Az élszarufák találkozásánál (a csúcsnál) vissza van támasztva a tetőszerkezet, egy függőleges fogópárral, ami az oszlopot váltja ki (ami ugyebár nincs a csomópont alatt:)). Megijedt attól, hogy felesbe kell csapolni a 1ox2o-ast a 5x2o-sal.
Mutasd meg neki ezt a fényképet. Ugyanaz a csomópont, mint a tetődön, csak a két fogópár nincs összecsapolva, egy 12 méteres átmerőjű nyolcszög tető.
Lehet igaz, de nem biztos, hogy igaz. Ez statikailag sokszorosan határozatlan két irányban teherhordó szerkezet (a határozatlan a számítás módszerét jelenti, nem pedig problémát), ezért számítás nélkül nehéz megmondani, hogy jó-e. A keresztirányú pallók besegítenek a hosszirányúnak és fordítva. Az, hogy a keresztező pallókat egymásbe kell ereszteni legalább az egyik irányt gyöngíti.
a köznyelvben a laikus számára abszolút nem esik le, hogy az a 30x30x500cm betondarab, az kétféle funkcióban lehet, és a mondatodban a gerenda és a koszorú azok nem szininímák. te mindig pontosan használod egyik vagy másik szót, de kívülről olvasva csak választékos, meg kerüli a szóismétlést. ráadásul jogilag is más a helyzet. nekem is csak sokadikra esett le, mert én sem értek hozzá, csak sokat gyakorolom hogy megértsek embereket mit akarnak.
Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy lehet olyan fajtával csinálni (koszorú) ami nem papír köteles és lehet ugyan azt olyan fajtájúval csinálni (gerenda vízszintes!!! teherre méretezve) ami papírköteles. Ha a szarufák alját kötőgerendák fogják össze akkor elég lehet a koszorú. A koszorú jóval kissebb tartósságot biztosít a falaknak mint a gerenda. A széllökésekből származó alakváltozásokat a fa probléma nélkül elviseli amíg el nem rohad. A fal érzékenyebb. Minél vékonyabb annál érzékenyebb.
Azt mondja, hogy a fal tetejen az a beton ize ketfele lehet. Ugyanugy nez ki, de megsem ugyanaz. Ha csak tehereloszto, akkor koszorunak hivjak es nem kell papirozni. De ha az tartja ossze a teto aljat, akkor gerendanak hivjak es kell a papir.
Ja, még valami. Ha jól értem a gondolataidat, akkor szerinted a 8méteres falra öntött koszorú szakasz, ok, de az meg önmagában kevés. Akkor is, ha az ezen futó talpszelemenhez illeszkedő fa gerendák összetartják a két hosszabb falszakaszt? Vagy itt nagyon félreértettem valamit?
Értjük egymást. Te azt mondod, hogy amennyiben az 5X8m épületemre körbe (mind a négy falra) koszorút öntök, s fa födémet készítek, az kivit. dok. köteles. A hivatal pedig azt hogy nem az.
(Természetesen körül járom a témát rendesen, nem akarok kellemtlen meglepetésbe belefutni. Szó elszáll..)
Nem értjük egymást. A tető mindíg nyomja szét a falakat. Egy 5m hosszú koszorú (ami koszorúnak van építve min. vassal) az hosszabb távon nem képes fölvenni a tető oldalnyomását. Három módon lehet ezt megakadályozni. Vagy e.gy. gerendás födémmel, vagy vonórúddal, vagy koszorú helyett gerendával. Ebből csak az e.gy. gerendás födém nem engedély köteles, talán a vonórúd sem. A hivatal a kérdésre az előírásnak megfelelő választ adta, de azt már nem mondta, hogy ennek így nem garantált a tartóssága.
Igaz, hogy a viacolor nem ajánlatos közvetlen a ház köré, mert levezeti a vizet az alaphoz és ez gondot okozhat (süllyedés, vizes lábazat, stb...)? Azt hallottam, hogy helyette inkább betonozott járdát célszerű csinálni. Nyáron tervezzük a térkövezést, de ez egy kicsit elbizonytalanított, mert mi a teljes ház elé ezt szeretnénk tenni.
lásd bb pont. Azért csak félve jegyzem meg, hogy valamivel össze kell fogni a két szemben lévő koszorút. Vagy vonórúd kell bele, vagy nem koszorú kell, hanem gerenda. A koszorú két végén lévő másik koszorú nem elegendő megfogás, csak ha méretezve van, különben szétnyomhatja a falat. És akkor már bejelentés-köteles.
Megkérdeztem a Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályát.
- Egyszerüsített bejelentéshez kötött tevékenység e, ha a régi tetőszerkezetet leveszem, új betonkoszorút készítek, majd fa födém, új tető.. (Tetőtér beépítést nem tervezek)
Válasz: Ha a lakótér hasznos légköbmétere nem változik, nincsen egysz. bej. kötelezettségem.
- Kell e kivitelezési dokumentációt készítenem (alapterület 5X8M)?
Válasz: - Ha a két talpszelemen távolsága nem több mint 5,4m, nem kell
- Ha fa födémes lesz, és csak a koszorú lesz helyben öntve, nem kell. ( A talpszelemen a hosszabb falszakaszon lesz)
Tudnàtok abban segíteni h. Most mennyibe kerül egy gàzbekötés csonkig ha az én oldalamban megy tegyükfel. Ha jol tudom ha fogyasztovà vàlok akkor visszakapjuk?
Egyébként emberi nyelven van. Ha valaki nem biztos, hogy érti, akkor annak várhatóan az építés közben lesznek kivitelezési problémái is. A vendéglátóiparnak is vannak szakkifejezései amiket én nem értek.
A koszorú az nem méretezett. A koszorú az minden tartófal alatt/fölött van. Ha a falszakasz hossza két keresztirányú fal között nem nagyobb mint 5,4m akkor nem számít monolit vasbetonnak. Ha a koszorúba elöregyártott vb. gerendás födém köt be. Némi egyszerűsítéssel ami le van írva a rendeletben.
Rendben, de ezt a bb. pontot vendéglátós ésszel nem tudom értelmezni! Nem érteni magyar :) Mit jelent ez emberi nyelven?
az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,"
Látod, ez a baj! Ezek a gumicsont rendeletek! Ha Ti, hozzáértők (több helyen megkérdeztem) sem egyformán értelmezitek a rendeletet, akkor én -mint laikus- nem tudok vele mit kezdeni!
A probléma még mindíg fent áll. Elmegyek, megkérdezek egy tervezőt, kivitelezőt, építészt..., nyílván azt fogja mondani (kell a meló) hogy kell terv. doksi, bejelentés, minden. Pedig lehet hogy ezek nélkül is teljesen jogszerűen megcinálhatnám az egészet!
(Természetesen tervek mindenképpen születni fognak, költségvetéssel egyetemben)
"bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,"
bb = szerint sem kell terv, mert a falköz számít, nem pedig a koszorú hossza...
A tartószerkezeti kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettségének semmi köze a e-naplóhoz. Amennyiben kell építési bejelentés vagy építési engedély az építési munkák elvégzéséhez, akkor kell e-napló is.
Ha nem nő az épület térfogata az építési tevékenységgel, akkor nem kell bejelentés/engedély, tehát az e-napló sem, mert sima karbantartásnak/állagmegóvásnak minősül.
Tervek nélkül nincs értelme semmilyen kivitelezésnek. Legalább szánj rá egy kis időt, hogy magadnak megrajzold a pontos méretekkel a végeredményt, mert akkor tutira átgondolod az egészet, valamint meglátod a buktatókat.
Adott egy 5X8méter alapterületű épület (lakóház), melynek levenném a tetőszerkezetés és a gerendáit, majd utána új koszorú, új tetőszerkezet, stb.
Ha jól értem, esetemben:
- ba.: nem kell kivitelezési dok., mert a gerendák 5,4m rövidebbek
- bb.: kell kivitelezési dok., mert új koszorú lesz
- be.: nem kell kivitelezési dok., mert a fal magassága nem több mint 3m
Összességében így tehát kell kivitelezési dokumentáció, mely e-napló köteles?
Ezt el lehet, érdemes választani az egyszerű bejelentéstől? ---> Feltételezve, hogy az épület térfogata nem változik, így nem minősül bővítésnek. Így bejelenteni sem kell az ép.hat. felé.
ba., A gerenda két vége (alátámasztás) közti távolság 5,4m vagy több akár monolit, akár előregyártott (pl. "E" ger.)
bb., mérettől függetlenül minden monolit vb. szerk., kivéve az 5,4 m-nél nem hosszabb koszorút
be., függőleges szerkezetek magassága 3,0m vagy több úgy, hogy nincs megtámasztva (a fal vagy oszlop magasabb mint 3m) gerendával, födémmel (azaz statikailag méretezett szerkezettel), a koszorú (nem gerenda!!!) az nem vehető figyelembe.
Sziasztok! Budapesten (18. kerület) tudna valaki ajánlani egy jó kivitelezőt egy 3 lakásos társasáház csatornázási munkáira? (Nem emeletes, egy közös udvar van és onnan nyílnak a házak, a csatornázási terv megjavn, jelen pillanatban kivitelezőt keresünk. )
22. §197(1)198 Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b)199az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
A helyi önkormányzat építészével beszélj előbb, vigyél egy alaprajzot a mostaniról, vázold fel, mi az elképzelésed, megmondják, hogy kivitelezhető-e egyáltalán.
Generálkivitelezőt keresek egy új Pest megyei ház tervezéséhez és építéséhez. A paraméterek: kb. 110 nm hasznos alapterületű, egyszintes ház, könnyűszerkezetes építési mód. A ház fűtését/hűtését hőszivattyúval szeretném megoldani (padlófűtés és mennyezethűtés).
Tudtok ajánlani kivitelező cégeket ehhez? Eddig az Anico-készházak a nyerő, de hátha van más cég is amiről nem tudok. Keret kb. 45M, nagyon max. 48M, ezt kulcsrakész állapotra értve, de berendezés nélkül természetesen.
Kedves Fórumozók! Új építő, időnként kicsit tanácstalan házaspárként keresünk Zalában megbízható kivitelezőt családi ház építésére, ha valaki tud ajánlani, annak örülnénk. :)
Illetve elfogadnánk információt, hogy kb. mekkora négyzetméter árakkal számolhatunk a régióban. :) (Semmi extra nincs a házban, kb 125 nm lesz) Köszönöm!
semmiféle pénzt ne ajánljatok neki. attól vérszemet kap. mond meg neki hogy már beszéltél ügyvéddel pereljen be. szerinted nekiáll? ha télleg olyan állat hogy igenm és jön a hiv papir onnantól durvulhatsz.
5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]
(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
(2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.
(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
5:45. § [A jogcímes elbirtoklás]
Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.
Igen a falon lévő hungarocellről van szó, ami 12cm-t vesz el a telkéből. Leszedni nem akarjuk, nem azért lett megcsinálva. Nem beszélve arról, hogy a fűtésszámlát is rendesen megdobná.
Atomháborút azért nem akarunk kirobbantani. Hozzányúlni szerintem nem merne magától, mert annál jobban fosik apámtól.
Papír van a régi tulajjal az meg is van. Az egyik örökössel beszéltem ma, mert jóban maradtunk és mondta, hogy ha kell eljön bíróságra is tanúskodni.
Igazából, ha tényleg bíróságra kerül az ügy és csak annyi lehet a szüleim számára a negatív kifejlet, hogy ki kell fizetni az elbirtokolt rész értékét, akkor nagy gond nincs.
Az szerintetek jó megoldás lenne, ha szüleim írnának egy ajánlott levelet a muksónak, hogy ennyit ajánlanak az "elbirtokolt" részért? Ezzel gyakorlatilag bevédve magukat, hogy bizonyíthatóan megpróbáltak megegyezni, ha netán bíróságra vinné a hülyéje az ügyet.
A szomszéd tényleg egy igazi idióta és ráadásul szemét is. Mikor odaköltöztek azzal indítottak, hogy a faszi nekitolatott a kertkapunak, ami eltört. Apámat kérdezte meg, hogy nem tud e valakit, aki meg tudja csinálni. Apám mondta, hogy segít megcsinálni nem nagy kunszt, mikor végeztek a kedves úriember azt sem kérdezte meg, hogy tartozik e valamivel. Aztán megtudta, hogy apám kőfaragó. Megkérte, hogy a kerítésre csináljon neki fedköveket. Mondta neki, hogy rendben válassza ki milyet szeretne és mond rá neki egy árat. Ezen sértődött meg, hogy pénzért akarta megcsinálni, pedig azt sem tudta még mennyi lenne.
Természetesen, sosem lesztek normális viszonyban, ez eléggé nyilvánvaló.
A saját példám: 2002-ben vettem a telket, megálltam a szemben levő tök üres mellett, hogy kinyissam a kaput. Akkor voltam ott először, a saját, már kifizetett telkem bejárata előtt. Kijött egy dagadt spiné és közölte, hogy ne álljak oda ( egyébként ez közterület, nincs kapubejáró sem ) mert itt minden az övék. Gondolom, még a közterület is... Nem foglalkoztam vele, hagy mondja. Pár nap múlva jött a férje, aki akkora volt, hogy belőlem két olyan is kitelt volna. Ne álljak oda, stb. Mondtam neki, ha még egy szót szól, megmutatom, merre van a hadak útja, ahonnan lesöpri a szart... csend lett... azóta az asszony a 90 kilójával néha pofázik, de szoktam neki mondani, hogy menjen haza és csukja magára a kaput. Az utcában közutálatnak örvendenek, de ez az ilyen embereket egyáltalán nem zavarja... Ennek 15 éve. Semmit nem változott a helyzet, igazi bunkó, tirpákok a szembe szomszédok. Szóval, ha nem találsz ki valami erőszakos megoldást ( amit persze nem lehet rád bizonyítani ) akkor elvesztél.
Nem semmi... Nincs is rá igazán jó megoldás, hiszen a szomszédnak nem a 2 milla a lényeg, azt csak azért mondta, mert biztos benne, hogy nem tudod kifizetni. Utána sem változna semmi, erre mondják, rossz szomszédság, török átok. El lehet menni pereskedni, ha lebontja a szigetelést, akkor a bíróság kártérítésre kötelezi, esetleg kifizeti, ha nem tudja, akkor kérsz végrehajtást, stb. 5 év... és nem nyersz vele semmit. Az ilyen típusú embereknek nem a pénz a lényeg, hanem az, hogy bebizonyítsák, hogy van hatalmuk egy másik ember felett.
Talán van megoldás: eladod a házat egy 5 gyerekes cigány családnak. Különben, életed végéig szívni fogsz. Persze vannak alternatívák, mondjuk csak bérlik a házadat. Minden este mehet a daj-daj, éjszakánként átmennek lopni, a kutya sem tudja rájuk bizonyítani. A rendőrök kijönnek nem tudnak csinálni semmit. Valahogy el kell lehetetlenítened az életét... különben elvesztél. Közben megmagyarázhatod a szomszédnak, hogy miért van ez így...
A szomszéd egy nagypofájú idijóska, de manapság ezzel nagyon jól lehet boldogulni. Az adásvételnél mindig szerepel a "megtekintett állapotban", vagy hasonló, tehát amikor megvette így a házat, kvázi elfogadta a helyzetet, ha nem jelezte akkor felétek sem ő, sem az örökösök.
Korábbi jogos tulajdonostól írásos beleegyezés van - ugye megvan?! -, ez csak úgy nem veszti hatályát. Ha az örökösök a továbbiakban ezt nem fogadták el és erről nem értesítettek írásban téged is, akkor nincs miről beszélni. Ha minden további nélkül a meglévő - megtekintett! - állapotban adták el, akkor az új tulaj legföljebb arra rinyálhat, hogy ő erről mégsem tudott, de ez sem a ti problémátok, hanem az örökösöké.
Bárhogy is, az adásvételnél (előtte, ugye) mindenképpen jelezni kellett volna felétek az örökösöknek, hogy ez a vevőnek nem tetszik, ez nem jó így, rendezni kell. Ha nem jelezték, akkor utólag rá kell ereszteni a kutyát oszt kész. Azt nehezen fogja bebizonyítani, hogy az adásvétel UTÁN csináltátok a szigetelést.
Az adásvételi szándék részetekről eleve egy, a helyzetet megoldani kívánó pozitív kezdeményezés, amit a bíróság - ha odáig jut -, pozitívan fog megítélni, csak az árat nem a bunkó szabja meg a hasára ütve, akármennyire is szeretné. Kell a kérdéses területre egy hatósági értékbecslés. Emellett azt is megvizsgálják, kinek származik nagyobb kára, ha marad vagy ha eltávolításra kerül a kifogásolt dolog (szigetelés)? Kinek jelent valós érdeksérelmet és a többi. Emlegetni kell vállvonogatva a teljesen hivatalos hatósági vizsgálatot, egyrészt mert a megegyezés nem tűnik valószínűnek, másrészt ha a legkisebb ügyeskedés történt az adsvételnél - ilyen fazonoknál ez erősen esélyes - , akkor ezt nem fogja megkockáztatni.
Kérdés, hogy az illető nem-e rokona, esetleg seggrepacsipajtása haverja valamelyik ********** a kormányból/önkormányzatból, vagy hasonló, mert akkor a fentiekkel nem értek semmit, az országban jelenlévő állapotok miatt sajnos valószínűleg jobban jártok, ha műveltek valami "balesetet", amiben összedől az ő háza is...
Üdv ! Jóhiszemű/hozzájárult beruházásról van szó,vidd bíróságra az ügyet ha nem megy másként,ha vannak tanúid hogy a szomszéd engedélyével/hozzájárulásával történt a "helyfoglalás",akkor a bíróság meg fog állapítani egy m2 árat az elbirtokolt részről ,de az közelébe sem lesz annak ,amit ez az IDIÓTA követel !:((( Addig is fogad őszinte részvétem ehhez a "török"átokhoz !:)
Nem teljesen tartozik közvetlenül a témához amiben segítséget kérnék, de nem találtam jobb és pörgős helyet neki.
A szüleim 2001-ben leszigetelték a telekhatáron lévő házukat a szomszéd írásos hozzájárulásával. A szomszéd sajnos tavaly elhunyt és a házat az örökösök eladták. Az új tulaj közölte, hogy szedjék le a szigetelést, mert őt zavarja. Próbáltak vele megegyezni, hogy ésszerű összegért megvásárolják tőle azt a 1,5m2-t amit elfoglaltak a szigeteléssel, de olyan összeget mondott (2 millió forint), amit nem tudnak és akarnak kifizetni. Az ingatlant 80m2-es házzal és 1000m2-es telekkel vette az illető 15 millióért, szóval eléggé "vastagon fog a ceruzája". A kérdés az lenne, hogy lehet e vele valamit kezdeni vagy mindenképpen le kell bontani a szigetelés?
Üdv ! Ez a "csak"emelgetés/koszorúzás mennyibe fájna a "sérven"túl ?:) Tipikus kivitelezői hozzáállás "csak"legyen ki perkáljon és ez "csak" az állagmegőrzés egy morzsája lenne !:-)
Énnél sokkal jobban kinéző házakat bontottam le és csináltam másikat helyette, nem egyszer. Feltárás kérdése.
Elég egy kép, lehet általánosítani: nem volt karbantartva évtízedekig.
Majd ha én megnézem, megmondom, hogy a tetőd görbe vagy nem.
Szarufákat pallóval szokás kiegyenesíteni.
125 éves háznak a tetőszerkezetét meg kell emelni és a talpszelemenek alatt koszorúkat kell késziteni, ha egy hozzáértő statikus megnézi kb. 1oo%, hogy ezt ajánlja. Legalább 3o tetőszerkezetet javítattam meg műemlék épületen (szakszerű műemlékes műszaki felügyelettel), mindegyiknek készitettek vasbeton vagy más fajta koszorúja, ami a tartófalakat kimerevítette.
Ha egy jól kivitelezett 125 éves épület állaga megfelelő, nem biztos, hogy még 125 évig ez meg is marad, fel kell tárni a problémákat és orvosolni kell, ha egyszer hozzányúlnak. Persze ehhez érteni is kell, aki nem ért hozzá, az naivan azt hiszik, hogy nincsenek problémák.
Motto: jó lessz így, hiszen ennyi pénzünk is van rá....
Eddíg azt hazudtam magamnak, hogy több mint negyven év szakmai gyakorlattal a leírás és néhány fénykép alapján tudok használható véleményt mondani. Az ilyen sorházak egyesítik a családiház és a panel hátrányait. Drága a fenntartása, állandó elfoglaltság és a többi lakónak joga van majd mindenbe beleszólni.
Maga a tető is több al szerkezetből áll. Ha jó a gerendázat akkor valószínűleg a szarufák miatt van az a görbület. Tehát szarufa megerősítés vagy csere + a lécezés és a héjalás.
Na kérem nekem az egyik lakásom a Ferenc körúton van , 125 éves. Jó a tető ácsolat a 'szék'. Korábban egy két szarufát reparáltak , konkrétan kettőt . A kétoldalra megfelelő deszka colos x 20 cm , kellő hosszal, azokat 3 helyen átmenő csavarral össze kötötték és a tető jó. Nem ázik be, nem görbe.
Tény hogy a tető javítás alatt van. A ház nagy részén végeztek.
Műveletek : bontás : cserép és lécezés le, ez utóbbi tűzre való. A szarufák tisztítása, fertőtlenítése , új lécezés, pótlólagos csapadék elleni fólia, ellenléc, majd régi és új cseréppel héjalás. Némi bádogosszerkezet pótlás , ami új. vápák, eresz csat. és tető kibuvók.
Sajnos hozzám csak 2019 - ben érnek... mert a lift az fontosabb.
Én ilyen házat legföljebb tökéletes állapotban vennék meg és csak akkor ha a többi házrész is tökéletes állapotban van. Ha bárki bármit akar csinálni az veszekedés, harag forrása (lehet). Egy aranyos szomszéd elköltözhet és jöhet a helyére egy görény.
Ha csak a tetőhöz kéne hozzányúlni akkor az még nem volna egy tragédia, de az sem olcsó. A leírásod alapján nem sok maradna eredeti állapotában. A LEGFONTOSABB!!! Ha sorház akkor a többiek beleegyezése kell a legtöbb munkához. Ha beleegyeznek és megcsináltatod a tetőt akkor könnyen lehet, hogy az összes létező és nem létező probléma oka TE vagy. Fizesd ki a javítást! Annak idején én is néztem Budakeszin ilyen házakat, jobb-rosszabb állapotúakat találtam. Szerencsére rájöttem, hogy közös lónak túros (nem túrós) a háta. Ha én vagyok hátul akkor mindenkitől függök ha be akarok menni, ha elöl akkor mindenki keresztüljár rajtam. Inkább hagytam a fenébe Budakeszit. Amellett borzasztó a közlekedése. Inkább elindultam a Balaton felé sorban Érd, Tárnok, Martonvásár felé. Tárnokon már egész jó házakat lehet találni és Érd több részén is. Érdnek a hibája, hogy nagy és lejönni az autópályáról soká tart. Én előbb otthon vagyok mint egy érdi pedig legalább kétszer olyan messze megyek. Az autó egyesben nagyon sokat fogyaszt ám! Keress kicsit kijjebb a vasút melletti falvakban, megvan az a lehetőséged ha valami történik mehetsz vonattal is. Martonvásártól negyed óránként van személyvonat és 20-25 perc alatt benn van a Déliben. Máig áldom az eszemet, hogy nem Budakeszin vettem házat pedig a város másik felében dolgozom majdnem Ferihegynél.
Hat sajnos a bontás valószínűleg nem opció, mivel egy sorházi házról van szó, es teljesen meg kell őrizni az epulet jelleget. A ház egyébként Budakeszi belső részen van, uh igen, az elhelyezkedése a legnagyobb előnye. De akkor jól értelmezem, hogy nem javasolt a ház megvétele ilyen ramaty tetővel?
Negyvenkét év alatt olyan átalakítást még nem láttam ami nem került volna lényegesen többe a tervezettnél és ne tartott volna tovább annál amire eredetileg számítottak.
Igazat adok, én csak akkor venném meg ha nagyon jó helyen van, vagy nagyjából jó úgy ahogy van. A ház hatvan négyzetméter, fürdőszobát, konyhát át akarják rendezni, a tetőhöz hozzá kell nyúlni (ki fog derülni, hogy nem csak két gerenda beteg), akkor mihez nem? Nyílást áthelyezni vályogfalban nem egy élvezet, új fal hogyan lesz alapozva vagy miből lesz?
Üdv ! Hát nem tudom ,hogy jó tanács-e az írásod !:( Vett egy házat (telek helyett),hogy kiélhesse a bontási vágyait(sok pénz,munka) és építsen egy újat a már kopasz telekére !:) Egyetlen opció lehet rentábilis ha a telek helye annyira vonzó ,hogy még ez is bevállalható!:) Több épeszű magyarázat szerintem nincs,de Te vagy a Szaki !:)
hozzád mint kompetenshez: igaz, hogy a bontáshoz kell bontási terv is (amit most már állítólag néznek is)? és most már nem annyira olcsó egy kádár kocka elbontása, mint pár éve?
(konkrétan 8-10m-t mondtak rá, amit nem akartam elhinni)
Összeget nem mondanék, de ilyen szintű átalakításnál szinte mindenhez hozzá kell nyúlni. Mi marad? Elgondolkoznék azon, hogy az egészet elbontani és újat építeni. Lehet, hogy nem is lenne sokkal drágább. (Ha a ház egyharmadához terveznek nyúlni abból lesz kétharmad is)
Én egyedül a fürdőszobához mernék hozzászólni, mert a mienk most lett kész. De nagyon nehéz lenne neked egy viszonylag pontos összeget mondani, elég ha csak arra gondolsz, hogy van burkolat 3000 ft /m2ért, és van 18.000ért is. És van wc kagyló 20 ezerért, de kapsz 100ért is.
A mi fürdőszobánk felújítása (4m2) kb 7-800 ezerből jött ki, kompletten, ebben pl van egy 180 ezres zuhanykabin, új szaniterek, új burkolat. De nem hiszem hogy ebből sokat megtudsz.
lehet nem vártam eleget, kb 2.5-3 órát a két réteg között. Az utasítás szerint 2 réteg közt 2 órát kell várni, és kézzel is teljesen száraznak tűnt.
Én sem igazán értem, nem most festek először, de ezt most valahogy nem megy. Kénytelen leszek holnap még egy réteget ráhúzni, de most már másik hengerrel. Lehet ez a mostani nagyon kevés festéket tart meg, és amikor próbálok az egyenletesség miatt áthúzni rajta, akkor leszedi a már felkent anyagot.
Egy kis segítséget szeretnek kérni. Házvásárlás előtt állunk, talalátunk egy felújítandó 60nmes házat, a falazata vegyes vályog, de jo állapotú, nem vizes. A tető nyerges, mindenképp felújításra szorul, hullámos a tetősík es láthatóan van 2 gerenda amit cserélni kell. Ennek a koltsege milyen méretűre tehető?
A belső térben egy fal lebontása történne, valamint teljes gaz, villanyhalozat csere, vízvezeték minimális toldasa a konyha áthelyezése miatt. Ezen kívül a fürdőszoba teljes felújítása szintén athelyzesekkel.
Milyen felújítási összegben kell gondolkodni egy ekkora munkában?
Ebből a képből nem tudom 1oo%-ba megállapítani, ha a szarufák faragottak, de valószinünek tartom, hogy azok.
Ha azok, akkor nem hiszem, hogy korhadtak.
de: Amikor lebontod a cserepet meg kell nézni, ha a szarufák nincsenek elkorhadva a talpszelemen csatlakozásánál.
A cserépléc rávezeti a szarufára a vizet, onnan lefolyik és megáll a talpszelemennél. A szarufa sérül ilyenkor, mert azon van a keresztvágás, azaz a kármi.
Akkor kiváltod a szarufa végét egy 1.5 méteres darabbal ( szakszerűen csapolva az felső ép szakba). Általában csak pár szarufa érintett.
Ha több mind az egyharmada sérült, akkor ki kell cserélni az összes szarufát és lehet, hogy a talpszelemeneket is.
Amúgy 2oo évet biztos tart egy tetőszerkezet, ha nem kap vizet.
A cseréplécet ki kell cserélni.
A tetőszerkezetet bogár és tűz ellen kezelni kell.
Fürdőszoba mennyezetet javítgattam, sikerült szépen leglettelni, aztán lemélyalapozóztam.
Ma festettem poli-farbe inntaler fehér diszperzittel, és tuti elbénázok valamit, mert a második réteg már tulajdonképpen takart, de csíkos lett. Rámentem egy harmadik réteggel is, de az is csíkos lett.
Festőhengert használok, átkenem és utána merőlegesen is, de minden egyes húzásnál látszik a húzás nyomvonala és ugyan halványabban de száradás után is megmarad.
Rövidebb, tömör szőrű hengert használok, ránézésre ilyet, ez lenne a baj?
Sziasztok keresek ilyen csempét, 2-3 doboz kellene csak de nem találok sehol :( Megfizetem az árát ! Nagyon nagyon hálás lennék ha valakinél lenne Köszönöm !
A lábazati kövek mennyire páraáteresztőek? Szeretném burkolni a zsalukő lábazatunkat ami néha egy picit nedves, de nem tudom melyik fajta lábazati burkolat megfelelő erre. Olyat keresek ami kitud szellőzni.
Sziasztok! Adott egy 1940-ben epűlt ház 150 nm-es tetővel. Tervezzük a homlokzat és a tető felújitását. Kérdésem az, hogy a gerendákat érdemes-e lecserélni a lécek és a cserepek mellett vagy ezek a gerendák még simán birják 50 évig?
akkora kell legyen a vastagsága, mind a meglevő, hiszen minden második sorba be kell kötni és ki kell vésni egy fél téglát- úgy kell csinálni, mintha sarkot falaznál.
Létezik egy egyszerübb változat, hogy 1o-es betonvasakat fúrsz a fugákba a meglevő falba és azzal kötöd be, de csak a vékonyabb falaknál működik. Attól is függ milyen minőségű a meglevő tégla.
Ha nem vizes az épület akkor a rétegvíz nem valószínű. A felszíni vizeket egy árokkal meg lehet fogni. Hegy felőli oldalon nincs szomszéd? Mindenkinek a saját telkén keletkező csapadékot tudnia kell elhelyezni.
Még nem tudom, hogy ázik-e nincs vele tapasztalatom, jelenleg látni nem látszik rajta ilyen probléma, hogy ázna (nem laktam ott sose, még csak felújítom)
A célja csak annyi, ha esetleg nagy a hó és nagy olvadás lenne vagy sok eső, nem szeretném, hogy ázzon a dombról lezúduló víztől (ha esetleg jön a talajban is rétegvízszerűen), azaz megelőző célzattal gondolkodtam rajta, csak amikor sorra vettem a lehetőségeket, felmerült ez a lehetséges probléma, s nem akarok nagyobb kárt, mint hasznot.
Felszíni vízelvezetőt tuti csinálok fölé, de a rétegvíz elvezető kérdéses.
Valószínű nem úszom meg a talajmechanikai vizsgálatot sem, ha ilyen kérdések izgatnak...
Abban kérném a segítséget, hogy ragasztott műkő burkolatot felrakása körülbelül milyen költséggel járhat négyzetméter áron (anyag+munkadíj). Milyen műkőburkolat fajtát ajánlott feltenni/tudnátok javasolni? Köszönöm!
Száradáskor az agyag zsugorodik. Házak nagy része árvíz UTÁN szokott összedűlni. Érdemes talajmechanikustól tanácsot kérni, mert nem reménytelen a dolog bizonyos feltételek betartása esetén.
Domboldal közepén már régóta álló ház fölé épített utólagos rétegvíz elvezető okozhat-e gondot az épületben?
Arra gondolok, ha megásom a ház felett végig az alap mélységéig, vagy inkább mélyebben az elvezetőt, dréncsövezem kavicsréteg stb, akkor lényegében elkezdem szárítani a talajt a ház alatt, mivel amit eddig kapott vizet, nem fogja megkapni, telezzük fel, hogy van rétegvíz és az folyamatosan áztatta ott a talajt. (Ezt a rétegvizet csak feltételezem nincs talajmechanikai vizsgálat a kezemben)
Nyáron szoktam látni, hogy mennyire ki tud száradni ez az agyagos talaj és felrepedezni, elég nagy mozgásokat okozva. Az a feltételezésem, előidézhetek hasonló dolgot az épület alatt az utólagosan elkészített rétegvíz elvezetéssel, ami esetleg túl nagy mozgásokat eredményez és megrepesztem a házat. Nyilván építkezés előtt van ennek értelme, de így utólag? (Nem akarok több kárt csinálni, mint hasznot :) )
Repedés ellen a minél sűrűbb osztás a jó. 15x15 cm osztás repedésgátló hatása nem valami daliás. A beton kötés közben zsugorodik (azaz reped), minél több vízzel lett keverve annál jobban, ennek a repedés hálózatnak a csökkentésére lehet használni vasalást. Könnyen belátható, hogy a beton a vasak közti távolság arányában zsugorodik, innen van, hogy a sűrűbb az jobb.
Volt egy kis homok kitermelés a házikóból, elkészült egy 8cm-es szerelőbeton.
Erre kerülne ugye a szigetelés. Mennyit érdemes rakni ? 8-10 cm ?
Utánna padlófűtés, majd a végleges 6-7cm-es beton. Így a rétegrend megfelelő lehet ?
Megjöttek a nyílászáróim, amiket lassan be szeretnék építeni.
Régi ablakom 200x150es, az új pedig 150x150-es. Arra gondoltam, hogy Ytonggal falaznám fel a megfelelő méretre az ablaknyílást. Ez jó megoldás lehet, vagy inkább kisméretű vagy porotherm tégla legyen ? Van mindegyikből otthon.
az lenne kérdésem, hogy miként lehet korrektül megcsinálni a vízszigetelést a lábazaton, ha az XPS-t akarják használni zsaluzatnak a szerelőbeton kiöntésekor. Tehát sávalapot kiöntik betonnal, amire jön 2 sor zsalukő, majd 15 cm szerelőbeton. Az a problémám (bár lehet csak nekem fura), hogy hiába lógatom ki a vízszigetelő lemezt nem fogják tudni lehajtani, mert már ott az XPS.
Ha a beton vasalt (sokkal) nagyobb a teherbírása, a vasalás függvényében. Magyarra lefordítva nagyobb üreget képes törés nélkül elviselni és ha törik (reped) sem lesz olyan éles az elmozdulás a két rész között. Átm. 6 mm alatt nem vas, hanem drót.
Ha garantálod, hogy nem lesz alatta üreg akkor 20-25cm homokos kavics, 10 cm beton, szigetelés, majd 6 cm szigetelésvédő beton elég. Padlófűtés esetén jönnek még új rétegek is.
Ismét köszönöm az információkat! Bocsi a téves fogalomhasználatért! Úgy értettem, ha van az XPS és a vízszigetelés alatt egy 10cm-es betonréteg plusz, ami be van vasalva.
Ha jól értelmezem az "iránymutatásod", ki kellene még szednem legalább 20-25cm-t, kéne kavicsréteget tömöríteni, majd arra még betont önteni 10-12 cm vastagon ami be van vasalva, s csak utána jöhetne a vízzárás, meg az XPS, s arra az aljazbeton, stb? (úgy ahogy mostanában tervezik az építészek a házak rétegrendjét)
Azaz a korábban leírt, jelenleg tömörödött sóderágy fölé a vízszintet adó homok, majd arra vízzárás és XPS, majd 6cm aljzatbeton nem elégséges megoldás, mert ha véletlen lesz egy lyuk alatta, berepedezik a felső aljzatbeton a járólappal együtt.
Így laikusként fura, hogy ennyi előkészítés+beton kell egy 9nm-es felület alá, amin még falak se nyugszanak, már azon is elgondolkodtam ráültetem a helységet körbefutó vasúti sínekre vasalattal a vékonyabb felső aljzatbetont, s akkor azt csinál alatta a talaj amit akar, csak statikailag kockázatos lehet ez az út, nem tudni milyen állapotban vannak sínek, lehet megbírják a közfalat, de már sok lenne nekik még az aljzatot is tartani.
Majd még gondolkodom, várok újabb infókra, betonozni még úgy se lehet ebben a jó időben...
10 cm szerelőbeton (valójában szerelőbeton az az a beton ami vasalatlan és azon szerelik a vb. lemez vasalását ami rá kerül) nem különösebben értelmes, mert vékony. Ha a vasat középre teszem (két sor nem fér el benne) akkor alig van a belső erőknek karja. (Mérleghinta!) Azt meg nem tudom, hogy hol lesz alatta üreg. Az üreg közepén alul, a szélén fölül kell a vas. 12 cm vtg. azért már használható.
Csőtörés az kizárható mivel nem lesz elfolyó ami eltörhet a beton alatt, de ettől még mástól lehet lyuk...
Ha van az egész alatt egy 10cm-es szerlőbeton ebben az esetben csak az reped meg, ha valami nem várt üreg keletkezik és a felső aljaztbeton nem sérül (amin a járólap van)?
"Nálam szerintem a legfelülre kerülő kb 6cm vastag vasalt aljzatbeton is megtartaná a rákerülő terhet törésmentesen, s akár a vasúti sínekre is tudom ültetni."
Csak akkor tartja meg repedésmentesen ha a kavicságy nincs megbolygatva és nem keletkezik 20-40 cm-nél nagyobb átmérőjű üreg pl. csőtörésből.
Járólap cserének indult, de több lett belőle mivel az aljzatbeton szar minőségű volt, alatta meg cementes vízzel belocsolt, tömörített homok/sóder, s ez alatt van még egy tömörített kavicsos sóderágy féleség, alatta meg lehet az agyagos föld feltöltés. Pára/víz és hőszigetelni mindenképp szeretném, ha már felvettem. Lehet teszek le padlófűtés csövet is, kiépítve tuti nem lesz, csak a betonozás idejére nyomás alá téve.
Talajszinttől kb. 50cm kiemelt kőlábazatban/felett van/volt ez a réteg, a válaszfalak a kőlábazatra ültetett vasúti síneken nyugszanak, nem az aljzatbetonra lett ültetve szerencsére, a sínek felett valami bitumenes lemez, majd jön a válaszfal, a kőlábazatnál oldalt hasonló a szitu, vasúti sín azon a vízzáró lemez, majd a tartófalak.
A tömörített sóderágyam teteje most kb. a lábazat tetejének szintjén van, kemény, le van ülepedve rendesen, s porszáraz, kb 20-30 cm el mélyebben kezd nedvesedni, ahol már agyag van, de még ennek az alja is legalább 20-30 cm re van a talaj síkjától.
A tömörített sóderágyat nem akarnám felszedni, de az aljzat magasságot sem tudom a végletekig emelni.
"Rendes" rétegrend eddigi infóim alapján valami ilyesmi az agyag felett, tömörített kavicságy, azon a vasalt szerelőbeton, majd vízszigetelés, aztán XPS, majd PE fólia, hőtükör, csövet lefogató háló, padlófűtés cső, majd aljzatbeton.
A problémám, hogy ez elég magas aljzatot eredményezne egy minimális rétegvastagsággal is a jelenlegi lábazati szinttől.
A kérdés, hogy az én esetemben elhagyható-e a kavicságy és a szerelőbeton? Volt aki javasolta, hogy 2-3 cm tömörített cementporos száraz homokággyal csináljak egy vízszintet, majd erre tegyem le a párazáró fóliát és arra az XPS, majd a PE fólia és tovább a végén egy aljazatbeton, így beleférek a 12cm be, ami még elfogadható szintemelkedést eredményez, max 15 tovább nem szívesen mennék.
Vízelvezetés ebben a magasságban gondolom nem akkora kulcskérdés, hogy kelljen a kavicságy, van egy tömörített sóderágyam, ami valahol kavicsos, feltételezem ez kiváltja a kavicságyat. A szerelőbeton ügyében vagyok dilemmában, ha az én esetemben csak annyi a célja, hogy adjon egy vizet, jó lehet a tömörített homok is helyette? Mi a minimális vastagság ebben az esetben, ha még is inkább csinálni érdemes szerelőbetont?
Nálam szerintem a legfelülre kerülő kb 6cm vastag vasalt aljzatbeton is megtartaná a rákerülő terhet törésmentesen, s akár a vasúti sínekre is tudom ültetni. Mivel tartószerkezet nem lesz ráépítve, max csak bútorok, kb 3*3,5m es területről van szó az egyik helyiségben, a folyosó meg 1,5*5m, a nagyszoba most nem lesz megcsinálva.
Mit javasoltok rétegrendre ebben az esetben? Illetve mi milyen vastag legyen minimum? Ha bekerül mondjuk 16-os padlófűtés cső az aljzatbetonba elég-e, ha van felette 40 mm beton? A padlófűtés alatt lévő kötöző hálón felül, a cső fölé a betonba érdemes-e, szabad-e még beton erősítő hálót berakni?
Arra van-e valakinek tapasztalat, hogy a vasúti sínek meddig bírják a földben, így hogy el van emelve a talajszinttől kb 0,5m re, azaz lényegében csak a pára éri alulról? Jelenleg kb 40-45 év után még elég jó állapotban vannak.
gk falakat és mennyezetet lehet jól és rosszúl is épiteni, valamikor tanfolyamokat tartottak a gyártók, de van nettes doksi is dögivel, érdemes utánnanézni, pl. itt
A normázott mennyiség a fal vonatkozik, 1onégyzetméteres egységre vannak megadva különböző falszerkezetekre: pl. 2x gk12.5-CW75-1x gk12.5-CW75-2x gk12.5+ két réteg kőzetgyapott+ hálózás a toldásoknál 3.5 méter magasságig.
Ez egy munkatétel, aminek meg van határozva pontosan az anyagmennyisége (tételesen)+ a munkaráfordítás (órába) 1onégyzetméterre.
A glettolás külön van számolva (négyzetméterre), van hogy csak a csavarokat és a toldásokat glettolják, egy durva gipszes glettel+egy finom gipszes glettel,vagy ugyanaz + telibe egy finom erre való gipszes glettel vagy cementes glettel. Az is élvédők ide tartoznak. Egy jó minőségű glettelés munkaráfordítása ugyanannyi mind a falépítés.
Beugróra nincs külön tétel, szerelési maszknak számoljuk, ugyancsak 1onm-re egységben.
Anyagostól a 7o.oooft 1onm 2x 12.5gk+ CW1oo+2x 12.5gk+ közetgyapott 1oomm- max. 2okg/köbm+ halózás rendbe van, 1oo- 15onm feletti mennyiségnél.
Ha sok a sarok és az él, sok az ajtó, lehet nyugottan számolni a 1.3 szorzóval.
Ha ennél kisebb mennyiség van, az árak mennek felfele. A járulékos munkálatok: maga a felvonulás, az anyagszálllítás, kitűzés, takarítás, szinte ugyanaz.
Felújítást végzünk s gipszkartonfalakat építünk.Beszéltem egy iparossal aki 3.500ft/m2 árért csinálná ill. a beugrókat 1.500ft/fm.Ez rendben is van csak ahogy kérdezgettem kiderült.hogy a falakat duplán számolja.Tehát 1m2 előről meg 1m2 hátulról ,kérdem tőle akkor miért nem azt mondja hogy 1m2 fal 7.000? Mert így szokták,volt a válasz.Kérdésem az lenne ,hogy ez valóban így van vagy csak meg akar vezetni kihasználva a tudatlanságomat?
Gyerekek! Most már erre viszont azt mondom, hogy ki kell menni kirándulni, sportolni. Utána a 20 C-os lakás is jó melegnek fog érződni. Vérkeringés kérdése. Évtizedeken át nem lehet a szobában lenni következmények nélkül.
volt/ van nálunk is hasonló, mi 2 rendes szint vagyunk, de hasonló m2-rel, (padlás nincs beépítve)
tapasztalat:
régi B30-as tégla vékony
beköltözéskor (11 éve) feltett 8 cm-es szigetelés kevés volt, most került rá +7 cm, nagyon sokat segített
minden, ami beton, húzza ki a meleget / vezeti be a hideget, levert beton perem (eredetileg lapostetős volt a ház, abból megmaradt a betonperem) leverése után is jobb lett, de pl. erkély még mindig számít (alulról most le lett szigetelve)
régi fajta radiátorok maradtak (öntöttvas), de a termosztát és a cirkó úgy van beállítva, hogy minél hosszabb ideig legyen keringő melegvíz (a víz hőfok pl. időjárástól függően állítgatva van), a kihűlő radiátor nem jó ilyenkor
a belső lépcsőházat, ahol nincs ajtó, ott függönyözni kell, egyébként nagy a huzat
a legérzékenyebb családtag (aki a "légáramlatra" érzékeny) hálórészénél belső (polifoam-os) tapéta került a külső falakra, és hungarocell mennyezetlap a plafonra, és tervezzük másutt is
nálunk nincsen beépített tetőtér, de érzésem szerint ott is lehet gond
nálunk 24-25 fok van a hálószobákban, nappaliban (érzékeny családtag miatt), és így fogy a 140 m2-re 2000 m3 gáz kb. évente (de ez ennyi volt a 8 cm-es szigeteléssel is)
tarsashaz epites van folyamatban es a 3. emeleten lévo leendo lakasunk 2 fala beazott...elvileg mar kijavitottak a hibát de még nagyon nedvesek a falak...hogy szaradna meg ilyen hidegben....semmikepp nem szeretnem ha raburkolnanak, ezert kerdesem lenne, hogy hogyan lehetne kiszaritani a falat? volt mar valakinek mar tapasztalata olyan ceggel akik ilyenekkel foglalkoznak? falszaritas?
Másold már át a hsz-ed a víz, gáz, fűtészserelés topikba a következőkkel kiegészítve:
Milyen kazánod van, egy alaprajz radiátor kiosztásokkal, padló rétegrend, nyílászárók milyenek, mennyi idő a fűtés, és mennyi ideig nem megy, a felfűtési időszakban kb egyszerre melegednek a radiátorok, szobatermosztát hol van?
Kapásból ennyi kérdés, a többit majd odaát........
Atomerőművet első feszültségi állapotra méreteznek, víztározónál második feszültségi állapotban kell kimutatni, hogy a repedések nem lépik túl a megengedettet, a többi (általában) harmadik.
A vasbetonnak három feszültségi állapota van. Elsőben a húzó és a nyomó feszültség nem haladja meg a beton húzó határfeszültségét. Repedés nincs. Második feszültségi állapotban a beton mértékadó nyomó feszültsége eléri a beton nyomó határfeszültségét a szélső szálban. A beton húzott öve berepedezik. A harmadik feszültségi állapotban a terhelés tovább nő, a mértékadó nyomófeszültség nem csak a szélső szálban éri el a nyomó határfeszültséget hanem a semleges tengelyhez közelebbi részeknél is. Ezért nem lehet a betont úgy számolni mint az acélt, hogy aszongya Szigma= M/W.
adott egy 70-es evekben epult 140m2 stabil szerkezetu padlasszobas haz.
Futes 2eve lett felujitva minosegi lapradiatoros rez csoves rendszerrel.
1eve szigetelve lett 12cm-es hungarocellel korbe+labazat+tetoter.
A szobak fa/laminalt padlosak.
A problema az,hogy folyamatosan arad a hideg a falakbol es a padlorol olyan szinten,h ahogy lehul kb 60fokrol 40-re a radiator,azonnal lehul a lakas.Olyan erzes minta mindig teljes nullara kihult lakast futenenek.
Én úgy tudom, hogy a szabvány az, hogy használni kell és 1 rétegben elég, de mindenki eldönti neki mennyire fontos a falak szárazon tartása 10-20 év múlva is...
a szabvány megkülönbözteti a talajnedvesség szerinti eseteket. talappára ellen kevesebb is elég.. míg talajnedvesség esetén a lemez több rétegben alkalmazandó és az se mindegy, hogy milyen lemezt használunk. a gv30/45 a bézik edition..ennél sokkal komolyabbak is vannak. de már nem nagyon emlékszem, utána kellene nézni..az biztos, hogy 2 réteg biztosabb ebből, vagy 1 réteg de akkor komoly modifikált lemezzel 1 rétegben. Függőleges falak szigetelésekor meg már megint más helyzet van.
Most visszaolvasva nem látom, de lehet, hogy már kérdeztem. Valamelyik nap késő este akartam, nem emlékszem volt-e. A vasbeton működésmódján gondolkodom. A beton teljesen ridegnek tekinthető a felállásban, viszont a vas húzóereje akkor lép fel, amikor már önmaga elkezd nyúlni.
Viszont ezt hogyan viseli a beton? Lehetséges, hogy ilyenkor már láthatatlan hajszálrepedések százai vannak rajta? Akkor a vb húzott öve tulajdonképpen az első erőhatásoknál, kizsaluzásnál szanaszét repedezik, mígnem a vas meg nem fogja? Például egy monolit födém plafon felőli felszínén. Törvényszerűen tele van repedésekkel?
Ha a kezedbe fognál egy német bitumenes lemezt meg ezt a magyar GV45-ös fost (ami a "vastagabb" és drágább), nem lenne több kérdésed hány réteg kell...
Én úgy tudom, hogy a szabvány az, hogy használni kell és 1 rétegben elég, de mindenki eldönti neki mennyire fontos a falak szárazon tartása 10-20 év múlva is...
Nekem is hasonlóak a paraméterek. Mi téglát raktunk a "szerelőbetonra", amúgy szerintem is tök mindegy, azt válaszd amelyik olcsóbb.
A lábazati szigetelés úgy is XPS lesz az megvédi. Nálunk így fog kinézni a dolog :)
Én kicsit túlbiztosítottam a falak alatti vízszigetelést. 2 réteg GV45-ös közé ment még 4 réteg fekete fólia. Nekünk 30 cm-es hagyományos tégla a külső falazat, így a GV45-ös lemezt hosszára kettévágtuk és az egyik sort kilógattuk 20 cm-el a másik sort meg belül hagytuk. Így lett egy kis szoknya kint, bent pedig össze lehet kötni a többivel majd, ha majd kész a tető is. Nálunk a válaszfalak Silkából vannak így az alá is így ment.
A háznak kell hogy legyen valamilyen szigetelése. Ezt ha a vb. lemezalap alá az aljzatbetonra teszem akkor megvédi a téglát is. Ha a szigetelés a lemezalapra kerül akkor is. Ha aggaszt a dolog csináld zsalukőből, annyit minimum tud mint a tégla.
Ha jól értem a leírtakat akkor bent lesz egy vb. lemezalap (ma hibásan szerelőbetonnak mondják), erre jön mindenféle réteg. És kívül lesz egy terasz mindenféle rétegekkel. Miután a terasz általában nincs egybeépítve az épülettel nem látom akadályát, hogy olyan magasra tegyék amilyenre szeretnék. Egyébként kicsit lejjebb (1-2 cm) szokott lenni a járósíkja mint a szobának. A terasz az térbeton, ha betonra kerül a teraszburkolat, a térbeton pedig tömörített homokos-kavicsra vagy esetleg zúzottkőre kerül. A sóder vagy térbeton olyan vastag lehet amilyen kell.
Rendben, amint sejted én nem vagyok építész, csak építtető.
Csak Te szoktál - nagyon helyesen - ragaszkodni az (gyári) előírásokhoz.
Az építtetők meg a mesterek úgy vannak, hogy a gyári előírások valószínűleg 200%-os megoldást adnak, ha abból itt-ott engedünk abból még nem lesz nagy baj. Ld. a régi házak is álltak akár száz évig is Eurocode nélkül.
Vagy pl. azt hiszem azt is olvastam valahol, hogy a PTH válaszfaltéglákat soronként vassal be kell kötni. A mostani házunkban a mester kihagyta és a válaszfal köszöni szépen jól van. és még sok ilyen van.
Egyébként én is fúrtam meg már áthídalót hinta rögzítéshez.
Nem kell hozzá nagy nyomás, az alaptest alatt a talajfeszültség 1-3 kg/cm2, de inkább 1-2 kg/cm2, ha ennél nagyobb akkor már emelheti. Az igazság az, hogy nem ennyire egyszerű a dolog, mert nem egyenletesen terjed az injektált anyag.
Én két cégről tudok akik foglalkoznak alapinjektálással, nekem kb. két éve bruttó 560 ezer forintos árajánlatot adtak egy sarok megerősítésére 3,6 méteres szakaszon. Aztán végül nem csináltattam meg, mert féltem, hogy mi van ha rosszabb lesz tőle a helyzet, mert gondolom nem használ az alapnak, ha több helyen átfurkálják. Ha jól tudom, ők nem statikusok, injektálnak ha kell ha nem.
Nekem a cég embere, aki kijött azt mondta, hogy ez csak használhat az épületnek, ártani nem árthat.
Én is szívesen beszélnék, egy olyannal akinél már csináltak ilyet, hogy mi a tapasztalata.
Repedés is van a házon, vagy csak a tető csere miatt lenne szükség az alapmegerősítésre?
Jó, itt nagyméretű ablakokról vitáztunk, amelyek nyilnak is.
Ha nem fúrod be az áthidalóba és a üreges téglába nem fog a rámacsavar, sem a dübel, akkor mit csinálsz?
Az ékelés arra elég, hogy rögzíti a tokot vinklibe.
De csak le kell kötni valahogy az ablakot a síkjára merőlegesen is, mert pl. amikor kinyitod a nyíló nagy súlya, húzza a felső sarkot, a sarok befele az egész tokot.
Akkor kitalálunk a belinkelt képen bemutatott. Az Ytong oszlopok meg vannak vasalva szögvas oszlopokkal (a négy sarkán plusz laposvas átkötések). A szögvasak talppal vannak lekötve a födémre és a gerendára (fém dübelekkel), ami a felette levő födémet tartja. Arra fel vannak heggesztve lvinklivasból hajlított fémfülek, amire csavarozva vannak (kivülről) az ablaktokok. Ezek az ablakok mind bukó- nyílók és a tokméret 12ox285cm, a nyiló vagy 9o kiló. Extra erőss (18okg-os) vasalat van rajta és egy biztonsági kábel is, hogyha mégis leszakadna a sarok, akkor tartsa meg az nyílót.
Utoljára novemberben készíttettem vidéki műkövesnél 25cm*20mm világos agglomerát lapból 3 oldali fózolással/élfénnyel, külső oldalán vízorral 5500Ft/m-ben megegyezett számlás áron.
Szerintem zsigusz83-nak ez a bizonyos 3x4mm-es üvegezésű ablak 180kg sincs, szerintetek 350kg. Valószínűleg akkor nektek egy liter víz is 2kg és én tudom rosszul (ezt is). Ezek szerint arányaiban úgy gondoljátok, hogy egy 90x120-as fix ablak legalább 75kg, egy fix 60x60-as meg 25kg. Jah, mindjárt elhiszem...
Legalább harmadszor volt hibásan leírva ez a 350kg egy 5m2-es ablakhoz és már kezdtem unni olvasni sokadszor a butaságot. Bocs, hogy beleugattam. Hagyjuk is inkább, nincs kedvem tovább érvelni, inkább elfordulok a legközelebbi hasonlónál, írjátok tovább a sok ”okosságot”, ”hidd el, tudom”-ot és “így szoktuk”-ot. Pont “Megteszi” ide.
Zsigusz83-nak én is azt ajánlom, hogy vegyen szép és tartós párkányt gánitörleményből, mészkőből vagy hasonlóból a műanyag karcolódós helyett. Három év múlva, ha párszor félrehúzod rajta a cserepes orchideát ronda lesz. A fagyapot-műanyagpárkány kombó árába kb. belefér ez is.
További figyelembe veendő volt a részletesebb táblázat szerint, hogy minél sűrűbb (keményebb) egy fa annál kissebb volt a térfogatsúly változás százaléka és fordítva is igaz.
Megnéztem a faanyagok sűrűségét (térfogatsúlyát) is. Találtam táblázatot ahol a borovi fenyő 550kg/m3-el szerepel. De: Egy komolyabb táblázatban meg volt adva a frissen vágott, a levegőn szárított, a mesterségesen szárított és a gyakorlatban előforduló érték is. Ebben a táblázatban a borovi fenyő nem szerepelt, de több olyat megtaláltam benne ami a másikban is megvolt. A borovi fenyő 550 kg/m3-e valószínűleg a lehetséges legszárazabb állapotra vonatkozik. A második táblázat szerint - fafajtától függően - 10-15%-al volt több a gyakorlati érték.
Nem számoltam, hogy hány kiló az ablak, de szerintem a borovi fenyő több mint 550 kg/m3 ha pedig a festéket is hozzászámolom amivel megszívja magát akkor még több lesz. Majd utána nézek, hogy melyik fának mennyi a térfogatsúlya. A 9x9 cm-es tokban sem vagyok biztos. Pontosan ki kéne számolni az egészet. Meg az üveg térfogatsúlyát is megnézem.
Nekem írtad 83829-ben, hogy számoljak, megtettem, te meg egyfolytában saccolsz/tippelsz. Fasza... Adjál hozzá még a számaidhoz a vasalatra/kilincsre is vagy 75kg-ot, hogy pontos legyen a hasraütésed. Így talán meglesz az a kamu 350kg...
Amúgy írta, hogy ablak! Valószínűsítem, hogy fix lesz ekkora méretben. Ugyanis ha nyitható lenne, valószínűleg erkélyajtónak hívta volna és lenne küszöbe is. Amennyivel több fából van, annyival kevesebb üveg is kell bele... Azt is írta, hogy 3x4mm üveg lesz mindössze benne. Ez fából kb. 165kg, nem 350kg, ahogy állítod. Még műanyagból acélbetéttel sem lesz meg 200kg.
Sétálj át a műhelyedbe és mérj le egy hasonló ablakot, majd írd ide a paramétereit.
@zsigusz83: Ha megérkezik ez az ablak, mérd már le légy szíves, hogy hány kg. Köszi.
Sajna a mai energetikai előírásokkal nem tudjuk megfizetni a fa nyílászárókat, így azok műanyagok lesznek. Inoutic Eforte profilba megy 4Low-E + 20Ar + 4float + 18Ar + 4Low-E és műanyag párkánnyal.
Ez a nagyobb ablak amiről szó van (valós méret 2460*2130) déli oldalban lesz és nem lesz kitéve komolyabb szélnek.
A szobákban 1500*1500 ablakoknak fontos a hanggátlás is, így oda nem tudom használni a Heraklith-C3-at EPS belsővel, de a gyapotos biztosan megfelel oda mindenben.
Majd a rögzítésre és a körbe ragasztásra én is odafigyelek.
Még nem döntöttük el, de szerintem műanyag párkány lesz. Azt mondják ennek a fagyapotnak elég jó a tartása (kézzel nem töröd el), így az a fagyapot és az alatta lévő EPS vagy XPS együtt már elég tartást ad, nyilván erre sem kellene rálépni...
Ebben igazad van, pedig már volt erről szó, hogy oldalt van komolyabban rögzítve. Így pláne ki kell bírnia a terhet. Az ablakos fórumban 10-15 cm-s toktoldót tanácsolnak az ablakos szakik, az sem lenne rossz megoldás...
Nem szeretném körbe rakni a hanggátlás miatt és azért is rakom a falsíkra, hogy ne kelljen, de így inkább kérek két oldalra még 2-2 cm toktoldót és így már 6-8 cm-t tud ráfedni a homlokzati szigetelés a tokra.
A távtartónak viszont minimum 14mm-nek kell lenni az üvegek között, a 12-es-nek rosszabb a hőszigetelése, mert túl közel kerül egymáshoz a két üveg, egy ekkora felületen pláne nagy különbség lenne.
Az ablak lessz 3ookg, ha 3-reteg uveg van benne es az egyik 6mm kell legyen. Maskepp osszeer a szelben az a kulso es az kozepso uveg (mivel a tavtarto nem lehet tul vastag, hiszen, a 45 uvegszerelvenyhez mar a 88 profil sem eleg), ha retegelt fa ablak akkor van 35o kilo is. Szamolj. Tudom, mert 2o eve retegelt fa ablakokat gyartok.
Ha XPS vagy EPS kerul az ablak ala, akkor ha lemezparkanyt ragasztassz ra szolvens alapu ragasztoval, nagy melegbe lyukat ut a polisztirenbe es behorpad, vissza fog folyni a viz. Ezt 1.1-es horganylemezzel is megjartam tobbszor, azert kell egy Heracklit C3-as az ablak ala, 5omm vastagon, en ezt at szoktam
A Heracklit C3-as nyomosziladsaga 7ookPa. Jo oda. A bele EPS.
A nem a tokrogzito csavarok tartanak egy ekkora ablakot, hanem az ekek. A tokrogzito csavarok semmit se tartanak ureges teglaba. Mondom, 2o eve gyartok ablakot. Az abalkot be kell furni az athidaloba is, ezt szinte senki nem csinalja meg. Maskulomben egy 5.2 nm ablak olyan mind egy vitorla a szelben.
Kérdésem: a vasbeton az tulajdonképpen hogyan működik? A húzott övben a terhelés hatására keletkezik ezernyi láthatatlan hajszálrepedés, és akkor kezd dolgozni a vas?
Ja, annak a nagy ablaknak biztosan eltúlzod a tömegét, mert nekem van egy ennél 34%-al nagyobb fix háromrétegűm, aminek már csak 6mm-es üvegből vállalták a gyártását, és az se volt ilyen nehéz...
“Azért kellene, hogy a külső és a belső párkánynak tartást adjon, és azért kell egyben (50 cm szélességben), mert kívül csak az EPS-re lenne rakva aminek lópikula tartása van, ha a gyerek vagy az asszony rááll...”
Ezt túlgondoltad. Az alatt a fagyapot alatt is eps lesz kívül a faladon nem? Az eps-re a fagyapot alatt ugyanannyi teher jut ha ráállnak, mintha egyből egy normális párkányra állnának... Ha fémpárkányod lesz és rááll valaki, azon úgyis meg fog látszódni a horpadás.
“A nappaliban lenne egy 240*210 cm-es ablak ami kb: 350 kg ezt is meg kellene tartania viszont a szobákban, ahol csak 150*150 cm-esek az ablakok a hanggátlás a fontosabb.”
Ezt is túlgondoltad. A parapet csak addig tartja az ablakot, ameddig azt oldalról tokrögzítőcsavarokkal/konzolokkal nem rögzítik. Az ablakok terhét nem az alsó ékelés tartja... Oldalsó rögzítés után szakszerű beépítésnél ki is szokás venni az ékeket és alul kipurhabozni a rést. Nincs ott semmi, aminek tartania kellene. Ajtónál kell csak dinamikus terhet viselnie a küszöbnek.
”Kíváncsi lennék mennyire számottevő a hővezetése ezen a 2,5 cm vastag fagyapotnak vagy az 5mm-en a Tekatlan-HS -nek?”
~3x rosszabb a hővezetése a grafitos eps-hez/xps-hez képest. Felesleges, nincs semmi keresnivalója a falazat hőszigetelési oldalán.
“A nappaliban kénytelen leszek kompromisszumot kötni a hanggátlásban és akár hőben is, de a szobákban szerintem elbírja a Tektalan azt a kb 120 kg-t és ott csak 5 mm a fagyapot vastagsága. Ez nem komoly hőhíd véleményem szerint, de szóljatok, ha rosszul gondolom!”
Rakd körbe a kávát xps-el, csak az ablak belső oldalára tegyél ytongot, heraklith-ot, téglát, bármit.
A külső párkány lejtését is ferdén vágott xps-ből tedd, bőven elég a teherbírása a párkány alatt.
Az egyik a fajlagos mennyiség, tehát nem váltószám van, hanem a vastagsággal kell osztani vagy szorozni (írd föl képletben, hogy lásd, nekem most nincs kedvem gondolkozni rajta). Ja a vastagság méterben van természetesen.
Azért kellene, hogy a külső és a belső párkánynak tartást adjon, és azért kell egyben (50 cm szélességben), mert kívül csak az EPS-re lenne rakva aminek lópikula tartása van, ha a gyerek vagy az asszony rááll...
A nappaliban lenne egy 240*210 cm-es ablak ami kb: 350 kg ezt is meg kellene tartania viszont a szobákban, ahol csak 150*150 cm-esek az ablakok a hanggátlás a fontosabb.
Kíváncsi lennék mennyire számottevő a hővezetése ezen a 2,5 cm vastag fagyapotnak vagy az 5mm-en a Tekatlan-HS -nek?
A nappaliban kénytelen leszek kompromisszumot kötni a hanggátlásban és akár hőben is, de a szobákban szerintem elbírja a Tektalan azt a kb 120 kg-t és ott csak 5 mm a fagyapot vastagsága. Ez nem komoly hőhíd véleményem szerint, de szóljatok, ha rosszul gondolom!
Épp a dimenzió-beli különbség miatt nincs konstans váltószáma.
A váltószám a réteg vastagságától függ!
A kettő közötti vátlás kb olyan mintha váltószámot keresnél az autód sebessége (m/s) és gyorsulása (m/s2) között... Egyebek mellett nem mindegy, mennyi idő telik el közben...
De észre vettem, pont ezért nem értem az egyik helyen így írják a másik helyen úgy. Egyébként van váltószáma?
A párkányunk rétegrendjét szeretném kiokoskodni, hogy jó legyen tehát az anyagok és vastagságaik még képlékenyek A homlokzati szigetelés (20 cm grafitos EPS), a fal (HB30 1,1 W/m2K) és az ablak már adott. A falsíkra rakott ablakok hőhídmentességét illetve a párkányok stabil és tartós felrakását kell megoldanom, amire srudolf tanácsolta a fagyapotot, ami hanggátlásban jó, de rossz szigetelő, ezért kell oda valami masszív (pl: purenit 550 MD) és barátságosabb árú anyag ami még hanggátló is. Nem egyszerű...
Valami hasonlóra gondoltam:
Így valahogy U: 0,4 W/m2K alatt alakulna a külső sarka a téglának.
Egyébként szerintem az egészséges vérkeringésű embert nem zavarja, meg normális is, hogy a lábadnál nem 22 fok van, hanem 21.
Én úgy figyeltem meg, inkább azok szokták dícsérni, hogy milyen jó langyos, "otthonos", akik a napjuk nagy részét otthon töltik, meg ez olyan elkényelmesedés lehet. Mondom, én pl nem is érzem, hogy lent hidegebb lenne, pedig pince van alattam.
Nem hiszem, hogy a padlófűtést az otthon gubbasztósoknak fejlesztették ki. :) A felületfűtés és a kondenzációs kazán jól el vannak egymással, ezért ezt választottam.
Csupán azért gondolkozom a szobában járólapban, mert az alsó szinten egy burkolattal oldanám meg a padlóburkolást így. (előtér, kohyna, étkező, nappali, háló, wc, fürdőszoba). A nappaliba simán el tudom képzelni, viszont a hálóban kicsit félek pont ettől a hideg padlótól. Ezért gondoltam hátha lesz itt olyan akinek van tapasztalata.
Sziasztok! Tudnátok segíteni abban, hogyha adott egy szabálytalan formájú sarok telek, aminek az é-i vége leszűkül, az utcában a településrendezési terv oldalhatáros beépítést ír elő, én viszont vagy középre a hátsó telekhatárra vagy a déli telekhatárra képzelem el a házam, mihez kell igazodni a tervezésnél? Nincsenek még az utca ezen a felén épületek, de ha én a déli oldalra építkezek, akkor elvileg a később épülő házak kénytelenek ehhez igazodni?
Alu L profilt keresek aminek a sarka le van csapva. 30x30x1 mm-es méretben, eloxált alu, 2-2.5m-es szálban. Tudja valaki, hogy hol kellene ilyet néznem?
Nem tűnt fel az, hogy az egyikben négyzetméter szerepel, a másikban méter?
Nem lehet a kettőt csak úgy átváltani, ahhoz hogy a hőátbocsátási tényezőt tudd, kell tudnod milyen hővezetésű anyag(ok)ból milyen vastag van/lesz beépítve.
XPS30= nevleges 300kPa tartos terheles mellett 2% osszenyomodasnal 18okPa feszultsegre veheto igenyben, ami 1.8kg/cm2
Ha retegelt fa ablak lenne, akkor az uveget a muhelybe kell beszerelni, ossze kell sorolni a ramakat a helyszinen, majd egyszerre beemelni (felforditani). Akkor a tokozat sarka eri az aljzatot egy rovid ideig, azaz a 340 kg-os terheles nem 7cm hatna, hanem 0.35cm-ren. Az 4.2 kg/cm2, azert min. 5ookPa nevleges max. nyomast biro XPS polisztirol kell.
Ha PVC vagy ALU ablak, akkor az uveget a ramak beszerelese utan szerelik be.
Akkor most már nem tudom, hogyan kell átváltani ezt a kettőt m2K/W és W/mK ?
Igen ez a másik gondom nem tudom mekkora lehet a súlya egy 2,4*2,1m-s 3 szárnyas Inoutic Eforte 84MD ablaknak. 300 kg-nál nem tippelem többnek így az a 30 kPa elvileg elég (a többi ablak jóval kisebb). Az XPS-t én úgy tudom 300 kPa.
Szerintem oda megelégszem a másik megoldással amit egy régebbi képen láttam és ami hasonló az általam csatolt képhez plusz veszek hőhídmentes küszöböt hozzá. Amúgy is maradt pár Silka HMLF válaszfal tégla azok pont 25 magasak, azokat rakom be és a kívül meg kap XPS-t bőven akár 25 cm-t.
Az ablakok alá gondoltam a gyapotos Tektalan-HS-t, mert oda szerintem ez teljesen megfelel.
én is arra a injektàlàsra gondoltam statikus is azt mondta csak àràt sehol se talältam fogalmam sincs még kb ra se
alàbetonozàs csak a legvégsö eset az macera nagyon
tetö csere az maceràsabb most sàtortetö van vaszserkezetes gerenda ill. Szabvànypala
tervem szerint koszoru a hàzra fagerenda és keràmia cserép csak az nem tiszta még Pont az alap végett hogy sàtor lesz e de én nyeregtetöt szeretnék ha lehet és elbirja e majd a fal meg az alap.
a süllyedés az utcafronton van hàtul Seminar gond föleg hogy csinàltam egy meléképületet meg teraszt rendes alappal meg összedolgozva az alapot meg a falat
Vannak injektálásra szakosodott cégek, nem sokan. Őket kell megkeresni. Lehet alábetonozni is, de az lassú és nem biztos, hogy nem tesz kárt az épületben. Ha a falak is meg vannak repedve akkor össze kell drótozni őket. Ez a Brut-Helical cég (nemrég még így hívták őket) szakterülete. Ha az új tető nehezebb lesz mint a régi akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a többi oldal is megsüllyed. Meggondolandó, hogy érdemes-e alapmegerősítéssel kinlódni. Egyébként miből vannak a falak?
Korábban már én is leírtam ezt,ezért is furcsa nekem,hogy ajtó alá,ráadásul függőlegesen beépítve is ajánlotta srudolf forumtárs,aki 1000 ajtót beépített már így.Valóban kemény,de csak ha lapjára fektetem.Eddig még nem tudtam kideríteni milyen keménységű eps van bent.Majd lefotózom.
Elég rideg,5mm csak a fagyapot réteg. A széle töredezhet.Én nemrég vettem belőle 5cm-es változatot ablak kávához. Lent(5cm) és fent(még nem tudom,hogy fogom csinálni a vakolható tokos redőny miatt) ezt fogom használni.Bízok a hanggátlásában.
Két oldalra xps+ytong kerül. Nem tudom mennyire hozza be a sima xps keret a hanggot,de nem szeretném,hogy felújítás után ez zavaró legyen.Aztán lehet,hogy egy kicsit eltúlozzák itt ezt a dolgot.Nem voltam még olyan házban,ahol xps bélés volt az ablakok körül.
Olyan emebrek segítségét szeretném kérni akik màr megoldotàk a hàzuk süllyedésének a az alap megerösítését.
Ki milyen módszert alkalmazott és milyen àrba csinàltàk Meg Neki"?
Röviden egyik oldala a hàzamnak mega Van süllyedve beton alap van de kicsi 50cm mély. Statikus Volt ö mondta Meg kell erösiteni az alapot . idén szeretnék tetöt is cserélni de mit fennàl er a probléma nem àllok neki igy kosszorut tudok rà rakni bisztos ami Bistros
Itt van amit igértem. Ez elvi vázlat, gerenda mag. 25 cm, szélesség min. 20 cm. Feltámaszkodás meglévő falban min.12 cm. A becsült vasalást a helyszíni terhelések ismeretében ellenőrizni kell. Mégegyszer mondom, csak akkor csinálnám ezt a megtört tengelyű gerendát ha valamiért muszáj.
Nem mondod komolyan, hogy kőzetgyapotot akarsz a talajszint alatti csomópontba rakni. Ehhez olyan biztosan meg kell felelni minden technológiai részletnek, hogy azt a svájci építőipar nem csinálja meg neked.
Nálam nem mert a tégla hagyományos HB30-as nem NF-s tégla és 1,1 W/m2K csak a tudása a fagyapoté meg 0,7 W/m2K ha jól tudom, de igazad van nem valami fényes...
Amúgy van belőle gyapotos is én most ezzel szemezek: Tektalan-HS Ennek ha jól nézem 5 cm méretben 0,1 W/m2K
"A támogatást valamelyik CSOK ügyintézéssel is foglalkozó banknál igényelheti. Ha önmagában csak a CSOK-ot igényli, akkor elbírálási díjat kér a bank. A támogatás összegének 1,5%-a, maximum 30 000 Ft lehet a bírálat díja."
Köszi a válaszokat! Mindenhol azt olvastam cikkekben hogy a hitelfolyósító banknál kell kérelmezni. Akkor az én esetemben az állam kincstárhoz kell bemennem?
Nem kötött hitelhez, viszont állítólag nehéz elérni az 5 MFt-ot. Nem "szeretik" megadni. Nekünk azt mondták, hogy olyan 2-3MFt-tal számolhatunk "nyugodtan". Mondjuk nem értem, hogy miért, hiszen ha viszel ilyen áfa tartalom értékben számlát, akkor miért nem adják meg a maxot, amit lehet...
Majd otthon rajzolok egy vázlatot. Teherbírása annyi amennyire méretezve van. Ha normálisan kivitelezték, akkor a teherbírása nem marad el az egyenestől. Ha nem lefelé hajlik hanem fölfelé akkor úgy hívják hogy keret. Kivitelező nem fog rajongani érte, nem lepne meg ha le akarna beszélni róla. Ez kilóg a gyakorlatából, lehet, hogy sose látott még ilyet. Meg nem is hallott ilyenről. A lépcsőmnek egy hónapig járt a csodájára a környék, még most sem értik, hogy mitől nem szakad le
Ha tudsz készíteni és ide feltenni egy olyan rajzot ami a fontos részletekre kitér, és amit meg tudok mutatni holnap a kivitelezőnek azt megköszönöm. Aztán meglátom mit mond rá. Statikailag egy ilyen tört gerenda közel annyit bír mint az egyenes, vagy azért attól jóval elmarad?
Gondolom az ajtó alatti részre egy U alakot kellene a gerenda vonala alá beiktatni, és ehhez a megvelelő vasalást elkészíteni. Az NB minőséget nem ismerem, nem tudom mire gondolsz ez alatt.
Erre a gerendára a vasalás kiöntése után leghamarabb mennyi idővel lehet falazni? Mivel ajánlatos kiönteni, már mint sima beton vagy van más elvárás?
A válaszfaltéglákat egy ilyen utólagos válaszfal esetén be kell kötni/vésni az oldalfalba? Vagy erre más technika van?
Igazából két okból nem javaslom első helyen a tört tengelyű gerendát, egyrészt a padlót akkor is meg kell bontani az ajtónál és akkor már kérdéses, hogy a kicsit kevesebb bontás megéri azt, hogy nagyobb gyakorlat és szaktudás kell a vasalás beszereléséhez. Egyébként maga a vasalása nem komplikált, a helyszínen kell szerelni, csak oda kell figyelni, mert az NB minőség az nem jó. Meg a kivitelezők 90 %-a még nem csinált ilyet. Nekem a lépcsőm tört vonalú, de ott kellett álni a kőműves mellett és ellenőrizni minden mozdulatát. Ha kéred adok vázlatot a vasalásról, de meg kell követelni a pontos munkát, ötletei nem lehetnek a kivitelezőnek.
Igen, lenne benne ajtó, ezért problémás a dolog. A gerendára is gondoltunk, de az ajtó miatt az nem jó, ahogy Te is írtad. Amúgy ezt a törtengelyes gerendát megemlítem lehetőségként, bár gondolom ez már nem a legtutibb megoldás, vagy tévedek? Lényegében itt helyben kellene nekik valamilyen vasalatot készíteni a padlón és az ajtó küszöbrésze alatt, és ezt a vasalatot kizsaluzni majd kiönteni betonnal ugye?
A gipszkartonról mi a véleményed? 40 cm-enként lévő fém vázkeretre dupla rétegben lenne felerősítve gipszkarton, legalábbis ez lenne a terv.
Az Ytongról a tervező valami kilengést magyarázott, hogy az azért nem jó. Ezt nem nagyon értettem.
A válaszfal amúgy egy 5 x 2,8 méteres fal lenne, benne egy 80-as vagy 90-es CPL ajtóval, 10-es tokmérettel, ha ez elég a falhoz.
Lesz ajtó a tervezett falban? Mert ha nem, akkor a gerenda lehet a meglévő padlóvonal fölött is. Továbbá lehet tört tengelyű gerendát is készíteni, amelyik az ajtó alatt van a padlóvonal alatt, máshol fölötte. Nem bonyolult, de egy kőműves vagy átlag kivitelező nem tudja megcsinálni. (hogyan kell menni benne a vasnak lesz a problémájuk) Egyébként az utóbbit csak utolsó lehetőségként ajánlom. Egy előnye van, a föltámaszkodásnál nem kell szétverni a falakat.
Lenne egy kérdésem gipszkarton és téglafal témában a hozzáértőkhöz:
Házvásárlást követően át akarjuk helyezni a fálaszfalat a házon belül. Mivel ismeretlen a padlózaton lévő beton (rétegrend) vastagsága (1969-ben épült a ház), így két lehetőséget ajánlottak.
1. A padlózatot ki kell bontani 30-40 cm széles sávban a létesítendő kerámia téglás válaszfal vonala alatt és vagy valamilyen vb gerendát teszünk oda be, ami a falak külső részébe bevésésre kerül, vagy valamilyen vasalt kötéssel oda sávalapot kell betonozni. Aztán kötés utána erre lehet felfalazni az új válaszfalat. Na de nem kellene ezt bekötni itt-ott a külső falba is??
2. Építsünk gipszkarton falat.
Nem titkoltan a gipszkarton válaszfalakkal kicsit ellenérzéseim vannak. Jogos ez vagy miben jobb/rosszabb egy mai gipszkarton fal egy téglafalhoz képest?
Rögtön az első kétségem a gipszkarton esetében, hogy nehezebb fali polc is menne a válaszfalra, és nem tudom, hogy ezt egy gipszkarton fal elbírná-e? Vagy hogy kellene megépíteni, hogy a lehető legerősebb legyen?? Azt értem, hogy kell neki egy jobb esetben fém váz, és a polcot erre kellene felfútni. Na de mi van ha épp nem találom el a fúrásnál a fémkeret vázát, oszlopát?? Mivel lehet a falat megerősíteni? Mennyire tud ez a fal mozogni erősebb fizikai behatások esetén? Tegyek rá duplán gipszkartont, úgy erősebb lenne, és az elég??
Előre is köszönöm, ha valaki a mostani technikai megoldások fényében leírja, hogy mi a legjobb most ezen a téren.
Amint írtam is, ez egy régi építésű ház. Hagyományos malter a menyezeten. Kb. 2-4cm vastag a nádazással együtt. Akkor a menyezet teljesen egészséges volt.
A gipszkartont kb. 10 éve raktuk fel. Sajnos párazáró fólia nélkül. Akkor még nem volt tervben a tetőtér.
Akkor az volt a lényeg, hogy eltakarjuk a csúnyácska mennyezetet, és az utálatos sörösüveg holkert.
Most ha párazárni akarom, akkor le kell vennem a gipszkartont, befóliázni, majd újra kartonozni. Ezt hívják tanulópénznek.
Nem az újság a hőszigetelés, hanem az újság rétegei között levő levegő. ( Feltéve, hogy nem szorosan tekerted rá a papírt ). Ha egy réteg papírt teszel csak rá és az ráfeszül az üvegre, akkor semmit nem ér. Ha a hideg üveget beviszed a meleg lakásba, akkor az párásodni fog és vizes lesz az egyrétegű papír. A pára lassacskán elpárolog, de a párolgás hőt von el, tehát, lassabban fog az üveg felmelegedni. Ha több rétegű a papír, akkor nem fog párásodni, hiszen nem érintkezik az üveg a szobahőmérséklettel. Ettől még felmelegszik, csak lassabban.
Az a lényeg, hogy párás részen nem lehet hőszigetelés.
Két esetben van biztosítva a szigetelés a párásodástól:
- ha el van zárva tőle
- ha meleg a szigetelés, csak ekkor semmi értelme nem lenne a létezésének
Ha beépíted a padlást, és fűtöd, akkor a második verzió fog megvalósulni. Jelenleg az első él, nem túl tökéletesen a beltéri vakolat párafékezése által. Meg kellene fejteni, ép-e, milyen vastag, és miből van a mennyezeti vakolat.
A tűzfalat már csak a lélek tartotta. Minden erőfeszítés nélkül szedtem le a téglákat egymásról.
Az új fal alál meg sajnos beton vasalást nem mertünk tenni, mert féltem hogy szétázik és összeroskad a vályogfal a beton súly alatt.
Ablakot nem raktunk a tűzfalra, mert a terv szerint beépítésre kerül a tetőtér. Jelenleg a térdfallal szembelvő oldalon a verébdeszkánál még ki tud szellőzni a padlástér, de a beépítéskor ezt is befogom befedni, viszont akkor már lesz 4db tetőtéri ablak.
De mielőtt még beletolnánk még 1 milliót, érdeklődök, hogy van-e értelme elkezdeni, nehogy bontás legyen belőlle a párásodás, vizesedés miatt.
A rétegrendet (könnyebb megérteni, nehezebb félreérteni) abban a sorrendben szokás írni ahogy következnek. Alsó réteg a fölsorolásban alul, fölső réteg fölül. Nem tragédia, de fordítva írtad, zavaró még akkor is ha odaírtad, hogy alulról-fölfelé.
Nagyon vigyázni kell, milyen szakember tanácsát fogadja meg ebben az ember, mert sokan kivitelezőként is szakembernek titulálják magukat. Amit mondott, az valószínűleg helyénvaló, és lehet, hogy te értettél félre valamit. A párazárás és a párafékezés teljesen azonos dolog, és ez a meleg oldal felől kell.
Nem tud penészedni a mennyezet 30-40 cm hőszigetelés alatt, hiszen az lesz a szoba legmelegebb pontja. A vakolat többé kevésbé párazáró, ezért valószínűleg nem fog komoly probléma származni a nyirkosodásból. Az eredete viszont nem teljesen egyértelmű.
Ha a gipszkartonozás még hátra van, akkor be lehet tenni a párazárast, és minden gond megoldva.
Gondolom, hogy nem lesz azonnal beépítve a tetőtér, mert akkor nem kellett volna bele hőszigetelés.
(Mázli, hogy nem egy faburkolatod van a mennyezeten, hanem adott egy párazárás, mert ezzel a mostani rétegrenddel akkor már valószínűleg tocsognának a gerendák, és ha balszerencse folytán még egy könnyező házigomba is megindul, akkor akár az egész vályogháznak lőttek volna)
nagyjából ugyanazt csinálom mint te. egy fafödémes parasztházat építek be. Megnéztem a képeket. Szerintem jól csinálod, nem kell a párazáró a födémhez sehova.
Eleve nem kell egy ilyen családi házban aggódni a pára miatt , csak a bedunsztolt kis lakásokban, lakóparkokban van nagy pára.
Az elv az, hogy a hanghullámokat több külömbőző sűrűségű és vastagságú rétegen átengedve csillapítsuk.
Nem igazán értek hozzá, ha hangszigetelni kell, vannak erre szakosodott mérnökök, akik megtervezik a rétegrendet, de mindig borzasztó drága.
Készitettem filmstudiót és rádióstudiót is, aminél teljesen ki kellett várni a külső zajokat és a visszhangokat is. Agyrém drága, 15o euró négyzetmétere a hangszigetelésnek a betonfalakon.
Én úgy tanultam, hogy az kőzetgyapott sokkal jobb hangszigetelő a házakra, mind bármilyen polisztirol. Készitettem nagyméretű előadótermeket, ott is mindig több réteg spéci gipszkartont és több réteg sűrű közetgyapottból készitettük a falalakat, aztán burkoltuk spéci hangelnyelő lapokkal. A mennyezet még cifrább.
Szóval ha hangszigetelni is kell, akkor inkább valami közetgyapott kéne, de meg kéne tervezni pontosan a rétegrendet.
Azon kivül a leggyengébb hangszigetelő üvegszerelvény 1omm vastag silent laminált+ 6mm vastag laminált+ plusz egy spéci ablakprofil (asszem 55 euró/nm).
Szóval ha hangszigetelést akarsz, akkor a dolgok elbonyolódnak, de nagyon.
A káva szigetelése XPS-el vagy EPS-el egyértelműen rontja a hanggátlást (tapasztalat szülői ház). De ha belegondolsz is ésszerű van a jó hanggátló falad + ablakod és ezt a kapcsolatot megszakítod 2-10 cm nagyon rossz hanggátló anyaggal.
Én is falsíkra rakom az ablakokat és nem lesz körben szigetelés csak alul a fagyapot. Az EPS ott is EPS tehát rossz hanggátló (mondjuk van belőle gyapotos is) a cement kötésű fagyapot sűrű és erős anyag így a hanggátlása is jobb az EPS-nél.
srudolf a párkányok felhelyezése kapcsán tanácsolta a heratektát, mert erre értelmesen rá lehet tenni a párkányokat.
Ezeknél a kérdéseknél sokkal nagyobb gondod lehet. Kevés az információ, ez alapján a bontástól a 'minden rendben'-ig bármi lehet. A mennyezetről fog kelleni információ és fénykép.
Nem értem, tudtad, hogy kell párazárás, és nem tettél?
Már egy-két fórumot bejártam a témával, így lehet hogy ismerős lesz a téma néhányatok számára.
Tehát adott egy fafödémes kocka vályogház. A múlt nyáron komplett tetőfelújításon esetünk át. A födémtől felfelé kicseréltünk mindent. A födémen lévő kb. 5cm sártapasz + födémdeszkát eltávolítottuk. A 15cm födémgerendák közé ment 20cm üveggyapot.
Majd a födémre 5x15cm padlóváz 60cm elosztással, és újabb 20cm üveggyapot került rá.
Végül geotextíliával fedtem be az egészet, hogy az üvegyapot ne tudjon kiporozni a födémből. A geotextília légáteresztő, így el tud távozni a pára.
Ezt követően 3cm Bramac lécváz a geotextíliára. Így lett egy légrés, deszkázat és a szigetelés között. A járó felület 2,5x15cm deszkából készült.
Párazáró fóliát nem raktam a szigetelés alá, mert úgy gondoltam, hogy akkor a pára bent reked akkor a födémbe, és tönkreteszi a födémgerendákat. Leraktam a deszkát, sajnos még vizesek, így szellősre hagytam, amíg ki nem szárad, de ettől függetlenül mikor van teljesen be volt deszkázva, enyhén nyirkos volt a szigetelés, vagyis a geotextília teteje. Gondolom nem tudott kiszellőzni a födém szigetelésből a pára, ami a laksából jut a födémbe. Tervezzük hogy egy könnyű szerkezetes beépítéssel beépítsük a tetőtteret. Ha ez megtörténik, és rakunk le egy laminált padlót, az úgy fog viselkedni mint egy párazáró réteg. Így a pára az alsó lakórészből biztos nem fog tudni eltávozni a födémen keresztül.
Ha alul és felül is ki lesz fűtve minden helység, alakulhat ki pára vagy párakicsapódás a födémben? Gondolom párakicsapódás az nem, mert ahhoz harmatpont szükséges, vagy tévedek? Vagy másképp kérdezem… Az alulról felfelé szálló pára tönkreteheti a födémet? És még egy dolog. Mivel a födém nem lesz páraáteresztő, nem fog penészedni a lakás? Ez főleg a külső falak és a plafon találkozásánál jöhet létre, mert külső falak mindig hidegebbek.
Esetleg akinek van kedve, vessen rá egy pillantást.
Nincs sajna, állitólag kb 300m a vége. Nem jut eszembe az utca neve, a benzinkút utcája a szűcsnek befelé. Na ott mondják hogy a vége.
Erősödik bennem hogy ebből generál kivitelező lesz.... Jóban vagyok a főépítésszel T.Lajossal, ő is fogja tervezni. Majd átnézetem vele mielőtt aláírok.
Egyébként az én házammal vettem meg a szemben lévő telket, tehát eddig is gáz nélkül voltunk, pellet fűtéssel, nem tragédia. Meg legalább nem kell költöztetőt hívnom :))
Nehéz ügy így. Akkor nagyjából ismered a munkáikat. Ha megbízol bennük és megfelel a kivitel miért ne?
Tanácsolom, hogy nézz utána az energetikai jogszabályoknak új ház építésére vonatkozóan pl itt is és utána játsszál egy hasonló kalkulátorral közben akár itt a fórumon a (HŐ)Szigetelések topikban is keress rá az általad választott rétegrendre.
Én több szigetelést raknék alulra és a homlokzatra és kicsit kevesebbet a födémre (a meleg nem csak felfele száll és a 40 cm-től vastagabb mennyezeti szigetelés nem ésszerű, de a 10 cm alulra és a homlokzatra meg kevés lesz).
Manapság a szemlélet és a szabályok miatt is a felület fűtés a legköltséghatékonyabb és a legkomfortosabb is. Erre kell alapozni és kitalálnotok mivel szeretnétek "meghajtani". Erre több megoldás is létezik gáz mentesen is. Érdemes átrágni őket többször. Ha elég alacsony az energia igény a fűtésre ma már a villany a nyerő napelemmel meg pláne. Pont most téma a Napenergia?....Napenergia!! fórumban érdemes 1-2 napot visszaolvasni megéri!
Azt írod, hogy közel lesz a fő utca, akkor a zajcsillapítás is fontos szempont a falazat és a szigetelés kiválasztásánál.
A geotermikus fűtés nem rossz dolog, de nagy kert kell hozzá és ahogy írtad drága gépészet és drága földmunka. Az a 30m-ba nem fér bele, ez komoly, és mire megtérül kihűlnek a kutak!
Mi most 40%-nál tető alatt van és kb 9m-nél járunk és ez tényleg semmi extra! A fa ára kb 30%-al emelkedett ősz óta csak a tetőm, ha most csinálnám 300e+ lenne és minden más is így van... Ja fa: a pallagi útiak elég korrektek mindenben.
Tervezés kb fél év, augusztusban kezdtük és szerintem ősszel költözünk, de lehet hamarabb. Vannak dolgok amiket nem lehet siettetni, de tudod van az a pénz és technológia... Szerintem nincs értelme a rohanásnak a technológiai időket meg kell várni és kevesebb a hiba...
Értem, igen emlékszem rá és az ablakoknál alkalmazni is fogom. Csak még itt az ajtók csomópontjánál nem tudom eldönteni hogy legyen. Aludnom kell rá még egyet.
Nagyon tetszik mint anyag ez a purenit, de rohadt drága, és nálunk ez sajna nem fér bele. Amúgy bennem is felmerült ez, hogy egy vékonyabb táblát veszek és az kívülre rakom védőlemezként, de erre a célra a vízszigetelő lemez is elég szerintem. A 3 ajtóból 2 fedett teraszon van ezek még szélvédettek is viszonylag a 3. külső falon van, de pár éven belül azt is védetté fogom tenni.
Nekem a generál annyival szerencsésebb hogy két közeli barátom ezzel foglalkozik, de ugye üzletbe nincs barátság, ezért is örlődöm a saját kontra generál kivitelezés között. Én nettoba a milyenkre 18-20al kalkuláltam. Bár ugye ez függ a műszaki tartalomtól is. Felénk sajna nincs mindenhol gáz bevezetve pedig a fő utcától 50m-re építünk. Aljzatba és kivűlre 10cm szigetelés, födémre 50cm, egy faelgázosító kazán és ennyi. Saját zsebből fogjuk csinálni, igy próbálok figyelni a költségekre a lehető legjobb minőség megrartásával :) a geotermikus fűtésen gondolkodtam de az magába 3 milla plusz a gépészet. Meg elég sokan le is beszéltek róla.
Így hogy magadnak csinálod, mennyi idő fog kelleni az elejétől a végéig?
Nekünk nem jött volna ki generálban (még lehet így se...) így én keresem a szakikat, úgy néz ki meg lesz mindenki, pedig én is ettől féltem a legjobban. Tetőig volt egy csapat, velük szerencsém volt, de az anyagot nekem kellett beszerezni, ha nem időben szól csak drágábban tudsz vásárolni... Most jön az ablak, padló, víz, áram egyszerre :P Na ezt nem egyszerű összehozni, mert ez 4 csapat, de megoldom.
Szerintem kibírható, elhatározás és akarat kérdése, de erős család kell ehhez! Vannak nehéz pillanatok és sokszor dönteni kell a család és a ház között, de ha nincs más út...
A generál sokkal több és minőségben rosszabb :( Egy mostani ilyen ház mint a miénk 25-30m -ből kihozható szerintem generál nélkül, ha sok mindent magad is bevállalsz.
Én nagyon sokat "tanultam" hozzá. Már 3 éve ezt tervezem és ez kevés. Használt vásárlással és felújítással szerettük volna, de bejött a CSOK és egyértelmű volt számunkra a választás. Nagyvonalakban a miénk 117 nettó, 1 szintes, fafödémes, B30 szerű téglával+komoly szigeteléssel, felület fűtéssel, puffer+cekász és vegyes kazán napelem támogatással. Már van amit máshogy csinálnék :) de ez ilyen...
A generálnál is "kötelező a tanulás" mert Te fogsz benne lakni a családoddal és a kivitelezők kitanult zsiványok mindent úgy akarnak csinálni, hogy a legkönnyebb és legolcsóbb legyen nekik, sok mindenre oda kell figyelni úgy is. Én ezért választottam a másik utat.
A 1o-es Ytong és a 5cm XPS helyet tegyél élére két réteg 5omm vastag Heraklit C3-at és a ajto tokozata alá egy 5omm vastag ugyancsak Heraklit C3-ast lapjára, ami 15 cm szélest, azaz kiengeded 5cm a beton felé (azaz majd alábetonozod).
Az ajtónak vegyél egy hőhídmentes (Gutmann) alu küszöböt.
Szuper. Mi Sámsonkertben készülünk építeni. Amiben bizonytalan vagyok, hogy generál kivitelezővel építessem vagy magam vigyem végig. Generálba drágább persze de a nyugalmam is lényeges.
Netto 113nm földszintes lenne az egész ház.
Te hogy építkezel? Mi a tapasztalat a szakikkal erre felénk?
Igazából ez fel sem merült bennem. Alatta vízszigetelés előtte XPS mögötte Ytong + PIR. A küszöb és a fagyapot találkozását és a betonok találkozását kellene megoldani ami az estrich felől szerintem nem lenne gond, mert az is körbe van "zárva" és ha az kiszáradt már nem zavarja a fagyapotot. De igazad van itt jobb lenne mást használni. Akkor azt az 5 cm-t lehet toktoldóval oldjuk meg...
Csak azért találtam ki ide, hogy eloszlassa a terhet az Ytong-on és az XPS-en.
Egy az, hogy a mennyezet nem sík... kb. 7cm van benne (a közepe jóval lejjebb van, de a két széle se egy szint). A két végén mondjuk 8 és 10cm-es távtartóval (ki kell mérni pontosan) valószínűleg meg lehetne oldani -- már ha eltalálnám, hogy hol van a gerenda. Alulról és felülről is random méretű és vastagságú, szedett-vedett, használt deszkákkal lett kipuzzle-özve anno bő ötven éve, azon rajta nádszövet, úgy a vakolat. Ha ebbe belefúrok, szerintem lerúgja a nád a komplett vakolatot... Ha meg úgy sikerül felfúrnom, hogy egy deszkavégbe megy a csavar (a deszkák csak néha találkoznak gerendán, jellemzően csak egymás után vannak toldosva. Vannak olyan deszkák is, amik csak egy gerendán állnak). a födémhez hozzáérve mozog az egész, nem egy stabil cucc... Ha apám felmegy a padlásra, látom, hogy épp merre jár. :D Lehet, hogy ez tök normális, nem értek hozzá, de inkább nem fúrnék bele...
Néztem már én is ezt a purenitet, de a magasság amit ki kellene rakni belőle 25 cm így ebből kellene majdnem 1 tábla (2440*1220) ami 100e Ft az Ytong meg 3e Ft.
Így továbbra is ezt szeretném megtudni, hogy a 10-es Ytong válaszfal tégla és az XPS közösen betakarva fagyapottal elbírja-e az ajtót vagy egy teraszajtót (2,4 m magas) és nem fog-e "horpadni"?
Nem hozom le 30 cm-rel a mennyezetet, és egyáltalán nem csúnya. Leszámítva azt a fenti illesztést, amit ha nem is tökéletesen, de megoldok majd valahogy. Legrosszabb esetben is nagyon keskeny díszprofillal.
Lassan én is arra jutok, hogy nem maradt az országban egyetlen normális szakember sem, igy be kell érni azzal ami van. Vagy a nagyon szarral, vagy az elfogadhatóan szarral.
Ok, akkor megpróbálom festhető szilóval megcsinálni, meglátom milyen lesz. Azt még mindig el lehet gipszkartonozni.
De annak én tuti nem állok neki, mert a falak is ferdék, és sosem gipszkartonoztam még, pláne nem mennyezetet. Szóval tuti rondább lenne, ha én csinálnám.
és a mennyezet alatt egésszet burkolunk. A vágás a padlónál van. Megméred a fal magasságát, elosztod a csempe magasságával, a tört rész méretére felteszel a falra egy vízszintes vezetőt és az alsó falicsempét a padló után vágod be és ragasztod fel.
Hozd le a gk mennyezetet az első egész csempéig, mert így csúnya.
A legvékonyabb vizes gipszkarton lap távtartókkal felrakva ami lehet úgy is megoldani hogy tiplivel odavalóval befúr nagyobb de vékony alátét a csavarnak és csak addig húzza meg az ember míg szükséges, vagy a mennyezetre felcsapott gipszes vakolat pontonként azokkal szépen síkba hozva megszáradás után a lap ezeken fekszik fel. Vagy lever a mennyezeti vakolás alá lécezel ahogy kell megfelelő szinttel és arra kerül a gipszkarton.
Az ytongot és a mellette lévő vékony xps helyett használj inkább 15cm össz vastagságú purenitet. Ablakos cégek olyat szoktak alkalmazni, az bírja a terhelést és jó hőszigtelő.
igen, az is egy megoldás. Bár ezt utolsó megoldásnak hagynám, mert elég modernre alakítottuk a fürdőszobát, és vhogy nekem nem illik annyira oda egy ilyen díszléc.
Nemrég burkoltattuk újra a teljes fürdőszobát. A részletekbe most nem mennék bele, hogy a mennyezeti találkozásnál miért lett igénytelen vagy befejezetlen a dolog. Lényegében a burkolás folyamán vált világossá, hogy a mennyezet több helyen nem vízszintes, de a glettelés már rám maradt, és mivel én nem vagyok szakmabeli így csak annyit tudtam megtenni, hogy a mennyezet szép sima legyen, de azt nem hogy teljesen vízszintes is.
A helyzet így most az, hogy a burkolat széle és a mennyezet között jelenleg csúnya a találkozás. Néhol 1-2 mm a hézag, néhol 4-5mm.
A rosszabb helyeken ilyen:
Hogyan próbáljam meg ezt szebbé tenni?
- húzzam ki festhető szilóval festőszalag segítségével, majd a mennyezeti festés során kenjem le a szilót is?
- kenjem ki a burkolathoz való szilóval a festés után?
Kádárkocka, ~45cm-es vályogfal, háromszárnyas ablak, belső redőnytok.
Szeretnék felszerelni egy rolós kézi projektorvásznat. A szobában egyedül az ablak előtt van hely számára, és az ablakból jövő fényre valamint a lehúzott vászonra nyilván nincs egyszerre szükség, szóval még praktikus, helytakarékos is lenne a dolog. A vásznat direktbe a vályogba nem akarom felfúrni, így kis fúrószárral végeztem pár próbafúrást, hogy hátha meglelem az áthidalót, de nem sikerült. Mennyivel kellene ezt a redőnytok fölött keressem? Az is lehet, hogy annyira fent van, hogy a födém takarja? Ha más nem, akkor rászerelem a függönytartóra (egyébként is a függönytartó és nyilván a függönyök előtt kell lehúzható legyen a vászon), de annak nem érzem életbiztosításnak a rögzítését, arra rá kell erősíteni, illetve szerettem volna, ha a függönytartó a vászontól függetlenül leakasztható marad.
Csak azt egy kell megoldani, hogy a tartófalra ráfalazott kisméretű téglát, ami a felső áthidaló alatt van, be kell kötni a másik kisméretű téglába, ami az alsó áthidaló felett van. És fogadok, hogy nem így csinálták.
Sziasztok, manapság mi a legjobb kialakítás hőtechnikailag rejtett tokos redőnynél, ami nem drága, előregyártott rendszer? 30-as fal, 15 cm szigetelés. Köszönöm!
Rendben. Akkor valami ilyesmit fogok, hogy csak a végét lágyítom ki, ha nem jön be, még mindig újra tudom edzeni az egészet. De miért étolajba dobjam bele?
át kellene fordítsd, de van esély hogy eltörik. meg agy kúpos fogó minimum kellene hozzá. ott a végének nem kell rugózni, a végét kellene helyileg melegíteni, és vagy melegen meghajtani, vagy ha kilágyult, akkor utánna hidegen. beletartod a végét a gáztűzhely lángjába, és ha piros, akkor fogóval meghajtod.
Megvettem a rugót a zárhoz kb. 1mm-es huzalból van, viszont csak olyant kaptam, aminek a kampója más irányba áll. Egészen pontosan 90 fokot kéne rajta csavarnom. Na ezt egy rugóacélnál hogyan oldhatom meg?
Sziasztok!Érdeklődnék, hogy ti mennyire használnátok vagy mennyire nem használnátok csemperagasztót vályog falon?Hallani olyat, hogy nem annyira jó a lég és vízáeresztő képessége....Tudom, hogy vályogháznál saját anyaga lenne a legjobb de ha ehhez a módszerhez kellene fordulni lehet-e használni?
Elektromágneses erőterek zavarhatják, azokat meg a mozgásoddal torzítod. IR szenzoros volt nekem amit az inverteres hűtő kapcsolgatott. Mindegy mi a szenzor, ha összeszed valami zavart.
Szerintem is monolit födém a legvalószínűbb betonozási szünettel. Az a törött barna kő monolit födémre utal. Lehetséges még, hogy két e.gy. gerenda között félúton hagyták abba a betonozást, de ez nem valószínű, ehhez nagyon hozzá nem értőnek kell lenni.
Te miből gondolod, hogy ez monolit födém? ? Azt írta be a kérdező, hogy nem tudja, lehet, hogy az...megint saját képmásodra fordítod a dolgokat...
Ugye, nem véletlenül van az a repedés ott?
Én azt írtam, hogyha az épület mozog, tehetsz te oda bármilyen csoda ragasztót, nem ott fog elrepedni legközelebb, hanem mellette. De ezt te is tudod, ettől még egyben marad a ház. El kell takarni és kész, erre írtam a hungarocellt. De mindenki azt csinál, amit akar, vagy amire pénze van.
Nézd meg a harmadik képet. Van egy nagy kő eltörve, látszik egy barnás folt. Akkora kő nincs mit keressen egy monolít födémben. A kérdés az, hogy miért dobta le magáról a vakolatot.
Ha engem kérdezel, mindenképpen be kéne injektálni, csak jól meg kéne vésni és késziteni egy zsalut, majd felülről lyukakat fúrkálni és azon keresztűl beinjektálni gravitációsan egy tölcsérrel.
Persze megnézni pontosan milyen terhet kap a födém és esetleg alátámasztani is.
Vannak szuper anyagai a Mapeinak, a fúrt alapoknál (amelyek nem szekánsak), a föld kiemelése után, kell késziteni egy belső oldali beton torkrétálást- ami kitőlti a hengerek közti rést, ott néha befolyik a talajvíz mielőtt leszigetelik. Ez elég nagy szívás, mert megtölti a munkagödröt a víz. Egy ilyen helyzetet műgyantás Mapei injektálóval nyomás alatt meg lehet oldani.
Kitöltöd vele, aztán ha mozog az épület, akkor a ragasztó mellett fog repedni.
Nincs azzal semmi baj, láttam olyat is, hogy egy 3 emeletes tömbház legfelső emeletén szinte az összes kefni ( vagy tálca? ) mellett meg volt repedve a födém. Jött a festő, rátett 2 cm hungarocellt, lehálózta, kifestett. Ennek bő tíz éve, azóta sem látszik semmi a plafonon.
Tévedtem! Az arctalanok, a sötétben ólálkodók száma 7-re nőtt! Hiába, ha a fórummotor így működik, hogy név nélkül meg lehet tennie mindezt, akkor ez egy ilyen fórum.Még valaki?
A kémény akkor okoz többlet-terhelést ha födémről indul , a kályha úgyszintén. Ha nincs rá méretezve. A kéménynek elég ferdének kell lennie ahhoz, hogy a ferdesége számottevő többlet-terhelést okozzon. Akkor marad amire először gyanakodtam, munkahézagot csináltak (félbeszakították a betonozást) ott, ahol nem lett volna szabad. Emellett lehetséges, hogy a födém vasalása is olyan mint a szomszédé. Amit srudolf írt az jó. Ha tudni akarod a pontos okát akkor statikust kell hívnod.
Jó reggelt, bocs a későbbi válaszért. A kályha a földszinten van, a kémény is onnan indul. A födém biztos, hogy teljes beton, a földszinti és az emeleti is. Hogy okozhat a kémény plusz terhelést? Esetleg mert megdőlt? A repedést megvéstem, a beton nem mállik, feleslegesen nem akarom szétvésni. Esetleg valami konkrét anyagot tudnál ajánlani, kismilló féle-fajta van? Látom, más is kérdezte.
a gázszilikát falazatot be kell injektálni, más gondok is lehetnek az épülettel, nem biztos, hogyha 25 évig állt így vakolalanul, nem sérültek a falak.
Ha nagyon olcsó akkor talán érdemes vele foglalkozni, de fel kell táratni az esetleges hibákat a vásárlás elött.
Csatornát se látok... áztatta az eső a ház alapja mellett a talajt....
Meg kell vésni, hogy ami le akar tőrni, az tőrjön le, aztán betonjavító habarcs.
Ha mélyebben megvésve letörik, akkor injektálni kell, van ehhez 2o báros kézi szivattyú, lehet bérelni talán- vagy hívni egy céget, aki ezzel foglalkozik (nekem van egy lábbal hajtható, átvisz egy 1oo-as falon egy repedést is, de betonjavításra való, kellenek hozzá műanyag injektaló fejek is- nem egyszerű művelet) és létezik műgyantás betonjavító zsákos anyag.
Jenőnek igaza van, megállították az öntest és nem volt megvibrálva amikor újrakezdték, hiszen látszik a kavics.
A cserépkályha és a kémény többletterhelést jelent. A kémény is. Ha a repedés a földszint feletti födémen van és a kéménytől indul akkor a túlterhelés a valószínű. 40 éve családi házaknál a gerendás födém volt a divatos. Most csak találgatok: A kályha egy gerendán áll és ez okozza a repedést. A kémény az emeletről vagy a földszintről indul? Végül is min áll a kémény? (mire támaszkodik)
A ház 40 éve készült. Biztos, hogy nem toldozták, nem építettek hozzá. Viszont, hogy monolit-e azt nem tudom megmondani. Nem tudom akkoriban mi volt a fő csapásirány az építkezéseknél. Egyébként két szintes a ház, ez a repedés az emeleti szinten van. Nem húzódik végig az egész emeleten, látható, hogy a válaszfaltól indul, de kb a szoba közepén megszűnik. A szemben lévő szobában ugyan ez a helyzet, bár ott jóval kisebb a vakolaton a repedés, és ott sem fut végig a szobán. Ahol indul a repedés, ott a válaszfalban fut egy kémény. Cserépkályháé, néha azért be van fűtve benne. Okozhatja a kémény?
Az egész ház ismerete nélkül egy repedésből megmondani azért valamivel könnyebb mint a béljóslás. De nem sokkal.
Miért nem szakad le:
Teherhordás iránya párhuzamos a repedéssel (legvalószínűbb)
Az biztos, hogy a beton a repedés két oldalán nem egyforma minőségűnek néz ki. Vagy hozzáépítettek a házhoz, vagy este abbahagyták a betonozást és másnap folytatták. Vagy ebédszünet volt. Fél óra után a beton már nem köt öessze rendesen a régebbivel. Az biztos, hogy a repedés fényképen látható oldalán a beton darázsfészkes. (nem lett bedolgozva, tömörítve rendesen)
Előrebocsátom, nő vagyok! A linkelt képen látható részben gázszilikát? blokkból épitett ház vásárlásán gondolkodom. Nem veszélyes ez az anyag, szigeteléskor mire kell ügyelni, ha mégis ..? Alul terméskő van - valószinüleg egy pince volt régen- , azt is kell szigetelni, ha a felső rész kap szigetelést? A ház lakott , és kb 25 éves a falazat. Mit gondoltok? Teljesen tanácstalan vagyok. Köszönöm a segitséget.
Plafon festésekor megkapartam a képen látható repedést. Észrevettem, hogy a beton födém repedése miatt repedt meg a vakolat. A repedés a betonon nem túl széles, de a spakli azért elég mélyen belefut. Amikor megkapartam, betontörmelék nem hullott ki. Tudom ezt megnyugtatóan javítani? Gondolom, hogy az üvegszálas háló és glett nem lesz ide elég. Valami cementes anyag kellene? Valahogy jó lenne a lehető legmélyebben bejuttatni/injektálni az anyagot. Minden tanácsnak örülnék. Remélem a képek azért értelmezhetőek.
az ablak függőleges spalétájára ne szereld (csak lent és fent)., csak bonyolítod a munkádat, add el a többit, amit felteszel magadnak nem kerül semmibe:).
lehet polisztiren ragasztóval és halóval, betonnal van keverve a fagyapott.
az EPS 200-nak a nyomszilárdsaga 2ooKPa. Ez a bele a retegelt lapnak.
Az altalad belinkelt doksi szerint a 35mm vastag lap nyomoszilardsaga 0.7N/mm2, ami 7ooKPa. Irtam, hogy jo kemeny lap, nem nagyon lehet eltorni kezzel.
A redőnytok nem zárt, tehát belül ugyan olyan időjárási viszonyok vannak mint kint (talán belül nem esik az eső :)). Szóval hiába hőszigetelt a lefutónál nem zár tökéletesen tehát a redőnytok MÖGÉ kell csak szigetelés, kívülre is csak azért kell bármilyen vékony, hogy egybe lehessen csiszolni és vakolni a fölötte lévővel.
Nálam a redőnyös kicsit hisztizik, hogy nem az ablakra szeretném rakni a tokot, hanem kintebb pár centivel, de van toldó amivel meg lehet oldani...
Nekem azt mondta a vízszerelőm, hogy a Mofém bőven elég. Junior Evo-kat használok, nagyjából mindenhol. Egyetlen probléma van velük, hogyha pl. a mosdónak túl nagyra sikeredett a lukja ( gyárilag, szerintem hibás ), amin beülteted a csapot, akkor kellene hozzá egy nagy alátét. Ezt viszont nem árulnak az Evo-hoz. Viszont van a Junior Pro, ahhoz van alátét, már a dobozában is. Ilyen alátétet külön is lehet kapni, sokféle csaphoz, de az Evo nincs közöttük. Ettől még lehet, hogy jó, de nem találtam meg sehol sem az Evo, sem a Pro alsó átmérőjét, hogy meg tudjam nézni. Ha neked ez nem probléma, akkor ajánlom az Evo-t, szép is, jó is. ( Ez az alátét probléma miatt egy helyre a Pro-t vettem, de ez nem olyan szép, mint az Evo. )
Egy ilyen megoldásnál a vakolható tokos redőnyre elég lelógatni 1-2 cm szigetelést?
OK, hogy az is szigetelt valamennyire, de...
Én is ilyet tervezek, és a redőnytok+szigetelése határozza majd meg, hogy mennyire engedhetem ki az ablakot a külső síkra. Ha 2cm elég rajta akkor nem olyan rossz a helyzet :)
18 cm alatti homlokzati szigetelésnél ez a legjobb, de afölött a falsíkra rakásos, ha redőnyt is szeretnél. Redőny nélkül mehet a falsíkra keskenyebb homlokzati szigetelésnél is, de volt erről egy táblázat csak nem találom...
Az ablakok falsíkra rakásánál, hogyan lehet oda rakni a fagyapotot? Szakítsam meg a falsíknál a fagyapot és utána a homlokzatira is rakjak? Mert kb pont 3-4 cm-el takarná a homlokzati szigetelés az ablaktokot.
Nem, ráragasztod a téglára és kilógatod konzolba a hőszigetelés vastagságáig.
Arra szereled az ablakot. Akkor lesz alatta egy összefüggő szigetelés, aztán megtámasztod a hőszigeteléssel és a heraklit élét is halózód glettolod.
Ezért magyaráztam, hogyha pontosan falaznak, akkor fél cm purhab elég az ablak és a heraklit közé, és akkor egyenesen rá tudod ragasztani a belső párkányt, amivel örökösen baj van. Szintbe hozod az ablakkáva alját a heraklittal, az áthidalók általában egy szintbe vannak öntve és van egy azonos ablakmagasságod az egész házba. Szép tiszta munka. Jön az ablakos szerelni, megmondon neki, hogy fél centi legyen a heraklit és a az ablak között és nem kell vesződjön lézerrel az ablakok beállításánál.
Nem tudom mennyire fontos a hangszigetelés, mert a káva XPS-el való bélelése eléggé rontja az ablak és a fal hanggátlását. A fagyapot kevésbé.
Falsíkra helyezésnél már nem szükséges a káva bélelése szigetelő anyaggal, ha a homlokzatit ráfedéssel teszitek fel, csak a párkány alá amit srudolf1 is tanácsol fagyapottal.
Én így oldottam meg, de nekünk 20 cm szigetelés lesz, a tok 16,5 cm a nagyobb ablakoknál meg 18 cm oda annyival kevesebb PIR megy.
Rudolf!
Az ablakok falsíkra rakásánál, hogyan lehet oda rakni a fagyapotot? Szakítsam meg a falsíknál a fagyapot és utána a homlokzatira is rakjak? Mert kb pont 3-4 cm-el takarná a homlokzati szigetelés az ablaktokot.
Egy próbát megér, így gondoltam megkérdem itt, hogy egy Törökbálinti családi ház tetőterének (kb 50 nm) beépítéséhez (szerkezetkialakítás, víz villany, fűtés radiátorok) megbízható és igényesen dolgozó kivitelezőt tudtok-e ajánlani? Tervezés jelenleg már egyeztetés alatt, de ha olyan lenne akinek tervezője is van, lehet szerencsésebb eset.
Amennyiben igen, úgy jöhet privátban is válasz: vizalakas@gmail.com címre.
nem föltétlenül, de pl. polisztirolra nem lehet ragasztani lemezpárkányt solvens bázisú ragasztóval, mert megeszi idővel (a polisztirol ragasztót is) és amikor megsüti a nap akkor behorpad a párkány. :)
A belső párkány is oda kell ragasztani valamihez, azt ki szoktuk önteni szintbe betonnal és arra rajasztunk, de ha ügyesen beállítod ez a lapot, úgy hogy csak pár mm purhab kelljen az ablak alá, akkor príma hőhídmentes belső ablakpárkányod lesz, amire jól tapad a faragasztó is.
Na szóval ha pl. van egy 3o-as falad és egy 15cm szigetelésed, akkor egy 45cm széles heraklit lemezzel, amit beszerelsz az leszigetelt ablakkávába sok problémát megoldasz egyszerre, az ablak alsó zárásánál.
Falsikra szerelni is kellenek konzolok, nem tudod befogatni az ablakot a falba, nem marad eleg hus a teglaban (a tok 7cm, annak a fele 3.5cm).
De OK, beteszed falsikra. A feleje szerelt redonydoboz kb. 35-4omm log ki az ablak sikjabol, a legjobb esetben. Akkor azon lesz 11cm hoszigeteles, maga a doboz is szigetelt (hiszen duplafalu), plusz van a belsejebe is szigeteles kb, rendben van.
Konkrét adatok kellenek, pontosan hova van szerelve az ablak a tartófalhoz képest, hol van a doboz hozzá képest (mármint függőleges síkban).
A legjobb megoldás kitenni az ablakot konzolba (így a legkisebb a hőhíd a spaléton) és egy olyan redönydobozt szerelni, ami az ablak felé kerül (így az is megkapja a homlokzati hőszigetelés egy jó részét), felső tokos redőnynek hívják. Ennek értelemszerűen akkora nyílást kell késziteni, hogy a redőnydoboz is beférjen.
Belső oldalon hiába szigetelsz.
Jól át kell gondolni, nagy szívás egy hőhidas redőnydoboz... utánna kell nézni a prémium megoldásnak és le kell koppintani.:)
Te a nyilászárok felső szemöldökét szeretnéd hőhídmentesíteni?
Létezik 5oox2ooo x 35 vagy 5o-es méretben háromrétegű fagyapott lap.
Ezt hosszába kettévágva 25omm széles lapot kapsz, 2ooomm hosszút.
Alátámasztod és a két oldalára szerelsz deszkazsalut. Bevasalod beöntöd és meg is van. Keress rá a Heratekta-C3 -ra. Kivülre a zsaluba beszerelsz egy 3cm vastag EPS is. A fagyapott lapot és a EPS is kell dübelezni, mielött kiöntöd.
Készitettem a tavaj egy erkélyt egy tömbház földszintjén, ahol nem volt (a felette levő 1. emeleti erkély alá). Építkezési engedéllyel (helyszínrajz, alaprajz, metszetek, homlokzatok, szerkezeti terv, mindenféle jóváhagyás, szakvéleményezés a tömbház szerkezetéről) .
Sávalapra felszereltünk rövid fém oszlopokat és tömbház alapjára kozolba rögzitettünk fémszerkezetet, arra öntöttünk egy vasalt lemezt (trapézlemezre), felfalaztuk+ thermorendszer, padlószigetés és paldócsempe (plusz lefolyó). Kicseréltünk egy 21ocm széles ablakot teraszajtóra is. A 3,3x1.3-as új felület belekerült nettó 38ooeuróba (tisztességesen számolva), a papírozás nélkül. Az erkély bezárása PVC ablakokkal már nem fért bele. A teteje a felette levő terasz lenne, tehát ebbe még tetőszerkezet sincs.
Ha jóval nagyobbat sikerül terveztetni, akkor talán fajlagosan kisebb költségel számolhatsz.
Alapvetően azért, mert a neten nézegettem, hogy ezek az U-zsaluk 3800-4500 Ft-ba kerülnek. Gondoltam, érdemes volna legyártani házilag.
Felhívtam a tüzépet, akik közölték velem, hogy a 25-ös zsalu 3600 Ft. Ezt még mindig sokallottam egy kicsit, de már elkezdtem megrendelni, amikor benyögi a tüzépes, hogy: "ja ezen nincs hőszigetelés."
Nincs hőszigetelés? Akkor mi kerül rajta 3600 Ft-ba? Akkor inkább tényleg legyártom XPS-ből.
Magyarul ez a zsalu mindössze két vékony függőleges fagyapotból áll.
Megoldható, Csak kellenek hozzá tervek (építész, statika) régi és új állapot, a többi lakó hozzájárulása stb. Gyakorlatilag több minden kell mint egy újhoz. És nem lesz olcsó. A régi és új tető csatlakozásánál fokozott helyzetre kell számítani. Meg a falaknál is, a régi alap új terhet kap. Végül is megoldható.
Van egy 97 m2 alapterületű házunk (társasházi lakás egyik lakása). Ha a hozzáépített terasz kárára mi úgy döntünk, hogy cserébe megnöveljük a ház alapterületét, akkor az megoldható? Külső támaszfalak kibővítése,stb amire gondolok. Emeletes házról van szó, tehát a tetőszerkezetet nem érinti, kapna egy egyedi sátortető-féleséget csak a kiugró rész. Az a +4 m2 sokat jelentene, bár lehet a bekerülési költsége egy ilyen művéletnek nem lenne arányos azzal, mint amit nyernénk vele (falak, szigetelés, nyílászáró, burkolás, tetőszerkezet, stb...)
Mivel társasházról van szó (egy telken három lakás egybeépítve, miénk az egyik szélső), a szomszédoknak bele kell egyezni? Vagy van valami törvényi bejelentési kötelezettség ilyenkor? Esetleg jóváhagyás, lakhatási engedély frissítés, bármi?
készit egy három oldalú dobozt deszkából, lezárod a két végét. A doboz belmagassága 15 cm, a belső szélessége 25cm. Az egyik oldalához bevágsz egy 3cm vastag EPS1oo-as polisztirolt, és 3ocm-ként beleszúrsz egy-egy polisztirol dübelt (ami aminek a vége majd a betonba lesz). Készitesz 6-os köracélból 2ox12-es kengyeleket (ezt lehajtják neked ott ahol a betonvasat veszed) és összekötsz 4 x PC 8-al egy gerendácskát, kiöntöd C2o-as betonnal. 1o nap mulva kizsaluzod és felteszed a helyére. 2o-25 cm legyen a felfekvés és kifele lesz a polisztiról.
A 2 cm-es nem bírja ki. A zsalut tedd a falra majd kizsaluzás után beragaszthatod a zsaludeszka helyét eps-el és megspórolod az xps és az eps különbségét
Igen, sajnos nem tapad, ezt már sikerült kiderítenem. Próbaképp sarokcsiszoló +drótkorong kombót próbáltam, a vésést a legvégső esetre tartogatom (emeleti lakás). A koronggal csiszolás olyan finom, fekete porral jár ami vmi eszméletlen és baromi lassú. Most a betoncsiszóló gépen gondolkodom. Lehet sikerül annyira, hogy a kiöntést is megspórolnám.
kb igen, 25 fajtajuk van mindenfelere, de nem eleg erossek, sima takaritasra valok/ azokra nagyon jok.
Epitkezes utan kitakaritani a hazat mas fajta szerek kellenek (es vannak speci szerszamok is). Automosos, takaritoceges ismerostol kerj valami durvat, ami min. 4o%-os maroszoda oldat.
Segítséget szeretnék kérni. Felszedtem a régi parkettát (helyenként recsegett, nem akartam így rátenni a lamináltat) és alatta kátrányszerű anyagot találtam foltokban. Mivel tudnám ezt felszedni a legegyszerűbben? Illetve ha nem csiszolom fel milyen szivacsszerű anyagot tudtok ajánlani ami felvenné a talaj egyenetlenségét és mehetne rá a további rétegrend?
Eddig vízzel próbáltam alaposan lemosni, de semmit nem ért, amint megszáradt fehéres lett.
Viszont tegnap vettem egy cementfátyol eltávolítót, ilyet.
Ez lényegében valami sósavat és egyebeket tartalmazó lötty. Végeztem próbát, egyáltalán nem bántja a lapot. Amikor rákentem a fugára, azonnal pezsegni kezdett. Rajta hagytam pár percet, aztán jó alaposan lemostam. Ma reggel megnéztem ezen a pici helyen, és úgy tűnik jó lett, eltűnt a fehéres réteg, és megjött a rendes szín.
- Ha a nem viszi le, akkor vegyel 3o% maroszodas oldatot ( a lefolyo kidugaszolo folyadekok egy resze ezt tartalmazza), de nezd meg eloszor ha nem fogja meg a csempet (ehhez kesztyu es szedmuveg jar).
mindengyik utan 3x boven langyos vizzel atmosni
2. Ha ez egyik fugat megvesed es az anyagaban ilyen, akkor ha a fugazo ladaval dolgozott, a szivacsos glettvas koszos volt amikor kihuzta a csempet (nem cserelte ki a vizet a ladaba eleg gyakran). Akkor ujra kell fugazni az egeszet...
- elvileg nem szabad téglába ütvefúróval fúrni, ők csak azzal dolgoztak (bár ezt nem tudom máshol mennyire tartják be)
Ilyenkor a szaki rájön, hogy a dübel nem fog, hiszen nem tudja behúzatni a rózsát, amikor megüti a szeget. Magyarán a hüvelyújaddal be tudod tólni a szeged a dübelbe- merthogy a furat átmérő túl nagy.
Azaz a rózsa a polisztirén színtjében marad. A halóval és a glettel ezt aztán eltakarja.
A rögzítésnél a 6 dübel /nm úgy van számolva, hogy mindegyik kell fogjon.
Nekem az embereim szólnak, hogy nem fog a dübel: hozz mást dübelt (létezik, de az ára 3x az olcsó kinaihoz képest), vagy hozz másik fúrót (karát), amivel ütés nélkül lehet fúrni (azzal meg 5x lassabban megy a fúrás). De sok homlokzatos csapatot vezettem és mindegyik szólt, ha a dübelek nem fognak. (már csak azért is mert több ragasztó kell a halóra és többszőr kell rajta végigmenni).
"Hőszigetelésnél szinte minden lépést én magyaráztam el nekik, mert ők csak feldobálták volna a falra."
sok hűlye melóst láttam már de ezt nehéz elképzelni.. az nálam alap hogy végig ott vagyok velük , ha elakadnak (megállnak!) azonnal hozom a szükséges anyagot/szerszámot és óránként megnézem a falat hogy mi a helyzet de ilyet.. még én se láttam
hát most nincs sok időm, de nagyon röviden ami gyorsan eszembe jut:
- anyagokon levő utasítások be nem tartása (-2C fok körüli hidegben vízszigetelésnek alapozás, amikor mininum 5C fokot ír a gyártó)
- hőszigetelés kizárólagosan pogácsás ragasztása, a peremes ragasztás elhagyása
- porló vakolatot előzetesen nem tiszították meg, és alapozót sem tettek rá. Azután rácsodálkoztak, hogy az első 20m2 grafit másnapra leszakadt (a gyártót akarták felelőssé tenni)
- rossz munkafelmérés, menet közben emeltek árat, mert rájöttek hogy nekik 'nem éri meg'
- a rossz felmérés miatt rossz szélességű indítóprofilt raktak fel ami miatt szinte mindenhol vastagítani kellett a hőszigetelésen
- az egy apróság de sztem vagy 100 doboz cigarettacsikket eldobáltak az udvaron mindenfelé
- elvileg nem szabad téglába ütvefúróval fúrni, ők csak azzal dolgoztak (bár ezt nem tudom máshol mennyire tartják be)
a végeredmény csak azért lett szerintem jó, mert folyamatosan, azaz szinte minden nap vitatkoztam velük, és több alkalommal a nap végén saját kezűleg bontottam vissza a munkájukat hogy kezdjék elölről.
És ez egy csapat volt, akit mindenki ajánlott a környéken. Amikor ezeket a hibákat felróttam, akkor ez volt rendszeresen a válasz: "figyelj, eddig mi így csináltuk, és a többieknek jó volt".
Sziasztok! Hátha látott valamamelyikőtök ilyet. Egy Kádárkocka felújítása során jött elő a sarokból ez a szellőzőnek kinéző lyuk. Egy fém spaletta volt előtte, egyébként meg le volt tapétázva. Mi lehet ez?
Környéken van egy akit nekem sokan ajánlottak. Végül ők dolgoztak nálam. Hát nagyon távol álltak az aranyórától. Biztos van sokkal szarabb is, de az a kivitelező aki védi a saját embereit, amikor azok teljesen nyilvánvaló műszaki hibákat vétenek, ahelyett hogy leteremtené őket -és ezzel elnyerje a bizalmat- az számomra nem elfogadható.
Hőszigetelésnél szinte minden lépést én magyaráztam el nekik, mert ők csak feldobálták volna a falra. Sorolhatnám a hibákat, amiket vétettek volna ha nem vagyuk ott velük a teljes felújítás szinte összes napján.
Egy jó burkolót viszont tudok, asszem' ő pátyi, de mást nem szívesen ajánlanék semmilyen területen. Megdöbbentő, hogy mennyien alkalmatlanok arra, amit csinálni próbálnak...
Az elmúlt héten a fürdőszobánk új burkolatot kapott. Nem magam csináltam a munkát, burkolót kértem fel rá. Az egy hetes munka során tulképp minden rendben ment, aztán a végére csak beütött a nyavalya, ugyanis a fugával szerintem nem stimmel valami. A munka átadásánál is láttam, de mivel a lapokon is volt egy kis fehéres por réteg, azt gondoltam a fuga is csak poros.
Ugyanis az a helyzet, hogy az antracit szìnű fuga inkább fehéres, mint antracit. Ténlyeg olyan, mintha meszes lenne vagy ilyesmi. Gondoltam majd lemosom azt kész, de amint megszárad, megint kifehéredik.
Csatolok 3 képet.
Az elsőn egy olyan rész van, ahol kb szerintem jó a fuga.
A második már viszont jól látszik, hogy ez már fehéres szürke
Ez pedig egyértelmű...
A kivitelezőt még nem kerestem, majd holnap, de állítása szerint 20 éve a szakmában van, és igazából a többi lépésnél szakszerűnek tűnt.
Mi mehetett félre? Lehet vele kezdeni valamit?
Az ember garanciát vállalt a munkára, de lehet majd jönni fog a süket duma. Ezért szeretném kicsit felvértezni magam..illetve Mapei-nek is elküldöm, hátha mondanak valamit..
Ez a belemagyarázás, nem is tudok mit mondani, ha a kérdező értette, hogy miről beszélek, akkor jó. Ha te nem, az is jó. Nem látom értelmét a további vitának.
Továbbra sem értelek. Én egyáltalán nem javasoltam a laminált padlót, hanem csempét. Ezért kérdeztem, hogy biztosan nekem akartad címezni a hozzászólásodat?
12 cm vb. lemez átm 8/200/200 vasalással (alul-fölül) valójában a 15 cm az igazi, 10 cm-ben a vasalás annyit ér mint halottnak a beöntés. (a belső erőknek nincs karja! lásd mérleghinta). Valójában ha rendesen (tényleg rendesen) tömörítve van a homokos-kavics akkor vas nem is kell a padlóba, ha van 20 cm. vastag az aljzatbeton.
13cm a minimum, amibe be tudsz szerelni két réteg vasalást, egy 8cm magass kecskével, hogy maradjon és 2-2cm takarás (hiszen a legvékonyabb távolságtartó sín 15mm-res) , az is csak akkor, ha a szigetelést védő beton lézerrel ki van színtelve.
olcsó megoldás nincs, nem fog tartani 3 évet sem ha MDF alapra van készítve a padló és klikkes.
A vinil padlóhoz, meg olyan szinten kell síkra és símára kihozni a padlót, hogy teljesen esélytelen csináld magad színten. A legkisebb kitüremkedés is el fogja szakítani azt a 2.5 mm burkolatot.
Személyautó esetében a 6 cm vtg. szigetelésvédő beton alatt a szigetelésre kb. 7/9-ed kg/cm2, azaz 8000kg/m2 = 80kn/m2 terhelés jut. Ha ezt a szigetelés megbízhatóan bírja, akkor a szigetelésvédő betonból elhagyható a vas.
6 cm vastag vasbetonnál a vas gyakorlatilag a geometriai semleges tengelybe kerül. A nyomott rész súlypontja és a vas közti távplság gyakorlatilag 0, tehát a vastól várni bármit is illuzórikus.
Te kihagynád a szerelő=aljzatbetont, a vb. lemezt rögtön a homokos-kavicsra tennéd. Lehet, de a sóder kiszívhatja a vizet (cementtel együtt!!!) a vb. padlóból. Ez gyengébb minőségű, vagy drágább vb. szerkezetet szokott eredményezni. A vasalt szigetelésvédő betonnak 6 cm beton kevés. Vasalt betont nem szokás 10 cm-nél vékonyabbra csinálni.
A vinil az tudtommal lényegében PVC padló, csak nem tekercsben.. Sztem kevésbé kényes az alapfelületre, de ezt csak gondolom :) Nálunk is laminált van a konyhában, sztem semmivel sem kap több vizet, mint máshol.. Nálunk szőnyeg is van rajta. Csak az a gáz a lamináltnak ha kiömlik rá a víz és bemegy a rések közé, nem az ha rácsöppen valamennyi.
A szerelőbeton és az aljzatbeton igazából ugyan az. Csak az utóbb időben hívják a vb. padlófödémet szerelőbetonnak. Valójában a szerelőbetonon szerelik a vasalást.
A rétegrend alulról fölfelé:
15-20 cm homokos-kavics vagy zúzottlő Tr gamma= min 90%
6 cm szerelőbeton(ebben nincs vas!!!)
12 cm vb. lemez átm 8/200/200 vasalással (alul-fölül) valójában a 15 cm az igazi, 10 cm-ben a vasalás annyit ér mint halottnak a beöntés. (a belső erőknek nincs karja! lásd mérleghinta). Valójában ha rendesen (tényleg rendesen) tömörítve van a homokos-kavics akkor vas nem is kell a padlóba, ha van 20 cm. vastag az aljzatbeton.
Szigetelés
5-6 cm szigetelésvédő beton
Kétsoros (alsó-fölső) vasalás azért ajánlatos, mert ha aláüregelődik a padló akkor az üreg közepén alul, az üreg szélén fölül kell a vas. Azt meg nem tudni, hogy hol lesz az üreg. Ha nincs üreg nem kell vas.
Nem kap olyan sok nedvességet az előszobában sem, kell egy szőnyeg, vagy lábtörlő, ahol leveszitek a havas cipőt. Konyhában sokkal többet vagytok nagyjából ugyanazon a helyen a pult előtt, tehát jobban fog kopni is a felület. Ha kiömlik egy fél liter zsíros valami, sokkal nehezebb feltakarítani, esetleg nem is lehet maradéktalanul. Ha valami nehezebb lábos leesik, akkor az nyomot fog hagyni és vissza kell bontani esetleg egy jó nagy részt, hogy kicseréld. Lehet, hogy a konyha alsó szekrénysort is ki kell ehhez venni. Ha csempe van, ott azért egyszerűbb a csere.
Új építésű, jól szigetelt házba hogy szokás a speizt tervezni? Gondolom északi-keleti oldal. Inkább az érdekel, hogy szokás pl. a speiz falára belülről valami szigetelést tenni, hogy a lakás többi részétől el legyen kissé szigetelve, vagy egyszerűen csak egy fűtés nélküli helyiség. Ekkor viszont a jó külső szigetelés miatt valószínűleg nem lesz nagy különbség a speiz és a ház többi helyiségének hőfoka közt.
A hullámokkal ne foglalkozz, majd lenyomja a vasháló, úgy is aljzatbeton megy rá, inkább a szigetelés folytonossága legyen megfelelő, ha nagyon nem az egy vastagabb fóliát alárakhatsz a hőszig alá.
A sarkoknál minél jobban told a széléhez, többet nem tudsz tenni. A hőszigetelésre a vasháló alá hővisszaverős fóliát tegyél.
Sajnos sok helye ilyen puklis a szigetelés, illetve "görcsös".
Ezek látványa után úgy döntöttünk inkább átvesszük a munkát és megcsináljuk mi.
Menne rá 2x7cm lépésálló, de a sok huplit illetve görcs miatt össze vissza állna a lépésálló. Ezzel lehet valamit kezdeni? Vagy vissza kell szedni az egészet?
Tudom, hogy kell még ide peremszegély, csak próba miatt raktuk így. Ezeknél a helyeknél ahol a fal szélei ilyen ívesek ezt hogy lehetne megoldani? A szerelőbeton és a falnál való találkozásoknál csináltak ilyen letörést, hogy ne szakadjon ki a vízszigetelés. A lépésálló elforgatva lenne letéve. Ezért kérdezném, hogy ahol nem fekszik oda tökéletesen mivel tudnám kitölteni?
Vegyél rétegragasztott keményfa svédpadlót, olyat ami nut -féderes és kezeletlen.
Önterülő, vársz két hetet és leragasztod Mapei Ultrabonddal (ez egy rugalmas ragasztó- sose keményedik ki). A ragasztás elött lekened egy epoxitikus gyantával (Murexim), akkor az aljzat se tudja beszívni a nedvességet.
Bekenned 3x a tikurillás keményfára való olajjal (Valtti Puuöljy)- de vannak ennél profibb padlókezelő olajok is (2-3 liter elég 2onm-re), ami vízlepergető (olyan színten, hogy kiöntesz egy pohár vizet rá és ottmarad). Az olaj behatól a rések közé és egy filmet képez. Moshatod, nem lesz baja. Az olajozást évente meg kell ismételni.
Nem kötelező az építész, de ajánlott, mert terv az kelleni fog: helyszínrajz (épületek, építési hely), új épület (alaprajz, nézetek), számítások (beépítési%, zöldfelület%, épület térfogata stb...). Elkészítheted és aláírhatod akár magad is. Csak az adatok valódiságát és a szabályok betartását vizsgálják majd, a tervezési jogosultságot ilyenkor nem.
Mivel csak terv alapján lehet bármit is normálisan megépíteni, ezért mindenképp érdemes azt előre elkészíteni!
Azt még nem mondtam, hogy egy földmérő is kell majd amikor már áll az építmény. Ő felméri az épület pontos helyét és záradékoltatja a földhivatalba. Pár hét alatt rögzítik, csak ez után lehet kérni az ép.hat-tól a hatósági bizonyítványt a terveidet mellékelve. Ép.hat kimegy majd ellenőrizni az épületet. Miután megkapod a hat.bizt, utána mehetsz vissza a földhivatalba épületfeltüntetést kérni a hat.biz. és a földhivatalnál beadott helyszínrajz alapján. Amikor megkapod a földhivatali bejegyzést, utána önkormányzat adóhatóságnál benyújtani a megváltozott építményadó bevallást, ha nem akarsz büntetést. Ha van lakó főépületed, akkor a legtöbb helyen nulla lesz az adója, de a bevallás akkor is kell.
De ettől meg kell felelned minden helyi előírásnak (melléképület lehet-e, oldalkert, előkert, hátsókert, beépítési %, zöldfelület, stb...). Ha kész, kérned kell rá egy hatósági bizonyítványt (ezzel igazolják, hogy szabályosan épült). Ha megkapod, utána rögzítik a földhivatali térképre és fizethetsz adót is utána (csak ha kell a településen fizetned a külön gazdasági épület után).
Olvasd el a telkedre vonatkozó helyi építési szabályzatot, általában a neten megtalálható.
Kérdésem lenne, ez a tevékenység bejelentés köteles vagy nem??
"Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményépítése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot."
az az egy a lényeg, hogy fogadd el, hogy a laminált a konyhádban 3-5 évet fog bírni. tűrésküszöb kérdése hogy Neked mikortól lesz vállalhatatlan, de ekörül. azért olcsó, mert korlátozott az élettartama. ha ez ok, és 5év múlva teszel a helyére másikat, akkor minden ok, és nem is kell szénné agyalni hogy melyik mennyire tartós.
Én nem tennék laminált padlót konyhába. Oda inkább padlólap ( csempe ) való.
Előszobába nálunk is laminált padló van, egy jó nagy szennyfogó szőnyeggel.
A laminált padló 7 ( vagy 8 ? ) mm-es, már gyárilag lakkozott az érintkező felület és nem is volt drága, 2000,-Ft alatt volt nm-e. Igaz, ez 12 évvel ezelőtt volt. Semmi probléma vele, ha esetleg túlöntözzük a szobanövényeket, nagyon sokáig nincs belőle probléma. Amit láttam ilyen fózolt, az elég ronda lett néhány év alatt. ( Presszó, most kinai bolt, Veresegyháza, Triangoló ) A szine viszont nagyon szép, barnás vöröses. Ne bonyolítsd el, nem kell csodalaminált padlót lerakni, mondjuk 15 év múlva kicseréled... na és?
Tanácsot, ötleteket szeretnék kérni. Akinek ilyen van, jöhetnek a tapasztalatok is.
Konyhát, előszobát (egy helység) szeretnénk melegburkolattal ellátni, lehetőleg aranyáron. Egyelőre a laminált parketta van képben. Padlófűtés van, ház többi részét már leburkoltam, így kis tapasztalatot már szereztem ezzel kapcsolatban. Pl. hogy ha nem tökéletesen sík az alap, akkor azt észrevesszük majd a parkettán...
A fő különbség az eddigiekhez képest, hogy itt nagyobb eséllyel fordul elő nedvesség a padlón, illetve nagyobb az igénybevétel.
Az eddig összeszedtem infók alapján 10mm-es (esetleg 12-es) legnagyobb kopásállóságú (AC5/33) parkettát vennénk.
Az egyik kérdés, hogy lehet-e fózolt, vagy inkább ne. Tetszene, bár nyilván a takarítása macerásabb lehet, de az egyik helyen azt mondták, hogy ha húzgáljuk rajta a széket, akkot könnyebben beakadhat a kis résbe, így könnyebben sérülhet a felület. Ebben talán lehet valami. (?)
A másik dolog, hogy az éleket ugye lehet vízhatlanná tenni lerakáskor (clickguard nevűt olvastam, de a diego-ban is valami hasonlót ajánlottak), viszont egy másik helyen olyan parkettát ajánlottak, ami gyárilag kezelt (isowaxx), így nem kell a lerakáskor már ezzel foglalkozni. Ezzel kapcsolatban van tapasztalat? Ez kevésbé tűnik biztosnak, mint amikor összerakáskor közényomunk anyagot, és kitölti a rést teljesen.
Az aljzatkiegyanlítéssel igyekszem majd "tökéletességre" törekedni, de úgy sem fog sikerülni eddigi tapasztalataim alapján. Nem szokták esetleg a laminált padlót leragasztani pl. csemperagasztóval? Az sem baj ha nem ragad a burkolathoz, csak hogy jól felfeküdjön mindenhol...
Szóba került még a vinilparketta, ami ugye anyagában vízálló, de az ára elég magas, abból csak vékonyabb jöhet szóba. Viszont az alá akkor tényleg tökéletes síkot kellene csinálni, mert gondolom, a 2-3 mm vastag anyagon idővel minden egyenetlenség átlátszik majd. Ezzel kapcsolatban van valakinek saját tapasztalata?
Ezeket az adott helyre, terhelésre számolni kell. Kézzel. A gyári statikai programok a téglát nem szeretik, (én se) ha van is bennük tégla az adott minőségre és vastagságra vonatkozik. Sok (tégla)gyártó megadja különböző tégláira hogy milyen magas lehet két koszorú között. 3-5 vb. falat kiszámolok mire egy téglafalat, úgy hogy nem szeretem a téglát, csak ha nagyon muszáj.
Meg kell adni a terheket, a falazat magasságát, a fal alul mire van állítva (födém, sávalap), fölül mi van rátámasztva (gerendás födém, monolit), kihajlás miatt, hosszát két rá merőleges fal között, ez a minimum.
Nem 30 cm volt előírva teherhordó km. téglafalnak hanem csak 25, igaz nem korlátlan magasságig. Utána kéne nézni, de úgy tudom, hogy 3 szintig volt jó. Ha ennél több szint kellett, akkor vastagították. 38 esetleg 51 cm.
Vasbeton teherhordó falra nem 30 cm vagy 25 cm volt előírva min. vastagságnak, hanem kevesebb. A 15 cm bőven benne volt/van.
Ami nekem van modellező program az nem alkalmas hőtechnikai méretezésre, azok épületgépész programok.
A rugóacél crom-vanádium ötvözet és kb. o.5 % szenet tartalmaz.
