"ostobaság bennhagyni egy félig elkorhadt ablakot, hogy aztán a kész szigetelést kelljen szétverni 3 év múlva"
Ha a régi ablakod annyira szét van korhadva, hogy 3 év múlva mindenképpen ki kell cserélni, akkor természetesen okosabb még a hőszigetelés előtt kicserélni. De ezt a dolgot miért hozod fel egy energetikai fórumban? Semmi köze a hőszigeteléshez.
Én sztem az ablakok irreálisan drágák, és egy nagy paraxtvakítás az egész biznisz.. Én is ablakcserével kezdtem, akkor még tudatlanabb voltam, bár nekem muszáj is volt, mert szelelő xar, opálosodott üvegű vasablakaim voltak.. ezt mindenképp cserélni kellett. De igazán nagyot fogni a fűtésen a fal-tető hőszigeteléssel lehet.
Egyébként a régi vas bejárat ajtómat benthagytam, kicsit feltuningolva és némi hőszigeteléssel ellátva, és letömítve :) SZtem masszívabb mint egy szutyok műanyag ajtó 70-80-100 ezerért..
Az egy éves Kömmerling ablakaim is már lógnak, már állítani kellett, vagy ez normális? Én aránylag jó áron vettem őket, fél milla alatt megállt 5 ablak, egy dupla teraszajtó, és egy sima teraszajtó. Plusz redőnyök és hálók(bár nem mindegyiken). De pl akkor sok kereskedőt átnéztem, és pl van akinél az volt az akciós ár, ami a másiknál a brutto ár volt.. Tehát egy nagy paraxtvakítás amikkel az újságok tele vannak h 40% kedvezmények.. Lófaxt. Ja, úgy hogy melléírja a magasabb árat, miközben normál áron adja..
Ha tényleg nincs bajuk, és nem akarod kicserélni mondjuk 10 éven belül, akkor most ne cseréld ki a spórolás reményében. Én biztosan cserélném, ha az enyém lenne, de ez az én dolgom.
Régi ablakot is fel lehet újítani, csiszolás, festés, tömítés, de nagyobb munka mint a csere, és nem olcsóbb.
Az én ablakaim igaz régiek de nagyon jól zárnak és egyáltalán nem korhadtak. A belső fakeretek jó állapotban (festés szükséges) a külsők a 3 nagyból pedig 2 csakis az alsó részén csiszolásra, tömitésre szorul + festés. Ha én csinálom nem hiszen h anyaggal együtt felrúg 100 ezerig.
Azért vitázok mindig elekkel az ablakcserén, mert ha hőszigetel az ember ostobaság bennhagyni egy félig elkorhadt ablakot, hogy aztán a kész szigetelést kelljen szétverni 3 év múlva, ráadásul elég nagy felfordulással jár mindkét munka, jobb ezen túlesni egyben.
Új ablak, utána szigetelés, és 20 évig biztos nem lesz gond.
Régi ablakot is fel lehet újítani, csiszolás, festés, tömítés, de nagyobb munka mint a csere, és nem olcsóbb.
A te esetedben jobb ablakokkal a páratartalom emelkedni fog.
Igazad van.
Mivelhogy az utca történelmi negyedben található csak ugyanolyan fa ablakokra cserélhetem ki, azonos model, méret stb (3 ablak kb. 1-1.5 milló ft). Nem tudom hogy mennyi idő alatt térülne meg a befektetés a pár % olcsóbb fűtésben.
Nálam is fektetve megy fel a lábazatra az XPS, 40 cm a járda/föld feletti rész így 20 cm lesz a föld alatt is még.
Én is gondolkodtam már a nehézlemezen mechanikai védelem miatt a föld alatti részre, vagy kavicsot tennék mellé pár centire és úgy tölteném vissza a földet.
Látom te se használtál indítóprofilt. Én a lábazatot csinálom majd elsőnek és ügyelek hogy vízszintben legyen a teteje, így arról indítom majd a homlokzatit..
Az ablakpárkányt burkolólapból csináltad?
Agyalok azon is milyen legyen majd. Műanyag ablakok vannak nekem is de a műanyag párkány nem tetszik kívülre.
Nem kimondottan az anyagi oldalát nézem. Nekem inkább a jobb szigetelés és tartósság a fontosabb. Az utca csendes tehát a jobb hangszigetelés nem szükséges. Te is hungarocellel szigeteltél?
"A kőzetgyapot jobb hang szigetelő ,tűzállóbb,és páraáteresztő képességű. Ezek a tulajdonságok itt nem számítanak."
A homlokzatot, a tűzfalat és az udvar felöli részt is szigetelnénk. Kérlek ird meg, hogy az én esetemben miért nem számitanak ezek a tulajdonságok? Mikor indokoltabb a kőzetgyapot?
Mint irtam mi az emeleten lakunk. A belső udvaron látható főlső két nyilászáró kicserélve. Fűrdőszoba ablakok kicserélve. Padlásra 20 cm-es kőzetgyapot kerül. Az utca felöli oldalon mint látható 3 régi dupla ablak van amik látszólag jól szigetelnek. A redőnytok belső oldalát egy 5 cm-es hungarocellel szigeteltem. Szerintetek nagy hőveszteség ha nem cserélek nyilászárókat? Jelenleg a belső páratartalom tökéletes napi egy szellőztetéssel. Őszintén attól félek, hogy nyilászárók cseréje után szárazabb lesz a levegő és nem lesz az a minimális "légcsere". Vélemények?
Ez igaz :) Akkor mégsem igaz, hogy bármit írhatsz oda. Ki kell számolni pontosan.
Igazából a szezonális átlag értékek nagyon függenek a szezon hosszától is. Ha csak a 4 legkeményebb hónapot vesszük bele, akkor átlagban naponta 1840 Wh/m2 (76,6 Wh/m2 óránként) hasznosítható déli függőleges felületen. Ha 6 hónapot veszünk bele, akkor 2335 Wh/m2 naponta. (97,4 Wh/m2 óránként) (innen ered a 100 Wh/m2)
Mindegyikkel számolva jobb a példa szerinti 2 rétegű üvegezés.
Kb. 50-52 Wh/m2 óránkénti átlag mellett azonos a két üvegezés energiamérlege. Ezt decemberbe ciszre el is érheti. A többiben viszont jobb. Árban meg főleg.
Üdv ! Én erre reagáltam:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146818369&t=9084059,nem olvastam vissza ,ismerem Elek munkásságát ,ezért mertem bátran leírni amit írtam !:) Ha nem rühelném ,visszakeresnék Eleknek egy csokor olyan H.sz-t,ahol csak/szinte minden csere/felújítást csak ft/m2/megtérülés szemüvegen keresztül lát/vizsgál !:)
A 100 Wh/m2 a számításban 1 órára vonatkozik és csak a példa kedvéért írtam kerek számot, lehetett volna 10, vagy 1 is, teljesen mindegy. Bármennyi is legyen az az érték a 15% különbség mindig adódik a 2 rétegű javára. (azon üveg paraméterekkel amikkel számoltam lentebb) A valóságban kb. 1500 Wh nyerhető ki függőleges felületen Dél, Délkelet, Délnyugat tákolással egy teljes nap 1 m2 felületen novembertől-februárig. Ebből persze lejön a különböző veszteségek (g érték, kitakarás, stb). Viszont ha csak az ablaküvegeket nézzük, akkor ott a 2 rétegűnek a vesztesége 37% (g=63%) a 3 rétegűnek 51% (g=49%). Tehát a számítási végeredményt befolyásolja, ha nem 100 Wh/m2-el számolunk, de a kettő közti különbség arányát nem. Próbáld ki a számítást és magad is meglátod. Írj be a 100 helyére mást, de mindkét ablakhoz ugyan azt és számold ki százalékban a különbséget.
Ha keresek havi nettó fél milliót, böszmeség lenne 200 ezret spórolni. Ha csak 200-at keresel, még akkor is, mert ezek szerint amiket írtak, kb. élete végéig a kétrétegű ablakait fogja lesegetni.
- Legyen a merőleges felületre beeső sugárzás mondjuk 100 Wh/m2
- Legyen a felület csak 1 m2
- dt=21-4= 17 °C"
Ez a 100Wh/m2 honnan van? Ennyit süti a nap az ablakodat? Vagy az enyémet? Naponta? Évente? (A számításod alapján óránként?) A pont dél felé néző és nem függőlegesen álló ablakot (hogy merőlegesen süsse a nap)?
Azt jól gondolom, hogy ha mondjuk az a 100 nem 100, akkor az egész gondolatmeneted rossz?
Tényleg, akkor vegyük már hozzá és tételezzük fel, hogy a kedves kérdezővel együtt él az anyósa, meg a felesége is. Na most innentől tessék NEKIK megmagyarázni, hogy mi lenne energetikailag és gazdaságilag a megfelelő :D sok sikert :D mutogathatod a táblázatokat meg a számításokat, ha egyszer nem fog elférni a muskátli az ablakba :D
Nem tudok teljesen egyet erteni. Sokszor talalkozom olyan idos holgyekkel akik kifejezetten szepek. Ez persze nem csak feltetlen sztetika hanem valami mas, de az mar tenyleg nem ide valo. viszont attol meg szep.
Nem szeretem, amikor valaki úgy próbál valaki mást hülyének nézni, hogy az esztétikai (=luxus) kiadásait megpróbálja energetikai (=nyereséges) befektetésnek beállítani. Egyik ilyen terület az ablakcsere.
"Szerintem az idoskori "esztetika" se teljesen igaz, idosebb korban is lehet mindenki szep es vonzo, csak maskepp mint egy huszoneves rancmentes lany. Es persze nem a huszonevesek szamara."
Vélhetően megtanulta értékelni azt a szépséget ami nem a kinézetből fakad. Tehát az Ug és a g értéket :)
Ez az érték vélhetően csak nagyon jól záródó ablaknál igaz. Ekkora veszteségnél sem érdemes egy 2 rétegü (Ug 0,9 W/m2k) üvegezésű műanyag tokos ablakra cserélni?
"Nem biztos, hogy mindenki osztja azt a nezetet hogy egy geretokos Ug 3-4-5 erteku ablakot nem erdemes lecserelni valami ujabb fajtara energetikai celzattal."
Gerébtokos ablak csak egyféle létezik, egyféle hőszigeteléssel. ami kb 2,5 W/m2K jóságú.
"Tedd már a mondandód végére, hogy van / létezik nem energetikai épület/ablak/stb. felújítàs is, amit csak Te gondolsz "hülyeségnek!"
Ott van a mondataimban, hogy "az ablakcsere energetikai okokkal többnyire nem indokolható". Ebből minimális IQ birtokában bárki ki tudja következtetni, hogy NEM energetikai okokkal meg lehet indokolni :)
A masodik felehez azt is tedd hozza hogy tudja mi a kedvenc menud, es ugy kesziti el! Mi meg haspokok es hasimadoak vagyunk, ez azert konvergal a szepsegveszteshez ;-). Radasul siman ele is dolunk ebbe a csabdaba :-).
Szerintem az idoskori "esztetika" se teljesen igaz, idosebb korban is lehet mindenki szep es vonzo, csak maskepp mint egy huszoneves rancmentes lany. Es persze nem a huszonevesek szamara.
Innen indult ki a beszélgetés, nem kell hozzátenni. Az esztétikai szál mindig a végén szokott jönni, mikor már matematikailag támadhatatlan ..... :))
Reggel kiszámoltam, hogy még az 1.0-s helyett sem éri meg a 3réteg kizárólag energetikai oldalról. Esztétikailag meg mindegy. Komfortban lehet különbség, de én pl. kibírom évek óta, hogy nem állok az ablak elé félmeztelen kinti -10ben. :)))
Az energetikai megfontolás mértékletességi megfontolás. Ennek van igazi haszna és értéke. Mármint ennek a gondolkodás módnak. Az esztétika azoknak való, akik szeretik az ostort az élettől :) Példa erre az asszony választás :) Mit ér a szépség, ha az egyéb értékei egy rakás sz@rt sem érnek :) A szépség mulandó, nézd csak meg az asszonyt 30 év múlva :)
Leírtam már párszor, hogy nem rábeszélni akarok senkit, nekem az adott felhasználási helyen ez volt szimpatikus (minden szegletet, rést kitöltve), mivel ennél elhittem, hogy normálisan és kényelmesen megoldható a födém légtömör zárása, valamint jelentősen merevítette is a szerkezetet, továbbá a fóliával sem kellett vacakolni (meg azt hol, ki, mikor böki majd át... főleg a ma elérhető "szakemberekkel"). Azt is írtam, hogy mivel utánaszámoltam és a "kiváló" hőszig értéket én sem hittem el, ezért erre rátettem további 20cm gyapotot, amivel a legrosszabb esetben is u=0,09 körül marad az érték. Ha újra csinálnám is ezt választanám, a fent leírt tulajdonságok miatt, csak vékonyabb rétegben. 5-6cm elég lenne, aztán mehet rá a vastagabb gyapot.
Egyetlen darab 1,5kW-os radiátor fűti ímmel-ámmal az egész házat ~24fok köré, így hogy elbaxtam a tetőszigetelést :) valahogy majd megemésztem :)
Ja az ár... ezt a "mutatványt" kiválthattam volna kb 45cm gyapottal, de akkor kell fólia is, meg valahogy a légtömörségre is figyelni kell meg az ehhez társuló munkadíjak, hát nem is tudom... nem volt drága.
Üdv! Tedd már a mondandód végére, hogy van / létezik nem energetikai épület/ablak/stb. felújítàs is, amit csak Te gondolsz "hülyeségnek! :) Tedd mindig hozzá, hogy létezik esztétikai is a világon, ami az ember közérzetén javít csak a bugyelàrison abszolút nem, söt.. . . !: )
Nem biztos, hogy mindenki osztja azt a nezetet hogy egy geretokos Ug 3-4-5 erteku ablakot nem erdemes lecserelni valami ujabb fajtara energetikai celzattal. Foleg ha jol leszigeteljuk a falat mellette. Persze a feeleingjet meg akarjuk tartani valamiert - ez passzol esztetikailag, muemlek, stb - az egy masik kerdes mert ilyen is lehet.
Azert az emberek nagy resze tenyleg nem azert rak be 3 retegut, hogy a ketretegu 1.0-as ablakot cserelje le kompletten. Ott valoban megkerdojelezheto a dolog, de ott is egyeni dontes hogyha amugy is csinal valamit a hazon. Meg ha anyagilag nem is biztos hogy hoz olyan nagyon somat.
En most pl lehet pont a fodem szigetelst hagynam ki.Azt armikor barhogy meg lehet csinalni, nem kell bo tani. Meg veletlenul anyagot is kifoghat akar a jofogason vagy egyeb helyen. Van fel ev a futesi szezonig, addig esetleg ossze lehet kuporgatni azt a pluyz penzt. En pl biztos az ablakcseret a hoszigetelessel egyutt csinalnam, ha kell ablak csere persze. Vagy ha jo a tok, lehet csak uvegezest cserelnek.
Vagy elolvasnam a Ginop palyazatot es beleugranek, igy akar mindenbol meglehetne az idealis.
"az ablakcserék jó része nem egy gyengébb kétrétegűt cserél le le újabb 2-3 rétegűre, hanem a régi 2x1 rétegűt,"
Az, hogy az emberek többnyire mit szoktak tenni, az mág nem jelenti azt, hogy nem tsznek hülyeséget. Most éppen arról folyik az eszmecsere, hogy az esetek többségében energetikailag hülyeséget csinálnak, akkor is, amikor a 2x1 rétegű (pl gerébtokos) ablakokat cserélik újabbra.
"Érdemes a szomszéd cserepei alatt a tűzfal aljától szigetelni egész az én padlásom kulső falának a legfelsőbb pontjáig?"
A tűzfal legaljától a te lakásod mennyezet-vonala fölé kb 1 méter magasságig érdemes. Az felett már nem érdemes, viszont hülyén fog kinézni, ha nem folytatod egészen a tűzfal tetejéig.
"bizonytalan vagyok a hungarocell vagy a kőzetgyapot választásának kapcsán."
A te faladra mindkettő egyformán alkalmas és egyformán jó és egyformán szép, viszont az egyik SOKKAL olcsóbb a másiknál. Méh ezek után is bizonytalan vagy?
A másik, mennyit bír az ablak. Ami 15 éve lett beépítve, az lehet jobb, mint amit ma építenek be. Nagyon sok az ablakos cég, folyamatosan 40%, csak most akciót hirdet, valahogy lent kell tartani az árát, és gondolom a kicsi haszon szóba sem kerül.
Az is igaz, hogy elvileg fejlődés van, egyre jobbat, egyre olcsóbban gyártanak. Ki tudja melyik a jobb, talán csak a gyártók.
Nem tudom ígér-e valaki 30 év garanciát.
Vagy 15 év múlva akkora fejlődés lesz, bejön valami teljesen új, hogy itthon is sorra dobálják ki az olcsóbb ablakokat (ki tudja, lehet 10 év múlva eltűnik a korrupció, szakértő kormánya lesz az országnak, akiknél nem a foci lesz az első, és valódi ipari-gazdasági fejlődés és növekedés lesz, durván megnő a kutatás és fejlesztés, ami elhozza a várva várt jólétet, és nem kell többet mondani, hogy na még pár év és jobb lesz). Vagy szétesik magától (az ablak, mielőtt valaki értelmezője kiakad egy zárójeltől), mert olcsó szart sóztak a kedves vevőre jó drágán.
Persze, de azért az ablakcserék jó része nem egy gyengébb kétrétegűt cserél le le újabb 2-3 rétegűre, hanem a régi 2x1 rétegűt, vagy a régi fatokos talán 2, de lehet 1 rétegűt.
"Tegyen fel 20 cm gyapotot, amit pár év múlva mérgelődve vastagít"
A 20 centi már annyira jól hőszigetel, hogy UTÓLAG rátenni még egy réteget, az annyira nagyon sokára megtérülő befektetés (munkaórák + régi réteg széttaposása), hogy nem igazán éri meg.
"Vagy tegyen fel 30 cm gyapotot, vastagabb hőszigetelést, és pár év múlva bontsa ki az ablakokat?"
Tegyen fel 30 centit a padlásra, jóvastagot a falakra és pár év múlva döbbenjen rá, hogy valóban hülyeség lett volna egy fillért is az ablakcserére költeni :)
Épp az állát keresgeti, hogymennyire kevés fát kell eltüzelnie.
Lépésről lépésre halad.
Ki mit tegyen?
Nézze meg a pénztárcáját és számolgasson. De semmiképp ne a reklámoknak és a nyakatekert ügynököknek higgyen.
Ha nincs pénze akkor gyapot a padlásra-----vastag szigetelés (akár csupaszon) a falra majd minden hónapban félretenni a megspórolt gázforintokat és egyszer befejezni.
A legrosszabb az ablakcsere első lépcsőben, majd következő télen szenvedni a párával, a csurom vizes hideg falakon megjelenő penésszel és évekig ezt nézni, mert a pénz ugyanúgy elmegy fűtésre, sose lesz szigetelés.
Szerintem mindkettőtöknek igaza van, inkább tovább tartson a felújítás, de minőségibb anyagokból (olcsó húsnak híg a leve...).
Viszont, ha most nincs pénz mindenre egyszerre minőségi anyagokkal dolgozni, akkor szakaszolni kell.
Az első lépcső felújításnál a födém legyen, ha a tető jó, gyorsan menjen a min. 20 cm olcsó gyapot fel (még nincs vége a télnek...)
Utána az ablak jön szerintem nem kérdés a 2-3 réteg közti választás, aki élőben megnézte a különbséget, neki sem lesz kérdés. Nem kell a legdrágább profilt megvenni, csak amibe bele megy a 3 réteg és a gyártó legyen jó!
Ezután, ha a homlokzat csak 1-2 év múlva lesz meg már kevésbé számos.
Van tapasztalatom sajnos a rossz minőségre és a rossz kivitelezésre is nyílászáró terén, szóval elég idegesítő, ha 1m-t költesz csak erre és a leggyakrabban használt ablakok és ajtó nem jól záródik vagy lóg...
A szigetelésnél meg már 100x leírták, ha szakszerűtlen a kivitelezés akár 10-20%-al is csökkentheti a jóságot.
Bele lehet tenni a 2 rétegü üveget is a 3 rétegü üveg fogadására alkalmas tokba, ha esetleg meggondolná az ember magát. Viszont ha pusztán ésszerü döntés alapján akarjuk eldönteni, melyik a jobb, akkor mindenképp a jó hőszigetelő képességű magas g értékű ablaküveg. E tekintetben a hőmérlege jobb a 2 rétegü üvegezésnek (Ug 0,9 W/m2K g=63%). Az ára is olcsóbb. Így ezen nem kéne vitatkozni, mert nincs semmi gazdasági haszna a 3 rétegü üvegezésnek. -20°C külső +21°C blső hőmérséklet esetén az Ug=0,45 W/m2K ablak belső üvegfelületén a hőmérséklet 16,6 °C-lesz. A 2 rétegü Ug=0,9 W/m2K esetén meg 12,7 °C. Ez az egyetlen különbség ami esetleg indokolhatja a drágább de roszab energiamérlegü üveget. Ezen felül az Észak és a közeli tájolású ablakoknál érdemes minél jobb Ug értékű üvegeket venni.
Egybemosod a nem kívánt légáramlást (ablak tömítése) és a nem kívánt hőáramlást (ablak hőszigeltsége) pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz: lehet egy szar hőszigetelésű ablak tökéletesen tömített (huzatmentes) és akár fordítva is előfordulhat.
Lehet, hogy sokan így kezdik, de az okosabbak kiszámolják/számoltatják, hogy mi mennyibe kerül és mennyi Ft-ot hoz. Innen már sok ész sem kell kitalálni, mit mikor csináljunk.
Oké, van pénze vékonyabb szigetelésre, meg normál ablakra, meg 25-20 cm gyapotra, mit tegyen?
Tegyen fel 20 cm gyapotot, amit pár év múlva mérgelődve vastagít, majd szereltessen be olyan ablakot, amit pár év múlva lehet megbán, mert csurom víz lesz? Meg tegyen fel vékonyabb szigetelést?
Vagy tegyen fel 30 cm gyapotot, vastagabb hőszigetelést, és pár év múlva bontsa ki az ablakokat?
Vagy hagyja el a gyapotot, tegyen fel vastagabb szigetelést, és két rétegű ablakokat?
Vagy hagyja el a szigetelést, tegyen be jobb ablakokat, meg 30 cm-t a padlásra?
Ebből az a probléma, hogy a nyílászárók rosszul szigetelése, vetemedése érezhető húzást, huzatot csinál, látványra sem szép. Az emberek 90% ezt fogja első körben megcsinálni.
Ha most nincs pénz akkor főleg a szigeteléssel kell kezdeni, mert minden évben spórol vele.
Ezt is ki lehet számolni.
Ha most van kevés pénz és azt beleöli az ablakba amivel nem spórol akkor fűtésre ezek után minden évben elmegy a pénz ami már rég a falakon lehetne.
Ha kevés a pénz akkor a legfontosabb a szigetelés födémmel kezdve ami akár 1 év alatt behozza a saját költségét, és mehet a projekt lépésről lépésre, de a legelső mindig a szigetelés felrakása legyen, mert az attól a perctől TERMELI a pénzt. Színezni csicsázni lehet később.
Már rég ott tartunk, hogy legtöbbször NEM energetikai szempontból cserélünk ablakot, tehát ne is számolgasd. Arról van szó, hogy nincs pénz mindenre. Tudom hogy nem jó dolog, de ha nincs pénz, akkor valahogy ki kell kalkulálni. Ha van rá mód, inkább várjon két évet, és tegyen vastagabb szigetelést a falra, meg olyan ablakot, ami megfelel, nem pedig olyat, ami kijön a maradék pénzből. Különben vékonyabb szigetelés és olyan ablak kerül be, amit lehet hogy később megbán, vagy morogni fog, milyen drága és szar a hőszigetelés, nagy átverés. Ablakcsere egymillió vagy 800 ezer, nem nagy különbség. Gyapot meg lesz egy év múlva.
Ha nincs pénzed, drágább lesz, ez mindenhol így van.
Mindenképpen a tűzfal aljától érdemes indítani a szigetelést. Én leszednék pár sor cserepet ,hogy hozzáférjek és a léceken tudjak állni, meg hogy ne piszkoljam össze a tetőt. A szegő bádogot újat kellene tenni, mert az EPS eltakarja majd, valamit a kész homlokzat tetejére is bádog borítást tennék, hogy ne ázzon felülről illetve, hogy ne fagyjon szét.
A hungarocellt választanám,mert a kőzetgyapot jóval drágább ,a kivitelezési díja is dupla annyi,mint az előzőé,illetve nem is indokolt a használata. A kőzetgyapot jobb hang szigetelő ,tűzállóbb,és páraáteresztő képességű. Ezek a tulajdonságok itt nem számítanak.
Szerintetek a felső emelet oldalső falát hogyan kéne szigeteljen? Érdemes a szomszéd cserepei alatt a tűzfal aljától szigetelni egész az én padlásom kulső falának a legfelsőbb pontjáig? Továbbá bizonytalan vagyok a hungarocell vagy a kőzetgyapot választásának kapcsán.
Ránézve most hirtelen üvegárakra a sima Ug 1.0 és a 3 rétegű Ug 0.65 között van 10eFt különbség. 23ezer-33ezer/m2 Ehhez kell a jobb tok, erősebb vasalat ami megint csak drágít. Komplett ablakot nem kerestem. Egy házon van kb 20m2 üveg, ez 200ezer feletti pluszköltség. 10 évvel számolva kellene hoznia 20ezret évente.
A két üveg között van éves 550kWh különbség.
Ez a legócskább gázfűtés (kombicirkó szar telepítéssel, kidobás előtt) kb éves 12ezerFT
Kondenzációs kazánnal éves 7800Ft
Korszerű hőszivattyúval nappali árammal éves 5200Ft
Korszerű hőszivattyúval H tarifával éves 3300Ft.
Ebből látszik, hogy pusztán a különbség kiad 16 és 60 év közötti megtérülést.
Ebből a kisebbik az a körülmény amin már mindenképp javítani kell fűtőberendezés terén, tehát ne is számoljunk vele.
Amiért itt hagyom az a te gondolatmeneted továbbgondolása miszerint 15 évente ablakot cserélünk. Nem adja ki ezt sem.
Ezzel szemben említed a födémszigetelés elhagyását. Ami eszméletlen nagy butaság.
Ha én ennyire vad nem vagyok és csak azt mondom, hogy 10cm és 30 cm a két vastagság amivel számolunk. 10cm 3rétegű ablakvétel esetén, 30cm 1.0-ás ablak esetén. A 200ezres különbség kiad pont 100m2 +20cm gyapotot.
10cm-nél 2200kWh a veszteség, 30cm-nél 800kWh 100m2-es födém esetén.
A különbség 1400kWH/év. Ez pont 2,5szeres különbség a gyapot javára.
Tehát még új építéskor is csak kényelmi, komfortérzeti szempontból érdemes 3rétegű felé kacsintgatni.
Nem zavaros, csak tudni kéne értelmezni a mondat jelentését. Mit nem értettél abban, hogy végig azt írom, hogy egy kis plusz lehet hogy önmagában sok pénznek tűnik, de az összberuházáshoz képest aprópénz, és utólag beépíteni macerás és sokkal költségesebb. Az emberek általában az olcsót veszik, aztán meg panaszkodnak. Egy rakat felújítást láttam, pénz van, ész nincs alapon. Új tető, új ablakok, szigorúan a fal közepére rakva, és az egészet megfejelték kemény 5-10cm szigorúan fehér eps-sel. Persze új kapu, elektronyos, meg új kerítés, meg parképítők által megszépített kertre van pénz. Inkább elhagytam volna a kertet, de legyen egy normális házam, ha pénz van, egy-két éven belül úgyis ugyan olyan szépre rendbe lehetne hozni az udvart.
Nem tudom a kérdező hogy áll anyagilag, de ha tényleg csak +100 ezer a különbség a 3 rétegű ablakoknál (egy közepes ablakot már nem kapsz meg 100 ezer alatt, 7 ablak + bejárati ajtó + pár kicsi ablak máris karcolja az egymilliót), akkor inkább kihagynám a padlás hőszigetelését, még ha nem is tűnik ésszerűnek. Ha lehetőség lenne, a hőszigetelést is elhagynám, amíg nem jön össze a pénz vastagabbra, min 12-15cm grafitosra. Vagy még többre.
A másik, ha az ablakot energetikai oldalról közelítjük meg, akkor az energiamérlege számít (nyereség-veszteség). Nekem ugyan 3 rétegű (Ug=0,45 W/m2K - g=49%) van, de azért, mert nem számoltam utána :)
Gyors számítással kb. 500 Wh/m2 a napi nyereség szezonális átlag alapján. Ha mondjuk nézzük a 22 m2 üvegfelületemet, az 11 kWh Nálam ez - 20°C-ba 4 órára fedezi a komplett fűtési igényemet.
Illetve a hőeladásnak többféle formája van, és az ablaknál a belső hő azért "rövidebb utat" talál magának, hiszen a fal maga egy hatalmas energiatároló és késleltető rendszerként is felfogható a maga tömegével és vastagságával. Jóval nagyobb a hőtehetetlensége is mint egy ablaknak.
De jó teszt, lehet majd én is megméregetem :_).
A korábbiakhoz még annyit megjegyzek, a déli tájolású ablakaim nekem se párásodnak (kívülről) egyébként csak nagyon ritkán, csak az északi, északkeletiek leginkább. Van egymástól két-három méterre két ablak - igazából ez egy sarokszerűség, de nem teljesen. Az egyik ÉK-re néz, a másik DK-re. Az ÉK-i rendszeresen párás, a DK_i nagyon ritkán. Ebben benne van egy nálunk jellemző állandósul széljárás is. Szóval sokminden beleszól a folyamatba.
Ma voltam fent a háznál. 9°C a fal hőmérséklete mindenhol. Fűtés és mindenféle hőforrás nélkül. Csupán csak 22 m2 Déli tájolású üvegfelületem van. Érdekességképp kiszámoltam, hogy az épület tömegemet 1 °C-al ha megemelem mennyi energia kell. 25 kWh kell hozzá. Azért ez nem kis érték. Nekem ez majdnem egy napi teljes hőszükséglet -10°C napi átlagmérséklet mellett. Ha a levegő 21°bent a falak meg 22°C-ra melegedtek a nap által, akkor van 25 kWh tartalékom. Az, hogy ezt milyen tempóba adja le, nem tudom, de ha csak 1°C-nyi tartalékom van az sem kevés.
A szoláris nyereség csak a g értéktől függ, ha ablaküvegeket akarunk összehasonlítani szoláris hozam alapján. A veszteség meg az Ug értéktől függ. A valós déli 90°-os tájolás nyeresége ~70-75 Wh/m2 körül alakul. Ez az érték szezonális. Azaz a nap 24 órájában a fűtési szezonra ez az érték vonatkozik 1 m2 90°-Déli tájolásra (~70-75 Wh/m2). Nyilván ez az érték egy átlagos érték. Lehetnek ennél kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb telek is. Délben ez lehet 500 Wh/m2 (nem ennyi, csak érzékeltetés végett írtam). Nyilván éjszak nincs nap, akkor meg a falak adják vissza az eltárolt hőt. A lényeg az energia mérlege. Ha a 2 rétegűnek jobb, akkor szerintem nincs kérdés.
Északi és északhoz közeli tájolású oldalakra érdemes a minél jobb Ug értékű üvegezéseket tenni.
Árban kb ennyi a különbség. A szolaris is függ attól, pontosan miylen üveglapok kerülnek be, mert össze lehet rakni többfélét.
Ileltve nagyon számit a fekvés is, északi oldalon nem biztos hogy sokat nyersz a solaris nyereséggel.
nekünk déli ablakon nagy üvegfelületek vannak (Pl van egy 240x270-as tolóajtó), így mi úgy döntöttünk megéri, és érezhető hogy igazunk lett.
De ezt mindig minden esetben adott épületre energiaigényre kell felülvizsgálni. lesz olyan eset, ahol tényleg nem érdemes, és lesz olyan ahol meg nagyonis.
Amikor cseréltem a két rétegű üvegezést 3-ra, akkor az árak kb úgy néztek ki, hogy 8000 magassága volt a két rétegű és 12000 a három rétegű. Ez csak magára az üvegre értendő, nem az egész ablakra. Erre jöhettek még rá egyéb költségek, LOW-e, gáztöltés, műanyag távtartó stb. volt ami benne volt, volt ami nem , már nem tudom pontosan mik voltak és milyen felárakkal). A műanyag távtartóra emlékszem, az 600 ft környéke volt/m. Ja és ezek netto árak amit mondtam.
Ha minden párás kint a környezetedben, és az ablakod nem párás kívül, az azt jelentette, hogy energia hatására ( első hő) elpárologtatta az ablakodról a párát. Akárhány rétegű is az ablak.
1.4-es ablaknál nekem se jelentkezett korábban, lehet a te 3 rétegűd is magasabb U értékű, attól mert 3 rétegű, még lehet. Illetve teljesen mások a páratartalmi és hőmérsékleti viszonyok mint nálunk.
(Mi elég "kiemelt" helyen lakunk ilyen szempontból. Néha határeset, hogy mi produkáljuk a leghidegebb helyet, ott vagyunk Zabar közelében rendszerint legalábbis ezen a településrészen. Beljebb a központban télen 6-7 fokkal kapásból melegebb van és a páratartalom is sokkal kevesebb, és pl ha megyek be Bp.-re akkor 10-15 fokkal szokott melegebb lenni a fővárosban.)
Mondjuk 2.1-ásról kéréses valóban a csere, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. De általában nem is az 1.0-ásat szokás cserélni, hanem sokkal rosszabbat.
Nem tudom mi az U értéke az ablakodnak, nekem előtt 1.4-es volt és nekem tiszta pára reggel, főleg az északi északkeleti oldal. Azt se tudom merre laksz, én vidék, hegyek között egy völgyben, éjjel ha nincs fagy de közelít hozzá visszahűlésben hatalmas a páratartalom (95% körül sem ritka). Itt bizony ilyen, először engem is meglepett, de ez teljesen érthető. Pl városi környezetben nem fordul elő (ismerősnél belvárosi környezetben nem fordult elő vele), nálunk viszont igen. Minden reggel egy komoly autómosás ha kint áll.
Korábban a két rétegűnél a belső fűtés elpárologtatta az ablakról a párát, hát most ez nem jut ki.
"és alumínium távtartók legyenek benne, azok a jobbak."
Tényleg nem kéne hülyeségeket beszélni, az alumínium jobb hővezetésű a műanyagnál, éppen ezért ez adott cél elérése érdekében a rosszabbik választás.
Vannak műanyag távtartók, amik sajnos viszont felárasak. És bagatel összegnek tűnnek, de elég komoly anyagi befolyásoló tényező. Olyan 600-800ft/m a felára, attól függően épp hol. Egy 90x150-es ablaknál 3 réteg esetén ez 6-8 ezer ft, sok ablaknál ez már sok lehet. Persze ez ablakméret függő, hiszen a kerület fajlagosan nem emelkedik annyit mint felület (kétszer akkora ablak nem kétszer akkora kerület).
Kisül teljesen lepárásodik kb ugyanúgy mint a fű és egyebek azaz ahogy az egész külső természeti világ, belül meg semmi. kb ez a hatás. Korábban volt a két rétegnél a tok tövében vízcsepp harmat, pedig rá van fordulva a szigetelés, stb, ami több dolognak is volt köszönhető. Többek között valószínűleg az is belejátszott, hogy a két rétegű üvegben fém távtartó volt,a mostaniban pedig műanyag és 3 rétegű.
Én csak magát az üveget cseréltem ki, a tokot nem.
Ég és föld bárki bármit mond. Hidegsugárzás, egész más hőérzet. Persze aki nem csinált ilyesmit és nem érzékelte a hatását, az nem biztos hogy tapasztalja ezt nap mint nap. Semmi mást nem változtattunk, mégis javul a hőérzet nem kicsit. A korábbi két rétegű üvegnek szinte hideg volt a felülete, a mostani három rétegűnek meg "meleg", Jóval kisebb hőhíd az egész.
Persze ez nem mindenhol járható, valahol a régi tokba nem megy bele a 3 rétegű. A 4-16-4-16-4 nekem se fért bele, csak a 4-12-4-12-4. Vagy legalábbis nagyon csúnya lett volna, nehéz lett volna rendesen szegélyt csinálni, végül emellett döntöttem, 1 tized U érték romlása mellett. Én részemről nem bántam meg.
Felhívod pl az üvegkalmárt, és azt és olyan rétegrendű üveget raknak neked össze amit csak akarsz akármilyen méretben és formában,.
Bár a sima levegőset nem biztos, hogy hajlandóak megcsinálni érthető okokból, hanem inkább vákuumosat (relatív persze a vakuum fogalma). Illetve polisztirol távtartó sincs csak műanyag, nem tudom milyen az anyag összetétele.
Jó persze igy igazad van (azért ugye nem 3 ablak van egy házon). Végülis most is ahol élek lakáson pár éves 2 rétegű ablakok vannak és nagy gondom nincs velük. Viszont a reklámok engem is megtévesztettek, azt hittem, hogy a nyílászáróknak sokkal nagyobb a szerepük a megtakartásban.
Viszont 3 ablak árának a különbsége azt jelenti esetemben, hogy 10 cm lépésálló helyett 15 cm-t rakhatok le. A számok alapján ez sokkal többet hoz.
Ahogy számolok amennyi nyílászáróra lesz szükség akkora a különbség, hogy pluszban még födém szigetelésre is mehet a 20 cm helyett a 30. Remélem jól gondolkozom, hogy saját magam szempontjából ezek fontosabbak.
Kjapp 83351-es bejegyzéséből idézve. "Azért nem köthető átlag napi hőmérséklethez, mert most januárban is volt olyan napos időszak, amikor meglehetősen hideg volt kint (2-4 fok körül lehetett a napi átlag), de erősen sütött a nap és két egymást követő napon sem ment egyáltalán a padlófűtés."
Nem belulrol parasodik az uveg, hanem kivulrol. Ejszaka lehul a kulso uvegtabla, reggel megno kicsit a paratartalom es a homerseklet, es maris lecsapodik a kulso, hideg uvegen. Nalam is volt mar ilyen, egyszer-ketszer...
Az én házam még csak épülőbe van. Nem lakja senki, de bent vannak az ablakok és viszonylag lég-tömör már. A szigetelés is fent van 90%-ban. Sűrűn mérem a levegő és fal hőmérsékletet. Mindig jóval melegebb van bent, mint a napi átlaghőmérséklet (4-5°C-al). Nem megy a fűtés.
Csináltam egy gyors számítást és ez az ablaküveg győzött: 4 Low-e-16 Ar-4 Low-e / Solar factor "g" 63(%) / Ug=0,9(W/m2K) 4000-5000 Ft/m2 ár különbségeket láttam a neten egy 3 rétegű 4Low-e - 16Argon - 4float - 16Argon - 4Low-e üveghez képest. Lehet, hogy több a hővesztesége, de pótolja a szoláris nyereség. Tehát végső soron energetikailag a 4 Low-e-16 Ar-4 Low-e a fenti paraméterekkel a jobb.
Lehetséges. Amikor legutóbb ablakok árait hasonlítottam össze, akkor a harmadik üveglap mintha aranyból lett volna, a mellé rakott gázt (ami pár év múlva úgyis eltűnik onnan) pedig mintha gyémánt szemcsék elpárologtatásával állították volna elő...
Aki számára zavaró, ha nagyon hideg napokon reggelenként párás az ablaka egy darabig, az nyugodtan áldozhat némi extra pénzt olyan üvegű ablakra, amely soha nem párásodik. De ezt a döntését ne próbálja nekem jól megtérülő befektetésként megindokolni.
Aki szeret könnyű ruházatban közvetlenül az ablak előtt tartózkodni (pl hosszasan kinézni az ablakon), az nyugodtan áldozhat némi extra pénzt olyan üvegű ablakra, amelynek sokkal kisebb a hidegsugárzása. De ezt a döntését ne próbálja nekem jól megtérülő befektetésként megindokolni.
"magyarul meg kell venni a megbízható profillal készült kétrétegű üveges ablakot?"
Az esetek TÚLNYOMÓ többségében (tűrhető állapotú régi ablak ÉS harminc évesnél idősebb tulajdonos) anyailag az optimális megoldás az, ha egyáltalán nem cserélsz ablakot.
De ez számos változó függvénye, léteznek olyan kombinációk, amikor én is azt mondom, hogy cserélj ablakot hőszigetelés előtt.
Ha pedig az esztétika miatt mindenképpen cserélnél, akkor az alapkérdés nélkülem is eldőlt :) ezen túl kompromisszumot kell kötni a szépség, a tartósság és az ár között.
Én magamnak cserélnék ablakot, de az egy három rétegű üvegtábla lenne, közöttük 16-20 mm sima levegővel (csodagáz helyett), polisztirol távtartókkal, ablakkeret nélkül, csak maga az üveg tábla beépítve az ablaknyílásba (csak éppen sehol nem találok olyan ablakgyárttó árlistát, ahonnan ez beárazhatnám magamnak).
Egy újat mindig könnyebb, és lehet, hogy tételenként nézve egyes elemeket olcsóbb is felhúzni, mint a régit normálisan megcsinálni.
Nem a legdrágább környéken mondjuk 15 millióért veszel egy házat, minimum 5 milliót első körben rá kell költened, utána még 2-3-at, minimum. És ha nem 23 millió lesz a vége, mert drágább 5 millióval egy ház, akkor máris el kéne gondolkodnod. 30 millióért talán már építesz + telek, egy nem kicsi házat.
Több százezres tétel nem olyan nagy szám több milliós kiadás mellett...
Jó dolgokat lehet itt olvasni így jobban járok ha a háromrétegű és kétrétegű ablak árának különbségét plusz centiméterekre költöm födém, homlokzat vagy padló szigetelésére. Azért akár több százezres tételről beszélünk.
Nem végtelen a keretem, hívhatjuk ezt spórolásnak is, De ennyi erővel ne újítsunk fel semmit hanem építsünk újat! :)
Vagy 3 rétegűt, és elfelejtheted a vizes ablak látványát, ahogy írták itt páran, akiknek van 3 rétegű ablakuk.
Most lehet ablakonként 20 ezer forint az eltérés, csak hasamra csaptam és írtam valamit. Tipikus felújítós kérdés, kiadsz valamire 0,5-2 milliót, megér-e annyit, vagy van-e annyi pénzed, hogy +100-500 ezer forintért jobb legyen. Általában legyen olcsó alapon kihagynak dolgokat, aztán meg panaszkodnak. Van, amit utólag beépíteni sokkal költségesebb, mint ha elsőre megvetted volna. Van aminél előre lehet gondolkodni, pl. szellőzőrendszer, okos ház vezetékeinek, szekrényeinek a helyét kiépíteni. Egy rohadt nagy ablak, amin ömlik be a fény, nyílván sokkal jobb, mint ha spórolásból csak fele akkorát építenének be a ház építésekor, mert kell másra a pénz.
"Ennyire mellékes az ablak a szigetelés ellenében?"
Egy 40 éves elavult ablakhoz képest egy csúcstechnikás passzívház nyílászáró ablak-négyzetméterenként kb 1500 forinttal több fűtéspénzt tart benn a házban, egy olcsó "korszerű" ablak kb 1000 forintot. Így költs milliókat ablakcserére, ha a megtérülés számít neked anyagilag.
Ha viszont nem számít a megtérülés (beruházás nyereségessé válás) időpontja, akkor viszont az ablakcserét ne takarékossági okokkal magyarázd.
Keresd az ablakok adataiban az Uw értéket, ez az egész ablak átlagos hőszigetelési értéke. Amelyik gyártó az egész ablaké helyett kizárólag az üveg (Ug) értéket árulja el, azt a gyártót tekintsd gyanúsnak.
De 30 éve még nem gondolkodtak :D de még 5-10 éve sem... egyszer minimum kárt kell tenni a szigetelésben, ha nincs pénzed kényelmi ablakcserére szigetelés előtt.
"Ne hagyd magad lebeszélni az ablak cseréről ,mert ha van lehetőség azt együtt illik csinálni a szigeteléssel"
Illik??? Ez melyik illemtan könyvből olvastad?
Egy rakás házat látok, ahol a lakók utolsó filléreikből kicseréltették az ablakokat és évek óta várják az üzletkötő által beígért brutális fűtéscsökkenést. Hőszigetelésre meg már nem maradt pénz.
És azt hiszik, hogy hazudok, amikor azt mondom nekik, hogy fél milliót költöttek olyanra, ami évente 10 ezer forinttal csökkenti a fűtésüket, miközben ugyanabból a fél millióból tízszer akkora megtakarítást is elérhettek volna (minden évben!) ha nem hagyják magukat átb@szni a sima nyelvű ablakos üzletkötők meg a buta barátok okoskodó szövegei által.
"A németek meg az osztrákok már szórják ki a 15 éves ablakokat"
A lakosság többsége ott sem ért az energetikához és ott is vannak sima nyelvű üzletkötők, akiket csak az ő hasznuk érdekel, az ügyfél anyagi veszteségét meg pont leszarják :)
"Ha Mekk kliséjéből indulunk ki(hogy ti. az ablakcsere energetikailag pénzkidobás), akkor a lehető legolcsóbb, legegyszerűbb ablakot kell megvenni :)"
Nem csak energetikai célból lehet ablakot cserélni.
Nincs semmi bajom azzal, aki az ablakcserét kizárólag esztétikai okokkal indokolja.
De ha egy szóval is megemlíti a fűtésmegtakarítást, azonnal le kell ellenőrizni, hogy az illető fizikából, matematikából vagy gondolkodásból volt felmentve az iskolában :)
Persze létezik energetikailag indokolt ablakcsere is, de az esetek túlnyomó többségében a tudatlanság az egyetlen enyhítő körülmény :)
Üdv ! Csatlakozom ,a 3 rétegű ablakaimon egy csepp az nem sok ,de annyi pára sincs se kint se bent ,akinek van, ott baj lehet az ablakkal szerintem !:)
Az 50-70 és a 15 év között azért elég nagy a különbség.
Nekem volt olyan német rokonom, aki ÉVENTE kicserélte a bútorait, többek közt azért mert nem volt mire költenie a fizetését. Másrészt marketing nyilván van arrafelé is, igyekeznek ott is megmondani mire van szüksége a népnek.
Ha valami igazán párásodik kívülről az a 3 réteg ablak. Ugyanis pont azáltal, hogy a belső hő kevésbé jut ki a külső felületre, nem párologtatja el és nem olvassza le az ablakokat..."
Hét éve van PHI által minősített háromrétegű ablakom. Sokféle időjárás előfordult már (-17 fok is), nem emlékszem, hogy valamikor is párásodott volna valamelyik kívülről.
"ami a drágább ablak mellet szól, lehet nem fog párásodni"
Ha valami igazán párásodik kívülről az a 3 réteg ablak. Ugyanis pont azáltal, hogy a belső hő kevésbé jut ki a külső felületre, nem párologtatja el és nem olvassza le az ablakokat.
Nekem amióta 3 rétegű üvegezésem van azóta reggelente sokkal kevesebb alkalommal látok ki az ablakon :-)n, a hűlés közben a harmatpont elérése miatt kicsapódik a pára az ablakra is, de el nem párolog, mert hideg a külső felülete.
Oké, szigetelsz, ablakot cserélsz. 15 év múlva megint ablakot kéne cserélni, tehát ugyan úgy szét kell verni a hőszigetelés egy részét... 50-70 évet szerintem nem fog kibírni egy műanyag ablak. A németek meg az osztrákok már szórják ki a 15 éves ablakokat pár évtizede, folyamatosan. Nem tudom miért, biztos nem tudják mire költeni a magas fizetésüket.
Nekem van 5cm szigetelésem(részlegesen), és 14 éves műa ablakaim.
A szigetelést megszorzom 3-al :) az ablakokat meg kiszórom, és teszek korszerű 3 rétegeset. És ezzel letudtam minden feladatot. Nem jut eszembe 5 év múlva hogy szétcsesszem az akkor még mindig elég új szigetelést... és kijavítom a korábbi szigetelési hibákat.
A szigetelés árának kb felét hozzáteszi az ablakcsere.
A meglévő dolgokat nem én csináltam, így vettem a házat.
Üdv ! Ne hagyd magad lebeszélni az ablak cseréről ,mert ha van lehetőség azt együtt illik csinálni a szigeteléssel ,kevesebb sérülés és kompromisszum lesz/kell az együttes megvalósításnál !:) Olvass vissza a "rokony"topikokba ,amik a beruházással kapcsolatosak,meghozza az árát,és legalább kérdezni is tudsz !:)
Na, ezért kéne kiszámolnia valakinek aki ért hozzá :D azt tudom, hogy ne az üveg, meg ne a tok u értékét keresd, hanem a teljes u értéket, google megmondja milyen betüvel jelölik.
Nyílván egy három rétegű, félszáz kamrás ablak kötelező egy passzívházba. Roto vasalat, és alumínium távtartók legyenek benne, azok a jobbak. Állítólag.
Van ablakos téma, ott kérdezz rá, szerintem mindent megmondanak amit tudnod kell. Energetikus vagy jobb építész kiszámolja melyik éri meg a legjobban.
Igazából az ablak kérdésben is sötétben tapogatózon, ezek szerint azt túlterveztem a házhoz! Ennyire mellékes az ablak a szigetelés ellenében? Nem szeretnék pár év múlva nyílászárót cserélni, viszont értelmetlen költséget sem szeretnék. Ezek szerint meg kellene találnom azt, hogy melyik az a nyílászáró ami mellé illik a B30 + 12 (vagy 14-16 cm) grafitos eps. Mi lenne az az ablak szigetelési érték ami illene a tervezett szigetelésekhez?
Én azt mondom, ki kell számoltatni :D de nem látom értelmét kétszeres áron egy hiperszuper ablaknak, amikor a hő legnagyobb része nem az ablakon szökik ki. A komfort, ami a drágább ablak mellet szól, lehet nem fog párásodni, jobb a minősége.
De arra figyelj, hogy a könyöklőt szedjétek ki az ablakkal együtt, és az ablakot a külső fal irányába toljátok ki, amennyire a redőny engedi. A hőszigetelés minél vastagabban fusson az ablak körül, nem tudom mennyit szoktak, de egy-két centinél amit látok, szerintem több kéne.
Nyílászárót muszáj cserélnem, 1980-ban épült a ház és ekkor lettek betéve, kivétel nélkül akkor is cseréleni kellene mindet az állapotuk ha nem akarnám. (Plusz ott a redőnytok fent.)
20%-al vastagabb hőszigetelés ÖSSZES költsége nem 20%-al több, hanem még 10%-al sem (ha nagyon sok a munkadíj, lehet 5% is), mert a munkadíj, ragasztó, dübelek stb. költsége nem változik.
Mostanában milyen árakon csinálják a homlokzati szigetélést? Kőzetgyapot esetén sokkal több a munkadíj? Amúgy szabolcs megyei egyszintes épületről van szó.
Padlófűtés lesz és alatta talaj van. A homlokzatot újraszámolom, nem feneketlen a zsák amiből a pénzt összeszedem, gy tényleg számolni kell. Így is jóval vastagabb lesz már minden, mint tudatlanként hittem.
Nyílászáróval kapcsolatban mi a véleményed? Merre induljak a témában?
"Ezek szerint elég lesz 20 cm üveggyapot felső szigetelésre? :)"
Olyan nincs, hogy túl sok hőszigetelés :) olyan viszont van, pl hogy "úgy döntöttem, hogy a megtérülési türelmem: maximum 10-15 év"
Éppen ezért pl az ablakcserét kétszer is meggondolnám/átszámolnám a helyedben.
B30-ra 12 cm grafitos az az alsó határ, ami éppen hogy komolynak tekinthető szerintem.
Én a helyedben kiszámolnám, hogy ugyanaz menyivel lenne drágább 2 centivel vastagabb kivitelben.
Padló alá 10 centi grafitos éppen elég szerintem, FELTÉVE, hogy felette csak padló van és nem padlófűtés és alatta talaj van és nem huzatos jéghideg pince.
Ritka pillanat, eljött az idő, hogy valamiből elég a kevesebb. mint amennyit akartam. Ezek szerint elég lesz 20 cm üveggyapot felső szigetelésre? :)
Alulra most 10 cm grafitos a terv, homlokzati szigetelés 12 cm grafitos (B30 fal), ablak Marshall M9000 3 rétegő üveggel. Az alapkövetelményeknek ez megfelehet így ha még minimum 40 évig élni szeretnék? :)
Ebben az esetben MINDIG az legyen az első, hogy a rakodófelület nem akadályozhatja a hőszigetelés külső felületének páraszellőzését.
Thát
- vagy a padlás padlója "lebegjen" a födém hőszigetelés feletti, legalább 5 centis jól átszellőző légrés felett
- vagy nem a födémet hőszigeteled, hanem a tetőt, ebben az esetben a padlásod is fűtött tér lesz
".Az az ezüst réteg az üveggyapoton csak a tetőtér felöli, tehát fűtött tér felőli részen van."
Eben az esetben is hülyeség (csak kisebb) mert a párazáró réteg meleg oldalán maradó rétegek (lambéria, stb) saját hőszigetelése valósínűleg túl kevés ht engednek oda a (fém) párazáró réteghez, így az nagyidegek esetén harmatpont alá lehűlve alulról vizasedni tud. Egy párafékező réteg akkor lehet biztonságban a vízkicsapódástól még nagy hidegek eetén is, ha a hideg oldalán lévő összes hőszigetelés legalább négy-ötször jobb, mint a lakás felé eső összes réteg (deszka+gipszkarton+stb) együttes hőszigetelése. Tehát ha a mostanira rádobsz még 20 centi gyapotot, akkor valószínűleg még a gipszkarton is belefér, habár jó lenne ismerni a tényleges végleges teljes tervezett rétegrendet is.
"Akkor ezek szerint a 8+10cm kőzetgyapot feletti 2 cm légrésen átáramló levegő nem vezeti ki a párát oldalirányb"
Ha a padlód deszkái között pár milliméteres réseket hagysz, az helyettesítheti az oldalirányú légrést. Persze a hajópadló nem ilyen réshagyós fajta, két millió 20 mm-es lyuk utólagos fúrása pedig erősen időigényes még hobbinak is :)
"Sajnos annyira nem vagyok már fiatal! A 20+20 még mehetne? :)"
Ha egészségesen élsz és minden napra megvan a fél óra könnyű mozgás, akkor jó esélyed van arra, hogy a 20 centinek nemcsak a megtérülését megérd, de még a megtérülés utáni hasznából is bőségesen részesülhess ;)
Mert soha ne feledjük: az energiatakarékosság célja nem a világbéke és nem is a beruházásunk megtérülése, hanem a megtérülés utáni minél nagyobb anyagi haszon tehát ha valaki egy energetikai beruházását úgy kalkulálja, hogy kb halála napján hozza az első forint tiszta nyereséget, azt sürgősen küldjük elmeovoshoz ;)
"abból a téglából 16 cm vastagság felel meg 1 cm fehér EPS szigetelő tulajdonságának."
Azt szoktam mondani viccesen, hogy onnan látszik, hogy valaki profi hőszigetelő, hogy a hőszigetelés vastagságánál eszébe sem jut figyelembe venni az eredeti házfal saját hőszigetelését (kapásból nullának tekinti). Csak a lelkes kezdők hiszik azt, hogy egy régi téglafal saját hőszigetelése bármit is számít manapság :)
Nagyváradon a történelmi negyedben inkább a kőzetgyapot használatát engedélyezik homlokzatok szigetelésére. Szerinted azzal rosszabbúl járok? A 12 cm hungarocell 12 cm kőzetgyapotnak felel meg? Köszi.
Ha a falazatod tömör tégla (ami elég valószínű), akkor abból a téglából 16 cm vastagság felel meg 1 cm fehér EPS szigetelő tulajdonságának. Tehát elég rossz ahhoz, hogy a szigetelés megérje...
12 cm grafitos EPS -t neki és nem fogod megbánni!
Ha az ablakokat is cserélitek műanyagra akkor a lehető legnagyobb méretet rakassátok vissza és az is kerüljön falsíkra, vagy közel falsíkra, mert különben csak lőrések maradnának :(
Én is így tudtam, hogy a vizes, párás hely nem jó a ragasztónak, ezért tettem be inkább fűtött helyre.
És nem ott száradnak a ruhák. :)
Az én téglám nem pont ilyen, nekem az üregek sokkal nagyobbak, majdnem a tégla teljes széllességében fut az üreg.
Kb ilyesmi:
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
A fal illetve az üregek közötti rész is kb 2 cm vastag. A mérete meg kb mint egy B30-as tégla.
Úgy számoltam hogy a 15 cm szigetelésnél a 220mm-es dübel a tégla külső falában fogna és belógna az első üregbe. A következő méret a 260mm lenne, akkor már második sejtfalban fogna a dübel és továbbnyúlna a harmadik üregbe.
Lábazati XPS-t milyen sűrűn dübelezted? Arra is jó a 6 db/m2?
Tehát: padlástér beépítésról van szó egy tetőtérbeépítéses házban.
(Sajnos tárolóhely szükséges, mivel nincsenek melléképületek, és költözi pedig kell, ráadásul minden cuccal együtt. Ezért egy használható padlásra van szükségünk.)
1.Az az ezüst réteg az üveggyapoton csak a tetőtér felöli, tehát fűtött tér felőli részen van.
2. "hat méter szélesen hajópadlóval akadályoznám a hőszigetelés szellőzését, hogy jó vizes legyen, de ezt úgy írom le nektek ravsazul, hogy "középen futna" "
Akkor ezek szerint a 8+10cm kőzetgyapot feletti 2 cm légrésen átáramló levegő nem vezeti ki a párát oldalirányba... (Pedig nagyon ravaszul kitaláltam. ...vagy ravaszul tálaltam nektek. De a jelek szerint nem vettétek be... :)
3. Kérdésedre válaszolva: a fa gerendás födém szerkezete a tetőtérben: lambéria + kb. 12-15 cm üveggyapot fémszínű réteggel a belső fűtött oldal felől. Ennyi. Egyelőre nincs padlásablak, vagy szellőző. Pala fedésű a tető.
Raktam képet róla, hátha nem tudom értelmesen leírni a helyzetet.
Szerinted egy ilyen vastagságú külső fal mellett szükséges egy ilyen vastag homlokszigetelés? A 10 cm vastagságú túl kevés? Szerinted ajánlottabb a homlokzatra a hungarocell a kőzetgyapottal szemben?
"Jó megoldás lehet, hogy a ferde rész 20 cm a vízszintes födém pedig 30 cm üveggyapot vagy legyen 30-30?"
A 20+30-hoz képest a 30+30 lehet, hogy évente csak 3000 Ft-tal csökkenti jobban a fűtésszámlát, viszont plusz pénzbe kerül és csökkenti a lakás méretét is. De ha fiatal ember vagy, akkor talán megéred azt az évet, amikortól már az a 10 centi is hasznot is hoz :)
"nem elég hogy lehúztam a szigetelést a térdfal gipszkarton amit most felraknék annak a túloldalára is rakjak üveggyapotot meg a szokásos rétegrendet?"
Nem értem a problémát. Legfontosabb, hogy a hőszigetelés folyamatos legyen egy milliméternyi megszakítás nélkül a ferde tetőtől egészen a földszint külső fal aljáig. Ha ez valahol a térdfal környékén nem teljesül, az súlyos hiba, ami minden évben sok ezer forint fűtéspénzbe (és akár néhány vödörnyi penészbe) is kerülhet.
Ha ez meg van oldva, akkor jön a belső párazárás folyamatossága (légmentessége).
A zöld részt nem terveztem szigetelni, csak azért lett zöld. Jó megoldás lehet, hogy a ferde rész 20 cm a vízszintes födém pedig 30 cm üveggyapot vagy legyen 30-30?
A legrövidebb hőszigetelési vonalra törekvés okos dolog (hűlő felület négyzetmétereinek minimalizálása). Ügyelj arra, hogy a tetőben lévő és az ház oldalfalán lévő hőszigetelés mindenütt jó vastagon simuljon össze egymással.
A zöld vonalat teljesen felesleges hőszigetelni (ha az alsó szint is fűtve van).
ami a széleken lógjon túl a fal külső síkján 5-10 centivel.
És a födémmel kész is vagy. Ezt csináld meg MOST, így tavasz végére már be fogja hozni hozza az árának nagy részét.
Nyáron alulról lekapod a tető szélén a verébdeszkát, ezután látszani fog a födém hőszigetelés széle. Ennek nekinyomod az oldalfalra kerülő legalább 16 centi fehér vagy 13 centi sötétszürke hőszigetelés felső sorát, hogy a födém és az oldalfali hőszigetelés jóvastagon egymásnak feszüljön.
Adott egy 80 éves nem szigetelt 1 emeletes téglaház 50 cm-es külső vastagságú falakkal. Alattunk egy fűtött lakás a szomszédunknak, mi az emeleten lakunk s fölöttunk egy sima padlás. Kérdésem az lenne, hogy mit javasoltok szigetelés szempontjából? A külső falaknak mit s milyen vastagságú szigetelést ajánlottok? A padláson kihordani a régi "szigetelést" (a deszkák fölötti száraz "sarat") s utána szigetelni (de mivel?) vagy a régi szigetelésre rávinni az újat?
A "7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról" rendeletben van olyan, hogy
- ZF [h/a] idény hossz, tfh-nál alacsonyabb átlaghőmérsékletű órák száma
Na most ami energiatanúsítványokat láttam az utóbbi egy-két évben (viszonylag jó szigetelésű, átlagosan 10 cm-rel szigetelt házakra), ott 4000 h alatti értékeket nem nagyon láttam.
Aztán, hogy mennyire lehet komolyan venni a TNM-et illetve az energiatanúsítást arról vannak kétségeim.
Igazából ezért tetszettek mindig vundergraf (nopanick) számításai: kiszámolta a Szumma(U*A*deltaT)-t és nem vacakolt semmit az egyensúlyi hőmérséklet-különbséggel, határhőmérséklettel és egyéb vacakokkal.
Jó lehet ez egy tetőtér beépítéses ház felső szigetelésére? A piros vonalak 20-30 cm szigetelést jelentenek. A tároló részben gardrób lenne kiépítve, illetve az egyik oldalon 1 wc + gardrób. A lakótér kb 35 m2.
"jelenleg fűtetlen épület egyik 80m2-es termében szeretnénk kialakítani munkavégzésre alkalmas téli-nyári hőmérsékletet."
Modok egy szélsőséges példát:
- napi max két-három óra
- egy helyben végzett
- nehéz fizikai munka (10-12 fokos hőmérsékletű környezet tökéletes)
- hőszigeteletlen (akár nyitott) épület
Helyes megoldás: három-négy darab kis teljestményű (filléres) elektromos hősugárzó a dolgozóra irányítva három-négy irányból. Ilyen feladatra ne költsük már milliókat hőszigetelésre meg fűtésre.
EGÉSZ MÁS a feladat akkor, ha egyetlen favágó helyett a ugyanaban a teremben miniszoknyás irodista lányok tucatjai fognak körmöt reszelni meg billentyűket nyomkodni napi 24 órában.
Ebből is láthatod, hogy a feladat erősen függ a munka jellegétől, napi óraszámától, stb. tehát túl kevés információt adtál meg.
"A benti hőmérsékletnek azóta elég volt 21 fok, mert a külső falak belső oldala 1,5-2 fokkal lett melegebb"
Sokan nem tudják, hogy a lakók hőérzetét milyen nagyon befolyásoja a falak, de főleg a mennyezet (a mennyezetfűtés ezért is jobb a többi fűtésmódnál: hősugárzása "becsapja" a test bőrfelületét).
Aki világ életében szar hőszigetelésű házban lakott és néha 23 fokban is fázik, az többnyire hülyének nézi azokat, akik azt "hazudják" az interneten, hogy nekik 20 fok is bőven elég :)
"Célunk, hogy tárolóhelyet nyerjünk, mert sok vacakunk van."
Ez az esetek többségében = elköltünk extra kétszáz ezret tárolóhelyre, hogy utána tárolhassunk ott összesen öt ezer ft értékű szemetet kincset.
"Most kasírozott (valami aluszerű bevonatos) üveggyapot van a sík felületen, ami nagyon összeesett"
Ne is csodálkozz, hogy csurom vizes a gyapot minden télen, ha megfelelő kiszellőzés helyett valami nagyeszű párazáró réteggel zárta le a hőszigetelés külső (hideg) oldaát.
"A hajópadló csak középen futna"
Középen futna fél méteres csíkban,
vagy "hat méter szélesen hajópadlóval akadályoznám a hőszigetelés szellőzését, hogy jó vizes legyen, de ezt úgy írom le nektek ravsazul, hogy "középen futna""?
"lerakjuk a párazáró+üveggyapot kombót"
Biztosan mehet oda párazárás a hőszietelés alá? Miből áll a födém alatta?
"de a ferde részt csak évek múlva belülrő"
Ha a födém jól van hőszigetelve, akkor a ferde részen teljesen felesleges minden hőszigetelés.
"Mi lenne a legideálisabb, legkorrektebb megoldás? (Gyors, nem csillagászati összegű, működő"
Tudtommal hivatalosan Magyarországon 4800 óra a fűtési szezon, de a való élet utóbbi években erősen rövidíti. Ez az érték néhány éve lett meghatározva az akkori "átlagos" hőszigetelésű házakra, egy komoly passzívház ebből simán levonhat talán 600-1200 órát is.
Nettó 80m2, b30-as fal lyukacsos téglából, 38cm-es, szigetelés első éven zéró, utána 20cm gyapot a padláson. Jövőre lesz adatom szigetelt falakkal is.
Délre néznek a nagy ablakok, csak a szomszéd böszme nagy háza délután mindent takar. Nyugati szelet a ház eleje kapja, gyakorlatilag semmi nem védi. Nyáron a max. hőmérséklet bent nem ment 25-26°C fölé, szóval ebből a szempontból szerencsés. Első télen elfogyott kb. 8 erdei m3 fa, a másodikon, amikor az a kva hideg tél volt, tartós -10-15°C-okkal, na akkor megint elfogyott 8 erdei :D ennyit tesz 20cm gyapot, plusz első évben csak 1 nyarat száradt fánk volt, utána már 2 nyáron keresztül száradt a tüzelő.
Bízom benne, hogy 12cm grafitos (sajnos nincs pénz többre) le fogja vinni két-három m3-rel a szükséges tüzelő mennyiségét. Ilyen felében, meg az eddigi tüzelő harmada elég lesz dumában nem hiszek... aztán remélem meglepődöm, de jó lenne...
Meg még abban bízok nagyon, hogy olcsón fel tudunk tenni egy kondis gázkazánt, ami ki tudja fűteni a házat 40°C-os fűtővízzel, a jelenlegi Radal radiátorokkal. Vagy két hónapja van rá program, de még nem volt időm számolgatni.
Persze azt is hozzá kell tennem, hogy az első és az utolsó napokat írtam, köztük volt szünet is.
Azért gondoltam ezt adatok nélkül, mert én eddig 2 házban laktam. Az elsőn volt 8 cm fehér EPS és távfűtés. Legkorábban Október közepe felé kellet csak a fűtés. Március végére meg már kikapcsolható volt. Áprilisba csak pár napra volt rá szükség és az sem mindig. Hasonló a helyzet fűtés ügyileg abba a házban ahol most lakok. Itt csak 5 cm perlites vakolat van rajta. A 4600 óra szerintem csak valami nagyon rossz házra érvényes, ahol becsukott ablaknál is süvít bent a szél :)
De azért látható az adatokból, hogy van ami még 4600 óránál is több.
Köszönöm. Én is így vélem, hogy ennek így kell működnie egy Passzív házban. Próbálom meghatározni a fűtési idény hosszát. Ezért is érdekel. 4600 órát írnak az energetikai számításokba. Ez 6,5 hónap. Ezt sokallom még egy szigeteletlen épületnél is. A meteorológiai adatok szerint max 4 hónap (~ 3000 óra) ami egy Passzív ház fűtési hosszát teszik ki. Ezen felül csak pár napos igények lehetnek extrém időjárások miatt. Köszönöm a válaszokat és a megerősítést.
Segítségre lenne szükségem padlásszigetelés ügyben. A szűk keresztmetszet a tapasztalat és szaktudás hiánya és az idő.
Egy 84-ben épült, szigeteletlen tégla (32) ház fagerendás, belül lambériázott tetőteréről lenne szó (25nm vízszintes, 23 nm ferde sík). Célunk, hogy tárolóhelyet nyerjünk, mert sok vacakunk van.
Most kasírozott (valami aluszerű bevonatos) üveggyapot van a sík felületen, ami nagyon összeesett, viszont a tetősíkban lévő üveggyapot, ami kb. 10-12cm (az is alus) jónak néz ki, csak néhol menyétke kitúrta, viszont párazáró fólia sehol nem látható.
A terv: a sík felület összeesett gyapotjára 8 cm üveggyapot, arra keresztlécek, majd abba a résbe 10 cm üveggyapot, geotextil vagy ilyesmi, 2 cm légrés, hajópadló.
A hajópadló csak középen futna, így fél-fél méter sávban a tetősík mellett szellőzhetne.
A ferde sík maradna egyelőre, ahogy van.
Kérdések nagyjából:
1. Ez így jó lenne? Így elég az átszellőzés? Elég szigetelés lenne?
2. Eddig nyaralónak használták csak, tehát nincs téli tapasztalat, de nem gond, ha nincs párazáró?
3. Ha most megcsinálnánk a sík részt, hogy felszedjük a régi szigetelést, lerakjuk a párazáró+üveggyapot kombót, de a ferde részt csak évek múlva belülről, a lambéria felől, az okozna valami gondot?
4. Egyáltalán: Mi lenne a legideálisabb, legkorrektebb megoldás? (Gyors, nem csillagászati összegű, működő...)
5. Mit kellene még megkérdeznem? :D
Előre is köszi mindenkinek!
Jaj! Még egy kérdés: a férjem 4 napja viszket, pedig csak pár dolgot lemért a padláson. Mit lehet tenni a (régebbi tipusú) üveggyapot szálak ellen? Mosással, szárítógéppel kijön a ruhából???
"...Azt esetleg tudod, hogy kb. mekkora napi középhőmérsékletnél igényli a fűtést?..."
Ez nem így működik nálunk. Szeintem a heti középhőmérséklettel és a heti napsugárzással függ össze az első begyújtás időpontja.
Október végétől jellemzően borús az idő, nincs napsütés, ekkor szépen naponta tizedfokokat csökken a benti hőmérséklet. Eljön az az idő, amikor ugyan még 21-22 C van bent, de a padló és a falak hűlnek nincs az a kellemes érzés, ami a sugárzó fűtéssel jár, na ekkor mondja a nejem, hogy be kellene már kapcsolni a fűtést.
Azért nem köthető átlag napi hőmérséklethez, mert most januárban is volt olyan napos időszak, amikor meglehetősen hideg volt kint (2-4 fok körül lehetett a napi átlag), de erősen sütött a nap és két egymást követő napon sem ment egyáltalán a padlófűtés.
Márciusban pedig hirtelen felszökik a napsütéses órák száma, és a napi középhőmérséklet is, ha egy két napig nem süt a nap, van akkora tehetetlensége a rendszernek, hogy nem szükséges már fűteni.
Köszönöm. Azért érdekel, mert sokallom a 4600 órát. 3000-3500 óra inkább reális. Nekem nincs minősítve passzívháznak a házam, de paramétereiben arra lett tervezve.
Azt esetleg tudod, hogy kb. mekkora napi középhőmérsékletnél igényli a fűtést?
A ragasztó a párás helyet nem szereti, szerintem a szobában jó lesz neki hacsak nem ruha szárításra használod a szobát.
Én a 10 centis szigetelőhöz 10*200-as dűbelt vettem, (grafitos eps,háló,ragasztó,dűbel) így egyben és ez jó is volt pedig műanyag szeges. Korábban már írtam az olcsó szar műanyag szegessel mennyit szívtam ,amit kicsi pénzért megvettem mert "kimaradt" kb 400db. Majd vettem Ejot műanyag szegest ami jó volt, csak ez 8mm átmérős. Mikor ez elfogyott már gagyibb nevű fémszegest vettem és ez is jó volt.
2017. november 10 leállítás: kb 2018 márc 5-20 között
Átlagos indítási időpont amikortól kb kétnaponta folyamatosan már fűtök: nov 2-15 (kivétel 2016. amikor az október közepi indítás után még volt másfél hét, amikor nem fűtöttem)
Leállítás átlagos ideje március 5 - március 20.
A ház passzív, az első befűtéskor 21,5 fok körül van a nappalimban. Leállításkor kb ugyanez.
Tanácsot, véleményt szeretnék kérni a fórumtól. Egy jelenleg fűtetlen épület egyik 80m2-es termében szeretnénk kialakítani munkavégzésre alkalmas téli-nyári hőmérsékletet.
Mivel más lehetőség ott nincs, ennek kivitelezésére inverteres légkondit fogunk használni. Az épület külső feléhez nem nyúlhatunk hozzá, a kérdés az, hogy érdemes/szabad-e bármilyen módon belülről szigetelni a falakat (esetleg padlót, mennyezetet)? Az utolsó oldalak végigolvasásával erős kétségem merült fel ezzel kapcsolatosan, de talán mégis megoldható úgy, hogy ez működő dolog legyen.
A mai napon bevásároltam a tavaszi áremeléseket megelőzve. Megvettem az EPS-t, XPS-t és a ragasztót.
Van egy üres szobánk és oda pakoltam be mindent.
A zsákos ragasztónak jó ha szobahőmérsékleten van tavaszig vagy vigyem ki inkább a fűtetlen garázsba?
Gondolom a szigetelőnek se lesz baja ha nem kint van a hidegben. :)
Illetve a dübel (müanyag szeges) méretén még agyalok. 15 cm az EPS. Én a 220mm-es hosszra gondoltam. Ha levonom a szigetelő, ragasztó és vakolat vastagságát akkor is 5 cm-t fog a téglában kb. A tégla az 70-es évekbeli, vastag falú, nagy lyukú, B30 jellegű. 2 cm fal, 2 cm üreg és így tovább..
tetőtér beépítés, fafödémes ház, nyeregtető. a tetősíkot már beszigeteltem. kívülről: cserép,(ellenléc) páraáteresztó fólia, üveggyapot (légrés) párazáró és gipszkarton
most értem el a tetőtér térdfalhoz (ha lehet így hívni.) a képen látszik hogy a szigetelést lehúztam a szelemengerendáig.
látszik a térdfal fa alapja, ilyet rakok fel végig.
most nem elég hogy lehúztam a szigetelést a térdfal gipszkarton amit most felraknék annak a túloldalára is rakjak üveggyapotot meg a szokásos rétegrendet?
sajnos nem "zár" de nemtom. vagy csak üveggyapotot?
Sajnos nem tudom, milyen vastag a beton, a fölötte lévő szigetelés jelenleg olyan, mintha nem is lenne: a ház előző tulajdonosai letakarták fóliával, a fólia alatt felgyűlő párától a gyapot összetömörödött. Ezt cserélni szeretném, de idén lesz munka a tetőn, ezért most nem tudom lefedni.
A "polisztirol csíkkal keretezett gipszkarton": gerendák közé felcsavaroznám a gipszkartont, és a gerendák és a karton találkozásának egyenetlenségeit vékony polisztirol profillal fedném le. Például egy ilyennel: http://www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/447
tehát ha jól értem, az előtétfal és az álmennyezet vázszerkezetére nem szükséges, de nem lehet belőle baj, sőt, ha rakunk egy páraZÁRÓ fóliát, azaz a rétegrend bentről kifelé: gipszkarton - párazáró fólia - vakolt/vakolatlan téglafal - 15cm grafitos szigetelés lenne?
Úgy fűtök, hogy nappal amikor nincs otthon senki akkor (most mától ) 21 fokra van beállítva a termosztát. Este amikor hazajövünk, akkor vegyessel befűtök, igaz akkor sem megy 23 fok fölé. Már így is rohadtul melegünk van....., nem szeretjük és nem is tudunk aludni 21-23 foknál melegebb szobában....
A növény folyamatosan párologtat , abban a hideg sarokban jóval magasabb a páratartalom , mint máshol a lakásban . Ha gázkazánnal fűtesz , tekerd fel a a hőfokot 23 fokra és a temperálást felejtsd el , folyamatosan azonos hőfokon kell tartanod a lakást .
Köszi a segítségeket! megfogadom őket, és el is kezdem .
Először emelek a hőfokon. Eddig a termosztát (gázkazán) 20,5 fokra volt állítva úgynevezett temperálásra , amíg nem vagyunk otthon, addig is legyen valamennyire meleg. Most megpróbálom 21 fokra állítani.
Az hogy a szobában a sarok a parkettánál nedves, párás és ott penészesedik a fal az is lehet ettől, hogy nem túl magas a hőmérséklet a szobában? Ami még kérdés, hogy a sarokban álló szobanövény miatt penészesedhet a mennyezet is ugyanabban a sarokban???
Emeld a hőmérsékletet a szobában , csökkentsd a páraforrásokat ( szobanövény , száradó ruha stb) szellőztess vagy vegyél gépi páramentesítőt . Aztán szigeteld le a házat ( a lábazatot se felejtsd ki ) . 12cm grafitossal már megoldod a problémádat .
Ami 20 fokon 50% az 10 fokon már kicsapódik. Mindegy mit mutatnak a műszerek, ha a fal nem elég hideg vagy a levegő nem elég nedves akkor nincs párakicsapódás, nincs penész. Lehet hogy 23 fokra fűtve annyit melegszik a fal, hogy megszűnik a gond, ha szellőztetéssel lejjebb tudod vinni a páratartalmat az is elég lehet. A szigetelés segíteni fog biztosan.
Amióta megemeltem a ház hőmérsékletét 20,5-ről 21,5 fokra, azóta a páratartalom 60% alatti, és a penész nem jelenik meg ott ahol előtte igen (és előtte nehezen ment 70% alá a pára)
Szigetelés fejlesztése csak tervben van még.
Az emelés nem "tudatos" volt. Nem a pára miatt tettem meg, hanem mert jött egy újabb gyerkőc, akinek kicsit melegebbet akartunk csinálni.
Segítséget szeretnék kérni Tőletek. Tavaly lecseréltem a vegyes kazánt egy új vegyes kazánra. Az ablakok műanyag ablakok, amikkel a kazáncsere előtt nem volt probléma.
Most , hogy az új kazán fűt az ablakok párásodnak a falakon megjelenik a penész.
Van egy olyan szoba ahol a szoba sarkában a padlónál (5 cm a padló felett) penészesedik és a padló is (laminált) nedves, felhólyagosodott és ugyanebben a sarokban a mennyezetnél is penészesedik. Annak van jelentősége, hogy a penész színe milyen?
A házon nincs szigetelés, csak sima b38-as (szerintem) téglából van építve.
Az lenne a kérdés , hogy mit lehet ezzel tenni? (azon kívül, hogy adjam el a házat :) ) Én arra gondoltam, hogy leszigetelem a házat egy 10 cm grafitos hungarocellel......
"az álmennyezetbe kerülhet-e (nem feltétlenül akarnék, csak hátha jó lenne) szigetelőanyag"
Párafékező rétegen belülre (=födém/házfal) ne tegyél semmi hőszigetelést. De ne dobd ki :) inkább azzal is vastagítsd meg a párafékező rétegen kívülre (födém tetejére) tervezett hőszigetelést. Födémen 20 centi a legkevesebb, de még 30 centi sem túlságosan sok.
"az előtétfal vázszerkezetére szükséges-e vmilyen fóliát felrögzíteni"
Hasznos dolog lerontani a fal/födém páraáteresztését egy belső extra párazáró réteggel, de nem minden esetben kötelező. Nálad sem szükséges, habár hosszú távon jó dolog, mert kevésbé lesz száraz a levegő télen a lakásban.
Szerintem belül ne hőszigetelj, hanem a padlás padlójára teríts minél vastagabb gyapotot. Ha eleve tervezel a padláson hőszigetelni, minek szigetelnél belülről, ami páratechnikailag problémás + csökkenti a belső teredet + 2xesen kell hőszigeteléssel foglalkoznod? Magyarul csak hátránya van, ha oda is teszel - gondolom én.
Belső fal egyenetlensége, vakolat minőségének elégtelensége miatt gipszkarton előtétfalat illetve álmennyezetet tervezünk. A belmagasság 3.24m, de csak kb 10cm-rel szeretném a belvilágot csökkenteni.
-az álmennyezetbe kerülhet-e (nem feltétlenül akarnék, csak hátha jó lenne) szigetelőanyag és ha igen, milyen formában? (tervben van a padlásra üvegcsapot terítése)
-az előtétfal vázszerkezetére szükséges-e vmilyen fóliát felrögzíteni, anélkül vagy azzal nem fog-e penészesedni a karton mögött? A ház amúgy homlokzati szigetelést fog kapni, ~15 cm grafitost.
"Körbe a szélére (tehát a koszorú meg az alsó cserép közé is) gondoltam betenni 10 cm gyapotot, hogy elkerüljem a hőhidakat, a padlásra pedig fóliára 10 cm gyapot, erre kötésben még 10 cm gyapot és fólia. Ez így megfelelő vagy elrontottam valamit? "
Az alsó párazáró fóliát nagyon elrontottad :) oda ne tegyél semmit. Ha betonfödém van, akkor feleslegese, ha stukatúros-gerendás födém van, akkor meg veszélyes a párazárás felette.
A hőszigetelés tetejére a páraÁTERESZTŐ fólia is csak akkor kell, ha csepeg a tető.
Az egész födémen legyen legalább 20 centi olcsó üveggyapot (pl 2x10 centi átfedéssel), a gyapotréteg széle mindenütt lógjon túl a tető szélén (a födém hőszigetelés legyen körben 5-10 centivel nagyobb, mint a ház), hogy amikor majd csinálod az oldalfali kőszigetelést és előtte körben leszeded a verébdeszkát, akkor a felső sor hőszigetelő lapot neki tudd nyomni a födém hőszigetelés oldalának.
A padlásfeljáró és a kémény közötti járdát csináld (ugynanolyan vastag) polisztirolból, arra ráléphetsz.
Sziasztok! Adott egy Kádár kocka, ahol padlás szigetelést akarok csinálni. Évente 2 alkalommal megyek fel, amikor megnézem és kitisztítom a kéményt, azt is közvetlenül a feljáró mellett van. Tehát nem kell lépésálló. A szigetelést a következőképpen képzelem el:
Körbe a szélére (tehát a koszorú meg az alsó cserép közé is) gondoltam betenni 10 cm gyapotot, hogy elkerüljem a hőhidakat, a padlásra pedig fóliára 10 cm gyapot, erre kötésben még 10 cm gyapot és fólia. Ez így megfelelő vagy elrontottam valamit?
Nyilván nem, mert H tarifáról van szó, azt miért kötnéd napelemre?
Valószinűleg arra gondol hogy napkollektorhoz tartozó szivattyú, meg vezértlés is ráköthető H-ra. Vagy létezik olyan megoldás ahol a hőszivattyú nem talajszondára van kötve, hanem kollektorra.
Alulírott, mint Kivitelező kijelentem, hogy a Felhasználó részére a hőszivattyú/napkollektor beépítését, műszaki dokumentá- cióját a magyar szabványoknak és előírásoknak megfelelően végeztem. A hőszivattyú berendezés rendelkezik CE és EUROVENT vagy DACH, vagy ezekkel egyenértékű minősítéssel. A napkollektor berendezés rendelkezik CE és SOLAR KEYMARK vagy ezzel egyenértékű minősítéssel.
Melyik az az áramszolgáltató, amelyik kizárólag a CE nyilatkozatot (met a CE NEM minősítés**) elfogadja kedvezményes áramigénylés alapjául?
Megtudhatnám, hogy honnan származik ez az idézet?
** A CE nem több, mint a gyártó nyilatkozata (jelölése), hogy a termék mindenben megfelel a rá vonatkozó EU könyezetvédelmi, szabványossági, balesetvédelmi, stb előírásoknak. A a CE jelölésnek a világon semmi köze ahhoz, hogy menyi a készülék COP értéke.
"Eurovent tanusítás az nincs hozzá, de ha jól tudom nem is kell a H vagy Geo tarifához."
Az áramszolgátató sem hülye, bárki hazudhat bármit egy termékről, ezért ők a COP értéket nem a Subidubi KFT honlapjáról, hanem az Eurovent katalógusból nézik.
Köszönöm, nekem is úgy tűnik. Természetesen olyat vlasztottam, mert később ez érdekes lesz, most nem az, mert most egységesen 80% áramkedvezményt kapok, de sajnos nem saját jogon, így ez idővel el fog múlni.
Elszántam magam a szigetelésre (köszönöm a hasznos jótanácsokat, amik segítettek), és elég bitang ez az új klíma, szóval akkor nem is fog kelleni már a fűtésen gondolkodni.
Ennek kapcsán újra feltenném a kérdést, amit korábban is. Itt a topikban vagy offline tudtok-e ajánlani valakit, aki megcsinálja nekem jó minőségben, kontárkodás és hőhíd mentesen? :)
Úgy tudom, hogy nagyon sok olyan inverteres fűtő klíma van, amelyik az EUROVENT katalógus szerint nem éri el az 4,1-es SCOP értéket, ezért nem igényelhető hozzá kedvezményes áramtarifa.
"Ha lesz jó szigetelés, tehát úgyis rászánok egy nagyobb összeget, akkor igen, valamilyen hőszivattyús megoldással tervezném megoldani az egész fűtést, padlófűtés formájában"
Ha elszántad magad egy komoly hőszigetelésre (minimum 16 cm fehér vagy 13 cm grafitos eps), az mellé már tiszta pénzkidobás újabb két milliót szuper fűtésre szánni, hiszen egy jól hőszigetelt házat fillérekből ki lehet fűteni AKÁRMIVEL, pl a jelenlegi fűtő klímáddal is. Esetleg később a klímádat lecserélheted olyanra, amihez lehet igényelni kedvezményes áramtarifát.
"gerendás, deszkás a mennyezete, e fölött beton, szigetelő és fűtetlen padlástér"
NAGYON nem mindegy, hogy az a beton milyen vastag (párafékező réteg) és a rajta lévő hőszigetelés milyen vastag.
Az sem egyértelmű, hogy mi az a "polisztirol csíkkal keretezett gipszkarton". Lehet, hogy le kéne rajzolni.
Ha beton legalább 10 centi és a hőszigetelés legalább 20 centi, akkor a beton alatt (hőszigetelés kivételével!) szerintem azt csinálsz amit akarsz. De ha az amit teszel a beton alatt (nem értem a tervedet), annak jelentős hőszigetelő hatása van, akkor vagy jelenősen növelni kell majd a beton fölötti hőszigetelést, vagy "elrontani" a beton alatti dolgok hőszigetelő képességét.
vastag, drága. a multipor belsejében kondenzálódik a lakás belső páratartalma, és csak azért nem okoz penészedést, mert a mésztartalma miatt erősen lúgos
Adott egy szoba, aminek gerendás, deszkás a mennyezete, e fölött beton, szigetelő és fűtetlen padlástér. Szeretném a gerendák közötti deszkázatot elburkolni és fehérre festeni: gerendák látszódnának, közéjük polisztirol csíkkal keretezett gipszkartont tennék.
A kérdésem: csavarozhatom egyszerűen a deszkázatra a kartont, vagy kell légrés, ezért párnafához erősíthetem? Esetleg kell párazáró fólia is a karton fölé?
Ha lesz jó szigetelés, tehát úgyis rászánok egy nagyobb összeget, akkor igen, valamilyen hőszivattyús megoldással tervezném megoldani az egész fűtést, padlófűtés formájában (már csak azért is, hogy a falak felszabaduljanak). Hogy milyen-milyen hőszivattyúval, azt nem tudom, mert nem értek hozzá, de biztos kapok majd jó tanácsot, ha aktuális lesz :)
A hőszivatyúsnál én arra gondoltam, hogy levegő vizessel akarod megoldani a padlótemperálást.
Ami -ugyebár- elég meredek gondolat. Levegő levegőssel meg nehéz megoldani a padlófűtést. :)
Egy vizes hőszipka árából (főleg olyan ami egy szigeteletlen házat is kifűt) lehet jól szigetelni. Ami az alap és erre lehet rátervezni fűtést. Akár cekászost, mert annyira pici a hőigény.....
A látszattal ellentétben nem csapongóak az ötleteim, csak mindent megkérdezek.
Teljesen egyértelmű volt magamtól is, hogy az egyetlen igazi megoldás egy jó szigetelés, egy takarékos hőszivattyús fűtéssel (legyen az levegő-levegő vagy levegő-víz vagy bármi-bármi). A csapongónak tűnő ötletek arra vonatkoztak, hogy ha/amíg az nem következik be, mit lehet tenni tűzoltásként. A jelek szerint viszont nem sokat...
Köszi, legalább az látszik, hogy a konvektorról klímára való átállásal nem veszítettem sokat hőérzet szempontjából. Tartottam tőle, hogy az lesz a konklúzió, amit már régóta gondolok én is, hogy egy hőszivattyús padlófűtést kell belőni távlati célnak.
Ezen a jelenségen az se javítana, ha parapetes, padlón álló klíma lenne gondolom, ahogy a konvektor se segített.
Azzal kapcsolatban tudtok segíteni, hogy akár itt a topikban, akár máshol kit érdemes keresni, ha szeretnék komplett külső szigetelést (lábazat, homlokzat, födém, tető), a lábazatnál és a teraszoknál a vizet is beleértve? Mert lehet, hogy belevágnék a komfort miatt, de az is visszatartott, hogy a környéken látom, milyen minőségben csinálják ezeket a szigeteléseket és abból nem kérek :)
építési engedély, utcakép megváltozása, önkormányzat, semmi egyéb nem kell?
Ez azért érdekes távlatokat nyitna meg pl. panelesek számára is...
Bár ahogy néztem, itt tégláig verték, rátettek elég vékony szigetelést (a semminél ez is több), plusz a háló meg a színezés, tehát így csak kb olyan 5 cm-vel állhat majd ki az egész a homlokzatból.
De hát azért mégiscsak megváltoztatja a homlokzat jellegét, színét, stb...
Félreértés ne essék, én örülnék ha így lenne, mert sokat ragadnak rosszul szigetelt társasházban a hülye lakóközösség miatt...
Jól írta Mekk, hogy le kéne szigetelned a házat körbe, mert addig bármivel is fűtesz ez a jelenség megmarad. A padlófűtés pince szigeteléssel egy kicsit javítana a padló hőérzetén, de ha nincs kiépítve, olcsón nem igazán oldható meg. Azt a jelenséget amit Mekk is írt, képzeld el úgy, hogy mintha a padlóra rá lenne téve egy ventilátor ami függőlegesen felfelé nagy teljesítménnyel fújná fel a meleg levegőt. Minél jobban fűtöd, annál nagyobb teljesítménnyel fújja. Természetesen visszafelé hideget szív. Mindez a határoló felületek hűtő hatása miatt van. Ha leszigeteled, akkor is megmarad ez a jelenség, csak jelentősen fokozódik. Akkor már előfordulhat, hogy fent a plafonon 26°C lent a padlón 21°C lesz. Bár a légfűtés hőeloszlása még 1 szintes jól szigetelt épületnél is inkább a felsőbb légrétegeket melegíti. Erről csatolok egy képet: Ventilation heating-et nézd.
Holnaptól egy ilyen fogja kevergetni itt a levegőt a mostani gyengécske masina helyett, szerinted fog segíteni valamit az általad felvázolt problémán vagy csak parasztvakítás az egész? :)
Köszönöm szépen a választ, valami ilyesmitől tartottam.
Nem is az a baj, hogy nincs rá pénz, hanem, hogy nem szívesen szánok rá ekkora összeget meg csinálok jó nagy felfordulást úgy, hogy anyagilag mindez nem éri meg igazán, szinte csak a kényelem miatt történik a dolog. Abban reménykedtem, hogy van valami egyszerű megoldás :)
"a lábaink viszont lefagynak, sugárzik a hideg a szuterén felől, miközben a plafon alatt 30 fok van."
Nálad nem csak a padló hideg, e a padló közelében a levegő is hideg.
A külső hőszigetelés hiánya miatt hidegek a falak belülről.
A hideg falak mentén lefelé szálló hideg áramlatok alakulnak ki, ezek az áramlatok gondoskodnak a hatalmas hőmérséklet különbségről a mennyezet és a padlószint között. A pince mennyezetének hőszigetelése ezen sajnos nem sokat fog javítani: a falaid továbbra is hidegek lesznek, ezért a (kevésbé hideg) padló felett a levegő továbbra is hideg lesz.
Ha nincs pénzed még többfázisú külső hőszigetelésre sem (az első fázis kb 2000 Ft/m2-ből kijön), akkor próbálkozz meg egy BELSŐ fali hőszigeteléssel, de látatlanban csak 1 centi vastagságot mernék mondani, ennél többet csak egy VALÓBAN hozzáértő energetikus engedélyezhet, ÍRÁSBAN, olvashatóan aláírva, a saját felelősségére.
"Nálam a padló felújítás költségébe beletartozik az ajtók és ablakok megemelése is! Minden meg lesz emelve kb 20 cm-rel! (vízszigetelés+lépésálló+padlófőtés a betonnal+járólap). :)"
Ha összeadod az összes várható költséget (valóban az összeset!), abból már kijöhet egy szuper mennyezetfűtés is, amit viszont fillérekből tudsz hőszigetelni akár 40 centi vastagságban is.
Ezt a hőérzet problémát okozhatja nálad, hogy fűtés módot váltottál. Felület fűtésről légfűtésre álltál át. Lehet, hogy jóval olcsóbb lett, de csak légfűtéssel sosem tudod megoldani 2 szintes épületnél, hogy alul is meleg legyen úgy, hogy fent ne legyen szauna. Szigeteléssel kicsit javíthatsz rajta, de még akkor is nagy lesz a különbség. Ezt talán egy temperáló padlófűtéssel tudnád megoldani + szigetelés.
Igen, jól látod, elsősorban a hőérzet miatt csinálnám az egészet, nem a hőveszteség megakadályozására (sőt, annak örülök, ha kicsit fűtöm a szuterént is, hogy ne legyen ott se embertelenül hideg), ezért is írtam ilyen részletes történetet a kérdéshez. Azzal viszont sajnos nem vagyok tisztában, hogy ez a két dolog miként függ össze pontosan. A topikban eddig leírtak alapján nekem az jött le, hogy általában van egy minimum szigetelés vastagság, ami jelentősen javít a hőérzeten és, ha felfelé megyünk vastagságban, akkor már inkább csak az energiamegtakarítás növekszik. Az érdekelne, hogy itt mi az a vastagság. Sajnos a 10 cm továbbra is sok, egyszerűen nem fér el. A padló alatti tanácsodat köszönöm, azt a hálószobában már megoldottam, 2 centit tettem a padlószőnyeg alá és javult jelentősen a hőérzet. A többi helyen is szóba jöhet idővel, de most még nem tervezem felszedni a parkettát.
Szigetelt ház pincéjének a födémjére elég lehet az 5-10 cm, te sokkal több hőt vesztesz. És ezek szerint nem a fűtésszámládon jelentkezik, hanem a hőérzeteden. Esetleg kettéoszthatod a szigetelést: 10 cm a szuterén födénmére, 2-5 cm a lakás padlója alá. (Már ahol valami parkettaféle van.)
Figyelmesen olvastam és 5-10 cm szigetelést ajánlottak még a legtapasztaltabb szakik is pince födém szigetelésre (olyan is volt, aki írta, hogy bár az 5 is jelentős javulást hozott, de 10 jobb lett volna), padlás szigetelésnél volt arról szó, amit te említesz.
Ha te is figyelmesen olvastál, akkor láthattad, hogy a 40 ezres fűtésszámla 140 m2-re volt, ugyanis nyitott a tér felfele és a következő szintet is szépen befűtjük. Ráadásul a 40 ezer csak tavaly volt a -25-ben, idén 30 alatt van, amit szintén láthattál, ha figyelmesen olvastál :) Mindez pedig egy teljesen szigeteletnel házban, szóval ez nem sok.
De még, ha sok is lenne, az biztos, hogy sosem térülne meg a külső szigetelés a jelenlegi árak mellett, ugyanis a 30 ezer is múlt idő, jelenleg a 13 ezres villanyszámlából kell kiindulni, amiből kb. 6-7 ezer a fűtés.
A szuterént nyáron lakni használjuk, ezért probléma a belmagasság.
Ha figyelmesen olvastál vissza, akkor láthattad, hogy nem hogy az 5 cm-t, hanem a 10 cm-t is "nevetségesen kevésnek" gondolja a törzsközönség. (Mint ahogy 70nm-re a 40.000-es fűtésszámlát meg soknak.)
Mire használjátok a szuterént, hogy 10 (de inkább 15, neaggyisten 20) cm belmagasság veszteség nagyobb probléma, mint a "lefagy a lábunk"?
Beköltöztünk egy szigeteletlen vidéki házba, amelynek kb. 70 m2 az alapterülete és három szintes. A kilencvenes években épült, a falai 40 cm vastagok és fa Dunatherm nyílászárok vannak, amiknek az arra a célra kialakított nútjába húztam be szilikon szigetelést, így nem szelelnek egyáltalán. Jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk úgy, hogy a középeső szintet teljesen fűtjük, a felsőre felmegy elég sok meleg a nyitott lépcső miatt, a szuterén pedig fűtetlen. Szerintem egész jól szigetelnek a falak meg az ablakok (ahhoz képest persze, amit vártam, nem a mai szabványokhoz viszonyítva), mert tavaly, a leghidegebb mínuszokban sem ment 40 ezer fölé a gázszámla, idén pedig 30 ezer alatt mozog. Egy hónapja kísérleti jelleggel klímával fűtünk, így a komplett villanyszámla volt 13 ezer Forint, tűzhellyel, bojlerrel (és olyan 30-40 lett volna, ha nincs kedvezményünk). Éppen ezért teljes külső szigetelésben nem gondolkozunk egyelőre, mert irreálisan drága lenne ahhoz képest, amit nyernénk vele. Egy problémát viszont sürgősen szeretnénk megoldani. A középső, fűtött szinten 21-22 fokot sikerül tartani az említett költségek mellett, a lábaink viszont lefagynak, sugárzik a hideg a szuterén felől, miközben a plafon alatt 30 fok van. Arra gondoltam, hogy leszigetelem a szuterén plafonját, de amit a topikban visszaolvasva találtam (10 cm fehér EPS), az nem biztos, hogy jó megoldás lenne nekem, mert nagyon alacsony a belmagasság. A kérdésem tehát, hogy 5 cm ugyanebből elég lehet-e vagy van-e bármilyen egyéb javaslat az említett probléma megoldására?
Ha igaz a 25 % szigetelés többlet, akkor nagyjából árban mindegy melyiket veszem, mert az ár is kb annyival magasabb. Jelen helyzetben aljzat szigetelésnél egyéb költség nem nagyon van. Viszont a helyzetemben ha ugyanannyiért kisebb magasság érhető el hasonló hőszigeteléssel nekem jobb lenne a grafitos.
Igen, de érdemes megnézni, hogy mennyivel drágább. Az Austrotherm EPS 100 sima fehét tervezési λ értéke 0,038 W/m2K Ugyan ezen gyártó Grafitos EPS 100 tervezési λ értéke 0,030 W/m2K Érdemes megnézned a λ értékeket katalógusból. A deklarált vagy a tervezési értéket nézd mindig.
Nálam a padló felújítás költségébe beletartozik az ajtók és ablakok megemelése is! Minden meg lesz emelve kb 20 cm-rel! (vízszigetelés+lépésálló+padlófőtés a betonnal+járólap). :) Szerencsére a 280 belmagasság elbrja.
Itt ki is számolja neked a megtérülési időt és magad állíthatod be a hőmérséklet különbséget is. A citromsárga mezőket kell kitölteni. A többi zárolva van. LINK
Itt egy gyors program a szigetelés vastagságok megtérülés számítására. Alapnak jó lesz :) A hőmérséklet különbség 16°C-ra van megadva, ha esetleg érdekel csinálok olyat is ahol te állíthatod be. Fűtés szezon 4500 óra.
Felületes szemlélőként valóban lehet, hogy úgy néz ki, hogy a ledorongolt páciens nem igazán érdemli.
De legtöbb esetben onnan indul ki az ilyen kifogásolt hangnem(?), hogy egy kérdés megfogalmazására sem veszi az emberünk a fáradtságot.
Teccikérteni? Több milliós beruházás a téma, de 2-3 paraméter is ritka ami elérhető az első kérdéséből.
A másik tipikus kérdező az igazolást kereső, váró, mondjuk inkább elvárónak.
Ha nem igazolod a helyzetét befeszül tőle. Sajnos ezeket nagyon támogatja a káros marketing. Ami kiemel, ferdít, sugall, hazudik és még több rafinált praktikával operál.
Viszont egy dolog ami állandó, az pedig a fizika és a matematika.
A hívott szakembert pedig onnantól nevezzük szakembernek amikortól leteszi a nyújtott rétegrend hőtechnikai számítását. Persze ezt olyan formában amit a megrendelő is megért.
Átlagos, maximális hőigények, havi, éves hőigények. Fűtési rendszerek sarokjellemzői, és még lehetne sorolni. Az így szoktuk is elfogadható, ha hajlandó leülni néhány órára és elmondja, számológéppel megmutatja, hogy a szembeállított paraméterek neked mennyi forintba kerülnek. A mennyi forintba kerülnek 2 oldalról vizsgálandó: Bekerülési és az üzemeltetési/hőveszteségi oldalról.
Lejjebb már szó volt az energetikusról. Ez az ember ritkán a kőműves aki a ragasztót a falra keni. El kell végre fogadni, hogy erre pénzt kell áldozni, bár nem kötelező csak új építésnél.
Nagyon nagyon összetett a dolog, de ettől nem szabad megijedni, mert ha néhány keretösszefüggést megért az ember akkor nagyon könnyen átláthatóvá válik az egész.
SZVSZ elengedhetetlen -még a fórumos beszélgetéshez is- megérteni, megtanulni kiszámolni egy m2 akármilyen épületszerkezet hőátbocsátását.
Amikor a megemelkedett padló miatt térdmagasságba süllyednek az ablakok és bevered a fejed az ajtófélfákba, akkor nem így fogod gondolni :)
"sokszor látom hogy a tudatlan kérdező kicsit le van kezelve."
Ha valóban tudatlanként jönne, akkor nem lenne lekezelve. De a legtöbb ide érkező már szakértőnek érzi magát és csupán azért jönnek ide, hogy megerősítsünk valamilyen tévhitet. És mivel egy fórum keretein belül tockost nem tudunk adni neki :), ezért valamilyen pszichológiai módszert kell alkalmaznunk pedagógiailag, hogy kizökkentsük a rossz irányba vezető vágányból. Aztán amikor látszik hogy már kérdez és nem kioktat, hogy lekerült róla a szemellenző, akkor leállunk a froclizással.
"Na most nekünk tudatlanoknak valami alapján el kellene döntenünk, hogy most annak higyjen akivel személyesen beszélt, vagy az arctalan fórumozónak."
Az arctalan fórumozók kérésre meg is indokolnak/cáfolnak bármit ha kéred. A hőszigetelő (és egyéb) "mesternek" meg legtöbbször csak az az egy érve van, hogy "nagyapám is így csináta".
Szerintem az EPS ragasztó erőseb mint a vakolat vagy a kültéri glett. Nem jártam utána. Megszáradt ragasztóra se tudom, hogy mennyire tapad egy újabb réteg EPS ragasztó. Max kellősíted valamivel előtte. Kb 5 kg/m2 elég egy 2 mm-es simító réteg felhordására. Baumit Duo contact kb 1500 Ft / 25 kg Kb. 300 Ft/m2-el számolhatsz.
"Laikusként beesve a témába először sokan el sem hiszik."
Sokszor leírtam már, hogy egyetlen szavamat sem kell elhinni, tessék utána járni a dolgoknak.
Cserébe nem kérek mást, csupán azt, hogy azt se higgye el senki első szóra, amit a hőszigetelő mester vagy az építész úr állít, annak is tessék utána járni.
Szívesen fogadom a számítási segítséget! Számolni tudok, képleteket nem ismerem hisz sosem volt rá szükségem!
Nálam kicsit szerencsés a helyzet padló szigetelés terén, mert alul csak nagyjából 70 m2-ről van szó (felső szint +30 m2), tehát nem akkora nagy érvágás a +5 cm például. Igazából még el sem döntöttem, hogy hány cm, ezért vagyok itt is és máshol is, hogy a sok hozzászólás közül kiszedjük a legjobbat.
De akkor a magam illetve a hozzám hasonlók nevében az leírom most, hogy lehet bennünket szidni, sokszor látom hogy a tudatlan kérdező kicsit le van kezelve. De! Szerintem mindenkinél adott, hogy hív szekembert akár többet is. Na ezek a szakemberek az évek múltával megszoknak egy számot, ami a padló szigetelésénél szinte kivétel nélkül 5 cm. Na most aki nem ért hozzá viszont próbálja a mimimum "szakértelmet" megszerezni eljön pl ebbe a fórumba. Itt segítő szándékú emberek írják amit ők gondolnak. Na most nekünk tudatlanoknak valami alapján el kellene döntenünk, hogy most annak higyjen akivel személyesen beszélt, vagy az arctalan fórumozónak. Saját esetemben próbálom kiszűrni és biztos vagyok benne, hogy itt a topicban nagyon hozzáértő embereket lehet találni és tőlük INGYEN fontos adatokhoz jutni. Na ezt nagyon meg kell becsülni! De a tudatlan ember elsőre vissza fog kérdezni itt is, ilyenkor érzek olyat, hogy sokszor az a válasz, hogy "a tied lesz azt csinálsz amit akarsz".
Na most már okosabb lettem, mert a padló minimum 10 cm, optimális 15 cm adatait már ismerem és ezt köszönöm!
"Azért ezen a fórumon nagyon megszokott, hogy szinte kivétel nélkül mindenki a lehető legvastagabb szigetelést ajánlja!"
A lehető legvastagabb szigetelés az 100 méter vastag lenne, mégis mindenki csak 15-25 centikről beszél. Ez azért van, mert ezek azok a vastagságok, amelyek a befektetett pénzhez képest a legtöbb hasznot hozzák össze sok év alatt.
"Teljesen biztos vagyok benne, hogy a legvastagabb szigetelés megtérülési ideje jóval több, mint ami megéri."
Szerezz egy számológépet és ha nem tudod hogyan kell hőszigetelés megtérülést számítani, szívesen segítünk.
Első feladatod annak megállapítása lesz, hogy a te fűtésrendszered nagyjából hány forintból állít elő 1 kWh hőmennyiséget. Pl egy kedvezményes áramtarifára kötött fűtő klíma kb 7 Ft/kWh, egy korszerű kondenzációs gázkazán kb 13 Ft/kWh, egy elavult öreg gázkazán kb 16-17Ft, ugyanaz egy szarul kiépített fűtésrendszerrel akár 25-30 Ft/kWh is lehet.
A meleg minden irányban egyformán áramlik. A meleg anyagok könnyebbek a környezetüknél, ezért maga a melegebb anyag felfelé emelkedhet DE CSAK AKKOR, HA TUD IS EMELKEDNI.
Tehát ha egy folyadék vagy gáz molekulát felmelegítesz, az felfelé fog emelkedni mert a környezet ÁRAMLÁSA ezt lehetővé teszi. De ha egy téglarakás alsó tégláját felmelegíted, az a tégla nem fog felfelé emelkedni, mert a téglák nem hajlandóak áramlani a téglarakásban.
"Aztán azok is röhögtek, majd halál nyugodt arcal közölték, hogy 5-10 cm bőven elég, úgyszoktukaztat."
A fűtött padló meleg betontömbje szarul hőszigetelt házakban 32-35 fokos (nagyon jól hőszigetelt házakban mindössze 24-26 fokos). Ezen meleg beton alatt van a ház alatti talaj, ami alapesetben 10-12 fokos lenne (ha nem kapna semmi hőt a felette lévő lakástól).
Tehát kiindulásképpen van két szép nagy felületünk, közöttük akár 25 foknyi hőmérséklet-különbséggel.
Aki 25 fokos hőmérséklet különbségre csupán 5 centi vastag hőszigetelést javasol, az HÜLYE.
(ezúton csókoltatom a 60 fokos bojlerek és hőtároló puffertartályok gyártóit a 2 centis gyári hőszigetelésükkel és azokat a "szakembereket" akik ezeket a tartályokat -15 fokos sufnikban és garázsokban helyezik el okosan ;)
Azért a festékmennyiséget gondold át, kicsit több kell, mint sima kenésnél. De sokféle anyagot fel lehet így vinni szerintem különösebb gyakorlat nélkül.
Na látod, az már csak Neked határeset, méghozzá fordítva, mint ahogy itt másnak :D 20cm a számold ki, 25-30cm a már számolás nélkül is felteheted kategória. De minek olyan sokat költeni rá, miért nem leszel 20cm-t? Számoltasd ki valakivel, lehet az is elég :D :D :D
A vége úgyis az minden tanácsnak, hogy próbáljon feltenni minél vastagabb réteget. Akinek van egy kis józan esze, az úgyis ide jön kérdezni, tehát kételkedik a 10cm fehér hab erejében.
Idén szigorítottak az építési szabályokon, ez vonatkozik a hőszigetelésre is. Na most Szerbiában ezeket a ,,szigorított'' értékeket simán kiröhögik, fel sem engednek ilyen keveset tenni a falra új építésűnél... na most akkor képzeld el, mi lehetett az eddigi, ami nem volt ,,szigorított''... és ugye gyorsan levakolják, hogy még véletlenül se tudja ellenőrizni a hatóság, már ha kijön egyáltalán, már ha nincs lekenve, mert talán még az is előfordul...
Ami igazán bosszant, hogy aki építkezik, orbitális baromságokat csinál legtöbb esetben... ugye pénz van, ész nincs. Mondjuk azokat nem is sajnálom, akik úgy lopták-csalták össze rá a pénzt.
Meg legyen olcsó, meg férjen bele a csok-ba, ami szépen megdobta az építőipari költségeket, szóval megint adtunk a szrnak egy pofont.
Példa, 10 éve épített ház, 8-10 cm fehér hab, padláson vagy semmi vagy 10-15 cm, és a drága kivitelező padlófűtés-radiátor párosra betett egy öntvény vegyeskazánt, de mivel ,,sok'' az 50°C előremenő a padlóba, ezért betett egy hőcserélőt a padlókör elé... mondani sem kell, csurom kátrány az egész kazán, folyik ki orrán-száján, pufi ugye nincsen, mert úgy drágább lett volna, a fa ára meg mostanra az egekbe szökött, tehát tiszta pornóipari tevékenység az egész fűtési mizéria, és még nem is komfortos... ha nekem ilyet merne valaki tervezni, elküldeném a jó kva melegebb helyekre, ahonnét jött...
Lehet, sőt biztos, hogy vékony réteget kentél rá. Két rétegben kented? Először a falat, majd bele a hálót, majd még egy réteg azon melegében, úgy tudom így a jó.
Húúú mennyi is a ragasztó, parancsolj, ezt mindenhová kenheted:
1651 Ft / 25kg, 200m2-re kell vagy 1400kg, nincs 100 ezer, és ez elég ragasztásra meg glettelésre is, de inkább rendelj többet, mert visszaveszik amit nem bontasz meg, meg el is tudod adni, aztán ha hirtelen kell még, akkor a boltban csak ezt kapod:
3090 forintért, ha mondjuk a lábazat ragasztásánál fogy el. Oks, lehet Nálad már kész, csak gondoltam számoljunk a legdurvább esettel ami előferdülhet. HA ott áll a szaki hogy elfogyott a ragasztó, és mondjuk nyakadon az őszi/tavaszi fagy, nem fogsz netről rendelni :D
Pár éve egyik szomszédom csinálta sima kültéri festékkel ilyen buborékokat cuppantó hengerrel a falát. Teljesen jól néz ki. Festő barátjával csinálták, de laikusként simán kivitelezhető.
20 éve még nem is volt energetikus, szerintem iszonyat sok ember azt sem tudja hogy van ilyen szakma...
Legtöbbször könnyű számolni, van rá x pénz, ezért y cm-t kapok, hát az lesz...
~ 200 m2 vakolat olyan 300 ezer + csillagos ég. Persze van olcsóbb is, ha természetbarát vagy, és szeretnél egy kis mohát/gombát a falra... tehát az előbbi példa, ~1,8 millióból ~600-700 ezer maga a szigetelő anyag, 300 a vakolat, 0,6-1 millió a munkadíj - de ekkor a 1,8 misi is több lesz, 2,2 -, a maradék kb. 400 meg az egyebek témakör (háló, dűbel, ragasztó, stb.).
Nem biztos hogy olcsóbb, meg ugye milyen minőségről beszélünk... van okosvakolat, vízlepergető, van gyapotra való ,,lélegző'', meg van a festék amit mondasz, biztos vagyok benne, hogy a minőségi ott is drágább. Kérj árajánlatot sok helyről, mert sok féle anyag van, de lehet hogy ,,rendszerben'' olcsóbb. Meg a szakinak sem mindegy, hogy először vakol, majd fest, vagy kinyit egy vödröt, megkeveri, és készre húzza a falon, kb. háromszor kell átmenni ugyan azon a felületen hogy szép legyen és megmaradjon. De ezt úgy szokás, hogy két-három ember megy egymás után, gyors.
Ha valaki tanácsot ad nagyon ritka esetben foglalkozik a megtérüléssel.
Napi szinten olvasom a topicot évek óta. Megkockáztatom, hogy mind HSZ-t elolvastam.
De én nem ezt tapasztalom. Sőt konkrét számolgatásoknál rendre ott van a végén a megtérülési kalkulálás. Így, úgy, amúgy.
Mert ugye nem mindenki ugyanazzal a készülékkel, fűtésmóddal fűt.
Sőt lásd Toporjack utóbbi HSZ-eit még a fűtésmódmegválazstását is belekeverte. Tök helyesen.
Mert igenis van olyan ház (túl kicsi, vagy túl jólszigetelt) ahol már simán kiváltható a milliós beruházás párdb néhány 10ezer forintos COP1-es elektoromos panellel.
Hát ráférne még egy símítás :) Az a vicc, hogy sztem az lett a legsimább amit legelőször kentem :) A háló persze átüt sok helyen, de én youtoube-on se láttam egy videot se ahol ne ütne át.. Bár mindenhol elmondták h nem szabad látszódnia.
Kültéri glett esetleg? :) CSak úgy eszembe jutott, igazából nem tudom olcsóbb e mint a ragasztó.
Semmit sem hősazigeteltem még, ezután fogok és ezért vagyok itt. A "padlást" pont 30 cm-rel akarom hőszigetelni. Van itt egy nagy baj ezen a fórumon is ugyanúgy, mint a többbin. Ha valaki tanácsot ad nagyon ritka esetben foglalkozik a megtérüléssel.
De nincs ezzel semmi baj, ingyen tanácsért csak köszönet járhat semmi más, a többit úgyis annak a pénztárcája dönti el aki kérdez!
Szerintem inkább a ragasztóból kenj fel egy vékony simító réteget (kb. 2 mm), ha szükséges, majd csiszolás és arra a homlokzatfesték. Jelenleg kilátszik a háló mintázata? Kb. milyen vastag lehet a külső vakolat most?
Igazad van :) Tényleg magasabb a padló hőmérséklete mint a levegőé. Annál magasabb a padló hőmérséklete minél kevésbé van szigetelve. Így még nagyobb a veszteség, még hamarabb megtérül. A lényeg, hogy a 4 cm nagyon kevés :) Engem nem kell meggyőzni, nekem kereken U=0,1 W/m2K a padló. :) (Fal 0,9 tető 0,78) Ha új építésű házról van szó, oda U=0,3 W/m2K a minimum amit teljesíteni kell. Azt 4, de még 10 cm EPS100-al sem lehet.
A gond az, hogy az emberek elfelejtik, hogy hőszigetelés témában a hozzáértők az Energetikus és hozzá hasonlók, nem a kőműves, vagy burkoló és semmiképpen sem a bolti eladó "szakemberek".
Szerintem magát a homlokzati szigetelés felragasztását bárki el tudja végezni kellő utánajárással. A háló beágyazáshoz már kel némi elszántság :), a színvakolatot meg jobb szakira hagyni. Viszont csak a színvakolat költsége jóval kevesebb mint a komplett kivitelezés.
Jóvan, enter nélkül saccoltam egyet az elején, gondolván úgyis számolok egyet :D persze magánál az eps áránál drágább, mert hosszabb dűbel, minimálisan több ragasztó és vakolat (+3cm-es csík az xps meg az eps között végig a ház kerülete mentén), sőt, lehet a kivitelező is többet kér, mert vastagabb anyag, többet kell vágni :D
De elég feltolni a 15cm-t kicsit vastagabbra, az már nagyon jó hőszigetelés, és ott is a fél millió :D
A ház bevakolása sem olcsó, meg hát ugye minek, legyen szürke, szép szín, meg nem olyan unalmas homogén :D megértem én hogy nem kéne a hőszigetelés költségei közé sorolni, mert nem spórol, bár van hőszigetelő vakolat, azzal ha bekened a csupasz téglát, amin eddig átfújt a szél, csak fog valamennyit :) :D :D de attól még az eps vonzata a külső vakolat, ahogy pl. az ablak, redőny, könyöklő, lépcsőburkolás is az lehet. Vagy netán szétszedni a lépcsőt, hogy le tudják mögötte hőszigetelni a lábazatot. Mondjuk minek oda lépcső, odateszed a megmaradt raklapokat oszt jóvanazúgy, vagy egy létrát 45°-ban...
Ugye úgy kezdődik a móka, hogy szigetelés kell, megnézik jobb esetben mennyi az eps, jóvan, erre van pénz, kihívnak egy szakit, az elkezdi felsorolni, elég oda 5-10 cm, annyitszoktunk, mennek fel a költségek, aztán kijön a végén, hogy ők majdnem két misit nem fizetnek, mert az mekkora pénz - annyi nincs -, annyit nem ér meg. Lesz 5-10cm, és megnyugatják magukat, hogy annyi elég, mert a mester jobban tudja, elvégre ő a szaki. Aztán szar az egész, mert nem csökkent a harmadára a fűtésszámla, de még a felére sem...
Szarból várat nem lehet, meg azt is elhiszem hogy nincs rá pénz, sajnos mi sem tudunk annyit rákölteni amennyit akarunk. De azért 5-10 cm fehér habot felrakni szimpla hülyeség, de még a 12-15cm grafitos sem olyan nagy szám, de azért jobb mint a 10cm fehér eps...
Látom TE sem hőszigetelted még a padlást :D mert ha oda lepakolsz 15cm-t, akkor még egyszer nem fogsz nekiállni még 15centinek, csak ha nagyon mazoista vagy. Nekem 20cm van fent, nagyon nagy elszántság kell, hogy feltegyek még 5-10cm-t...
Én amúgy mindig 20-30cm-t írok, 20-25 már tuti jó, de ha van rá pénz, miért ne menjen rá a 30cm?
133 ezer forint 20 cm, tehát 30 cm az 200 ezer, itt azért van különbség. De pusztán elhatározás kérdése az egész, minden hónapban félreteszek rá 20 ezer forintot, egy év múlva már a padláson lesz a 30cm gyapot. Akinek nincs rá pénze, az vagy úgy hagyja, vagy később szív vele még egy sort, hogy kiegészítse 30cm-re, ha van rá felesleges pénze és hite. Itt legalább lehet ésszerűen bőveteni, nem úgy, mint a homlokzatinál, ha egyszer már fent van. Persze ott is van megoldás, először az északi fal, utána ha van pénz a folytatásra, a széleken levágni amit tönkretett a Nap, és mehet tovább. Erre még hitelt is érdemes lenne felvenni, energetikai felújításra nagyon kedvező hitelek vannak. De a többség inkább vesz egy 2 millió forintos fos francia autót, visszatekert km órával, természetesen külföldről behozva.
Számolj utána és akkor nem más "ajánlására", hanem a te józan eszed és a számítási tényekre támaszkodhatsz. Ha erre lusta vagy, akkor legyen úgy ahogy akarod, a tiéd lesz úgy is.
Egy bizonyos szigetelés vastagság után már a megtakarításhoz hozzá jön a fűtési rendszer kiépítési költségén való spórolás is. Csak egy példa. Eddig hőszivattyúba gondolkoztam. 1,5 m Ft alatt nem oldom meg vele a hőtermelői oldalt. Vettem egy 4,5 kW-os villanykazánt 60.000 Ft-ért. + 1 szivattyú 40.000 Ft. Összesen 100.000 Ft. Megtakarítás 1.4 M Ft. Igaz így a legdrágább az üzemeltetési költség, de mivel nagyon kicsi az éves fűtési igény, így az 1,4 M Ft legalább 10 évig elég. Mindemellett a hőszivattyúnak, gáznak van éves karbantartási díja 40-50 E Ft/év minimum. Így már akár kitolódhat 20 évre is mire haszont kezd termelni. Ha mondjuk esetleg van kedvezményes áramod vagy vezérelt áramod akkor akár kitolódhat 40 évre is. Addigra a hőszivattyút az unokáid nézegetik a múzeumba. :)
A padlónál +5 cm EPS100 100 m2-en + 100.000 Ft. Legyen a talaj +5°C téli átlagba. Legyen a belső hőmérséklet +21°C
Így a hőmérséklet különbség 16°C
Maradjunk a 100 m2 padló felületnél. 5 cm EPS 100-al kb. U=0,7 W/m2K +5 cm EPS 100-al (összesen 10 cm) kb U=0,35 W/m2K A különbözet U=0,35 W/m2K
Fűtési idény legyen csak 4000 óra (Energetikai tanúsítványban ez minimum 4500 óra). Szezonális fűtési hőszükséglet = 0,35 W/m2K * 16°C * 100 m2 * 4000 óra = 2240000 Wh = 2240 kWh <=Ez a megtakarítás évente! Egyszeri 100.000 Ft-ért. Még egy hőszivattyúval (min 3 COP + H tarifa) is 18.000 Ft/év a spórolás. Gázzal 33.000 Ft/év Hőszivattyúval 5.5 év alatt megtérül az 5 cm EPS100 +5 cm EPS100-al történő növelése a padlóba. Gázzal 3 év alatt.
+ 10°C talaj esetén ez kb. 9 év hőszivattyúval, 5 év gázzal.
Ha a 10 cm EPS100-ra teszel +5 cm EPS100-at, az hőszivattyúval 20 év gázzal 10 év kb.
Az 5 nagyon kevés, a 10 már elfogadható a 15 cm padlófűtés esetén az optimális. E felett gazdaságilag nincs igazán haszna, max ha a megtérülést tisztán elektromos árammal számoljuk.
Sajnos legtöbbször számolás nélkül fognak bele az emberek. Mert ugye milyenmár az, hogy pénzért számolja ki a tervező, nehogymár ezért fizessek. Pár számot beír ide oda és megnyomja az entert. Pfff.
A kivitelező pedig pontosan tudja, hogy hogy SZOKTA, mi a kérdés.
Meg fejben simán beszorozza mindenki, hogy dupla vastag szigetelés dupla ár. De azt is elhiszem, hogy van olyan akinek még ezt is beadja a kivitelezője és ki is fizeti.
Élő plda lejjebb, hogy minimális gondolkodás nélkül vagdalkozunk félmilliókkal.
Ha padlóba teszed annak majdnem 0.- a munkadíja, ha homlokzatra 3-5 ezer is lehet a munkadíj.
Rakj 200m2m-re 1000Ft-os eps-t (5cm), az kétszáz pénz, a melósoknak fizetsz 600ezret vagy akár 1 millát. Így járhatsz már 1,2 milliónál is, normális szigeteléssel meg 1,5 misi.
Föl állványoztak, színeztek majd az első tél után azt mondod kevés az 5cm. Újra állvány, újra szín, újra kosz...
Előbb-utóbb ki fogod fizetni azt a plusz fél milliót... ha nem a hőszigetelésre, akkor pl. 10 év alatt a fűtésszámlán. Igaz az nem fog feltűnni, mert csökkent a gázszámla. Igaz nem a felére, hanem csak 10-20%-al, utána meg jössz vissza, hogy lófszt sem ér a hőszigetelés, nagy átverés az egész.
Átlag háznál mindennel együtt <2 milliót számolhatsz.
480e 15cm grafitos.
257e 8cm grafitos.
145e 8cm lábazati.
72e 4cm lábazati.
Na most aki kiad ~1,5 milliót, annak már +300 ezer forintért egy sokkal jobb hőszigetelése lehetne. Ha csak 30 ezerrel dobsz ki többet fűtésköltségre, már 10 év után feleslegesen fizetsz többet, de ki tudják neked számolni kb. 100m2-es házra.
5cm EPS az első internetes találatra most nekem 800FT-ot adott.
Ebből a félmillióhoz kell 625nm alapterület. Hát nem tudom, de ekkora még M.Lőrincnek sincs. :))
SZóval riogatás helyett a realitás egy 100nm-es háznál plusz 80ezer forint, de akicióban biztos meg lesz ez kb 60eFT körül is.
60 ezer Ft pedig egy ekkor munkánál, amit ráadásul utána soha nem tud javítani (mert ki az a hülye a ki a pár éves padlót újra felveri?) semmi!
Számolgatás nélkül most kb. azt mondom hogy 5cm és 10cm között 100nm-en k. 30 és 10ezer forint a reális éves veszteség. tehát kb. 3év a megtérülés mai áron. De tévedjek nagyot és legyen 5év.
Úgy látom, hogy te hajlasz az 5cm felé. Annyit tudok javasolni, hogy nézz utána és számold ki, hogy adott hőlépcsőnél, adott m2-nél mennyi a hőveszteség 5-10-15cm esetén.
3mm semmi hőszigetelés. AZ ezüst az már valami, mert hőtükörként működik. Ehhez a második tulajdonság kihasználásához kell hagynod némi légrést felette. Ha fizikailag érintkezik a felülettel akkor viszont pont jó hővezető, nem ver vissza semmit.
Ennek az az egyszerű oka, hogy a hőszigetelés összköltségében a legkisebb tétel maga a szigetelőanyag. Főleg manapság annyira elszáltak a munkadíjak is, hogy szinte észrevehetetlen különbség 10cm helyett 15-öt rakni a falra. Vagy a gigantikus munkabérért felvert padlót (utóbbi eset) 10 helyett 15-el csinálni.
Aztán van egy határ, de általában a fizikai határok (túl magas padlószint) vagy az esztétika (lőrésszerű ablakok) szabja meg az ésszerűség határát.
Azért ezen a fórumon nagyon megszokott, hogy szinte kivétel nélkül mindenki a lehető legvastagabb szigetelést ajánlja! Teljesen biztos vagyok benne, hogy a legvastagabb szigetelés megtérülési ideje jóval több, mint ami megéri. Tehát akinek számít, hogy mennyibe kerül a felújítás annak nagyon óvatosan kell bánnia a hőszigeteléses tanácsokkal!
Nem csak felfelé. Tegyél le egy bögre forró teát az asztalra, pár perc múlva vedd el, és fogd meg az asztalt, meleg lesz. Amúgy meg azért +5°C, mert melegebb mint máshol, de szerintem ez még a hideg kategória.
"Ha egy rendszeren belül a hőmérséklet pontról-pontra nem azonos, akkor önmagától olyan folyamat indul el, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék. E transzportjelenség neve a hővezetés. A hőmennyiség áramlása a termodinamika második főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik."
Azért melegebb a ház alatt a föld, mert a háztól vonja el a hőt.
Megkérdeztem a szakikat mennyit kéne, 20 centit? Röhögtek, majd odaszóltak a távolabb álló többieknek: ,,Hallod, valahol 20 centit raknak a padlóba.'' Aztán azok is röhögtek, majd halál nyugodt arcal közölték, hogy 5-10 cm bőven elég, úgyszoktukaztat.
Kétlem, hogy még manapság is a túz- és robbanásveszélyes pentánnal habosítanák a zárt cellás hőszigetelő anyagokat :) pentánt utoljára lehet, hogy 20-30 éve alkalmaztak ilyen célra.
Valószínűleg (engedélyezett, környezetbarát) úgynevezett hűtőgázokat alkalmaznak ilyen célra, pl HFC134a gázt.
Számítógépes szimulációk a zárt cellás habok várható gáz veszteségéről, különböző szempontok alapján (hab sűrűsége, gáz típusa, cellaméret, cella távolsága a felülettől, stb).
Jól írták előttem, nem csupán a pentán szigetel benne. Az a lényegesebb különbség, hogy mekkora méretűek az egymástól elválasztott kamrácskák, valamint ezek között milyen elrendezésben, milyen vastagságú és milyen hőátadású kötőanyag van.
Például az aerogélekben is levegőre cserélik a vákuumban elpárologtatott folyadékot és a lambdája akár 0,004 W/mK is lehet...
Ezt a pentán kipárolgást én városi legendának gondolom. Valaki “okos” kitalálta és terjeszti. Nem hiszem, hogy egy 20 éves pur lemeznek sokkal rosszabb lenne a hőszigetelése egy félévesnél. Ha van valakinek egy régi legalább 40x40 centis régi pir/pur táblája (nem csillagok alatt tartott), meg tudom méretni.
Ami nekem van PIR tábla annak a külső felülete olyan sima és zártnak tűnő (a kasírozás alatt), mintha ráhegesztetek volna egy fóliát. A legtöbb PIR tábla valamiféle hőálló kasírozással van ellátva. Szerintem ez gyártástechnológiai okok miatt van. A PIR táblákat nem hatalmas tömbökbe öntik mint az EPS-XPS termékeket, hanem táblásítva alapból. Fűrésszel darabolják. Szerintem így elég komoly légzárást kap a szigetelés. A széleinél ahol nem kap kasírozást, ott tapasztalható is, hogy nincs annyi gáz benne. Tehát vehetjük a meglátásodat szerintem alapnak egy PIR táblánál, hogy : "Ha a hab oldalát vastag műanyag fólia zárja le, az durván lassíthatja a jelenséget" Ez az elgondolás - a termékeket látva - szerintem gyártói törekvés is.
Az összes gyártó azt írja, hogy a PIR táblák a pentán gáznak köszönhetik a jó hőszigetelő képességet. Ezen felül a pentán λ=0,013 W/mK a levegő λ=0,026 W/mK. A PIR tábláé λ=0,022- 0,026 W/mK közötti értékekre tehető átlagosan. A logika nekem ebből azt hozza, hogy a levegő bezárásával nem lehet λ=0,022 W/mK értéket elérni. Felvetődik a kérdés, ha nem levegő van bezárva, akkor mi? Amit te küldtél leírást abból az következik, hogy CO2 gáz van benne. λ=0,022 W/mK Akkor maradjunk csak simán a gáz szóhasználatnál, ami nem levegő :) Mindenesetre komoly mennyiségű szabadul fel belőle vágás közben 3-4 év után is.
Örülök, hogy megosztottad ezt velünk, mert mostanában kellene nekem is beszereznem az aljzatszigetelést és én is erre a III. osztályos PIR-re gondoltam, mert egy árban van a grafitos EPS100-al és a vizet sem "szereti". Nálunk 2 beton közé menne tehát: beton - GV35 - PIR - záró fólia - padló fűtés csövezés és estrich lenne a rétegrend.
Szerinted/szerintetek ebben a rétegrendben lassabb lenne vajon a gáz kiszökés?
"Ezzel a "szerintem nem jobb" szöveggel kb értelmetlen az egész további érvelés! :)"
Van egy olyan halvány gyanúm, hogy amikor én csak homályosan saccolgatok, még annak is sokkal több fizikai/tudományos alapja van, mint némelyik gyártó/szolgáltató "hivatalos" szövegeinek :)
Valószínűleg vastagság-függő a dolog, tehát a vastagabb táblák közepéből lehet, hogy csak 5 év múlva lóg meg a gáz. Lehet, hogy van valami szabály, mondjuk "évente 1 centi", tehát a 10 centi vastag csak 5 év alatt ürül ki teljesen :)
Ha a hab oldalát vastag műanyag fólia zárja le, az durván lassíthatja a jelenséget, egy vékony fém lemez pedig akár teljesen meg is akadályozhatja a gáz szökését, tehát a gyári szendvicspaneleknél a "1 centi per év" csak a panel széleinél érvényesül, a szélektől távolabb talán még 100 év múlva is ott lesz a hőszigetelő gáz.
Ez a passzívház duma csak volt amellett, hogy egyáltalán nem emiatt került képbe a pur esetemben.
A hőhídasságnál én arra értettem, hogy ok, 15 centi szarufaköz plusz 5 centi szálas a szarufa alján, de az ott csak 5 cm a hőhíd megakadályozására. Ha a szarufaközöket és a szarufák alját is befújják, akkor oda egy 50 centis pur sokkal jobban szigetel, mint egy 5 centis szálas, erre céloztam, hogy vastagságra nézve fajlagosan jobb. A szarufák alatt a megfelelő vastagságú párna lécezést, tartóvázat már előre fel kell tenni, és a gerendák alját így fújják meg. A szálasnál ugyancsak fel kell tenni a tartóvázat, szóval e tekintetben nem kapsz kisebb hőhidat. De lényegtelen is, mindkettőt meg lehet csinálni gányul meg jól is, kb ez lehet a lényeg.
Előfordulhat, hogy idővel kipárolog a pentán gáz. Gondoltam megosztom tapasztalatként a következőt: Vetem Zárt cellás III. osztályú PIR táblákat 2017 elején. Találtam gyártási adatot is. 2014-es gyártás volt. Mikor vágni (2017 vége felé) kellett elég rendesen pentángáz szag volt. Szerintem 2-3 évnél tovább őrzi meg a jó hőszigetelő képességét. Ettől függetlenül nagyon nem éri meg, max. ha más megoldás nincs.
Páratechnikailag részletesen átgondolt könnyűszerkezetes háznál (hőhidak, amelyek a fa szerkezetet sokkal gyorsabban megkárosíthajták, mint egy téglaépületnél), olyan megoldásokat kell alkalmazni, ami költségesebbek mind a téglaháznál.
Pl. OSB-t nem lehet alkalmazni a falszerkezet külső merevítésére. Légréseket kell beépíteni, azok kiszellőztetése mindig kérdéses.
Az, hogy miként építenek könnyűszerkeztes házakat, hogy azok költséghatékonyak legyenek (és hogy megérje megcsinálni is és megvenni is), nem mindig passzol az átgondolt részletekkel és csomópontokkal (jó lessz az úgy is...).
Ha nincs sose -1o fok alatti hőmérséklet- vagy ha vannak is, de rövid ideig tartanak, akkor ezek a páratechnikai kérdéseket el lehet hanyagolni, de elég két hét nagy hideg és tönkrevág mindent a 45 fok hőmérsékletkülömbség.
Ez hogy "a 10 az már a passzívházas elvárásokat teljesíti", ez nem érv, hanem egy kókány nagyduma.
A matek azóta már kijött.
A hőhidasságban a gyakorlatban nem mész semmire vele, hogy a jobb fajlagos hőszigetelés miatt vékonyabb is elég a hőhíd ellen. Ugyanis pont azt hozod érvnek a pur mellett, hogy elfér a gerendák között. Így viszont maximálisan hőhidas. Ha akarsz belőle a gerendák alá vagy fölé is réteget, akkor a "felhelyezése viszont sokkal könnyebb, kisebb macera" egyáltalán nem lesz igaz. A szálasból mindenképp kell 20centi, az a 15 centis szarufával 15+5 alakban felmegy, és máris kevésbé hőhidas.
A helyben szórt zárt cellás purhabok nagyon jó anyagok, de a hőszigetelési értékük a szórás után néhány évvel szerintem nem jobb kb 0,032 W/mK-nél. Márpedig ezeket a habokat éppen a HIHETETLENÜL jó hőszigetelési értékkel tudják eladni, leginkább balekoknak.
Persze az anyagnak vannak jó tulajdonságai is (helykitöltés, párazárás) ezért vannak olyan helyek, ahol profi szakember is ilyen habot alkalmaz(na, ha nem lenne ilyen marha drága :)
Plusz ott van annak az esélye,, hogy a szórással megbízott cég esetleg valami gyenge minőségű alapanyagot használ, még rosszabb esetben nyitott cellaszerkezetű habot kapunk zárt cellásként eladva (kivéve persze, ha nyitott cellás habot kértünk, mert van, ahova olyan kell).
Jó lenne egy párazáró fólia a hőszigetelés és a lakás közé, de ha a hőszigetelés padlás felőli oldala jól ki tud szellőzni (kiválóan átszellőző padlástér!), akkor nem lesz baj akkor sem, ha nem teszel párazárást alá.
A fogópárok miatt amúgy is problémás lenne utólag odatenni egy fóliát és az OSB is valamennyire párafékezőnk tekinthető.
Inkább az OSB illesztési réseknél felfelé megszökő meleg levegő fűtés-forintjai miatt aggódnék, de ha ezek az illesztési vonalak lelkiismeretesen le vannak glettelve, akkor emiatt sem fontos a fólia az osb tetejére.
"A sátor tető a szokásos sárga tetőfóliával + 15 cm. üveggyapottal van ellátva."
Aki a sárga (párazáró) tetőfólia alá közvetlenül odatett 15 centi gyapotot, az se nagyon tudta, hogy mit csinál :) Szedd le onnan ezt a gyapotot és terítsd le a födémre, annál kevesebb új üveggyapotot kell vásárolnod.
Pára miatt belülről kifele egyre jobb páraáteresztésű anyagokat kellene használni, ennek ellenére az összes könnyűszerkezetes házon belül van a gyapot a gerendák közt, kívül meg az eps hab, innentől csak akkor nem rohad el a szerkezet ha tökéletes belül a gipszkarton alatt a párazárás, ami azért oroszrulett.
Viszont ha belül van a szórt hab akkor onnan kifele nincs olyan anyag ami párazáróbb.
Padlásfödém szigetelés előtt állok, és ez ügyben kérném a segítségeteket.
Adott egy OSB lappal ellátott, majd erre rögzített lambéria rétegű, 15 méter hosszú és 4 méter széles nem járható padlás, amiben 12 cm magas fogópárok vannak, ez közé terveznék egy szintén 12 cm vastag ásványgyapot szigetelést, majd rá merőlegesen még egy 10 cm vastagságú réteget.
Az lenne a kérdésem, hogy az ásványgyapot alá szükséges tennem bármilyen pára áteresztő/pára záró vagy netán hőtükör fóliát, vagy tetőfóliát? Mivel alatta csak egy OSB réteg plusz a lambéria van, vagy inkább szabadon kellene hagynom lélegezni a házat. A sátor tető a szokásos sárga tetőfóliával + 15 cm. üveggyapottal van ellátva.
Olvastam többféle megoldást, de mindenki másként csinálta. Ha valakinek van tapasztalata ezen a téren, kérem ossza meg velem.
Esetemben 2008 -ban készült tetőről lévén szó, kiszáradás már pipa. Belső fújás lévén a gerenda kifelé szellőzhet. Ha külső fújás lenne, akkor meg ennyi erővel minden fából lévő bútor gombásodna benn a lakótérben a párától..de majd ez is le lesz fújjolva :D
Adott egy új építésű tető, a télen vágott faanyagból, ami nyers.
Kell neki 3 év, hogy szép lassan kiszáradjon. Ehhez egy szellős padlás kell, vagy nagyon gondosan megoldott kiszellőztettése a héjazatnak. Dupla légréssel. Ha ez meg van oldva, akkor jöhet a fújás.
De ha nincs, akkor mégis hogyan távozik a nedvesség a faanyagból? Ha 18%-os relatív páratartalom felet felett marad, akkor 2-3 év alatt begombásodik, aztán elkorhad.
A szálas páraáteresztő hőszigetelésnek van egy épületfizikai vonzata is.
Ez a fújás nagyméretű ipari csarnokok, istállók lemezhéjazatának (vagy másfajta könnyű héjazatnak) hőszigetelésére való, mert gyorsan kivitelezhető, nem kell az egész épületet felállványozni és nem hagyja felmelegedni a lemezhéjazatot nyáron, olyan színtre, hogy még éjjel is nagyon meleg legyen a csarnokba, ha egyáltalán nincs légmozgás.
A belső szigetelésnél a szarufákra nincsen ráfújva a hab (13. oldal). Amúgy a bemutatott megoldások nagy része külső oldali szigetelésről szól. Olaszországba láttam ilyen házakat, belül látszó faszerkezet, lambériával, légrés, fólia, arra OSB, fújt hab, ellenléc hosszú csavarokkal rögzítve a szarvazathoz, cserépléc és cserép.
Talán ugyanezen számítás alapján bármelyik λ=0,042 W/mK vagy annál jobban hőszigetelő (kisebb lambda értékű) anyagból 20 cm eléri az említett 0,21 W/m2K értéket. Mindegy, hogy szálas vagy sem...
Lehet már látom a m és m2 miatt majd osztottad 10-el. Melyik szálas tud amúgy 20 cm vastagságban 0.21 W/m2K értéket? Ilyen anyagról van linked ahol ezt írják? Kíváncsi lennék rá ha tényleg tudja ezt ezzel a vastagsággal.
Én ebben nem vitázom, amit megtekintettem purhabos magáért beszélt. A szálasból a tervező minimum 30 cm javasolt. Nem passzívhoz, hanem csak egy sima energetikai megfelelőséghez. De szerintem ez is olyan mint a benzines vagy diesel vita. Mindegyik mellett vannak érvek ellenérvek, és mindenki próbálja az igazát bizonygatni, hogy az a jobb. A purhab nekem az élőben tapasztaltak alapján szimpatikus, tény hogy drágább, de ahogy az elején is írtam ez esetemben nem volt döntő szempont. Ami esetleg kicsit zavar, hogy tény, nem természetes anyag. A felhelyezése viszont sokkal könnyebb, kisebb macera.
A gerendák hőhidasságával egyetértek, de ez mindkettő esetén fennáll. Fajlagosan kisebb vastagságon jobb hőszigetelést tudó anyaggal viszont ezeket kis vastagságon is könnyebb szigetelni.
Azt mondjuk megírhatnád, ha időd engedi, hogy a 10 cm vastagságra a 0.021-et miért 10-el szoroztad és nem osztottad? Minél vastagabb szigetelés, annál rosszabb hőszigetelés??
Vigyázz, mert Te is megkapod itt a frankó irányt a megfelelő stílusban jó magas lóról.. :D
Vannak itt páran akiknek nincs más mint kőzetgyapot meg üveggyapot, és minden más szar. Ma voltam egy purhabos kivitelezést megnézni, hát élőben ez baromi jó. Ez szubjektív, szóval nem rábeszélni akarok bárkit is, ez csak egy tapasztalat. Amúgy abban igazad van, bármilyen vastagot fújnak zártcellásból is. Kókányolók persze vannak, de kb annyian mint a szálas szigetelést végzőknél. Amúgy 8-10 centi zárt purhabnál már nincs értelme többet tenni a szarufák közé, a 10 az már a passzívházas elvárásokat teljesíti. Ez a hőszigetelő képesség szálasból igen drága verziót választva min. 30 cm vastagságnak felel meg..Nem szeretnék vitázni ezen, keressen rá erre mindenki akár neten, ha élőben nem néz meg egy ilyet, mint én.
Az, hogy drága, ez van. Nekem tetszik, hogy biztosan tömít, nem munkaigényes a beépítése mint a szálasoknak, nem penészedik, nem fúj át rajta a szél, stb.
Na de nem akarok itt vitába keveredni szóval nem folytatom, lehet Te is jobban jársz ha nem veszed fel a fonalat, sajnos a purhabot itt ahogy látom elvből elítélik.
Az alábbiban szeretném kikérni a véleményeteket: pinceajtó csere után a tok minden oldalát érdemes pur habbal kifújni? A régi ajtót ki kellett vésni, így alul eléggé sérült a meglévő beton, amit most majd helyrehoznék. A küszöbnél elég csak betonozni és csak a két oldalán és a tetejénél lévő réseket kifújni?
Üdvözlet mindenkinek.Padlásfödém 20cm gyapottal boritva,palatető(elég jól zár).Mastermax strart(páraáteresztő)fólia megfelelő rá?Illetve melyik oldala kerüljön a gyapot felé(alulra)?Átfedést kell alkalmazni?
A BASF által megadott 0,028 W/mK hővezetési értéket is egy kissé fényzettnek érzem (valószínűleg csak az első években igaz, amíg a hab gáztöltete levegőre nem cserélődik), de sokkal közelebb áll a valósághoz, mint az átlagos hazai purhabos cégek vákuummal töltött NASA aerogélt megszégyenítő hővezetési értékei :)
Egy építész elolvashatja, de nem azért, hogy ettől kezdve megváltozzanak a fizikai ismeretei, hanem azért, hogy egy jót derüljön.
Egy építész (remélhetőleg) tisztában van a poliuretán hab fizikai jellemzőivel, különös tekintettel arra, hogy a helyben szórt purhab belsejében nem vákuum van, hanem normál (1000 mbar) légköri nyomás, plusz a hab belsejében lévő hőszigetelő gáz néhány év alatt normál levegőre fog lecserélődni (a zárt cellás habban is!), ettől kezdve a purhab gyakorlatilag semmivel sem lesz jobb mondjuk egy jó minőségű XPS habnál (feltéve, hogy sikerült tömörre fújni és nincsenek benne üregek ;)
A legtöbb purhab szóró cég titkos információként kezeli a használt alapanyag gyártóját és pontos típusát, gondolom nem véletlenül, mert egy kínai vagy ukrán alapanyag gyártó nem szülne túl nagy bizalmat a potenciális ügyfelek körében. Még azt is el tudom képzelni, hogy egyesek még közülük közülük is BASF feliratú hordókkal dolgoznak ;)
"talán Ők voltak az egyik legdrágábbak, de legalább nem akartak semmi hülyeségről meggyőzni"
Lehet, hogy kifogtad az egyetlen korrekt céget.
Meg tudod mondani, hogy a BASF honlapján hol tekinthetők meg a nálad alkalmazott hab hőszigetelési jellemzői?
"egy fújásnyi réteg 2-3cm vastag lesz, ahogy kifújták fél percen belül por száraz és mehet rá a következő réteg"
Amikről én tudok, ott egy fújás 7-8 centi, viszont szó sem lehet második rétegről fél perc múlva.
"te viszont szimplán elvből hülyeségnek tartod és úgy fikázod, hogy valójában ismernéd :P :)"
Egy szóval sem fikáztam. A helyben szórt purhabok nagyon sokoldalú anyagok, feltéve, hogy az ügyfél nincs átverve a hab tulajdonságai kapcsán és a tényleges fizikai jellemzőkhöz képest reális áron kerül a helyére. Na ez utóbbi két feltétel nem szokott teljesülni, EZÉRT nem alkalmaznak a hozzáértők szórt purhabót csakis ott, ahol semmi más megoldás nem jöhet szóba.
"Én engedélyeztem a flasht. Szeretek veszélyesen élni. :))"
Nekem is van nem munkára használt rendszerem, abban mindent szabad, akár még vírusokkal is játszhatok :)
"A legfontosabb pedig "árajánlat kérése" kódnéven van kizárva a játékból."
Köszönöm, hogy megnézted, legalább nem idegeskedem, hogy lemaradok egy érdekes termékről. Mert aminek nincs ára a honlapon, az a termék számomra sem létezik :)
Régóta keresek vékony műanyag (infravörös sugárzás számára átlátszó) mennyezetet, de sehol semmi komoly. A végén kénytelen leszek magam feltalálni és legyártani ezt is :)
"Nincs korlátozva a vastagság, pl szalufák közé ahova nem tudsz 40cm gyapotot tenni, jó lehet, amennyiben pénz nem számít."
20 cm üveggyapot helyett 20 cm purhab 10x-es áron? Ami 40 cm üveggyapotnak felel meg? Hány év alatt térül ez meg? 30? 100?
Ha pénz nem számít, akkor is teszek inkább 20 cm üveggyapotot és nem zavar, hogy 5-10%-al nagyobb a fűtésszámlám, mintha elköltenék (jó) néhány misit purhabos szigetelésre.
De ha tényleg nem számít a pénz, akkor veszek/építek másik házat. Vagy elköltözök vmelyik görög szigetre...
(A kőzetgyapot szálas anyag révén a gravitáció hatására összeesik, elmozdul. Ezt a folyamatot a por és a víz méginkább felgyorsítja. Ezáltal a szigetelőanyag veszít a teljesítményéből. A szálas anyag másik nagy hátránya, hogy a szél átfúj rajta. Márpedig ha a hideg levegő elér a lakótér burkolatához, a hőszigetelő anyag nagyon keveset ér.)
Nem vagyok hab forgalmazó, sem érdekelt... és amit írtam hozzászólást, ha végigolvastad én sem javallom a mértéktelen használatát, mert irreálisan drágának tartom. Nem hiszem, hogy ilyen f@sz stílusban írtam volna neked, de azért próbálok reagálni, amire tudok.
"Úgy tudom, hogy maximum 7-8 centi vastag réteget tudnak fújni."
Bármilyen vastagságot tudnak fújni, 100métert is. Nálam BASF alapanyagot használtak, lezárt hordóban érkezett. Előtte sok helyen körbenéztem, egyik cég nagyobb kóklernek tűnt, mint a másik, akiknél végül kikötöttem, talán Ők voltak az egyik legdrágábbak, de legalább nem akartak semmi hülyeségről meggyőzni. Két komponensből áll a cucc, amit fújás előtt egy géppel felmelegítenek, majd szórópisztolyos megoldással felhordják a felületre. A pisztolyt teljesen folyékony állapotban hagyja el az anyag (kb mintha étolajat fröcskölnének szét), a felületre érve néhány másodperc alatt dagadni kezd. Fejből meg nem mondom de egy fújásnyi réteg 2-3cm vastag lesz, ahogy kifújták fél percen belül por száraz és mehet rá a következő réteg. Ezek teljesen összeolvadnak és így bármekkora vastagság elérhető.
"Reális áron (és reális műszaki adatokkal) nagyon jó és sokoldalú hőszigetelő anyag lenne. De a helyben szórt purhab most olyan, mintha a Suzuki Swift ára 25 milió Ft lenne és azt mondanák rá a kereskedők, hogy 300 km/h a végsebessége ;) Finoman fogalmazva: az ügyfeleik között NAGYON-NAGYON kevés a hozzáértő szakember, nem véletlenül ;)"
Én nem akarom védeni ezt az anyagot, de nekem úgy tűnik, hogy te viszont szimplán elvből hülyeségnek tartod és úgy fikázod, hogy valójában ismernéd :P :)
Egyébként, ahogy előző hozzászólásban le is írtam, a légtömörség egyszerű elérése miatt választottam, plusz mert kíváncsi voltam, plusz mert tapasztalatlan... Egy normál családi ház tetőterébe ezt óriási pazarlásnak tartom befújni... Hacsak! Nincs korlátozva a vastagság, pl szalufák közé ahova nem tudsz 40cm gyapotot tenni, jó lehet, amennyiben pénz nem számít. A légzárás miatt viszont kiváló... nem lehet elb@szni, nem sérülékeny stb. Sőt nekem az alap oldalára is bevált a földbe, mivel szintén elb@szhatatlan, tökéletesen rajt lesz a betonon.
Azért írtam, hogy BASF, mert sok egyéb más gyártó is van a piacon, sőt az igazi "garázsszélhámosok" összekeverik a nyílt és zártcellás alapanyagokat, mert a kedves vevő úgyse tudja mi is van odafújva... A BASF adatai szerint a zárt cellás ~0,021W/mK (ha egyáltalán igaz) míg a nyílt cellásé 0,04W/mK. Nyomásra a zárt 210kPA-t tud (ez utóbbi reálisnak tűnik, mert érzésre olyan merev, mint egy 300-as XPS).
"Vagy egyetlen tervező se mondott ilyet, csak hülyéneknézés van folyamatban?"
Így van, aljas indokból elkövetett hülyéneknézés :D (Szfvári tervező, de ettől még a tervező is mondhat hülyeséget, mint írtam sem egyetérteni, sem cáfolni nem volt szándékomban)
"Na erre mondja a magyar nyelv, hogy ordas hazugság. Fogadjunk, hogy nem tudod megmutatni, hogy honnan származik ez az információd."
Te végigolvastad amit írtam, vagy csak belenéztél a mondatba és már válaszoltál is? :) Nem, nem hogy nem tudom megmutatni, nem is akarom, mivel eleve kételkedem benne.
Én engedélyeztem a flasht. Szeretek veszélyesen élni. :))
Nem sok értelme van.
Bélyegnyi képeket lehet nézegetni magazin stílusban. A legfontosabb pedig "árajánlat kérése" kódnéven van kizárva a játékból.
Nálam aki szégyenli az árait és/vagy nem vesz annyi fáradtságot, hogy legalább a keretszámokat megadja -aztán ha nagyon extra igény van azt majd megbeszéljük- az komolytalan.
XXI. századot tapossuk, nem megy már ez a stílus. Persze lehet olyan magas is az ár amiből elég egyetlen madár egy évben.
"Nem hiszem hogy olyan nagyon hiányzik nekik az a kb. 17 db paranoid informatikus"
A flash-t (java-t és számtalan egyéb veszélyes plugint) letiltó "paranoid" informatikus szerintem egy picivel több van 17-nél,
és 17-nél SOKKAL több számítógép van a kezelésükben.
Ha a honlap megrendelője tudná, hogy aki csinálta, az lusta volt "kerülő utat" csinálni a plugin nélküli böngészők számára, valószínűleg pofán vágná azt, aki webes szakembernek hazudta magát neki :)
"Én tavaly a szeglemezes födémet fújattam ki zártcellással ~15cm vastagon"
Úgy tudom, hogy maximum 7-8 centi vastag réteget tudnak fújni.
- Nálad olyan technológiát alkalmaztak, amivel egyből 15 centit is lehet?
- Vagy két rétegben fújták?
- Vagy fújtak 7 centit és leszámláztak 15 centit?
"Maga a cucc nem rossz"
Reális áron (és reális műszaki adatokkal) nagyon jó és sokoldalú hőszigetelő anyag lenne. De a helyben szórt purhab most olyan, mintha a Suzuki Swift ára 25 milió Ft lenne és azt mondanák rá a kereskedők, hogy 300 km/h a végsebessége ;) Finoman fogalmazva: az ügyfeleik között NAGYON-NAGYON kevés a hozzáértő szakember, nem véletlenül ;)
"már sokadszor hallom (pl passzívház tervezőtől is), hogy a szálas anyagoknál áramlik a levegő,"
A szálas anyagok legalább egyik oldalán van egy (légmentes) párazáró réteg. Áruld el légy szíves, hogy melyik passzívház tervező állította neked azt, hogy azon átfúj a szél? Vagy egyetlen tervező se mondott ilyet, csak hülyéneknézés van folyamatban?
"Ááááálítólag és fogalmam sincs igaz vagy sem, a pl 10cm valóban minőségi zárt cellás pur hub hőszigetel annyit, mint 40cm (0,039) szálas"
Na erre mondja a magyar nyelv, hogy ordas hazugság.
Fogadjunk, hogy nem tudod megmutatni, hogy honnan származik ez az információd.
És abban is mernék fogadni, hogy ezen csodahabfújók egyike sem képes felmutatni egyetlen hiteles mérési jegyzőkönyvet sem, amelyen az őáltala fújt hab csodálatos hőszigetelési értékei megtekinthetők.
az én böngészőm meg van annyira intelligens, hogy engedélyezni tudom egy alkalomra/bármennyire (Firefox) ;-)
Amúgy igaz, már nem annyira menő a flash, ideje lenne átprogramozni.
Attól még a feszített fólia álmennyezet, bármilyen színben, akár képet megjelenítve, elég jól tud kinézni ;-)
(röviden: profilos sínt szerelnek fel a oldalfalakra, amikbe belehúzzák az előre méretre elkészített fóliát, mindezt a gázzal magas hőmérsékletre felfűtött helyiségben, majd normál szobahőmérsékletre visszahűlve megfeszül.)
"Durva (nagyon) terméskő felületű lábazat esetén mi a teendő az aljzat szigetelés felragasztása előtt?"
Nem egészen tiszta, hogy mit értesz "aljzat szighetelés" alatt. Lábazati hőszigetelést nem csak sima felületre lehet feltenni (nem baj ha üreg marad mögötte), vízszigetelés viszont nem árt ha egyenes felültre kerül (sima vakoló habarcs) máskülönben kilyukadhat.
"A terméskövek közötti habarcs esetleg felvett kapilláris úton talaj nedvességet, ami fent el is elpárolgott folyamatosan. Ezzal a nedvességgel mi lesz a szigetelés után?"
A falban lévő vízszigetelés vonala alatt bármi bármeddig lehet nedves, felette tartósan soha semmi. A (levegőben lebegő) pára viszont nem (folyékony) nedvesség és nem írtad, hogy a kérdésed melyikre vonatkozik.
A plafol.huhonlapja helyén egy hibaüzenet fogad: a böngészőmben nincs flash plugin. Innen üzenem a honlap fejlesztőjének: ezen a számítógépen nem is lesz soha (biztonsági okokból). A fejlesztő jól megszívatta a megrendelőt, megoldotta, hogy a potenciális ügyfelek egy része ne lássa a honlapot :)
1) Durva (nagyon) terméskő felületű lábazat esetén mi a teendő az aljzat szigetelés felragasztása előtt? Sima vakoló habarccsal síkra húzni, vagy a lábazat miatt valami speckóbb cucc kell?
2) A terméskövek közötti habarcs esetleg felvett kapilláris úton talaj nedvességet, ami fent el is elpárolgott folyamatosan. Ezzal a nedvességgel mi lesz a szigetelés után? Mert gondolom a talajból ugyan úgy veszi fel azután is. Eső nem éri a lábazatot csak ha nagyon fúj a szél, annyire kilóg körbe a tető. Viszont ha nagyon akarom akkor egy keményebb dologgal elég jól lehet kapargatni a könnyen porló habarcsot. (közben látszik szinte mindenhol 1-2-3 réteg kátránypapír, és belül semmi nedvesedéses dolog sem volt még) Van egy pici félelmem nehogy a nedvesség valahol belül jelenjen meg, ha kifelé nem tud párologni.
Sziasztok . Mennyi a reális négyzetméter ár mostanában hőszigetelés színezésnél a munkadíjra ? Amit nézem képeken , az a dörzsölt , de fügőlegesen legyenek bnne a csíkok . A kapart és a dörzsölt között szokott lenni külömbség munkadíjban ?
Érdekes ez a purhab téma... Én tavaly a szeglemezes födémet fújattam ki zártcellással ~15cm vastagon, több okból is. Ebből az egyik, hogy nulla tapasztalatom volt :D a másik, hogy építünk e mellé mégegy házat, így kísérleteztem is. Maga a cucc nem rossz, egyrészt nálam brutál nagyon megmerevítette a födémet (bár hogy kellett volna e azt nem tudom :D ) mondjuk most járható a felület, ugyanakkor meg minek, mert nem megyek fel :) Én azért választottam, mert a légtömörséget úgy láttam ezzel érem el a legkönnyebben, plusz elvileg egész jól szigetel, valamint így a fólia is kimaradt. Hogy baromság vagy nem azt nem tudom, de már sokadszor hallom (pl passzívház tervezőtől is), hogy a szálas anyagoknál áramlik a levegő, tehát a hőszig értéke nem vethető egyértelműen össze a száraz számok szerint. Ááááálítólag és fogalmam sincs igaz vagy sem, a pl 10cm valóban minőségi zárt cellás pur hub hőszigetel annyit, mint 40cm (0,039) szálas, miközben ha kiszámolom a kettő U értékét, akkor a 40cm-nek sokkal jobbnak kellene lennie, fene tudja nem értek hozzá.
A 15cm purhab-ra közben tettem még 20cm gyapotot azért, biztos ami biztos :) Viszont, ha most újra csinálnám, akkor a habból maximum 5cm-t fújnék be. A szeglemezes tetőteret tényleg frankon kitölti, és a légtömörség is könnyen érhető el vele, de minden további centi pénzkidobás szerintem is... Tehát 5cm aztán inkább rá a 40cm gyapot. És még így is kurvadrága.
Ahol korlátozott a szigetelés vastagsága és a maximumot akarjuk kihozni, valamint pénz nem számít, oda most talán a pur a legjobb.
Szeretnem meguszni ugy 40nm plafon gletteleset, valamilyen ragaszthato, esetleg kulon vazszerkezet nelkul felfurhato panelek formajaban. Ha visszhang gatlo funkciojuk is van, ugy megjobb. az a baj, hogy barmit talaltam eddig, az mind minimum 5000 ft/nm tol indult. Es/vagy komoly aladolgozast igenyelt. Az 50x50-es habpanelt viszont nem szeretnem.
Tévedsz, nem így jöttem ide, de mindegy is.. Én nem megyek bele ilyen személyeskedős vitába, ráadásul messziről kerülöm is az olyan szakikat, akik magas lóról osztják az észt. Részemről téma lezárva, lehet még vergődni rajtam meg fikázni, mert gondolkodom meg vannak tapasztalataim, és nem csak vakon hiszek mindenki elmondásának. Amúgy az üveggyapot kapcsán, persze csóróság nagy úr, persze hogy szar a háromszor annyiba kerülő purhab. :)
Jó oda még a helyben szórt purhab, a vákuumpanel, de vannak pl formahabosított speciális tetőszigetelő EPS modulok is, gyári cseréptartó bütykökkel.
A kérdező viszont nem írta, hogy lottómilliomos vagy politikus lenne, tehát valószínűleg nem mindegy neki, hogy mennyibe fog kerülni :) Ha van számológépe (és ért is a használatához :) akkor valószínűleg úgyis üveggyapot lesz neki a tetőben.
"Alul terméskő van - valószinüleg egy pince volt régen- , azt is kell szigetelni, ha a felső rész kap szigetelést?"
Ne magát a házat hőszigeteld, hanem a benne lévő fűtött lakóteret. A fűtetlen részeket/szinteket nem kell hőszigetelni, csak annyira, hogy ne lopjanak hőt a fűtött résztől.
Nem úgy néz ki a képen lévő ház, mintha gondos tervezés eredménye lenne. Feltételezem, hogy a ferde tetősíkban lévő hőszigetelés is igen vacak, márpedig annak a rendbehozatala NAGYON nem olcsó feladat lesz, ha már be van építve a felső szint is: cserép leszed, tetőléc+fólia leszed, szarufa magasítás, rendes hőszigetelés, új (páraáteresztő) fólia, tetőléc visszarak, cserép visszarak... csak ez önmagában hét számjegyű összegbe kerülhet.
Nem csak üveggyapottal lehet szigetelni ferdetetőt.
Lehet alkalmazni : DELTAROCK + MULTORICK -t.
Vagy forditott rétegrend esetén akár XPS -t
A lényeges dolog a ferde tetőnél a szigetelőanyag ára és az anyag sürüsége. Minél sürübb, jellemzően annál jobban megtartja az eredeti formájat. A sürüség nővekedésel a fajlagos Nm/ára is nő az anyagnak.
Meg kell nézni mindig, hogy a gyártó mire ajánlanja a hőszigetelő anyagot. Nem csak az ár alapján dönteni és vásárolni.
Személy szerint én DELTAROCK+Multi rockot -t használtam. Nincs probléma.
Ezt csak azért irtam le hogy legyen más vélemény is és legyen jó napja Atesznek :)
Atesz úgy jött ide, hogy eldöntötte, hogy az üveggyapot egy szar, mert 15 év alatt lelapul és azért jött ide, hogy támogassuk ebben a hitében és mondjuk el neki, hogy mit alkalmazzon helyette.
De most Atesz szomorú, mert itt mindenki a gyapotot javasolja neki.
Atesznek most azt kell eldöntenie, hogy kinek higgyen: annak a haverjának, aki nem egy, hanem kettő tetőt is megbontott és mindkettőben lelapult gyapotot talált, vagy egy egész fórumnak akik kórusban azt mondják, hogy ha a gyapotot nem hülye építi be, akkor nem lesz semmi baja.
Így látatlanban másodszorra én egy hozzáértő felkeresését illetve a szakmák kitanulását ajánlottam.
Sajnos azt kell mondanom, hogy a kérdéseiből felmérhető jelenlegi hozzáértésével egyáltalán nem tudnám azt javasolni, hogy felelősséggel döntsön... Azt még ajánlanám, hogy előbb legyen terve, mint kivitelezője. A pontos terv segítségével sokkal többet lehet spórolni, mint annak az ára. A kivitelező abban érdekelt, hogy minél drágább és számára egyszerűbb legyen a kivitelezés. A tervezőnek ez nem érdeke.
Ha nem kőműves, bádogos és ács vagy, meggondolandó így kívülről... De én sem ezeket a szakmákat űzöm, csak úgy ránézésre... Amennyiért megveszed, kb annyi meg legyen még a bugyellárisban a folytatáshoz. Persze szerintem. Kívülről látva eléggé igénytelen népek lakják. Meglepne, ha a belbecs mást mutatna. Az ajándék csónak ne csábítson el, lehet, az is lyukas.)
Előrebocsátom, nő vagyok! A linkelt képen látható részben gázszilikát? blokkból épitett ház vásárlásán gondolkodom. Nem veszélyes ez az anyag, szigeteléskor mire kell ügyelni, ha mégis ..? Alul terméskő van - valószinüleg egy pince volt régen- , azt is kell szigetelni, ha a felső rész kap szigetelést? A ház lakott , és kb 25 éves a falazat. Mit gondoltok? Teljesen tanácstalan vagyok. Köszönöm a segitséget.
"A belső szigetelést én találtam ki pár éve, mivel éveken át nem volt semmi hajlandóság a lakóközösség részéről a külső szigetelésre"
A többi lakó hülyesége még nem ad felmentést a fizika törvényei alól. Ha csak telefonon, csak húsz másodpercig percig beszéltél volna egy építésszel lebeszélt volna erről.
"Na, ilyenkor mit lehetett volna tenni?"
Elköltözöl magasabb IQ-szintű házba vagy fűtesz szorgalmasan addig, amíg a többi lakó is rá nem jön, hogy nekik is érdekük a hőszigetelés. De AKKOR SE HŐSZIGETELJ BELÜLRŐL ha mindenki hülye a házban.
"A hiba elhárítása után lehetséges, hogy az a fal is ki fog száradni?"
Mivel az eps páraáteresztő anyag, ezért ott is ki fog száradni a fal. Persze lehet, hogy hónapokig fog tartani.
"Szag, penészesedés várható?"
Dohos szag és penészedés is várható, de csak addig, amíg ki nem szárad. Ahol belül is van hőszigetelés, ott a hőszigetelés alatt minden télen újra-vizesedhet a hideg falad peches esetben, ezért ott minden télen várható a penészedés. A belső hőszigetelés mögött a fal hideg, a hideg falon a lakáslevegő párája lehűl és vízzé csapódik ki. Enek a víznek örül a penész. Ha a falfelület nem lenne hideg, akor nem vizesene és nem penészedne. A falfelületet a lakás levegője tartaná jó melegen, ha nem zártad volna el tőle a meleget a belső hőszigeteléssel.
Minél több hőszigetelés van a falon kívül, annál kisebb az esély arra, hogy a 2 centi belső hőszigetelés bajt okozzon. 10 centi mellett már megbízhatónak tűnik a dolog, de én inkább hozzáspórolnék még pár száz forintot négyzetméterenként, hogy ne csak 10 centi kerüljön a házra.
Üdvözlet.Az általunk vásárolt házban a két szoba külső falait ez előző tulaj 2cm nikecell táblákkal boritotta,glettelte és festette le(amúgy szép sima felület.Mivel a tavaszal 10cm eps lesz feltéve(szilikát-kism.tégla vegyesen),szerintetek maradhat e a 2cm belül(mivel szerintem semmit nem ér a szigetelése)vagy le kellene szedni?
A belső szigetelést én találtam ki pár éve, mivel éveken át nem volt semmi hajlandóság a lakóközösség részéről a külső szigetelésre. :) :(
Amikor megcsináltattam belülről, rá néhány hónappal hirtelen mindenki azon volt, hogy mégis legyen a ház kívülről is szigetelve.
Na, ilyenkor mit lehetett volna tenni? A saját szigetelésem után persze elleneztem a külső szigetelést, de hát egyedül voltam. Kidobtam a pénzt a belső szigetelésre és még meg is szívtam...
Aztán jött a külső szigetelés és a beázásnak meg van az oka. Felülre, a tető vonalába egy kb 10-12 cm széles bádog peremet vagy párkányt csavaroztak oda néhány helyen a szigetelés fölé, csak éppen ez befele lejt (jellemző a kivitelezés módjára) és a tömítés a fal és a párkány között "eltűnt" vagy lehet, hogy nem is volt. Lassan folyamatban lesz a hiba megszüntetése, ha minden jól megy.
De én még mindig ott vagyok a falammal, ami kívülről és belülről le van szigetelve és közte óriási valószínűséggel ázik - ázott a fal már legalább másfél éve, csak először nem gondoltam az előbb leírt kivitelezési baklövésre.... Azon az oldalon másnál is csúnyán beázott mindenhol, de csak nálam van belső szigetelés.
A hiba elhárítása után lehetséges, hogy az a fal is ki fog száradni? Szag, penészesedés várható? Mit csináljak??
"kívülről 10 cm-es szigetelés mellett - rossz kivitelezés miatt - felülről sajnos beázott a fal."
Feladat: ázás okát megszüntetni, a fal meg majd idővel kiszárad.
"van 5 cm-es szigetelés belülről, így a beázás azon a falon nem látszik,"
Valószínű feladatok: belső hőszigetelést kitaláló egyént elmeorvoshoz küldeni, belső hőszigetelést sürgősen letépni (kapjon a fal meleget a lakástól), falat szakemberrel megvizsgáltatni (az a fal akár le is omolhat a belső hőszigetelés által okozott fagykárok miatt).
Van olyan üveggyapot, ami jó a ferde síkba. Pld. az Ursa oldalán találsz adatlapot, sőt keresni is lehet aszerint, hogy hova tennéd: https://ursa.hu/magasteto
nekem a régebbi DF39 van, adatlapja szerint alkalmas ferde síkba. még nem vettem észre, hogy összeesett volna..igaz, nem is látom :))
Érdeklődnék, mi várható és mi lenne a teendő a következő esetben?
Egy kívülről 10 cm-es szigetelés mellett - rossz kivitelezés miatt - felülről sajnos beázott a fal. Az egyik helyiségben belül málik le a fal, a másikban viszont van 5 cm-es szigetelés belülről, így a beázás azon a falon nem látszik, viszont a két helyiség között lévő falon felülről lefele és befele húzódik.
Ahol málik, gondolom, le kell majd kaparni a vakolatot, de mit lehet tenni a másik falon, ahol a két szigetelés között ázik a fal?
"bontottak ki most ilyet, mert 10 illetve 15 év után összeesett, átszelelt, na meg penész is volt itt ott rajta. A purhabos ugyan drága, de legalább rendesen zár, ès idővel talán nem keletkezik közte rés."
Senki sem állította, hogy a gyapot akkor is kibír ezer évet, ha hülyék építik be hülyén :)
Ha a a helyben szórt purhabon kívül a másik lehetőséged az, hogy a hőszigetelésedet hülyék fogják tervezni és még hülyébbek beépíteni, akkor teljesen igazad van, ha inkább egy SOKKAL drágább hőszigetelési módszert választod, még akkor is, ha azzal csak gyengébb hőszigetelést lehet megvalósítani.
"hangszigetelés kellene inkább lényegében"
Kiváló födémbe való hangszigetelő anyagok vannak, így keresd: lépszzaj csökkentő
Ha még háromszor megkérdezed, még legalább három különböző választ fogsz kapni.
Kaptál már tőlem, kapsz majd még a következő nickeketől: “rolleresrobi”, ”cukrászjani”, “mekkelek”, “baktervoltam”. Kinek hiszel majd a végén?
Keress egy olyan építészt/statikust akiben megbízol. Kérj rá tervet, az alapján építsd meg. Így lesz felelősségvonzata is a dolognak. Ja, fizetni azt kell érte, vagy kitanulod a szakmát...
A tetősík szigetelésére a kőzetgyapotban vagy üveggyapotban nem igazán bíznék. Két helyről is bontottak ki most ilyet, mert 10 illetve 15 év után összeesett, átszelelt, na meg penész is volt itt ott rajta. A purhabos ugyan drága, de legalább rendesen zár, ès idővel talán nem keletkezik közte rés..
Na de ma épp sikerült beszélnem a "környezettudatos" tervezővel, aki szerint a kőzetgyapot meg az üveggyapot a király a purhab az szar.., azon átfúj a szél. Hát innentől kezdtem úgy érezni, hogy nem ő lesz az aki tervezni fog.
Amúgy a födémmel kapcsolatban egyetértek, hangszigetelés kellene inkább lényegében. Van esetleg rá javaslatod? Kb. 20 cm magas teret kellene a födémben kitölteni vagy kezdeni vele vmit.
Szerintem kérdezz meg egy normális építészt. Ha kilyuggatod a fóliát, akkor az ott szét is rohadhat.
Nem gyapot kell a padló alá, hanem hanggátló rendszer. Ez egy komplett rendszer, ami ha hibádzik, akkor szar lesz. Ahol rés van, ott ,,átmegy'' a hang. Hogy oldod meg pl. az oldalainál?
Az eddigi tanácsokat köszönöm, lassan úgy látszik meglesz a szigetelés mikéntje.
A szarufák között a tetőlécek alatt most párazáró fólia van (olyan kukazsák fekete fólia kicsit megerősítve), ami nem is túl jó minőségű szerintem. A tető síkjának szigetelésére a zárt cellás szórt purhab mellett döntöttünk, így a szarufák közét a purhabos szerint ki kell tölteni valamilyen olyan felülettel, amire biztonsággal felhordja az anyagot. A fent lévő fólia a szórt anyag hőmérséklete miatt nem biztos, hogy nem károsodna, így a szarufák közé be lesz vágva 0,5 cm vastag vagy OSB vagy MFP lap, melyet a fóliával együtt belülről odacsavarozunk néhány ponton a tetőlécekhez. Így a szarufák közti tér lesz kifújva 8 cm -es zárt cellás purhabbal a tetőtérben mindenhol. Ez adná a tetősík szigetelését. Erről esetleg vélemény?
A födémre még nincs végleges elképzelés. Az egyik megoldás, hogy kőzetgyapottal feltöltjük és utána arra a járható réteg. Kérdés, hogy hogy és hová tud kiszellőzni majd, kell-e ilyenkor fölé párazárás, mert egy részen lesz a tetőtérben vizes blokk is.. A másik megoldás, hogy oda is fújatunk 4-5 cm zárt cellás habot és akkor az ott egy lég és vízzáró réteg. Ez utóbbi már talán túl bezárná a tetőteret átszellőzés szempontjából. Jöttek még ajánlatok, hogy töltsük ki perlitbetonnal vagy épp EPS-el, stb. Ebben kérnék egy kis segítséget, hogy fűtött tetőtér esetén, melynél a tetősík egész jól le lesz zárva purhabbal, a födémbe mi lenne a legcélszerűbb a vb gerándák 15 cm-es magassága és az arra kerülő fa pallóváz 5 cm -es magassága közti tér kitöltésére? Kőzetgyapot vagy más? Esetleg hagyjuk üresen?
Örülök, ha találok olyan vállalkozót, aki el tudja idén vállalni és jó minőségben dolgozik. Hogy van e saját állványa, vagy sincs, az mondhatni mellékes, csak jó lenn tudni előre, hogy kb. milyen összegre számíthatok. De 10-15 Ft közé tettem a m2 árat készre.
Nem csak a hőszigetelés, hanem a térkitöltés és a hangszigetelés.
A Bp. emeletes házakban a 40 évek előtt rendszeresen alkalmazták a salakot az emeletközi födémekben térkitöltésre a homok helyett mert annál lényegesen könnyebb.
Egyik rokonnál az egér bányászta ki. Ő az elsőn lakott a 4 emeletesben, tehát hőszigetelés funkciója eleve nem lehetett. Ja az egér pedig az albérlője volt !!
inkább az az eddigi tapasztalat,h az építész 1. fogalmatlan az árakat tekintve, még a saját projektjét illetően is, ebből adódóan 2. úgy tervez,h pénz nem számít...
Ismerősnek késő ősszel kicsivel 13eFt alatt jött ki visszaszámolva fal m2-re mindennel együtt 12cm grafit reflex + 10 cm xps lábazat (lejtős telek, aránylag sok lábazat). Buda, austrotherm/baumit anyagokkal szépen/jól megépítve, szerződéssel/garanciával/áfás számlával (pályázat). ~1 évet várt a szakira...
Benne volt a felsoroltakon kívül a pár éves műanyag ablakok falsíkra kirakása, új külső és belső párkány, ereszdobozolás megbontás/visszarakás, lábazat miatt néhol egy kis térkövezés/kulézás is.
Köszönöm, ez már segítség számomra. A polisztirol betont megnézem, illetve most a héten megcsináltatunk a házra egy statikus szakvéleményt, megemlítem majd a kiérkező szakinak, hogy ahhoz mit szólna. A vb gerendák elég távol vannak, ezért a fenti járható felület alá ez a fa pallóváz kell vagy azt sem javaslod?
Ha jól értem akkor olyan megoldás tökéletes, ahol a födém valamivel történő feltöltése fölött nincs semmilyen kiszellőztető légrés hagyva?
"Kicsit keményen kaptam az ívet, de hát ez van, nem vagyok hozzáértő."
Te komplett, kidolgozott megoldás-halmazzal jelentkeztél: milliós árú hőszigetelést terveztél oda, ahol egy fillért sem kell hőszigetelésre költeni :)
"ahány purhabostól kértem ajánlatot, mindenki másképp oldaná meg a dolgot."
Ha káposzta-raktározásra keresel megoldást, akkor a raktárosokat kérdezgesd, ne a kecskéket :)
"nem a hőszigetelés érdekel leginkább, hanem az előíírt terhelési értékek teljesítése"
Akkor dobd ki a salakot.
A beton gerendák tetejére is lehet csinálni öntartó padlót úgy, hogy a gerendaközök nincsenek feltöltve semmivel, tehát ott levegő üregek maradnak. De én fel is lehet tölteni könnyű polisztirol betonnal (soksok polisztirol gyöngy és közöttük egy kis cement, készen kapható bazinagy zsákokban).
"és emellett a nedvesség elkerülése, a penészedés, rothadás, stb káros hatások kivédése, hogy ne csak a szigetelő anyag, de a körülötte lévő faanyag se károsodjon"
Ügyelni kel ara, hogy fa (tartószerkezet) ne kapjon vizet és ha mégis bekövetkezik, akkor a fa minél gyorsabban ki tudjon száradni. A nedvesen korhadás sok-sok hónapos folyamat, a kiszáradás meg százszor gyorsabb (ha nem akadélyozzuk). Ugyanez vonatkozik a penészre: egy szép kövér penészfolt nem néhány óra alatt jön létre, azt hosszú időn át etetni, itatni, gondozni kell, hogy szép nagy legyen.
"Értem, hogy a födémet nem kellene hőszigetelni, mert a fenti rész is fűtött"
Azonos hőmérsékletű helyiségek között nincs értelme hőszigetelni.
"hová legyen ebből kiszellőztetés"
Azonos abszolút páratartalmú helyiségek között nincs páravándorlás, tehát a födémben nem kell ilyesmivel foglalkozni.
"a kőzetgyapot elöregedett kb 15 év alatt,"
Sajnos nem tudom, hogy a 15 évvel ezelőtti kőzetgyapotok mennyire voltak tartósak. Egy mai (nem illegális ukrán import!) termékről nem tudom elképzelni, hogy 15 év alatt (külső segítség nélkül) összerogyik.
Nem az ár volt sehol a szempont, egy jó és stabil megoldást kértem, és egy sima kis tetőtér födémjére ugyanazon elrendezés mellett mindenhonnan más megoldást javasoltak. Ez eddig még rendben is lenne, de a legtöbben mind elmondják, hogy a másik megoldása az bizony nem jó..de itt a fórum másik témájában is ez megy.
És komoly cég olyat nem csinálhat, hogy olcsó és gyors megoldást kínál, majd menet közben ,,kiderül'', hogy hát még kell ez, meg kell az, meg ez így nem jó, hanem úgy, de az meg drágább...
1. Nem különbözik, másoknak is hasonlóan ilyen-olyan válaszokat adnak..ezért érdekes a dolog a rétegeket illetően.
2. Köszönöm az elismerést és a szakmai szempontú megközelítést.
3. Ha olvasod szakit írtam, és csak utána szűkítettem, hogy a purhabosokkal is ez a helyzet kifejezetten. Ha építészeknél járunk ugyanezt a tetőteret az egyik már le akarta látatlanban kompletten bontani tetőstől, a másik valami fa gerendákat akart a vb gerendák közé beékelni a koszorúnál, mert szerinte az kell, a harmadik azt mondta ez így jó, mehet rá a salakra a beépítés, stb.. Talán nem véletlen kételkedem, pedig ezek az emberek komoly cégeknél terveznek...
"Épp itt index fórumon olvastam a másik topicban, hogy az egyik azt bizonygatja, hogy a kőzetgyapot alá kell párazáró fólia, a másik azt, hogy oda nem kell, és még lehetne sorolni. "
Azt el tudod képzelni, hogy a két esetben különbözik a födém és/vagy a padlástér?
"Értem, hogy a födémet nem kellene hőszigetelni, mert a fenti rész is fűtött (azért valami hőszigetelés csak nem ártana oda is..), de a kérdés, hogy hogyan, és milyen rétegrenddel, hová legyen ebből kiszellőztetés, ha legyen, de ugye azon nem csak kifelé szellőzik, hanem befelé is tud ott menni a levegő, vagyis a félelmem annyi, hogy aláhűtheti a tetőteret, meg ilyen gondolatok merültek fel."
Ha jól látom ez 1 mondat. Szép.
"Ahány szakit megkérdezek, mindenki mást mond, mindenki másra esküszik. Komolyan, ahány purhabostól kértem ajánlatot, mindenki másképp oldaná meg a dolgot... Itt azért kérdeztem, mert ahogy olvastam, gondolom van jópár olyan aki ebben a témában már nem kezdő mint én."
Talán ne purhabost kérdezz, hanem valami építészfélét. Ha jól értem elég sok mindent akarsz csinálni abban a tetőtérben...
Ha ablakcserét tervezek, és az ajánlatokban két versenyző szoros küzdelemben van, akkor van-e érdemi különbség - itt főleg a merevség, tartósság paraméterekben - egy Hevestherm76, vagy egy Brilla80 profilból gyártott ablakban?
Először is köszönöm a válaszokat! Kicsit keményen kaptam az ívet, de hát ez van, nem vagyok hozzáértő. Ahány szakit megkérdezek, mindenki mást mond, mindenki másra esküszik. Komolyan, ahány purhabostól kértem ajánlatot, mindenki másképp oldaná meg a dolgot... Itt azért kérdeztem, mert ahogy olvastam, gondolom van jópár olyan aki ebben a témában már nem kezdő mint én.
Na de a lényeg. A salakra 800-1400 kg/m3 sűrűség adatot találtam. Ez még nem amolyan polisztirolgolyós salak, 1969 az eredeti épület megépítése. Ez ugye azt jelenti, hogy a 100 nm alapterületen szétterített 10 cm salak össztömege valahol 8 tonna és 14 tonna közt van, és ekkor még csak 10 cm salakkal számoltam. A purhab sűrűség 35 kg/m3 a leírások szerint. szóval ez egy lényeges könnyítés lenne a födémen. Miért kell ez? A tetőtér beépítéshez ha jók az információk most már tervet kell készíttetni, engedélyeztetni, és teljesíteni a mindenféle EROCODE-os szabványokat, kell statikus véleménye is. A statikus pedig egy vb gerendás betonfödém esetére nem fogja tudni számításokkal alátámasztani, hogy az előírt terheléseket bírja a födém, ha nincs megkönnyítve a salaktól. Röviden ez az oka a salak eltávolításnak. Persze a födém lehet elbírja, csak az előírt biztonsági értékeket nem fogja tudni, így a végén nem lesz használatbavételi engedélye a tetőtérnek...
Így tehát nem a hőszigetelés érdekel leginkább, hanem az előíírt terhelési értékek teljesítése és emellett a nedvesség elkerülése, a penészedés, rothadás, stb káros hatások kivédése, hogy ne csak a szigetelő anyag, de a körülötte lévő faanyag se károsodjon, ha épp valahonnan nedvesség kerül oda. Épp itt index fórumon olvastam a másik topicban, hogy az egyik azt bizonygatja, hogy a kőzetgyapot alá kell párazáró fólia, a másik azt, hogy oda nem kell, és még lehetne sorolni. A párom kollégái közül kettőnek is van tetőtere, a kőzetgyapot elöregedett kb 15 év alatt, és már azt filózzák, hogy hogyan lehetne kicserélni. Na ilyeneket nem szeretnék 15 év után...
Mindazonáltal a szórt purhabról meg a most megtalált tervező mondta, hogy azt nem nagyon szeretik mert tűzveszélyes.. Na itt kell okosnak lenni. Persze mindennek van előnye hátránya, de adott lehetőségből a legjobb kellene.
Költségvetés: Igen, nem kókány munkát szeretnénk, remélem ez nem baj, még ha drága is, van rá keret, a minőségi szakmunkát hajlandó vagyok megfizetni. Ha meg valaki szarul csinálja meg, arra meg ott az ásó kert... ahogy mondani szokás..
A tetőtér természetesen fűtött lesz, lakótérnek (3 hálószoba + fürdőszoba (zuhany,wc ,mosdó)) lenne kialakítva. Értem, hogy a födémet nem kellene hőszigetelni, mert a fenti rész is fűtött (azért valami hőszigetelés csak nem ártana oda is..), de a kérdés, hogy hogyan, és milyen rétegrenddel, hová legyen ebből kiszellőztetés, ha legyen, de ugye azon nem csak kifelé szellőzik, hanem befelé is tud ott menni a levegő, vagyis a félelmem annyi, hogy aláhűtheti a tetőteret, meg ilyen gondolatok merültek fel.
Egyebekben ha van minőségi jó javaslat azt várom, hogy ha az általam említett megoldás nem ok, akkor milyen rétegrend kellene a födémre, ami stabil és jó is és nem + 20 centi még a betongerenda fölött.., és mit kellene feltenni a tetőre szigetelésként?
"Problémafelvetés, jogos, a következtetésként pedig nem rettegni kell, hanem ésszel cselekedni. Bizony régen így hőszigeteltek mert olcsó volt, porózus és abban az időben még nem volt perlitbeton vagy nagyon drága volt. 40, 50 60 as évekről beszélünk.De bizony a 20 as 30 as években, mikor kevés volt a tégla viszont a házakat építeni kellett, használtak un, takaréküreges falazatot is családi házakhoz ahol két éltéglafalat raktak kettő közé kevés mésszel kevert salak, és a két falat kb 10 helyen téglával kötötték össze nm enként.ami soronkénti bekötést jelent durván. Ezekben a házakban ma is laknak, semmi bajuk. A mese része ennyi volt. A másik része ami a választ illeti:minden anyag sugároz!Amennyi volt az elégetett szénben annyi lesz a salakban is tömegegységenként.Hogy milyen sugárzó..gyenge alfa nagyon gyenge béta, mivel az alfát egy papírlap kb elnyeli-elnagyolva- a bétát pedig a beton biztosan ezért aggódni nem kell annak aki ilyen házban lakik. Mert a salakot betonteknőkbe pakolták, majd azt betonozták. egy dologgal van probléma, az esetlegesen képződő gázokkal amik a salakból az idő folyamán kiszabadulnak de azóta eltelt 40 év minimum és amikor a salak beépítésre került már akkor is un.szellőztett salakot használtak az építéshez. Mo-n az átlagos háttérsugárzás 2,4 mSV/év de ez akár bizonyos helyeken 6 7 egység fölé is mehet. Még egy megjegyzés:sajnos az alacsony dózisú sugárterhelésről keveset tudunk tehát azt sem tudjuk, hogy káros e vagy bizonyos mértékig hasznos."
Amúgy salakot mi a f@xnak raktak régen a padlásokra? Mi volt a funkciója? Hőszigetelés? Nem értek hozzá, de totál értelmetlen baromságnak tűnik iszonyat súllyal megterhelni a födémet, falakat.. De gondolom csak volt vmi funkciója :)
A csőtörés 100%-ig biztos, az egész utcát feltúrták a nyáron, a helyszínre érkező markoló alatt beszakadt az utca közepén az aszfalt, egy szerencséje volt,h a tolólap fennakadt, ezért nem borult fel...
A környező házak pincéjében szintén állt a víz, ezért kezdtük el kutatni, hogy honnan is, majd jött a vízmű, kamerázás, majd hirtelen sok-sok fejes...Még rátehetett egy lapáttal, h a régi jó szokás szerint az udvaron képződő vizet, illetve a tető csapadékvizét is a földben, ház alatt vezették anno ki, és mivel a gerincvezeték/bekötések beszakadtak, ez a víz is rontott a helyzeten.
A pince alsó 2. sor téglája alatt látszik a körbefutó bitumenlemez-szigetelés, amit simán aláírok, hogy már nem ér sokat, viszont az is megfigyelhető, hogy a talaj(járda)szint felett már nem annyira vizes. Tudom, ezt látni kellene...
A járdát a vízszigetelés miatt bontottam volna meg, ahogy az oldalfal mellett is. Csak fogalmam sincs,h ez hogyan lenne jó, azaz a pince falát a föld felől mivel kellene szigetelnem (azt gondoltam, ide jön a dörken,hogy ne érintkezzen a földdel a fal),majd a föld szintjén hogyan hozom össze a dörkent a (most már tudom) hőszigetelő XPS-sel...:-o
"etontálcákba vagy EPS 100 menne vagy XPS kb. 12 cm vastagságban. Utána arra zártcellás szórt purhabszigetelés 8 cm vastagon. "
Ha a purhab zárt celás, akor párazáró. Ha páazáró, akkor tilos alá nem zárt cellás hőszigetelést alkalmazni, tehát alá kizárólag XPS mehet. A purhab önmgában is iszonyú drága, ha ez alá még XPS-t is teszel, azzal gratulálhatunk, mert valószínűleg új országos rekordot döntesz, mert az ésszerű ár (1000-2000 Ft/m2) kb tízszereséért(!) hőszigeteled a födémedet. Ráadásul elég szarul, mert a betongerendák felett csak vacak 6-8 centi purhab hőszigetelés lesz
"a födémben a vb gerenda magasságáig is ki kell tölteni a teret"
Ha nem szeded ki a salakot, akkor nem kell kitölteni a teret. Egyből két munkát spórolsz meg.
"a födémben a betontálcák fölé EPS vagy XPS jobb-e. Igazából csak a szórt purhabtól olcsóbb térkitöltő funkciója lenne."
Olcsó térkitöltőnek javasolnám a salakot, ami már most is ott van. Komolyabb térkitöltő lehetne pl polisztirol beton vagy perlitbeton.
"mennyire szedi össze a betontálcán föláramló párát az EPS,"
Nem szedi össze, simán átengedi magán. Fontos, hogy a túloldalon semmiféle párafékező réteg ne akadályozza a pára szabad eltávozását.
"az EPS, milyen baja lehet pl egy csőtörés esetén,"
Semmi baja nem lesz, azon kívül, hogy a kiszáradás idejére (néhány hónapra/évre) elveszíti a hőszigetelő képességét.
"mert a tetőtérben zuhany is lesz,"
Fázni fogsz zuhanyozás közben egy fűtetlen padláson. Ha viszont a jelenlegi hideg padlás helyén egy fűtött tetőtér lesz, akkor meg miért akarsz hőt szigetelni két AZONOS HŐMÉRSÉKLETŰ lakrész között?
Hibás a rétegrended. Először vegyél vagy tölts le a netről egy tetőtérbeépítésekről szóló könyvet...
Mivel a födém mindkét oldalán fűtött és hasonló páratartalmú tér lesz, ezért hőszigetelésre nincs szükséged, csak zajcsökkentésre.
Először készíts egy valamilyen sík lemezt, erre lépéshanggátló (lépésálló vagy xps nem jó!), majd esztrich (vagy szárazesztrich vagy osb/betonyp), tetejére a burkolat.
Magánvélemény:
1. Ahogy van, simán polisztirolbetonnal kiöntetném szép síkba, rá pár cm steprock vagy AT-L2, erre osb (fürdőszobába szárazesztrich vagy betonyp persze rendesen folyékonyfóliával) vagy esztrichbeton, majd a burkolat.
2. Hagynám a salakot. Az E gerendák tetején merőlegesen jól kiszintezve/ékelve 5x10cm fa pallóváz élére állítva 42cm tengelytávval, tetejére osb rendesen csavarozva, rá steprock, ismét osb/betonyp/szárazesztrich, majd a burkolat.
"grafitos eps mehet a földig vagy lábazat kialakít xps-sel?"
A talajsík felett legalább 30 centi magaságig komoly a vizesedés, ezért odáig mindenképpen zárt cellaszerlezetű (XPS) habot alkalmazz, felette már lehet akár grafitos is.
"a földből kilógó dörkenre felülről rátakar az xps vagy a grafitos?"
A felületszivárgó lemez a hőszigetelés MÖGÖTT nem tudja elátni a feladatát: elszivárogtatni a fal tövéből az esővizet.
"a járdát is feltúrjam"
A hőszigetelés miatt nem biztos, hogy szükséges. Ha az oldalgfali hőszigetelés alsó széle legalább 40-60 centivel lejjebb van a lakás padlószintjénél, akkor már nem biztos, hogy nyereséges lesz ennél lejjebb vinni a hőszigetelést.
"olyat is hallottam, hogy igazából a pince nem lesz egy száraz vmi, szal inkább belső vakolat lever, tégla megpucol, hagyja az ember száradni, nyáron szellőztetés és nem kell többet kihozni belőle."
Én gyanakodnék, hogy az a csőtörés valójában meg sem történt és az a pince egy építési (vízszigetelési) hiba matt ennyire vizes, állandóan. Egyébként a házak alapjában van valahol egy vízszigetelő réteg, az alatt a beton lehet nedves akár egész évben is, ez normális jelenség. Hogy ez a réteg nálad hol van, azt nem tudhatom. Az is lehet, hogy ezt a réteget kifelejtették a házból és folyamatosan vizesedni fog a házad (amíg rá nem költesz egy kövér összeget a helyzet orvosolására).
Ezek szerint rossz oldalról közelítettem meg, jobbnak gondoltam egy hozzászólásba mindent beleírni, h komplex valami legyen, láttam itt már ilyet (ahogy pontokba szedett válaszokat is).
Azt sem érzem jogosnak,h én nem foglalkoznék a kérdéssel, mást sem csinálok szabad időmben, mint bújom a netet, könyvtárból veszem ki a könyveket(persze simán lehet,h mindezt rosszul), amik sajnos nem tegnapi kiadásúak, pár évesek bár, de ugye gyorsan fejlődik minden. Komolyan gondolod, h szikrányi igyekezetem sincs a megvásárolt és saját ingatlanom felújításával kapcsolatban? :-)
Megpróbálhatnék olyan szép hosszú mondatot összeeszkábálni, aminek a végén egyetlen kérdőjel lenne, de ezt inkább kihagyom, így:
-a lábazatot, ahol nincs (oldalfal illetve udvari homlokzat), hogyan kellene kialakítani: grafitos eps mehet a földig vagy lábazat kialakít xps-sel? Mivel ide tartozik, megpróbálom, hátha belefér: A föld szintje alatt kiás kb alapig, majd Dörken-lemez neki a falnak, rá geotextilia, föld vissza majd tetejére kavics és a földből kilógó dörkenre felülről rátakar az xps vagy a grafitos? Uccsó: a járdát is feltúrjam (sztem az lenne a korrekt),de olyat is hallottam, hogy igazából a pince nem lesz egy száraz vmi, szal inkább belső vakolat lever, tégla megpucol, hagyja az ember száradni, nyáron szellőztetés és nem kell többet kihozni belőle.
Családi ház tetőterét tervezzük beépíteni. A födémben 1 méteres távolságra vannak E vasbetongerendák beépítve, köztük betontálca van, amiben salakfeltöltés. A salakot kitakarítanánk belőle, és a következőre gondoltunk. A betontálcákba vagy EPS 100 menne vagy XPS kb. 12 cm vastagságban. Utána arra zártcellás szórt purhabszigetelés 8 cm vastagon.
Azért összesen 20 cm, mert a födémben a vb gerenda magasságáig is ki kell tölteni a teret plusz a vb gerendázat fölé menne 5x5 cm-es pallóváz, ami tartani fogja a tetőtérpadlózatát, ami osb lap lesz és a fölött persze a megfelelő rétegek.
A kérdés, hogy a födémben a betontálcák fölé EPS vagy XPS jobb-e. Igazából csak a szórt purhabtól olcsóbb térkitöltő funkciója lenne. Olyan dolgok merültek fel bennem, pl.: mennyire szedi össze a betontálcán föláramló párát az EPS, milyen baja lehet pl egy csőtörés esetén, mert a tetőtérben zuhany is lesz, mennyire jó, ha az EPS fölött egy pára és vízzáró réteg van.. Az XPS ellenben kicsit drágább, de az nedvességre nem érzékeny, ezért lehet jobb választás lenne? A gond annyi, hogy XPS-ből csak 0.6x1.25 táblákat láttam. Az 50x100 méret sokkal jobb lenne számomra. Lehet ilyen XPS méretet kapni vhol vagy méretre készíttetni lapokat? Kb. 100 nm kellene, de azért reális árban, különben jobban megéri a bolti méret, és a hulladékot kidobni.
Előre is köszönök minden segítő hozzászólást, remélem van itt olyan aki ért ehhez, van tapasztalata erről.
A helyzet leírása nagyon jó. Eleinte nincs is sok kérdésed. Az első hat bekezdésben csak egyet találtam.
Erre (a két kérdőjeles) az a válaszom: én /itteni tanácsra/ 10 cm-es fehér EPS-t használtam. A pincém 14-15°C-os a fölötte lévő rész 20° C-os, de a grafitos biztosan jobb.
A 7. bekezdésben lévő kérdéseidre nem tudok válaszolni, mert nem értek hozzá. Na azt kérdezd egyenként! :-)
Valaki tegyen félre mindent és órákon át foglalkozzon az itt egyhajtásra felsorolt 100 db problémáddal? 100 db kérdésre soha senki nem fog nekiállni válaszolni, nem fizetsz te annyit :)
Vagy tartsunk gyorsan egy topic-értekezletet és osszuk szét egymás között a részfeladatokat?
Tessék szépen egyenként feltenni a kérdéseidet és talán majd válaszol rá valaki. De ha nem látszik rajtad egy szikrányi igekezet sem, hogy saját magad is megpróbálsz utánajárni a dolgoknak, csak várod a sült galambot (ingyenmunkát) ölbe tett kézzel, akkor nem sok sikert jósolok.
a segítségeteket szeretném kérni házfelújítás kérdésben!
Gyakorlatilag vettünk egy romot, ezt kellene élhetővé varázsolni…
Paraméterek:
A ház építési éve nem ismert, 40-es, 50es évekre tehető. 130m2 hasznos területtel bír, nagyjából négyzet alapú (12.8mx13.2m)
----------------------------
A ház részben alápincézett, a pince a két utcai szoba alatt található, belmagassága ~ 2.3m, poroszsüveges födémmel. Talán fontos információ, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatot az utcában (a ház előtti szakaszon is) a nyáron csőtörés miatt helyreállították. A fővezeték ki tudja mióta nem vezette el rendesen a szenny és csapadékvizet (csőtörés és beomlás miatt), ezért az utca ezen részén található pincékbe a talajvíz és/vagy a szennyvíz visszaáramlott. Hogy emiatt-e, vagy "normális", a talajból szigetelés elégtelensége miatti vizesedés következtében, de a pince fala vizes. Vakolata nagyrészt hiányos, salétromos, a pince dohos szagú. (az udvaron kút is található, melyben a víz kb -8m-en van, ezért nem vagyok meggyőződve arról,h a talajvíz mászik felfelé, sokkal inkább az utcai földdel érintkező alap-pincefal a hunyó sztem,de természetesen ez is kérdéses)
A pincén 4db fém ablak található. A járdaszint alatt ~1.5 m-rel van a pince alja, mely föld illetve néhol tégla burkolatú. A ház lábazata vörös balatoni kő, melyet festékkel kezeltek, ami az idő múlásával sok helyen megkopott, lepereg.
Pincefödémet pincerész felől mennyezeten szigetelném (kőzetgyapot vagy jó a grafitos is??) így az utcai szobák aljzat-szigetelése jobb helyzetbe kerülne.
---------------------------------------
A ház falazata vakolt tégla, szigeteletlen.
A nyílászárók az utcafronton kb. 6 éve műanyagra lettek cserélve, illetve az egyik udvarra néző helyiség ablakai, teraszajtói is. A többi nyílászáró fa, talán kapcsolt gerébtokos...
Az egyik oldala a háznak a zártsorú beépítésnek köszönhetően kb félig takart, többi része vakolatlan. Másik oldal kőporos, teljesen nyitott és szigeteletlen, ahogy az utcára és udvarra néző homlokzat is.
Homlokzatszigetelésnek 15cm vastag grafitos Hirsch lemezt gondoltam, 3 rétegű alu-műanyag ablakokkal, kicserélve a már meglévő műanyagokat is.
-------------------------------- A padlás jó állapotú, a tetőszerkezet szintén annak mondható, bár néhol, leginkább a tető szélén felfedezhető beázás, ott a deszkázat rohadt. A tetőhéjazat pala, mely teljesen alá van deszkázva, szigetelőanyag a deszka és pala között bitumenlemez.
Padlásfödémre 40cm üveggyapot paplant tennék. Héjazat vagy cserepeslemez lesz (előnye a könnyű súlya, könnyű felrakása, hátránya esőben zajossága, jéggel szembeni „sebezhetősége”) vagy cserép, ami nehezebb kérdés, a szó szoros értelmében.
-----------------------------
A lábazat utcafronton vörös kő. Udvar felől és a ház oldalán nincs lábazat. Ezeket hogyan kellene szigetelnem, mi lenne a rétegrend? Utcafrontos járda felbont, oldalt és udvar felől leások az alapig és aztán? Oldalt és udvar felől, ahol nincs elkülönített lábazat, ott mi az eljárás? Grafitos szigetelés mehet le a földig? Ha padlófűtés (is) lesz, akkor az aljzat visszabontása, amit találok, kitermelés (pl salak), szigetelőanyag vissza (milyen típusú és vtg-ú?) Rétegrend?
Köszi a választ, a gond a szarufás tárolással annyi, h a gerendágon pipiskedve eddig is nyűgös volt a padláson grasszálni, hát még ha felteszek 10-15 centi gyapotot, a gerendák sem fognak látszani, illetve a gyapotra kell taposni.
Egyébként az üveggyapot mennyire jó anyag időtállóság szempontjából? Értem ez alatt, h van aki szerint idővel hajlamos összeesni.
"10 cm felett illik a táblák találkozási éleit is ragasztóhabozni, hogy ne repedezzen be majd a külső ragasztó/vakolt réteg a hőmozgás miatt."
A hőmozgás ellen is van a külső kéreg (= üvegszövet hálóval + műgyantával megerősített betonréteg). Mutasson olyan házat, ahol azért repedezett meg a vakolat, mert alatta 2-3 mm-es rés volt a hőszigetelő táblák között. Vastag réseket pedig illik utólag kifújni egy csík ragasztóhabbal, de nem a repedések megelőzése miatt :)
A lépésálló EPS nem vízálló. Lábazatra XPS-t kel tenni.
"Es ha igen milyen fòliákat kell hozzá vásárolnom "
Ha a tető nem csepeg, akkor nálad semmilen fólia nem kell sem a hőszigetelés alá, sem fölé. Teríts le 20 centi üveggyapotot közvetlenül a perlitre és kész vagy.
Ha csepeg a tető, akkor a gyapot tetejére kell egy réteg páraÁTERESZTŐ fólia.
"ha a padláson nem szigetelem le a falat"
Ha a padlás végén homokzati fal van, akkor a födém hőszigetelés gyapotja kanyarodjon fel a falra is legalább fél méter magasságig (vastag+tömör fal esetén akár egy méterre is), máskülönben a fal lehűti a lakásban a sarkot a mennyezetnél.
Egy lehetséges megoldás: a padláson egy (pl 20 centi EPS-ből készített) járda fut végig és a járda két oldalán a szarufákról láncokkal lelógatott (akár több soros) polc van.
"mi lenne jobb: a 15 centi üveggyapotra még ráhúzni 10-15 centit vagy a szarufák közé 10-15 centi kőzetgyapot?"
A meglévő hőszigetelő réteg vastagítása tízszer kevesebb munka, mint egy új, másik réteg kiépítése feljebb. Hőszigetelés hatékonyságban is jobb, ha a hő kevesebb négyzetméternyi felületen tud távozni: a tető akár másfélszer nagyobb felületű is lehet, mint a födém.
"vmi padlót akarnék csinálni, h legyen padlás?"
Pakolható padlástér:
1: sokan százezreket költenek ara, hogy a padlásukat tárolóként is használhassák, aztán filléres értékű vackokat (kidobandó szemetet) tárolnak ott.
2: egy rakás dolgot lehet úgy is tárolni egy padláson, hogy nem padlóra teszed, hanem pl a szarufákról lelógatott polcokra/kampókra.
Nemrég mértem újra sajátszeműleg 2x10 centi legolcsóbb (0,044-es) sárga (Ursa?) gyapotot: a lerakás után néhány nappal beállt 18,5 centi vastagságra, az azóta eltelt kb 10 év alatt a vastagság nem változott.
Több ismerős azt mondja, hogy neki a 2x10 centi gyapot évekkel később is 20 centi.
Ami 20 fokon 50% az 10 fokon már kicsapódik.
