CoolPix 8800, eddig is ezt hasznaltam, de neha bemozdult, vagy maceras volt allvannyal, a fennyel is sokat kellett varialni, igy neha inkabb nem csinaltam kepet. Ez most szuperul muxik, a fennyel sincs gond, es nagyon egyszeru kezelni. A gep beallitasait meg egy kicsit hangolnom kell hozza, de remelhetoleg lenyegesen jobb kepeket tudok majd igy csinalni.
Udv Urak! Hosszu szenvedesek utan talaltam egy szamomra kielegito megoldast az oraszerkezetek fotozasara, amit szeretnek megosztani veletek. Egy elotetlencset gyogyitottam ossze egy regi lampaburaval ami fenysatorkent es tartokent is kivalloan uzemel. Egy mozdulattal ra tudom tenni a fenykepezore, majd szereles kozben az egeszet ra a szetkapott orara, kattintas levetel es mar szerelhetek is tovabb. Regi problemat sikerult igy megoldanom, remelem mas is hasznat veszi az otletnek.
Az ütésbiztosításokat nem csak a rugó formája, hanem az elmozdulást irányító felfekvő felületek is jellemzik. Nagyon sokféle van egyébként, csak mára jószerivel a KIF és az Incabloc maradt. A KIF ha minden igaz, egy felületen fekszik fel, az Incabloc kettőn, ezáltal jobban megvezett, de magasabb. A KIF laposabb, és erősebb rugót használ. Ha nem így van, a többiek majd kijavítanak.
Köszönöm a választ. Persze Zaria volt, csak addig elmélkedtem a cirilből való átíráson (hogy a Zarja helyesebb-e) hogy elírtam. Igen, három ágú elforgatható volt. Akkor tehát nem ez a KIF. Annyit tudtam, hogy nem inkablock.
Zaria lehetett az. Az ütésbiztosítás pedig nem KIF, az oroszok leginkább kétfélét használtak, a Junghans trishock koppintást, a háromágú kis karika a rugó alakja, illetve az Incabloc koppintást, de az orosz megoldásban nincsen rögzítve az incabloc rugója, így könnyen elugrik. Orosz szerkezetekről itt van egy jó csomó dolog: http://watch-wiki.de/index.php/Kategorie:Werkkaliber
APT: köszönöm a segítséget. Sajnos a hajszálrugót tönkretettem (tanulópénz).
Viszont elkezdtem kisméretű orosz női órákat gyűjteni. Egy 16 mm zira-t ki is tiszítottam. Ütésbiztosított (KIF?) volt, úgyhogy nem volt gond a fedőkővel. Sikerült!
Persze, láthatóan egy igényes szerkezet. Kiforrottnak is nyilván kiforrott, az elmondottakkal arra céloztam, hogy tulajdonképpen a Memovoxok nagy része sem nevezhető igazán csúcskategóriás szerkezetnek.
AS vagy Poljot relációban ez egy jobb szerkezet. És szebb is.
A Cricket legendáját úttörő mivolta, és nem minősége adta. Ahogy a korai JLC Memovoxok is tulajdonképpen eléggé középszerű, nem is fényes állóképességű szerkezetek voltak, no de kalapácsos automata ébresztő az 50-es években - ez önmagában is nagy szám volt.
Ahogy nagy szám volt az első Harwood automata, bár műszakilag akár kudarcnak is nevezhetjük, ma mégis megnyalja a szája szélét egy gyűjtő a láttán.
A Cricketből amúgy igazán izgalmas az a széria, ami egy rugóházzal működött, és csörgéskor egy Máltai-kereszt-szerű szerkezet egy menetet hagyott a rugón a járatnak. De ez is mintaszerű és érdekes szerkezet, voltaképpen ezek szolgáltatták a mintát a későbbi AS és hasonló werkeknek.
Kiforrottságban amúgy a késői AS-ek, és az AS licenc alapján gyártott, kicsit módosított, egy kővel még megfejelt Poljot ébresztők verhetetlenek, tulajdonképpen semmiféle ismert problémájuk nincsen, tönkremenni beázásoktól, meg a karbantartás teljes elhanyagolásától szoktak.
APT: Idokozben megjott a Longines 18.89 (amit nagyon jol eltalaltal), es az allapota alapjan is nagyon jo vetelnek bizonyult.
te_o: Mennyire "legenda"? Mondjuk kozel LeCoultre vagy csak jobb mint az AS? Nekem is tetszik az egyfelhuzos - nyomogombos megoldas, lehet hogy szet kellene szedni es megnezni kozelebbrol. :-)
Nem annyira antik, de azert megkerdeznem hogy hova sorolnatok ezt az Vulcain "MSR S2" werket az ebresztosok rangsoraban. Bolhaciaci szerzemeny, koszos kulso, de szinte erintetlen bar kisse beragadt szerkezet. 50€ ert nem hagytam ott, ures kezzel meg nem akartam hazajonni ha mar a zseborakat felvasaroltak elottem. :-(
Látványosnak biztos, hogy látványosak ezek a díszkövek. Funkciójuk persze nem sok van, de akkor is szépek. :-))
Az viszont tényleg nekem is úgy tűnik, hogy ezzel eddig egyértelműen keleti, főleg török exportra készített óráknál találkoztam. Nem kizárt, hogy tényleg az effendik elszédítésére szánták.
Meg az is lehet hogy egy tourbillontol pontatlanabb lesz az ora, de a lelkunk biztos gazdagabb. :-)
Annak kifejezetten orulok hogy nem kell tobb 10 oldalt vegiglapoznom hogy minden aktivitast atlassak egy utazas utan a forumon. :-)
Visszaterve az ottoman birodalom fedokoves oraihoz, itt van meg egy pelda. Nem az a szinvonal mint amirol eddig beszeltunk, de ugyanazok a jellegzetes rubinribizlik egy Roskopf szerkezeten. Lehet hogy keleten csak igy lehetett svajcit eladni?
A modern rugók általában "S" alakúak, a megfelelő kialakítás mellett ugyanis ez a forma egyenletesebb, állandóbb nyomatékleadást eredményez.
A lecsúszott tőkénél pedig valószínűleg a pecket mélyebbre kellene nyomni a tőkében, fellazulhatott. A ragasztást semmiképpen nem ajánlanám, nagyon megbízhatatlan módszer, a legtöbb ragasztó nem ad kellően erős kötést, a biztosan kötő pillanatragasztók pedig általában ciánakrilátosak, ami megeszi a réz pecket, de még a hajszálrugót is megeheti, és akkor annyi. Az órában használt ragasztóanyag a hőre lágyuló, vagy spiritusszal oldható sellak, már ahol ragasztanak, de ezt használják a horgony köveinek és általában a vezetőtárcsában a vezetőkőnek a biztosítására - szándékosan biztosítást és nem rögzítést írtam, mert a pontos megvezetést a szoros illesztések adják, a ragasztás nem teherviselő, csak oldalirányú elmozdulás ellen rögzít.
A dupla (tripla és hasonló) tourbillonok valós hasznukat tekintve a geg kategóriájába tartoznak. Elméleti műszaki előnyük ugyan lenne, de ez a gyakorlatban már nem érvényesíthető (érdemes megnézni, hogy a mindenféle kronométerversenyeken ténylegesen győztes konstrukciók rendre prosztó egyszerű járatok, nagyon pontosan kidolgozott billegőkkel-hajszálrugókkal, kronométer, vagy végtelenül precíz horgonyjárattal, de semmi tourbillon, komplikáció meg mifene). Amúgy meghajtást ugyanarról a közös órakerékről kapnak, és az elv igen könnyen átlátható: mivel egy tengelyről járnak, így nem járhatnak eltérő lengésszámmal, a kialakuló lengésszám pedig a hibák külön-külön vett értékének az átlaga lesz, tehát jól beállított, szépen behangolt két tourbillonnál elvileg az eltérések fele fog ténylegesen jelentkezni az óra járásában - csak sajnos a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a túlbonyolított járat szükségszerű pontatlanságai miatt inkább pontatlanabb lesz az óra.
De nagyon szép és érdekes, és végül is ez erről szól. :-))
Ezen a címen megtaláltam a két tourbillon-os órát, de csak egy kicsit vagyok okosabb. A számlap a rászerelt óra mutatóval körbefordul 12 óra alatt, a percmutató rendesen jár. De hogy működik együtt a két billegő? Vagy a percmutató függetlenül jár az egyik billegővel, és a kismutató a másikkal?
Nem nagyon pörög ez a fórum, (mondhatnám hála istennek nincs tele firkálókkal).
APT-nek köszönet a folyamatos tanácsokért. Az utóbbi időben előjött szokásos amatőr kérdéseimre megköszönöm a választ:
A hétvégén egy jelzés nélküli (kínai?) női órát tisztítottam, és S alakú volt a felhúzórugója.
Tehát kivéve visszakanyarodott a külső harmada, és behelyezve elvileg jobban befeszül így a rugóházba, (mint egy reflexíj). Ez szokásos lehet, vagy véletlen.
Egy másik óráról levettem a hajszálrugó tőkét, és az lecsúszott a rugóró, pediga a pecek benne maradt.
Kérdezem, hogy mivel lehet a peceket kipiszkálni, egyáltalán a tőkét biztonságosan megfogni, és pillanatragasztóval vissztehetem-e vagy ez nagyon snassz (értéktelen óra).
A harmadik kérdés már érdekes: Kaptam egy újságkivágást egy Breguet óráról (ha érdekes beszkennelem) amin két turbillon (!) látszik. (egy felhúzó, két mutató). Ez mi lehet?
Köszönöm, így világos. Azt hiszem én még nem láttam fémbetétes plexit. De lehet, hogyha kiszedem a régit akkor derül ki hogy milyen. Addig nem akartam kivenni, amíg nincs esély újat betenni.
Nem, nem a plexi pereme, a falc, vagyis a ráma más a két esetben. A fémbetétes plexi normál esetben egy nem éles szélű, kicsit kúpos vagy hengeres részbe szorítandó bele, bár van éles peremű falc is.
A normál plexi esetén meg egyértelműen van a falcban egy alávágás, és egy éles peremű rész mintegy belevág a beszorított plexibe, így elfogadható, de nem nyomásálló tömítettséget biztosít. Tiszta, sérülésmentes falc esetén az egyszerű plexiüveg is lehet minden további nélkül jó cseppálló, párazáró, de nagyobb nyomás elviselésére nem lesz képes.
A vastag, fémbetétes plexi meg akár igen komoly nyomásállóságot is biztosíthat.
Köszönöm kedves APT. Már majdnem értem. De mit értessz az alatt hogy a nem fém betétesek nem kúposak. A régi pobedáimon domború a műanyag. Síma plexit árulnak, és az a betételkor domborodik meg?
Hajlítás után mindenképpen érdemes még egyszer kihevíteni, sőt, én általában izzó állapotban hajlítom vissza a rugóvéget, mert így a legkevésbé valószínű, hogy hajszálrepedések keletkeznek, és újra letörik. Ha a rugó vastag és erős, akkor nem kell visszaedzeni a betétezéshez, ha vékony, gyenge rugó, akkor érdemes megedzeni és visszaereszteni kékre-sárgára.
Szegecset lágy acélhuzalból érdemes készíteni - de akkor pontosan fúrni is kell tudni. Legtöbbször én is betétezek, a szegecselt új illeszkedő vég készítése egyértelműen jobb megoldás, de hosszadalmas munka, a szegecset általában méretre kell esztergálni, érzékeny és igen értékes szerkezetnél van csak értelme ezzel foglalkozni.
Plexiből kétféle van, a vízzáróságot biztosítani képes fémbetéses, és a normál, egyszerű plexi. Az előbbit sokszor a préssel lehet csak a helyére tenni, de itt fontos tudni, hogy nagyon pontosan meghatározott méretű plexi alkalmazható csak, mert az összenyomhatóság minimális. Az egyik leggyakoribb méret a 315-ös.
A sima, egyszerű plexi nem hengeres-kúpos, hanem aláeszergált falcba szorul bele, tehát préssel nem tudod a helyére tenni, a körmös fogó nélkülözhetetlen szerszám. Általában elmondható, hogy a legalapabb órásfelszerelés része a tokprés, a többféle, jó minőségű toknyitó és a körmös fogó - ezek nélkül sok esetben a tok kinyitásáig (vagy visszacsukásáig) sem lehet eljutni. A Conrad féle prés amúgy használható szerszám, jól jöhet akár fémbetétes plexi, akár szoros illesztésű pattanós hátlapok, lünetták helyretételéhez - de a körmös fogó ettől függetlenül nélkülözhetetlen.
Köszönöm APT -nek a rugóvéges választ. Ez a kilágyítás fontos információ. Tudtam, hogy ki kell lágyítani, de mégsem lágyítottam, mondván, hogy annélkül is sikerül. Sőt meg akartalak kérdezni benneteket, hogy ilyenkor vissza kell-e edzeni. Megvallom, hogy utoljára nem nyitottam ki a rugóházat, úgyhogy lehet hogy nem is megcsúszik, hanem újból letört. Este megnézem. Ha szegecselném a rugóvéget miből tudnék szegecset csinálni, vagy árulnak ilyet?
Ha plexit szeretnék cserélni, hol érdemes alkatrészeket venni? A Csengery utca nekem kicsit rossz időpontban van nyitva. Plexi cseréhez feltétlenül kell a körmös fogó? Ha igen, akkor hol lehet beszerezni? A Conrad honlapján láttam egy prést hat pár műanyag betéttel 6000 Ft környékén. Azzal is be lehet pattintani?
Persze, mutatókészítő, számlap és tokkészítő cégek gyártották ezek többségét már anno is. Sőt, egyéb alkatrészekből is sokat szállítottak be a nagy neveknek is.
1901(a sorszám alapján). a lenti Omega pedig 1900-ban nyert vmelyik kiállításon. az az érdekes hogy u.onnan van a számlap és a mutatók. már akkor is így működött ez?
CoolPix 8800, eddig is ezt hasznaltam, de neha bemozdult, vagy maceras volt allvannyal, a fennyel is sokat kellett varialni, igy neha inkabb nem csinaltam kepet. Ez most szuperul muxik, a fennyel sincs gond, es nagyon egyszeru kezelni. A gep beallitasait meg egy kicsit hangolnom kell hozza, de remelhetoleg lenyegesen jobb kepeket tudok majd igy csinalni.
Udv Urak! Hosszu szenvedesek utan talaltam egy szamomra kielegito megoldast az oraszerkezetek fotozasara, amit szeretnek megosztani veletek. Egy elotetlencset gyogyitottam ossze egy regi lampaburaval ami fenysatorkent es tartokent is kivalloan uzemel. Egy mozdulattal ra tudom tenni a fenykepezore, majd szereles kozben az egeszet ra a szetkapott orara, kattintas levetel es mar szerelhetek is tovabb. Regi problemat sikerult igy megoldanom, remelem mas is hasznat veszi az otletnek.
Nem annyira antik, de azert megkerdeznem hogy hova sorolnatok ezt az Vulcain "MSR S2" werket az ebresztosok rangsoraban. Bolhaciaci szerzemeny, koszos kulso, de szinte erintetlen bar kisse beragadt szerkezet. 50€ ert nem hagytam ott, ures kezzel meg nem akartam hazajonni ha mar a zseborakat felvasaroltak elottem. :-(
Visszaterve az ottoman birodalom fedokoves oraihoz, itt van meg egy pelda. Nem az a szinvonal mint amirol eddig beszeltunk, de ugyanazok a jellegzetes rubinribizlik egy Roskopf szerkezeten. Lehet hogy keleten csak igy lehetett svajcit eladni?