Néhány ide beírogatóval együtt egy titkos szekta tagjai vagyunk: nem hiszünk a nagy naptárhamisításban, és az e mellett sorakozó tengernyi bizonyítékot meg sem vagyunk hajlandóak vizsgálni.
Ebben a topikban a Római Birodalom bukását az általunk valósnak hitt középkor fantazmagóriájának szemüvegén keresztül szeretnénk megvizsgálni, és erről a légbőlkapott hamisított történelemről szeretnénk társalogni.
Éppen ezért minden, a hivatalosan elfogadottól eltérő kronológia tárgyalását offtopiknak tekintem.
Kérem a szíves megértést, és másik topikba átköltözést vagy egy alternatív, a Róma bukása a hungár naptár szerint c. topik megnyitását.
Ez a római birodalom esetében ,a kezdeti principátusi időkben nem állt fenn.Elég erős volt az uralkodó ahhoz,hogy megbízottak útján is tartsa a hatalmát.Sőt volt olyan uralkodó is,aki ki sem mozdult szinte egész uralkodása alatt Rómából.
A szeparatizmusnak is tekinthető decentralizáció mentette meg a birodalmat a III. században. A Galliai Császárság, a Palmürai Királyság bár a birodalomból jött létre, mégis a birodalmat védte! Végül a Diocletianusi reformok hasonló módon szervezték át a rendszert és sikeresen!
A póznasűrítés a biztosabb leolvasást biztosítja Vagyis csökken az ismétlések száma. Ezenkívűl nagyobb köd kell a megbénításához, jobb a 'fadingtartalék' :)
Természetesen ez az egész nem harctéri dolog. Arra való, hogy a Birodalom egységesen működjön, a helytartó-szenátus vonal.
Az uralkodó táborba vonulása érdekes felvetés. Ez nyilván akkor probléma (a kétfrontos háború mellett), ha a Birodalom ingatag (otthon kitör a palotaforr.) Asimov bácsi is leírta az Alapítványban. :)
A póznasűrítés lassítás is egyben - kibogarássza, majd adja tovább az üzenetet, az mondjuk 1 perc per állomás. Minél több állomás van, annyiszor egy perc...
A lehallgatást pedig már az elektromos távíróknál is rendesen nyomták az amerikai polgárháborúban vagy az 1866-os porosz-osztrák háborúban.
Az első világháború idejére viszont már volt telefon...
Még egy szempont: az ilyesféle hírközlés gyors, de mozgó hadműveletek idején nem ér semmit, csak statikus védelemben. Ha az ellenség olyan gyors, hogy már az áttörésről megy a hír a központba, akkor majdnem mindegy, hogy futárral vagy távíróval érkezik, mert úgyis sok-sok hét, amíg valami értelmes akció elkezdődhet...
A kommunikációs nehézségeket az is szemlélteti, hogy a 16-18. századig az uralkodó többnyire kénytelen volt személyesen táborba vonulni seregével, mert ez volt az egyetlen módja annak, hogy ne veszítse el uralmát fölötte. Ilyen módon az ókori és középkori birodalmak nemigen voltak képesek egyszerre két hadszíntéren párhuzamosan nagy háborút vívni, még akkor sem, ha elvileg katonával/pénzzel/fegyverrel/lóval stb. bírták volna.
A lehallgatás egy másik dolog, egyrészt titkosítással,(átviteli seb. le) másrészt a kezelői ismeretek viszonylag szűkkörű elterjedtségével kiegyenlíthető. De ez a rendszer szerintem nemigen működtetett éjjel/ködben, csak olyan egybites módon (3-4 féle közlendő összesen, pl. "meghalt a császár", "jönnek a vízigótok", stb.)
A redundancia elérhető a póznasűrítéssel is - ez nem jelenti azt, hogy csinálták is. Mindez + erőforrás (pénz, ha úgy tetszik).
Amúgy a részletes infó valóban futárkérdés. Képátvitel távírón át először az 1920-as években volt (asszem a 'hellschreiber-eljárás' volt az, rádiótávíró rajzgéppel - egyfajta telefax). Tehát a térkép, vagy akár a hosszú parancs futárral megy.
A lényeget ez nemigen érinti, szerintem a kommunikációs átmérő még elviselhető volt.
Van egy nagyon jó könyv, Adrian Goldsworthy: "A római hadsereg története". Ebből az is kiderül, hogy valójában alig tudunk valamit a római birodalomról, alig maradtak fenn tárgyi dolgok. Pedig a hadsereg és az adózás miatt nagyon komoly nyilvántartásnak kellett lennie, de ebből szinte semmi nem maradt fenn, mert a papírok elégtek vagy elporladtak. A legtöbb, a hadsereggel kapcsolatos ismeretet a mai napig is a Traianusz oszlopán található domborművek és más szobrok alapján szerezték, szinte hihetetlen, hogy kétezer év után ilyen kevés nyom maradjon. Így aztán az sem valószínű, hogy akár a lakosság, akár a hadsereg létszámára vonatkozólag pontos adatokat lehetne megtudni.
érdekes adat lenne tudni a római birodalom lakosságát és a hadsereg nagyságát különböző korokban. ebből az arányból le lehetne vonni, hogy belső vagy külső okok miatt bomlott fel. ha nőtt a hadsereg aránya a népességeb belül akkor a külső okok dominálnak, ha csökkent, akkor a belsők
Az összeomlás egyik legfőbb oka azért mégis csak a polgárháborúk által meggyengült központi hatalom volt. A sok rivalizáló önjelölt miatt a császárok már nem nagyon merték fejleszteni a központi hadsereget, attól tartva, hogy az majd ellenük fordul (amint ez többször be is következett).
A másik lehetséges ok az, hogy a hadseregbe integrálták a meghódított népeket. A (nyugati) birodalom fennállásának vége felé átszervezték a hadsereg felépítését. Addig a meghódított népek katonái római parancsnok irányítása alá kerültek, ezután viszont az "idegenekből" álló alakulatok élére a saját népükből származó parancsnokot jelöltek ki. Igy létrejöttek olyan alakulatok, amelyekben már egyáltalán nem is voltak rómaiak, hanem gyakorlatilag helyi törzsfők által vezetett zsoldosbandának voltak tekinthetők, akik jó pénzért bárkit szolgáltak és kultúrálisan sem kötődtek Rómához. Ezt a gyakorlatot is főképp a polgárháborúk miatt kellett kialakítani, mert a nagy kiterjedésű birodalom védelmére erősen megfogyatkozott a hadrafogható, sorozható népesség.
sőt! london lakossága 1939ben 13 millió volt, ma kb 8 millió és annak negyede harmada bevándorló, akik nem követik minden esetben a hagyományos angol kultúrát
csak az orosz birodalom volt 170-190 millió. Britannia 40, Fro 40, Németo 60, Monarchia 54, Olaszo 40 románia, szerbia 10-10, skandinávok, beneluzok, spanyolok, etc, megvolt az a félmilliárd csak európa Kína ezzel szmben volt 300 millió, japán olyan 50 millió, Afrika osszesen max 50 millió ( hiszen majd minden Afrika ország 10es szorzón ment keresztül a 20. században). India kisebb, mint Kína, szvsz 40% minimum volt az euroatlanti civilizáció. ezzel szemben ma csak Kínának kétszer akkora a lakossága mint Európának, Afrikának kb ugyanannyi, etc.
Azért ne felejtsük el, hogy a birodalom gazdasági hatása nem állt meg a határoknál, hanem pl. Skandináviáig kiterjedt északra...jótékony hatást kifejtve az ott élőkre...az első hullámban betelepülő germán törzseknek nem is okozott különösebb problémát a beilleszkedés, a birodalmi hadsereg és az adminisztráció felszívta őket. Az igazi "barbárok" a hunok, majd a longobardok voltak, akiknek nem volt kötődésük a római kulturához.
1900ban Európa+É. Amerika adta a Föld lakosságának 50%-át
Ez biztos? Európa saccperkábé úgy három-négyszázmillió, É-Amerika meg (Mexikó nélkül vagy azzal együtt - Mexikó 1912-ben tíz-tizenötmillió lakossal rendelkezett...) úgy száz-százötvenmillió lakosú volt. Jócskán félmilliárd alatti ez a szám, miközben az emberiség lélekszáma akkortájt már a másfélmilliárd fölött járt.
Abban viszont egyetértek, hogy ez egy oka lehet Európa hanyatlásának, mivel most meg a két régió együtt az általad írt 20% alatt van, talán a 15%-ot sem éri el.
Ha jól értem, akkor te a topiknyitóban (pontosabban az azt helyettesítő 3. számú hozzászólásban) említett kétféle magyarázat közül az externálisat fogadod el, azaz a bukás oka a barbárok megerősödése volt.
Én olyan dologra tudok gondolni, hogy csökkent a Nyugat Római területek és a nem romanizált nyugat európai területek népsürüsége közti rés ( ez okozta a germán hadipotenciál relativ megerősödését) a nem romanizált területek technológiai és társadalmi felzárkózása miatt, amit kulturális diffuzió okozott. (kulturán nem a müvészetet értem) Ezenkivül a római területek népsürüsége annyira megnőtt, hogy az olcsó afrikai gabona már nem volt elég a népesség élelmiszerellátására, ezért a népesség növekvő hányadát kellett lekötni a mezőgazdaságban, amely a Római Birodalom katonai gazdasági erejének további hanyatlását hozta.
Konkrét számaim nincsennek, azért gondolok ezekre a folyamatokra, mert a 20. században kb ugyanez játszódott le az Atlanti civilizáció háttérbe szorulásával. 1900ban Európa+É. Amerika adta a Föld lakosságának 50%-át, ma kb 20%-át. Ez evidensen vezetett a gyarmati rendszer felbomlásához. Ráadásul a kulturális diffuzió ( technológia + tőke transzfer ) csak ugy igazándiból kb 1989-től kezdődött el, tehát a nyugati civilizáció relativ gyengülésének még csak az elején vagyunk. Az olcsó egyiptomi gabona ma a az olcsó szénhidrogén, amelynek kifogyása miatt a társadalom egyre nagyobb rétegeit kell majd visszanyomni az elsődleges és másodlagos szektorokba ( igaz, ez nem fog a hadipotenciál csökkenésével járni, hanem épp ellenkezőleg)
