Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 524
Értem, csak flamelni van energiád... segítek, csak X-eld ki a szerinted helyes megoldást:

1. eset (izzólámpa)
 [_] 4C
 [_] 1C

2. eset (konditöltés)
 [_] valamivel kevesebb mint 4C
 [_] valamivel kevesebb mint 1C
Előzmény: Gézoo (523)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 523

Légyszíves, ne tornáztass. Ott a képlet számold ki ha kíváncsi vagy rá..

 

  Csodálkoznék, ha elvesznének a számításod végére az elektronok, vagy

többleted lenne belölük...  Bár ez is megeshet ha jó könyvelő vagy...

 Mert egy jó könyvelő  mindenre képes...

 

 

Előzmény: NevemTeve (522)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 522
Mellesleg nincs nulla ellenállású vezető...Így az összekötő kábel is terhelés...

Nézzük lassabban!
Első eset:
Mondjuk van négy kondenzátorom, feltöltöm és sorosan kapcsolom őket. Marad két szabad pólusom, az egyik pozitív, a másik negatív.
Az az ötletem támad, hogy ezzel fogok világítani: a két pólus közé egy lámpát szerelek. Mennyi töltés fog ezen a lámpán átfolyni, a teljes kisülésig?

Második eset:
Mondjuk van nyolc kondenzátorom, négyet feltöltök és sorosan kapcsolom őket. Marad két szabad pólusom, az egyik pozitív, a másik negatív.
Az az ötletem támad, hogy ezzel fogom feltölteni a másik négy kondenzátort, de úgy, hogy azokat párhuzamosan kapcsolom a két pólus közé. Mennyi töltés fog atfolyni a négy párhuzamosan kapcsolt kondenzátorba?
Előzmény: Gézoo (520)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 521

végéi helyett helyesen végére...  a többi stimmel..

 

 

Előzmény: Gézoo (520)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 520

Ha nem lett volna világos:

 

   Pontosan ugyanannyi, amennyit átkényszerítettünk az egyik oldalról a másikra összesen!

 

   Ha négyszer 1 C töltést kényszerítettünk bele a négy kondiba, akkor 4 C töltés

"folyik ki" a teljes kiegyenlítődésig, akár soros, akár párhuzamos kapcsolásban

sütjük ki őket!  Hiszen nincs bolond elektron, és így többlet vagy hiány sem léphet

fel az elektronokból egyik fegyverzeten sem a kiegyenlítődés végéig.

 

  Mellesleg nincs nulla ellenállású vezető...Így az összekötő kábel is terhelés...

Előzmény: NevemTeve (519)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 519
Az összekapcsolást a terhelésen keresztül végezzük vagy nem tekintjük
terhelésnek az összekötő vezetéket?


Nem, a soros kapcsolás azt jelenti, hogy az egyik pozitívját egy elhanyagolható (nulla) ellenállású vezetékkel összekapcsoljuk a másik negatívjával. A terhelés ezzel szemben a két szabadon maradt pólus közé kapcsolt fogyasztó.

a sorbakötést terhelésen keresztül végezzük, majd kiegyenlítődés után a terhelést vezetékkel pótolva a sorba kapcsolt kondik külső végeit kötjük a terhelésre?
Mi egyenlítődne ki mivel? Tegyük ezt most félre, és foglalkozzunk a problémával.

Tehát, megismétlem a kérdést: ha két/három/N feltöltött kondenzátort sorbakapcsolunk, és egy terhelésen keresztül kisütünk, mennyi töltés megy át azon a terhelésen a teljes kisülésig?
Előzmény: Gézoo (515)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 518

   Tudom, hogy amig valaki csak elméletieskedéssel  foglalkozik, nem gondol arra,

hogy a nulla Ohmos ellenállású szupravezetők hiányában, mi zajlik le a valóságban.

   Így nem tekinted Te sem terhelésnek az összekötő kábeleket.

Ugyanígy voltak elődeink is. Ők sem tekintették annak, így a megmaradási

és a konverziós tételek megalkotásánál nem is számoltak vele..

Előzmény: NevemTeve (514)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 517

Na jó, kezdjük a kályhától..

 

  Ha 1 F kapacitású kondira rákötünk 1 V feszültséget akkor a kiegyenlítődés

végére elmondható, hogy bár az összekötő kábel, bár nagyon kicsiny, de valós

ellenállásán jelentős munkát tapasztalunk miközben a kondenzátor

1 V feszültségre feltöltődve, fegyverzetei között 1 C töltéskülönbséggel,

felvett 0,5 C töltést..

   Ezt úgy tette, hogy a betöltődött elektronok a másik fegyverzeten volt

elektronokra akkora taszítóerőt gyakoroltak, hogy a betöltött 0,5 C töltés

a másik fegyverzetről 0,5 C töltést okozó elektronmennyiséget kitaszított

a feszültségforrás pozitív pólusába...

 

    Így belátható, hogy ha összekötünk két úgyanígy feltöltött kondit, akkor

bár az összekapcsolt fegyverzeten egyenletesen megoszolhatnának az

elektronok, az új negatív pólusra betöltött elektronok taszító hatására,

a hozzá tartozó pozitív fegyverzet "kiürített marad". Ez a kiürítettség

 csak akkor fog csökkenni, ha a negatív póluson lévő plussz elektronok száma csökken, végűl megszűnik és! ezzel egy időben a pozitív fegyverzetre "beengedjük"

az elektronokat, ezzel csökkentve a relatív vonzó hatását az elektronhiánynak.

   Ebből következően a 2x 1C-nyi töltés különbség kiegyenlítése csak akkor lehetséges, ha a terhelésen(terheléseken) hagyjuk átáramolni ezt a 2 C-nyi

töltésmennyiséget.

 

 

 

Előzmény: NevemTeve (514)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 516

Hogy érthetőbb legyek: a sorbakötést terhelésen keresztül végezzük,

majd kiegyenlítődés után a terhelést vezetékkel pótolva a sorba kapcsolt kondik külső végeit kötjük a terhelésre?

 

 

Előzmény: NevemTeve (514)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 515

Ok.. Kérdésem a korrekt válaszhoz:

 

   Az összekapcsolást a terhelésen keresztűl végezzük vagy nem tekintjük

terhelésnek az összekötő vezetéket?

Előzmény: NevemTeve (514)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 514
Ne tereljünk, a 484-ben világosan a következőről volt szó:
Van két feltöltött kondenzátor, (azaz mindkettőben N elektront kergettünk egyik lemezről a másikra), amiket így, feltöltve kapcsolunk sorba. Hány elektron fog a terhelésen keresztül átvándorolni?
Előzmény: Gézoo (513)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 513

  Azt hiszem selytem mi okozza a ffélreértést köztünk..

 

Ha egy kondikból álló oszlopba (sorosan 2,3,4,...kondi)

"belepumpálunk" 1 C töltést akkor ha azonos a kapacitásuk, egyenletesen osztoznak az 1 C töltésen.

 

   Ha négy, sorbakötöt kondiba 4 C töltést "pumpáltunk" akkor szétbontva

őket, külön-külön mindegyikben 1 C töltést találunk.

  Ha újra sorosan összekötjük a kondikat, akkor ahogy betöltöttük,

úgy "ki is engedhetjük" mind a 4 C töltést.

 

  Persze, ehhez tudni kell, hogy ha N db elektron hordozza az 1 C töltést,

akkor ahhoz, hogy az egyik fegyverzetre ezt az 1C töltést rátölthessük,

ahhoz a másik fegyverzetről ugyanennyit ki kell "szivattyúzni".

   Így értelmezve a kondenzátorban az összes töltés mennyisége

változatlan marad, akár kisütjük, akár feltöltjük.

 

  

 

 

Előzmény: NevemTeve (512)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 512
Mind a négyben benne van, hogy ha Q=4 C töltés van a kondikban és
kisütöd őket akkor a terhelésen Q=4C töltés fog átfolyni a teljes kiegyenlítődésig.


Na, ezt a téves választ akartam kierőltetni belőled... fő hogy megvan.
Megtennéd hogy elolvasod a 484-et, és megkeresed benne a hibát (legalábbis szerintem te hibásnak gondolod).
Előzmény: Gézoo (510)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 511

Szerencsére nincs igazad ebben!

 

  Mert a töltés "kicsatolással" veszed ki az energiát a kondiból (lásd a képleteket),

töltés "kicsatolás" nélkül nem vehetsz ki energiát.

 

 

Előzmény: JFEry (506)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 510

Kedve NevemTeve!

 

  a 492,494,495,502 válaszaim mind neked szóltak!

 

  Mind a négyben benne van, hogy ha   Q=4 C töltés van a kondikban és

  kisütöd őket akkor a terhelésen  Q=4C töltés fog átfolyni a teljes kiegyenlítődésig.

Kérlek olvass figyelmesebben, mielött feltételeznéd a sértődöttséget.

(Egyébként a munkahelyemen két munka között válaszolgatok..így némi késés

természetes, ha nem akarom, hogy kurúgjanak...)

 

 

Előzmény: NevemTeve (508)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 509

Nos, nem. Sajnálom, de nem..

 

  W=1/2 * U2*C  helyesen igaz, és

  W=1/2 * Q2/C ..  nincs keveredés, de a két egyenletből is látszik, hogy

 

  1/2 * U2*C=1/2 * Q2/C   / ahonnan *2

 

    U2*C= Q2/C                  / ahonnan *C

 

    U2*C2=Q2                    / amiből feltételezve, hogy mindhárom tényező

                                            pozitív értékű

    U*C=Q

 

Előzmény: JFEry (504)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 508
Szerintem azzal az "elemi matekolással" már válaszolt, csak valamiért köti az ebet a karóhoz és nem akar az egyszerűsített 1C, vagy 4C változatok közül választani.
Lehet hogy nem akar bizonyítékot adni maga ellen?

A "Meta" az nekem szólt?
Igen, bár lehet hogy nem kellett volna; Gézoo talán megharagudott rám emiatt, és azért nem válaszol:)
Előzmény: JFEry (507)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 507

Szerintem azzal az "elemi matekolással" már válaszolt, csak valamiért köti az ebet a karóhoz és nem akar az egyszerűsített 1C, vagy 4C változatok közül választani.

 

A "Meta" az nekem szólt?

Előzmény: NevemTeve (505)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 506

Persze.

De a kondenzátrodból nem a töltést csatolod ki, hanem azt a munkát, illetve annak az energiáját, amivel azokat a töltéseket oda bepaszíroztad.

Előzmény: Gézoo (503)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 505
Persze nem akarlak sürgetni, nyilván nem könnyű két(!) billentyűt is lenyomni, hogy beírhasd: "4C" vagy "1C".
Mégegyszer a kérdés:
"Adott van négy db 1F kapacitású kondenzátor, egyenként 1C töltéssel (ezen azt értem, hogy a két fegyverzet között 1V a feszültség). Sorosan kapcsoljuk őket, majd egy terhelésen keresztül kisütjük. Mennyi töltés folyik át a terhelésen, mire az összes kondenzátor kisül?"
Előzmény: NevemTeve (496)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 504

Hihetetlen vagy, lehet mint a család!

 

Ezt írtad:

1+1+1+1=4=16*0,25=4=16/4

 

Ezt nézd:

 

1/4*1F

Ebből jött ki a 0,25F

 

4*1C*4V

Ebből jött ki a 16 nem tudom mi.

 

1+1+1+1=4=16*0,25=4=16/4

Úgyhogy ez matekossan helyes,

de fizikailag a jelenlegi szituáció számítására, modellezésére szerinted sem, mert azt te is elismerted, hogy

E= C(F)*U(V)2/2

 

Nem lehet, hogy egyszerűen a C(F) {kapacitás} és a C(Coulomb) {töltés} fogalmakat kevered?

 

Előzmény: Gézoo (502)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 503

Te viccelsz!

 

   Alapegységek feszültség, áram, képzetes mennyiség, ellenállás, töltés..

Igaz, hogy egy definíció inverze is érvényes. De maradjunk a rendnél.

 

  "A munkavégzés a fogyasztón mérhető feszültség és áram és szorzata. Meg az energia is.

 

Ebből miként következik az általam kritizált állítás, hogy a soros kondikban több az energia mint a párhuzamosokban? "

 

  Ha adott töltés mennyiség van a kondikban akkor ez a tény önmagában

jellemzi az energia mennyiséget, függetlenül attól, hogy sorosan vagy

párhuzamosan kapcsoljuk őket.

  Így minden, erre vonatkozó ellenkező állítás hamis!

Ha az elmúlt 40 évben jól használtam ezeket a fogalmakat, akkor megmaradnék ennél, és a kedvedért nem változtatom meg a fogalmak jelentését.Bocs.

 

 

 

Előzmény: JFEry (497)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 502

elemi számtan

 

  1+1+1+1=4=16*0,25=4=16/4  vagyis mindenképpen kifolyik a 4 C töltés,

még sajnos akkor is ha ez neked nem tetszik..

Előzmény: JFEry (498)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 501
Mindenkinek kell valami kis perverzió!
Előzmény: NevemTeve (499)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 500

Jól dolgozod fel, de valahogy mégis koncepciózusan a hibás megoldást mondogatod.

Szerintem egy párszor olvasd még végig ezt a válaszod.

Előzmény: Gézoo (494)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 499
Meta (Alapvetően azért, mert szándékosan szivat minket... szerintem egész fórumos műkődése színtiszta provokáció)
Előzmény: JFEry (497)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 498

Ahhoz a 4C hez miként fogsz hozzáférni, mikor éppen most írtad le, hogy csak 4Volt és 0,25F áll rendelkezésedre?

:-)

Előzmény: Gézoo (492)
JFEry Creative Commons License 2006.01.24 0 0 497

:-)

Ok!

tisztázzuk:

Ha egy adott kapacitáson felhalmozol töltést, akkor a töltés mennyiséggel a kondenzátor kapcsain mérhető feszültség egyenesarányos.

 

" A töltés mennyiséget időegység alatt átfolyt árammal

jellemezzük."

Szerintem inkább az áramot jellemezzük az időegység alatt átfolyt töltésmennyiséggel.

 

A munkavégzés a fogyasztón mérhető feszültség és áram és szorzata. Meg az energia is.

 

Ebből miként következik az általam kritizált állítás, hogy a soros kondikban több az energia mint a párhuzamosokban?

 

Miért nem használod az ismert fogalmak jelentését?

Előzmény: Gézoo (491)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.24 0 0 496
Szerintem az lenne a szuper, ha mellébeszélés nélkül válaszolnál a kérdésre: "Mennyi töltés folyik át a terhelésen, mire az összes kondenzátor kisül?"
Előzmény: Gézoo (494)
Gézoo Creative Commons License 2006.01.24 0 0 495

   Bocsáss meg, feltételeztem akkora tudást rólad, hogy ha a 4 C töltés kisütéséhez,

4 C töltés kivezetését érted. Már megint tévedtem...

Előzmény: NevemTeve (493)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!