szerintem ilyen formában a kondikazi használata ésszerűtlen... kevesebb az energiával tudnál befűteni víz/víz alapon mint viz/levegő... szvsz... ezért nem vittem én se kört a kazitól, hanem inkább vettem egy kalorifet és azt tettem bele, igy legalább van egy alternatív lehetőségem ha nincs gáz...
1. Beltérben lesz. A bejövő ág a rekuperátor után hidegebb vagy azonos hőmérsékletű lenne, mint a belső hőmérséklet, itt a szigetelés hiánya még segítené is télen a felmelegítést. Nekem csak a rekuperátor utáni kifúvó ág tűnik szigetelendőnek (hogy ne hűtsön vissza). Meg talán a bejövő, hogy a rekuperátor hatásfoka ne csökkenjen.
3. Fojtani nem kell, csak akkor az áramlási sebességek nem lesznek azonosak a különböző hosszak miatt. Persze nem kell minden légtérhez egyforma sebesség, de a kettő nem mindig egyezik (pl. a nappali van a legmesszebb, és annak a légtere a legnagyobb).
4. A HMV kondenzációs kazánból jönne. Így fűtés nélkül is lehetne egy kis fűtésrásegítés, és egész évben tud működni.
6. A kifúvó miért lényeges? A pára miatt?
Még egy kérdés:
A szenzorok kábeleit vezethetem a légcsöveken belül, vagy érdemesebb kívűl vezetni? A falban nem mindegy.
1., kérdés, hogy hol lesz a szellőztető géped? Ha a beltérben, akkor a visszaszívotton kívül mindegyiket. 2., igen, mivel nem a falat, hanem a teret szeretnéd hűteni/fűteni 3., legjobb, ha nem kell fojtani egyik ágon sem. de legkönnyebb az anemosztáton, ha olyan tipus. 4., honnan lesz a HMV-d? jó ötlet azt kihűteni? 5.,a kinti abszolút értékben kis páratartalmú levegő felmelegítve relative is kis páratartalmú lesz. a papírhőcserélőkön némi nedvesség is átjut. 6., a kifúvó is lényeges:). olyan helyre érdemes rakni a beszívót, ahonnan tiszta levegőt kapsz (nem a garázs, vagy a csatorna kiszellőző, vagy a kémény közelébe) és ahol csapóeső, vagy uralkodó szélirány sem kellemetlenkedik. 7., általában elég, ha Sonodec csövet használsz
ez sem igaz. hanem: a levegő különböző hőmérsékleti állapotaihoz, különböző vízgőz telítési állapotok tartoznak. a hidegebb levegő kevesebb párát képes magában tartani. (lásd: lehelet 13°C alatt "gőzölög") amikor a hidegebb levegővel a lakásba érkező pára képezi az adott levegő össz nedvességét, akkor az a közben felmelegedő levegőnek már arányaiban sokkal kevesebb, mint kint volt. De nem a hőtágulás miatt.
Szoktak olyat is, hogy ha sípol, hogy az ajtó keret és az ajtólap találkozását kicsit lecsapják. Praktikusan a felső élen, hogy a mázolás, vagy a funér hiánya ne legyen zavaró :)
"Bejön a kinti X relatív páratartalmú levegő, felmelegszik, és X-Y lesz belőle, vagyis az abszolút páratartalma nem változik, de a relatív lecsökken."
Ez biztos igaz. De valahol olvastam egy másik fizikai érdekességet is evvel kapcsolatban ami nem tudom mennyire helytálló. Ha hideg levegő bejön x páratartalommal, felmelegszik térfogata annyira megnő, hogy például 1 köbméterből lesz 2 köbméter és így mindjárt a fele lesz a páratartalom. Nem tudom ez így mennyire igaz?
Te kiccsávó, nem azt állítottad magadról a múltkor a kocsmában a 6. sör után, h valami Műegyetemet végeztél vagy mit? És hogy volt valami szigorlatod, "Hő- vagy Áramlástan" néven vagy mi?
"5. A rekuperátor (a nem cellulóz hőcserélős) miért szárítja ki bent nagyon a levegőt? Elvileg kondenzáció a kifúvó ágban keletkezik, és a kinti páramennyiség pedig bejön."
Konkrétan a szellőztetés szárítja a levegőt. Bejön a kinti X relatív páratartalmú levegő, felmelegszik, és X-Y lesz belőle, vagyis az abszolút páratartalma nem változik, de a relatív lecsökken. Vagyis több pára megy ki, mint amennyi bejön.
Nem a szellőztető cső keresztmetszetét kellene átszámolni a rés területére? Ha pontosan egyezik, akkor ugyanakkora lesz a légáramlás, mint a cső végén, ha nagyobb, akkor kisebb.
Én is magam szeretném a felújítás alatt álló házunkban megcsinálni a hőcserélős szellőztetést. Földbeásott előtermosztálás nem lesz. A következő kérdések merültek fel:
1. A négy ki és befúvó ág közül melyiket és hol érdemes szigetelni?
2. Ha a falba vésném őket, akkor is érdemes szigetelni a csöveket?
3. A különböző méretű és így különböző légellenállású csőszakaszok kiegyenlítését
az anemosztátokkal vagy belső pillangószeleppekkel csináltátok?
4. A rekuperátor utáni ráfűtést kaloriferrel oldanám meg, mely a HMV tartály második
hőcserélőjéből venné a hőt, így kikapcsolt fűtés mellett is lehetne fűteni a levegőt. Ez
jó ötlet?
5. A rekuperátor (a nem cellulóz hőcserélős) miért szárítja ki bent nagyon a levegőt? Elvileg kondenzáció a kifúvó ágban keletkezik, és a kinti páramennyiség pedig bejön.
6. Hova érdemes tenni a beszívó nyílást a homlokzaton (fent, lent stb.)? A kifúvó kevésbé lényeges.
5-10 mm ahhoz kell, hogy be tud csukni az ajtót :)
nem bonyolult a matek. 2 fő a hálóban = 30m3/h, = 0,0083m3/s <2m/s sebesség a zaj miatt 0,004 m2 szabad felület, vagy nagyobb.. Ajtólap szélessége 0,75 m hézag magassága >= 0,0056m = 6mm.
Szokták egyébként a felső tok és a fal között is átvezetni a levegőt
A szellőztetőhöz szükséges légáramlás végett a fürdő és a háló ajtólapja alatt hagynánk egy kis rést. (Szellőzőbetétet nem szeretnék látni az ajtón, küszöb nem lesz.) A kérdésem, hogy szerintetek mekkora legyen ez a rés? 5-10mm? Az ajtólapok szélessége 90 cm. Nem akarok áramlástani számításokba bonyolódni, csak úgy saccra. :) Köszi!
Még nem tettem le arról az ötletről, hogy házilag megoldjam a cirkulációs ágát a szellőztetőnek. Azaz a ház legmelegebb pontjára, a tetőtérbi előtérbe, a mennyezet alá beteszek egy elszívó pontot, aminek csöve a gép szívó oldalára kerül bekötésre a kintről szívott friss levegővel egyben.
gyári komplett gép van 150ért is, a kínai "Holtop" gyártmány, itthon többen is árulják.
A Hoval és Helios-féle műanyag gégecsöves rendszer árai kb.: 50m hosszú 75ös cső kb. 70eFt, ebből a nagyobb helyiségekbe kettő is kellhet. Osztó- és gyűjtőszekrény kb. szintén annyi. Szal nemolcsó, bár a munka nagyon könnyű vele. A Spiro olcsóbb, de nehezebb vele dolgozni.
Köszi a választ. Nekem is hasonló, spiró csöves megoldás az elképzelésem. A spéci rendszerek (plugit, helios, hoval, stb.) drágábbnak tünnek, igaz a kivitelezésük ránézésre nem bonyolult. Árakat azért majd kérek ezektől is, de itt Szegeden találtam egy légtechnikás kereskedőt, aki műanyag és spiró csöves megoldást is tud ajánlani. Az ár lesz a döntő szempont. Hőcserélő tekintetében szintén ez a dilemmám. A gyári komplett gépek több százezer forintok. Te miben gondolkodol? Építesz egy hőcserélőt?
A PULSER-t korábban én is néztem, de tényleg felejtős, mert 45e-ért csak a teljes teljesítményt kapcsolgatja ki-be, igaz a szükséges teljesítménynek megfelelő arányban. A speckójában ez szerepel: Mûködés A szabályozó a teljes teljesítményt kapcsolgatja ki-be, (ON/OFF). A szabályozó idõarányos szabályozást használ, a OFF kikapcsolt és ON bekapcsolt idõtartam arányát az aktuális fûtési igény szerint változtatja. Pl. ON=30 mp és OFF=30 mp esetén a leadott teljesítmény 50% lesz. A ciklusidõ (a kikapcsolt és bekapcsolt idõ összege) rögzített, kb. 60 mp.
peterch: írtam neked mailt korábban, léci jelentkezz ha tudsz! Köszi!
Legolcsobban ugy oldod meg, ahogyan mar regebben is irtam. De lehet egy olyan is, hogy beiktatsz egy megfelelo diodat, igy mar felezted a teljesitmenyt , aztan egy fenyero szabalyzoval meg a megmaradt aktivfelszinuszt is tudod vezerelni, de a szobatermosztatot mindenhogyan kosd sorba. Igy mindig egy kicsit fole allitod a teljesitmenyt, hogy mindig a szobatermosztat avatkozzon be utolsonak.
Ejj, este van... fáradt vagyok és a teljesítményre nem gondoltam ....
Létezik 1500 és 2000W-os is , de nem tudom hol lehet beszerezni magyarországon ... Elnézést, nem akartalak férrevezetni. Én annó diszkrét elemekből magamnak építettem, és maga az elektronikus kapcsolóelem filléres tétel volt 16 amperre (3KW+).
már csak az a bibi, hogy ezek a fényerőszabályzók 3-4száz wattosak az én kaloriferem meg 1,2Kwattos... rgo nem fogja bírni egyik sem, ha csak nincs valami másfélKWos...
Illetve ugye ha ezt a távszabályzót használod, akkor nem fogod tudni épen mekkor teljesítménnyel megy a fűtésed... Hacsak nem vezetsz le egy kábelt arról akonektorról (párhuzamosan kötve a légfűtéssel) és teszel rá egy 25W-os izzót. Így látni fogod mekkora teljesítménnyel megy éppen a légfűtésed.
ez most fááááj, nagyon fááááj, de köszönöm szépen, akkor holnap veszek egy fényerőrőszabályzós kapcsolót.... illetve, van itthon az a távirányítós dugalj ami elvileg fényerőszabályzós.... esetleg az is jó lehet???
Nekem sima villamos utófűtés van a léghálózatban, energotrade.hu. 1.2kw. Egyébként az a legkevésbé sem számít hogy az elektromos utófűtő (a kalorifer ugye a vizes változat) pontosan milyen tipusu. Egy sima fűtőszűl van mindegyikben, hővédelemmel.
Ami termosztátot találtál, az egy sima padlófűtésvezérlő. Nekem pl ebből van 7db a lakásban: Devireg 550 . Ez ugyanazt tudja mint a tiéd, nekem 21Eft volt darabja. Szerintem megérte.
Tehát hogy érthető legyek a kézi teljesítmény vezérlés filléres tétel, a legkisebb fényerőszabályós csillárkapcsolóval meg tudod oldani. Ugyanakkor amit te szeretnél elektronikailag kétféle képpen lehet megoldani: 1. A fűtőszál max teljesítményen üzemel, de szakaszosan (akár percenként többször be-ki kapcsol). Ehhez jó lehet a linkelt vezérlők bármelyike. A belső léghömérséklet alapján folyamatosan fűt ene, de ezt a légcsatornába kötött érzékelő jele alapján megszaggatja ha a levegő túllépi a beállított maximumot. Az eredmény egy átlagában változó teljesítményfelvétel, és egy szerintem nem érzékelhető gyors ingadozás a befújt levegőben. 2. A fűtőszál elektronika által kontrollált módon folyamatosan változó teljesítménnyel üzemel. Az elektronika méri a fűtött (esetleg a beszívott) levegő hőmérsékletét és egy PID szabálzóval folyamatosan és fokozat mentesen állítja a teljesítményt.
Ha a pullzár a 2., akkor nagyszerű, de szerintem ennyit akkor sem ér meg. Az 1. megoldás hasonló lesz a gyakorlatban. Persze kérdés hogy a vezérlő és a csatorna hőérzékelő milyen gyorsan hajlandó ki-be kapcsolgatni a fűtőelemet.
Mindenesetre ebben az esetben is minden további nélkül sorba lehet kötni a csillárkapcsolót és limitálni a max teljesítményt :D
Szerencsére maximálisan nem úgy van, ahogy gondolod :D A légcsatornás villamos fűtés sima ohmikus terhelés, a csillárkapcsoló pedig egy triac-os fázishasító :D Azaz maximálisan szeretik egymást, és elhanyagolható a veszteség a szbályozáson. És teljesen fokozatmentes. A hőmérsékletérzékelésre igen, kell mérő és szabályozó, arra egy relét kötve és sorba a csillárkapcsolót semmi gondod nem lesz. Tehát mégyszer: a fűtőelem teljesítményét fokozatmentesen tudod állítani, minimális veszteséggel.
