáját is, ő azt mondta hogy vízzel permetezték be nála, és ott lényegében a víz oldott sói adnak egy vékony "bevonatot" a cellulóznak. Tudtok erről valamit, mi ez a különleges anyag, vagy csak parasztvakítás és vízzel kell permetezni?
Építenek "látszólagos" rönkházakat is, ahol a falban hőszigetelő réteg van és csak a fal külső rétege / burkolása olyan, mintha a ház rönkből épült volna. Olyan is van, amelyik csak kívülről látszik rönkháznak, belülről simák a falak (sőt, olykor nem is fa van a belső falburkolat).
Sőt, akár egy téglából épült házat is lehet úgy burkolni, hogy rönkháznak látsszon.
"Alaszkában, Szibériában, Kanadában megfelel az embereknek. "
Ha valaki a háza melletti erdőből ingyen szedi a tűzifát, vagy más okból nem nagyon érdekli a fűtésköltség, annak Magyarországon is tökéletes a rönkház.
Aki viszont 0,5-0,9-esnél jobb hőszigetelésű házfalat szeretne, az a fát nem tekinti hőszigetelő anyagnak.
Az, hogy légrés, az önmagában marha kevés, ha nincs átszellőztetve. Bizonyos szakmai körökben szokás olyan csúcstechnológiás légréseket gyártani, aminek alul nincs bejárata a külvilág felől és felül nincs kijárata a külvilág felé, tehát áll benne a levegő, magyarul szart sem ér, olyan, mintha ott sem lenne :) Amikor úgyis belezed a tetőd, akkor ellenőrizd le ezt is, ha muszáj akkor csinálj rá szép nagy lyukakat alul/felül minden egyes lécközben. 3 centi légrés nyári hűtő hatása kb nulla, de legalább télen rendesen hordja ki a párát.
A télikertben mértem a hőmérsékletet infrával és bizony egy sima 5x15-ös padló jobb szigetelő mint a csoda műanyag ablak kerete vagy az üveg. Ettől még nem árt egy kevés gyapotot tenni a szarufák elé is.
Mindenekelőtt remélem, hogy a rétegrendben az "ellenlécezés 3cm" sor azt jelenti, hogy "a külvilág levegőjével folyamatosan átszellőző légrés".
"gondoltam lehetne javítani a hőszigetelésen is"
A 14 centi olyan vastagság, hogy hőszigetelésnek túl vékony, de ahhoz már túl vastag, hogy UTÓLAG költséghatékonyan vastagítsunk rajta. Viszont feltételezem, hogy minden szarufáid egy-egy hőhíd (nincs hőszigetelve se kívülről se belülről), mert a fa a gyapotnál háromszor rosszabb hőszigetelő anyag. Tehát én
- leszedném a jelenlegi fóliát,
- legalább 10 centivel befelé meghizlalnám a hőszigetelést (ha NAGYON szegény vagyok vagy nagyon kicsi a tetőtér akkor csak 5 centivel) úgy, hogy jól takarja a szarufákat
- új párazáró fólia (jó erős anyagú és 4 méter széles)
Ez az, amin még vitatkoznak a szakértők. A jogszabályban van ugyan hivatalos definíció, de nagyon sok kérdés és szakmai kritika vetődik fel a pontos számításokat illetően. Most érjük be annyival, hogy ha elérjük a 2018-tól érvényes, szigorúbb követelményeket (max. 140 kWh/m2év energiaigény, megfelelő U-értékek stb.) és az éves energiaigényünk 25%-át megújuló energiával állítjuk elő, akkor a jog értelmében már elég közel kerültünk a nulla energiaigényhez, és élvezhetjük hatékony, környezetbarát otthonunk minden előnyét.
Hm, én olyan 100 körülire saccolom /m2, de tuti 140 alatt van, és a fűtés 100% megújuló, akkor közel 0 energiás lennék? :)
pvc fólia (?) 0,01cm nútolt deszkaburkolat/farostlemez (eltérő az egyes helységekben)
Itt a belső burkolatot gipszkartonra szeretnénk cserélni, és ha már bontunk, gondoltam lehetne javítani a hőszigetelésen is. Jelenleg elvileg ez így 0,26ot tud, a kérdésem: mit érdemes/kell változtatni, ami még nem aránytalan (soha meg nem térülő) költség, viszont hatékonyan növeli a hőszigetelés minőségét? Tehát lehet e ezt belülről, viszonylag egyszerűen tovább növelni. Pára, szellőzés szempontjából a meglévő rétegrend rendben van?
Régen lehetett kapni olyan klímaberendezést (Ozone Aqua), amelyhez volt egy bojler is, télen a külvilág levegőjéből kivont hővel fűtötte a bojler vizét (meg a lakást), nyáron a lakás levegőjéből vonta ki a lakáslevegőből a hőt a vízbe (tehát vízmelegítés közben hűtötte a lakást).
Vannak olyan hőszivattyús bojlerek is, amelyek kizárólag a lakáslevegőből dolgoznak (télen is a lakáslevegőt hűtik), ezeket nem tartom túl bölcs befektetésnek :)
Sajnos nálunk ez nem így működik. Pancsol mindenki. :( 3-an vagyunk. 300kWh/hó biztos,hogy számolnom kell, ráadásul nekem nincs vezérelt áramom csak A1, mert eddig 160literes gázbojlerrel nyumtuk. Vezérelt óra kiépítése, meg engedélyeztetése megint egy tortúra lesz.
"Lehet félre írtál valamint, 50 cm XPS vastagságban?"
Lehet félre olvastál valamit, mert én egy szót sem írtam vastagságról :)
A kérdezőnek 50 centi magas a lábazata, az XPS tábla viszont 60 centi széles és azon gondolkodott, hogy érdemes-e a plusz 10 centi által hozott kevéske extra haszonért rettentő sokat erőlködnie. (nem érdemes)
Kevés vízzel :) Mivel emésztőnk van, emiatt is.. Én levizezem magam tussal, csap elzár, szappanozás, öblítés :) Azért nem extrém kevés vízben hogy épp csak megnyitom, de nem is bőven.
A ház lábazata 50 cm magas. A talaj síkjában az alap viszont kiugrik 5-8 cm-t. Erre menne fel 12 cm vastag 60 cm magas XPS lap. Arra gondoltam, hogy a maradék 10 cm magasságú XPS ből kívánom a kiugró rész helyét és így le tudom tenni a talajszint alá. Igaz, hogy a vastagságból bukok jelentős mértékben. Vagy felrakom simán 50 cm-ben. A ház kerülete 39 méter és nem lenne kis meló körbe vésni. Kb 6 méteres hosszban már járda is van. Energetikai szempontból mi lenne jobb? Van jelentősége a +10 centinek?
Az emeleti nagyobb szobában egyébként hőszigetelés nélkül 10 fok alatt volt reggelre a hőmérséklet.. Sőt, 5 fok körülire is emléxem amikor voltak azok a qrva hidegek tavaly, -17 és társai. Bár az ajtaja csukva volt, tehát ott nem áramlott be nagyon meleg. Most kb félig-negyedig nyitva hagyjuk. Na tető és fal szigeteléssel szépen tartja a 20 fokot, 19-20-21.
A következő adatokból vki ki tudja nagyjából kalkulálni, hogy milyen energiaosztályú lehet a házam? :) Most hogy rendes hidegek vannak, lehetett következtetni energiaigényre, szigetelés jóságára :) Egyébként elégedett vagyok a hőszigeteléssel, szépen tartja a meleget a ház.
Tehát most a nagy hidegekben napi kb 12 kiloval gyújtunk be a cserépkályhába úgy hpgy 2x6 kilo. Mértem mérleggel :) Nem mindig 6 volt, hanem 5.7 pl, de számoljuk 6-nak. Bükk, kőris, gyertyán, vegyük 20%nak a víztartalmat. A kéményem falazott kémény, a tetősíkig hőszigetelt(homlokfalon fut, így ugye kívülről szigetelve van, és a padlástérben is körberaktam 5 centi gyapottal).
A belső hőmérséklet 21 fok átlagban. A ház ugye tetőteres, 2x30 m2, a térdfal kb 1m. Lent 2.45 a belmagasság, fent 2.20.
Sziasztok! Ezzel a falsarokkal mit tudok csinálni? Szilikátból van a ház,azt mondták,hogy csak kőzetgyapot jöhet szóba de az nagyon drága.Esetleg valami más megoldás?Az ablak üveg alja is párás. Sok szellőztetés csinálok de még is ilyen.És ez azóta van mióta műanyag ablak van.Esetleg az ablakokba szellőzőt beépíteni?
Amikor ki kell tolni az udvarra a satupadot meg a szerszámos szekrényt, meg a nyersanyag tartó állványt, hogy beférjen az autó, az meglehetősen bonyolult. Mondjuk ha kerekek vannak az aljukon, akkor könnyű tolni őket és az udvaron egy nagy fóliával is könnyen letakarhatja két ember, a fólia szélét körben téglákkal lesúlyozni pedig igazán nem tart sokáig... végső soron tényleg nem bonyolult az egész ;)
Ha megunja a fóliával takargatást, akkor csinálhat nekik egy védőtetőt, ami alá csak be kell tolni. Legegyszerűbb védőtető mondjuk egy autóbeálló lehetne....
Erről eszembe jut egy vicc:
- Főnök, maradt egy talicskányi föld, mit csináljak vele?
Hát biza nem olvastam végig sok év sokezer hozzászólását. Rákerestem a konténer, vagy konténerház kulcsszóra, de sokat nem tudtam meg. Pedig nyilván nem mindegy, mit akarok szigetelni, hiszen te még ennek megközelítő ismeretében sem tudtál választ adni további részletek nélkül.
Nézd nem kötelező válaszolni, ha nehezedre esik és nincs türelmed hozzá. Feleslegesen strapálod magad olyan lehetőségek leírogatásával is, ami nem jó, vagy nem lesz jó. Te az a típus vagy, akinek egy konkrét kérdésre adott válaszából gyakorlatilag jó, ha 10% a használható információ, a többi mese, körítés, kifogás, mellébeszélés és töltelékduma. Szerintem a továbbiakban inkább ne is pazarold rám az idődet :D
Az összes kérdésedre a válaszok itt vanak leírva a fórumban, mégpedig igen sokszor. Ha ezeket olvastad volna és valóban levontad volna a tanulságot, akkor most nem kérdezted volna meg ugyanazokat a dolgokat.
Ráadásul most sem az általam hiányolt preferenciáidat sorolod hanem egész másról van szó. Kezdem azt gyanítani, hogy te ezt a fórumot valójában nem olvastad, csak írod :)
"Fanyalogva egyenként eldobálni őket". Nem talált:) Mindegyiket értelmeztem és - köszönettel - levonom belőlük a tanulságot. A kérdések és gondolatok csupán lehetséges megoldások keresésére irányultak, illetve a tájékozódás kedvéért, nem kész tervre. Ha úgy véled, hogy itt ingyen terv lejmolásáról van szó, hogy te időt nem kímélve leírd az összes lehetőséget, hogy kedvemre válogathassak, akkor cseppet túlgondolod a dolgot.
"Amúgy sok videomegosztón és cikkben a legjobb belső hőszigetelésnek a szórt habot látom (az nem derül ki a filmekből, hogy zártcellás-e)"
Azt te is látod, hogy a hőszigetelésnek számos jó módja van, az ezek közötti választást olyan információk segítenék, amelyeket te nem közöltél velünk.
Ha pl azt mondod, hogy "nem szeretném hogy a hőszigetelés kívül lenne, viszont pénzem van bőven", akkor EGÉSZEN MÁS irányból közelítjük meg a feladatot, mint amikor azt mondod, hogy "legfontosabb, hogy olcsó legyen". És nem csak ez a két kombináció létezik, az anyagi helyzetedet, az ott töltött idő mennyiségét, a belső helyigényt (terület/térfogat veszteség), a külső/belső burkolás esztétika/stílus fontosságát, az esetleg későbbi szállítási lehetőségét és gyakoriságát, stb stb ezen jellemzőket mind-mind súlyoznod kellene egy fontos-nemfontos skálán és nem kidolgoztatni velünk részletesen tucatnyi lehetséges kombinációt, majd fanyalogva egyenként eldobálni őket :)
A százféle lehetséges ügyfél-típus közül létezik néhány, akik számára valóban a konténer belső felületeire szórt purhab a legjobb megoldás, ők mondják a többi lehetséges megoldásra, hogy szerintük hülyeség. És létezik 95-féle olyan ügyfél, aki viszont a szórt purhabra mondatja jogosan, hogy az a hülyeség.
Amelyik cikk azt állítja, hogy ez vagy az a hőszigetelési módszer a világon mindenki számára jobb a többi lehetséges megoldásnál, az az állítás is egy hülyeség.
"Mondjuk ha kívül-belül kérnék javaslatot rétegrendre, akkor mit javasolnál?"
Túl kevés információ , nem tudjuk, hogy mik a preferenciáid, annyit meg nem fizetsz, hogy órákon át dobáljam neked a lehetséges kombinációkat, hogy abból válogathass kedvedre.
Én magamnak igyekezném eltüntetni a konténer jelleget, tehát kívülről hőszigetelném valami olcsó anyaggal és azon faburkolat (hajópadló vagy ál-fagerendák), felül zöldtető lenne annyira vastag talajréteggel, ami akár kisebb bokrokat is elbír. De ez után a konténer már nem szállítható egyszerűen :)
Egyrészt a konténer adott. Másrészt önálló könnyűszerkezetes építmény síkalappal, födémmel, tetővel, ácsolat stb-stb. felépítésére nem vállalkozom egymagam (max egy kerti szerszámosra), de egy adott dobozt más be tudok szigetelni, burkolni minden oldalról, sőt azzal szívesen el is bíbelődöm. Itt már adott az építmény "kerete", az alap, a padozat, a tető is. Szóval a kettő összegben, munkában, időben és volumenben messze nem ugyanaz. Az esetleges későbbi mozgathatóságról meg már nem is beszélve.
Nem görcsölés ez, inkább kíváncsiság, hogy esetleg van-e működő megoldás csak belső szigetelésre egy ilyen vasbódé esetében. Amúgy sok videomegosztón és cikkben a legjobb belső hőszigetelésnek a szórt habot látom (az nem derül ki a filmekből, hogy zártcellás-e), illetve írják, ahogy te is. A kérdés az, hogy egy ilyen belső szigetelés megoldás mennyire drága és hatékony egy külső+belső hőszigeteléshez képest (anyag + munka + külső pl. fa burkolással).
Mondjuk ha kívül-belül kérnék javaslatot rétegrendre, akkor mit javasolnál? Ami valószinű, hogy lécvázzal kellene/lehetne megoldani mindkét oldalon, illetve ha belül gipszkarton/fa a burkolat, kívül pedig faburkolatnak kellene lennie (mert ez tetszik). Tehát milyen rétegrendek és vastagságok lennének az optimálisak?
"Esetleg az első és harmadik megoldás kombinálásával azért lehetne törekedni a lehető legjobb párazárásra (pl. lemezre belül xps, rá még pluszban párazáró fólia is)"
Szerintem ne gondold azt, hogy bármiféle varázslattal jobbat tusz csinálni fél centi vas párazárásánál (hacsak nem vagy üvegműves :) az 1. sz megoldás a tudatlan laikusok és vastag arcbőrű (hazudós) mérnökök területe.
Zárt cellás hőszigetelést alkalmazva letojhatod a vas belső felén csorgó vizet, alul fúrsz egy pár lyukat, ahol kifolyhat, a vizes vasat evő rozsda meg talán csak 30-40 év múlva fog megjelenni a küldő felületen. De ha nagyon gazdag vagy, akkor lehet fújatni közvetlenül a konténered belső falára zárt cellás purhabot (létezik nyitott cellás, nehogy véletlenül olyat kapj!), az nem engedi oda a vashoz a párát, tehát tökéletes belső hőszigetelési megoldás lenne, ha nem kerülne 70-90 ezer forintba az ilyen hab köbmétere.
"A konténerek oldalfala "trapézlemez" szerű, tehát ha rátennék xps-t, akkor maradnának alatta függőleges irányú átszellőző "csatornák", amikben megfelelő kivitelezés esetén alulról felfelé áramolni tudna a levegő is"
Ha biztosítasz JÓL átszellőző légréteget a vas belső oldalán, akkor azon belül akármilyen olcsó hőszigetelő anyag is lehet, nem szükséges a drága XPS.
Tehát egy lehetséges olcsó rétegrend belülről kifelé: OSB, párazáró nájlon, eps (vagy üveggyapot+páraáteresztő fólia), átszellőztetett légrés, vaslemez.
"Talán még valamiféle szendvicspanel-szerű megoldás is jó lehetne"
Ha belülről is vastag fémlemez van, akkor közöttük lehet akármi. De miért görcsölsz a pára elleni harccal, amikor kívülről hőszigetelve minden ilyen gond egy csapásra megszűnik?
"de felmerült esetleg az extenzív zöldtető is, ami felülről elég jól szigetelne"
A zöldtető téli hőszigetelése kb lószart sem ér, viszont egy jó növényzet nyáron helyettesítheti a tető árnyékolását. Plusz jól is néz ki :) Tehát a tetőre XPS-t dobálsz, rá egy zöldtetőkre tervezett (víztárolós) drénlemezt, arra mehet a geotextília, a föld meg a varjúháj.
Esetleg az első és harmadik megoldás kombinálásával azért lehetne törekedni a lehető legjobb párazárásra (pl. lemezre belül xps, rá még pluszban párazáró fólia is). A negyedik is érdekes, erre már olvastam tőled más építménnyel kapcsolatban javaslatot. Talá lehet mindhármat kombinálni? A konténerek oldalfala "trapézlemez" szerű, tehát ha rátennék xps-t, akkor maradnának alatta függőleges irányú átszellőző "csatornák", amikben megfelelő kivitelezés esetén alulról felfelé áramolni tudna a levegő is (persze ez mégsem jó, mert akkor a pára éppúgy be tud jutni a belső térből, vagyis lőttek a párazárásnak...).
Talán még valamiféle szendvicspanel-szerű megoldás is jó lehetne, ahol egyszerűen két fémréteg között van a szigetelőanyag pl. PIR.
A konténer fölé épített árnyékoló fedés csökkentené a doboz átmelegedését, de felmerült esetleg az extenzív zöldtető is, ami felülről elég jól szigetelne (főleg egy belsővel kiegészítve) a melegtől, sőt a hidegtől s, de a falak akkor még mindig ott vannak.
- bármilyen hősigetelő anyag és azon belül egy LEGALÁBB UGYANOLYAN jól záró párazáró réteg, amilyen a konténer külső vas falának párazárása. Ez csak elméleti lehetőség, ilyet a gyakorlatban nem lehetséges kivitelezni. Azonban mivel a tökéletes párazáró réteg elméletben/tervrajzon jól mutat, valószínűleg ezzel a (valójában hibás) módszerrel hőszigetelik a gyári konténereket
- a hőszigetelést készítőjét nem értdekli a páraprobléma: a hőszigetelő anyagok egy kicsikét vizesen is hőszigetelnek, a folyamatos nedvesség és a jó hőszigetelési hatékonyság le van szarva
- zárt cellás, nem nedvességszívó hőszigetelő anyaggal: ez a megoldás nem törődik a vas lemezen egész télen csorgó vízzel, maga az ilyen hőszigetelő anyag vizesen is jól hőszigetel
- szellőző rés a külső fal belső oldalán: a hőszigetelés külső felületén hagyott légrésben folyamatosan jár a külvilág levegője (akármilen hőszigetelő anyag alalmazható)
"A vas nem engedi ki a külvilág felé a hőszigetelésből a lakók által termelt párát, viszont le tud hűlni annyira, hogy a belső felületén a párából folyékony víz csapódjon ki, amitől vizes lesz a hőszigetelésed, plusz megeszi a rozsda az egész házadat. Hőszigetelj kívülről, akkor a vas nem lesz hideg"
Ezt pontosan én is így gondoltam. Viszont számtalan konténert használnak, sőt laknak, ahol csak belül van szigetelés (lásd az sk átalakított lakókonténereket, vagy a kész irodakonténereket). Ott hogyan oldják meg? Tényleg érdekel függetlenül attól, hogy a külső szigeteléstől nem zárkózom el (vagy a kívül-belülről valótól sem).
Ha tehát mondjuk a belső szigetelés nem páraáteresztő, azaz mert egyrészt olyan anyagból van, vagy kiegészül egy párazáró fóliával, akkor a vas felé nem tud távozni, másrészt a szellőztetés, azaz a belül keletkezett pára eltávozásának megoldása megtörténik, akkor is kicsapódik a belső felületen a pára (a hőmérsékletkülönbség okán)? Esteleg a fémre belülről telibe rászórt habszigetelés nem tudja a lemezen a lecsapódást megakadályozni?
"készitettél életedben egy ácsszerkezetet, vagy legalább láttál készíteni?"
Az építmény már kész, tehát a plusz oszlopok nem a tető megtartása miatt kellenek, hanem azért, mert a nyitott autóbeálló eredeti oszloptávolsága túl ritka az utólagos oldalfal elemeinek rögzítéséhez.
"A talpfa, az oszlopok és a szelemen egyforma szélesek."
Ez jelenleg egy nyitott oldalfalú autóbeálló. Ha az oszlopai talpfára támaszkodnak, akkor az építő kétszeresen is hülye volt:
- egyrészt a gyakran vizes talpfák villámgyorsan szét fognak korhadni
- másrészt az oszlopok között átjárást balesetveszélyes botló-akadályokkal sikerült megnehezíteni :)
Ilyen esetekben az oszlopok alját az autóbeálló beton alapjára (vagy beton tuskókra) ültetném olyan horganyzott vas oszloptartókkal, amelyek a fa legalsó pontját az alul folyó esővíz felett legalább 15 centire tarják.
Ilyen tartókat lehet akár cikkcakkban is telepíteni, az újy oldalfal súlyát bírni fogják.
"Ha egy konténert szeretnék belülről hőszigetelni"
A vas nem engedi ki a külvilág felé a hőszigetelésből a lakók által termelt párát, viszont le tud hűlni annyira, hogy a belső felületén a párából folyékony víz csapódjon ki, amitől vizes lesz a hőszigetelésed, plusz megeszi a rozsda az egész házadat. Hőszigetelj kívülről, akkor a vas nem lesz hideg.
"Nekiálltam nézegetni a hőszigeteléseket, de akkora a választék, hogy nem tudom, hol induljak neki. Van a polisztiroltól az üveg-, ásványgyapoton túl még fagyapot stb. is."
He kívülről hőszigetelsz, akkor bármelyik jó, csak az igényességed és a pénztárcád szab hatást. Belülről vagy csak nagyon drágán vagy sok helyigénnyel lehet hőszigetelni.
"Légkondi lehetséges, ha semmi esély megoldani az adott szigeteléssel a forróságot"
A hőszigetelés télen nem fűt és nyáron nem hűt. Csak csökkenti a hűtéshez/fűtéshez szükséges energiamennyiséget..
Annyiban módosítanám a kérdést/kérést - még úgysem jött rá válasz -, hogy nyilvánvalóan légáteresztő szigetelésnek semmi értelme az acélfalak miatt (max a jobb hővisszatartó képesség miatt?), illetve hűtő-fűtő légkondi lesz, mert esetenként hideg időben való használat is lehetséges.
Tavasszal-nyáron esedékes a homlokzati hőszigetelés rendbetétele (folytatás), írtam már párszor, de nem nagyon volt reakció, úgy tűnik, nem írtam elég nagy hülyeséget :)
Így most konkrét kérdésem lenne: Ha hálózott-ragasztott felületre ragasztok habbal még egy réteg eps-t, akkor le kell hálózni-ragasztani azt is, vagy arra már mehet a készre festés?
Tipp: minden második faoszlop legyen 5 centivel eltolva (tehát cikcakkban legyenek), a külső oszlopok tartsák a külső burkolatot, a belsők a belsőt és mindegyik oszlop valamelyik oldalán lesz 5 centi hőszigetelés hőhíd-csökkentésnek.
készitettél életedben egy ácsszerkezetet, vagy legalább láttál készíteni?
A talpfa, az oszlopok és a szelemen egyforma szélesek. Másképp összeszapolni nem lehet az elemeket és összedől a szerkezet.
Nekiálltam nézegetni a hőszigeteléseket, de akkora a választék, hogy nem tudom, hol induljak neki. Van a polisztiroltól az üveg-, ásványgyapoton túl még fagyapot stb. is. Ezért javaslatokat kérnék. Ha egy konténert szeretnék belülről hőszigetelni nyári lak céljára (oldalt és a tetején is), milyen szigetelőanyaggal érem el ugyanabban a vastagságban a legjobb hatásfokot? Konkrétan, mondjuk ha a falra kb. 5-6 cm, a plafonra 20 cm mehet (nem akarnék túl sokat elvenni a belső méretekből). Belül 1,5-2 cm vastag további faburkolat lenne még (lambéria vagy hasonló). Légkondi lehetséges, ha semmi esély megoldani az adott szigeteléssel a forróságot. Esetleg a konténer fölé egy olyan fedés kiépítése is megoldható, ami a konténer teteje és a fedés között igény szerinti légrést hagy (akár 15-30 cm) és egyúttal egy kiülő veranda részt is fed.
"Ez csak egy nyamvadt barkácsműhely lesz, nem passzívház.. :D"
A hőszigetelés ÜZLET. Mennyi a befektetés -> mikorra térül meg -> utána mennyi lesz a haszon.
Ha az a műhely
- sokat lesz használva (évente 1500 órát használt barkácsműhelyt is láttam már)
- olyan tevékenységre, amihez meleg szükséges (favágáshoz 8-10 fok is elég, forrasztáshoz min. 18-20 fok kell)
- és olyan anyagok is lesznek ot tárolva, aminek soha nem szabad megfagynia (tehát használaton kívül is szükséges folyamatosan temperálni a levegőt)
..akkor rossz befektetés, ha a műhely hőszigeteltsége túlságosan gyenge.
És ugyanez fordítva is igaz: aki csak télen, hetente egy órát használja és akkor is csak favágásra, az egyáltalán ne hőszigeteljen, hanem tegyen be egy hősugárzót, oszt kész.
Még egy apróség:a hőszigetelés NYÁRON i hőszigetel, amikor a szomszéd garázsában már nem lehet megmaradni, akkor át fog jönni a te jól hőszigetelt hűvös garázsodba, és mindig hoz magával hideg sört neked is. Így hoz extra hasznot apránként a plusz pár centi üveggyapot :)
Ez csak egy nyamvadt barkácsműhely lesz, nem passzívház.. :D Sztem feleslegesen lenne túlbonyolítva, de persze a tulaj tudja :) Nekem is van am egy ugyanilyen kocsibeállóm, amit szintén be akarok majd fedni, alját kibetonozni, és az egyik része kamra lenne. De én 5 centinél többet nem tennék rá, ha teszek egyáltalán. Mondjuk, nem is tartózkodnék ott effektíve soha.
Tipp: minden második faoszlop legyen 5 centivel eltolva (tehát cikcakkban legyenek), a külső oszlopok tartsák a külső burkolatot, a belsők a belsőt és mindegyik oszlop valamelyik oldalán lesz 5 centi hőszigetelés hőhíd-csökkentésnek.
Igen, egy purhab használatot nem szoktak megszakítani. Vagy felhasználod a teljes flakont, vagy jellemzően kuka a maradék. A pisztolyosnál lehetséges egyes típusoknál, de ott se mindegyik.
Nekem volt olyan hogy tökölés miatt egy órát álltam vele, és máris belekötött a szelepbe :-(.
Én ha nem fújtam ki egy flakont, legyen az bármilyen puhab az belekötott mindig. Legalábbis ha nem pisztolyost használtam.
Akkor nem csodálkozom, hogy benne maradt a többi. Nincs ebben semmi meglepő. Simán beleragad itt ott a szelepbe, és vége.
Én azt hittem egyben nem tudtad felhasználni, csak egy részét, fel sem merült hogy félreteszed késíőbbi használatra. Szerintem ez nem sok embernek sikerült még.
Ugyanúgy használtam, ahogy a többit is :) Tehát itt arról van szó, hogy ugye nem használok el egy dobozt egyszerre, áll mondjuk egy hónapig, és annyi, nem jön ki belőle. A csövet levéve sem. Még azt megpróbálom hogy valamit beledugok, hátha a feje eltömődött. De mondom, nem télinél nem voltak ilyen gondok, ugyanaz a Soudal, csak nem téli.
Üdv, ne a legolcsóbbat, de ne is a legdrágábbat :D
Gyapotra speciális, légáteresztőt javasol a gyártó, eps-re tökmindegy. Van okosvakolat, vízlepergető vakolat, moha/penész gátló vakolat, kerek vakolat, szögletes vakolat, még Gombóc Artúr is gondban lenne :D
Én egy minőségibbet vennék, hiába 1,5-2-szer drágább, de gondolom nem akarod 10 évente újra vakoltatni a házat. Hogy mennyire gátolja a penész meg a mohaképződést az ezek ellen való, azt nem tudom, de látni olcsó vakolatos házakon zöld színfoltokat... színmintákat gondolom mindehol adnak, de még egy 10*10cm-es rész sem adja vissza, hogy milyen lesz a teljes felületen, napsütésben, vagy árnyékban.
Az mitől van, hogy a téli purhab-ból egyszercsak nem jön ki az anyag? Minddel így jártam. Még csomó van benne, rázni is lehet, de nem jön belőle semmi.. És csak a téli csinálja. A sima purhabból ki lehet nyomni.
Szigetelés után vagyok, de színezés előtt, segítsetek egy kicsit, milyen vakolatot részesítsek előnyben, vagyis melyiket ajánljátok, illetve nem tudtok, egyáltalán van olyan alkalmazás
amelyikkel pc-n színezve tudok szint választani, valamikor volt már ilyen alkalmazás, de nem
tudom hol keressem. Nem tudom érthető-e mit akarok?
Tipp: minden második faoszlop legyen 5 centivel eltolva (tehát cikcakkban legyenek), a külső oszlopok tartsák a külső burkolatot, a belsők a belsőt és mindegyik oszlop valamelyik oldalán lesz 5 centi hőszigetelés hőhíd-csökkentésnek.
Ha így az egy oldalra esők túl távol lesznek egymástól, akkor tegyél az oszlopokra 5x10 centi széles kemény eps csíkot, az azon keresztül menő hosszú facsavarok/szegek jelentős súly tartani nem tudnak, de a burkolat vízszintes rögzítésébe besegíthetnek.
Üdv ! Igaz nem 14 cm -es hanem 10 cm -es Baumitos rendszert rendeltem tavaly 2v 3 -as szinkódú szilikonos vakolattal 4900 ft/m2 árra jött ki kiszállítva ! Ahhoz képest hogy nincs is infláció itt majd 20% többlet van !:(
"Induljunk ki abból, hogy sokat kéne ott lenni :)"
Ha sok órán át lesz fűtve, akkor jól felfogott anyagi érdeked, hogy minél erősebb legyen a hőszigetelés. A fa oszlopok is egy-egy hőhíd (a fa háromszor rosszabbul hőszigetel), már csak emiatt is jó lenne, ha nem csak 10 centi lenne abban a falban.
"akkor meg kéne fejelni, hogy 10 -nél vastagabb legyen..."
Az oszlopokra ráteszel élével egy 5 centis tetőlécet. Kívülről ráteszed a hajópadlót, kitöltöd a közöket (tökéletesen lyuk- és résmentesen!) 15 centi olcsó üveggyapottal, ezután jön az egyetlen bazinagy nájlonból való párazáró réteg, majd odacsavarozod rá a gipszkartont. Oszt kész is vagy.
Aa falba azt a legolcsóbb üveggyapotot vedd meg, ami már FÜGGŐLEGES falban is alkalmazható (nem mindegyiket lehet), a mennyezetre mehet vízszintes gyapot is.
Mivel így a műhely valószínűleg jóval hőszigeteltebb lesz a házadnál (meg a szomszédokénál), nagy hidegek esetén mindenki beköltözhet a műhelybe :) amit két 5000 Ft-os elektromos hősugárzóval vagy egy 30 ezer forintos jancsikályhával akár 30-40 fokosra is fel lehet majd felfűteni.
"télen az a cél, hogy 1 db radiátort a házból kivezetve legyen kényelmesen és olcsón 16-17 fok, amiben lehet pulóverben bütykölni, mint valami barkács műhelyben."
A legfontosabb információt kifelejtetted: hány óra lesz ott eltöltve?
Mert lehet kellemes munkahelyet létrehozni nulla hőszigeteléssel és sok hőenergiával és lehet sok hőszigeteléssel és kevés energiával. Ha évente mindössze tíz-húsz órát töltesz el ott, akkor nem okos befektetés százezrekért hőszigetelni azért, hogy utána óránként száz forintért fűthess, sokkal okosabb megoldás egy fillért sem költeni hőszigetelésre és cserében kétszáz forintért fűteni :)
Amúgy barkácsműhelynek nem rossz rétegrend amit leírtál (gipszkarton - centi gyapot - lambéria) azzal a különbséggel, hogy
- ha nem csak rövid ideig fogsz ott tartózkodni, akkor kell egy párazáró fólia is a gipszkarton és a gyapot közé
- ha sokat leszel ott, akkor a 10 centi gyapot igen kevés lesz
- jó oda az üveggyapot is a drága kőzetgyapot helyett.
- a tetőre rásütő nyári nap miatt a tető alá mindenképpen 20 centi hőszigetelést javasolnék (és a tető és a hőszig között hagynék 5 centi átszellőztetett légrést)
18 és 20 centi között már meglehetősen kicsi a hőszigetelési különbség, tehát ha van jobb (=energetikailag jóval nyereségesebb) helye annak a 70 ezer forintnak, akkor nyugodtan költsd arra. De előbb számold ki, hogy valóban jobb üzlet inkább arra költeni ezt a pénzt.
Az ICF-nél a vasmennyiség és a beton minőség biztos elegendő? Valami olyasmi rémlik, hogy elemenként 2 db 10-es szál kell. Azon felül, ha jól tudom függőleges vasakat is kell tenni méterenként (4 szál 10-es), de legalább a sarkoknál, ablakoknál. Az ICF-be a beton ára ajánlat alapján van? Nagyon olcsónak tűnik. Jól látom, hogy az anyagárak Nettó árak?
A 30n+f-nél fenntartom a hibázás lehetőségét, nincsenek aktuális konkrét áraim. Anyagra igen, de munkadíjra a neten (az innen) fellelhetőt adtam meg és az én tavalyi árajánlataimból dolgoztam.
A passzív szó nálam tilos volt -sajnos az elem elnevezése az - és nem törekszem passzívházra csak egy jól szigetelt házra.
A 35-ös elem is valószínűleg bőven elég lett volna, de mivel kb 1000Ft-tal lett volna olcsóbb m2-ként, most 250m2 falfelületnél ha megtérül, ha nem, nem érdekelt a költségvetés 1/160-át képező összeg, ezért lett a 40-es elem a választott.
Nagy érv volt az a kőműves csapat hiánya is, h ne olyan ház épüljön ami elrettentő példa is lehet. Igaz a mostani csapat is vállalta volna referenciákkal, h téglából épít. De mint a tervezőm is mondta, és a fórumon is olvastam a téglának annyi szerepe van, h tartsa a tetőt.
Innen már a matek ment. Az sem hagytam figyelmen kívül, h kb. 10m2-rel nagyobb lehet a házam lakott területe.
Igen, tisztában vagyok a hátrányaival. A feljebb leírtakat fontosabbnak tartottam.
Amit említesz - beírva számokkal - h egy oldalt vakolt, fehér 16cm-es EPS-sel már 4000Ft-tal lehet olcsóbb m2-enként.
Laikusok milliós árkülönbségeket vízionálnak és megdöbbennek, amikor megtudják, hogy a házukra 12 helyett 15 centi hőszigetelés mindössze 50 ezer forint plusz költséget jelent.
Jah, valóban van akkora ház is aminek összesen 86 m2 a falfelülete.
Kb. 5x5 m alapterülettel. bár szerintem az inkább szoba mint ház.
Nekem a 10cm helyett 15cm fehér eps olyan 400ezer körül lett volna.
Ami valóban nem sok, kb. a beruházás 15%-a, de a rendelkezésre álló összeg kőbe volt vésve, kevesebb lehetett, de több már nem.
Igazából min. 18 cm-ig mennék le, 18cm és 20cm között 70.000Ft a difi! Igazából persze nem is a pénz a kérdés, ha felesleges akkor nem raknám fel, de azt hiszem megkaptam a választ!
Marad a 20cm! :)
Inkább a padlóban lévő szigetelésen kéne javítanom.... oda 15cm epst terveztünk, viszont több sajnos nem fér!
egy ház mellett lévő, két oldalt nyitott, fedett kocsibeállót milyen könnyűszerkezetes technológiával / rétegrenddel építenétek zárttá?
10x10-es oszlopokon áll, tehát adja magát, hogy 10 cm hőszigetelés kéne (kőzetgyapot?), amit kívülről mondjuk vastaglazúrral kezelt lambériával, belül meg gipszkartonnal lehet zárni, és gondolom valami fólia is kellene...
Nem nagy felület, így az anyagköltség nem jelentős, a kivitelezés természetesen sk történne.
Északi oldal, napot nem kap, így nyáron vélhetően nem döglik meg bent az ember, míg télen az a cél, hogy 1 db radiátort a házból kivezetve legyen kényelmesen és olcsón 16-17 fok, amiben lehet pulóverben bütykölni, mint valami barkács műhelyben.
A túlzásba vitt hőszigetelés valóban ugyanúgy butaság, mint a túl vékony,
csakhogy egy túl gyenge hőszigeteléssel életed végéig több millió forintot veszíthetsz, az optimálishoz képest túl vastag hőszigetelésen meg mondjuk csak száz ezret veszíthetsz. :)
Milyen jóságú falat tartanál megfelelőnek? Kiszámoltad-e, hogy neked milyen hőszigetelésű fal lenne az optimális? (ez főleg a pillanatnyi anyagi helyzet, életkor, befektetői türelem stb függvénye)
Hány forint az árkülönbség az általad optimálisnak tartott és a 0,12-es jóságú fal között? Laikusok milliós árkülönbségeket vízionálnak és megdöbbennek, amikor megtudják, hogy a házukra 12 helyett 15 centi hőszigetelés mindössze 50 ezer forint plusz költséget jelent :)
Mennyire van értelme egy U:0.12 W/m2K falnak (a födém 0,15 W/m2K, a padló pedig 0,24 W/m2K)?
Érdemes a falat ennyire beszigetelni vagy tegyünk rá vékonyabb eps-t, hogy valamennyire egyensúlyban legyen a födémmel (a födémen 35 cm gyapot lesz sajnos többet nem tudunk rá tenni)?!
Ez nem megsértődés kategória, hanem az a kategória, hogy fogalmad sincs valamiről, de ítélkezel felette kapásból, mindenféle info és hozzáértés nélkül. Mert biztos balek címen...
Az adott eset eléggé körbe lett járva építőmérnőkökkel, és fel lettek mérve a lehetőségek.
Pont hogy nem balek, mert nem egy fórumtanács alapján állt neki két furatból tájékozódva nekiindulni.
Amíg nem tárod fel rendesen a problémát, addig nem lesz rendes megoldás sem. A feltárás visziont egy erős kockázat anyagilag, ezt mindenki maga eldönti, belefér-e kategória.
A munka másik vége sem kutya: amikor meg kell oldani, hogy TÖKÉLETESEN helyre legyen állítva az aszfalt járda, mert holnap jönnek megnézni de aki aszfaltozni tud, az csak jövő héten ér rá, de addig maradnia kell minden korlátnak és táblának és fizetni kell a terület foglalás napi díját is, VAGY személyesen felkeresed az aszfaltozó céget és (a hivatalos számlán felül) jó mélyen belenyúlsz a zsebedbe...
Öt perc múlva már visz is a rendőr bilincsbe verve a rácsos autóban :)
Az ilyesmit engedélyezteni kell a hivatalos szervnél (engedélyhez helysznrajz készíttetése szakemberrel: 50 ezer), van komoly napi díja a közterület magáncélra foglalásának, plusz bérelni kell (a polgármester sógorától horror áron) hivatalos gyalogos forgalom terelő korlátokat, hivatalos figyelmeztető és közlekedési táblákat (a forgalom- és sebességkorlátozás plusz pénzbe kerül), az éjszakai piros figyelmeztető lámpát és örülj, ha nem kell a 24 órás forgalom-irányítást megoldanod horror pénzért bérelt közlekedési lámpákkal vagy kis piros-zöld palacsintasütős emberrel :) És amikor már elérted a fél milliót, akkor nekikezdhetsz neki a járda feltörésének körömreszelővel, vagy hívsz bontókalapácsos embert, aki megkezdett óránként 30 ezerért nekiáll olajfeltöltéssel piszmogni a gépén, mert azt otthon nem lehetett megcsinálni.
Az lehet, hogy drága, de két furatból nem fogod megállapítani a teljes diagnózist az egész szintre és szerkezetre nézve. Totál tévútra vihet egy "mintafúrás".
Mellesleg ezt házilag is meg lehet tenni, és nem is lesz hétszámjegyű. Az durva lenne ha ennyibe kerülne. a javítás helyrehozás viszont már kérdésesebb. Azt csak utána fogja tudni.
Két furatból nem fogja tudni.
Ha neked lukas a fogad és kicsit megkapargatják a tetejét, abból fogod tudni, hogy esetleg gyökérkezelni is kell?
A baj az inkább, hogy mindezt vásárlás előtt kéne eszközölni, hogy tudja. azaz ha beleöl valamennyit és kiderül mégse járható út vagy csak nagyon sokért, akkor nem kevés pénzt dobott ki a kukába. Ha egyáltalán a jelenlegi tulaj belemegy ilyenbe.
"Lehet, hogy nem lett volna muszáj ennyit kifizetnie, csak jól lehúzható baleknak nézi valaki."
Tök jó hogy mindjárt egyből baleknak nevezed úgy, hogy azt se tudod mi történt pontosan és hol, és milyen munkát igényel a helyreállítás. De nyilván balek.....
A lehet (ismételten) nem opció, vagy megcsinálod ahogy kell és elő van írva, vagy hagyod a fenébe az egészet. Ő adott esetben beleugrott, de mostmár bánja.
Lehet, hogy nem lett volna muszáj ennyit kifizetnie, csak jól lehúzható baleknak nézi valaki.
Haveromnak is is van egy cs.ház (kádár kocka), aminek két helyen eltört az alapja és a ház sarka 2 centivel megsüllyedt, vissza kellene emelni a helyére és feltölteni az alatta keletkezett néhány száz liternyi üreget (vízmosás). Az első árajánlatok kb harmadánál tartunk, de mondtam, hogy valószínűleg még ennyi pénz is sok azért a munkáért.
Az "egzakt" járdafeltöréses (napokig közterület foglalásos) szakértős, majd járda-helyreállítós ellenőrzési módszer hét számjegyű összegbe kerül és az összeg valószínűleg nem is egyessel kezdődik :)
Ennél talán még az is olcsóbb, ha megveszi a házat és utólag, amikor hőszigetelni akar ott, akkor kiderül hogy tényleg szét van fagyva a tégla és a pincefalat meg kell erősíteni betonnal.
Azt is meg lehet csinálni, hogy a fal 99 %-ánál leállsz a fúrással: ha odáig kemény a tégla, akkor a maradék 1% lehet akár fagyott is. 1 % miattt nem fog összedőlni a ház még mielőtt megcsináltatod ott a külső hőszigetelést :)
Vásárlás előtt egy felderítő járdabontás és egy kutatóárok kissé drasztikus lépés lenne :) de én addig nem döntenék, amíg le nem ellenőriztem, hogy azon tégla külső része porlékonnyá van-e fagyva.
- hoznék egy 12-22 mm-es ütvefúrót és a fal (állítólagos) vastagságát megjelölném a fúrón fehér szigszalaggal (sőt a fél falvastagságot is), hogy fúrás közben lássam, hogy a fal hány százalékánál tartok.
- belülről kifelé fúrnék egy lyukat a pincefalba a leginkább fagyveszélyes helyen (a külső talajfelszín alatt kb 15-20 centivel, a legvizesebb helyen), fúrás közben figyelném, hogy a téglafal külső részén is ugyanolyan nehezen halad (keményen üt), mint a belső részen (a szétfagyott tégla-részben a fúró úgy halad mint a vajban és a hangja is megváltozik). Olyan ember fúrjon azzal a géppel, aki sokat használja téglában, egy profi szakember a gép haladásából/hangjából ezernyi dologra tud következtetni, egy laikus nem csak a kőkemény és a fagyott tégla közötti különbséget nem veszi észre, de azt sem amikor a fúró hegye elhagyta a téglát és már a talajban halad.
A végén a lyuk külső (távolabbi) végét persze illik rendesen tömíteni (sőt az egész lyukat), pl egy kinyomó stukker hegyére húzott 40 centis cső segtségével: http://www.mester.hu/data/termek/36.jpg
Ha a háziak nem pánikolnak, akkor több helyen is végeznék ilyen próbafúrást.
Akkor nézesd meg egy szakemberrel , és kérjél árajánlatot az utólagos szigetelésre . A dilemmádat nem itt fogják megoldani , neked kell eldöntened , hogy az ingatlan fekvése megéri e a plusz macerát és költséget .
"Raadasul a kapillaris hatas miatt az ilyen szeret felfele is feljutni valamennyire."
Már írtam: a pince fala lehet folyamatosan vizes akár száz évig is, ettől az épületnek nem lesz semmi baja és ha a helyiséget száraz tevékenységre akarják használni, akkor bármikor könnyedén (külső járdabontás és árokásás nélkül) lehet a vizes pincefal BELSŐ oldalát vízszigetelni.
Ha nincs fagykár, akkor az a víz ott maradhat éntőlem akármeddig.
Igen, ez jó megoldás lehetne, csak az élet persze nem ennyire egyszerű.
Az egyik oldalon az utcafrontnál az utca egyetlen oldalon elhelyezkedő járdája fut, teljesen a lábazattól indítva, szomszéd telekhatár oldalán végig van betonozva, kert felőli oldalon pincébe csatlakozó borospince van, negyedik oldalon garázslejáró és a házba felfutó lépcsőzet.....
Ha csak egy méterről van szó , akkor ki kell ásni és megnézni a vízszigetelés állapotát . Egy méter nem sok én kiásnám és újraszigeteltetném körben az egész házat .
Akkor fogod megtudni, hovy mennyibe kerul, ha kihivsz egy erre szakosodott cegef aki a valosagban es nem egý forumon felmeri. Az is lehet a konkret pontos osszegef akkor lehet mondani, ha feltartak teljes egeszeben.
Kb mint amikor bemesz az autoszerelohoz, hogy rangat az autod. Megkerdezel 10 embert, 10 fele dolgot fog mondani amiknek vagy lesz koze a valosaghoz, vagy nem. Hogy miert rangat akkor fogod megtudni, ha az autoszerelo szetszexte es megnezte, es nem akkor amikor mindenki mindenfele tippeket kezd adni.
Az ingatlan igazából jó helyen van, szép nagy telekkel. Olyan környéken, ahol értékesek, felkapottak az ingatlanok. Az "olcsóságot" itt nehéz értelmezni. Maga a ház ilyen állapot mellett nem olcsó, de igazából ha a telket is nézem, akkor majdnem telekárban van.
Persze arra már nem lenne fedezet, hogy ezt elbontaná az ember és még kiszenvedne egy új építésűt, főleg most mikor vadászni kell a kivitelezőket/mestereket.
De ha ezt kezdi felújítani az ember, akkor ez is nyelni fogja a milliókat és így már nem olcsó. És ezt még bevállalná az ember, mert pl. az alaprajza elfogadható, csak ez a rohadt vizesedés aggaszt nagyon és ha annyira kritikus a helyzet (fagyott, porladozó, nem terhelhető téglák), akkor ez pl. totális bukás is lehet! Ezért lamentálok ennyit ezen.
Nyilván nem gondolom, hogy innen a fórumról valaki néhány sor és pár kép hatására 100% megmondja a tutit, csupán jól esik, hogy laikusként segítőkész valamennyire járatos emberek leírják a gondolataikat. Már így is rengeteg segítséget kaptam innen.
Egyébként talán még statikai problémát nem okoz a vizesedés, a falak sehol sem repedezettek belülről, kint nem látszik a homlokzati hőszigeteléstől a fal, maga a hőszigetelés szintén nem repedt.
Egyébként 2 éve szintén ebben az utcában kicsit feljebb néztünk már egy hasonszőrű házat, kb. akkor is építették, ott a pince csont száraz volt körbe, igaz az az utcafronttól 1m-re beljebb volt. Ott más hibák voltak, a legnagyobb, hogy használhatatlan elrendezése volt.
Tisztában vagyok vele, hogy a hiba elhárítására áldozni kell anyagilag keményen, csak mégis a mértéke a kérdéses! :) 1millió? 2? 5? Tud erre esetleg valami közelítő árat írni? (lábazat utólagos víz és hőszigetelése, 10x10m ház, utca felől járdabontás, északi oldalon betonjárda bontással......
Nem én mondtam, hanem Kömkel. Igaz régebben. Szerintem Porotherm téglák, mint 30-as, 38-as, 44-es, Silka, Ytong az úgy mond legnépszerűbb elemekre gondolhattak.
Az "egy jó átlagos munkadíj: xxxxFt" alatt pedig talán arra, hogy nem a legolcsóbb és nem is a legdrágább.
Komolyan el tudsz képzelni olyan szituációt, amikor valaki véleményt mond valamiről, és erre a közhelyre, hogy "ha a te gyerekeid..." akkor varázsütésre megváltoztatja azt?
Kár tovább rágódni a dolgon. Ezek szerint amit elkövettek az szakszerű és adnád hozzá a neved is. Nálam inkább olyan szaga van, hogy " tartsd erősen ameddig kifizetik.
Nálam ez bontási kategória és senki nem tud meggyőzni az ellenkezőjéről.
Tisztelt Mekk... ha neked ilyen munkát csinálnak, amiben esetleg a családod is élni fog, akkor is ez a véleményed?
De leirta mar hogy tegla, igy kar a betonnal jonni. Raadasul a kapillaris hatas miatt az ilyen szeret felfele is feljutni valamennyire.
A lehet hogy jo lesz nem tul egzakt megoldas, mert ez a lehet szocska adott esetben milliokat jelenthet. Azaz ki kell hivatni egy ehhez erto szakceget, hogy merje fel. En ilyet latnek tuti nem akarnam megvenni, mert csak sok shivas lesz vele. Persze valszeg olcso az ingatlan, csak eppen kb fogalmad sincs mennyi is lesz a javitas. Egy ismeros hasonlo szitunal mar tobb mint 3 millanal jar, es meg nincs vege, belul meg semmi ni cs meg es kivul is korlatosan. Es neki ennyire nem volt latvanyos a fala.
"Utólagosan teknőszigetelést csinálni horror lesz. Ha oldalról szigeteled csak az nem biztos hogy elég, és az sem egyszerű móka."
Nem külső vízszigetelést mondtam. Lehet, hogy tökéletesen jó megoldás belülről vízszigetelni, ezáltel a helyiség száraz lesz, az meg kit érdekel, hogy a a pincefal betonja akár száz éven át nedves mögötte.
Persze ha ott a föld alatti nedves részen nem beton van, hanem (fagyveszélyes?) tégla, akkor már egészen másképpen kell hozzáállni: vagy meg kell előzni a fagyás lehetőségét (marhasok pézé járda felbontása és víz + hőszigetelés), vagy gyorsan eladni a házat, mielőtt összedől :)
"A vizes rész nem beton, hanem ez a magasított soklyukú tégla."
Tehát a ház felső részének súlyát tartó falazat talajszint alatti része (lábazat) nem betonból, hanem téglából van, át van itatva vízzel és kívülről rendszeren megfagy.
"Mint dilettáns érdekelne, hogy egy ilyen vizesedésnél ekkora különbség van a probléma megszűntetése szempontjából a beton és a tégla között?"
Én sem vagyok szakember, de sorozatos fagyások hatására kézzel morzsolható. porlékony halmazállapotúvá fagyot téglát már sokat láttan, betont még nem. Egy szanaszét fagyott tégla annyira meggyengülhet, hogy a teherbírása közelít a nullához.
"miből gondolod, hogy a pince járdaszint alatti részének vizesedése biztosan nem a járdán található repedés hibájának eredménye?"
Az évnek majdnem 9000 órája van, ebből ÖSSZESEN kb 5-10 órában folyik víz abba a repedésbe. Ha nem a fal felé lejt a járda (ami nem valószínű :) akkor abban a repedésben csak addig van jelentős mennyiségű víz, amíg arra a falra éppen ráver a csapó eső. Szóval a vizesedés fő okát nem abban a repedésben keresném. Lehet, hogy a másik fal mentén (ahol nincs járda) nyelődik el a víz, ami arra felé szivárog a talajban, vagy az utcán fut egy csatorna-cső, ami épp ott van megrepedve, vagy a járda alatt van egy kimosott üreg, ahol nagyobb menniségű víz halozódik fel esők idején, vagy alulról szivárog oda a víz a fal belsejében, stb de szerintem a repedés elzárásától nem fog teljesen megszűnni a vizedesés.
"Leszarom, hogy a ház felső része miből épült, azt kérdeztem, hogy a vizes rész tégla vagy beton. Mert ha jó minőségű beton, akkor nem kell pánikba esni, lehet, hogy belülről vízszigeteled azt a pincesarkot és többé nem foglalkozol vele."
De ez rohadtul nem ilyen egyszerű. Utólagosan teknőszigetelést csinálni horror lesz. Ha oldalról szigeteled csak az nem biztos hogy elég, és az sem egyszerű móka.
Először is köszönöm szépen, hogy foglalkozol a nyűgjeimmel!
A vizes rész nem beton, hanem ez a magasított soklyukú tégla. A pince vizesedés a járdaszint alatt van. A pince padlószint a járdaszinttől 1,1m-re van, a pince födém, pedig a járdaszinttől 0,9-1m magasságban, tehát durván 2-2,1m a pinceszint belmagassága. Elvileg a főfalak alatt 60cm monolit betonalap van, ami 60-70cm magas, de ez a beton a pince padlószintig tart csak.
Mint dilettáns érdekelne, hogy egy ilyen vizesedésnél ekkora különbség van a probléma megszűntetése szempontjából a beton és a tégla között?
Gondolok itt arra, hogy írtad, hogy a vizes téglafal télen megfagy és roncsolódni kezd a szerkezete, porlani kezd. Ezek szerint a vizes majd fagyott betonnál ez nem probléma?
Az eresznél a függőleges szakasz, ami hozza le az esővizet az van a ház homlokzatától megfelelő lejtés után 2-2,5m-rel elvezetve. Egyébként baromi hülyén néz ki, gondolom a pincevizesedés miatt lett így megcsinálva. Nem tudom, hogy mennyire büntetik az esővíz utcára vezetését, de itt az utcában más háznál is simán az utcára van kivezetve.
Azt megkérdezhetem, hogy miből gondolod, hogy a pince járdaszint alatti részének vizesedése biztosan nem a járdán található repedés hibájának eredménye? A kép akkor készült, mikor egy kis hó olvadásnak indult és lehetett látni, hogy a hibás részen egyrészt áll abban a kis árokban a víz és a járdának szar a lejtése, nem az utca felé, hanem a ház lábazata felé folydogál is be az esővíz/hólé. Helyileg egyértelműen a pincében erre a részre esik a vizesedés, itt van a legmagasabb pontja, innen terül szét a falon balra-jobbra, kicsit az aljzat irányába is. A Te elképzelésed szerint akkor honnan támad a víz?
Írod, hogy valami rugalmas anyaggal meg lehetne oldani a járdaproblémát. Tudnál erre valami konkrét anyagot ajánlani?
A Rigips Rimano 0-3 as glett az vajon paraatereszto, vagy keressek valami meszes bazisut? Raadasul annal kifejezetten tiltjak a mesz alapu festeket, pedig abbol is van ket vodornyim.
"A ház a leírása szerint magasított, soklyukú téglából épült."
Leszarom, hogy a ház felső része miből épült, azt kérdeztem, hogy a vizes rész tégla vagy beton. Mert ha jó minőségű beton, akkor nem kell pánikba esni, lehet, hogy belülről vízszigeteled azt a pincesarkot és többé nem foglalkozol vele.
"Úgy van megcsinálva, hogy, egy oldalra van összehozva a függőleges eresz rész és a járda felett rögtön "át is dobják" a fal síkjához képest kb. 75fokos szögben és kb. 2-2,5m-re landol a háztól."
Ez így teljesen érthetetlen.
Az esővíz nem folyhat az utcára, ha mégis így van megoldva, azt az önkormányzat keményen büntetni szokta. Lehet, hogy a ház azért eladó, mert lóg a levegőben egy sok milliós büntetés :)
"folyik be egy repedésen be a víz"
A képen látható repedést le lehet zárni egy RUGALMAS anyaggal. De a pincében levő vizesedés szinte biztosan nem ettől a repedéstől van.
Lehet. hogy kifogta az egyetlen építészt az országban, aki nem veri milliós kiadásokba az ügyfeleit "biztos ami biztos" alapon százszorosan túlbiztosított statikai megoldásokkal, hanem mindent csak annyira erősít meg amennyire valóban kell.
Lehet, hogy a családi házakon lévő brutális vasbeton koszorúk 90 százaléka csupán az építészek/statikusok lustasága miatt van ott, akik pontos számítások helyett eszement módon túlbiztosítják magukat.
"Van ember aki szerint ez így rendben van?"
Ha az építmények erősségét hozzánemértő laikusok szemmértéke és szavazatai döntenék el, akkor a világ nagy építményeinek, hídjainak 90 százaléka soha nem épült volna meg.
Itt egy példa egy "szemmel láthatóan" életveszélyesen szar beton építményre, ami 1936 óta áll, ráadásul egy gyakran földrengős környéken:
Milyen alapon szűkíted le a falazási módszereket kizárólag a falazóblokkokra?
Különben is mit tekintesz falazóblokknak? A ytong, a beton falazóelem vagy a csiszolt tégla (amit ragasztani kel) az is mind "falazóblokk"? És ugyanannyi a munkadíja mint a nagy méretű tégláknak? Komplett logsztikával (a gyártól az állványon álló kőműves kezéig) a segédanyagokkal, segédmunkával együtt nincs különbség közöttük?
És ha a kőműves ugyanazt az árat mondja mindegyikre, az az ár szerinted a leg-munkaigényesebbre vagy a legkönnyebbre lesz kiszámolva?
"Óriási különbség van a különböző falazóanyag-típusok számára szükséges munkaórák között. Ha valaki úgy mond neked árat, hogy előtte meg sem kérdezi, hogy pontosan miből is lesz a fal, az valószínűleg a lehető legdrágább falazási munkadíjat mondja, tehát éppen jól átver."
Te sem gondolod hogy ez így rendben van amit a képeken látunk.
Az áthidalónak nem sok jelentősége van, de hát ba.. meg, ennyire hullámos ferde falat én még nem láttam. A 2. képen meg hová a rákba megy a koszorú vas?
A gerenda kiér a fal széléig, nem is láttam még ilyet.
Normálisan kb 12-15cm-rel nagyobb a gerenda mint a falnyílás egy 30-as téglára rálóg 6-8cm-t maximum, így elfér a rendes koszorúvas , lehet rendes beton koszorút csinálni a két szélén.
Legalábbis mi így csináltuk.
Ez ami a képeken van annyira durva, hogy mutogatni kéne elrettentő példaként.
"Nem írtad, hogy a vizes pincevakolat mögött atomstabil bunkar-beton van, vagy 1981 óta akár többször is porrá fagyott tégla."
Ezt jelenleg 100% pontosan nem tudom, de sajnos a realitás szerintem inkább az utóbbi, mármint a téglafal. Azt, hogy ez 81-óta ilyen-e vagy az utolsó pár évben, nem tudom. Igaz, gondolom a fényképen is az látszik, hogy nagyon csúnyán néz ki, biztos, hogy régóta problémás. A ház a leírása szerint magasított, soklyukú téglából épült....gondolom ez a porráfagyás miatt még szarabb helyzetet jelenthet....
"
Azt írtad, hogy a fal túloldalán egyből a járda van.
Azt írtad, hogy az eresz 2 méterre kilóg.
A ház eresze 2 méterre kilóg az utca fölé?"
Igen, sajnos egyből járda van.
Igen, az eresz valóban kilóg 2 métert. Úgy van megcsinálva, hogy, egy oldalra van összehozva a függőleges eresz rész és a járda felett rögtön "át is dobják" a fal síkjához képest kb. 75fokos szögben és kb. 2-2,5m-re landol a háztól. Hülyén néz ki, de ebből az jön le, hogy a pince részen sokat szenvedtek ezzel az utcából, házról zúduló vízzel.
"Mi az, hogy "egy helyen". Van a fal és a járda között egy 8v8 centis lyukacska, vagy 5 méteres szakaszon egy 8-10 centi széles "árok", amelyen minden felhőszakadáskor és hóolvadáskor keresztülfolyik az utca/járda felső 200 méteres szakaszának összes csapadékvize?"
Hülyén fejeztem ki magam, nem nincsen árok, csupán a járda van szarul megcsinálva és így folyik be egy repedésen be a víz. Még a gaz is kinőtt ott a járda aszfaltból.
"...neked egy millió forint felett fog kerülni..."
Nem figyeltél;)
A hőhíd megszakító elem 10 x 30 x 45cm, az ICF elembe 15 cm beton megy, ha a 30-as elemet elvágod=15cm. Így spórolhatok egy minimális összeget, elemenként cirka 900.-t. Ezt a vágást a kőműves csapat ingyen, a tavaly nyár elejei megállapodott falazási összegben - elvégezte. Kaptam egy kis kedvezményt is 110m a vásárláskor kb. 6%.
Ennyibe került.
Arra nem válaszoltatok, h mekkora szükség van a talajban elhelyezett XPS szigetelésekre! Hogy a sávalap külső részét szigetelni kell talajszint alá menve, azt itt a korábbi írásaitokban én is láthattam. ( a mélysége változó volt, 30-60cm-ről írtak sokan) Ezen kívül még milyen szigetelés alkalmazása lehet szükséges, erre nem igazán találtam ajánlást. Pl. a teljes lemezalap alatt 100%-ban vagy csak a sávalap belső sarkait vagy egyáltalán semmit ne szigeteljünk...
Én a tavalyi év közepén 30 N+F-re kaptam árat. (akkor kaptam az ICF-re is, sajnos ott érződött az áron, h jóval kevesebben mernek beleállni a munkába)
"téli legnagyobb fagyokban kezdjenek neki el..."
Ezt nem értem, millió helyen dolgoztak idén. Mi januárban kezdtünk. Amikor számított a fagy, akkor szerencsével de olyan munkafázisok mentek, amikor mindegy volt. (pl. vasalás)
"Az első képen..."
Ott a kép tetején látni egy "betoncsíkot" is.
- vagy a téglák nem voltak egyforma méretűek, h 14cm különbség lett benne a koszorúnál,
- az eps zsalus rendszerek marha drágák. és a vas is drága már bele nagyon. sőt, most már a beton is az.
Ezt próbálom kiszámolni, de nem kapok "idegen" árakat tőletek (nem szemrehányás, csak segítene:), így csak az én általam ismert adatokkal számolhatok. Amit pl. itt találok, mint "idegen" árak, azok a téglás rendszereknél és az ICF-nél sem valósak.
Nekem is van egy összehasonlító táblázatom, sajnos ezek már köszönő viszonyban sem lehetnek a mai árakhoz. de könnyen írhatom át az értékeket.
Pl. elég annyi, h japofan már tavaly tavasszal 5000.-os munkadíjjal számolt, csak a szigetelőknél! Azt már nem tudom, h az állványozás benne volt abban az 5 ezerben vagy sem.
- a belső hőszigetelés miatt ez a falazat nekem nem szimpatikus: nincs belső hőtároló tömeged, olyan a ház belül, mint egy könnyűszerkezetes. és ugye mindenhol gipszkarton van, részemről pfúj.
Igen az hátrány. Ezt tudtam. Állítólag javít ha belülről leborítják 1,5-ös gk-al. H ez miért pfúj részedről, azt nem értem, nem tudom.
- egy képet sem egyszerű a falra tenni, nehezebb dolgoknál meg lehet a betonba fúrni.
Ez így erős túlzás, az igaz, h pl. a konyhánál kell a gk borítás előtt egy kis aládolgozás. Ahogy ha bordásfalat akarsz, oda is. De a dísztárgyak elhelyezéséhez nem.
...jellemzően jóval drágább...
Én onnan próbáltam megközelíteni, h az építkezés előtt belőttem kb. azt az U értéket amit elakarok, elszeretnék érni. (tudom, ehhez a szakiparok nagyon sokat tudnak hozzátenni és elvenni is) Ha ez a szám 0,012-0,014, akkor ezen értékek mentén hasonlítottam össze a falazatokat. Mert ha ICF-ből a 40-est választod, míg a téglánál a 30 N+F szigetelés 1cm, akkor a Porotherm verhetetlen lesz. Az építkezés befejeztéig! Mert utána dobálja majd az előnyeit.
Nem írtad, hogy a vizes pincevakolat mögött atomstabil bunkar-beton van, vagy 1981 óta akár többször is porrá fagyott tégla.
Azt írtad, hogy a fal túloldalán egyből a járda van.
Azt írtad, hogy az eresz 2 méterre kilóg.
A ház eresze 2 méterre kilóg az utca fölé?
"a kritikus részen a homlokzat és a járda között van egy 8-10cm rés egy helyen"
Mi az, hogy "egy helyen". Van a fal és a járda között egy 8v8 centis lyukacska, vagy 5 méteres szakaszon egy 8-10 centi széles "árok", amelyen minden felhőszakadáskor és hóolvadáskor keresztülfolyik az utca/járda felső 200 méteres szakaszának összes csapadékvize?
"orotherm, Silka, Ytong... a legnépszerűbb téglafajták 2018-ban, ezekhez kellene egy jó átlagos munkadíj: xxxxFt"
Óriási különbség van a különböző falazóanyag-típusok számára szükséges munkaórák között. Ha valaki úgy mond neked árat, hogy előtte meg sem kérdezi, hogy pontosan miből is lesz a fal, az valószínűleg a lehető legdrágább falazási munkadíjat mondja, tehát éppen jól átver.
"a szomszédom példája mutatja, aki azzal szerződött tavaly év végi kezdéssel akire még egy hónapot sem kellett várnia."
Aki elvárja, hogy téli legnagyobb fagyokban kezdjenek neki el egy építkezést és az eredmény egy korrekt szép munka legyen, az nem egészen normális.
Az első képen nem gányolást láthatunk, hanem utólag kb 20 centivel keskenyebbre vettek egy, amúgy először elfogadhatóan megcsinált ablaknyílást.
A második képen a födémben lévő hab szerintem nem hőszigetelés, hanem födém-könnyítés céljából van ott (egyszerű térkitöltő anyag), tehát a gerendák tetején a betonos kiöntések nem hőhidak, hanem teherhordók.
Attól még, hogy a ház alapja+lábazata+oldalfala KIFELÉ (a külvilág felé) hőszigetelve van, attól még a drága pénzért melegen tartott padló hője a fal->alap útvonalon lejuthat a ház alatti talajba.
Ezért okos dolog, ha a fűtött beton és a ház alatti talaj közötti hő-útvonalba beteszünk valamit, ami rosszabbul vezeti a hőt a téglánál és a betonnál, persze csak akkor, ha ez a beruházás nem túl drága az ezzel elérhető forint-nyereséghez képest. Az értelmesebb építészek többnyire beleegyeznek abba (statikailag), hogy a téglafal alsó egy-két sora ytong-ból készüljön.
És tényleg, bocsánat, benéztem :D úgy látszik a falra is meg a pincére is igaz, hogy menekülni kellene tőle. Sajnos a legtöbb helyen mindig elbaccák a fontos dolgokat.
Sziasztok! Több helyen olvastam itt a fórumon, hogy új építésű háznál az alsó sor téglát szokás valamilyen jobb hőszigetelésű fajtából rakatni, ami függőleges irányban nem képez hőhidat az alap felé. Egy padlófűtéses háznál ugyanakkor azt is javasolják, hogy a lábazaton kívülről kb. 60cm mélységig legyen XPS ha jól emlékszem a szerelőbeton szintje alá engedve. A kérdésem, hogy van-e a kettőnek együtt értelme, tényleg mind2re szükség van-e ill. mennyi lehet a megtérülése?
Hogy jöjjön fény a szemem elé, a segítségeteket kérném.
Ha az a realitás, h Porotherm, Silka, Ytong... a legnépszerűbb téglafajták 2018-ban, ezekhez kellene egy jó átlagos munkadíj: xxxxFt
Azért gondolom, h erős átlagos kell, mert mint a szomszédom példája mutatja, aki azzal szerződött tavaly év végi kezdéssel akire még egy hónapot sem kellett várnia.
Tavaly én leinformálható kőművesektől kaptam falazásra 3600.-os m2 árat munkadíjra.
Ahogy írtam is egy másikban, nekem kb 30-35% jön ki a számolások után. A ferde tetőrész szigetelve volt, az nem változott, a vízszintes részen volt 10cm, arra dobtam még 15cm-t, a falak sima tégla volt, arra jött 12cm grafit és ez jött ki. A nyílászárok két rétegű műanyagok, nem ócskák, nem szelelnek, de nem is top kategória. A bejárati ajtó talán a leggyengébb láncszem, de az sem szelel, vagy ilyesmi.
A korlát a ferde tető (új tetű sok millió Ft, nem éri meg), a szuterén, ill. belegondolva a terasz, ami hőhídként hozza be a hideget jó eséllyel alulról a szuterén és kisebb részben a földszint felé. A teraszt talán fel lehetne törni és a járdát is körben, de az megint csak nagyon sok pénz, annyit nem hozna be, szerintem. Nem rossz az a 30-35% sem, de határozottan nem 50.
Nálunk nincs ventilátor, az ajtókon és az ablakokon keresztül megy ki a meleg egy része. Direkt szellőztetés (ebből a célból) ritka, de a levegőcsere ettől még megvan.
Óriási tévedés azt hinni, hogy a mesterséges szellőztetés bevezetése után biztosan többet kell majd fűteni. A "természetes" szellőzésű lakások kb felében több levegő cserélődik (= nagyobb a szellőzési hőveszteség) a ventilátoros lakásokhoz képest, ezeknél a házaknál a mesterséges szellőztetés bevezetése csökkenti a fűtésszámlát.
Köszi! Mi nem nagyon csavartuk feljebb a fűtést, mint tavaly, bár a fene se tudja.
Igen, az biztos, hogy a mi hőnk jön pluszban a képletbe, cserébe a szellőztetés meg megy le mínuszban. Ott is látszik ez, hogy októberben még alig kellett fűteni, most meg azért már kell (nyilván :) ), a gáz - hőmérsékletemelés arányszám akkor 0.4 körül volt, most 0.65. Ráadásul a bojler is gázos, így az is bekavar, mondjuk a sütő melegéről, meg ilyesmikről nem is beszélve. Ennek a bevitt hőnek a számolására jól sejtem, hogy nincs semmi megbízható becslés (ami alapján mondjuk felnőttek és gyerekek számából kijön egy kb. átlagszám)?
Azért kezdtem számolgatni, mert a hőszigetelés becslésénél volt egy arány, amivel számoltam a megtérülést és jó volna visszanézni, hogy vajon jól számoltam-e. Főleg azért, mert a szuterén végül nem lett körbeszigetelve a föld alá nyúló módon, csak a földszint alá ér a szigetelés valamennyivel és gondolkodom, hogy megéri-e megcsinálnom a maradékot, vagy sem. (Fel kellene törni körben a járdát, elég nagy meló, évi néhány 10e Ft-ért nem éri meg)
A számításom szerint 30-35% közti a gáz spórolása (a tavalyinál ennyivel kevesebb gáz kellene, ha ez is ugyanolyan tél lenne). 12cm grafit jött a normál téglafalra és a fenti födémre lefektettem 15cm gyapotot extrában. A ferde tetőrészen kevés a szigetelés és az alsó szint hűti a házat, ezt tudom, az arányok érdekelnek.
Érdekelne hozzáértők véleménye arról, hogy ilyen állapotú (lásd mellékelt képek) pincefallal rendelkező házat szerintetek meg szabad venni?
Van remény/lehetőség arra, hogy utólagos, korrekt vízszigetelést csináljon valaki ennek a háznak?
tudnivalók:
- a ház 1981-ben épült, teljesen alápincézett, lejtősebb részen, lejtős utca viszonylag alsó részén, de az utca legalsóbb pontjához képest még van 2-3 méter szintkülönbség lefele. A utcában több méter szintkülönbség van, az érintett ház 20 méteres utcafrontján 0,5m. Ha jól sejtem akkor ennek a rétegvizek miatt van jelentősége.
A házat 60cm-es monolit beton sávalapra építették.
- A rendkívül kurta írógépes műszaki leírás szerint a főfalak alatt és a pincefalak függőleges külső felületein "2 réteg ragasztott szigetelés" készült. A függőleges falszigetelést 6cm vastag éltéglafal védi,azt írják.
- A pince aljzatt 1,1m mélyen van a járdaszint alatt, azon a részen található az a ronda vizes, málló vakolat a pincében. Ez egy széntároló helyiség volt.
- A pince belső vakolata csak itt, ezen a részen ilyen kritikus, rossz állapotú, máshol nem vizes.
- Ami gáz, hogy a ház teljesen az utca felől a telekhatárra épült, a ház előtt haladó járda közvetlenül a homlokzat tövéből van indítva, itt van a problémás fal persze.
- A házon 8cm homlokzat szigetelés van, illetve egyedül ezen a kritikus oldalon a lábazaton is van pár cm, de szerintem nincsen talajszint alá véve.
- A tetőről elvezetett esővíz elvileg rendesen el van vezetve, az eresz legalább 2m-re ki van emelve a homlokzattól.
Ahogy néztem szerintem esélyes, hogy a fal tövében a kritikus részen a homlokzat és a járda között van egy 8-10cm rés egy helyen és a lejtős járdáról jó eséllyel befolyik a víz a tartófalhoz. Ez a ház előtti járdaszakasz legmagasabb pontja. Amire gondolok, hogy megsérült a régi vízszigetelés, esetleg nincsen rendesen, kellő magasságban felhozva a homlokzatra, a járdaszint felé.
Gondolom ilyen jellegű hibát hathatósan csak a külső oldalról lehetne korrekten megoldani, amihez fel kellene bontani az utca (egyetlen oldalán) a ház előtt húzódó járdáját.
Kérdések:
- Kell a járdabontáshoz valamiféle engedély? Meg is szokták azt adni ilyen esetekben? Gondolom a helyreállítás az alap, de nyilván ezt mi is így gondolnánk.
- Korrekt módon, hibamentesre kijavítható utólag a vízszigetelés egyáltalán?
- Milyen szigetelésben kellene gondolkodni? Milyen anyagokat kellene használni?
-Kb. mai árakon számolva mekkora költséggel kellene számolni egy 10x10m kerületű ház esetén?
- A leírás szerint csak a főfalak alatt van bárminemű szigetelés. Talajvíz probléma aljzat felől nem jelent problémát. Mit kellene tenni ha esetleg itt is maximális vízszigetelést és hathatós hőszigetelést céloznánk meg az aljzatban? Ami még gond, hogy a pinceszint belmagassága 200-210cm.
"azt tudtam én is, h a beton nagyon jó hővezető lesz."
Hiába jól hővezető a beton, ha
- egyrészt a lakástól 5 centi hőszigetelés választja el
- másrészt a külvilág hidegétől is egyrészt marhavastag hőszigetelés, másrészt méternyi távolság választja el (a hőhíd HOSSZA is számít ám!!! minél hoszab egy hőhíd anál kevésbé hőhíd)
Az a csoda hőhíd megszakítás neked egy millió forint felett fog kerülni és évente 2000-5000 forint hasznot fog hozni. Lehet számolgatni a befektetésed megtérülés időpontját :) Ha az építészed javasolta, akkor rúgd ki, ha te találtad ki és ő nem mondta, hogy hülyeség, akkor azért rúgd ki.
Ha értelmes ember, akkor kérj tőle egy hozzávetőleges megtérülési számítást erre a hőhíd-megszakításra.
"drága vagy nem drága ez a falazat, a fene sem tudja. ...Két szint, közel 300m2 falfelületem van,"
Szerintem válaszd ki a legolcsóbb falazási módszert (anyagár + szállítás és falazás munkadíja), a falazat hőszigetelésével nem törődve (tekintsd nullának). Nem lesz könnyű megoldani, mert ha az építészed számítógépében van öteven típusterv, amelyiknek (véletlenül ;) mindegyike az X téglagyár termékeire épül, akkor biztos, hogy a te házad akkor is az X téglagyár téglájából fog épülni, ha amúgy létezne negyed olyan áron is falazási lehetőség.
Aztán válaszd ki a hasonló módon legolcsóbb jóvastag hőszigetelési módszert.
"Veszem a napi (vagy havi) átlaghőmérsékletet és megnézem, hogy a benti átlag hőmérséklethez (21fok) hány fokot kell fűteni. Beszorzom az intervallum hosszával, így kijön, hogy az adott intervallumban mekkora hőmérsékletet kellett pótolni. Megnézem mennyi gáz fogyott és a kettő arányát kiszámolom (tehát 1 fok fűtéshez hány m3 gáz kell). Megcsinálom ezt a tavalyi télre, meg az ideire és elosztom a kettő egymással. "
A számolási alapelv jó, de csak nagyon durva saccolásra alkalmas.
Egyrészt azért, mert a hőszigetelés után magasabb szokott lenni a lakás hőmérséklete (a lakók bátrabban, magasabbra tekerik a termosztátot de a hőeloszlás is egészen más a hűlő felületeken), ez meghamisítja az összehasonlítást a hőszigetelés előtti állapottal, tehát a hőszigetelés javulása a valóságban jobb, mint amennyit a gázfogyasztáson látsz.
Másrészt a család hulladékhője (testek melege, elektromos berendezések, fürdővíz hője, stb) is egyfajta "alapfűtés" ami szintén meghamisítja az effajta számításokat, hiszen ősszel nem akkor kezdesz fűteni, amikor a külső napi átlaghőmérséklet a szobahőmérséklet alá csökken 1 fokkal, a család napi hulladékhője még rosszul hőszigetelt házban is "kifűt" 3-4 fokos hideget de egy nagyon jól hőszigetelt házban az is lehet, hogy csak pl 8-12 fokos időjárás alatt kell elkezdeni a fűtést. Ez is jól bekavar a számításodba, hacsak nem adsz hozzá a régi és a mostani számolásodhoz egyaránt naponta 0,2-1,5 m3 gázt (családonként erősen eltérő).
Nem akarom azt a látszatot kelteni, h ha lúzer voltam vagy megvezettek akkor mentséget keressek. Ha levettek, levettek. Már nem tudok mit csinálni.
"...A "hőhíd megszakító elem" elnevezésű befektetésed ebben a falazatban kb 150 év múlva hozná..."
A hőhídat mindenképpen szerettem volna elkerülni, azt tudtam én is, h a beton nagyon jó hővezető lesz. Opció volt a tervezőm részéről a teljes lemezalap XPS-sel vagy ( én elfelejtettem) azt hiszem kalapszigetelésnek nevezte. Na, itt számoltam, a hőhíd megszakító talán olcsóbb megoldásnak tűnik.
Hali. Én ugyan sorházban lakom, tehát jobbról balról falfűtésem van, de 2014-ben költöztem és az előző lakó áraihoz tudok viszonyítani. Sz@r fa nyílászárói voltak, födémben, padlóban, falon nuku szigetelés. 2013-ban vettem meg és újítottam fel, új műanyag - de csak 2 rétegű alu profilos - ablakok, falra 10 cm fehér, pablóba a padlófűtés alá 10 cm lépésálló (tudom, kevés mindkettő, a falnál nem voltam résen, az ez van kategória, a padlófűtés meg kicsit temperálja a pincém, ami nem baj, mert sokat vagyok ott), födémben 40 cm gyapot. Sima sokéves SD turbós kazán, tehát nem kondis. Így tavaly januárban, amikor az a brutál hideg volt, 19-20E volt a gázszámla (fűtés + meleg víz, 2 felnőtt, 2 gyerek), előző lakó 40-50 körül fizetett egy ÁTLAGOS téli hónapban. Azóta volt rezsicsökk, de az 50% szerintem is reális, mondjuk nálam 40 cm van a födémben, de cserébe a falon csak 10 cm fehér.
Sztem min. 50%. Én a 2016 jan-febr-hoz tudok viszonyítani, akkor hasonló enyhe tél volt, napi 3x gyújtottunk be a kályhába, nagyobb hasábokkal, és 17-18 fokok voltak bent.. Most 2x gyújtunk be, kb napi 8-10 kilo fa (előtte volt 15-20 kilo kb), és stabilan 21 fok van. kiinduló állapot: B30 falazat, vas ablakok, tetőtérben 10 centi nád. Szigetelés után: 2 rétegű műanyag ablakok, 10 centi grafitos(falazat így kb 0.25 U), tetőtérben 15 centi gyapot (tetőtérbeépítéses).
De jobban le tudtam mérni az egyik emeleti, nagyobb szobán: a falszigetelés 4-5 fokot jelentett pluszban. Ez azt jelenti, hogy pl -4 fokos külső hőmérsékletnél 15 fok körülire hűlt reggelre, most folyamatosan tartja a 19-20 fokot. Konkrétan nincs fűtve, amennyi meleg feljut a födémen, és a nyitva hagyott ajtón(nem teljesen nyitva).
A munkadíj nagyon olcsó, biztos azzal akarnak megfogni, és a többire meg rárakják a hasznot.
Igaz, állványozni is kell, de ha bérlik, akkor menjenek a fenébe, ahogy ebben a témában mondják, amelyik kőművesnek nincs saját állványa, az annyit is ér.
A szín az még reális is lehet, ha közepesnél jobb minőség.
3,3 misi az micsoda, 20-30cm grafitos szigetelés?
Én biztos nem építkeznék felfelé, hacsak nem muszáj. Lehet hogy hőtechnikailag jobb, lehet kicsit olcsóbb is, nem tudom, de ott a lépcső.
Hááát... drága vagy nem drága ez a falazat, a fene sem tudja. Tudnom kellene ma (a 2018-as varázsszám után) mennyi munkadíjjal falaznak és mennyivel raknak szigetelést. (tavalyi árak vannak)
Két szint, közel 300m2 falfelületem van, ebből ~50m2 nyílászáró, bejárati ajtóval.
Tegnap megjött az új árajánlat: 3,3 m (+600k szín, + 400k m.díj)
Szeretném kiszámolni, hogy a hőszigetelés révén hány % gázt spórolunk. Elmondom az ötletem, megköszönöm, ha véleményezitek.
Veszem a napi (vagy havi) átlaghőmérsékletet és megnézem, hogy a benti átlag hőmérséklethez (21fok) hány fokot kell fűteni. Beszorzom az intervallum hosszával, így kijön, hogy az adott intervallumban mekkora hőmérsékletet kellett pótolni. Megnézem mennyi gáz fogyott és a kettő arányát kiszámolom (tehát 1 fok fűtéshez hány m3 gáz kell). Megcsinálom ezt a tavalyi télre, meg az ideire és elosztom a kettő egymással.
Persze ez nem teljesen pontos, mert az átlaghőmérsékletnél csak nem helyi (hanem pár km-re lévő) mérőpont van és az összefüggés sem teljesen lineáris, gondolom, de... van ennél jobb, pontosabb? (Nyilván sokkal kevesebb gáz fogy, mint tavaly, de a két januári átlaghőmérséklet közt is van kb. 7 fok eltérés)
Mivel szigetelés szempontjából nem jó helyre teszed, ezért keletkezni fog ott hőhíd. Hacsak nem fordulsz be a falon ugyan olyan vastag szigeteléssel mint, ami a homlokzaton van.
"Mondok jobbat. Keressen jobb munkát akit ez zavar, keressen többet, és máris nem kell számolgatni, ha egy csepp józan paraszti ész is van, és nem hagyja magát átbacni az ember."
És tényleg. Szerintem írj a moderátoroknak, hogy okafogyottá vált ez a topic...
Az rendben van, hogy az ablakokat a fal külsű széléhez kell rakni szigetelés szempontjából. A bejárati ajtót viszont a 30-as baf belső széléhez szeretrném rakni (jobban tetszik így). Milyen megoldással kellene szigetelni, hogy ne keletkezzen itt hőhíd?
Én is simán xps-ből vináltam meg mindent az ablak körül, nicns vele semm igond.
"A keménység főleg akkor jön jól, ha magából az XPS-ből alakítjuk ki az egész külső párkányt, tehát a vége kilóg a falsíkból pár centire, sőt csinálhatunk az aljára egy bemélyedő "vízorrot" is."
Túl sokat nem lehet spórolni vele, de páratechnikailag talán belefér, hogy az ablakpárkány két rétegből álljon: alul egy olcsó EPS réteg és felette egy vízálló+jókemény XPS réteg.
A keménység főleg akkor jön jól, ha magából az XPS-ből alakítjuk ki az egész külső párkányt, tehát a vége kilóg a falsíkból pár centire, sőt csinálhatunk az aljára egy bemélyedő "vízorrot" is.
Ha a téglán oldalirányban X jóságú a hőszigetelés, akkor logikus, hogy felfelé is hasonló jóságra kell törekedni (ha már jobbra nem futja). Az olcsó EPS-nél az XPS kb 10-15 százalékkal jobb hőszigetelő, tehát aki szőrszált szeretne hasogatni, az az ablakpárkányra tehet 10-15 százalékkal vékonyabb XPS-t, mint amilyen vastag EPS az oldalfalon van. A többiek alkalmazzák ugyanazt a vastagságot, abból még nem volt baj, ha a kicsit vékonyabb fal-részen kicsit erősebb a hőszigetelés.
Én olyan vastagra csinálnám, amennyire lehet. Kérdés, hogy milyen párkányt akar kívülre tenni. Mert egy lemez az pár mm vastag, de mondjuk egy kő lehet jó pár cm is. Ez meg így nagyban befolyásolja a xps vastagságát. Így én arra törekednék, hogy a lehető legvékonyabb anyagú párkányt használjam, hogy minél vastagabb lehessen az xps.
Szerintem az (ájfón 6) fényképeződ dőlésszög érzékelője valami miatt azt hiszi, hogy vízszintesen tartottad a gépet, ezért top-left (1) kódot tett a fájlba, a Zindex valószínűleg ebből gondolta, hogy így helyes megjeleníteni.
"XPS-nek nem okozhat gondot szerintem ha a föld alatt nincs leragasztózva ill. hálózva."
Van, ahol az XPS még oda sincs ragasztva az alaphoz, a mellé dobált föld szorítja neki.
Viszont hasznos dolog lehet egy drénlemezt odatenni az XPS és a talaj közé, pl eső után pillanatok alatt eltűnik a víz a fal tövéből, plusz mechanikailag is védi az XPS-t.
A lábazatot a föld szint alatt csak pár centire hálózom, hogy ne érje a nap, illetve egyéb behatások. A nedvesség éri hálóval is és nélküle is, de az XPS-nek nem okozhat gondot szerintem ha a föld alatt nincs leragasztózva ill. hálózva.
Ezért gondoltam mechanikai védelemként nehézlemezre oldalról a föld alatti részre.
Hát nem unatkozhattál a felragasztásnál se egy pár napig. :)
De nagyon jó lett!
Én szeletelt téglát szeretnék majd bent az egyik falra, de az még várat magára. Elsőnek legyen meg kint körben a szigetelés, utána lehet bent cicomázni. :)
Egy szép egészséges penészenyészet kialakulásához TARTÓSAN (pl hetekig) nedves felület vagy tartósan magas páratartalom szükséges. A szellőztetés miatt a fürdés befejezése után legkésőbb fél-egy óra múlva már nincsenek meg a penész életfeltételei a fürdőszobában, hiába hűlt vissza időközben a helyiség akár 18-20 fokra is.
"Nyílászárókat már cseréltem, azóta nem mozog a függöny."
A függöny mozgása ellen 1néhány száz forintnyi tömítő gumival is lehet védekezni, nagyon buta befektetés csak emiatt egy 100 ezer forintos ablakcsere.
"És akkor a kérdés: érdemes-e szigetelni, vagy legalább annyi érv szól ellene,"
Sorolj már fel néhány érvet a hőszigetelés ellen, már rég röhögtünk egy jót. Ha nem a te érdeid, akkor az információk forrását is jelöld meg, úy még nagyobbakat lehet nevetni.
Nincs okod panaszkodni, 40 ezer forint nagyon kellemes forintösszeg. Egy ismerősöm hasonló méretű (200 m2) házában én pl nem igazán tudom lejjebb vinni 70 ezer forint alá az éves fűtésköltséget.
"de akkor ugrik a tető takarása"
A tetőt meg szokás szélesíteni esztétikai okokból, pl (mellé-csavarozással) meghosszabbítják a szarufákat. Úgyis divat a széles lelógó eresz, még ott is, ahol nem foglalkoznak az ablakok nyári árnyékolásával.
"szükséges-e ez a mai szigetelés őrület, amikor már csak jellemzően 2 évszak van"
Igen. Van egy évszak, amelyikben akár 35 fokal hidegebb is lehet a lakásodnál és van egy évszak, amelyikben 20 fokkal melegebb is lehet lakásodnál. Tényleg tök felesleges hőszigetelni :)
"Bocs a láma kérdésekért,"
Olvass utána az itt látott dolgoknak és kérdezz nyugodtan.
A fürdőszobába beteszel egy 4000 forintos elektomos hősugárzót, ami felfűti 30-40 fokosra arra a 10 perre, amíg vizes testtel tartózkodsz ott. A nap maradék 23 óra 50 percében pedig kit érdekel hogy hány fok van a fürdőszobában?
A "hőhíd megszakító elem" elnevezésű befektetésed ebben a falazatban kb 150 év múlva hozná az első forint nyereséget (az ükunokád ükunokájának), de valójában nem fog senkinek sem hasznot hozni (a gyártón+kereskedőn kívül), mert halálod után egy héttel le lesz bontva a házad, mert már nem korszerű. Tehát ez nem túl bölcs befektetés.
Már önmagában az is éppen elég pénzjdobás, hogy csak a falazatra annyit költesz, amennyiből más egy egész házat össze tud hozni :)
Változhat a gáz meg a fa ára is, és máris számolhatod újra az egészet.
Mondok jobbat. Keressen jobb munkát akit ez zavar, keressen többet, és máris nem kell számolgatni, ha egy csepp józan paraszti ész is van, és nem hagyja magát átbacni az ember.
Úgyis két véglet van, vagy pénzhiány miatt rosszabb lesz, vagy úgyis mindegy alapon vagy olcsó lesz és jó, vagy drága lesz és jó...
Sajna a tervezett évek arra vonatkoznak, hogy nagyjából mikor dobom el a kanalat. Utána meg a szomszéd véleménye... a környezetvédelem inkább az unokám miatt. Födém szigetelt, a fal a kérdés.
Megkerestem a Kivitelezői nyilatkozatot, ami kötelező melléklet. Ennek első pontja:
"Megismertem az épület korszerűsítésére (tervezett állapotra) vonatkozó 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján elkészített energetikai tanúsítványban foglalt elvárt műszaki tartalmat és az építési tevékenységet ennek megfelelően végzem el. A műszaki tartalommal kapcsolatban szakmai aggály nem merült fel. A költségek meghatározását és a szükséges engedélyek megadását a megvalósítás helyszínén végzett helyszíni felmérések, valamint a rendelkezésre álló tervrajzok, műszaki adatok alapján határoztuk meg"
Nekem ebből is az következik, hogy a kivitelező azért kivitelező, és azért kell vele kivitelezői szerződést kötni, mert ő fogja kivitelezni a munkát.
Mert árajánlatot, költségvetést, kivitelezésről nyilatkozatot "kivitelező" tölt. Én már segítettem pár ilyen igénylés beadásában, és MINDEN alkalommal kért az MFB Pont munkadíjat is - azzal magyarázták, hogy nem kereskedőtől kell árajánlat az anyagra, hanem kivitelezőtől a kivitelezésre.
Ismersz esetleg olyat, akinek így befogadták és jóváhagyták az igénylését???
Beépítették az ablakokat és a párkány részt kellene kialakítanom. Arra gondoltam, hogy belülre 75-ös ytongot teszek félig az ablak alá, kívülről pedig XPS-t neki tolom és habbal kifújom. Vagy mehet telibe alá az ytong? Hangszigetelés fontos lenne. Valahol olvastam ezt a megoldást, azt írták, hogy az XPS-nek konkrétan nulla a hangszigetelő képessége. De nem tudom ez jó-e hőhídmegszakításnak.
Igazából nem is a szigetelés kellene hanem hogy a hőhíddal mit csináljak és ,hogy ne vizesedjenek a falak,gondolom ha állandó fütés lesz akkor nem lesz ilyen párás. csináltam pár fotót de nem engedi feltölteni (az írja hogy nagyobb a mérete mint a megengedett)
Mi pár évvel ezelőtt egy 30 éves, emelt térdfalas, nyeregtetős, tetőtérbeépítéses kockaházat vettünk. Dupla hagyományos fa ablakokkal, szigeteletlen falak, gázkazán, villanybojler és gázbojler fűtés és melegvíz rendszerrel, de a födém szigetelt volt a tetőtér felett. Ez így F kategória. Adtak hozzá energetikai tanúsítványt, kondenzációs kazános fűtés, nyílászáró-csere, szigeteléssel C-re lehet felhozni, kb. 50-60% össz energia-megtakarítással. Ez nagyjából be is jött, viszont mi évente egyet csináltunk meg, és az eltérő telek miatt nehéz megmondani, mi mennyit jelentett. Első évben kondenzációs kazán fűtésre, hideg-meleg vízre, második évben ablak csere harmadik évben a szigetelés. Jelenleg 1500 m3 körül van az éves gázfogyasztásunk, téltől függően +-150 m3, idén télen biztos, hogy kevesebb lesz, mint tavaly. Nyáron 26 fok van a lakásban ha két hétig nagy meleg van, de nagyon sokáig tartja a max 24-et, ehhez nyilván reggel vagy éjjel célszerű szellőztetni.
Tetőn tudsz majd alakítani, ha később cserélni kell. Teraszt nem tudom.
Én azt mondanám, hogy ha már van kondis kazánod, és le vannak cserélve az ablakok, akkor még 15-30%-ot fog hozni a szigetelés. A három közül viszont ez a legnagyobb tétel, tehát attól is függ, meddig akarod megtartani a házat, stb.
Szasztok szakik! Segítséget kérnék: 23 év után a házam arculatát szeretném átalakítani. Vakolat dísz le, stb. 38-as blokkból van építve, tetőteres. Nyílászárókat már cseréltem, azóta nem mozog a függöny. És akkor a kérdés: érdemes-e szigetelni, vagy legalább annyi érv szól ellene, ha szigetelés, milyen vastagságban és miből?
Ami miatt megy a dilemma:
- fűtésszámlát (még) bírom, 183 nm-en padló+emeleti radiátor 40 ezereből kijön. De nincs is (még) hideg.
- már elképzeltem a falra szigetelés miatti különböző vastagságot, de akkor ugrik a tető takarása, illetve a sarkokon nem tudom, hogy hozzák össze a tetőeszkázat összképét.
- a terasz felett tető van, annak a falhoz történő csatlakozása (oda szerelt fa tartókonzolok) eltűnik? Az anyagmozgás törvénye miatt az anyagmegmaradás törvénye hogy játszik ilyenkor? (vakolat lehullásra, repedésre gondolok)
- egyáltalán szükséges-e ez a mai szigetelés őrület, amikor már csak jellemzően 2 évszak van. Nyáron sem kell 2-3 hétnél többet "agyonlégkondizni" a házat.
Bocs a láma kérdésekért, de majdnem mindenhez nagyon értek :)) (főleg, ha tanácsot kell adni), ehhez véletlenül kicsit sem és inkább itt legyek hülye, mint a helszínen, amikor már a konkrétumot beszéljük a mesterrel. Tanácsot meg inkább innen vennék figyelembe, mert ki tudja, mennyire kell a munka a mesternek, én meg nem akarom felesleges költségbe verni magam a hátralévő - NA EZ IS FONTOS LEHET - tervezett 10-20 évre. Kösz előre is a választ!
Az ablakok a szigetelés előtti évben lett műanyagok, akkor a szobák sarkai penészesek is lettek, de a szigeteléssel ez el is mült.
Elvileg ha nálad kandalló van annak folyamatos levegőellátást kell biztosítani akkor a szellőzés rossz nem lehet.
Ökölszabály, hogy belülről kifele nem lehet rosszabb a fal páraáteresztő képessége mert az egyik oldalról bekerülő pára nem tud távozni a másik oldalon.
A gázszilikát önmagában páraáteresztő, de a rajta lévő vakolat azért ezt jelentősen lerontja.
Én nem azt mondtam hogy szigetelj eps-sel nyugodtan, én azt mondtam nálam eddig semmi baj, ami nem garancia semmire sem.
Köszönöm a válaszod! Nekem konvektor fűtésem + kandalló a nappaliban , esélyem sincs most központit csináltatni sajna. Először én is hungarocellel akartam de azt mondták, hogy nem szabad, mert szellőzni kell a falnak. De a gyapot meg drága. Igazából ami nagyon gáz az a fürdőszoba meg az egyik szoba de mondjuk abba a szobába nincs állandóan fűtve a fürdőbe gondoltam egy páraérzékelős csőventilátort a szobákba meg van direkt a műanyag ablakok ra szerelhető szellőző rendszer. Meg gondolom állandó fűtés kell neki.
"Nálam csak 15 cm lesz kivágva a járdából a lábazat felől, mert 12 cm XPS megy fel. "
Arra kíváncsi leszek a maradék 1-2 centi résen hogyan fogod lehálózni a lábazatot ;)
Én kb 40 centire a lábazattól vágtam el hosszában a járdát. A maradék hónapokkal később lett felszedve.
A Martfűi cserepet 2 utcával lentebb találtam 15ft-ot adtam darabjáért kb 1000db lett. Ennek a két széle gyárilag le van kerekítve. Ebből van kirakva az ajtó körül (link)
A többi cserép az domború azokat kaptam 30km-re kellett érte elmennem kb 1500db. Ha úgy nézzük forintba nem sok a párkány, csak a sok cserepet kocsiba be-ki pakolni a helyére szépen sorba rakni. Após 2 napig vágta cirkulával télen a minuszban. Én meg sterimobbal mostam a víz ráfagyott...
A benti párkányt meg felrakás előtt felcsiszolni több menetben.
Köszönöm szépen a válaszokat! Még csak hálózva van egyszer ragasztózva az eps. Mivel nem sikerült a szakiknak értelmesen megcsinálni, ezért még egyszer át kell húzni ragasztóval az egészet.
Födém szig.t hagytam volna utoljára. Mert ha nyárra elkészülünk arra talán még nem lesz szükség, de télre megoldanám. (vízszintesen fújva 30 vagy +?, van értelme vastagítani?)
Mivel nem lehet tudni meddig elég, milyen vastag 2018-ra a költségvetésem komolyan gondolkodjak el a 2 rétegű ablakokon?
Az őszi ez volt 3,1 m FT lett a vége (+ beépítés 380k, +szín 560k) :
Köszönettel vettük érdeklődésüket. Az árajánlatunkban szereplő nyílászárók német REHAU SYNEGO DESIGN MD típusú, 7+2 légkamrás, 80 mm-es hőhídmentes színtartó UV sugárzás és ütésálló kemény PVC profilból készülnek, galvanizált erősített acél merevítéssel.
Kültéri ablakok: Fehér színű német REHAU SYNEGO MD 80mm-es 7+2 légkamrás profilrendszer Uf=0,94-1,05W/m2k!
Kültéri ajtók: Fehér színű német REHAU SYNEGO MD 80mm-es 7+2 légkamrás profilrendszer Uf=0,94-1,05W/m2k!
Üveg 4Low-e - 16Ar - 4 - 16Ar - 4Low-e Ug=0,6 W/m2K+melegperem Tömítés hármas körbefutó EPDM ütközőtömítés Vasalat osztrák MACO MULTI MATIC alapbiztonsági, résszellőzős, hibás működtetés gátlóval szerelt, Fehér színű ablakkilincs
Múlt héten kértem módosított árajánlatot, ma szóltak, h 5-7% változásra számítsak a tavaly őszihez képest.
10cm sima fehér eps, radiátoros fűtés, fürdőben lidl gazdaságos elektromos páramentesítő 55%-ra állítva, teregetéshez van "turbó" fokozata.
Napi 2-3 tárt ajtós szellőztetéssel, tartósan 50% alatt van a páratartalom, két páratartalom mérő van két helyen a falon, meg a gép is kijelzi.
Nincs semmi automatizálva, rápillantok mikor elmegyek előtte.
Megvan a venti az automata központi elszíváshoz, csak még nem volt érkezésem összerakni, be kéne vésnem a kéménybe a padláson.
Valamelyik topicban, talán pont itt, kiszámolta valaki, hogy ha eps lesz gyapot helyett, akkor napok alatt telítődik a fal, és penészedik, meg láthatóan vizes lesz.
Nálam csak 15 cm lesz kivágva a járdából a lábazat felől, mert 12 cm XPS megy fel. Szerencsére elég széles a járda így tudok majd utána is állványozni.
Ezért gondoltam, hogy ezzel kezdek és így megkönnyítem a homlokzat indítását. :)
Nagyon pofás lett a cserép párkánynak és gondolom az ára se volt vészes így. :)
Nekem kívülről van rajta EPS és semmi baja, mondjuk figyelek a páratartalomra, szellőztetés, szárítógép etc.
Ha belülről hőszigeteled akkor ugyanaz igaz rá mint minden falra: kihűl, kicsapódik benne a pára, esetleg meg is fagy, ami nem tesz jót az állékonyságának.
Gázbetont kívülről csak gyapottal mernék hőszigetelni,
viszont érdekes lenne utánanézni, hogy BELÜLRŐL szabad-e EPS-t tenni rá. Saccolásom szerint a gázbetont lehet belülről is hőszigetelni egyszerű eps-sel, de valaki nézze meg, hogy mit szól hozzá a winwatt.
"meg kell nézni a lábazatnál, hogy van-e rés bárhol ... ha valakinek ez a hobbija, akkor valahol a falazat tetejénél ugyanígy zárni lehet ilyen pur habba"
és ha levakolod jó minőségű lábazati vakolattal, akkor bírni fogja a magas nyomású mosót is (persze nem 10 centiről :)
Habár bizonyos magasság alatt nem tartom túl jó ötletnek terasznál a fehér színt (emberek esetén kb 20 centi magasságig, állatok esetén állati magasságig), de ha megnézed a lábazati vakolatok színskáláit, akkor találsz magadnak világos árnyalatokat is.
Nem teljesen ide vág a kérdésem, de azért remélem kapok választ :)
Szóval van egy teraszunk, aminél a lakás falát (a terasz szintje és az ablakpárkány között) szeretném valami olyan anyaggal bevonni, ami könnyen tisztítható. Ez kb. 6-7 m2-t jelent.
Erre a falszakaszra valószínű végig xps-t fogok tetetni, ami törtfehér színre lesz vakolva - vagy nem :) Mi lenne a jó megoldás? Tartok attól, hogy ez a falrész könnyebben koszolódna a terasz rendszeres használata miatt. Mivel D-i tájolású, így csak olyan anyagot szeretnék rátenni, aminek nem árt a nagyon meleg (pl. nem vetemedik, nem fakul ki a színe....)
- Van esetleg olyan speciális vakolat, ami könnyen tisztítható? Akár magasnyomással (azért finoman), vagy kefével?
Sziasztok! Új tag vagyok és szeretnék kérdezni .Adott egy gáz szilikátból épült ház .Belső hőszigetelést,hogyan lehetne megoldani illetve mivel? Vagy csak külső szigetelés és mivel?
"A kérdés az lenne létezik e olyan megoldás és van e értelme annak, hogy a fal és az eps közötti légrést feltölteni valamivel."
A perlit a legjobb ilyen célra, de ami az előnye (nagyon jól önthető) az a hátránya is: szinte bármilen pici lyukon képes kifolyni akár több köbméternyi perlit is, szóval perlithez NAGYON megbízhatóan kell zárni az üreg alját+oldalát. Ha ez megvan, akkor színültig fel lehet töltni a rést. Felülről és nem mindenféle lyukakon keresztül.
De feltöltés nélkül sincs túl nagy baj, ha a légrés tetejét sikerül NAGYON légmentesen lezárni (egyetlen, ceruza vékonyságú lyuk sem maradhat sehol!): pl alacsony dagadású szerelő/ragasztó habbal. Persze a rést alul is le kell zárni, de ide elég, ha lelkiismeretesen végigtömködjük gyapottal a rést.
Ahol a hőszigetelés mögötti légrés nincs lezárva (átjárhat a levegő és hűtheti a házat), ott a hőszigetelés hasznának/értelmének akár a fele is elszökhet, ez olyan, mintha a szigetelő "mester" a hőszigetelő anyagra költött pénzünk felét a szemétbe dobta volna.
Józan paraszti ésszel - szerintem felelsleges. A levegő hőszigetel, tehát a hatalmas, szerintem értelmetlen munka (fúrkálás) helyett én a hőszigetelés tetejét és alját tömíteném, hogy megszűnjön a kéményhatás. Így a benn lévő levegő, ami jó hőszigetelő, nem mozogna, hanem szigetelne. Biztos nem kezdeném utólag fúrkálni.
Az egyik ismerősömnek kb 10 éve épült a háza ytongból és erre pogácsázva fel lett ragasztva a 10 centi eps. A kérdés az lenne létezik e olyan megoldás és van e értelme annak, hogy a fal és az eps közötti légrést feltölteni valamivel. Mondjuk megfúrni az eps-t és perlitet, polisztirol gyöngyöt vagy valami más anyagot befújni.
Azt nem tudom felül a tetőnél le van e zárva a légrés.
Az adott témában pl ha valaki hőszigetelést csinál, nincs KÖTELEZŐEN előírva, hogy ahhoz társítani kell munkadíjat is. Erre rá is kérdeztem konkrétan, mert lehet van ami önerősen készülne. Megcsinálhatod saját magad házi kivitelezéssel is, de csak akkor záródik le a pályázat, ha az energetikus leigazolja hogy el lett végezve a munka. És a kötelező határidőket be kell tartani. Azaz nem húzhatod 2-3 évig az elkészültét.
A munkadíjra kell kivitelezői szerződés és nyilatkozat, de ha pl sk csinálja valaki, akkor nem. Csak mint saját munka - értelemszerűen -semmilyen formában nem számolható el. Ez őszigetelésnél járható út, de pl kazános témánál nem, mert ott engedélyek stb kellenek, mindent számlával kell igazolni. A hölgy elmondása szerint tavaly többen így nyertek hőszigetelésre összeget.
"a hőszigetelés egyáltalán nem lényeg. Arra gondoltam,hogy 2-3cm-es vakolható közettyapottal"
Ha a hőszigetelés nem lényeg, akkor inkább aranyoztasd le a ház oldalát. Egy árban van a kőzetgyapottal :)
A viccet félretéve: hét végi házat én inkább fával burkolnám. Ha van pénz bőven, akkor hőkezelt fával, az nagyon sokáig bírja bármiféle kenegetés-pácolgatás nélkül is.
Lehet,. hogy a vakolt felület hosszú távon igénytelen, de egy olyan épület, aminek "faház" stílusa van és mégis vakolt a külső felülete, az esztétikailag is nagyon igénytelenül tud kinézni.
Hol olvashatnék részleteket erről a NEM utófinanszírozásos pályázási megoldásról? Ha létezik is, valószínűleg úgy van megcsinálva, hogy a leginkább rászorulók (pl aki nem hitelképes) ne juthassanak hozzá.
A kéményhez vagy csinálj egy lábakon álló, a gyapot felett "lebegő" járdát, de nálad sokkal egyszerűbb, ha feljáró és a kémény közötti járdát 20-25 centi vastag EPS lapokból csinálod.
"de lehetőleg úgy, hogy alulról a plafont minél kevésbé szigeteljem"
Helyes. Már az is sokat számít, ha nem légmentesek a zárások (valamennyire cserélődhet a levegő az üregekben/résekben)
"a támogatáshoz a pályázó csak UTÓLAG juthat hozzá, tehát csak az kaphat támogatást, aki elő tudja teremteni a pénzt, tehát azt támogatják, akiknek nincs is gazán szüksége támogatásra, a legjobban rászorulók pedig ezzel ügyesen ki vannak zárva a lehetőségből"
Ez ennél a pályázatnál pont nem így van, de nyilván nem ismered a pályázatot, ezért írtad le. Csak akkor miért írod ha nem ismered? Van ilyen lehetőség IS, hogy előfinanszírozod, és utólag kapod meg, de nem CSAK így lehetséges..... Én utófinanszírozással szeretném megvalósítani több okból is, de nem csak így lehet.
"- én még nem láttam olyan pályázatot, amelynél lehetett KIZÁRÓLAG hőszigetelő anyagra támogatást kérni, valószínűleg ez sem olyan"
Ebben is tévedsz, teljesen. lehet csak anyagra is pályázni, kivitelezés nélkül.......
- a támogatáshoz a pályázó csak UTÓLAG juthat hozzá, tehát csak az kaphat támogatást, aki elő tudja teremteni a pénzt, tehát azt támogatják, akiknek nincs is gazán szüksége támogatásra, a legjobban rászorulók pedig ezzel ügyesen ki vannak zárva a lehetőségből
- én még nem láttam olyan pályázatot, amelynél lehetett KIZÁRÓLAG hőszigetelő anyagra támogatást kérni, valószínűleg ez sem olyan
"Illetve egy 30 éves gerébtokos sajnos van olyan állapotban általában, hogy nem záródik elvetemedett, stb. Ritka nagyon hogy passzentos mint az új."
Egy rakás 30-40 éves gerébtokos ablakot láttam és 90 százalékukat kiválóan tömíteni lehetett egy megfelelő tömítő csíkkal, fillérekből, szóvak erre sem hivatkozhatsz ablakcserénél :)
"csak ott meg az egy-két évenkénti felületkezelés kerülne sokba."
A régi faburkolatot le lehetett kezelni tartósan, de az új faburkolatot már lehetetlen?
Hiába, már a régi fa még sokkal fább volt.... a régi fa kibírta 10 évig is egy kezeléssel (vagy 100 évig kezelés nélkül), de ezeket mai fákat már évente kell kezelni, másképpen elpárolognak.
"valahol azt olvastam ,hogy a rágcsálók könnyebben beleköltözhetnek az eps-be"
A régi pesti bérházas utcákon járó ember fejére is ráeshet egy tetőcserép, de aki emiatt mindig az utca közepén jár, azt kinevetik az emberek. Annak is kb ugyanolyan csekély a valószínűsége, mint annak, hogy egy egércsalád úgy dönt, hogy inkább éhen hal az élelemtől távol, csakhogy cserében a te jó meleg polisztirol hőszigetelésben melegedhessen :)
55 már akkor tud lenni, ha a záródás is rossz nyilván, bár az igazából nem is Ug érték max ilyen formában "jelnik meg".
Én arra reagáltam, hogy 2.6 az Ug érték, de nem azt írtam hogy 5, csak hogy ez kevésnek tűnik. Egy teljesen más vonalról hoztál ide egy hozzászólást, nem is amire reagáltál.
Ide is berakom, hátha érdekes lehet valakinek - pályázati ügyintézés első lépései.
Tegnap megjártam az MFB pontot, kiderült nekem Vekop ami jár, nem a Ginop. Ha másra nem volt jó a találka arra igen, hogy ezt megtudtam, mi a különbség :-).
Ennek ellenére elkeseredtem picit. Én elég alaposan felkészülve mentem oda, átnéztem a pályázati anyagot, és a maradék kérdéseket szerettem volna feltenni.
Hamar kiderült, tájékozottabb vagyok az ügyben, mint a kapcsolattartó..... Olyan dolgokat kezdett állítani a mit lehet mit nem dologról (pl állította, hogy nincs utófinanszírozási lehetőség azaz minden a nevemre szól, és majd nekem küldik a számlák ellenében az összeget) , csak néztem. nekem kellett elmondani ez nem így van, ezen az oldalon itt és itt mást írnak, csak vannak feltételei is.
Azt mondta idén még senki nem kért, így a változások utáni dolgok még neki sem tiszták. Na de könyörgöm, akkor kinek kell tisztában lennie vele, ha nem neki?
Félreértés ne essék nagyon kedves volt és segítőkész, nem az emberi tulajdonságokkal van a baj.
A másik a mi meglepett, hogy a feleségem jelenleg gyeden van, a maxiáisat kapja. Ez nem számít családi jövedelemnek - ugyanis ez nem terhelhető jövedelem fajta - , ami lehet fontos lenne, mert a törlesztő részlet csak bizonyos százaléka lehet a fizudnak. mert abból még lejönnek az egyéb hitelek (nálunk van még lakáshitel), és ez lehet valakinek így kritikus lehet. Mondjuk ha 20 évre kérjük, akkor simán benne vagyunk így is.
A másik amin filóztunk, hőszigetelés kérdése, a munkadíj nem lehet csak az anyagköltség max 60%-a. Na ez számlára már necces kérdés. Ha van mondjuk egy rendszer amit fel akarsz tenni a falra, legyen az 4-5000 ft/m2, akkor a munkadíj max 2500-3000ft/m2 lehet. Ez számlára nem jön össze, ez jóval alacsonyabb mint a valós munkadíj.
Nem vitatom, már csak azért sem mert meglehetősen lényegtelennek tartom.
Az ablakkereskedők nyilván abból indulnak ki, hogy egy korszerű ablak 3x olyan jó hőszigetelő, mint egy régi és 2x olyan, mint (pl. a mostani vitaindító is) egy 5-15 évvel ezelőtti "középkategóriás" ablak. Azt, hogy ez hány ft megtakarítást jelent, már nem teszik hozzá.
Abban igaza van mindenkinek, hogy vannak más szempontok is, mint a megtérülés, de a reklámokban nem ezek a szempontok szerepelnek, hanem az U értékek.
Szivesen megnézem a te utánnajárásod eredményeit is. Egy másik bizonyíték, hogy a 2,5 közelebb áll a valósághoz, mint az 5. LINK Természetesen egy tökéletesen záródó szerkezetnél.
Köszi!!! :-) A fóliát már lehajítottam. Ha jól rémlik, még előző télen, amikor kéménytisztítás során rácsodálkoztam, milyen szépen ráfagyott a gyapotra. :-)
Apropó kémény: a kéményhez vezető "utat" mivel érdemes burkolni gyapot helyett, ami olcsó és nem is kozmál oda?
Ami a gipszkartont illeti: akkor megvárom a padláson a munkákat, legurítom a gyapotot, végül szépítem a plafont, de lehetőleg úgy, hogy alulról a plafont minél kevésbé szigeteljem.
Arra gondoltam,hogy 2-3cm-es vakolható közettyapottal burkolnám és leszinezném. Ez jó ötlet?Elég lenne csak sűrűn dűbelezni majd hálózni? ezen az olajos felületen szerintm semmilyen ragasztó nem áll meg.ötleteket várnék.
"Falcok gyalulása , tömítése , a szar ablakszárnyak cseréje , a szutyok kettes üveg cseréje minek számít nálad ? ( a festést nem írom.."
Ez ablak felújításnak számít (a tömítés kivételével, mert azt energetikának lehet tekinteni). De ha ennyire rossz az ablak, akkor talán jobb egy újra cserélni.
"Én nem vettem sehonnan Ug értéket, nem is írtam ilyet, így én nem tudom honnan jött."
Lehet, hogy félreértettem ezt a mondatot a 83493-as bejegyzésedben: "Nem biztos, hogy mindenki osztja azt a nezetet hogy egy geretokos Ug 3-4-5 erteku ablakot nem erdemes lecserelni valami ujabb fajtara energetikai celzattal."
Falcok gyalulása , tömítése , a szar ablakszárnyak cseréje , a szutyok kettes üveg cseréje minek számít nálad ? ( a festést nem írom , bár járulékos része a felújításnak)
"Ezt a 2.5-os erteket hol lattad vagy honnan vetted gerebtok eseten? En mas ertekeket latok."
Az internet tele van olyan táblázatokkal, ahol két, egymástól 10-15 centire lévő üveglap együttes hőszigetelése látható. Olyan utalás is van számtalan, hogy kb milyen lehet az U értéke 15-20 cm vastagságú fa ablakkeretnek.
De magyar nyelven is van valahol egy anyag, ahol egy értelmes ember szépen levezeti számításokkal, hogy hogy jön össze és mennyi egy gerébtokos ablak hővezetése.
Nem tudom, hogy honnan vetted az 5-ös Uw értéket, de ekkorát még az ablakos ügynökök sem szoktak hazudni :)
"Ha akkor kell cserélni az költségesebb lesz mint most kicserélni."
Enyhén szólva izzadságszagú egy olyan feltételezés, hogy egy 40 éve hibátlan ablak pont jövőre fog menthetetlenül tönkremenni :) de ha félsz ettől, akkor nyugodtan cserélj ablakot a hőszigetelés előtt, csak eközben ne hivatkozz az energetikára.
"Már mitől lenne hülyeség egy régi gerébtokos ablak cseréje ? Egy ilyen felújítása majdnem annyiba kerül , mint a csere ."
Ki beszélt felújításról? Marad úgy, ahogy van, hiszen energetikai okokkal egy drága ablakfelújítás ugyanúgy nem indokolható, mint egy drága ablakcsere.
Ha viszont a felújítás NEM energetikai okokból történik, akkor viszont nincs köze a jelenlegi témánkhoz.
"az én esetemben miért nem számitanak ezek a tulajdonságok? Mikor indokoltabb a kőzetgyapot?"
Az esetek többségében a hőszigetelő anyagnak nem szabad akadályoznia a pára áramlását a lakásból kifelé, ezért olyan hőszigetelő anyagot kel választani, amely LEGALÁBB ugyanolyan jó páravezetésű, mint ház fala. Nálad a ház fala (tömör?) téglából van, ere jó az olcsó EPS hab is. A kőzetgyapot sokkal jobb páraáteresztésű, de nincs szükség jobb páraátersztésre. Ha a házad fala pl vályogból lenne, arra már nem lenne jó az EPS, oda mi is gyapotot javasolnánk.
Tömör tégla falra gyapotot tenni az ugyanolyan nevetséges pazarlás, mint amikor valaki kizárólag Tesco-s bevásárlásra használja az autóját, de ő pl egy praktikus Suzuki helyett marhadrága Ferrarit vásárol ere a célra.
Enném már csak az nevetségesebb, amikor utólag mepgróbálja megmagyarázni a világnak, hogy miért sokkal okosabb Ferrari-val járni bevásárolni :)
Az EPS és a gyapot közötti nem csekély árkülönbséggel a befektetésed megtérülésének pillanatát a távoli jövőbe katapultálod.
Sziasztok! Ezzel a falsarokkal mit tudok csinálni? Szilikátból van a ház,azt mondták,hogy csak kőzetgyapot jöhet szóba de az nagyon drága.Esetleg valami más megoldás?Az ablak üveg alja is párás. Sok szellőztetés csinálok de még is ilyen.És ez azóta van mióta műanyag ablak van.Esetleg az ablakokba szellőzőt beépíteni?
Sziasztok!
