Nem szoktunk errefelé politizálni. Szétnézve viszont a politikában, kezdek rájönni, hogy igen kedélyesek az indexen olvasható hitviták. A politikai mocskolódáshoz képest. Sokan kezdenek félni (kocsmában is hallom, tehát adok rá, nem úgy mint a televizióra), hogy a végén még vér folyik. Fura. Persze, lehet, hogy tévedek (megint). Nem vagyok a politikai "Kocog és kidob" elnevezésű társasjátékban különösebb művelt.
A pálmaág jelentésének jobban utána kéne néznünk. Jelentheti az örök életet is, amellett, hogy azt is jelenti, amit Te írsz. Vannak, akik úgy fogják fel, hogy pl. Jézus virágvasárnapi bevonulásakor pálmaágakat is dobáltak Emmanuel elé.
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET
> CSILLA-lista |
> > | http://www.mcse.hu/
> http://listserv.mcse.hu/ |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | CSILLA LISTA #2683 2001. november 24.,
> 0:00 |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> >
> >
> > *** Keszthelyi Sándor -- keszthelyi@gf.pte.hu
> > A csillagaszat vedoszentje
> >
> >
> >
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | Dátum: 2001. november 23., 14:30
> |
> > | Feladó: Keszthelyi Sándor -- keszthelyi@gf.pte.hu
> |
> > | Tárgy: A csillagaszat vedoszentje
> |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> >
> > Kedves hagyomány évszázadok, évezredek
> > óta, hogy minden szakma, foglalkozás, céh
> > egy-egy védőszentet választott magának. Így
> > gyakorlatilag minden elképzelhető
> > mesterségnek lett védőszentje, amit
> > címerében, pecsétjén, képzőművészeti
> > alkotásán ábrázolt, amit megünnepelt, akinek
> > bajban a segítségét kérte.
> >
> > Régóta keresem a választ, hogy vajon a
> > csillagászoknak vagy a csillagászatnak van-e
> > védőszentje. És ha igen, kicsoda?
> >
> > A választ megtalálni nem sikerült. Hiszen
> > "csak" az összes szent, összes életrajzát
> > kellett volna végigolvasgatni, és mint tűt a
> > szénakazalban: talán egyszer megtalálhattam
> > volna. Vagy nem.
> >
> > Szerencsére véletlenül ráakadtam
> > védőszentünk nevére. Ez a felfedezés 2001.
> > aug. 22-én történt. Ekkor a Borsod-Abaúj-
> > Zemplén megyei Telkibányán jártam. A
> > gyönyörű alakú hegyek között fekvő falu ( a
> > középkorban aranyat bányászó Felső--
> > Magyarországi bányaváros) szépsége már egy
> > fiatal házaspárt is megigézett: vettek 1997-ben
> > egy telket az erdő szélén és Debrecenből ide
> > költöztek. A házépítésüknél falak romjaira
> > találtak. A régészek kiásták a középkori
> > oklevelekben említett Szent Katalin templom és
> > ispotály (kórház) falait. A község szépen
> > restaurálta a régészetileg feltárt
> > épületegyüttest. A templom hossztengelye
> > pontosan nyugat-keleti irányba néz. Táblákon
> > olvasható az építmény története 1369-től.
> > Ebben az ismertetőben olvashattam hogy ki volt
> > a névadó alexandriai Szent Katalin, és hogy ő
> > az ispotályosok, mérnökök, fikozófusok,
> > jogászok, és a CSILLAGÁSZOK védőszentje!
> >
> > Nagyon megörültem ennek az információnak.
> > Most már csak ennek az egy személynek
> > kellett utánanézni. Vajon Katalin életrajzai
> > adnak-e írásos bizonyítékot erre?
> >
> > Alexandriai Szent Katalin életéről több
> > könyvben (1, 2, 3, 4, 5) olvashatunk:
> > Az egyiptomi Alexandriában élt 292 és 310
> > között, jómódú család művelt, és a
> > kereszténységben hívő leányaként. Maxentius
> > római császár (305-312) idején a
> > kereszténység még büntetendő és üldözendő
> > volt. Alexandria az új hitnek fellegvára volt, a
> > császár 310-ben ideutazott egy kis
> > leszámolásra. Akkor fogták el a tudós, művelt,
> > kiváló szónok Katalint, hogy hite
> > megtagadására kényszerítsék. Bár a császár
> > elámult a 18 éves leány okosságán,
> > szépségén, sem ő, sem 50 tudósa nem tudta
> > Katalint eltéríteni hitétől. Miután meggyőzése
> > nem sikerült, a vén kujon felajánlotta a csodás
> > szépségű szűznek, hogy feleségül veszi (hogy
> > komolyan gondolta: az ott tartozkodó feleségét
> > ennek érdekében gyorsan kivégeztette), de
> > Katalin ellenállt a császár buja szerelmének.
> > Igy a császár kénytelen volt előbb az 50 bölcs
> > tudóst máglyán megégetni, majd magát
> > Katalint is kivégeztetni, kerékbe töretni. Egy
> > különleges "vastüskékkel kivert négy kerékből
> > álló kinzóeszközbe" tették, ami persze csodás
> > módon szétpattant. Így a császár kénytelen
> > volt lefejezetni Katalint. Hamvait aztán jóval
> > később a Sinai-félszigeten épített Szent Katalin
> > kolostorba vitték.
> >
> > Szent Katalint szép fiatal leányként így is
> > ábrázolják: a vértanúságának eszközével a
> > többabroncsú kerékkel. Egyes ábrázolások
> > kifejezetten a régi csillagászok eszközét: az
> > armilláris szférát adják Katalin kezébe. Ez a
> > geocentrikus világ ábrázolása (bemutató és
> > mérőeszköze): a megfigyelő szempontjából
> > érdekes négy körrel: horizontkör, meridiánkör,
> > égi egyenlítő, ekliptika köre. A tudósokra
> > jellemző attributumai (jellemző eszközei): a
> > könyv, az asztrolábium, a mérnöki eszközök
> > igazolják, hogy a csillagászok is
> > védőszentjükként tisztelhetik a szép és okos
> > fiatal leányzót (4).
> >
> > Forrásaim szerint alexandriai Szent Katalin a
> > védőszentje: ispotályosoknak, kórházaknak,
> > betegeknek, középkori főiskoláknak (pl. a
> > párizsi Sorbonne), egyetemeknek,
> > könyvtárosoknak, könyvtáraknak, tanulásnak,
> > tanároknak, diákoknak, nyomdászoknak,
> > börtönben sinylődőknek, dajkáknak,
> > fuvarosoknak, kerékgyártóknak, késgyártó
> > iparosoknak, bognároknak, molnároknak,
> > fazekasoknak, pékeknek, kötélverőknek,
> > hajósoknak, takácsoknak, cipészeknek,
> > borbélyoknak, a férjhezmenni vágyó fiatal
> > leányoknak, mérnököknek, ügyvédeknek,
> > jogászoknak, jegyzőknek, szónokoknak,
> > teológusoknak, filozófusoknak, filozófiának,
> > tudósoknak, és legvégül, de nem utolsósorban
> > a csillagászatnak és a csillagászoknak!
> >
> > Szent Katalin ünnepnapja minden év november
> > 25-dikére esik.
> >
> > Irodalom:
> > 1./ Nagykéri Scitovszky János: Szentek élete,
> > melly a kersztény hiveknek kedveskedik. Pécs,
> > 1844. 317-318.old.
> > 2./ Putnokiné Ruzsonyi Piroska szerk.: A
> > szentek élete. Bp. 1988. 598-599.old.
> > 3./ White, Kristin: Szentek kislexikona. Bp.
> > 1993. 144.old.
> > 4./ Grabner Mária: Szentek, boldogok. Bp.
> > 1993. 80-81.old.
> > 5./ Szentek lexikona. Bp. 1994. 194-196.old.
> > 6./ Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika:
> > Jeles napok, ünnepi szokások. Bp. 1997.
> > 158.old.
> >
> >
> >
> > Keszthelyi Sándor (Köszö)
> >
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | CSILLA-lista archívum: http://listserv.mcse.hu/
> |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | Hozzászólás: csilla@mcse.hu címre írt levélben, Subject: a cikked
> témája |
> > | ~~~~~~~~~~~~~~
> |
> > | Lista-kezelő utasítások a listadmin@mcse.hu címre írt leveled
> törzsébe: |
> > | ~~~~~~~~~~~~~~~~~
> |
> > | Feliratkozás: subscribe csilla {non|win}
> |
> > | Lemondás: unsubscribe csilla
> |
> > | Segítség: help csilla {non|win}
> |
> > |
> |
> > | A CSILLA naponta 12:00-kor és 00:00-kor jelenik meg -- ha van
> hozzászólás. |
> > | Technikai információk, egyéb segítségkérés: nyozo@mcse.hu (Nagy Zoltán
> A.) |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | CSILLA LISTA #2683 2001. november 24.,
> 0:00 |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
>
...Két jóbarát sokat vitázik arról, milyen lehet a túlvilág.
Megegyeznek, amelyikük elöbb meghal, értesiti a másikat az igazságról.
Az egyik csakugyan meghal, a másik várja a tájékoztatást.
Egyik éjjel megszólal a telefon, siri hangon jelentkezik az elhunyt barát.
-Na itt vagyok..
-Mesélj, mi van veled ?
-Tudod, nincs okom panaszra, rengeteg ennivalót kapok, és sok-sok szexben van részem, váltott partnerhölgyekkel...
-Barátom, ez nagyszerü, akkor te bizonyosan a Paradicsomba kerültél..
-Áh, dehogy..BAKNYÚL vagyok a sasadi téeszben !!
Vendégjáték Bolzanóban. Bevallom, csak ezt olvastam töle. Ezt is Casanova miatt. Szerb A. írta, hogy a Casanovák titka nem az, hogy minden nönek tetszenek, hanem, hogy minden nö tetszik nekik. :-)
Hát én még nem nyúltam még WASS úrhoz. Ha Amerika, akkor inkább Márait olvass. (Nem a londoni kampány miatt mondom, bár az ügyes, nagyon ügyes.)
Márai amúgy '89-ben főbe lőtte magát. Egyetlen lehetséges megoldás volt részéről. Mint a viccben. Tudod? A szocializmus után csak egyvalami rosszabb, ami utána jön. Nézz szét, és próbáld megérteni Márait. A kritika elintézte azzal, hogy rákos volt. Bizonyára, rákos volt.
Szombaton olvastam Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet c. könyvét. II. vh. után, szökött katonák, törvényenkívüliek, a kommunisták által üldözöttek bujdosnak a hegyekben. Valaki hozza a hírt, hogy Amerikában vannak apostolok, akik azon vannak, hogy visszahozzák az igazságot.
Olyan kedves volt.
Ady. Komolytalan dekadencia, megmaradt annak ami, nagyváradi kávéházi böcselőnek. Komolyatalannak tartom. Kitartotta egy Nő, akihez még csak fel sem tudott nőni. Szánalmas figura.
Sajnos nem ismerem.
Vajon az olaszokon kívül volt a reneszánsznak igazi szépsége? Nekem már a francia reneszánsszal is fenntartásaim vannak. A francia reneszánsz 2 ember volt: a szalamander-király I. Ferenc, és a testvére, Navarrai Margit.
Nagyon ellentmondásos dolog a magyar-lét. Ady szidja a magyar ugart, miközben visszatekintve azóta sem volt olyan nagyszerü a magyar kultúrális élet. Vajon mit mondana ma?
Mi az, amitöl magyarok vagyunk? Azt hiszem, hogy a sírás. Senki sem tud olyan szépen sírni, mint mi.
Mi az a PPEK? Eckhardtól megjelent ez-az. Meg vagyok lepve, hogy nem tudsz róla!!!!!!!!!!!!! Megpróbálom hétfőre megnézni, hogy mi.
Tegnap gondoltam ám rád! Van egy könyvem otthon, Reneszánsz etikai antológia a címe (Gondolat, 1984), azt olvasgattam. Petrarcával kezdik, az Ész és a Boldogság beszélget, melyikük a fontosabb... :-))
De van benne még egy-két csemege, ismered?
Tudod Canis, ismét csak azon gondolkoztam, hogy mi magyarok azt, ami a reneszánszban történt még mindig nem fogtuk fel, jóllehet ennek 600 éve! Kár, hogy ide kellett születnünk, nem lehettünk olaszok, franciák, görögök... Kegyetlenül nagy sötétségben élünk, nem tudom, mi lelkesítő van abban sokaknak, hogy magyarnak vallják magukat? No, mindegy, tán értesz. Szoktál így érezni, kedves Canis?
Gyulladj lángra, lelkem, kérlek, gyarapodj, élvezz édességet a te Istened irgalmasságában, Istened jóságában, Jegyesed szeretetében! Lángolj szerelmesed tüzétôl, gyarapodj szerelmétôl, édesedjél ízétôl. Senki se tiltja, hogy behatolj hozzá, lefoglald és ízleld! Szent Bonaventura: A lelki élet alapelvei
Igazából csak átlapoztam (nagyon jó illusztrációk vannak!). Komolyabban csak a Dóm tér rendezésének taglalását olvastam.
Tegnapelött majdnem az én lokálpatriotizmusom áldozata lettél. Egy ismerösömmel majdnem küldtem egy naptárat, ami szvsz nagyon szép grafikákat tartalmaz szülövárosomról (kérlek ne említsd a nevét, maradjon az incognitóm). Ha legközelebb találkozunk semmi sem ment meg töle, hogy kapj belöle (nekem ingyen van).
Örülök, hogy TE is így látod. Elárulok egy titkot, képzeld, nekem a Somogyiban állandóan szellentenem kellett, nem tudom miért csak ott benn. Gondoltam én is úgy dolgokat mint TE. És egyszer rájöttem, hogy állhatok nemes bosszút. Igen kiváló terrorista vált belőlem.
Jó, hogy írod, megnézem. Rég' voltam kultúrális helyen, el is megyek az újságoshoz. Nagy várhívő voltam egy időben; ráadásul van egy elfelejtett alagút a Tisza-alatt a szőregi dombon álló rom felé. Szent Katalin kapcsán emezt érintettük. Nem tudom erről ír-e a Műemlékvédelem?
Semmiképpen. Úgy bánnak az emberekkel, mint a fegyencekkel. Nem szeretem a Somogyit.
Ha már off, legyen kövér: megnézted a Müemlékvédelem Szegednek szentelt számát? Nem is tudtam, hogy a vár akkora volt.
Ebben legalább egyetértünk. Kár, hogy nem fejtetted ki bővebben. Nem tudlak követni.
Kedves Musaic, ne haragudj, de megkérdezem. Miféle frusztráció akadályoz meg abban, hogy néhány szóban kifejezd gondolataidat? Mondom, nem tudlak követni, nem értem mire gondolsz? Képes vagy ilyen kétségek között hagyni?
