Bojler stb mellé gondoltam valami "lefolyót". Ahova, amibe a felesleges vizet szereléskor, tisztításkor stb. le lehet ereszteni bojlerből, víz és fűtés osztógyűjtőből stb.
Lehetne akár padlóösszefolyó is, de valami mosdószerűség is. A mosdó kiáll a falsíkból (ez hátrány) viszont öblös, több cucc beleönthető (ez előny) akár. A padlóösszefolyó meg síkban van (ez előny), de belönteni a cuccot, vagy csövet odavezetni talán nem esztétikus, még ha nem is lenne útban a cső.
Kézmosási lehetőség nem annyira fontos, mert a másik sarokban 5 méterre van egy mosdó.
Nemrég vásároltam a párommal egy házat ami felújításra szorul és szeretnénk a régi nyílt égésterű kazánt leváltani modernebbre.
Milyen kondenzációs kazánra tudom lecserélni a jelenlegit régi öntöttvas radiátorok mellett?
A radiátor rendszerhez egyelőre nem szeretnék nyúlni és nem értek a dologhoz, ezért reméltem, hogy kapok egy kis segítséget ebben a témában.
Nagy öntött vas radiátorokkal megéri-e kondenzációs kazánba beruházni? Ha igen akkor milyen típusú kazánra lesz szükségem és milyen körülmények közt lehet kivitelezni a korszerűsítést?
Egy apróbb ivóvíz rendszerrel kapcsolatos segítséget szeretnék kérni tőletek.
Az emelet beépítésre kerül és a fürdő a vízbetáptól 6m magasra van, kb. max 15m csővel kell bekötni az indirekt tárolóhoz. Az 6 bart bírna, de a hálózat nagy nyomása miatt is reduktor van előtte, amúgy csak olyan 4 bar körül van gondolom talán.
A pincéből az emeletre építendő felszálló vezeték az 20-as vagy 25-ös ötrétegű lehetne nem? A 25-ös csendesebb volna gondolom, mert 1 zuhany, 1WC-tartály, 2 csap-ra max olyan 1m/s áramlási sebesség körül volna azzal, ahogy nézegetem.
2db ilyen előreszigetelt 25-ös lenne talán a megfelelő hideg meg meleg felszállónak? Ám ilyenekből nincs és nem is kell kifelyezetten hangszigetelt nem? (Pl szennyvízből van az egyik nagy német gyártónak direkt "csendes" verziója, de az ivóvízcsőből ilyen nincs nem?)
Az az értelme hogy ha az elejéről olvasok úgy jön sorba. De tudom hogy ott lehet átváltani csak mindig vissza ál az eredetire és ha folytatni akarom egy csomót nyomkodni kell.
További válaszokat várok mert idegesít sokat olvasgatok vissza de így fogy a türelmem.
Értem, köszi akkor félreértettem a nyomáscsökkentés lényegét.
Azt hittem azért kell hogy a főágban lévő nagyobb nyomás ha a nyomó (előremenő) ágakban csökkentve van akkor kevésbé befolyásolja a főágban lévő nyomásesés a az egyes nyomóágak nyomását.
A pince falán van szellőzőrács. A kazánban meg visszáram érzékelő, nagyon jó huzata van, piszokmagas kémény, baj sosem volt ebből a gázkészülék szemszögéből.
A mögöttes motivációm a kérdéssel azonban más volt. A pince légterének szellőztetésének a kérdésköre motivált, hogy bármilyen állapotban a kéményen át szellőzik-e a pince légtere. És eszerint igen. Ami jó. Tehát ha a kazán kikapcsolt állapotában netán a légáram a kémény felől alakulna ki a szellőzőrácsig (speci viszonyok miatt), az mindegy, folyamatos a pince légcsere zárt ajtónál is (műanyag nyílászáró, jól tömít). Így nem feltétlenül kell nagyon aggódni extra szellőztetési megoldáson a pincébe, amíg nem cserélünk zárt égésterű, kondenzációs készülékre.
Gondoltam, hogy valami ilyesmit akarsz megtudni ezért volt a smile-is... te vetted a lapot, de van van itt olyan, aki nem lát túl a kötözködésen. Szóval a válasz nincs. Semmi nem zárja le semmi a kémény járatot. A pince a készüléken keresztül a kémény át mindig levegő kapcsolatban van a külvilággal.
Márpedig a kéményhatás megszűnik minden olyan helyzetben, amikor az épület, azon belül a kémény hőmérséklete alacsonyabb, mint a környezeti hőmérséklet. Na, olyankor előfordulhat még kontrahuzat is!
Nem a kéményhatás varázslatos megszünését feltételezte a kérdésem, hanem, hogy kikapcsolt állapotban valami berendezés lezárja-e a pince légtér kapcsolatát a kéménnyel a kazánon belül...
Nem a kazán szívja, hanem a kéményhatás folyamatos szívóhatása. A kérdésem arra irányult, hogy valami lezárja-e a kazán összekötését a kéménnyel üzemen kívül vagy a pince légtere olyankor is a kéményhez van kötve.
Ha 6bár vagy afölötti a nyomás, akkor kell nyomáscsökkentő. Azt meg oda kel berakni, ahol a lakásba bemegy a víz, a fő elzáró után. Nem "előremenőként" (ahogy te fogalmazol... bár a fűtésben van előremenő, a víznél nyomó van) egyesével csökkentjük a nyomást.
Na ezt nem értem. Lehet velem van a baj, de egy teljesen kikapcsolt kazán, miért szívna el levegőt? Meg mi az hogy a kéményen át? Meg amúgy se szívja a levegőt, mert nyílt égésterű nem turbós... tehát csak felhasználja. Pontosabban az oxigént a levegőből. Tehát fussunk már neki még egyszer mit akarsz kérdezni?! :D
Egy ilyen SD KLOm 30 nyílt égésterű kazán teljesen kikapcsolt állapotban is folyamatosan a kéményen át szív el levegőt a pincéből nem? Már ha a nyilakat, amik a levegő áramot jelzik jól értelmezem...
De akkor nem volna jobb inkább az előremenő ágakon egyesével lecsökkenteni a nyomást, így ha egyszerre megnyitod a csapokat nem befolyásolnál a csapokat külön-külön annyira. Valahogy így:
Hát azért az nem tévhit. Ott a lényeg az hány fokos lesz a padló, és milyen lesz a burkolat anyaga stb...
Másrészről a padlónak kurva nagy a tehetetlensége. Lassan fűt fel, és lassan hűl ki. Ott azért lehet ingadozás, meg túlfűtés is egy kicsit. Egy hálószobát nagyon be kell lőni hány fok legyen, mert fél fok eltéréssel is már lehet ablakot nyitsz hogy meleged van éjszaka. Amíg a radiátor thermószelep lezár, 15perc után kihűl a radiátor. Padló meg kb 3-5óra, mire lejjebb megy. 33K radiátorokat rakjál, abból nem kell olyan hosszú, de tény hogy ez vastag. Dönts el mi az ami kell neked.
