Mindenek előtt Eke alábbi soraira szeretnék reagálni :
"Nézzük mit írsz utána."Továbbá a követ nem leakasztották a bárkáról, hanem az szépen letette amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték"
tehát akkor a krapekok tartották a kavics súlyát, és hipp vezényszóra elengedték. Most nem tudom viccelsz e, vagy komolyan írod? Mert akkor ha ez enniyre könnyed akkor minek is az a bárka? odahúzzák kötélen, a súrlódást a "bárkán" kívűl más módszerekkel is le lehet küzdeni...
egyenlôre ennyi :-( "
Csak a második olvasásatra esett le a tantusz, és rá kellett jönnöm, hogy Eke ebben az esetben rendkívül logikusan gondolkodott. ( a maga módján persze @;-) )
Amit írtam, az eléggé félre érthető ! Igen, félre érthető, de csak és kizárólag azok számára akik nem olvasták a könyvet és teljesen homály nekik Sörös István elméle. A gond csak az, hogy Eke saját állítása szerint elolvasta a művet és meg is értette. Akkor, hogy is van ez ? Esküszöm veszem a fáradtságot és kigyűjtöm Eke hozzászólásait majd a konkrét válaszokat ezekre a könyvből amit állítólag elolvasott és akkor látható lesz mit értek "Eke szövegértési problémáján". Mivel nem célom nyílvánosan leégetni senkit ezért csak azoknak küldöm majd el akik e-mailben kérik tőlem. Sír a szívem, de ez van @:-)
Most mégis leírom külön Ekének, hogy hogyan tette le a hajó a követ.
- A kő ugyebár a hajó orrán található rögzítő szerkezethez van erősítve és csüng. Ha az emberek elölre mennek a hajó fedélzetén akkor a hajó billen elölre és a kő egyszer csak eléri a medence fenekét. Ha az emberek még előrrébb mennek akkor a hajó orra tovább süllyed, míg a kö már nem mozog mivel alulról meg van támasztva. Ezáltal a kő és a hajó orra közelítenek egymáshoz így a kötél meglazul és ekkor minden további nélkül le lehet akasztani a kötelet a feszítő szerkezetről anélkül, hogy ez hatással lenne a hajón tartózkodókra. Ugye ? Amikor azt írtam, hogy "elengedik a kötelet akkor nem a hajón sétálókra gondoltam természetesen, hanem a rögzítést felügyelő munkásokra akik szintén nem a markukban tartották a kötelet, hanem a feszítő szerkezethez volt rögzítve.A kö megkötésével és leoldásával a könyv a 83 oldalon foglalkozik és megmagyaráz mindent amin itt páran ( bélla, totall-brutal ) évelődtek. Sajnos Ők csak azt tudják elképzelni, hogy alulról volt a kötél átvetve ( Ej-ej ) és egy oldalsó szorító kötést elképzelése szellemi magasugrás számukra. Szerencsére van olyan ember akinek nem. ( értsd: Sörös István )
Bónuszként azt is elárulom, hogy miként jöhettek rá a bólogatásos módszerrel való emelésre egyiptomi elődeink. Több mint valószínű, hogy úgyan úgy ahogy a velencei gondolások (!!!) Velencében ugyanis a mai napig látható amint az egyik gondolából ezzel a bólogatós módszerrel pakolnak ki a partra nehéz terheket egy másik gondolával. Lelki szemeinkkel pedig
Egyébként én is szeretnék kérdezni valamit "kedves" Eke. Az alábbi idézet Kákosy László, Ré fiai című könyvének 84. oldalárol való és a Sörös féle könyv is taglalja a 46. oldalon. Kákosi sorai a piramis építésén dolgozó munkások korabeli megnevezéseivel foglalkozik.
" A nagyobb munkásosztagok neve aperu, ez öt csoportból (zau) áll. Az építő munkássereg csoportokba való osztásánál a folyami szállítók szervezete szolgál mintául. Az öt zau megjelölése a hajó részeiből származik: hajóorr, far, bal oldal, jobb oldal, belső."
Nem furcsa, hogy a piramison dolgozó építő csoportok neve a napbárkán végzett feladatkörökhöz köthető ? Úgy mint:
Hajóorr = A feszítő szerkezetnél dolgozók
Far = Kormányos
Bal oldal , jobb oldal = evezősök
Belső = A súlyként sétáló muksik.
Khüm. Magyarázat ? (Csak azt ne írd, hogy szakrális okok miatt mert akkor mérgezett svábbogarat nyelek @:-))))
A Sörös-elmélet nyilvánvaló képtelenségét gyerekjáték bebizonyítani, úgyhogy néhány sorban megteszem.
Nézzük azt a szitut, amikor a két bárka egy félig kész piramis tetején, egy belső medence szélén billeg ide-oda, felemelve a köveket a pir. oldalán húzva. Namost: képzeld el, amint az egyik bárkában hátramennek az emberek, annak az orra felemelkedik, és meghúzza a követ. Igen ám, de a kő súlya a kötél által "meghúzza" a bárkát a medence pereme felé, hogy csakúgy koppan! De még ez sem lenne baj.
Csakhogy: ettől kezdve a képzeletbeli emelő alátámasztási pontja már nem a hajótest közepe, hanem a hajó elejének és a medence szélének fizikai kontaktpontja. Így az egész hajótest "erőkar" lesz, mig teherkarra nem marad szinte semmi... Ergo: a bárka hátuljának igen nagy mozgásával is csak néhány centimétert lehet emelni a kövön, nem beszélve az óriási oldalirányú instabilitásról. Hiszen ahhoz, hogy a bárka a kő emelési fázisában (a munkások hátramennek, a bárka hátulja lesüllyed) ne dőljön ki oldalirányba, a hátravonuló munkásoknak a bárka két oldalán egyforma súlyúaknak kell lenniük és tökéletesen egyszerre kell hátravonulniuk (súlyszimmetrikusan), ami nyilvánvaló képtelenség.
Hát ennyi
remélem nem értettem félre semmit és az én leírásom is érthető volt.
kedves Agyas doktor!
Ne kérj tôlem elnézést!
Olyan engem nem tud megsérteni aki a válasz helyett (példálódzás nélkül) a szövegértésemet kérdôjelezi meg, ahelyett pogy konkrétumok citálásával próbálna megfricskázni :-)
Ovis koromban sem foglalkoztam azokkal akik érvei itt értek végett: hüje vagy!
Tudod ez nem engem minôsít. Legalábbis ha érted a szöveget.
Szóval: akkor olvasd vissza a cuccokat amiket eddig megkérdeztünk és ne beszélj arányérzékrôl meg szövegértésben gyengélkedôkrôl.
Azonban azért abban egyet értünk, hogy ne mindig csak az elmélet gyengéit neézzük, hanem az eredményeit is. Azok is éppen eléggé elszomorítóak.
Ha érted...
akkor onnan hogy:
"Eke kérdéseidre ( amik komolyan megkérdőjelezték, hogy
nyitott szemmel olvasta volna a könyvet - dr.brain ), csak szerzői okok miatt nem teszi. "
kiváncsian várom :-)
Hát azt már előre látom, hogy nem sokat fogok itt vitatkozni, de azért mégegyszer bővebben:
Nem vettem meg még a könyvet, és úgyérzem egyre inkább nem is fogom, mert NEM érzem, hogy meg kellene vennem!
Ha csak 1000 - 1500 -Ft. körül volna, akkor persze lehet hogy zokszó nélkül megvenném, ám de nekem nincsen ennyi pénzem 1 db. könyvre. Meg aztán igen erősen szkeptikus vagyok főleg, ha olyan jellegű tulzásokat veszek észre, mint pld. itt a csodálatos szépségű színes rajzok. Egy uttörő jellegű könyvben inkább éreztem volna szükségét a költségcsökkentés jegyében egyszerű fekete-fehér műszaki rajzoknak.
Ráadásul a nem műszaki egyiptológusok úgyis kikérik egy műszaki ember véleményét, vagyis nekik a színes képek nem jelentenek semmit.
Amit viszont ezek szerint elért a szerző, az az, hogy a könyv olvasásából kizárt a fogyasztói áron keresztül egy népes olvasói réteget.
Az ember egyébként azt hinné, hogy egy feltalálónak az az érdeke, hogy az elméletét minél többen ismerjék meg, hogy azt a lehető legszélesebb körben a SAJÁT nevéhez kösse.
namármost ez lásd a fentek okán már első körben nem így van.
Na de elmentem a valahová belinkelt veboldalra, és hát ott aztán lényeges dolgot (az elméletről) nem igen találtam, leszámítva az esetleges azonnali kedvezménnyel való megrendelési lehetőséget.
Hát mit mondjak akkor erre, azon kívül, hogy ez igy nekem nem igen kóser.
Ezért tehát jogosnak érzem a szokványosnál is nagyobb óvatosságom, a könyv megvásárlásának témakörében.
Azt írod Redhutnak, hogy a festett hajókon díszítések vannak a napbárkán, meg nincsenek díszítések.
Hát erre csak annyit mondanék, hogy a festett hajókon istenek is voltak festve, de a napbárkán
1 db Isten se volt amikor megtalálták nem?
Ennyi.
A napbárka statikájával kapcsoltban továbbra is állítom, hogy annál bizonytalanabb oldalirányba, minnél nagyobbak a kötési magasságok a víztükörhöz viszonyítva! (Úgy a húzó, mint a vonó)
Ezzel lehet vitatkozni, de felém csak akkor érdemes, ha számokat írsz melléjük.
Továbbá:
Emlegetsz itt nekem 2, 3 tonnás kövecskéket.
Na de mi van a nagyobbakkal, azok hogyan mentek fel?????
Mondjuk az néhány tucat 20 - 50 tonnás gránit, vagy az a pár akár 100 tonnás ami azért fönt van, pld galéria. Ráadásul a nagyobb magasságokban a kövek mérete, nyilvánvaló stabilitási okoknál fogva már 5 tonna feletti!
Egyébként pedig tudod mit?
Csak a králykamra körüli cuccosokat, teherhordókat mond meg, hogyan vitték fel a hajós módszerrel? (kifordulás nélkül) Vagy bárhogyan.
bye
Total
Köszönöm a választ dr Brain, de máris egy újabb részletre kérdeznék rá. Ha a Kheopsz piramis mellett talált bárkamodellek teherhajók akarnak lenni, akkor mit keresnek rajta a bárkaszentélyek? Hiszen ez csak akadályozta az előre-hátra rohangáló élősúlyokat. Nézd meg a képet, és gondolkodj el rajta!
Talán egy kicsit erősen fogalmaztam az előző hozzászólásomban személyeddel kapcsolatban amiért elnézést kérek. Mivel ebben a topicban sokan nem is ismerik Sörös elméletét most lehet hogy csúnyán néznek rám, de aki elolvasta és ( megértette !!! ) a könyvet az tudja miről beszélek. Utalnék itt Kiranra aki belátásom szerint itt a legjobban felfogta a dolgot és aki egy korai hozzászólásában megemlítette, hogy tudna válaszolni Eke kérdéseidre ( amik komolyan megkérdőjelezték, hogy nyitott szemmel olvasta volna a könyvet - dr.brain ), csak szerzői okok miatt nem teszi.
Tehát bárki aki meg akar kiabálni durva szavaimért és még nem ismeri teljes mélységében az elméletet azt arra kérem fontolja meg, nehogy később vissza kelljen vonnia szavait.
Egyébként a könyvről és az áráról. Nem hiszem, hogy egy elméletet ( ami szellemi termék ) minősítene fizikai megjelenése. Nem is értem, hogy ez hogy merült fel több helyen a topicban. Nem mondom, hogy az összeg nem húzós, de ha meglátom valamely kedvenc szerzőm bármely művét borsos áron publikálva akkor nem mondom azt, hogy fújj ez az egész baromság, mert drága. Látni kell, hogy a könyv egy termék aminek az árát a kiadó határozza meg. A szerző csak jogdíjat kap utánna és slussz. Mi köze van ennek az elmélethez ?
- Abba, hogy az egyiptomiak mit ábrázoltak és mit nem inkább ne menjünk bele. Ugyan is a rámpás módszernek sincs ábrázolása tudomásom szerint. Brühüm. ( Persze arról az ábrázolt görgős szoborvontató mutatványról én is tudok, de ez teljesen más tészta, mert az alaphelyzete a dolognak teljesen más.)
Egyébként látszik a hozzászólásaidból, hogy nem ismered az elméletet. Ez nem baj persze, de ne várd el tőlem, hogy leírjam neked a könyv tartalmát, mert sajna erre nincs időm. ( Vállalkozóként meg kell dolgoznom a betevőért @:-( ) De esetleg valaki mást rávehetsz a dologra. ( Az Ekét azért ne kérdezd meg mert szövegértési gondok fordulnak elő nálla ) Biztos vagyok benne, hogy a meglepetésed nem lesz pici és kérdéseid kicsit több kompetenciát fognak sugározni.
Kedves Redhut !
- Egy pillanatig nem vonom kétségbe, hogy a ábrázolnak bárkákat, napbárkákat, stb. szakrális jelleggel. Furcsa lenne, ha nem. Persze ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a bárkák hordoznak általában díszítést !!!!!!
Főleg a hajókra igaz, hogy nem csak vallási célokra használták őket mégha voltak is így ábrázolva. Ugye ? Sőt valójában először hétköznapi célra fejlesztették ki őket és csak utánna ment át a vallási "szférába ". Ezért ezek a festmények nem bizonyítják, hogy a bárka csak szakrális jeleggel működött volna !!!!!
Kedves Total-brutal !
Én már az élődő vigyoron rég túl vagyok.
Légyszi Te is ismerd meg az elméletet mielőtt teljesen belehergeled magad. ( Valószínüleg nem fogsz " huzigáló mókusokról" irogatni, mert fogalmam sincs ezt honnan szeded. De, tényleg . Ilyet csak azok írnak akik pár morzsát felcsiptek a dologból, de úgy általában még homály az egész.
Az alábbi sorokra azonban reagálnom kell:
"Egyszerüsítve a hajós modellt úgykell elképzelni, minta a libikókát, csak itt még ráadásként az erő és teherkarok ívalakúak. Az ív felfekvési pontja viszont NINCSEN rögzítve! ... és ez itt a hiba.
Müködés közben ugyanis oldalrabillen, ha nincsen mindkét oldalra kitámasztva!
Stimt?
Ha nem hiszed el, hogy így van, csinálj egy kicsi lavóros modelt, és próbáld ki, állva marad e?"
Ez így teljesen igaz ! De, ha veszed a fáratságot és megvizgálod a napbákát fényképekről akkor rá fogsz jönni pár dologra. Ne felejtsük el, hogy egy 44 m hosszú 21 (!!!!!) tonnás munstrum hajóról van szó amely indokolatlanul széles és lapos fenékszerkezettel rendelkezik. Tudod mekkora egy ilyen nagy hajóhoz egy 2-3 tonnás kövecske ? Ha vizuális típus vagy és jó az arányérzéked akkor most már látod a dolgot, hogy miért nem borul fel a hajó.
Így van! Mi még mindíg nem vagyunk benne biztosak! Pedig ez már véresen komoly!
Itt van a szakembere:
http://www.ucs.louisiana.edu/~jjm9638/matese.html
Az egyiptomi építészet annyira nincsen learchiválva, hogy az már felettébb gyanús.
Csak mintegy 1000 évvel késöbbi időpontról van olyan ábrázolás, ahol mindeféle álvány, és létraféleségekkel felállítanak egy nagyob oszlopocskát valamelyik templomnál.
Szerintem folyamatosan széngyellték, hogy ez az ősöknek valahogy jobban ment.
szerényebben mert egy pohár bor után tompul az "agya" :-))
igazából az is érdekelne, hogy az egyiptomiaka balatoni vitorlázásaik során jttek rá a bárka ilyetén emelô hatására? mert tudomásom szerint eddig senki sehol nem mutatott még ábrázolást sem az esetleges egyiptomi horgonyokról, nemhogy horgony sincsa kairói múzeumban (emlékeim szerint) ugyanis az "aklapmű"-bôl kiderül, hogy ez a minimum Zseniális ötlet innen van a neves vitorlás szerzônek!
Tehát ez a kérdés is nagyióon teccik, hogy szedték le a kötelet a kövekrôl, bár tudom hogy itt olyan mechnizmust használtak ami annyira triviális hogy az igen "bonyolult úszodaru" mellé már nem tették el. Nyilván ez egy olyan mechanika ami korszerű fémekbôl készül, és a tömb súly azárja össze :-)))
Eke
doktoragy törd a buksit nehogy bevalld hogy kidobott pénz volt a knyv ára
:-D
Üdv mindenkinek !
"- Ha a napbárka szakrális funkciókkal bírt, mint ahogy azt sokan állítják, akkor miért
nincs rajta egy gramm díszítő festék sem ?"
Ez aránylag egyszerű feladat.
ugye ie. 2700 körül vagyunk?
A hajót bármikor feldiszítették az alkalomnak megfelelően, díszes gyékényekkel, meg mindenféle kincsekkel. Ünnep után leszedték.
Többféle diszítést kellett használni a különféle ünnepekhez.
Hajójuk pedig nem volt korlátlanul, mint ahogy a hajóépítéshez megfelelő fa sem ált helyben rendelkezésre.
"Mélységesen meglep továbbá, hogy valaki felveti azt az "ötletet", hogy a hajódarú működéséhez nem is kellett víz .."
Hát szerinten sem.
Agyag és víz ami kellett és a masszán éppúgy csúszik a szán, mint siklik a vízen egy hajó.
VISZONT ezt írod!
"... amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték. Ennyi. "
Hát ne is haragudj, de nem könnyű itt elnyomni az éledő vigyoromat.
Nézd meg oldalról ezt a vontatós szituációt.
Ha úgy történt ahogy írod akkor a hajó úgy vágja oldalra magát, mint a pinty! Hiszen gyakorlatilag be van rugózva a feszített kötél és víz közé!
:))
A huzigáló mókusok meg a túloldalon úgy potyogtak volna le ahogy kell.
Egyszerüsítve a hajós modellt úgykell elképzelni, minta a libikókát, csak itt még ráadásként az erő és teherkarok ívalakúak. Az ív felfekvési pontja viszont NINCSEN rögzítve! ... és ez itt a hiba.
Müködés közben ugyanis oldalrabillen, ha nincsen mindkét oldalra kitámasztva!
Stimt?
Ha nem hiszed el, hogy így van, csinálj egy kicsi lavóros modelt, és próbáld ki, állva marad e?
Márpedig el kell fogadnod az "iszonyú mennyiséget", mert szinte kivétel nélkül minden sírban ábrázolták a bárkát mint napbárkát.
Ami azt jelenti, hogy a napisten éjszakai útjához szükséges "kellék"-ként ábrázolták. Aztán ott volt még a mocsári vadászat-kép; aztán a szed-ünnepen körbehordozott szent bárka (pl. luxori templom), de sehol egy emelő...
mlékeim szerint az eredeti környezetben nem azt állították a kérdezôk amit nekik tulajdonítasz:"Mélységesen meglep továbbá, hogy valaki felveti azt az "ötletet", hogy a hajódarú
működéséhez nem is kellett víz, mert szárazon is tudott volna bólogatni. :-o
Talán tényleg elbólogatott volna egy párat, mert lapos volt az alja, de víz nélkül
hogyan tudta volna arrébb vinni a követ és hogyan lehetett volna vele precizen beilleszteni azt a
helyére. "
hanem azt, hogy az emelôt mint olyat (mert a "bárka" működése szerint emelô) működött volna minden fakszni nélkül szárazon is, enyit és nem többet.
hogy hogyan vitték volna arébb a követ, hát ez az, de erre kellett lenni több bárkamentes módszernek is, legalábbis a világban fellelhetô számos nagyobbacska kavics erre bizonyíték, a húsvét szigettôl az azték maja kultúráig számos helyen. tehát csak a tiszta logika is elég, hogy mint egyetlen lehetséges piramiséptô módszerként a bárka ne legyen "elégséges"!
Nézzük mit írsz utána."Továbbá a követ nem leakasztották a bárkáról, hanem az szépen letette amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték"
tehát akkor a krapekok tartották a kavics súlyát, és hipp vezényszóra elengedték. Most nem tudom viccelsz e, vagy komolyan írod? Mert akkor ha ez enniyre könnyed akkor minek is az a bárka? odahúzzák kötélen, a súrlódást a "bárkán" kívűl más módszerekkel is le lehet küzdeni...
egyenlôre ennyi :-(
Persze, hogy nem voltak hülyék. De a papok irányították a valláson keresztül a népet, mint nálunk a középkorban.
Az egyiptomban látható templomok mindegyikében kultikus szerepe van a bárkának. Persze, mint munkaeszközt is ábrázolják, mint a halászat munkaeszközeit, de a kultikus ábrázolások a gyakoribbak, és szemléletesebbek. Ezek a templomok a mai formájukat a Ptolemaiosz korban kapták ugyan, de mind régebbi templomra épült. Ezért az ábrázolások hitelességét, és ezen keresztül a bárkák szerepét elég meg nem támasztott dolog cáfolni.
És még mindig lóg a kérdésem: Ha valóban bárkákkal hintáztatták a köveket, a mindenkori építési magasságba hogyan tették föl őket?
Tényleg egyszerűbb lett volna csupán lerajzolni a dolgot, de kisebb piramis építeni is egyszerűbb lett volna építeni, stb, stb.
Mellesleg szerintem konkrétabb és egyértelműbb gépleírás nem létezik annál amikor magát a gépet látod. Nem ? Ez elég logikus és világos gondolkodás volt az egyiptomiak részéről.
Továbbá nem tudom melyik tartósabb a papír vagy a fa ?
Azt kellene mindenkinek szem előtt tartani, hogy az egyiptomiak nem voltak hülyék. Nem voltak félidióták akiknek a napjait valamifajta vallásos révület és félelem igazgatta és minden józan észt nélülöző tevékenységekkel mulattaták az időt. Nagyon is józan gondolkodásuk volt és hétköznapi életük. Csak mi "civilizált" emberek hisszük, hogy mindent a vallásnak vetettek alá. OK. Volt vallás és fontos szerepe volt !!! Miért ? Mert szolgálta a közösség túlélését. Szabályrendszerek, hiedelmek, szokások gyüjteménye volt a vallás, de nem szürkehályog a szemükön.
Bocs ! Egy kicsit indulatos lettem, de ez a gyengém.
Még válaszolok egy másik kérdésre amire az előbb nem tértem ki.
A kis hajók nem hiszem, hogy olyan fontos értéket képviseltek, hogy el kellett volna rejteni őket. Azért annyira nem voltak feledékenyek ezek az egyiptomi fószerok, hogy az egyszerű hétköznapi bárkák "receptjét" 5 év alatt elfelejtsék amikor mindennapi használati tárgynak számítottak !
A hajó vallásos mivoltát bizonyítandó „iszonyú mennyiségű hieroglif írást, halotti szöveget, fohászt,” említesz. Tudsz ebből idézni a forrás feltüntetésével. Nem kötözködésként írom, csak nem tartom túl tudományos mennyiségnek az „iszonyú mennyiséget” @:-)
Nézzük azt a feltevést, hogy a bárka modellként, amolyan "terv-dokumentációként" szolgált. Ebben az esetben nincs semmi gond azzal, hogy ott maradt. Miért ? Ha valakinek van egy komoly, rendkívül aprólékosan tervezett, mesterien kivitelezett szerkezete amit már letesztelt munka közben, akkor valószínűleg a szeretné azt dokumentálni a jövő számára. Erre rendkívül jó módszer ha egy párat elrejt belőle olyan helyre ahonnan nehéz ellopikálni. Ez amolyan biztonsági mentés :-)))) Vagy nevezhetjük fekete doboznak is. ;-) Vagy üzenetnek a jövő számára, hogy hogyan épült a piramis. Egy ilyen cuccos nem rángat ki az ember a helyéről 5 évente, főleg nem ha van még egy pár ( jó pár ) a tarsolyában.
Mellesleg ebben az esetben a kiszáradásnak meg ilyesmiknek nincs jelentősége. Meg vegyük azt is hozzá, hogy a mai napig sincs azért olyan rossz állapotban ez a hajók, hogy ilyen miatt aggódniuk kellett volna.
Az egyiptomi templomok ábrázolásain a hajó bizony nem munkagépként szerepel...
Egyébként nagyon látványos, ahogy a bárkával a köveket a helyükre illesztgetik. De azokat a köveket csak föl kellett játszani valahogy a bárka szintjére, hogy ott az dolgozhasson, nem? És ez az épülő piramis külső oldalán kellett, hogy történjék.
Az "egyszerű" munkagép azért erős kifejezés egy 44 m-es monstrumra. Igaz ugyan, hogy a fa elég nagy kincs volt, de nagy balgaság lett volna egy rengeteg munkával felépített munkagépet zétszedni, főleg akkor amikor még törhették a fejüket további felhasználáson. Az értékét mutatja a hajónak az, hogy milyen gondosan elrakták. Mellesleg ha szakrális lett volna akkor legalább abba a nyomorult hajóárokba tehettek volna mellé valami kis cuccost.
Lehetséges, hogy a piramis építések utáni időkben jött el a csicsázás fénykora, de visszamenőleg, meglévő tárgyakat is kicsicsázhattak volna. (Persze csak ha szakrálisan vagy bármilyen más okból erre szükség lett volna.)
Kicsit még a hajón lévő kopásnyomokról. Eleve a kötél a cserélhető orr-részen volt rögzítve. Majd hülyék lettek volna egy ütött kopott orr-részt elrakni a hajóárokba, hogy amikor előveszik egy újabb munkákhoz akkor a lecserélésével kezdjék a
melót.) Másrészről egy előadáson halottam, hogy volt egy szerkezet (nem megyek bele a észletezésbe ) ami a kötél gyors rögzítését tette lehetővé és ne gondoljuk azt, hogy átkötötték azt a hajó orrán.
Ha egyszerű munkagép volt, akkor miért hagyták ott? Egyiptomban a fa elég nagy kincs volt, annyi fát biztos hogy tudtak volna még hasznosítani.
És a díszítés miért hiányzik? Milyen díszítés van a piramisokon? Az önfeledt csicsázás csak későbbi korokban vált általánossá.
Egy Kérdésem lenne a szakrális vonal képviselőihez.
- Ha a napbárka szakrális funkciókkal bírt, mint ahogy azt sokan állítják, akkor miért
nincs rajta egy gramm díszítő festék sem ? Mai napig látható, hogy
az ókori egyiptomi csókák még a hétköznapi dolgokat is díszítéssel látták el. Akkor, hogyan
felejtkezhettek meg egy ilyen fontos "szakrális" tárgyról ? Talán, mert tényleg csak egy
mezei munkagép volt, nem ?
Mélységesen meglep továbbá, hogy valaki felveti azt az "ötletet", hogy a hajódarú
működéséhez nem is kellett víz, mert szárazon is tudott volna bólogatni. :-o
Talán tényleg elbólogatott volna egy párat, mert lapos volt az alja, de víz nélkül
hogyan tudta volna arrébb vinni a követ és hogyan lehetett volna vele precizen beilleszteni azt a
helyére. Továbbá a követ nem leakasztották a bárkáról, hanem az szépen letette amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték. Ennyi.
Dr. Brain
A következő levelemben adok egy magyarázatot arra a felvetésre, hogy miért nem látható
kopásnyom a bárkán. Elég egyszerű !
Teljesen világos, mert én is valami ilyesmire gondoltam. Azonban akkor minden második soron élesen látszania kéne a kopásnak, mintegy "ösvényt" mutatva, hogy hol is cipelték a sokezer követ fölfele. Bár lehet, hogy ez már szőrszálhasogatás, de soxor a lényeg a részletekben rejtőzik. Mint pl. a hajós módszer/kövek lepakolása.
