Szia Dóra! Új helyre költöztem, és egy sor kérdésem van: - ebben a házban nagyon sok a nemfizető. Többségében olyanok, akik nem is laknak a házban, hanem kiadják albérlőnek irodán keresztül, vagy magánban. De van olyan tulaj is, akiről tudom, hogy két lakása van, ebből az egyik ahol én is lakom (nem túl jó környék: ), a másik pedig nagyon jó környéken, és azt kiadja bérbe (barátnőm bérelte korábban, innen az info). Így azt gondolom, hogy nem lenne probléma a közösköltség kifizetésének. A közösk. felszólította a lakókat, de semmi nem történik. Elleben pályáztunk kéményfelújítása, és mivel egy csomó kk nincs befizetve, újabb célbefizetés van, mert a kéményeket fel kell újítani, különben bírság, a pályázathoz viszont kell önrész...
- én földszinten lakok, és az ablakom a hátsó "udvarra" néz. Ez kb. 10 nm-eres. Egy ráccsal van lezárva. Eddig csak a szomszédomnak és nekem volt hozzá kulcsa, de most néhány lakó kért belőle, mert ők ott szeretnének pl. olvasni. Biztos hülye a kérdés, de mit tudok tenni? Engem baromira zavarna, ha emberek leülnének az ablakom elé trécselni. Kb. olyan, mintha egy körfolyosós háznál a szomszédom ablaka elé széket tennék és én ott fogadnám a barátaimat. Földszinti a lakásom, és nincs függönyöm sem, mert az - eddig senki által soha nem használt - udvarra néz az ablakom, szemben házfal, csak a fényt fogná. Nyilván, tudok venni függönyt, nem ez a gond.
- a háznak nincs szmsz, alapítója. Így nincs szabályozva, hogy a kéménybélelés kit terhel. Ilyenkor mi van?
- a szomszédom alulról vizesedik. A kk nem nagyon csinál semmit. Ha a szomszédom kihív egy szakértőt, akkor az kinek a költsége?
- nagyon nehéz döntéseket hozni, mert a közgyűlésre általában 4-en megyünk el, se az önkormányzat képviselője, sem a lakók többsége, így nincs meg a döntéshez szükséges százalék. Ilyenkor mit lehet tenni?
Huhh, remélem, nem túl sok a kérdés, és kapok rá választ, mert nagyon érdekel. köszönöm, Nannics
egy 14 lakásos 4 emeletes házban lakunk, és a következő a problémánk:
a főbejárat mellet van a gyermekkocsi tároló ahol mi is tartjuk a babakocsit. Beköltözött egy új lakó, és a robogóját a főbejáratnál (az épületen belül) rendszeresen leláncolja a radiátorhoz, és e miatt az tároló ajtaját ugyan ki lehet nyitni, de a kocsit már nem lehet kivenni. Többször szóltam már nekik, hogy ez nem jó így, de semmi sem történik, az indoka az, hogy ő nem hagyja kint a ház előtt a motort, mert ellopják.
Mit lehet ilyenkor tenni??
érveltem már azzal is, hogy gépjárműnek semmi keresnivalója az épületen belül, pl ha tűz lenne, nem tud bejönni a tűzoltó, illetve a biztosító sem fizetne, de ez nem hatja meg...
Ahogy elfmage írta az Alapító Okiratban megtalálod a helyiség ALAPÍTÁSKORI tulajdonosát. Ha biztosra akarsz menni akkor kiírod magadnak a kérdéses helyrajzi számot és bemész a földhivatalba. Adatkikérő (vagy mifene) lapon megigényled az ingatlan tulajdonosának adatait, de nem kérsz semmilyen másolatot (se teljes, se szemle stb). Odamész az ügyintézőhöz és ő szépen kiolvassa neked a számítógépről INGYEN a kért infót. Ezt csináltam egy hónapja egy kérdéses pincehelyiség ügyében és ingyen megúsztam.
A közös helyiségek tulajdonosa maga a lakásszövetkezet, akik igazából nem azt a pár embert jelentik akik a vezetők, hanem az összes szövetkezeti tulajdonost együtt.
A vezetők akiket te lakszöveseknek hívsz azok választott tisztségviselők vagy a lakásszövetkezet alkalmazottai (titkár vagy aszisztens vagy könyvelő vagy mittudomén)
A lakszöveseknél kell lenni egy alapító okirat szerő dolognak ahol le vannak írva hogy mik a külön albetétek (szövetekezeti magántulajdon) és mik a közös tulajdonú részek (szövetkezet tulajdona).
Ha itt látod felsorolva a keresett részeket akkor egyből fogod tudni hogy kié a nevezett ingatlan.
(valószínűsítem hogy a szövetkezet tulajdona (kvázi közös tulajdon) )
Megvenni akkor tudod ha a szövetkezet egésze (minden tulajdonos) eladja (nem lesz egy egyszerű menet, leet nem is éri meg a vétel mert a jogi procedúra is lesz annyi ktg mint amennyi a vételár)
Közben nyomozgattam,és a szomszéd lépcsőház alatt található régen kerékpártárolónak használt garázs jelen pillanatban ki van adva,és a Lakszövhöz folyik be a bérleti díj.A Lakszöv pedig azt mondta,hogy a bérleti díjat arányosan levonják a havidíjból minden lakástól,ami szerintem elég necces mert sehol sincs a havi értesítőn feltüntetve. Ez a Lakszöv már "csinált" egy-két érdekes dolgot,úgyhogy azt sem tartom kizártnak,hogy szépen elteszik zsebre a garázs bérleti díját.
Tulajdonképpen a fő kérdésem az lett volna,hogy ki lehet ezeknek a lépcsőház alatti kerékpártárolós garázsoknak a tulajdonosa(lakszöv szerint a lakók,ill. a lépcsőház),mert a tulajdonostól lehetne ugye megvásárolni.:-) A legnagyobb probléma az,hogy a házban senki nem tud semmit, a Lakszöv meg ködösít jobbra-balra.Lehet megkockáztatok 4 rugót,és bemegyek a földhivatalba.
Egyébbként ha a lépcsőházé a garázs,akkor tőlük lehetne megvenni nem?A Lakszövnek mi köze ehhez,ő csak egy szolgáltató nem?
"34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlésen elnöklõ személy, a közgyûlési jegyzõkönyv vezetõje és a jegyzõkönyvet hitelesítõ két tulajdonostárs egválasztására, valamint a szavazásra elõterjesztett napirendet. (2) A meghirdetett napirendben nem szereplõ ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet."
Ez alapján nem szavazhattok erről és nem is vehetitek fel ott helyben a napirendi pontok közé. Ha a közgyűlés ki lett írva (min. 8 nappal előbb) és a napirendi pontok közt ez nem szerepel akkor kell egy másik közgyűlést kiírni e célból. A most kiírt kgy. megismételtje (ha így adódna) se lehet erre lehetőség mert azon is ugyanazok a napirendi pontok szerepelhetnek. A napirendi pontokhoz való törvényi kötelezés valószínűleg arra szolgál, hogy a tulajdonosok valóban felkészülhessenek érdemben a közgyűlésre illetve eldönthessék előre, hogy akarnak-e részt venni. Ha olyanról szavaztok ami nem volt meghírdetve, félrevezetitek a meg nem jelent tulajdonosokat.
Írassatok (annyian kérjétek legalább amennyi a teljes tulajdoni hányad minimum 1/10-e) ki a KK-val vagy IB-vel egy erre vonatkozó közgyűlést, megjelölve a kért napirendi pontot és indoklást. Ha ő 15 napon belül nem írja ki akkor Ti jogosultak vagytok kiírni.
Mi ezt csináltuk meg és vittük sikerre 3 hete, kb. 2 hónap szervezkedés után. Hangadóra sokat segített. Egy biztos a dolog kivitelezhető de a trövényt ne kerüljétk meg mert ha így mentitek fel, megfellebezik és a biróság hatályon kívül helyezi a határozatot a felmentésükről.
Tisztelt fórumozók! Jogi segítséget szeretnék kérni Önöktől. A Társasházi törvény 29§ szerint > (2) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor fel-mentheti. Szeretném megkérdezni,hogy ez lehetséges-e olyan előre összehívott taggyűlésen,melynek napirendi pontjai közt ez nem szerepel.Fel lehet-e venni a taggyűlésen a napirendi pontok közé és erről határozatot hozni?Vagy új rendkívüli közgyűlést kell összehívni későbbi időpontra ebben a témában? Én a törvényt úgy értelmezem,hogy ezt a kérdést be lehet venni a meghírdetett taggyűlés napirendi pontjai közé,amennyiben a többség megszavazza.A Szervezeti és működési szabályzatunk e kérdést nem fogalmazza meg egyértelműen. Tisztelettel várom válaszukat a kérdésemre.
Halihó! Lakásszövetkezetes lakásoknál a tömb alatt található kerékpártárolós garázsok(a garázs oldalán található egy ajtó,ami befelé nyílik a folyosóra,jelenleg kerékpártárolónak van használva) kinek a tulajdonában vannak? A lakásszövetkezet szerint megvenni nem lehet,csak kibérelni tőlük.Kérdésemre,hogy végülis ki a tulajdonosa a garázsoknak,azt mondták hogy a tömb és a lakók összesen.Ezért megint csak nem értem,miért a lakásszövetkezet szedi be a bérleti díjat,miért nem osztják el a lakások számával és megkapnák a lakók. Ha a lakók a tulajdonosai,akkor elvileg meg is lehetne venni nem?Megegyezünk a lakókkal egy vételárban,elosztjuk a lakások számával,mindenki megkapja a részét és viszlát.:-)Vagy nem ilyen egyszerű?
Azért a kivitelezőt csak rá kellene szorítani egy előszerződésre, amely nyilván tartalmazhat mindkét félnek feltételeket a tényleges szerződés létrejöttéhez.
"Onnan hogy kicsit ismerem a területet,..."
Azért csak a számok az egzaktak. Ami persze nincs, én ezt értem, s ez elég gyanús valóban, de mégsem tényszerű a vélelmezésed, mégha számodra még oly kézzelfogható is.
"A kk süketel,..."
De mit? :-) Nézd, én értem, hogy aggódsz, fel vagy háborodva stb. De az ilyen kifejezésekkel ("süketel", "zsebben van" stb.) csak prejudikálásra készteted az embert, mi közben én - mint itt fórumozó és felétek kívül álló - csak a Te információidra hagyatkozhatok, s ez alapján mégsem ítélhetek könnyelműen sem tisztességtelennek, sem hanyagnak egy közös képviselőt. Akkor sem, ha egyébként az lenne valóban. Szóval, ha olyan kifejezéseket használsz, melyekkel már előítéletet építesz ki az olvasóban (elfogadom: akaratlanul), akkor az a problémád megoldásában segíteni nem fog. Maximum azt éred el, hogy együtt szídjuk a közös képviselőtöket, aki persze lehet, hogy meg is érdemli, de rossz bizonyítványt állítana ki rólunk.
"Nem láttatok, vagy nincs is? Esetleg előszerződés, vagy egyéb? A kk legalább tudja, hogy mi van benne? Ő mit mond?"
Nincs, sőt a kivitelező addig nem is tesz igazi ajánlatot amíg a ház saját költségen nem rakja külön albetétbe az eladni szándékozott tetőteret (ami ugye addig nincs is mint forgalomképes valami). A kk süketel, tényleges ajánlat nincs.
"Honnan tudod, hogy lesznek olcsóbbak is, ha ezzel sem vagy tisztában? :o"
Onnan hogy kicsit ismerem a területet, ha valaki egyedül ad árajánlatot akkor kb azt fogja nézni hogy mi fér bele a munkába, és nem azt hogy mit kell megcsinálnia. A tetőtérért minden olyan munkát meg fog csinálni ami a tetőtérben épülő lakások eladásához kell, és ez véletlenül pont annyi lesz mint a tetőtér értéke (papír mindent elbír).
A meglévő árajánlat alá mindig be lehet vágni, mert mindig találsz olyan kivitelezőt aki még veszteséggel is hajlandó dolgozni ha a fizetendő embereinek munkát kell biztosítani (kis veszteség is jobb mintha üresbe fizeti az embereit...). Még erre sincs szükség, mert max a nyereségből kell kicsit lecsípni és máris olcsóbb az ajánlata mint a másiké (konkrétan megtapasztaltam egy gáz alapvezetéknél hogy kb 20%-ot tudtam lejjebb húzni az áron, csak annyi kellett hogy mindig mondtam hogy a másik mennyivel volt olcsóbb és minő véletlen a másik mindig aláment az egyiknek 1-2%-kal, persze közben sírt mint a fene hogy már veszteséges és nem tudja már az áfát sem befizetni, de a munkáért aláigért...).
A zárban lévő betétet érdemes úgy kicserélni hogy rögtön van 4-5 tartalék betét ugyanahhoz a kulcshoz, így nem kell a kulcsok cseréjével bíbelődni ha gond v lesz a betéttel (sajnos a sűrű használattól ezek gyorsabban mennek tönkre).
A számzárral vagy a kódos kaputelefonnal az a baj, hogy megtudják a kódot az emberek és olyanok is azzal járnak be a házba akiknek nincs már ott dolguk (nem lakók, nem tulajdonosok). Mondjuk a vadidegeneket távol tartja. Bizonyos típusokat újra lehet programozni (ezáltal új kódokat rendelni a lakásokhoz), de ezt sem lehet túl sűrűn csinálni. Összességében a kódos megoldás egyszerűbb, komfortosabb és a zárat is kíméli (az ugyanis megmarad de kevesebbet lesz használva).
Igazából személyes tapasztalatom nincs a hirdetési felületet illetően, legegyszerűbben akkor jársz el ha megkérdezel néhány óriásplakástos céget (lehetőleg ne azt akinél vagytok) hogy mennyiért vennék bérbe a felületet.
Egyébként tulajdonosként betekinthetsz a ház irataiba és ezek alapján meg tudod nézni hogy milyen szerződés van életben a házatokra vonatkozóan. Könnyen lehet hogy találni fogsz valamit, mert nekem is alacsonynak tűnik a bevételi oldal szimpla állandó cégtábláért be lehet kaszálni évi 20-30eFt-ot.
Társasházunk nagy forgalmú délbudai útra néző homlokzatán két óriásplakát van. A legutóbbi közgyűlésen szembesültem vele, hogy ezek után a ház éves bérleti bevétele nekem nagyon alacsonynak tűnik. Mindössze 200.000 Ft.
A kérdésem, hogy megközelítőleg mi lehet ennek a reális értéke?
Bármilyen személyes tapasztalat érdekel.
Tudom, az lenne a tiszta ügy, ha bekérnék egy-két árajánlatot ilyen cégektől, de szeretnék először tisztában lenni vele, hogy jól gondolom-e a jelen állapot irrealitását.
"A vételi ár meg lett határozva, de az hogy mit is fog ezért a pénzért végezni az sehol nincs lefektetve, persze el lett mondva hogy lesz lift, meg fest meg homlokzatot javít meg minden. Viszont egy db költségvetést nem láttunk."
Nem láttatok, vagy nincs is? Esetleg előszerződés, vagy egyéb? A kk legalább tudja, hogy mi van benne? Ő mit mond?
"A keresztbe fekvésemet nem arra alapozom, hogy a tető nem eladó, hanem arra hogy nem ismerjük a vételár konkrét felhasználási módját.
Ugye azt nem kell mondani hogyha a kivitelező papírra veti az elképzeléseit akkor azonnal lehet ellen ajánlatokkal szorítani a mozgásterét, és ehhez még rosszindulat sem kell, mert tényleg lesznek olcsóbb ajánlatok is.
Honnan tudod, hogy lesznek olcsóbbak is, ha ezzel sem vagy tisztában? :o
Gondolom, a tetőtér beépítéséhez szükséges módosítani az alapító okiratot, hisz a házban új különtulajdon jelenik majd meg, melyet az AO tételesen fel kell, hogy soroljon majd. Ez viszont nem olyan egyszerű.
2. § 2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
Nem ismerem az alapító okiratotokat. De ehhez 2/3 kell.
10. § (1) Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a 3. § (2) bekezdése szerinti határozatot is, közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtaná-csos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglal-ni. (2) Az alapító okirat megváltoztatásához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. (3) Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.
Szóval nem tudom, hogy a "birka forma" többség van-e 3/4, vagy 4/5 is. Szerintem hívd fel a közös képviselő figyelmét, hogy lehetséges, meg fogod támadni az alapító okirat módosítását, ha aggályaidat nem veszi figyelembe. Már persze nem tudom, hogy ehhez kellő tőke birtokában vagy-e.
Másfelől ő mire hivatkozik? Milyen alapon feltételezed, hogy a szvb, meg ő is "zsebben" vannak, ami arra utal, hogy megvannak véve? Miért bizonyos, hogy a kk rosszhiszeműen jár el?
1. A közös képviselő nem szükségszerűen társasház-kezelő is. (Fura, hogy HD úgy érvelt a végén, mintha azonos lenne a kettő. Alap, hogy tudni kell, nem azonos.) A közös képviselő választott tisztség, melynek betöltése semmiféle szakképzettséget nem igényel. A társasház kezelése viszont igen. (Kivéve, ha azonos a közös képviselővel, aki helyben lakik.) De a közös képviselő így is le-, felmondhat bármikor.
2. HangaDóra behozta a megbízási szerződést, amivel még inkább maga alá vágott. Ugyanis a megbízási szerződésről definitíve mondja a Ptk., hogy bármikor felbontható bármelyik fél részéről. Nyilván a társasház ebben korlátozva van a Társasházi Törvény felől. De bizony csak a társasház, sem a közös képviselő (akinek nem is kell megbízási szerződés, lévén választott tisztséget tölt be, így megbízását nem szerződés által, hanem választás által nyeri), sem a társasház-kezelő nincs korlátozva. Kínos, hogy HD maga idézte egy helyen a vitában a Ptk-t, de csak egyetlen paragrafust, azt is hibásan, hibás érvhez.
A megbízás megszűnése
481. § A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha a) valamelyik fél a szerződést felmondja; b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; c) a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti; d) a megbízás tárgytalanná válik.
482. § (1) Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. (2) A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes.
483. § (1) A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. (2) A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. (3) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. (4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.
Természetesen, ha a felek kölcsönösen megegyeznek a fel-, lemondás kizárásában, az egy más eset.
Igazából nem az zavar hogy eladják a tetőteret, mert önmagában a döntés helyes. A probléma a megvalósítással van.
Felértékeltették, de a tényleges kivitelezés során kapott ellenérték nem fogja elérni a felértékelt szintet. Mivel a kivitelező aztán már olyan árajánlatot tesz az egyes munkarészek alá amit nem szégyell, illetve elad olyan munkálatokat is ami nem a társasház szükséglete lenne hanem a tetőtér értékesíthetőségéhez szükséges. Tipikusan ilyen pl: a lift kérdése vagy a tető kérdése mindkettő elsősorban a kivitelező érdeke és a közösséget képviselőkön múlik hogy mi az amit nem számíthat bele a tetőtér vételárába. (nekem konkrétan van egy tetőtér eladásom ahol a lift beszámtva, de a tető nem)
A keresztbe fekvésemet nem arra alapozom, hogy a tető nem eladó, hanem arra hogy nem ismerjük a vételár konkrét felhasználási módját.
Ugye azt nem kell mondani hogyha a kivitelező papírra veti az elképzeléseit akkor azonnal lehet ellen ajánlatokkal szorítani a mozgásterét, és ehhez még rosszindulat sem kell, mert tényleg lesznek olcsóbb ajánlatok is. Ha rosszindulatú vagyok akkor vállalkozói nyereség nélküli önköltségi szintre is le lehet szorítani ezeket a költségeket (ez nem kevés, mert a vállalkozói nyereség ilyen munkákban 40-50% is lehet). Bírósági szakban meg simán lehet olyan ajánlat is amit úgysem kérnek számon, hiszen addigra úgysem lesz érvényes amikorra megbíznának vele bárkit.
"Visszatérve az alap problémára a szegény nyugdíjas gazdag környéken (elmélet): Ez egy szociológiailag ismert tényező amikor mindenki olyan lakókörnyezetbe mozog (tehetelenségéból adódóan lassan) amit fenn tud tartani. A jól szituált lakáskiadók teljesen jogosan akarják az ingatlanuk értékét szinten tartani, ha erre a nyugdjas nem képes akkor fájdalmas, de döntenie kell. Vagy elad és költözik, vagy valamilyen forrást von be az életszínvonala tartásához (a lakókörnyezet is az életszínvonal része!)."
Erre mondjam el hogy hogyan lehet 50%+1 tulajdoni hányaddal kirabolni a maradék 50%-1 tulajdoni hányad tulajdonost legálisan? :)
Sajnos ez egy ilyen világ. Mindig azok veszítenek akik nem tudnak vagy nem akarnak a saját jogaik védelmében eljárni.
Ilyenkor ha nem működik a valós jogok védelme akkor át kell térni más síkokra... Ez viszont messzire vezet (nem a kezit lábát eltöröm dolgokra kell gondolni), könnyen el lehet érni hogy a nagytulajdonos bérlői ne legyenek elégedettek (egyáltalán ne legyenek bérlői) és abban a pillanatban elkaptad a szarva közt a tőgyét. Ezzel csak az a gond, hogy erre senki sem szivesen teszi fel az életét. Mindenki inkább csak nyugiban szeretne élni ahogy hagyják, és ezért sok kompromisszumba belemegy.
Hiába tudja az egyszeri ember hogy hogyan lehet megoldani a részeges, kötekedő szomszéd eltávolításának módját (feljelentés, panaszok tétele aztán sok-sok ügy után kirakják mondjuk az önkormányzati lakásból), de csak egyszer tegyen kést az övedre a liftben, hogy velem ne szórakozz öcsi... És az áltagember eztán meghúzza magát, mert hiába van igaza ha hasbaszúrják, megverik az alkeszek, meglátogatják a nagymenő ismerősei, stb. Intézkedjen más, mondjuk a kk vagy az szb vagy az akárki, nekem ne kelljen szólni semmit. Majd megértően bólogatok amikor a szomszéd dühöng hogy a kk megint feljelentette, és hogy ne legyen bajom egyből aláírom neki a beadványát hogy az alkoholista állat szomszédom egy rendes becsületes ember aki neveli gyerekét (utca meg verés) meg támogatja beteg feleségét (némi veréssel, meg a pénze elköltését is megoldja) stb...
Visszatérve az alap problémára a szegény nyugdíjas gazdag környéken (elmélet): Ez egy szociológiailag ismert tényező amikor mindenki olyan lakókörnyezetbe mozog (tehetelenségéból adódóan lassan) amit fenn tud tartani. A jól szituált lakáskiadók teljesen jogosan akarják az ingatlanuk értékét szinten tartani, ha erre a nyugdjas nem képes akkor fájdalmas, de döntenie kell. Vagy elad és költözik, vagy valamilyen forrást von be az életszínvonala tartásához (a lakókörnyezet is az életszínvonal része!).
Gyakorlatban ugye kis (m)agyar viszonyaink között, aminél a wc kulcs az sosem sz@rik be. Azaz a többségi erő diktál, és ha politikusaink mutyiznak akkor bizony itt is megy. A kisnyugdíjasok pénzéből felújítják a házat úgy hogy amit a többségi tulaj befizet azt a haver kivitelezőtől (részben vagy egészben) visszakapja. Szabad piac, szabad árak, megbízható jó vállalkozó de drága... istenem a jó munkát meg kell fizetni...
Persze megvan ennek az ellenoldala is, hogy hogyan lehet egy többségi tulajdonost (a házzal együtt) tönkretenni (a benne levő tulajdont beáldozva természetesen), de az majd egy másik mese lesz.
Ha valakinek nehéz/gyomorforgató volt az irományom attól utólagosan elnézést kérek, de már nincs erőm átszerkeszteni, vegyétek blog bejegyzésnek ;)
Egy történettet írok kérdésedre. Történt mindez Budapesten, mostanában, egy kis (20-30) lakásos társasházban. A társasház olyan környéken van, ahol a tulajdonosok többsége anyagilag jó helyzetben van. De Budapesten, ma és Magyarországon, tehát ahol azért nem mindenki multimilliomos. A lakások többsége két nem szegény tulajdonos nevén van, akik azokat kiadják. Van néhány szegény nyugdíjas lakó, aki azért a költségeit rendesen fizeti. Történt, hogy a közgyűlésen a tulajdoni jányad szerinti többség - 2 db tulajdonos, de ugye sok lakás - megszavazta a sokadik nem olcsó változtatást, lépcsőház, homlokzat rendbehozatalát, amit a kisebbségben lévő tulajdonos szomorúan fogadtak. Egyébként számszerűen többen voltak. A közgyűlés határozata x napon belül bíróságon megtámadható. Meg is történt. Megszületett az ítélet, amely szerint a közgyűlés határozata jogszerű, mert a kisebbség akarata nem akadályozhatja a többség szándékát, ez volt az indoklás. Az egyik szegény lakó rokona egyébként nagytudású hivatalos közös képviselő sok más házban, és az itéletet letaglózva mesélte, tehát elképzelhetőnek tartom, hogy esetetedben sem lehet egykönnyen 'keresztbe feküdni'.
Adott egy társasház aki el akarja adni a tetőteret, most éppen a szándéknyilatkozat begyűjtés van soron. Egy azaz egy ajánlat volt, az illető be is mutatkozott a közgyűlésen (mese).
A vételi ár meg lett határozva, de az hogy mit is fog ezért a pénzért végezni az sehol nincs lefektetve, persze el lett mondva hogy lesz lift, meg fest meg homlokzatot javít meg minden. Viszont egy db költségvetést nem láttunk.
Az alapító okiratot és adásvételi szerződést már készítik (szb, kk zsebben, akik vezetik a népet a ház olyan birka forma többségben).
Szerintetek hogyan tud ilyen esetben egy kisebbségi tulajdonos keresztbe feküdni eredményesen?
Akkor szurka kérdések jönnek a lemondani akaró kk oldaláról :)
Tegyük fel le akarok mondani és eleget is teszek a közgyűlés összehívásának, de nem jelenik meg rajta senki akkor most nem tudok lemondani? Mert a 0/10.000-ed részvételét mégsem lehet közgyűlésnek nevezni, és ha annak nevezem is nem tudnak szavazni. Pedig minden tulajdonost értesítettem a napirendről (hogy lemondok), és mégsem vagyok lemondva? Nem nonszensz ez? Sarkítottam, de gondolom érted mire akarok kilyukadni.
Tegyük fel megjelennek rajta, de nem választanak embert arra hogy átvegye a papírokat (szb mondjuk nincs). Mit csinálok a társasház irataival? Ki fogja átvenni a bankszámlát, pénztárat? (mondjuk ezek függetlenek a lemondás mikéntjétől) Amíg nincs másik célpont amit be lehet jegyezni addig egy bank sem fog foglalkozni azzal hogy nekem már ne küldje a papírokat, az apehnél ki tudok jelentkezni, de pl más szolgáltatók szintén prüszkölnek majd hogy kinek küldjék a számlákat. Ez is egy érdekes hiányosság.
Engem is megnyugtattál, régebben keresgéltem és akkor nyugvópontra jutott bennem a dolog hogy amíg nincs jövedelme, adó vagy járulékfizetési kötelezettsége addig nem kell ugrálni. Csak régen volt és ezt elfelejtettem, nem nagyon találkozom adószám nélküli házakkal ;)
Továbbra sem értek egyet a nézeteddel. Azzal, hogy a közös képviselő valamennyi tulajdonost levélben, vagy faliújságra kifüggesztett nyilatkozatban értesíti a lemondásáról, nem magát a Társasházat, nem a tulajdonosok közösségét értesítette. Hiába értenek vagy nem értenek egyet az egyes tulajdonosok a lemondásával, nem a megfelelő szervvel közölte a szándékát, ezért véleményem szerint a jogviszony megszűntetéséhez szükséges legfontosabb lépést nem tette meg.
Köszönöm a választ. + még elolvastam Hangadóra által csatolt leírásokat. Így én nagyon könnyen megyőztem magam, hogy ne akarjam bonyolítani azt, amit nem kell feltétlenül. Hiszen ugyan igaz vegyesen, de van megbízási és vállalkozási szerződésünk is (szerintem nagyon sokan nincsenek azzal tisztában mit mikor hogyan kell elnevezni, mint ahogy mi sem ) a felsorolt tevékenységekre, de azok mindegyikét vagy bt. vagy kft. vagy egyéni vállalkozóként, számla ellenében látják el az érintettek.
Hogyan tudjuk eldönteni, hogy mi a teendő, ha egy közös képviselő szeretne lemondani? A közös képviselő felmentése - mindegy, hogy a társasház szeretne megválni a közös képviselőtől, vagy a képviselő a társasháztól, okot sem minősít a törvény -, a közgyűlés döntési jogkörébe tartozik: 28. § A közgyűlés határoz: b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
Szerintem nem a közös képviselő felmentése van korlátozva a közgyűlés idejére. A közös képviselő felmentése olyan kérdéskör, amihez szükséges a közgyűlés összehívása. 35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani.
Normális esetben 33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze.
Az SZVB vagy a tulajdonosok által összehívott közgyűlés, mint írtad, körülményes. A törvény által biztosított jog (kényszermegoldás) arra az esetre vonatkozik (ahogy ezt is írtad), amikor a közös képviselő a kötelezettségét nem teljesíti.
Kiemeltem hol hibás a gondolatmeneted. A közös képviselő felmentése témakör nem arra vonatkozik amit te értelmezel.
Ez magyarra lefordítva a következőt jelenti: A társasház és a kk között fennálló jogviszonyt a társasház oldaláról a csak és kizárólag a közgyűlés jogosult felmondani.
Azaz nem mondhatja a közgyűlésen kívül még a tulajdonosok 80%-a sem hogy felmondunk a közös képviselőnek. Az szb sem mondhat fel a közös képviselőnek, ha olyan okot tud mondani akkor azt a közgyűlés elé tárhatja és ott a tulajdonosok eldöntik hogy menesztik vagy sem.
Ez a passzus tehát azt szabályozza hogy a társasház oldaláról csak a közgyűlés bonthat szerződést (jogviszonyt). Ellenkező oldalról (egyéb jogszabályok szerint) a közös képviseletet ellátó cégformájától függően vagy maga a kk mondhatja fel a jogviszonyt (szerződést), amit ugye akár egy egyszerű levélben tudomására hozhat a társasháznak (hirdetőtáblán, postázva, szb-nek bejelentve, stb).
Törvényi oldalról a kk-nak a lemondását nem kell közgyűlésen megtennie, a közgűlést kk hiányában az szb vagy a tulajdonosok 10%-a által kijelölt személy összehívhatja (felszólítják a nincs kk-t, majd miután az nem intézkedett megteszik maguk).
Tudok olyan házról aminek a kk-je lemondott, ügyvitelt viszi tovább, de kk hiányában a társasház ellen nem tud a bentlakó tulajdonos peres eljárást kezdeményezni, mivel a bíróság visszadobja a beadványait. Ezek alapján is azt tudom mondani hogy képviselet nélküli, jogi személyiség nélküli társaság a legjobb buli :)))
