Nem tudom, miért 2 térköznek kell szabadnak lennie. Talán más tudja ...
A hívófeloldó Feloldás jelzése önműködő térközjelzős pályán azt jelzi, hogy a hiba, a Hívójelzés oka az állomáson van, nem a csatlakozó térközben. Tehát Feloldás jelzés esetén az első térközjelző képletesen nem a kijárati jelző, hanem a hívófeloldó. Viszont ez egy "buta" térközjelző, csak egy fajta szabadot tud adni, Megállj-ra előjelzést nem. Ezért nem lehet a második térköz foglalt, illetve ezért nem lehet térközzavar. Az első esetben előjelzés nélküli vörös van, a második esetben az első térközjelző sárga izzókiégésével lehetne előjelzés nélküli vörös. A vasúti közlekedésben általában nem szabad úgy jelzést adni vonatok részére, hogy mire odaér, majd szabad lesz, tehát a HIF kezeléséhez már szabadnak kell lennie a második térköznek is. Ahol a bejárati jelző hátoldalán teljes értékű térközjelző van (Keleti, Kö-Ki kezdőpont, stb.) nincs szükség hívófeloldóra az már ungarisch hülyeség, hogy ilyen helyeken is tilos a helytelen vágányra Hívójelzés mellett vonatot indítani.
A Győr-Veszprémi vonalról néhény érdekesség a teljesség igénye nélkül.
A vasútvonalat átadták: Győrszabadhegy-Bakonyszentlászló között 1896. 08. 11., Bakonyszentlászló-Veszprém között 1896. 12. 12. 16. Építtette a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV.
A vasút Bakonyszentlászló és Zirc között a Cuha patak völgyében töri át a Bakonyt, festői környezetben. Itt három alagút van: Porva-Csesznek I. (36,8m), II. (31m), III. (110,5m). A Porva-Csesznek I. alagút kezdőponti oldalán emlékmű található a vasút építésének emlékére, "1896" évszámmal. A Porva-Csesznek II. alagút végponti oldalán van magyaroszág egyetlen hóvédműve. Ezen a szakaszon a vonat több helyen csak egy keskeny, sziklából lefaragott párkányon megy, lent mélyen a Cuha völgye.
A vonal negyedik alagútja az eplényi (321,8m). Ezen alagút végponti bejárata közelében vezet a legmagasabban vasútvonal hazánkban.
Eplény és Veszprém között található két 20 m-es viadukt (vashíd), mindkettő 200 m sugarú ívben, és 12 ezrelékes emelkedőben van, magasságuk a völgy felett több, mint 17 m. Mivel itt a vonal hegyipálya-jellegű, szép volnalkifejtéssel küzdi le a hazai viszonyok közötti meglehetősen nagy emelkedőt, ami itt jóval 20 ezrelék felett van. Jó példa erre az előbb említet két viadukt, miközben az egyiken halad a vonat, oldalra kinézve látni a másikat.
Szóval, csak javasolni tudom mindenkinek, hogy utazzon végig ezen a vonalon!
Térközzavar jelzés valóban nem lesz, hiszen a TM! kezelése ugyanazon ereken történik, mint a térközzavar visszajelentése, csak fordított polaritással. (1-es éren lesz a plusz, a 6-os éren a mínusz.
Nem tudom, miért 2 térköznek kell szabadnak lennie. Talán más tudja ... A HIF tulajdonképpen egy közbenső engedélyező jelző, ami feloldja a sebességkorlátot a leggyakoribb állomási biztber hibák miatt kiadott kij. hívó feloldására, azaz ne kelljen a vonatnak végigcammognia az 1-2 kmre lévő első jól működő tk. jelzőig.
Köszi!Még egy kérdés:Miért kell a HIF-hez két térköznek szabadnak lennie?Az én meglátásom szerint mire a követő vonat 15-vel kiér az állomásról addigra az elől haladó vonat már árkon-bokron túl van.
Székesfehérvár felé még "okés a dolog", mert ott van még 1pár térköz.
De Érd állomás felé?
Ott elméletileg van az elágazás előtti jelző, onnan kimegy a hívó. Utána jöhet a HIF. Aztán van egy ismétlőjelző (aminek tudtommal nincs sok köze a térközökhöz), és már Érd állomás bejárata a következő.
Miért ne menne ki? SH-n a bej. piros, tk-ben egy sárga, másik állomáson a tk. egységben már ott a zöld vezér és valóban szabad a két térköz. Ha 2 térköz (egy tk. jelző) van ...
Biztos, hogy lesz térközzavarod? Én megnéztem a rajzot, és lehet, hogy rosszúl láttam, de amikor TM! van, akkor a TZ jelfogó söntölve van, tehát szerintem nincs térközzavar. Az meg igaz, hogy a vezérmágneseket ejti el. A Hif feltétele meg, hogy szabad legyen az első két térköz, tehát vonali zöldvezér húz, első térköz ütemérzékelő ismétlő jelfogó húz, és nálunk legyen a menetirány. De a Hif fényáramkörben benne van D55 esetében a vonali sárgavezér ismétlő jelfogó munkaérintkező (első térköz szabad állapotának újbóli ellenőrzése).
Először is sűrű bocsi kérések közepete valóm be, igazad van.Azt hiszem egy kissé el voltam tájolodva és hülyeségeket irtam.A mit irtál igaz.:)A váltóról azt tudtam meg hogy tényleg 120-as váltó és alapesetben az is ,de a beépités útán valami oknál fogva mégis csak a 80-at engedélyeztek,igy hiába 120-s a váltó csak 80km/h-val lehet használni.Ennyit tudtam meg,de még kérdezősködni fogok mert érdekel a kérdés.
Egy kicsit pontosítok: természetesen vizsgálja az első térköz szabad állapotát úgy is, hogy megnézi az első térköz vágányjelfogójának húzást is. A második térközszakasz szabad állapotát pedig csak a zöld vezérrel tudja vizsgálni. Mert ha a második térköz foglalt lenne, a zöld vezér nem tudna meghúzni, csak a sárga vezér.
Mert nem engedték üzembe helyezni. (Hogy ki, azt ne kérdezd.) Sőt, Győrből Ikrény felé még Hívójelzéssel sem szabad kijárni, csak vörös mellett, írásbelivel! Tépi is a haját néha a rendelkező.
Miért, szerinted még milyen feltételnek kellene teljesülnie?
Hidd el, műszakilag csak ennyit vizsgál a berendezés.
>Győrben is ott van a Hif az S jelzőn mégsem kezelhető, mert le van tiltva Akkor minek tették fel?
>Viszont lesz egy térközzavarod. Akkor elégséges feltétel a 2 szabad térköz és a menetirány? Mert szerintem nem. És a vizsgázóktól mégis ezt hallom vissza, mert ezt sulykolják. Aztán meg ha szituáció van, marad a kétségbeesés!
Győrben is ott van a Hif az S jelzőn mégsem kezelhető, mert le van tiltva.
A térköz megállj kezelése a térközökben és az állomás végen elejteti a vezérmágneseket, és a térközjelzők vörösek lesznek. Más egyéb nem történik, tehát foglaltságot sem fogsz látni. Viszont lesz egy térközzavarod! Mivel kijárati hívásfeloldót csak alaphelyzetben levő térközbiztosító berendezés esetén lehet kivezérelni, ez térköz megállj kezelése esetén nem lehetséges.
