Ez igen érdekes. Bár én a nyers szó helyett a félkészt használtam volna :)
Pótolhatatlannak tűnő részek hiányoznak belőle (billegő-horgony-gátkerék, szinte az összes kő).
Mint (órás)ipartörténeti érdekesség rendben van, de ebből soha nem lesz óra. Vagy igen?
A korábbi kék fedőköves óráról majd lehetne több fotót? (persze majd ha eldől a tulajdonos kiléte). Érdekelne gyártó, a szerkezet többi része is. Teljesen lenyűgözött.
Van itt viszont egy masik erdekes nyers "LeCoultre" alapszerkezet, ami mar utban van felem. Valahogyan igy vehettek meg anno a nagyok is amikor eldontottek hogy epitenek egy utos orat.
Igen, szandekosan nem teszek be nagyobb kepet, hatha valaki ebbol is rajon mifele szerkezetrol van szo. Kulonben egy kesz felfedezout vegigjarni a kepen a werk felepiteset, tele van szokatlan megoldasokkal. Eloszor azt hittem eliras a 23 ko, de azert megtalaltam oket csak nem vagyok szokva az ilyen finom megoldasokhoz. :-)
Nem reménytelen, csak sok időbe tellik. Ha jól emlékszem te tettél fel sok hónappal korábban egy oszlopokon nyugvó thympanonos jelzést, ami nekem is van. Igaz azóta sem találtam hasonlót, mégis biztos vagyok benne egyszer felfedi kilétét. A névadót (Spartacus) mikor ünnepeljük? :-)
Jo, tudom hogy ezeket a jelzeseket beazonositani eleg remenytelen, ha latta is valaki egy masik szerkezeten az valoszinuleg ugyanugy nevtelen mint az enyem. :-( Beirom a katalogusba hogy Spartacus. :-)
A kek kovekre visszaterve mutatnek egy csodat. Itt meg a horgony kovei is zafirbol keszultek, de leginkabb a billegot erdemes kozelebbrol szemugyre venni. Egyenlore meg versenyben vagyok erte, de felek hogy Patek aron fogunk megallni. :-(
Nagyon nehéz ügy. Farkasfogas kereket utánmarni sem lehet (gyakorlatilag nincs hozzá maró). Kellene egy kép a szerkezetről, jó eséllyel ez azért valamelyik korabeli típus-szerkezet, és akkor esetleg párban kerülhet hozzá kilincs- és felhúzókerék.
Épp azért, mert elég primitív, és nehézkes. Amúgy igen robusztus is tud lenni, így tartósnak legalább tartós. Talán feleslegesen is, ezeket a korabeli "dollar-watch" zsebórákat kifejezetten azzal a hátsószándékkal gyártották, hogy soha senki nem fogja őket szervizelni, mennek ameddig mennek (10-15 évig szinte biztosan elmentek), és utána repülnek a kukába.
Hozzám került egy igénytelen amerikai peckes követlen zsebóra rendbetételre. Most találkoztam előszőr azzal, hogy a korona benyomásával lehetett a mutatókat állítani, hihetetlenül primitív megoldással. Miért nem terjedt ez el általánosan? Olyan kézenfekvőnek látszik.
Kedves Mindenki, van egy első világháború előtt készült Oscar Moser zsebórám, duplafedeles, ezüst, gyönyörű fém számlappal és mág szebb szerkezettel. A remontoir farkasfogas felhúzókereke azonban sajnos kikopott - tud valaki ez ügyben segíteni?
Milyen korból származik szerintetek az alábbi szerkezet (kiegyenlítő-csigás, számlap hasonlóan jelzett mint a szerkezet, 11 kö, fedőkő a gátkeréken). Jól gondolom, hogy kora átlaga felett van?
Elővettem megvizsgáltam, talált süllyedt... látszik, hogy kevés jobb szerkezetem van :-). Egyébkémt egy Volnát szedek éppen szét, ma találtam egyet jó számlappal, de törött másodperctengely véggel. Még nem tudom, hogy csere (van egy rossz számlapú másik), vagy csináljak egy toldást (pici+fúrás!).
A 16 ko eleg gyakori, foleg a jobb zsebora szerkezeteknel ahol a perckerek kap egy, sokszor chatonos kovet. Pontosan ugy mint a sajat Longines 18.90-es szerkezeteden amit egyszer mutattal. :-) (Na jo nem piszkallak mert latom elmerultel az esztergalasban.)
Most már veszem, és mindig vídiát. Van sok HSS fúróm, de azokkal csak rezet fúrok (csapágybetétekhez, hasonlókhoz), az acélt inkább vídiával fúrom, és akkor lágyítani sem kell.
Az edzhető acélból készített fúróknál mondom, az volt a tapasztalatom, hogy a minőségi, jó órákban alkalmazott tengelyek anyaga sokszor nem kiereszthető (vagy tönkremegy a kieresztéstől), és edzett állapotban nem lágyabb a fúrónál, így a művelet kilátástalan. A vídia mindent visz, csak drága és törik...
Lassút. Csapot fúrni viszonylag kis fordulatszámon lehet, vagy könnyen beletörik a fúró. Én már jó ideje csak az esztergán fúrok, az elve nem produkál nagy fordulatszámokat. Amúgy meg "érzésre" kell fúrni.
Eppen tegnap tortent hogy meg kellett szamolnom egy Vateras eladonak az egyebbkent nagyon szep oraszerkezeteben levo koveket, szepen szajbaragoan hogy megertse. A gond az volt hogy az "eredeti" tokon levo gravirozott koszam kettovel kevesebb volt mint amit a szerkezet tudott. Szerintem csak segitettem neki, de ennek ellenere torolte az osszes hozzaszolasomat. :-)
Fúrásnál milyen fordulatszámot használjak? Jelenleg nincs fordulatszabályzásom s a tapasztalat lassabb ( kézzel hajtott) fúrásnál jobb eredményt mutat. Motoros meghajtásnál a a hegy hajlamos eltünni.
Ha túl lágy, a legjobb, legtisztább venni vídia fúrót. A Nóniusznál például lehet kapni.
Egyes tengelyek olyan minőségű acélból készültek, hogy nem lehet őket edzett acélfúróval megfúrni. Sok önedző ötvözetet rendesen ki sem lehet így lágyítani, én például a Junghans repülős kronónál jártam így, a gátkeréknek kellett új csapot fúrnom (0.3mm-es tengelybe 0.15-ös furatot...), és vídia fúró és az esztergára rakott csapfúró nélkül nem tudtam megoldani. A HSS acél fúrók egyszerűen lágyabbak voltak....
A 16 kő meg elég gyakori, a perckerék felső (látható) csapjánál van kő, de az alsónál nincs, így a járatban páratlan lesz a kövek száma, plusz a billegő emelőköve, és máris megvagyunk.
Hát, a zafír meg a rubin végül is tökugyanaz.. Vegyileg ugyanaz a korund, csak más szennyezőanyaggal, a rubinnál vas, a zafírnál króm dominál, ezért más a színe. Ezek már szintetikus kövek, így egyszerűen kéket rendeltek (a színtelen sem ritka, főleg fedőköveknél, hogy jobban meg lehessen figyelni, mi folyik a csapágyakban, a Longines például imádta ezeket használni).
Ismeros valakinek ez a jelzes?
