Arra utaltam, hogy a kommunista könyvekben ez mindig benne volt mint komoly adat.
Egyébként nem a komcsik találták ki, ez még a francia felvilágosodás nevű hörgés egyik fantáziája, de sajnos elterjedt. Még halivúdi filmben is láttam ilyet.
Ma is átlag 10 Kolumbusz-filmből 9-ben benne van egy olyan jelenet, hogy a buta, gonosz spanyol katolikus főpapok nem engedték a tudós Kolumbuszt hajózni, mert az utazása csapás lett volna a katolicizmusra, mely szerint a Föld lapos.
A valóságban semmi ilyesmi nem volt, sőt éppenhogy a főpapoknak volt igazuk, nem Kolumbusznak a nevezetes vitában!
Kolumbusz csúnyán tévedett, csak hatalmas mázlija volt.
A vita ugyanis nem a Föld laposságáról szólt, akkor már 1500 éve konszenzus volt, hogy a Föld gömbölyű, hanem arról, milyen messze van India nyugat felé hajózva, s elérhető-e.
Kolumbusz elővett egy súlyosan hibás térképet, s az alapján 7-8 ezer km-t számolt. Mire az egyházi tudósok azt mondták, a Föld kb. 40 ezer km az egyenlítőn, azaz India az legalább 15 ezer km, ami nem volt bejárható a korabeli hajókkal, egyszerűen félúton elfogyott volna a hajó vízkészlete.
(A valóságban a papok is alábecsülték a távolságot, India az 20 ezer km, de Ázsiáig számítva a 15 ezer km az jó adat.)
Kolumbusz tehát tévedett, csak mázlista volt, kiderült ugyanis, hogy félúton van egy még ismeretlen kontinens.
S odáig pont elég volt a hajó tartaléka.
Maga Kolumbusz is hajlott rá útközben, valami nincs rendben. Ugyanis ő szeptember 6-án indult el 3 hajóval a Kanári-szk-től, s azt számolta, október 4-án Indiában lesz. Október 4-én Kolumbusz azonbnan látta, a semmi közepén van, semmi India. Ekkor úgy döntött, ad magának még 10 napot, s ha addig se ér el Ázsiába, visszafordulnak Spanyolországba. A történet vége közismert: október 12-én elérték a Bahama-szigeteket, melyekről Kolumbusz élete végéig hitte, hogy azok Japán környékén lévő szigetek.
De máig úgy van elterjesztve, hogy a tudós, okos Kolumbusz és a buta, dogmatikus papság harca.
