pl. vannak már elméletek amik kimondják, hogy a német, angol, szláv, stb. nyelvekben van egy nagy uráli/finnugor szubsztrátum,
tehát lehet h azok a szavak amik szlávnak vannak írva eredetileg FU-ok voltak.
de pl. régebben a hunokat és avarokat is főleg töröknek és/vagy mongolnak tartották, ma már azonban nem. a neveikkel való bűvészkedés, ami régen volt, azt színtiszta spekulációnak minősítik ma már.
pl. a Bajánról már volt szó:
ezt pl. a mongol Bayon gazdag, szóból származtatták egyesek,
de ez ugyanaz mint a magyar vagyon. illetve lehet más finnugor értelme is (baján=villám, a paja - tűz, fény gyökből > magyar vil(y)...-vill/an/-ám).
tehát pl. ez alapján nem lehet kiejelenteni eredetüket.
de ez a hunokra is vonatkozik:
pl. minden tiszteletem Pritsaké, de pl. hogy a hun Bléda = török Bilge,
ez egy agyrém, de amúgy pl. ez sem bizonyítana semmit, mert a török bilge az magyarban is megvan bölcs alakban. de ennyi erővel lehetne a Bléda Bulcsú is.
amúgy jut eszembe, ezeket lehet érdemes lenne megvizsgálni magyar szempontból. a hun szavak topikba be is teszek majd párat.
The Arab geographer Yaqut al-Hamawi in his Mu'jem al-baladan wrote that the name "Khwarezm" is a compound name (in Persian) of "Khwar" (خور), and "-razm" (زم), referring to the abundance of cooked fish meat as a main diet of the peoples of this area. C.E. Bosworth however, believes the Persian name to be made up of (خور) meaning "the sun" and (زم) meaning "Earth", designating "the land from which the sun rises". More correctly, however, the Iranic compound stands for "lowland" from khwar/khar, "low" and zam/zem, "earth, land."
"Sz.P. Tolsztov, a neves szovjet régész azonban más véleményen van. Szerinte a kavar kifejezés a ‘khvar’ (khovar) terminus szabályos változata, ez pedig a khorezmiek népnevének szógyöke. Khorezm tulajdonképpen Khvarazm, József kazár király levelében így fordul elő: “Khuvarazm” (Tolsztov, 1946. IV. fej.). Tolsztov egy másik munkájában pedig a Khorezm névjelentést így magyarázza: ‘zwm’ = föld, ‘Charri-zem’ = churriták, azaz a Nap népének földje (Tolsztov, 1950., 9). (10) Tolsztov a kavarokat egyébként khorezmi eredetűnek tartja. S úgy tűnik, hogy itt és így kapcsolódnak a különböző nevek és események egymáshoz. Igen érdekes, hogy krónikáink a kavarokról nem tudnak. Viszont azt, hogy jelentős számú khorezmi eredetű etnikum is résztvett a honfoglalásban, elismerik."
Rendkívül okos leírás.
Hálás köszönettel tartozom neked, amiért betetted ide.
Történetírásunk számtalan esetben elutasító álláspontra helyezkedik, mert bizonyos eseményeknek nincsenek írott bizonyítékai. Az éremnek azonban két oldala van. Például arról, hogy Árpád népe 895-ben foglalt a Kárpát-medencében, egyetlen külföldi író sem beszél. Mégis ide érkeztünk. Viszont bizonyos körülményekről a krónikások nem tudnak, vagy hallgatnak. Ha Konstantin császár nem jegyezte volna föl azt, hogy a honfoglalókhoz “holmi kavaroknak” nevezett kazáriai menekültek csatlakoztak, akkor történelmi palettánk egy érdekes színfolttal szegényebb lenne. Ámde arról, hogy valójában kik voltak a kavarok, milyen nyelven beszéltek, mikor csatlakoztak hozzánk, mekkora tömeget képviseltek, semmi biztosat nem tudunk. Történetkutatásunk pillanatnyilag csak abban egységes, hogy nevük eredetileg nem volt népnév, mert a szó szoros értelmében csupán “lázadót” jelentett török nyelven (Erdélyi, 1986. 45).
Sz.P. Tolsztov, a neves szovjet régész azonban más véleményen van. Szerinte a kavar kifejezés a ‘khvar’ (khovar) terminus szabályos változata, ez pedig a khorezmiek népnevének szógyöke. Khorezm tulajdonképpen Khvarazm, József kazár király levelében így fordul elő: “Khuvarazm” (Tolsztov, 1946. IV. fej.). Tolsztov egy másik munkájában pedig a Khorezm névjelentést így magyarázza: ‘zwm’ = föld, ‘Charri-zem’ = churriták, azaz a Nap népének földje (Tolsztov, 1950., 9). (10) Tolsztov a kavarokat egyébként khorezmi eredetűnek tartja. S úgy tűnik, hogy itt és így kapcsolódnak a különböző nevek és események egymáshoz. Igen érdekes, hogy krónikáink a kavarokról nem tudnak. Viszont azt, hogy jelentős számú khorezmi eredetű etnikum is résztvett a honfoglalásban, elismerik.
Az első figyelemre méltó összefüggés az, hogy mind az örmény (voltaképp: hun) Khuar, mind a kazár (vagyis khorezmi) Khuvar név valamilyen módon a tűzhöz (tüzes villám, nap) kapcsolódik. De arra is érdemes odafigyelni, hogy az örmény: Khuar, a bizánci: Ouar, a szogd: uar, a kazár: Khuvar, a germán: Kovar és a bizánci Kavar alaknak hasonló hangzása van. Nem alaptalan tehát az a föltételezésünk, hogy e különböző nevek egyazon népet takarnak. Ezek az adatok a khuar-urar-avar nevek esetleges összefüggésének jobb megértéséhez közelebb visznek bennünket, ámde kérdés, hogy a régi források az avar név eredetéről mit mondanak.
"
itt egy tanulmány, vannak benn használható gondolatok:
Padányi Viktor a „magyar-gyanús” népnevek előfordulásairól: „Feltűnő jelenség az is, hogy ezek a nevek kivétel nélkül szabir viszonosságban, sőt igen kevés kivétellel a szabir szó társaságában jelennek meg, mintha a szabirnak valaminő alcsoportját jelentenék.”
Ez a népnév valószínűleg megint csak a kazár, illetve avar egyik változata, bár például 'kavar, habar' értelemmel is próbálják magyarázni, a Kazár Birodalomban szított lázadásaikra célozva. Az a baj, hogy a történészek, nyelvészek gyártják a különféle etnikumokat, mint háborúban a robbanófejeket, pedig nem élt azért ennyi sokféle nép...
Például olyan elismert kutatók, mint Otto Maenchen-Helfen, Omeljan Pritsak vagy Bóna István, azonosnak tekintik Attila nagyvezírének a Vita Sancti Lupiban megőrzött Hunigasius nevét aPriszkosz rhétornál szereplő Όνηγήσιος (Onegesziosz) elnevezéssel. Az említett legenda főszereplője, Szent Lupus Troyes püspöke volt Attila hadjárata idején, aki a tolmácsként is szereplő Hunigasius útján váltott néhány szót a nagykirállyal. Minden valószínűség szerint az V. században állították össze az életrajzát.
"GAR szo' utan, egy szamolatlan mennyiseget jelentenek"
Vö. magy. garmada
Itt azonban a hurriták különféle csoportjairól lehet szó, nem pedig egy mennyiségjelölő komponensről. Emlékeztetek arra, hogy az ókori Közel-Keletet egy időben minden irányban elárasztották, az ókorkutatók ennélfogva gyakran valóságos hurri invázióról beszélnek.
