Létezik-e pokol, vagy csak a vallási elöljáróság eszelte ki ezt is, hogy fizessük nekik a tizedet?
(Jézus, aki soha nem szedett dézsmát, többször is beszélt róla...)
És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta)
Jel. 17,8
Akiknek pedig be van írva a neve az élet könyvbe azok nem csodálkoznak.
Sőt.
Ők inkább előre mondják: azt mi lesz.
Akkor mesélek:
Régen, amikor még családban éltek az emberek, amikor még gyerek voltam, az anyukám nő volt (nem egy nőnek öltözött/átoperált buzi) apukám meg egy férfi. (aki nemzett, nem pedig egy másik)
Anyukám az egy olyan néni volt ki engem szült szült, nem pedig egy másik-
Tehát: boldog gyermekorom volt, ahogyan a gyermekeimnek is az van.
Minden este a közös vacsora után tv-t néztünk.
Mikor már nagyobb lettem és jöttek a sz@r amerikai filmek, és mondtam mindig előre, hogy mi lesz, egy idő után kizavartak.
Mára már a való élet élet is ilyen egysíkúvá vált és egy kaptafára készült...
(egypólusú világ...)
Nem nehéz kitalálni előre, mit fognak mondani a hírek, a politikus a pásztor, a pap, meg a római pápa...
Szamárságokat beszélsz és uton utfélen hirdeted hogy kicsoda-micsoda vagy.
Abbol a könyvböl ki is törlik a neveket ha valaki méltatlanná válik. De ha már rég eldőlt akkor minek törlik? Vagy minek irták be ha tudták hogy törölni fogják a nevet?
"Igazából mindegy, holnapra ugyis elfelejted, vagy kitalálsz valami ujat, csak a bor árárol nem akarsz beszélni "
Nem mindegy!
Nem akkor dőlt el, kereszténnyé válásunk ténye, amikor előre mentünk egy ébredési összejövetelen megtérni, hanem a hegyek alapjainak felvettetése előtt, amikor a nevük be lett írva a Bárány könyvébe.
Ha ezt állítottam, ezt is cáfoljátok (ha tudjátok)!
Gyerekkoromban a katholikus temetésen ezt énekelte a pap bácsi:
"Látod ember ennyi az élet."
Ez azért furcsa, mert a bejárati kapura, meg még az volt felírva írva: feltámadunk.
Az Ige ellen lázadó ostoba ateisták meg azt hiszik el csak amit látnak, ők úgy gondolják a születésük után kezdődik a sorsuk és halálok pillanatában szűnnek meg.
Nézzük meg, mikor kezdődött például z ifjú Jeremiás próféta karrierje, talán amikor elvégzett egy egyetemet?
A fenét.
Az ő szakmájában ez felesleges flanc.
Már a születésének dátuma előtt, (nem pedig azt követően) szentelték fel:
Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.