Én sajnos nem vagyok tag, de esetenként támogatok egy állatvédelmi szervezetet (csak pár ezer ftra kell gondolni)
Nem tudok mit tanácsolni, felmentem az oldalukra, én is ezt az 5000ftos tagdijat lattam, lehet hogy nem valtozott nem tudom.
Sztem nincsenek a tagdijon kivul mas feltetelek, de lehet, hogy tevedek.
Mindenesetre aktiv elet sztem tavasztol indul be ott gondolom, bizonyara el lehet menni kedvezmenyesen oktatasokra, madarasztaborokba, turakra hasonszoruekkel. Nem tudom, hogy feletek van e tagszervezetük.
Sztem ha van lehetoseged belépni, érdemes, a kisfiatoknak is hátha lenne érdekes program.
Esetleg erdeklodj tőlük telefonon, vagy mailen?
Szval én inkompetens vok, de nagyon jo, hogy igy foglalkozol a madarakkal, tevőlegesen is.
Mi ültettünk most ősszel egy alma es egy cseresznyefát.
A nagy kortefank agara felkerult egy nagy faggyúgolyo a madaraknak ( ilyen allatbolti)
Sziasztok. Kérdezném, hogy érdemes-e a madártani egyesületbe belépni? Olvastam a bemutatkozásukat, ez kB ma is ugyanaz gondolom, de mivel 2013-as, az 5000 forintos éves tagság már változhatott. Azonkívül milyen feltételeknek kell megfelelni?
Sziasztok. Szóval felszereltem a konyhaablak elé a teljesen zárt odút, és ma reggeli közben jött a kismadár. Széncinege volt, jól látta a kisfiam. Ami érdekes volt, hogy körbeugrálta az odút, néhányszor be is ment rövid időre. Tök aranyos volt, kB. 1 méter volt köztünk, persze a függöny miatt nem láthatott. 🙂
Természetesen nem veszem biztosra, hogy odafészkelnek. Ennek az előtetőnek a másik végére tavaly ilyenkor tettem egy elöl félig nyitott odút, abban idén költöttek is rozsdafarkúak. Ez csak amolyan próba. Vagy-vagy... 🙂De azért köszi a tanácsokat!
Az, hogy ilyenkor az ablakpárkányon, -szárfán keresik az elbújt legyeket, bogarakat, az egyáltalán nem jelenti, hogy oda is fészkelnének... Rozsdafarkúra több esélyed lenne, de annak másféle odu kell.
De a lényeg, hogy a plexi oldalt is takard le, ne lásson be a konyhába, mert akkor biztos nem fog belefészkelni semmi. Csak akkor nézz bele ha már befészkeltek, de akkor is csak néha. Esetleg akkor lehet átlátszóvá tenni hosszabb időre, ha már javában megy az etetés, de csak amikor nincs nagy mozgás a konyhában.
Sziasztok. Van hátul a házunkhoz építve egy vasvázas előtető, ami egészen a hátrafelé néző konyhaablakig ér. Az utóbbi napokban párszor valami kismadár bejött egészen az ablakig, nem láttam pontosan mi lehetett, a kisfiam cinkének nézte. Ő többször látta. Ma csináltam egy olyan odút, aminek az ablak felé néző fala plexi, és majd felszerelem az ablak elé. Hátha jövő tavasszal szerencsém lesz.... 🙂
Már beszélgettünk múltkor érintőlegesen a galambászatról.
El szoktam nézegetni az egyik távolabbi szomszéd galambjait és arra gondolok, hogy szeretnének a papagájaink is kint repülni.
Csak az a baj, ők nem jönnének vissza. ( egyszer kirepült ugyan a sárga papesz régebben, de tortúra és nagy szerencse volt újra megkaparintani szinte szószerint) -ő halt meg egyénként sajnos más okból kifolyólag.
Szval "irigylem" a galambok reptetését a házon kívül.Igaz a galambadzoknak meg lakáson belül nem repülnek. Viccelek:)
Amúgy Ausztráliában Indiában stb, vannak papagájtartók akik sikeresen reptetik a betanitott papeszeiket. De ott azok baj esetén ugye őshonosak és nem invazívok.
Vettünk egyszer kinti papagájhámot is a madarkaknak, de olyan korulmenyes atbujtatni a szarnyukat, feltunk összetörjük, szval nem kisérletezilünk ( amúgy is profibbat kéne rendelnünk, a meglévő nem tűnik biztonsagosnak egyaltalan)
Na ennyit a papeszekről.
Sajna a papagajforum be van fagyva rég. Pedig sok a papagajtarto sztem. Szval bocs az offolasert mindenkitol, de örülök, hogy meghallgattok :)
,,,"hogy egy évvel megint közelebb kerültünk a /ki/pusztuláshoz... :(",,
Kétféle számitás Boldog halandó, testben ép, Ha napi munkád véget ért; Ha ablakod mögé az éj ül S a ma tegnappá válni készül; A földi élet gyors futása Búval vegyíti kedvedet, És zúgolódva dőlsz az ágyra: Egy nappal ismét kevesebb! S te némán szenvedő beteg, Ki a halált nem retteged S ki mégis vánszorogsz előre, Hogy uj napot csikarj ki tőle: Fáradtan fekszel, és ha végre Megszán az ég és álmot ád: Szivedbe' megvonúl a béke, Hogy ismét egy nappal tovább.
Beszereztünk egy másik papeszt a megmaradt mellé, most két zöld madarunk van így. Az a vicces, hogy annyira hasonlítanak egymásra külsőre, hogy futó pillantással előlről szinte nem, csak hátulról lehet őket megkülönböztetni egymástól. Az újnak van színmutatációja a farktollában.
Egész jól kijönnek egymással, az új kézre, vállra száll már.
Figyelünk rájuk még jobban, de tudatosítottam újra a családdal, hogy sajnos jóval érzékenyebbek mint egy kutya, vagy macska, elég egy permetezettebb gyümölcs(amirol ugye nem tudunk), huzat, kis cerna, műanyag, na szval se szeri se szama a veszélyforrásnak, de nem tudnak a kalitkaban nagyon sokaig lenni, szabadsagszeretőek na. Hiszen madarak:)
Így igaz. Az állatok világnapja is pont olyan mint a születésnap. Lehet minden évben ünnepelni, hogy egy évvel megint közelebb kerültünk a /ki/pusztuláshoz... :(
Ez mind szép, hogy van állatok világnapja, de ettől persze tovább rombolják, zsugorítják élőhelyeiket, tovább szennyezik az egész élhető flórát, mert a profit mindenek előtt! :( Az ilyesmi egy farizeus hangzatos nagy SEMMI! :(
Ez Tarvarjú - ami a valóságban egy mediterrán Ibiszféle és nagyon hasonlít a nálunk is élő Batlára, de annál nagyobb és kopasz a feje.
Azt szabadon látta a rokonod vagy állatkertben? Tudtommal pár éve a spanyolok próbálják visszatelepíteni mert az európai állományt már sikeresen kipusztítottuk...
Ezek nem hullámosak, csak a beazonosítás miatt nem írom le mik.
Van neki(k) is szépia csőrkoptató, meg madárnak való horzsakő is, természetes faágakkal. Madarhomokjuk is volt talkaban.
A papagájtartás egyik nagy problémája ez a mindenből csípünk, mindent rágunk.
Nem nagyon ír erről a szakirodalom.
Az állateledeles eladólány (neki is papagájai vannak) azt mondta erdemes agakat szekreny tetejere rakni stb, madarjatszoteret epiteni.
Igazabol ezeket hasznaljak is, de emellett a többi meaterseges anyagot csocsaljak.
Van olyan papagájfajta aki többet csinalja ezt van aki kevesebbet.
Hát ez van, nehéz feldolgozni, nagyon a szívünkhöz nőtt, de majdcsak.
Én személy szerint partolnam hazai madarak tartasat, a fajfenntartas miatt is, de nem nagyon lehet sajnos. Ami butaság, bár nyilván többaspektusú, összetett téma.
Biztosan cukik voltak a hullamosaitok.
Sok örömet kívánok a környezetközeli tanyasi életmódhoz továbbra is, remélem jól fogalmaztam. Szép napot! Köszönöm a kedves szavakat!!!
Akkor lehet az a szőlőmag volt a bűnös. Nagy nehezen lement, de valahol mégis elakadt... :(
Az a baj ezekkel, hogy ha valami megakad a bélben, akkor körülötte gyulladás alakul ki amitől a bélfal megvastagszik és ettől aztán se előre se vissza nem jut. Sajnos ilyen pici madarat műteni sem lett volna egyszerű és szerintem erre vállalkozó állatorvost sem találtatok volna...
Nekem valamikor bő 50 éve, gyerekkoromban volt 2 hullámos papagájom. Ha jól emlékszem ők valami "szépia csontot" (lapos, fehér, ovális) kaptak "rágcsálni", ami a csőrkoptatást és az ásványi anyag szükségletüket is fedezte. Ők mondjuk nem "kijárós" madarak voltak. Még apám készített nekik egy jó nagy kalitkát önetetővel, itatóval, létrával, hintával, ülőpálcákkal, odúval és nekik is volt beszerelve egy kis tükör. Emlékszem, hogy az egyik különösen szerelmes volt a tükörképébe. Állandóan "beszélt" neki, a csőrével etetni, tollászni akarta, stb. Talán 1-2 évig voltak nálunk, utána kalitkástól apám elüzletelte valakivel, mert engem már akkor is a vadon élő madarak, állatok sokkal jobban érdekeltek...
Szóval ezért nincs nagy tapasztalatom a tartásukkal kapcsolatban. :)
Valószínű, hogy ez lehetett amit írsz. Állandóan rágott vmit, sokkal többet mint a másik papeszünk. Mindent igyekeztünk előle elrakni, de a napokban egy porcukros zacskónak is nekiestek és mire észrevettük, össze vissza lyukadgatták már, volt pár ilyen dolog, meg sajnos a konyha össze van nyitva a nappalival ( sütésnél, főzésnél igyekeztünk őket berakni kalitkaba, másik szobába vinni)
A paradicsomot is gyanusitom, mert kaptak koktelparadicsomot a kertből és vhol írták, hogy fekélyt okozhat, utobbi időben sokx ettek parit is.
Tegnapelott meg szőlőmag akadt meg a torkán, nagyon furan tatogott, elmult neki, de vhogy onnan datalom a gyenguleset. Tegnap valóban mintha kevesebbet pottyantott volna. Lehetséges ez a bélelzáródás, amit írsz.
Hat ez most mar rejtély marad.
Két fiú madár volt egyébként, néha összeverekedtek, de csak enyhén, amúgy mindent együtt csináltak, párhuzamosan, egyszerre tollászkodtak, együtt repültek, együtt ültek a karnison, eszegettek.
Nem akartunk egy hím és nőstényt, mert ott tojások tudnak lenni.
Sokat foglalkozunk a megmaradt madárkánkkal, majd meglátjuk, hogy lesz mint lesz.
Mérgezésre én nem gondolok, mert akkor a másik madár is beteg lenne. Valószínűbbnek tartom, hogy lenyelt valami emészthetetlen dolgot ami bélelzáródást okozott nála. (A hányás is erre utal.) Lehetett ez kis műanyag vagy akár papírdarab, egy gyöngyszem amit magnak vélt, cérna- szövetszál ami összegubancolódott benne, stb.
Szomorú, de a szabadon tartásnak lehetnek ilyen mellékhatásai... :(
Ti döntésetek, hogy hogyan tovább, de mivel a kis testű papagájok csoportosan élnek a természetben, így legalább kezdetben sokat kellene foglalkoznotok a megmaradt madárkával, hogy ne érezze hirtelen annyira egyedül magát. Segíthet az is ha a kedvenc ülőhelyéhez tesztek egy tükröt, így legalább lát "másik" madarat.
Ha végül Nálatok marad mindenképp javasolnám, hogy vegyetek neki egy (két) társat. Nem nagyon értek hozzá, de szerintem ellenkező nemű társ kellene az esetleges verekedés elkerülése miatt. (Már amennyiben ismert a "túlélő" neme.)
Szegény kis papagájunk tegnap késő este eltávozott az égi madarakhoz.
Mindössze 1.5 évet töltött a családunkban, pedig bíztunk min. 10 évben. A másik madinknak ( lekopogom) nincs baja, csak nagyon hívja, keresi.
Nem tudjuk mi történhetett, delelott még minden rendben volt vele, repült sokat, evett, ivott, bár a szokásosnál többet aludt.
Este 6 kor viszont hànyt, kétszer is ( nem a felöklendezés volt)Utàna már rohamosan gyengült és pár óra alatt elment.
Jópár hónapja erősen nekirepült a függönyös ablaknak, akkor azt hittük vége, mert a lábai is szétszaladtak, de sikeresen rácáfolt és teljesen regenerálódott.
Most viszont nem tudjuk mi történt, vloszínű vmi permetszeres dolgot ehetett, amit ehetett szinte mindent szívesen fogyasztott - nagyon sok fajta zöldséget-gyümölcsöt evett mindig.
De mint sok papagáj állandóan rágta a könyveket, bútort szinte mindent, pedig sok csőrkoptato, termeszetes faág volt a kalitkajukba is.
Mondjuk a két madárka idejük nagy részét szabadon a házban töltötte, sokat repültek (kellett is utanuk takarítani rendesen)
Lehet, ha mindig kalitkaban vannak tovabb elt volna, nem tudom.
De így boldogabbak voltak, hogy szabadon mozoghattak a házban.
Nagy dilemma mi legyen a kis egyedul maradt baratjaval.
3 opcio: egyedul marad nekunk, elajandekozzuk (eladjuk), vagy újra társat kap.
Én hajlanék ez utóbbira, csak nagyon fájó hirtelen vmikor újra elveszíteni ilyen csodamadarat
Kertbe eltemettük szegénykét napraforgóval, kis sárga madarunkat.
