"Egyáltalán nem mellesleg eddig S. I. az egyetlen ember, aki egy ennyire részletesen kidolgozott építési technológiához a nevét is adta, nem törődve az esetleg felbukkanó inkvizítorok véleményével"
"Tehát: szerintem nagyon meggyőző, és teljesen új utakat jelöl ki a kutatóknak a Sörös-féle elmélet, amely – valljuk be – nem minden előzmény nélküli és minden eddiginél meggyőzőbben hangzik."
Kedves eke!
Sajnálom, hogy a jelek szerint elevenedbe találtam és ilyen dühkitörést okoztam nálad, remélem már jobban vagy. (Nem vagyok!!! – mondaná a gonosz kismalac :-))).) Kérdezni természetesen nem bűn, de a magam részéről csak olyan kérdés-felelek játékban szeretek részt venni, amelynek a hangneme higgadt és tárgyszerű. Ez a topic – nem akarom a normális résztvevőit megsérteni, de – inkább nem az, mint az. Azon kevés „renegátok” közé tartozom egyébként, akik olvasták azt a bizonyos könyvet és fel is fogták az abban leírtakat. Különben a tagadás szellemétől ihletetten és biztosnak látszó egyiptológiai ismeretek birtokában nem kérdeznének olyant, hogy hogyan helyezték fel a piramis csúcsára a zárókövet, mert az is le van írva benne. Hm…
„…van egy "gondolatom" segítsen valaki továbbfejleszteni, húzzonak már el a fa..ba azok akik a másik kompetenciáját veszik górcsô alá” – írod, kedves eke, miután alaposan körülkérdezed, milyen tájékozottsággal rendelkezem az ügyben. Ilyen szépen még senki sem küldte el magát oda, aminek Rijekában már múzeumot is berendeztek. Egyébként ma reggel hallottam, hogy szervdonort keresnek…
Egyébként a Sörös nagybetűvel írandó – ez nyilván apró figyelmetlenség volt és nem valami fideszes beütés…
Kedves Total-brutal!
Nem hülyéztem le szándékom szerint senkit, mindössze a normális hangnemet kértem számon ismeretlen barátainktól, akiknek első dolga, hogy fogást keressenek újonnan felbukkanó vitapartnereiken és kegyetlenül bedurran az agyuk, ha nem találnak. Felbukkannak itt azonban teljesen rendben lévő gondolatok és gondolkodók is, de előbb-utóbb mindig kiderül, hogy aki a disznók közé keveredik, megeszik a korpák.
Ekének még annyit, hogy eredetileg mérnöki képzettségem van, s azonnal mondanám scsizinek, hogy tanulmányaim szerint (nem egyiptológia, természettudomány!) sokkal könnyebb zsilipeléssel megemelni egy hajót, mint daruval, lejtőn, vagy más mechanikus módszerrel. Ugyanígy egy 440 tonnás kőtömb mellé sem tudom elképzelni azt a rámpát és azt a 8-1000 ezer embert, aki tökéletesen együttműködve taszigálja ezt a roppant terhet. Bocsánat, nekem a víz felhajtó ereje meggyőzőbben hangzik. Ettől persze még nem ítélem el a „mechanikus gondolkodókat”, csak az érveimet mondom.
Mindenre nem tudok kitérni ami tegnap óta történt a topicon, de kíváncsi lennék, hogy az éghajlatra vonatkozó megállapítások honnan származnak, mert S. I. konkrét irodalmi forrást is megjelölt állítása alátámasztására. Azt meg még a „koca” egyiptológusok is tudják, hogy a „fáraók a piramisok tövében vadásztak…”, felteszem nem ganajtúró bogárra.
Mellesleg néhány ponton kifejezetten jól látod a lényeget, jók a kérdéseid, amelyekre magam is várom a választ – még ha esetleg további hosszas kutatómunka gyümölcseként juthatunk is hozzá. Ez az elmélet ugyanis még koránt sincs kidolgozva a részleteiben, de olvastam olyasmit is a könyv vége felé, hogy a felfedező kifejezetten kéri más szakmák képviselőinek segítségét a részletek kidolgozásához és a további kutatásokhoz. Vagyis nem képzeli polihisztornak magát, mint egyes önjelölt szakértők.
GombocArtur-nak.
Ízlésekről most nem nyitnék vitát…
Tehát: szerintem nagyon meggyőző, és teljesen új utakat jelöl ki a kutatóknak a Sörös-féle elmélet, amely – valljuk be – nem minden előzmény nélküli és minden eddiginél meggyőzőbben hangzik. Főleg az tetszik benne, hogy megengedi a technológiai sokszínűséget és nem állítja, hogy már mindent kiderített az építkezések menetéről, sőt… Olyasmit mond, hogy a konkrét megoldások mindenhol másképpen történhettek, de ezeket csak az adott helyszín ismeretében és elemzésével lehet megpróbálni leírni. Egyáltalán nem mellesleg eddig S. I. az egyetlen ember, aki egy ennyire részletesen kidolgozott építési technológiához a nevét is adta, nem törődve az esetleg felbukkanó inkvizítorok véleményével.
Az olyan elméletek, mint a Sörösé, csupán olyan szempontból érdekesek, hogy tkp. az általa felvázolt módon is készülhettek volna a gizai piramisok. Annak azonban semmilyen bizonyítéka nincs, hogy valóban így is készültek. Egyébként az egész elmélet nagyon agyafúrt, s szinte mindenre kifundált valamilyen választ.
A rámpás szállítási módot Sörös nevetségesnek tartja, pedig más piramisoknál vagy akár Gizában is maradtak fenn rámpamaradványok. Már az alkalmazásukból kifolyólag is nehezen maradtak fenn ilyen maradványok, hiszen az építkezés végén elbontották az egészet, hogy igazi pompájában tündököljön a piramis (mi sem hagyjuk ott az állványzatot építményeinknél). A Siliotti-féle könyvbe –ahonnan Sörös az információit szerezte- már nem kerülhetett be az a híradás, hogy Hawass-ék ásatásai során éppen Nagy Piramis rámpájának maradványait sikerült megtalálni. Egyébként az ő vízzsilipes-úszódarus elméletének nem találták semmi nyomát az egyiptomi ábrázolásokban. Ha szerinte a rámpáknak nem találták a nyomait, akkor hol vannak a vízzsilipes csatornák nyomai, melyek a piramis 40 m magas dombjára vitték fel a vizet? Miért nevezi a sírgödröket „vízaknáknak”, a zsilipes rendszer maradványainak, melyek úgymond bizonyítékai lennének elméletének? A gizai lejtő aljától, ahová az építőköveket szállították, hogyan tudták ilyen vízzsilipes eljárással felúsztatni a Khephrén piramis alsó sorainak óriási 100-200 tonnás tömbjeit. A magasságkülönbség a lejtő aljától a piramis szintjéig több mint 50 m, míg a táv alig hatszáz méter lehet. Vagy hogyan úsztatták fel Khephrén piramisa előtti Halotti templom egyik óriási mészkőtömbjét, mely a legnagyobb építőkő, amit Gizában alkalmaztak, és a súlya 440 tonna?
A piramist körülvevő 8-9 m magas kőfalat Sörös egyszerűen egy vízmedence falának titulálja. A TV2 filmjében a fal és piramis közötti kőburkolatot pedig „ároknak” nevezik. Ilyen falakat az egyiptomiak rendszeres alkalmaztak a nagyobb sírjaik, masztabáik körül, de sok nyerstéglából épült. A Nílus sem volt az ókorban 20 km széles, ahogy Sörös a filmben mondja, hanem csak az áradások idején, az év 3-4 hónapjában. Az sem igaz, hogy négy-ötezer éve szubtrópusi volt az éghajlat Egyiptomban, és a piramisok környékén nem sivatag, hanem zöld ligetek voltak. Az elsivatagosodás a dinasztiák kezdetére már megtörtént, az első fáraók már a homok ellen védekeztek, sőt Sznofru dahsuri Tört piramisáról az újabb kutatások kimutatták, hogy azért rogyott meg, mert nem szilárd alapra, hanem homokra építették. Az sem igaz, hogy a Delta Kheopsz idejében tengeröböl volt. Ha Sörös István utána nézett volna a szakmunkákban, akkor tudhatná, hogy ezen a részen számos prehisztorikus régészeti leletet, dinasztiák előtti templomot találtak. Az itt lakók nem lakhattak a tengerben!
Az tömbök emelése szerinte nevetségesen egyszerű volt. Szerintem meg az ő bólogató hajódarus megoldása a nevetséges. A piramis tetejét vízzel borították és negyven hatalmas bárka emelgette be a köveket, majd szállította volna a helyére. Ahogy a piramis emelkedett úgy csökkentették a hajók számát. Ki kellene számolni, hogy mennyi ideig kellene bólogatnia a hajóknak, hogy a piramist alkotó mind a 2,3 millió kőtömbjét beemeljék, majd a helyszínen elhelyezzék. Nem beszélve azokról a szerencsétlenekről, akik fel-alá járkáltak a bárkán. Nekik hány kilométert kellett volna megtenniük? Hogyan történt a piramis felső részének vagy a csúcskőnek az elhelyezése?
A belső építőköveknek egyébként csak a magassága volt azonos, hogy a kősor szintjét tartsák, de más méretük változott. Alakjuk sem volt szimmetrikus, soknak az oldala ferdén volt levágva, a mellette levőnek szintén. Mivel kötőanyagot nem használtak, az építők azt gondolhatták, hogy így erősebb lesz a kötés a kövek közt. A piramis belső kőtömbjei közt sokszor jelentős rések találhatók, amiket az építők homokkal és kőtörmelékkel töltöttek meg. A tömítésekhez sokszor nagy mennyiségű gipszet, maltert is öntöttek a belső tömbök közé. Ezt hogyan jutatták le a vízben? Ha minden esetben leengedték a vizet a szintről, hogy elsimítsák a felszínt, akkor az nagyobb munka volt, mint a rámpás építés.
Az egyik hajógödörről megjegyzi, hogy az elásott hajó méretével azonos. Ennek az üregnek a teljes hossza 45,5 m, de ebből csak a keleti rész 20,88 m-e formáz hajót, mert a nyugati rész az üregbe vezető lépcsősor miatt meghosszabbodik. A hajóakna padlóját turai mészkővel fedték. A falait is fényűzően burkolták, s a keleti és nyugati falakra tapadva vakolat maradványokat is találtak. Ide hogy kerülhetett úszódaru? A déli oldalon megtalált 22 tonnás hajó 43,4 m hosszú és 5,66 m széles, és mindenképpen vallási jelentősége volt. Túl törékeny ahhoz, hogy úszódaruként alkalmazzák (bár volt vízben, a merülési szintje alig másfél méter). Napbárka vagy temetési bárka lehetett, melyet a királlyal együtt temettek el, hogy túlvilági utazására elkísérjék (a feljáró hajóhídját fehérre festették).
NNA!
Néz csak meg,
Te is csak mellébeszélsz!
Kérdeztelek téged, s te ahelyett, hogy válaszolnál, kvázi mindenkit lehülyézel itt ezzel a tök friss nickkel.
Az infód is félelmetes intelligenciát sugároz :o) "HELLO"
Csak nem "Dr Brain" vagy új névvel? A stílus mintha, .... (csak úgy szemantikailag)
könnyebb látod burkoltan lehülyézni bennünket minta kérdéseinkre válaszolni, tekintettel arra, hogy nem én vagyok a piramisépítô zseni ezért nem állítok hanem kérdezek ha ez bűn akkor beszélgess magaddal.
Az elméletekhez való hozzáállsodat annak idején Liszenko díjazta volna.
Bár a hülyeégen finomítani az egy kicsit neked való.
Tehát végigolvastad a kérdéseket, nosza eldöntötted hoigy nem értünk hozzá, ide nekünk az ellenérveket. Türelemmel.
Apropó olvastad a könyvet?
És milyen ezirányú tájékozottsággal bírsz?
Hajóépítés?
Fizika?
Történelem?
Építészet?
vagy az iylen materilaista mételyek nem fertôzték meg a friss gondolkodásodat?
Szóval ha személyeskedésnek veszed e levelemet, akkor igazad van, kb ennyire volt tárgyszerű a 9 parancsolatod.
Félek Mörfi nem elég támpontot ad ahhoz hogy érdemi válaszolókkal gyere :-(
Agyô kislovag...
másoknak
van egy "gondolatom" segítsen valaki továbbfejleszteni, húzzonak már el a fa..ba azok akik a másik kompetenciáját veszik górcsô alá ahelyett hogy a feltett kérdésekre válaszolnak, vagy érveket hoznak ide pro vagy kontra.
Köszönettel eke
aki semmit nem tud a piramisok építésérôl de azt sem állítja hogy a piramist a sörös úr által javasolt módon építették volna.
Ugye ismered a mondást a tojásról? Amiről az is meg tudja mondani, hogy büdös, aki nem tud jobbat tojni?
Nem állítottam, hogy mindent tudok a piramisokról. Csak a józan ész...arról valahogy nem kéne ilyen könnyen lemondani...
Szemantikailag elemezve az itt megszólalók beszédeit, az embernek az az érzése támad, hogy
1. Igaz az, hogy az IQ mennyisége a Földön állandó, csak a népesség gyarapszik
2. Aki érdemben nem tud hozzászólni egy témához, az megjátsza (?) a retardillint
3. Aki már volt legalább három (3) hónapig Egyiptomban, az mindent tud a piramis építésekről
4. Aki látott már közelről napbárkát, az 3-as pont, de nem Sörös István
5. Egy gondolatot elfojtani kényelmesebb, mint továbbfejleszteni
6. Az Internet demokratikus intézmény, mert mindenki írhat bele.
7. A peacemaker az egy szívritmusszabályozó, a pAcemaker meg egy békebíró, a spacemaker meg helycsináló.
8. Nincs itt valaki, akivel lehetne értelmesen beszélgetni…?
9. peacemaker666
Meg a viz is csak ugy maradhat a tengerben, hogy lapos a föld mert ha gömb volna akkor mindig lefolyna allulra és nem pedig a medrébe maradna mindig, és azért hullámzik mert allulról a pokolból kiszabadulni akarók döngetik.
Meg a csillagok se ugy vannak ám hanem a városok fényei felvilágitanak a fekete lepedőre oda föl magasra csak azt nem tudom milyen magas emberek tarthatják hogy oda fölér a karjuk.
Meg azért se sikerülhetett a hajós terv se mert a Búvár Kund jól odaúszott aztán megfúrta az összes hajót s azok jól elsüllyedtek az iszonnyatos mély vizeknek a fenekére.
Nincsen is Piramis.
Az egész csak hallucináció.
Aki meg odament megnézni kidobott egy csomó pénzt.
Nagy Piramisjáték az egész.
Mindenki jól bedőlt.
A Fáraó sem tudta felépiteni azt jól odahologrammálta az egészet az utókornak.
...hátbizony kicsit szarul esik amikor "magas lovat" fognak be elibém, de ha a szövegértésem helyett a kérdéseimre adekvát választ kapnék, legfeljebb azt mondanám, hogy nem fogott rajtam az a három hónap amennyit Egyiptomban ütöttem el.
Magyarázd el nekem, hogy miért beszél tényként olyan rögzítô szerkezetrôl -ami nélkülözhetetlen kellék ahhoz hogy egyáltalán elvi síkon is közelíthessünk a problémához- aminek semmi nyoma?
aztán majd megyünk tovább. Ráadásul egy olyan "agy" aki még az általános iskolai szinten oktatott dolgokkal sincs megbékélve: honnan is szállították az építôkockákat? (szerinte asszuánból).
Gyanús az a láthatatlan ember akit már többen láttak! :-(
Eke
ja : "Abba a hiú reménybe ugyanis ne ringassuk magunkat, hogy itt és most
néhány hét alatt megfejtjük azt, amit az egyiptomi (és máshova való) tudósok (papok) néhány száz év alatt kigondoltak."
ezt Sörös úr és brigádja ÁLLÍTJA magukról, meg Agyas kollega :-(
Mi csak kérdeznénk, ha még szabad.
Aztán majd jön Vörös a Gyôzô és felfedez egy szállító hajót ami éppen félúton jár Gánt és Dahsur között a félbemaradt piramis zárókövével, csak ezt a kampányzáró estre idôzítik!
Az a baj, peacemaker, hogy a szóban forgó elmélet sajnos tényleg a pamlag mögé való. Aki egy kicsit is foglalkozott a témával, és látott már életében egyszer napbárkát, annak nem kell ezt ennyire bizonygatni. Sajnos Sörös úr a könyve hátulján erényként tünteti fel azt, hogy neki nincsenek meg az alapvető ismeretei az egyiptomi történelemmel kapcsolatban.(Merthogy így ő még nincs megrontva a hivatalos elképzelések által)
Kíváncsian várom az orvostudomány terén születendő felfedezéseit, mondjuk a "szívműtét a bal térdkalácsomban" címűt.
Ilyen alapon én is írhatnék könyvet a genetikáról, ugyanis abban pl. én még "romlatlan vagyok" azaz gőzöm sincs róla.
Kedves "pokoli szívritmusszabályzó",
:)
Hát persze, hogy igazad van de ezen a nicken az a dolgom, hogy túlreagáljam a dolgokat.
Hogynemondjam provokáljak valami okából.
Az ok itt ez esetben az vót, hogy Dr. Agy némelyekhez nagyon magas lórol ereszkedett le.
Na meg azzal a nickkel igen nehezen viseltem a könyvreklámot.
S neked mi a véleményed?
Megtudhattyúk?
Kedves Teljesen Kegyetlen barátunk és a többiek. Mi lenne, ha a mai naptól úgy közelítenénk meg a témát (akármelyiket), hátha van benne valami. -:)) Abba a hiú reménybe ugyanis ne ringassuk magunkat, hogy itt és most néhány hét alatt megfejtjük azt, amit az egyiptomi (és máshova való) tudósok (papok) néhány száz év alatt kigondoltak. Egyikünk se olyan okos, legalábbis én nem, mint az ókori zsenik. Ha pedig nem hisszük, hogy zsenik voltak, akkor a piramisok (és más csodálatos építmények) létét tagadjuk, ami ugye - khm... - enyhén szólva csacsiság lenne. Ne nézzük le az elődeinket és ne értékeljük magunkat se túl, se alá...
Brutális és Szántóvető barátunktól is csak némi megengedést és nem elfogadást várnék. (Pl. "hátha egy icipici részletében van valami...) Nem azt, hogy dobjuk a bőrülés mögé azt, amin valaki évekig gondolkodot és most megosztja velünk. Köszönjük ezt meg és ne vessük máglyára a könyvével együtt. (Erre is volt már példa, nem is túl régen, a XV.-ben)
Hát, Dr Brain,
Soraidat olvasva, sajnos jól saccoltam, ....
Nyugodtan fogd az ominózus könyvet két újj közé és mehet mint egy fríbíz a pamlag mőgé.
Ezt írod a méretesebb kövekkel, gránitokkal kapcsolatos ellenvetésemmel kapcsolatban:
")Az összes ilyen követ még az építkezés korai szakaszában a helyszínre vitték"
...továbbá...
"...a piramist körülvevő medencében állt a víz. Ennek a közepén gyűjtötték össze őket. Ezek a kövek tehát már bent voltak akkor amikor a piramis falait építeni kezdték. Ezután mindíg emelkedtek együtt a piramissal ahogy rakódtak le a piramis rétegei. Az emeléshez pedig nem kellett sok mert a vízszint szabályozásával ez könnyen ment, mivel a szállító alkalmasság még a köveken volt."
Hogyaszongya: Az utolsó mondatnak már mondjuk önmagában sincs nagy értelme, de még ha kijavítom is magamban valami ésszerűre, akkor is a kijelentésed ből következik, hogy: !!!
1./ A piramisok minden egyes méretesebb, illetve gránit kövét már méretrefaragva deponálták be a legszűkebbek vett építési területre!
2./ Ebből következik, hogy olyan pontos és _részletes tervekkel_ rendelkeztek, hogy még Gíza és Asszuán vonatkozásában is egy _tökéletes logisztika_ állt így a rendelkezésre, sőt, ez minden probléma nélkül ment is! (vagyis a kövek 3 percenként besuttyantak a helyükre)
3./ A piramis felső harmada, valamint az egyéb méretes kövek össztérfogata, nem haladta meg azt a méretet, ami azok elhelyezéséhez szükségeltetik vagyis, ahogy hozták, behajózták a legfelsőbb zintre, és _EL IS FÉRT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HELYEN:!
Még ha ezt a harmadikat el is hiszem, mert lusta vagyok utánaszámolni, a második pontban olyan lehetetlenség jön a felszínre, hogy máris nincs min vitatkozni.
Ha te és a könyv írója azt hiszed az Egyiptomi óriás építkezésekkel kapcsolatban, hogy a fáraóknak mindíg és mindenhol csak kíváló építőmesterek álltak a rendelkezésére, akkor nagyot tévedsz!
Az ugyanis amit ma Egyiptomból látunk, az nem egy két generáció építőmesteri tevékenysége, hanem 4, -5000, vagy mégtöbb év hozadéka!
Ahogy azt itt már valaki ebben a topicban megjegyezte, az egyiptomiak agyagviskókban laktak.
Kőház alig volt, és azokat is szinte kivétel nélkül az isteneknek, emelték többnyire mint valami templom, vagy néhány túlméretezett fáraói gőg valamiféle oltárja, szobra, emlékműve.
S a történelem során, soha egyetlenegy fáraónak sem állhatott rendelkezésére egy olyan építőkultúra, amely közel 1000 kilóméteres távolságokból képes lett volna a KuFu-t megépíteni akár egyetlen emberöltő alatt.
Ahhoz ugyanis amit elmondtál az kell, hogy Egyiptomban legalább 4 helyen rendelkezésre álljon egy pontos terv, ami annyira részletesen kivolt dolgozva, hogy még az egyes kövek méretei is sorban (ahogy kell) be is lettek időben hajózva már a földszintre! Aztán az építkezéssel, mint egy csúszózsaluval, egy vizes lifttel mentek egyre feljebb azok a kövek amelyeket a bárkával nem emelhettek fel.
Várjunk csak: a végén a bentmaradt vizet egy jó erős szivattyúval ki lehet szivattyúzni, és a piramis külsejét tisztára mosni vele. (Nem hóttkomolyan!)
Bocsánat, hogy közbekérdezek (nem olvasván a "vizes" művet). Úgy kell a dolgot érteni, hogy az épülő piramist körbeveszi a víz, vagyis az épület szigetként áll egy medencében? Mert ugye akkor a medence falát felépíteni, szigetelni... Mekkora munka lenne ez?
Én nem vettem meg a könyvet (nem találtam arra méltónak, nagyképűség nélkül), de átlapoztam naponta többször is a könyvesboltban, az eladók már gyanakodva néztek, mikor beléptem.
Ez, hogy minden réteg után leeresztették-felpumpálták a vizet, még nehezebbé teszi a munkát. Írja a szerző, hogy a munkaszinten milyen mély volt a víz? Hiszen, ha túl alacsony, a bárkák megrekednek, ha túl mély, nehéz a köveket a "búvároknak" a helyükre igazítani a Nílus nem éppen kristálytiszta vizében...
És hogyan alakították ki a kamrákat, a nagy galériát, a folyosókat? Netán "szigetként emelkedtek ki középen? Hiszen azok falainak is vízzárónak kellett lenniük...
redhut
Csak az a fránya rengeteg sok apró részlet ne lenne! Micsoda ragyogó elmélet egyébként!
