Kijelenthetjük tehát, hogy az elmélet ebben a formájában itt, a fórumon megbukott.
Továbbá beszéltem valódi egyiptológussal is a témáról, aki hasonlóan képtelenségnek tartotta a piramisépítés szóban forgó formáját.
Marad a TV2, RTLklub... Ahol a felkészült riporter "Nefertiti fáraót" emleget...Hát igen.
A piramisok tövében (de máshol is) valóban vadásztak az egyiptomi fáraók. A gizai Szfinx mellkasa előtti gránitlapon fenn is maradt arról egy szép történet, hogy Thotmesz herceg a Gazellák völgyében vadászgatott, majd fáradságában lepihent a Szfinx mellett, s közben arról álmodott, hogy ki kellene szabadítania a homok alól az óriási szobor testét. A piramisok idejére már hasonló lehetett Egyiptom képe, mint ma. A zöld termékeny folyóvölgyet mindkét oldalról homoksivatag fogta közre. A sivatagban még számos vadállatra, mint gazellára, antilopra, sakálra, oroszlánra vagy akár struccra is lehetett vadászni. Valóban tudjuk, hogy a IV. dinasztia idején volt egy rövidebb esősebb időszak, viszont ez kevés volt ahhoz, hogy alapvetően megváltoztassa az addigra már elsivatagosodott területeket.
Egyébként semmi szükség arra, hogy a Níluson és annak áradása idején szállítsák a tömböket a gizai fennsík lábaihoz, mikor tudjuk, hogy a Nílusnak egy csatornája a piramisok mellett vezetett el. Ezt használhatták az év egész ideje alatt és nem csak az év 3-4 hónapjában.
Azt nem vonom kétségbe, hogy vízzsilipes eljárással föl lehet vinni hajókon vagy uszályokon kőtömböket, és azt sem hogy így természetszerűleg könnyebb szállítani, mint a rámpákon vontatással. Ez bevált gyakorlat, de ismerünk olyat is, mikor nedves, csúszós agyagtalajon húzzák át a hajót vagy kerek gerendákon egyszerűen átgurítják egyik helyről a másikra. Azt természetesen elfogadom, hogy hatalmas tömböket felvittek vízzsilipes módszerrel. Ez esetben azonban mesterséges szinteket kellett létrehozni mindegyik piramisnál. 10-15 méter magas és nagyon masszív medencefalakat kellett megépíteni. Ha egyszerre csak egy szállító uszályt tudtak felvinni, akkor elég lassan folyhatott a piramis építése, ha pedig olyan széles volt ez a mesterséges zsiliprendszer, hogy egymás mellett két hajó is elfért, tehát a visszafelé tartó is elment a másik mellett, akkor a csatornának igen szélesnek kellett lennie. A gizai piramisok körüli kőfalak a piramis lábaitól alig több mint tízméternyire húzódtak, hogyan tudtak itt manőverezni, olyan hatalmas tömbökkel, amilyeneket a Khephrén vagy a Mükerinosz piramisainak alsó részén találhatók (ezek közt vannak 6-9 méter hosszúak és 100-200 tonnásak is). Vagy hogyan manővereztek, hogyan helyezték le Khephrén Halotti templomának óriási mészkőtömbjeit? Az egyik több mint 13 méter hosszú és 180 tonnás, a legnagyobb 4 x 6,2 x 6.8 méteres és a súlyát 400-440 tonna körül becsülik. Mükerinosz Halotti templomának egyik tömbje is 220 tonnát nyom.
De hol vannak ezen zsilipes csatornák és mesterséges szintek nyomai Gizában, Dahsurban vagy Abuszirban? Mert hiába állítja Sörös, hogy megtalálta bizonyítékait a helyszínen, én még sem látom. Szerinte később is ezzel módszerrel épültek volna a nagyobb templomok és lettek elhelyezve szobrok, obeliszkek, akkor miért nem találtuk ennek nyomát vagy miért nem mutatja egy ábrázolás sem. Az egyiptológusok számára úgyszólván lényegtelen aspektusa lenne a piramisépítésnek, hogy a kövek szállítása vízzsilipes rendszerekkel vagy rámpákon történt. A Nagy Piramisnak pedig egyáltalán nem az építés módja az érdekes, hiszen sokkal érdekesebb dolgok kapcsolódnak hozzá. A régészek csupán azért ragaszkodnak a rámpás megoldáshoz, mert több rámpamaradványt találtak piramisoknál és templomoknál, és az egyiptomi képek is ábrázoltak rámpát. Ha megtalálták volna egy vízzsilipes rendszer maradványait és ábrázolásait, minden további nélkül elfogadnák ezt a lehetőséget, addig azonban kénytelenek ragaszkodni a tényekhez.
Sörös azt mondja hasonló eljárást alkalmaztak más ősi műemléknél: amerikai piramisoknál, nyugat-európai megalitoknál stb. A TV2 majd elkíséri ezekre a kutató útjaira is. Én javaslom Sörösnek, hogy kezdje a húsvét-szigeti óriás szobroknál, melyek egy hegyoldalban és egy kráter szélén állnak (a legnehezebb 81 tonnás) vagy a perui Ollantaytambo inka erődnél, mely egy hegycsúcson van, ahova hatalmas építőköveket cipeltek, s a legnehezebb köztük 140 tonnás.
Pecaméker!
Kedves "szívrigmus "szabályozó barátom :-)
Off
Csak neked, szemantikai értékelésre.
vesd össze ezt:
"Szemantikailag elemezve az itt megszólalók beszédeit, az embernek az az érzése támad, hogy
1. Igaz az, hogy az IQ mennyisége a Földön állandó, csak a népesség gyarapszik
2. Aki érdemben nem tud hozzászólni egy témához, az megjátsza (?) a retardillint
3. Aki már volt legalább három (3) hónapig Egyiptomban, az mindent tud a piramis építésekről
4. Aki látott már közelről napbárkát, az 3-as pont, de nem Sörös István
5. Egy gondolatot elfojtani kényelmesebb, mint továbbfejleszteni
6. Az Internet demokratikus intézmény, mert mindenki írhat bele.
7. A peacemaker az egy szívritmusszabályozó, a pAcemaker meg egy békebíró, a spacemaker meg helycsináló.
8. Nincs itt valaki, akivel lehetne értelmesen beszélgetni…?
9. peacemaker666 "
azzal :
"És milyen ezirányú tájékozottsággal bírsz?
Hajóépítés?
Fizika?
Történelem?
Építészet? "
na most mintha az elôzô valami minôsítés szerűnek tűnne az alatta lévôk viszont CSAK kérdések. Ugye?
Ezt nem értem miért vetted magadra? :
"másoknak
van egy "gondolatom" segítsen valaki továbbfejleszteni, húzzonak már el a fa..ba azok akik a másik kompetenciáját veszik
górcsô alá ahelyett hogy a feltett kérdésekre válaszolnak, vagy érveket hoznak ide pro vagy kontra.
Talán csak nem azért mert egytlen érvet sem hoztál ide a felmerült kérdésekre?
Tehát légyszíves okos mérnöki bölcsességeddel kontrázz, és ne hidd azt hogy kihozol a "sodronyból". A késôbbiekbe ezt az izé, szakmai minôsítést (?) "fideszes" nem értem?
De ha belenézel a más tárgyú levelezésembe a fórumon, még csak hasonlót sem találsz ami erre utálna. Az ellenkezôjére viszont van példa :-)
Tehát akkor, azt a 440 tonnás követ hogy emelgette és mennyi hajódaru? (az a válasz most kicsit jobban legyen kifejtve annál, hogy Sörös úr könyvében mindenki megtalálja a választ....
ON
választ nem várva, csak egy "eke"
Várhatóan új elmélet van születôben: A honfoglalás körüli sírokban levô lovakat nem kultikus célokból temették el, hanem mintegy modellként, hogy a nyugatra való vándorlások során, mi
Csak annyit szeretnék elmondani Sörös István "új" vízszilepes-hajós elméletéről, hogy sajnos már többen felfedezték ezt a módszert és több könyvben is szerepelt. Csak kettőt említenék.
Manuel Minguez spanyol mérnök szintén úgy gondolta, hogy a víz erejét használták ki az egyiptomiak a kövek szállításánál. Egy különleges zsilip- és csatornarendszert létesítettek egészen a piramisig a kváderek szállítására. Ilyen zsiliprendszerrel vitték fel uszályokon a gizai kikötőből a tömböket a piramis negyven méter magas dombjára.
Edward J. Kunkel amerikai feltaláló –aki még 19. század végén született-, a negyvenes években egy hasonló ötlettel állt elő a Söröséhez. Kunkel úgy vélte, hogy a piramist egy egyedülálló és hatékony vízpumpaként építették, és nem sírként. A Nagy Piramis körül nem épült rámpa, ami arra utal -szerinte-, hogy más módszert használtak. Saját kiadású könyvében, a "Pharaoh,s Pump"-ban azon elméletét népszerűsíti, miszerint a piramis egy óriási hidraulikus szivattyú volt. A gúla körül egy tavat hoztak létre, amelyen a belső kvádereket tutajokon úsztatták a helyükre. Az építés kezdetén több mint 18 méter magas kőkerítéssel vonták körül a piramis helyén lévő dombot. A föld alatti kamra (az örvénykamra) a levegőnyomás elvén pumpálta a vizet, mely a vészkijáraton ömlött ki a domb tetején, és lefolyt a piramis körüli medencébe. Kunkel elmélete szerint vízzsilipes eljárással vitték fel a piramis lábaihoz a köveket. Az épülő piramis tetején vízmedencét alakítottak ki és kis uszájokon vitték a helyükre az építőkockákat. Egyedül a bólogató bárkák hiányoznak Kunkel teóriájából (ő máshogy képzelte el a kövek felvitelét). Akit további adatok is érdeklik Kunkel elméletéről, itt megtalálja: www.thepump.org
Egyáltalán tekinthető-e Sörös István valamiféle új elméletek megalkotójának? Úgy vélem erre egyértelmű nemmel lehet felelni. Most csak két dologra hívnám fel a figyelmet.
Saját intuíciói alapján meséli a TV2 riporterének, hogy nincs arra semmilyen bizonyíték, hogy temetkezőhely lett volna a piramis, hisz nem találtak se feliratokat, se mást, csak egy törött szarkofágot. Ezt a kérdést azonban előtte már számosan felvetették, és rengeteget rágcsáltak rajta. Valóban lehet róla vitatkozni, de –szerintem- Sörösnek nincs elegendő érvrendszere arra, hogy vele egy egyiptológiában járatos ember leüljön erről beszélgetni. Egyébként, ha nem sír volt, akkor minek bele a kőszarkofág, s éppen a kamra nyugati felében, akár más sírkamrákban? Minek védték a kamrát gránitrostélyokkal, mint több más piramisban a sírt? Miért északon van a bejárat, melynek folyosója az északi sarkköri csillagok felé mutat, melyeket a korai dinasztiák idején soha le nem nyugvónak tartottak, ahol a fáraók a túlvilági élet lehetőségét látták. Miért van a piramis mellett egy Halotti templom, szerdabkamrával, amit sírok kápolnáiban helyeztek el? És miért temetett el Dzsedefré halotti bárkákat a piramis tövében, s hajókat fedő tömbökre írt grafittik, miért utaltak a király temetésére?
A következő ötlete, hogy a piramisok egyfajta navigációs pontok voltak (a hajózást segítették). Ezt sem ő találta ki.
Robert T. Ballard ausztrál vasúti főmérnök 1880-ban utazgatott (több mint 120 évvel ezelőtt!) Egyiptomban, s egy robogó vonatból felfigyelt a három gizai piramis különös elhelyezkedésére. Ballardnak az állandóan változó gúlák kölcsönös helyzete a külső kör különböző pontjairól azt sugallta, hogy a piramiscsoport és a Nagy Piramis egy nagy pontosságú egyszerű szögmérő és földmérő műszer (teodolit), valamint iránytű volt az ókori földmérők számára. Az akkori emberek a három piramis látványából ki tudták számítani a saját helyzetüket. Itt nem is mennék tovább az elmélete taglalásába. Könyvében számos ábrán mutatja be különböző irányokból a gizai piramisokat és a hozzátartozó szögeket. Ballard könyve 1882-ben New Yorkban jelent meg. A címe: „The Solution of the Pyramid Problem”, s akit érdekel, a Széchényi Könyvtárban megtalálható.
A „vízzsilipes-hajós” elméletére, majd legközelebb térek ki.
No és mivan ha a viz helyett higanyt használtak. Ekkor már hajóra sem volt szükség és még a 440t-ás óriástömb se süllyedt el mert könnyebb a fajsúlya egyszerüen odatologatták a kavicsokat ahová akarták. Nem tudom honnan szedtek annyi higanyt de nehogymá a Nagy Fáraó urunk ezt ne tudja elintézni, másnem összekellett gyüjteni mindenkinek a fogtömését és beolvasztani. De hát úgyis kellet sok-sok higany az aranymosáshoz mert hát sok arany kellett a Piramis csúcsára (tényleg mennyi kellett rá?) Megvizsgálta már valaki, hogy az akkori csontmaradványoknak nem magasabb-e a hoganytartalma a normálisnál? Persze akkor ki tudja mennyi volt a normális. Lehet hogy innen ered a higanymozgású szó mert a Nagy Fáraó szerint túl lassan mozogtak az épitők és attól tartott meg sem éri a Nagy Piramis elkészültét. Tényleg megérte?
Kedves peacemaker666
Jó hagyjuk azt ami szétválaszt, menjünk a meleghez közelebb:
Azt írod:
"... Azt meg még a „koca” egyiptológusok is tudják, hogy a „fáraók a piramisok tövében vadásztak…”, felteszem nem ganajtúró bogárra. ..."
Hát persze!
Na de ne ragadjunk itt má le!
Akkoriban az egész Nílusvölgyben mintegy 3 milló volt az össznépeség! Értve alatta a csecsemőtől az aggastyánig mindenkit. Ebből pedig az következik, hogy a mai mértékel nézve iszonyúan kicsi volt a népsűrűség. Tovább menve pedig az egész térség tele volt mindenféle vadállatokkal, künönös tekintettel a vizilovakra, krokodilokra, hiénákra, és nem utolsósorban oroszlánokra.
Vad tehát volt bőven, még csordákban jártak a gazellák a térségben, ki se látszottak az ártéri területek fűrengetegéből, szemben a mai helyzettel amikor csak Kairó lakossága megközelíti a 20 milliót!
Capis?
Másik helyen:
" ... Ugyanígy egy 440 tonnás kőtömb mellé sem tudom elképzelni azt a rámpát és azt a 8-1000 ezer embert ..."
Én sem tudom, és még nagyon sokan nem.
Ezért nincsen konszenzus a piramisok építésénél.
Vagyis mindaddig nem is lesz, amíg egy olyan elmélet nem születik, amely abszolút ellentmondásmentesen levezeti az egészet, abból a korból amelyikbe a megoldást tehát maradéktalanul bele kell tudni helyezni.
De ez ahogy azt most már látom, nem Sörös úr elmélete lesz.
Az éghajlattal kapcsolatban csak megerősíteni tudom scsizi urat, mert bizony az adott térségben már legalább 6000 éve, az éghajlati viszonyok ugyanolyanok, mint ma. Illetve nemrég olvastam egy tanulmányt arról, hogy volt 1, vagy két olyan rövid időszak ami még a mostaninál is sokkalta szárazabb volt.
Mi van ha a Piramis köré épitettek egy gátat ami magasabb mint maga a Piramis. Teleeresztették vizzel valahogy (vizemelöt ismerték és használták) aztán a zsilipen behajóztak egy kövel és leeresztették, aztán mellé a többit rá a következö sort aztán kiengedték a vizet elbontották a gátat és megcsodálhatták a vizböl elöbukkanó Piramist.
Hajmeresztö nem?
Na szóval aki feltalálta a rakétát ugye Ciolkovszkij bá vagy kicsoda sohasem járt a világürben. Nem tudom, hogy nekünk igen tisztelt Pir. Ép. Kut. Kollégák miért kéne vérrel-verejtékkel felépitenünk egy Kis-Piramist csak azért hogy rájöjjünk a titkára. Mindig mondom, hogy a nagy számok törvénye alapján elöbb-utobb megfejtjük, csak nem belenyamvadni egy elméletbe továbbra sem.
Szerintem maga az épités a maga korában annyira magától értetödö technika volt, hogy eszük ágába nem volt leirni hiszen azt gondolták, hogy 10000 év mulva is ugy épitkeznek gondolkoznak az emberek mint akkor.
További jó kutatást mindenkinek, tisztelettel:Bedos ész.ir.megh.alattv.
Ezér kár volt annyira igyekezni... Mindenki tudja, hogy az áradás régen "tengerré" alakította a Nílust. Annak idején Memphiszt is ezért vették körül falakkal. Mit akartál ezzel bizonyítani? Komolyan kérdem...
"GombocArtur-nak.
Ízlésekről most nem nyitnék vitát…"
Ha jól látom, félreértettél :)
Nem az elméletre mondtam, hogy normális hozzászólás, hanem arra, hogy nem arról szólt, milyen módon küldjük melegebb égtájakra a velünk nem egyetértő embert. Az elmúlt pár napban sajnos eléggé elharapódzott az egymás lehülyézése, ahelyett, hogy higgadt ember módjára fejtegetnénk valamit és normálisan próbálnánk "bizonyítani", hogy miért nem állja meg teljesen a helyét, milyen kis difik vannak benne. Mint minden piramis-elméletnek, a vizesnek is, a rámpásnak is vannak olyan részei, amikkel nem lehet teljesen egyetérteni, ezzel meg kell próbálni együtt élni. Szerintem nem azért vagyunk itt, hogy az általunk helyesnek tartott dolgot a másikra erőltessük, egymás szapulása közben, hanem hogy kitárgyaljuk az elméleteket, megbeszéljük mi lehetett miért jó és rossz építkezési módszer :)
"Egyáltalán nem mellesleg eddig S. I. az egyetlen ember, aki egy ennyire részletesen kidolgozott építési technológiához a nevét is adta, nem törődve az esetleg felbukkanó inkvizítorok véleményével"
"Tehát: szerintem nagyon meggyőző, és teljesen új utakat jelöl ki a kutatóknak a Sörös-féle elmélet, amely – valljuk be – nem minden előzmény nélküli és minden eddiginél meggyőzőbben hangzik."
Kedves eke!
Sajnálom, hogy a jelek szerint elevenedbe találtam és ilyen dühkitörést okoztam nálad, remélem már jobban vagy. (Nem vagyok!!! – mondaná a gonosz kismalac :-))).) Kérdezni természetesen nem bűn, de a magam részéről csak olyan kérdés-felelek játékban szeretek részt venni, amelynek a hangneme higgadt és tárgyszerű. Ez a topic – nem akarom a normális résztvevőit megsérteni, de – inkább nem az, mint az. Azon kevés „renegátok” közé tartozom egyébként, akik olvasták azt a bizonyos könyvet és fel is fogták az abban leírtakat. Különben a tagadás szellemétől ihletetten és biztosnak látszó egyiptológiai ismeretek birtokában nem kérdeznének olyant, hogy hogyan helyezték fel a piramis csúcsára a zárókövet, mert az is le van írva benne. Hm…
„…van egy "gondolatom" segítsen valaki továbbfejleszteni, húzzonak már el a fa..ba azok akik a másik kompetenciáját veszik górcsô alá” – írod, kedves eke, miután alaposan körülkérdezed, milyen tájékozottsággal rendelkezem az ügyben. Ilyen szépen még senki sem küldte el magát oda, aminek Rijekában már múzeumot is berendeztek. Egyébként ma reggel hallottam, hogy szervdonort keresnek…
Egyébként a Sörös nagybetűvel írandó – ez nyilván apró figyelmetlenség volt és nem valami fideszes beütés…
Kedves Total-brutal!
Nem hülyéztem le szándékom szerint senkit, mindössze a normális hangnemet kértem számon ismeretlen barátainktól, akiknek első dolga, hogy fogást keressenek újonnan felbukkanó vitapartnereiken és kegyetlenül bedurran az agyuk, ha nem találnak. Felbukkannak itt azonban teljesen rendben lévő gondolatok és gondolkodók is, de előbb-utóbb mindig kiderül, hogy aki a disznók közé keveredik, megeszik a korpák.
Ekének még annyit, hogy eredetileg mérnöki képzettségem van, s azonnal mondanám scsizinek, hogy tanulmányaim szerint (nem egyiptológia, természettudomány!) sokkal könnyebb zsilipeléssel megemelni egy hajót, mint daruval, lejtőn, vagy más mechanikus módszerrel. Ugyanígy egy 440 tonnás kőtömb mellé sem tudom elképzelni azt a rámpát és azt a 8-1000 ezer embert, aki tökéletesen együttműködve taszigálja ezt a roppant terhet. Bocsánat, nekem a víz felhajtó ereje meggyőzőbben hangzik. Ettől persze még nem ítélem el a „mechanikus gondolkodókat”, csak az érveimet mondom.
Mindenre nem tudok kitérni ami tegnap óta történt a topicon, de kíváncsi lennék, hogy az éghajlatra vonatkozó megállapítások honnan származnak, mert S. I. konkrét irodalmi forrást is megjelölt állítása alátámasztására. Azt meg még a „koca” egyiptológusok is tudják, hogy a „fáraók a piramisok tövében vadásztak…”, felteszem nem ganajtúró bogárra.
Mellesleg néhány ponton kifejezetten jól látod a lényeget, jók a kérdéseid, amelyekre magam is várom a választ – még ha esetleg további hosszas kutatómunka gyümölcseként juthatunk is hozzá. Ez az elmélet ugyanis még koránt sincs kidolgozva a részleteiben, de olvastam olyasmit is a könyv vége felé, hogy a felfedező kifejezetten kéri más szakmák képviselőinek segítségét a részletek kidolgozásához és a további kutatásokhoz. Vagyis nem képzeli polihisztornak magát, mint egyes önjelölt szakértők.
GombocArtur-nak.
Ízlésekről most nem nyitnék vitát…
Tehát: szerintem nagyon meggyőző, és teljesen új utakat jelöl ki a kutatóknak a Sörös-féle elmélet, amely – valljuk be – nem minden előzmény nélküli és minden eddiginél meggyőzőbben hangzik. Főleg az tetszik benne, hogy megengedi a technológiai sokszínűséget és nem állítja, hogy már mindent kiderített az építkezések menetéről, sőt… Olyasmit mond, hogy a konkrét megoldások mindenhol másképpen történhettek, de ezeket csak az adott helyszín ismeretében és elemzésével lehet megpróbálni leírni. Egyáltalán nem mellesleg eddig S. I. az egyetlen ember, aki egy ennyire részletesen kidolgozott építési technológiához a nevét is adta, nem törődve az esetleg felbukkanó inkvizítorok véleményével.
Az olyan elméletek, mint a Sörösé, csupán olyan szempontból érdekesek, hogy tkp. az általa felvázolt módon is készülhettek volna a gizai piramisok. Annak azonban semmilyen bizonyítéka nincs, hogy valóban így is készültek. Egyébként az egész elmélet nagyon agyafúrt, s szinte mindenre kifundált valamilyen választ.
A rámpás szállítási módot Sörös nevetségesnek tartja, pedig más piramisoknál vagy akár Gizában is maradtak fenn rámpamaradványok. Már az alkalmazásukból kifolyólag is nehezen maradtak fenn ilyen maradványok, hiszen az építkezés végén elbontották az egészet, hogy igazi pompájában tündököljön a piramis (mi sem hagyjuk ott az állványzatot építményeinknél). A Siliotti-féle könyvbe –ahonnan Sörös az információit szerezte- már nem kerülhetett be az a híradás, hogy Hawass-ék ásatásai során éppen Nagy Piramis rámpájának maradványait sikerült megtalálni. Egyébként az ő vízzsilipes-úszódarus elméletének nem találták semmi nyomát az egyiptomi ábrázolásokban. Ha szerinte a rámpáknak nem találták a nyomait, akkor hol vannak a vízzsilipes csatornák nyomai, melyek a piramis 40 m magas dombjára vitték fel a vizet? Miért nevezi a sírgödröket „vízaknáknak”, a zsilipes rendszer maradványainak, melyek úgymond bizonyítékai lennének elméletének? A gizai lejtő aljától, ahová az építőköveket szállították, hogyan tudták ilyen vízzsilipes eljárással felúsztatni a Khephrén piramis alsó sorainak óriási 100-200 tonnás tömbjeit. A magasságkülönbség a lejtő aljától a piramis szintjéig több mint 50 m, míg a táv alig hatszáz méter lehet. Vagy hogyan úsztatták fel Khephrén piramisa előtti Halotti templom egyik óriási mészkőtömbjét, mely a legnagyobb építőkő, amit Gizában alkalmaztak, és a súlya 440 tonna?
A piramist körülvevő 8-9 m magas kőfalat Sörös egyszerűen egy vízmedence falának titulálja. A TV2 filmjében a fal és piramis közötti kőburkolatot pedig „ároknak” nevezik. Ilyen falakat az egyiptomiak rendszeres alkalmaztak a nagyobb sírjaik, masztabáik körül, de sok nyerstéglából épült. A Nílus sem volt az ókorban 20 km széles, ahogy Sörös a filmben mondja, hanem csak az áradások idején, az év 3-4 hónapjában. Az sem igaz, hogy négy-ötezer éve szubtrópusi volt az éghajlat Egyiptomban, és a piramisok környékén nem sivatag, hanem zöld ligetek voltak. Az elsivatagosodás a dinasztiák kezdetére már megtörtént, az első fáraók már a homok ellen védekeztek, sőt Sznofru dahsuri Tört piramisáról az újabb kutatások kimutatták, hogy azért rogyott meg, mert nem szilárd alapra, hanem homokra építették. Az sem igaz, hogy a Delta Kheopsz idejében tengeröböl volt. Ha Sörös István utána nézett volna a szakmunkákban, akkor tudhatná, hogy ezen a részen számos prehisztorikus régészeti leletet, dinasztiák előtti templomot találtak. Az itt lakók nem lakhattak a tengerben!
Az tömbök emelése szerinte nevetségesen egyszerű volt. Szerintem meg az ő bólogató hajódarus megoldása a nevetséges. A piramis tetejét vízzel borították és negyven hatalmas bárka emelgette be a köveket, majd szállította volna a helyére. Ahogy a piramis emelkedett úgy csökkentették a hajók számát. Ki kellene számolni, hogy mennyi ideig kellene bólogatnia a hajóknak, hogy a piramist alkotó mind a 2,3 millió kőtömbjét beemeljék, majd a helyszínen elhelyezzék. Nem beszélve azokról a szerencsétlenekről, akik fel-alá járkáltak a bárkán. Nekik hány kilométert kellett volna megtenniük? Hogyan történt a piramis felső részének vagy a csúcskőnek az elhelyezése?
A belső építőköveknek egyébként csak a magassága volt azonos, hogy a kősor szintjét tartsák, de más méretük változott. Alakjuk sem volt szimmetrikus, soknak az oldala ferdén volt levágva, a mellette levőnek szintén. Mivel kötőanyagot nem használtak, az építők azt gondolhatták, hogy így erősebb lesz a kötés a kövek közt. A piramis belső kőtömbjei közt sokszor jelentős rések találhatók, amiket az építők homokkal és kőtörmelékkel töltöttek meg. A tömítésekhez sokszor nagy mennyiségű gipszet, maltert is öntöttek a belső tömbök közé. Ezt hogyan jutatták le a vízben? Ha minden esetben leengedték a vizet a szintről, hogy elsimítsák a felszínt, akkor az nagyobb munka volt, mint a rámpás építés.
Az egyik hajógödörről megjegyzi, hogy az elásott hajó méretével azonos. Ennek az üregnek a teljes hossza 45,5 m, de ebből csak a keleti rész 20,88 m-e formáz hajót, mert a nyugati rész az üregbe vezető lépcsősor miatt meghosszabbodik. A hajóakna padlóját turai mészkővel fedték. A falait is fényűzően burkolták, s a keleti és nyugati falakra tapadva vakolat maradványokat is találtak. Ide hogy kerülhetett úszódaru? A déli oldalon megtalált 22 tonnás hajó 43,4 m hosszú és 5,66 m széles, és mindenképpen vallási jelentősége volt. Túl törékeny ahhoz, hogy úszódaruként alkalmazzák (bár volt vízben, a merülési szintje alig másfél méter). Napbárka vagy temetési bárka lehetett, melyet a királlyal együtt temettek el, hogy túlvilági utazására elkísérjék (a feljáró hajóhídját fehérre festették).
NNA!
Néz csak meg,
Te is csak mellébeszélsz!
Kérdeztelek téged, s te ahelyett, hogy válaszolnál, kvázi mindenkit lehülyézel itt ezzel a tök friss nickkel.
Az infód is félelmetes intelligenciát sugároz :o) "HELLO"
Csak nem "Dr Brain" vagy új névvel? A stílus mintha, .... (csak úgy szemantikailag)
könnyebb látod burkoltan lehülyézni bennünket minta kérdéseinkre válaszolni, tekintettel arra, hogy nem én vagyok a piramisépítô zseni ezért nem állítok hanem kérdezek ha ez bűn akkor beszélgess magaddal.
Az elméletekhez való hozzáállsodat annak idején Liszenko díjazta volna.
Bár a hülyeégen finomítani az egy kicsit neked való.
Tehát végigolvastad a kérdéseket, nosza eldöntötted hoigy nem értünk hozzá, ide nekünk az ellenérveket. Türelemmel.
Apropó olvastad a könyvet?
És milyen ezirányú tájékozottsággal bírsz?
Hajóépítés?
Fizika?
Történelem?
Építészet?
vagy az iylen materilaista mételyek nem fertôzték meg a friss gondolkodásodat?
Szóval ha személyeskedésnek veszed e levelemet, akkor igazad van, kb ennyire volt tárgyszerű a 9 parancsolatod.
Félek Mörfi nem elég támpontot ad ahhoz hogy érdemi válaszolókkal gyere :-(
Agyô kislovag...
másoknak
van egy "gondolatom" segítsen valaki továbbfejleszteni, húzzonak már el a fa..ba azok akik a másik kompetenciáját veszik górcsô alá ahelyett hogy a feltett kérdésekre válaszolnak, vagy érveket hoznak ide pro vagy kontra.
Köszönettel eke
aki semmit nem tud a piramisok építésérôl de azt sem állítja hogy a piramist a sörös úr által javasolt módon építették volna.
Ugye ismered a mondást a tojásról? Amiről az is meg tudja mondani, hogy büdös, aki nem tud jobbat tojni?
Nem állítottam, hogy mindent tudok a piramisokról. Csak a józan ész...arról valahogy nem kéne ilyen könnyen lemondani...
Szemantikailag elemezve az itt megszólalók beszédeit, az embernek az az érzése támad, hogy
1. Igaz az, hogy az IQ mennyisége a Földön állandó, csak a népesség gyarapszik
2. Aki érdemben nem tud hozzászólni egy témához, az megjátsza (?) a retardillint
3. Aki már volt legalább három (3) hónapig Egyiptomban, az mindent tud a piramis építésekről
4. Aki látott már közelről napbárkát, az 3-as pont, de nem Sörös István
5. Egy gondolatot elfojtani kényelmesebb, mint továbbfejleszteni
6. Az Internet demokratikus intézmény, mert mindenki írhat bele.
7. A peacemaker az egy szívritmusszabályozó, a pAcemaker meg egy békebíró, a spacemaker meg helycsináló.
8. Nincs itt valaki, akivel lehetne értelmesen beszélgetni…?
9. peacemaker666
Meg a viz is csak ugy maradhat a tengerben, hogy lapos a föld mert ha gömb volna akkor mindig lefolyna allulra és nem pedig a medrébe maradna mindig, és azért hullámzik mert allulról a pokolból kiszabadulni akarók döngetik.
Meg a csillagok se ugy vannak ám hanem a városok fényei felvilágitanak a fekete lepedőre oda föl magasra csak azt nem tudom milyen magas emberek tarthatják hogy oda fölér a karjuk.
Meg azért se sikerülhetett a hajós terv se mert a Búvár Kund jól odaúszott aztán megfúrta az összes hajót s azok jól elsüllyedtek az iszonnyatos mély vizeknek a fenekére.
Nincsen is Piramis.
Az egész csak hallucináció.
Aki meg odament megnézni kidobott egy csomó pénzt.
Nagy Piramisjáték az egész.
Mindenki jól bedőlt.
A Fáraó sem tudta felépiteni azt jól odahologrammálta az egészet az utókornak.
