Ide várom azokat a szabadidős vitorlázást kedvelő kalandorokat, akik az "ultrakönnyű" - azaz tőkesúly nélküli - vitorlázás gyakorlói, szerelmesei, megszállottai... :o)
A Brummel lock celja nem a teherviselés, csak a visszabújtatott rész kicsúszását akadályozza meg lelazult kötélnél. Ugyhogy ezzel nem lehet kötelet spórolni :) Sőt, ugy kell megcsinalni, hogy ne a Brummel viselje a terhelést.
Elvileg a sima (persze szakszerű ) visszafuzes a legerősebb, ahol a szálak a legkevésbé vannak megbolygatva. Toss és John Franta is csinált egy csomó szakitasi tesztet, nem emlékszem pontosan az eredményekre, de valami olyasmi, hogy a Brummeles csak minimálisan lett gyengébb , mindenkeppen megéri a kicsuszas védelem miatt.
A dyneema huroknal 3 (4) fontos momentum van:
a visszafuzes hossza
a védelem a szétcsúszás ellen
a visszafűzött farok elvékonyitása
es a kellően nagy radius, az éles megtörés elkerülése, ha belefukszolunk valamit.
En az egyszerűbb számolás miatt 80x használok és azt kerekített felfelé kerek 5 vagy 10cm-re. Az elvekonyitatlan kötél véget fűzöm vissza, kihúzom, amennyire lehet és ezt vekonyitom, a teljes visszafuzes min. harmada, inkább fele lesz a taper.
(Disclaimer: én így szoktam, de mindig úgy kell csinálni, mint ahogy a kotel gyártója előírja !)
Tegnap este végül berágtam és csak azért is megcsináltam egy 8-as schottkötélre egy végfület. Csak azóta nem írtam. Nem volt könnyű szülés. Ami nehézséget okozott az az a rész, amikor a belsejét kell visszafelé befűzni a külsejébe ahol ott figyel még egy belső szál. Na oda az istennek se akar becsúszni a fuxolótű (Selma gyártmányú lemezből hajlított). Arra már rájöttem hogy nagyon nem mindegy milyen állásban csúsztatom be a tűt. Tegnap sikerült úgy becsúsztatni, hogy a két lemez felület ahol összeér oda beszorult a másik belső szál, ami mellett el kellett volna csúsznia a tűnek. A többi része már könnyen ment, a behúzás utolsó pár centije kicsit kevésbé volt haladós, de azért sikerült.
Az öreg részletesen magyaráz, de azért ennél kicsit lassabban haladt a történet nálam. :-) Meglehet hogy a schottkötél kevésbé csúszós esetleg merevebb vagy kevésbé tágulós külső burkolata okozott nehézséget. Illetve írják mindenfelé hogy minél vékonyabb egy kötél, annál nehezebb fuxolni. Lehet a dingi méretű köteleket tényleg eleve nehezebb fuxolni mint a nagyobb hajós 10-12-es köteleket.
Legeloszor: hátha nem tudja mindenki, fontos, hogy a hagyományos (pl polieszter ) és a modern nagy szakító szilárdságú (pl dyneema ) kötelet máshogy kell fuxolni.
Általánosságban az olcsóbb - közepes áru , lazább szerkezetű kötelékek könnyebb fuxolni, gyakorolni ilyenen érdemes (és ha ki kell dobni a végén, az is kevésbé faj :) A drága , nagyon tömött, ill a nagyon olcsó, kevés paszmas, vastag kopenyuvel nehezebb dolgozni.
Ha már a fuxolo tű sem megy bele, az szvsz valami user error. Laza kötélen, általában könnyen ki lehet alakítani a struktúrát, az utolsó pár centi visszahúzása szokott nagyon küzdelmes lenni.
Egy két ötlet: érdemes a huzatot fellazítani előtte: csomó 2-3 méterre a fuxolando végétől és addig visszagyűrni a huzatot, majd kicsit lazábban visszahuzni a magra, ami így ki fog lógni (nem baj, le is lehet vágni)
jó erősen húzni kell magát a hurkot is, nemcsak a huzatot. Akár csorlovel. Ha elakad, hajlitgatassal, gumi kalapácsos utogetessel lehet tovább lazítani.
Új kötéllel kell csinálni, a használt nagyon nehéz.
Dyneema magos kötéllel (ha uv védett) sokkal egyszerűbb dolgozni, mert a hurkot a huzat nélkül is ki lehet alakítani. A huzatot elég csak a hurok nyakánal eldolgozni.
Ha a fuxolo tű hasznalata problémás, megprobalhatod a “D-splicer” szerű behuzó eszközöket is. Ha a d-splicer árát sokkolóak magasnak érzed, magad is tudsz olyasmit csinálni rozsdamentes 1,5-2mm-és AWI hegesztopalcabol, van, ahol lehet szálanként venni (Bronzker Kft pl)
Amit a múltkor linkeltel oldalt, az elég jó, csak a dyneema visszafuzesere az 50x átmérő elég szűkös, minimum 60x, de Brian Toss szerint 72x hosszúság kell. Bárki, aki ebből él megerősítheti, hogy azon a pár centin nem szabad spórolni. A Balcsin elég sok szétcsúszott dyneema csomót és fuxot láttam már.
Hmm. Hát igen. Ez az általad említett hajó már nem is tudom hobbi vitorlázásra mennyire lenne megfelelő. :-) Brutál éles versenytechnikának tűnik, nem az a kimegyünk az asszonnyal/gyerekekkel és csordogálunk kicsit az alig szélben befeküdve a cockpitba. :-)
Más. Tegnap végre felszereltem a fock lekötőcsúszkákat, kipróbálni még nem volt lehetőségem hogy mennyivel változik a hajó kezelhetősége, reményeim szerint fog. Az biztos hogy a fockfall húzási szöge az eredeti, nem állítható helyről a fock belépőélének kb a felső harmadába mutatott. Most picit hátrébb szereltem a csúszkát. Így a belső állásban a fock belépőélének épp a fele fölé mutat picivel (feszesebb kilépőél/lazább alsó él), a széle felé kihúzva pedig egyre lejjebb úgy 35%-ig csökken (lazább kilépőél/feszesebb alsó él).
Valakinek van tapasztalata azzal, hogy melyik/milyen gyártmányú kötelek fuxolhatók viszonylag könnyen? Amit eddig vettem azokba nem bírom betolni a fuxolótűt. Nemhogy olyan könnyedén mint a videokban, hanem egyáltalán nem megy bele. Próbáltam 6-os, 8-as kötelekkel, dyneema meg sima béléssel, schottkötéllel meg fallal is. Nem megy. Az egyszerfont dyneema az király, szépen lehet füleket fuxolni rá, de az annyira csúszós hogy nem használható mindenhová sztem, főleg olyan helyekre nem ahol klemmelni kell.
Nem csak a laminát vastagságától/összetételétől függ a test merevsége (sőt elsősorban nem attól), hanem a konstrukciótól! Egyébként egy verseny 470-es valóban puhul, de azért ez 4-5 év távlatában inkább csak olimpiai/világbajnoki szinten érezhető, egy magyar bajnokság szintjén nem igazán. De a 470/420 közel 50 éves konstrukció, jobbára az akkor elérhető anyagokra korlátozott osztályelőírással. A modernebb jollékat már jóval időtállóbbra tervezik, a duplafenekű, héjszerű (dish deck:)) kialakítás a riggből származó kereszt és hosszirányú erőkre nézve konstrukciós okokból sokkal merevebb, úgyhogy ezek a hajó többnyire jóval kevésbé puhulnak, ugyanakkor jelentősen könnyebbek tudnak lenni. Egy 30 éves, 90 kg-ra épített International 14-et (5+5 mm epoxi kevlar szendvics laminát, alu keresztmerevítés) közel ugyanúgy meg lehet strekkelni, mint újkorában...
Nos, biztos ismerős neked is az a fajta aki azért dícsér valamit mert neki az van, de valójában önmagát győzködi amikor hozzád beszél hogy milyen okos volt amikor megvette. A hitetlen hittérítőhöz szoktam az ilyet hasonlítani, aki abból nyer önigazolást, hogy másokat megtérít. A lényeg, hogy eszem ágában nincs fahajót venni. :)
Élvezem a sebességet - ki nem - de nem az a fontos igazából számomra, hanem a játék, az önképzés és tapasztalatszerzés. Aztán, ki tudja, egyszer ha sok időm lesz, talán levizsgázom és veszek egy túrahajót is, de majdnem biztos vagyok benne, hogy ha megszeretem az első hajómat, nem fogom eladni azt sem.
Köszi, Ixylon felkúszott az esélyes lista tetejére. :) Jut eszembe az Ixylon is képes siklásra? Erről jut eszembe a 8mOD. "A sebesség nem túrajollés", a 8mOD meg nem is jolle, de jól mutatja, hogy attól, hogy túrahajó, nem muszáj valaminek lassúnak is lenni. :)
A fa hajókat folyton dícsérő fazont kérdezd már meg mi történik a fa hajójával ha áprilistól október közepéig a nádas szélén tartja lekötve. :-) Az nem kóvályogni fog. Esetleg megér egy kérdést hogy mennyi időt vesz el a vitorlázásra szánható időből a hajó karbantartása évente?
Azt mindenkinek magának kell eldönteni hogy egy 200+kg-os hajót minden vitorlázás előtt és után akar-e (tud-e) sólyázni, árbocot állítgatni-döntögetni, felhúzkodni zárt helyre. Ha egyedül jársz ki, garantálom hogy ezt nem fogod akarni, de a sólyázás része akár két embernek is lehet problémás ha a part olyan.
A verseny osztályú hajókat feltehetőleg versenyzésre használták, vagy használhatták, de edzésre szinte egész biztos. Magán célra ki akarna egy túrahajónál kevésbé célszerű, kevésbé stabil hajót kifizetni újonnan? Jó persze a sebesség sem túrajollés. :-)
Azt hiszem műanyag versenyhajó és műanyag versenyhajó közt is van különbség. Különbséget kell tenni egy nagyon könnyű építésű vékony anyagokat használó nagyon éles célszerszám (420, 470, 29er, RS-ek, üvegszálas Laserek) és egy Kalóz vagy egy Ixylon között. Utóbbiak súlya akkora hogy legalább dupla anyagvastagsággal dolgoztak a kivitelezők. Az igénybevétel pedig nagyjából ugyanaz, a vitorlafelület, az árboc, a svert mérete nagyjából egyforma. Ezek határozzák meg a hajótest használat közbeni csavarodásának a mértékét. Könnyen belátható hogy egy dupla anyagvastagságú hajótest kevésbé sínyli meg ugyanazokat az erőhatásokat. Egy régi, "még van benne anyag" hajó saját használatra sokáig jó lehet. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon is amit Deckard írt az új PE hajók puhaságáról. Ha ez akkora probléma lenne, kinek kellene 2,5M+-ért újonnan bármelyik is?
Csak azok a vitorlák számítanak, amik minden szélirány esetében fel vannak húzva. Jollénál ez a grósz és a fock. De! Ezeknél is csak az a rész, illetve felület, ami a vitorlák rögzítésére használható szerelvények által bezárt derékszögű háromszög.
Vagyis:
Nem számít bele a grósz hátsó élének az egyenestől eltérő szabása, Egy átlagos bermuda jolle vitorlájának ez simán lehet +0,5-0,7m2. Lug vitorlázatnál ezt sokszor negatívra szabják, de az ugyanúgy nem számít, hiába csökkenti a névleges vitorlafelületet.
Nem számít bele a grósz felső részén lévő teljes lattnival a háromszögön túllógó ,"kitolt" hátsó él miatti vitorlafelület. Saccra ez is megvan legalább 0,5m2.
Nem számít bele az orrvitorla árbocon túllógó felülete, vagyis ha genua van a hajón, akkor is csak az árboc előtti részt kell figyelembe venni.
Ha jól megnézed a két hajó vázlatát,láthatod, hogy a Kalóznak nincs felső kitámasztója, ez jelentősen csökkenti a tényleges felületet - húzz egy képzeletbeli egyenest a vitorla hátsó-alsó szeme és a csúcsa közé, ami hátrafelé túllóg ezen az a "nem számít felület" és láthatod hogy ez a Kalóz esetében sokkal kisebb, annak csak "denevért" szabtak.
A Kalóznak is genuája van, mert túlér az árbocon, de az Ixylon genuája - legalábbis ami az ábrán látható kivitel - jóval nagyobb felületen túllóg az árbocon. Ennek ellenére egyik hajónál sem számít az a felület ami az árboc mögött van a névleges esetén
Mindkét hajónak fölfelé álló baum van rajzolva, ezt viszont a vitorlafelület számításakor derékszögben állónak kell venni így ez a számított névleges felületet növeli a ténylegeshez képest.
Nézd meg a 420 tervét, ennek derékszögben áll a baumja.
A legérdekesebb hogy ez a hajó (420) köztudottan engedély nélkül vezethető, de a tényleges vitorlafelület 0,25m2-rel meghaladja a megengedettet. Viszont a névleges a fentebb leírtak figyelembe vételével már bőven a 10m2 határ alá pozícionálja. Így lehet hogy egy 10m2-t meghaladó tényleges vitorlafelületű hajó végül névlegesen 10m2 vagy az alatti felületet ad ki. :-) Az adatlapokon minden hajó esetében a tényleges felületeket adják meg.
A szabályozás fent van a neten, Hajózási szabályzatnak hívják, ha annyira érdekel olvasgasd. :-) Nem egy üdítő, szórakoztató vagy fordulatos cselekményű olvasnivaló. :-D
Az e-bay-en néztem a német kínálatot, nem a hazait, mert azt alig találtam. Azért gondoltam, hogy versenyeztek velük anno. Akkor ezek szerint hülyeség, amit egy a fából készült hajókat folyton dicsérő fazon magyarázott nekem egy éve a parton, hogy ha kilágyul egy műanyag hajó, akkor akár már közepes szélben is előfodulhat, hogy kóvályogni kezd?
Igaz. Egyrészt a sünöknek szerintem jobb dolguk is van, mint azzal a hülyeséggel foglalkozni, mint hogy 10 nm, vagy 11.8, esetleg 13 egy vitorla mérete. A szabályozást csak elmondások alapján, töredékesen ismerem, de elolvasnám, hogy tudjam kritizálni. :) Pl. lehet, hogy tévedek, de úgy tudom, hogy csak a fő és orrvitorla együtt számít. Ha meg fölhúz valaki egy spinnakert, az önmagában is lehet akár plusz 10 nm - hasamra ütve.
+1 az évjárattal kapcsolatban: 1980-as a hajóm, eredeti angol Laser Performance hajó. Sem a deck, sem a hajófenék nem volt még festve, a gyári gelcoat nincs kifakulva. Néhány karcolás, itt-ott leverődés persze előfordul. Az állapota alapján teljesen hihető hogy a kilencvenes években hazakerült hajót olykor a Balatonon használta az előző tulaj (svert és kormány aljáról hiányzik a festés) de alapvetően nem használta túl. Hogy előtte mire használták, gőzöm sincs. A vitorlán nem volt napszívás vagy ilyesmi, elnyúlva sincs tehát annak ellenére hogy alig fiatalabb tőlem, sztem jobb állapotú mint a jelenlegi tulaja. :-)
Ha jól megnézel egy hajót és újszerű, nem frissen lefestett akkor a kora teljesen lényegtelen. Esetleg de tényleg elég extrém esetben lehet gond ha valamit lelopnak róla és ma már nem feltétlenül kapható pontosan ugyanolyan szerelvény akkor vagy használtan kell keresni vagy valami közelítő szerelvényt újonnan. Majdnem egy évig kerestem csúszkás fock lekötőszemet a fix helyére, típusazonosat. Lehetett volna újonnan is venni hasonlót, csak az ára kicsit elborult és az is max hasonló. :-)
1) erősen kétlem, hogy a Mo.-n fellelhető Yxilonok valaha versenyeztek
2) ha igen, az sem feltétlenül gond, a 470-esek ugyan puhultak, de ezt (extrém kivételektől eltekinteve) te hobbistaként nem nagyon érzed, amíg nem mentél egy éles/kemény 470-essel. Versenykalózoknál ez pl. egyáltalán nem gond...
3) ennyi pénzért csodát ne várj. Amúgy és egyébként egy PE hajó (mint a sokat emlegetett Bahia, Vago v. egy RS Feva) konstrukciós okok miatt a fóliából kivéve is sokkal puhább/nyúlósabb mint egy 10-15 éves ex-verseny 470-es
5-800e körül mire számítasz, mikori Kalózt fogsz kapni? :-)
Nagyobb, szélesebb és tágasabb hajótest=univerzálisabb hajó=magasabb árcédula. Főleg ha még aktív versenyhajó osztály.
Az hogy a hajó tényleges vitorlafelülete meghaladja a 10m2-t nem probléma és általában ez utóbbit tüntetik fel a hajó ismertetőjében. A névleges ne haladja meg mert nálunk az alapján van a kategorizálás. Ezt csak méricskéléssel lehet meghatározni. Nekem a L2 kimérve kerek 10m2-t adott ki névlegesre, a tényleges közel 12m2. Bár nem tudom a hatóság nekiáll-e collstockolni meg területet számolgatni egy egyszerű ellenőrzésnél vagy ami ránézésre belefér és nyitott nem kajütös vagy nem köztudottan 10m2 feletti hajó azzal nem foglalkoznak. Például Balaton 16, 470, Bahia nemigen dumálható ki 10m2 alattinak. Bár az utóbbinál ha nyitott a fartükre kérdéses lehet hogy az most vitorlás csónak vagy vízi sporteszköz. Sokat olvasgattam ebben a fórumban is a témában és igazából ahogy láttam igazán konkrétat a szabályozás slendriánsága miatt senki se tud, valószagú maguk a vízisünök se.
Ez az Ixylon tényleg nagyon hasonlít a kalózra, csak nagyobb. Hosszabb, szélesebb és az árboca is magasabb. A vitorlázat pedig 10 nm fölött van. A kínált hajók viszont mind NDK-s gyártások a 70-es, 80-as évekből, ahhoz képest viszont kőkemény árcédulával. Lehet, hogy a kelet-németek örök életre tervezték ezt a hajót, de azt olvastam, hogy versenyeztek is velük, úgyhogy nem mernék megvenni egy ennyire öreg hajót. Van valami ok, amiért nem jutott eszébe senkinek tovább gyártani ezt a típust? Mert a konstrukció elég jónak tűnik, már amennyire ezt meg tudom ítélni.
Hajlamos vagyok elfelejteni hogy az átlag vízmélység sok helyen a parttól 20m-re nem 10m mint nálunk. :-) Ettől eltekintve a PET palack fent figyel az árboc csúcsán. Könnyebb fekvésből visszahúzni mint teljes átfordulásból.
Van ott szél, hidd el. Ha mögötte a szörfös nyugiban wasserstartol... ahogy elnézem ez Vassiliki lehet, ott meg piszkosul tud fújni. Hullámot azért nem nagyon látsz, mert itt a két part közt keresztbe fúj a helyi termikus szél (Eric), nincs helye normálisan felhullámosodni. Amúgy épp azt magyarázza, hogy nagyobb szélben könnyebb felállítani:) Megvan ennek a technikája, nyilván egy kétszemélyes katamarán esetén 2 emberre van méretezve a feladat, de a hivatkozott videóben éppenséggel egy kétszemélyest állít fel egyedül.
Amúgy teknőcölni (átfordulni?) meg a magyar tavakon egy katamaránnal sok esély nincs, lefúrni annál inkább. Viszont az meg árbócúszóval (kannával) meg némi gyakorlással elkerülhető, de tény, hogy nem feltétlenül kezdőpálya.
Nos a videoról két dolog hiányzik. Olyan erejű szél, amiben a Hobie képes felborulni és az ahhoz a szélerőhöz tartozó hullámzás. Na úgy is megnézném ezt a 10+ perces küzdelmet vajon meddig tartana.
Nézelődj kicsit a kleinanzeige-n Ixylon keresőszóval. Nekem leginkább egy korszerűsített Kalóz jut róla az eszembe. :-) Főleg a két svertes kivitel, aminél a svertszekrény nem rabolja a helyet
A sebességélmény tuti odab@sz egy katamaránon, ahogy az elsődleges stabilitása is felette áll a jollékénak. Valahogy mégis úgy gondolom nem egy rohanógépen érdemes tanulni, ahol a dolgok igencsak gyorsan történnek és ha ez egyszer mégis felborul*, akkor nem csak annyi visszaállítani hogy ráállok a svertre. :-)
*a kezdeti nagy stabilitás egy bizonyos dőlésen túl rohamosan romlik (lásd nemrégiben deckard ábrái) és még ha van is valami ami miatt nem fordul át teljesen vagy fúr le az árboc vége, egy jolléhoz képest mindenképp sokkal stabilabb oldalfekvő helyzetet képes felvenni. Teknőcölt katamaránt tuti nem húzol vissza (jollét igen). Lefúrtat se de ez jolléra is igaz.
Túrtam egy kicsit a netet és ezt találtam. Ha ennyiért adják, feltételezem, hogy valami nem stimmel vele, pl, agyonhajtották versenyeken és már kilágyult a hajó, vagy nem tudom, mert látszólag gyönyörű. Még sosem vezettem vitorlás katamaránt, de tetszik ahogy száguldoznak velük és látva a jobb állapotú kalózok árát, kicsit szélesebbre nyitottam a szemem. Az jutott még az eszembe, hogy kevés vagyok ahhoz, hogy felismerjem egy használt hajó hibáit. Én csak azt látom ami nyilvánvaló. Tudtok esetleg valakit, aki vállal vásárlás előtti szemlét?
Már nagyon ideje volna rendet vágni a tavon. A motorcsónakok legalább fele kiskapukat kihasználva üzemel, de a nagy bérelt vitorlásokkal is rengetegen utazgatnak a vízen bevont vitorlákkal, pusztán a belmotort használva. :(
A denevér nem számít. Névleges vitorla felület a háromszögekkel számol. A divatos gaff nélküli squeretop vitorlák határ eset. Ilyen nincs a magyar Hsz-ben. Ha rövid akkor denevének nézem, ha fönt nagyon széles, akkor gaffnak.
A reális ár erősen relatív. Egy jó állapotú, mai napig aktív versenyzésre használt osztályba tartozó hajó többnyire drágább mint egy túrahajó vagy egy már nem aktív osztályú hajó. A Kalóz pedig a mai napig igencsak aktív osztály, ráadásul magán célra is keresett hajó és ezt az ára is tükrözi. 6-800e-ért sokszor ki lehet fogni fiatalabb túrahajót, vagy féláron exversenyzőt. Ahogy a 420 is a mai napig drágább mint a L2 azonos állapot mellett, ahogy egy LaserXD is drágább mint egy nagyobb azonos állapotú/korú túrahajó.
Az egyik legstabilabb általam ismert jolle a Laser Bahia. Egy baja van, azt már semmilyen módon nem lehet 10m2-nek kimagyarázni. :-) Míg a 11-12m2 tényleges vitorlafelületű kis jolléknál előfordul hogy kimérve a névleges 10m2 értéket adják (nameg szemre ki mondja meg?). Elég egy nagyobbacska denevér a grószon (vagy teljes hosszúságú kitámasztóként funkcionáló latni) meg egy árbocon túllógó orrvitorla (genua) és a tényleges meg a névleges között meg is van az eltérés. De a Bahia már semmiképp nem adja ki. :-) Pedig igen fain kis családi hajó. Amennyiért adják az Aqulia-t elgondolkodtam rajta magamnak. Nálunk a tavon a vízisün az kb ismeretlen fogalom. Ami azért elég baj kezd lenni, tekintve hogy egyre több pénzes suttyó vízisízel a ki tudja hogyan bejegyzett nagy motorcsónakjával és nem nagyon izgatja őket hogy siklásban mekkora hullámokat tolnak az egyre sűrűbb evezős/SUP-os kollégák alá.
