Sziasztok'
Szerintem a piramis nem piramis hanem oktaéder.
Ugy gondolom , hogy domb techmikával épult. Nem tudom ,hogy ezt irta - e valaki mert az egészet nem tudtam végigolvasni.
Sajnos a lepkékkel kapcsolatban nem rendelkezem megfelelő mennyiségü információval, ellenben a hangyákról tudom azt, hogy akár a saját testsúlyuk 1000 szeresét is elbirják. Könnyüszerrel kiszámolhatjuk azt, hogy egy 1 tonnás kőtömb szállitásához mindössze 1 kg hangyára van szükség. Akik aztán hangyaszorgalommal teljesitik is feladatukat és fel is épitik a piramist. Az egyiptomiak pedig legendásan hatalmas hangyatelepekkel rendelkeztek. Sőt a hangyák nemcsak a szállitómunkások szerepét töltötték be, hanem a hangyanyálból igen erős kötőanyagot nyertek amivel a kőtömböket rögzitették egymáshoz. További bizonyitékul pedig a hangyákkal a hieroglifákon is találkozhatunk hiszen azoknak nem simára csiszolt a felülete hanem érdes. Mindegyik kis gödröcskével egy-egy hangyácskát örökitettek meg az utókornak a fáradhatatlan ókori vésnökmesterek.
pert1:
"Végre egy igazi tudományos elképzelés :-)). Ezt cáfolják meg a bogarászok !" A barátnőm anyja lepkész, és 2 hét múlva megyek velük egy rovarászok báljába. Ott majd utánakérdezek, elvitázok ezekről a szkarabeuszokról (plusz a hétvégén az anyósjelölttel is).
Ha már az óriás állatoknál tartunk, vizsgáljuk meg egy pillanatra, hogy miért is haltak ki a dinoszauruszok.
Rengeteg teória született már de sajnos el kell vessük mindegyiket, hiszen ezidáig egyik sem bizonyult valósnak.
Biztosan hallott már mindenki arról, ha egy autó nekimegy egy fának akkor az az utas amelyiknek a biztonsági öve nem volt bekapcsolva egyszerüen kirepül.
A dinók fénykorában becsapódott óriásmeteor is akkora erővel lökte meg a földet, hogy szegény dinoszauruszok egyszerüen kirepültek a világürbe.
Az is bizonyitja ezt, hogy miközben rengeteg dinótojás maradt a földben (kinai piacokon fillérekért lehet kapni nem vicc) addig csontváz alig-alig.
Tisztelettel: Bedos Akad. Tud. Munkat. Din. Kih. Kut.
Errol én egy könyvben olvastam, és ez az egyik fo bizonyítéka annak, hogy a szfinksz 10-12 ezer
évvel ezelott készült az urlények segítségével, hiszen akkoriban volt Egyiptom esosebb éghajlatú.
(Sajnos a könyv írója nem ismerte azt a közismert tényt, hogy valmelyik fáraó (a nevét már elfelejtettem)
elrendelte, hogy száz rabszolga a Nílusból vödrökkel felhordott vízzel folyamatosan locsolja a
szfinkszet, hogy a fáraó születésnapjára szép tiszta legyen. Sajnos a fáraó még a nagy nap elott
hirtelen elhalálozott, és az utódai, mivel nem ismerték a szfinkszlocsolás valódi célját, biztos ami
biztos még 200 évig folytatták a muveletet, és innen erednek a komoly(?) tudósokat is megtéveszto
eróziós nyomok)
Végre egy igazi tudományos elképzelés :-)). Ezt cáfolják meg a bogarászok !
OFF A nehéz tárgyak emelésérol eszembe jut, hogy vittem fel egyszer egy hutoszekrényt egy emelettel
feljebb. Mivel óriásszkrabeuszok nem élnek a környéken, és más áldozat se volt munkára fogható, a
hutoszerényt egyszeruen odagörgettem a lépcsohöz, megbillentve a szekrényt az egyik sarkát a következo
fokra helyeztem, majd a másik oldalra billentve a felso lépcsofokra emeltem a szekrény másik sarkát
is és máris 15 centivel feljebb volt a szekrény. Kb 10 perc alatt, 3-4 métert mászott feljebb a
kb 100 kilós szekrény, csak arra kell vigyázni, hogy a szekrény közben erosen kapaszkodjon mert
különben letöri a lépcsofok szélét. Hasonló módszer 1000 kg-os autónál is muködik, bár ehhez 2-3
ember kell, aki tologatja az autót, és a kerekek alá helyezi a vékony falapokat. ON
"Bizonyítékként a szfinxen és még néhány nagyobb kőböl készült tárgyon olyan nyomokat mutatott, ami nagy valószínűséggel heves esőzések miatt alakult ki."
És ha ez a víz az apály/dagályból ered? Hol volt a tenger és a Nílus medre, ott volt akkor is mint most ?
Jólvan, nyertél bélla, elefánt kilőve, de a bogaras még megvalósulhatott! Sőt, akár az is lehet, hogy a krokodilok megtanították a bazi nagy bogarakat úszni és ők voltak a csónak helyett az emelők a vizes megoldásnál :))))))))))
bedos: végre egy olyan, ami hihető, pontosabban elgondolkoztató. Na nem a holdas mutatvány, hanem a bogaras :) Ezen szerintem el lehetne vitázni, számítgatni, vajon mekkor szkarabeusz bogár is kellett (volna) hozzá, és hogy ez az élőlény nem lenne-e túl nagy (pl akkora, hogy nem lehetett volna kordában tartani sehogy).
Egy másik elképzelés: a tévében volt, hogy a piramisok építése idején, esetleg még utána is (vagy csak utána), nagyon csapadékos, szite esőerdei éghajlat lehetett. Bizonyítékként a szfinxen és még néhány nagyobb kőböl készült tárgyon olyan nyomokat mutatott, ami nagy valószínűséggel heves esőzések miatt alakult ki.
Így a vizes elmélet, amit lejjebb már vitattatok, könnyebben megállhatja a helyét, hiszen víz lehetett.
A másik, ha esetleg nem volt mégsem olyan sok eső, de néha esett, mint a szavannákon, élhetett a környéken elefánt is, és azzal is dolgoztathattak.
Én nyitott vagyok mindenre, ami (talán) megvalósítható :)
Jól van igazad van.
Cserébe elmondom hogyis épitették a piramisokat de most már frankón.
Hatalmas óriási SCARABEUS bogarakkal görgettették a helyükre a köveket. Ezen bogarak mai leszármazottai sokkal kisebbek de mégis lám hogy szaladgálnak a sivatagban a náluknál sokkal nagyobb galacsinokkal ugye? Elgondolkodott már valaki azon, hogy mi is volt az egyiptomiak szent állata? Hát a scarabeus bogár. Nem véletlenül hiszen az ő hatalmas erejük nélkül nem állhatna a világ egyik csodája ma is, amit ugye a 700 éve megállitott holdról is lehet látni akár szabad szemmel is.
Tisztelettel: Bedos Akad. Tud. Munkat. Pir. Ép. Kut.
Manapság is még sokan tanakodnak, törik a fejüket vajon mi módon voltak képesek az 1 IP Tomi épitök több tonnás kövek szállitására. Sajnos a legtöbben nemigen jutnak tovább a tologatós SOKOBAN féle verziónál. Viszont akik felpillantanak az égre hamarosan a homlokukra csapnak és világossá válik elöttük a nagy titok. A HOLD. Hiszen ha jobban szemügyre vesszük a felületén óriási kráterek (bányagödrök) láthatók. Itt fejtették az óriási köveket ki. Mivel itt a gravitáció egyhatoda a Földének ezért egy 16 tonnás tömböt 64 rabszolga = 1 csapat vidáman fütyörészve elvisz a hátán. Amikor megérkeznek a kijelölt helyre, rákötik a tömböt egy kötél végére és leeresztik a földre ahol aztán már csak a pontos helyére kell illeszteni a követ, lekötni a kötélröl majd azt erélyesen megrántani. Ezzel jelzvén, hogy húzhatják azt vissza és jöhet a következő. Amikor pedig végeztek az épitkezéssel kettőt kelett rántani, ekkor a fentlévők lecsúszattak vissza a földre. Ám sokakban most felötlik az újabb megoldatlan rejtély, vajon hogyan voltak képesek megállitani az ókoriak a hold forgását? De erröl majd legközelebb...
Túristaként voltam ott, minden különösebb cél nélkül. A méretek lenyűgöztek, és csak értetlenül álltam. A fényképek, filmek, a töredékét sem képesek visszaadni ezeknek az emlékeknek a nagyszerűségének. Miután hazajöttem, apránként jutottak eszembe dolgok, amikre utólag lettem kíváncsi, és ott, a helyszínen, mikor módom lett volna rá, eszembe sem jutott, hogy alaposabban utánnuk járjak. A Kairói múzeumban napokat el bogarászgattam volna, de csak a program szerinti 3 óra volt rá. Ez az átka a csoportos turizmusnak. ( Többek között)
Nekem mindég mindenről a szex jut eszembe, azért is irogatok a HUSZba, de az eke miért nem szántogat a politikában? Netán egy egyiptomi rabszolga reinkarnációja )akkor meg mesélje már el szépen hogyis volt)))
miután a Stumf kancelláriaminiszter úr belenyilatkozta az arcomban hogy a mostani kormányt az különbözteti meg az elôzôtôl (nem az elôzôektôl!) hogy a mostaninak olyan víziója van...
na most ha valakit érdekel az hogy mit jelent a vízió az lapozza fel az idegen szavak szótárát.
Csak attól félek, hogy történetesen a Stumpf ex Mszmp tag elvtárs tényleg igazat modott. És ez nem alapozza meg a szép jövôt!
ON
a kínai nagyfal nem jó példa számos szakasza (mivel a környéken fellelhetô anyagból készült) vályog, illetve napon szárított téglából épült. A köztudatban az a "molyfingnyi" szakasz ismert amit a túristákkal látogatnak és helyreállíottak. Na ez jellemzôen kôépítmény.
Valahol elôbb az írta, hogy a TadzsMahalt 2000 ember építette 20 év alatt. Tudomásom szerint húszezer ember építette, és mint eccer felhoztam, volt szerncsém a helyszínen meggyôzôdni hogy azzal a primitív ijjas eszközzel amire nedves homokot csurgatnak, úgy vágják a márványt vagy más kemény küzeteket, mint én itthon a kenyeret és ha kell cifrázzák mindenféle motívumot kanyarítva. Nem kell hasraesni, mert ugyanez a fasz a kocsomon a tanksapkát nem tudná kinyitni (esetleg vésôvel) nem ostaba és mi sem vagyunka zok , csak máshoz értünk.
Higgyétek el, ha Viktor hatalomrasegítitek és úgy gondolja hogy eljött z ideje és a kedves népe gründol neki egy szerény piramist és barhiból nem használva semmilyen modern eszközt, meg lenne oldva az, hogy a piramist megépítsük :-))
Ha kell akkor a Vegyépszer bárkákon hozza a gránitot Asszuánból..
Komoly.
Ja, azt nem mondtam, hogy a tegla sem volt piskota. A filmben megmertek, hogy a betonnal megegyezo nyomasprobat allt ki. (valami kek tegla spec egetessel es ma ujra gyartjak)
Ha már laza üzemmód: a piramisok nem temetők hanem vizöntöző rendszerek vezérlői (eső vonzók/mágnesesség)és az "agyonkultivált" terület miután leállt a vezérlés, egyszerüen elsivatagosodott. Csongrád megyében kezdenek beszélni az elsivatagosodásról, mióta a Duna terelve van, vagy a Hortobágy...
Kiran,
mit értesz az "értelmes építmények "alatt? Ha most felrobbanna a Földön felhalmozott robbanó anyag, ugy megolvadnának a számítógépeink, épületeink, hogy 50 év mulva sem találnál semmit nem hogy 5000.
Nemreg volt a TV-ben (Nat?) szo a kinai nagy falrol. Ott olyan kotoanyagot alkalmaztak, ami maig nem erodalodott el (sot mutattak, hogy tartosabb a kotoanyag, mint a tegla). Kiderult, hogy a kotoanyag rizslisztbol keszult..
