Bocs, Ani :)))
Igazság szerint nálunk a suliban lefagyott a rencer, és mivel Anibell a közelnben dolgozik, felkéredzkedtem a gépére picit indexelni. Nem elfelejtettem nicket váltani???
zsunya, asszem, ezt nem gondoltad át annyira. Nemcsak oylan orvos van, aki magukkal a betegekkel foglalkozik, napmintnap találkozik velük, és hálapénzek garmadával tömik. Gondolj a röntgenesekre, a laboránsokra, a műtőssegédekre, pölö, akik nagyon ritkán, hogynemondjam sosem kapnak paraszolvenciát. Őrájuk is vonatkozna, amit írtál?
Arról nem is beszélve, hogy az orvosok kapják ugyan a hálapénzt (te sajnálod tűlük egyébként?)m de a nyugdíjalapjukba az nem tartozik bele, csak a "norál" jövedelmük alapján kapnak öregkorukra pénzt. Esse felejtsd el.
Sztem a tanároknak és az orvosoknak nem egymást marcangolniuk, hanem összefogniuk kéne.
"...miért sírnak a tanárok nekik ott a nyári szünet, téli szünet, tavaszi szünet, amikor kapják a fizetésüket." Igen, ilyet sokszor hallok én is. Erre azt szoktam mondani: akkor te miért nem dolgozol tanárként? Általában kétféle választ adnak:
a) Annyira azért nem jó!!
b) Én nem tudnám azt csinálni, amit a tanárok, hogy sok hülye gyerekkel vesződni!
A tanársztrájk nem hiszem hogy passziv nézel?désen túl lelkes támogatókra nem nagyon találna. Az orvosok meg befoghatják. Amikor már nem tudja hova gy?rni a boritékot mert minden zsebe tele..
A tanárok problémáiról senki nem tud úgy, hiszen vagy mint diák vagy mint szül? találkozik velük/veletek az ember. Az meg, ugye egy egész más nézet.
Hadd reagáljak a korábbi tanársztrájkos hozzászólásokra. Azt írjátok, hogy egy rendes tanársztrájknak lenne foganatja. Hááát...
Nem tudom, hogy ki hogy van vele de sokaknak már most is az a véleménye, hogy miért sírnak a tanárok nekik ott a nyári szünet, téli szünet, tavaszi szünet, amikor kapják a fizetésüket. Egy rendes tanársztrájk lehet, hogy a társadalom részéről pont ellentétes hatást váltana ki.
Kicsit olyan ez mint ha az orvosok sztrájkolnának, hogy kevés a fizetésük, ami igaz de nem biztos, hogy az emberek zömében nagy egyetértésre találna.
Ráadásul az utóbbi időben a tanárokról alkotott általános vélemény, hm...fogalmazzunk úgy, hogy nem túl hízelgő...
Nemtom, hívjatok javíthatatlan optimistának, de én úgy vélem, hogy a tanár még mnidig respektált szakma. egy rendes tanársztrájknak igenis lenne foganatja szerintem.
bokor: Nem tetszik ez a megközelítés, mert azt sugallja, hogy a tanárok csak gyerekmegőrzéssel foglalkoznak, semmi mással... És mi a helyzet a középiskolai, felsőoktatási tanárokkal? Őrájuk akkor végképp nincs szüksége senkinek... Az ő munkájuk nem nagy dolog, mert anélkül nem áll meg az élet?
Továbbra is az a véleményem, hogy lehetne hatása a sztrájkunknak, ha az igazi lenne. El tudjátok képzelni, mi lenne, ha mondjuk egy hétig "beteg" lenne mindenki? Óvónők, tanitónénik, tanárok, szóval, aki él és mozog ebben a szakmában. Minden dolgozó embernek meg kellene oldania valahogyan a gyereke "tárolását", mi esetleg vállalhatnánk erre az időre jó pénzért bébisintérkedést... Szóval, szerintem többen észlelnék, hogy szükség van ránk, ha másért nem, hát azért, hogy felügyeljünk a kölkekre...
(mellesleg az oviban, ahová a lányom jár, már attól kiakadnak a szülők, hogy pénteken nincs ovi, mert a nyomorultaknak nevelés nélküli munkanapjuk van :-)
Igen!
A tanárok birkák - ez volt már akkor a gondolataom, amikor még sok évvel ezelőtt sztrájkolni "kellett" a pedagógusoknak.
NEm tudom, leírtam-e már ebben a rovatban az akkori "sztrájk" helyi megvalósulását, ha igen, akkor bocs.
Mit várok egy sztrájktól? Azt, hogy hangos legyen tőle az ország. Hogy az utcákon transzparensek alatt vonulva hangosan skandálják a dolgozók a követeléseiket. Hogy körbefogják a minisztériumot, hogy akadályozzák a forgalmat, hogy dühösek legyenek azok a dolgozók.
A sztrájk napja előtt jelezni kellett, hogy ki akar csatlakozni. Én tanulmányi szabadságot vettem ki arra a napra, egyik kollégámnak pedig nem volt ilyen lehetősége, őt aznapra -diákok nem lévén- szertárrendezéssel, könnyű fizikai munkával bízta meg az igazgató. A többi tanár kivétel nélkül csatlakozott a sztrájkhoz. Be kellett jönniük már reggel nyolcra, hogy korán kezdhessék a sztrájkot. Aztán az iskolában kártyáztak, beszélgettek, a tanári óráját nézték, vége van-e már ennek a nagy sztrájknak.
Ezután írtam egy kis cikket az újságunkba, melyben egy országban a tanárok sztrájkolnak és a szülők igen idegesek, mert a gyerekeik a műveltségi vetélkedőkön rosszul szerepelnek, aztán fizetést emelnek a tanároknak, de rossz helyről csoportosítják el a pénzt, mert az íróknak meg a költőknek nem jut, el is kezdenek sztrájkolni, az emberek már elepednek valami jó kis új versért, mert kénytelenek a klasszikusokat olvasni, aztán annyira tűrhetetlen ez a helyzet már, hogy fizetést emelnek nekik, de rosz helyről csoportosítják el a központi pénzt, mert így másoknak nem jut, azok is sztrájkolni kezdenek, stb... persze a gúnyos történet csupa olyan szakmáról szól, akiknek a sztrájkja nem sok vizet mozgat, mert nem mindennapos szükséglet az embereknek - a tanárok épp ilyenek, s ha egy sztrájkban nem ugrálnak, nem kiabálnak, nem csinálnak pl. taxisblokádot, akkor nevetségesek.
Na pont ez az kedves lazar, ti csináljátok de egy cég igen komoly pénzeket vesz fel. Ők "auditálják" a ti munkátokat.
Egyébként a "jó kis országos botrányba" én már nem hiszek. Az utolsó pedagógus tüntetésen is csak Szöllősyné rókabundáját csodálhattuk meg.... :-(((
Amennyire tudom, a tanári karok jó része eredő ellenállással (rezultáns reaktancia, ugyebár, pedig angoltanár vagyok :))) reagált. Szal van remény egy jó kis országos botrányra :)))
A minőségbiztosításnak - legalábbis kis országunkban meghonosodott formájának - semmi köze az oktatáshoz. Kizárólag arról szól, hogy az arra "érdemes" emberek különböző káeftéi hatalmas pénzeket nyúlhassanak le úgy, hogy a tényleges munkát a pedagógusokkal végeztetik el.
Lenyúlják a pedagógiai programokat, a kimutatásokat, a helyzetelemezéseket, a tanterveket, az ötleteinket, ellenőrzési módszereinket, szóval minden szellemi termékünket.
Egyedül voltam a tantestületbe aki kategórikusan megtagadta azt, hogy egy gyufaszálat is megmozdítson ennek a munkának a keretében. (nem is kaptam meg a bruttó 10 000 forintos "céljutalmat" :-) )
Snki nem látta, hogy amíg az iskolánkat "minőségbiztosító" cég tízmilliókat markol fel tényleges munka nélkül, addig nekünk kiszúrják a szemünket.
Ennyire birkák vagyunk...????
Jaja, lazar kollega, üdvöz itten, és, ha visszalapozol a már említett hozzászólás tájékára, ott viszonylag nagyobb terjedelemben fikáztuk a minőségbiztosítást.
Ti nem biztositatok minoseget? A suliban ahol tanitok, ott ezzel hulyitenek minket, es a munkakozossegi ertekezleteken is allandoan ezzel foglakozunk, ahelyett, hogy ertelmesebben toltenenk az idonket, pl. szakkort tartanank, tehetseggondozast folytatnank, stb..
Ehelyett fossuk a szot hulysegetkrol, olyan dolgokrol amit mindenkinek pedagogiabol meg kellett volna tanulnia.
Ha meghallom azt, hogy minosegbiztositas, ugy vagyok vele, mint a bika a voros posztoval, felmegy a pumpa tole, es oridtani tudnek duhomben.
Mashol milyen ezzel kapcsolatban a tapasztalat?
Tyb: "az egyik, a tanár úr által nem igazán kedvelt kisebbség" = Pedintézeti szakember? NAT kitervelője? :) (Egyébként nemigen tudom elképzelni, miket mondhatott az a tanár... ha uszított, akkor nálam ő nem legjobb tanár és kész.)
GZ: 1. Én év elején szoktam mondani, hogy jogot formálok arra, hogy bármikor röpdolgozatot írassak, amikor jónak látom. Aztán év közben elkezdem mondogatni, hogy még néhány óra és dolgozat. Aztán úgyis összefoglalás/ismétlés és dolgozat jön, a nagydoga előtti órán jöhetnek kérdésekkel, meg mondhtaják, milyen típusú feladatokat gyakoroljunk azon az órán. Így természetesen tudnak a nagydogáról. Sztechen más az ábra. Megmondom, hogy lezártunk egy részt, s bármelyik órán írhatunk. Pont most volt egy ilyen, nem hitték el és nem készültek, pedig órák óta mondogattam, hogy bármikor lecsaphat az elméleti doga. Durva dolog, de igaz, hogy a diákok manapság csak úgy tudnak valamit, ha azt egész előző este tanulják... Röpdolit persze bármikor, akár egy órai ciki apropóján is a következő óra elején.
2. Jó módszer, ha van rá idő. Én utálok szóban feleltetni, ha néha muszáj (sztechből pl.), akkor négy kérdést adok, s abból ha egy válasz jó, akkor kettes, ha kettő jó, hármas, stb... Így az osztálytárs csak annyit mondhatna, hogy szerinte is hármat tudott vagy sem. Persze magyarban meg nyelvnél más, mert ott be lehet a jegybe számítani a plusz tájékozottságot, a felelet felépítését, a nyelvhasználatot, nyelvhelyességet stb...
3. Kaptam egy vitatandó tervezetet, a pedagógus életpálya tervét. NEm rossz, csak ha köhögni akarsz egyet, ahhoz is el kell végezni valami akkreditált tanfolyamot. Olvastátok?
4. Elért ide is a mérések szele. Egy nőci tartott egy dumát írásvetítőfóliákról és mindenfélét mondott, többnyire trivialitásokat és evidenciákat, pl. haogy a tanulók mérése azért fontos, mert őéertük van az iskola (az efféle előadói dumákat olyan hévvel magyarázzák általában, mintha a hallgatóság az ellenkezőjét állítaná) meg efféle közhelyek milliárdjait. Utána egy sör mellett eltűnődtünk: ezért a szar előadásért a nőci nemigen kaphatott 30ezernél kevesebbet. A mérések szervezése, központi értékelése, ezzel kapcsolatos láblógázó emberek "megfizetése" szintén irdatlan pénz. ISZONYATOS VÍZFEJE VAN AZ OKTATÁSNAK! LE kell nyesni belőle! Mit gondoltok, a 3. pontban leírt ezermillió tanfolyamból ki kaszál? A pedintézeti meg módszertani senkik!!! (Tisztelet a kivételnek. De az előadónőről kiderült, hogy matekszakos tanárnő volt és a neve előtt ott volt, hogy doktor. Elmesélte, hogy az analízist nemigen tudja, naggggyonis hihető volt... AKKOR MIBŐL DOKTOR? Tutti, hogy valami módszertanból. Hol itt az igazság? Matekból hatalmas koponya, aki eléri a doktori címet, módszertanból elég egy közhelyszótár ismerete? Mennyit kereshet a címével a sok módszertani doktor? És mit tesz az oktatásban konkrétan értem, a diákjaimért? -hát ilyenek jártak a fejemben...)
Elvetettem egy kicsit a sulykot, de a lényegi dolgokban ez a véleményem - kicsit szelídebben...
Tyb, teljesen egyetértek veled. Az órán politikának nincs helye - max töriórán, ott sem aktuálpolitikának. Én nagyon sokat politizálok, de a tanáriban, az osztályba sosem viszem be a véleményem.
Amúgy két kérdés is elhangzott, várom/juk minél több ember véleményét:
1.) ti minden dolgozatot be szoktatok-e előre jelenteni?
Ezt én kérdeztem, mert én a témazárón kívül - amit törványi kötelezettségem legalább az íratás előtt egy héttel bejelenteni - csak nagyon ritkán jelentek be előre dolgozatot. Ezt mondjuk az első órákon mindig elmondom nekik. Én azért így csionálom - és ezt is elmondom nekik az elején - mert a valós tudásukra vagyok kíváncsi, arra, amit hirtelen is elő tudnak rángatni a fejükből, és nem arra, hogy mit tudnak előző este,. vagy az óra előtti szünetben bemagoli, mert köztudomásúlag amilyen gyorsan megtanulod, olyan gyorsan felejted el.
Na, persze, a tantárgynak nagy szerepe lehet ebben, más tárgyak valszín más megközelítást igényelnek.
(További kedvelt móccereim: tavalyi szavakból dolgozat - "Tanár úr, ezt még tavaly tanultuk!!! Nem baj, fiam, az érettségi meg jövőre lesz." - ugyanazon dolgozat ismételt megiratása - ez jól mutathatja, mennyire okult a tag az elsőalkalom hibáiból - többnyire elég lehangoló az eredmény.)
2.) Általános iskolai magyartanárnőm időnként egy másik gyerekkel értékeltette a szóbeli feleletet. Mi a véleményetek a módszerről?
Nekem szimpatikus a móccer, bár megfelelő osztály kell hozzá, ahol nyitottak a pozitív kritikákra, ellenkező esetben nagyon rombolhatja az osztályközösséget. De nagyon segíthet a normális vitakultúra kialakításához, ami szerintem nagyon fontos dolog. Én többször adtam úgy osztályzatot feleletre, hogy mgkérdeztem, ő maga hányast adna rá. Előfordult, nem is egyszer, hogy ő rosszabb jegyet adott volna magának, mint én... Sőt, olyan is volt, hogy ragaszkodott hozzá...
Tehát, halljuk a többiek, azaz a ti véleményeteket is!
Mint a középiskolát nem is olyan rég befejezett egykori diák, kikérném véleményeteket egy volt tanáromról.
Szal az illető biosztanárom volt, és szvsz a legérdekesebb órákat tudta tartani. Főleg a stílusával tette őket érdekessé, úgy tudott beszélni, hogy jól éreztük magunkat, még ha olyan, átlagember számára kevéssé érdekfeszítő témáról esett is szó, mint pl. egy sejt energiaháztartása. Valahogy szövegileg jól elő tudta adni a dolgokat, mint pl a Fábry.
És egyébként is nagyon közvetlen és segítőkész volt, arról nem is beszélve, hogy volt ideje a tanórán kívül is foglalkozni velünk, meg minden. Megkedveltette velem a bioszt, pedig én inkább a fizika-számtech területen voltam "fej".
Ja, és eljött velünk osztálykirándulásra is, pedig legendásan rossz hírű osztály voltunk :-)
Szóval őt tarthatnám az ideális tanárnak, ha...
Ha nem fordított volna időt arra is, hogy az általa tanított osztályok előtt is kifejtse politikai nézeteit. Nem programbeszédszerűen, hanem csak időnként szóba hozta saját véleményét a cigányokról, a melegekről, Trianonról etceterá.
Namost helyesen gondolom-e, hogy az ilyesmit nagyon nem kéne órán csinálni? Merthogy az osztálykiránduláson miről beszélgettünk, az egy dolog. De talán tanórán mégse kéne... Mondjuk, a miénk úgymond "elit" iskola volt, ami azt jelentette, hogy a városi potentátok gyerekei jártak hozzánk, engem, mint proligyereket eleinte nem igazán komáltak (mármint az osztálytársaim, a tanarakkal ilyen bajom nem volt), az egyetleg cigány csajszi két év műlva másik suliba ment (és nem a tanulmányi eredményei miatt) etc...
Vagy lehet, hogy csak én veszem túl komolyan a dolgokat? Részrehajló volnék, mert én is az egyik, a tanár úr által nem igazán kedvelt kisebbséghez tartozom?
Vurugya! Persze hogy hülye dolog az egymásról másolás, de a lelkiismeretesebbje akkor is megcsinálja a feladatot így vagy úgy, hogy meglegyen. (Így utólag pláne felesleges volt másolni :(( )Az pedig, hogy megcsinálTUK, azt jelenti, hogy ott ültem mellette és szóltam, ha hülyeséget csinált. Nem én oldottam meg a feladatokat!
Én nem adtam volna ötöst nekik, mert kötelező volt. Aki mással csináltatta meg, az majd kínlódik az érettségin. Aki viszont hozzá sem fogott, annak adtam volna egyest. Ha feladtam volna ennyi házi feladatot; ami nem szokásom...
A szilárd elveken csk csorbulhat a tanuló érdeke.
Én, elvek ide, elvek oda, megtettem az esti suliban, hogy egy gyereknek, aki a beszámoló héten nem tudott bejönni, de tudtam, hogy becsületes, és hajtós, előre megadtam, az ötöst, és csak két hét múlva feleltettem le érte, mert tudtam, hogy megtanulja. Meg is tette.
szal az elvek csak addig jók, amíg vannak, akikre alkalmazhatóak.
Vuru, te meg mars át saját topikodba is!!! Má várunk nagyon!
