A fűrészem leírása két mondatot ír a hasítókés és a fűrészlap kapcsolatáról. Az egyik mondatban azt mondja, hogy ne használjunk vastagabb éket mint a penge. A másikban azt, hogy ne legyen vékonyabb a penge mint az ék. :-)))
Amúgy ma fejeztem be a parkettázást, a Boronkay-féle 64 fogú lap úgy vágta a lamináltpadlót mint a kés a vajat. Tökéletes, roncsolásmentes lett a vágási felület. Bár úgysem fog látszani a szegélylécek alatt...
Nem, hanem egy darab színfúrnéron próbáltam ami a préselés után lesett.
A müv.tör. lehet vitatkozni ,de a tied valóban jobban hangzik.
A köszörülés után keletkezik egy durva sorja a véső/gyalukés élén.
Ezt a sorját el lehet fenni kisebbre egy durva kővel de egy bizonyos sorja méretnél nem tudsz kisebbet csinálni mert a dúrva kő is képez egy sorját.
Ezt lehtetlen eltüntetni a dúrva kővel.
Ezután váltok egy finomabb kőre(most hívjuk közepesen finom kőnek)amivel a dúrva kő által keletezett sorját már kisebre tudom fenni de nem tudom eltüntetni mert mint az elöbb a dúrva kőnél is a közepesen finom kővel való fenés közbe is keletkezik egy nagyon kicsi sorja.
Ekkor már lehet használni a vésőt mert azt a pici sorját már nem lehet látni és érezni se nagyon.
Van egy olyan trükje a sorja megalapításáról hogy a körmön kell végighúzni lassan,nem nagyon rányomva és így mindenegyes "rezgést" meglehet érezni amit a sorja csinál. Próbáljtok ki egy dúrva és egy finomabb kővel való fenés után ezt a trükköt és megértitek mire gondolok.
De aki itt nem áll meg az használhat egy finom követ amivel ellehet tünteni a közepesen finom kő által keletkezett sorját is.(ha ezt a gondolatmenet folytatjuk a sorjával kapcsolatba akkor keletkezik a finom kő által is egy sorja de akit az is zavar az ne itt pötyögtessen hanem fordúljon orvoshoz)
Ha ez nem tetszik akkor lehet kapni polírkorongot meg hozzávaló pasztát és azzal is ellehet tüntetni azt az apró sorját ami keletkezett.
Van külön a szerszámélezéshez való polírkorong és paszta is.
Én Bp.-ről hozattam annakidején mert fehérváron nem lehetett kapni.
A korong kb. 1500 volt a paszta meg pff...kb.700 dee nem emléxem pontosan.
A paszta akár 10 évig is elég még akkor is ha naponta élez az ember szerszámot.
A korong 12cm átmérőjű 5cm magas és nincs kifúrva a közepe úgyhogy rálehet tenni sztem köszörügépre is de én egy 12-es csavart ragtam bele és az álványos fúróba használom.
Igen köszörülés közbe holker keletkezik amit a fenésnél nagyrészt(az homloklap középső 30%lesz holker) eltüntetek tehát a végén lapok találkoznak egymással és a sorja nagyrésze is eltűnik.
A polírkoronggal nem fenek hanem a véső/gyalukés élén ottmaradt maradék sorját polírozom le.
A polírozással nagyon ellehet rontani a véső/gyalukés élezését ha nem ért hozzá az ember.Persze gyakorlással meglehet tanulni ezt is mint minden mást.
Néhány dolgot hozzáfűznék rferi gondolatmenetéhez.
Valóban, a hasítóék nem lehet olyan vastag mint a fűrészlap ( pontosabban "vídiás fűrészlap" ) , és nem is lehet kapni különböző vastagságokban.
Vékonyabb fűrészlapot viszont lehet kapni!
Én amikor a körfűrészemet vettem rögtön vastagnak találtam a 3,2 mm-es lapot.
Némi utánjárás után találtam 1,7 mm-es vídiás ( CMT márkájú ) lapot. Nem kell mondanom mennyivel kevesebb fűrészpor keletkezik így, és kisebb a terhelése a gépnek.
Hasítóék az természetesen nem volt hozzá, így az eredetit kellett elvéknyítanom.
De mennyire? Nos az üzletben megnéztük a CMT katalógust, és abban az ék vastagsága a lapvastagság, és a vídia fog vastagsága közötti érték köll hogy legyen. Ez az én lapomnál 1,2 mm lap és 1,7 mm vídia vastagság. Így az ék kb. 1,5 mm kell legyen ennél a lapnál.
szerintem az alumínium gérvágó készülék ( praktiker 4-5 ezer) kezdésnek neked tökéletesen megfelel. A felfekvő felületei marózottak, a fűrész megvezetése eléggé pontos. Bár nekem egy kissé sokáig tartott a vágás, az apró fogak miatt. Viszont éppen ezért meglehetősen finoman vág. Mióta megvan a körfűrészem alig használom. Egy biztos, vastag fa vágásához sok türelem kell véle.
Azt én nem csináltam. Meg az asztalos sem. De nekem bükk, az nem szálkásodik annyira. Nagyon finoman lecsiszolta az asztalos, gondoltam kipróbálom. Egy kisebb darabot leolajoztam és megvártam míg megszárad. Az első lakk vagy olaj után nagyon lehet érezni, hogy durva lesz a felület. Ennek nem volt az, tök sima volt. A skótszivacs után meg teljesen. Próbáld ki Te is, akár meleg vízzel.
Ha csiszolnod kell, akkor vibrációs csiszolóval javaslom, elég szar munka, mint minden csiszolás.
Mármint mit hol vettem? Milyen ilyet találtál a neten?
Egyébként mindent az Euroll-nál vettem, de ezt már írtam. Egressyn van a Mexikóihoz közel, egy udvarban, ahol van a szerszámélező is. Az Auro-oldalon vannak pesti viszonteladók, nekem ez útba esik.
De hosszas informálódás előzte meg a dolgokat. Leveleztem Sixay-val is, aki egy bútortervező és készítő és gyönyörű cuccokat csinál és ő a magyar forgalmazó. Meg elolvastam a referenciákat.
De az Euroll-nál sem lehet megtapogatni a különböző viaszokkal, olajokkal kezelt fákat. De ki vannak rakva a dobozok, azokat el lehet olvasni. Ha szerencséd van, olyankor mész, amikor van ott hozzáértő. (Nekem egyszer sem volt szerencsém.)
A skótszivacsokat meg lehet fogdosni. Az ecsetekhez értenek. Pl. azt sem tudtam, hogy van lazúrecset.
Az AURO-s oldal 240-es szivacsot ír (azt hiszem), de csak 320-as volt, így azt vettem.
Én abban bízom, hogy ezeket a viaszos cuccokkat könnyebb javítani, mint a lakkosat. Mondjuk erősen vizes és mosószeres ruhával nem szabad tisztítani, de nedvessel meg szárazzal szabad. Maga a felület kemény, sima, szóval nem ragad bele a por meg az ujjlenyomat. Meg ha nagyon koszos, finom csiszolás után újra lehet egy pici részt is viaszolni. Annyira vékony a viaszréteg, hogy nem látszik az eltérés.
Én nagyon bízom benne, hogy tisztántartási szempontból is jó lesz. Nálunk most 3 hetes, még szép.
Lehet AURO bútorápoló szereket kapni, direkt viaszos cuccokhoz. Az is elég drága, 1l 4000 körül. Bár nem tudom, egy Pronto spray-ben mennyi van és mennyibe kerül.
Más is írhatna, akinek vannak viaszos tapasztalatai, mert nekem nagyon frissek.
Mondjuk egyik ismerősünk is viaszolt, de nem ilyen szerekkel.
Ő nagyon ki volt akadva, szerinte minden ujjlenyomat, zsíros kéz meglátszik. Szerintem nem keményviaszt vitt fel, vagy túl vastagon.
Lenne egy kérdésem körfűrész-szakikhoz:
A fűrészlap harapási-szélessége és a hasítóék vastagsága között milyen összefüggés van?
Ha sokallom a 3,2mm-t amit a fűrészlap kiharap az anyagból, akkor kicserélhetem-e vékonyabbra? Vagy csak úgy, ha a hasítóéket is vékonyabbra cserélem?
Nem illik ilyet kérdezni, de hol vetted? Mikor először találtam ilyet a neten, elég érdekes terjesztési módszerük volt. Nekem olyasmi kellene, bemegyek, nézegetek, fogdozok, kérdezek és megveszem (Bp.)
És milyen vlies-t - skótszivacsot kell venni akkor, mert írod többféle is van.
Mennyire lesz szerinted utólag macerás az ajtók tisztán tartása ? Elkerülhetetlen, hogy kézzel (nem tisztával) is összetapenolja az emberfia (meg a gyereke !).
Az asztalosra majd rákérdezek, hogy ezt a vizes szálfelhúzást megcsinálta-e, ha nem, akkor az is rám vár. Ezt te kézzel vagy gépi csiszoszóval csináltad, vagy mivel kell - lehet - érdemes ?
Azt én sem tudtam, mi, de szerencsére ahol az Auro-t vettem, ott tudták.
Ez egy téglalap alakúra préselt dörzsis szálakból álló "rongy". Csiszolóeszköz, addig lehet használni, amíg teljesen el nem kopik, mert a teljes anyagvastagság csiszol. A beleült port ki lehet rázni, még talán mosni is lehet. Nem egy hétköznapi cucc, én nem láttam ez előtt. 2-300 Ft, különböző finomságokban van de ált. 200-as felett.
Így utólag azt kell mondanom, hogy egyszerűbb volt olajozni, viaszolni, mint lakkozni. Ebben benne van a minőség is. Úgy értem, hogy ha ecsetnyom, por, megfolyás nélküli lakkozást akar valaki, akkor az nagyon macerás házi körülmények közt.
Az első lépés az, hogy nagyon sima legyen a felület. Ezt az asztalosnak kell elérnie. A leírás alapján kell végezni egy vizezést és aztán egy kb 150-es 180-as csiszolást. Ezt nem mindig csinálják meg. Azt hiszem, főleg a fenyő szálkái hajlamosak visszasimulni, ezt hozza fel a vizezés. Ha az asztalos ezt megcsinálja, ezzel nem lesz gondod.
Semmi különös szerszámra nincs szükség. Az olajat egy lazúrecsettel vittem fel. Ennek műanyagok a sörtéi, nem duzzadnak meg. Azóta egy plusz fiókra simán ronggyal kenegettem, mivel nem tudtam kimosni az ecsetet. (Illetve azt hittem, hogy kimostam, de két nap múlva kiderült, hogy mégsem.)
Az olaj utáb egy nappal skótszivaccsal átdörzsölgettem. Ez azért is jó, mert pl a díszlécekbe, marásokba is belemegy. De nem éreztem lényeges különbséget az átdörzsölgetés előttihez képest. Állítólag ettől jobban tapad a viasz.
Portalanítás után jött a viaszolás, azt egyszerűen puha ronggyal csináltam. Icipicit bemártani, jól szétkenni és kész.
A leírás szerint kb 1 óra múlva lehet polírozni, ha akarod. Nekem több idő kellett ehhez. 1 óra múlva nem volt szinte teljesen kemény a viasz. Volt az 5-6 is. De nekem tetszik a matt vagy félmatt felület, úgyhogy nem sokat vacakoltam a polírozással. Azt egy másik még finomabb ronggyal csináltam.
Szóval semmi különös szerszám, oldószer nem kellett. (Egy ecset és pár rongy került a szemétbe kiszárítás után.)
2 ajtó az kb 8 nm lehet. Az 1 doboz (0.75 l) olaj és egy pici viasz (10 dkg) 5-6 ezer ft, de ebben már az ecset meg a skótszivacs is benne van.
Én nagyon élveztem, és azóta is naponta "megsimaogatom" mert jó.
Lenne kérdésem Auro-val kapcsolatban - visszaolvasva látom te dolgoztál vele.
Tavasszal megfelelő lelkierő és anyagi birtokában két ajtót (tokostól) szeretnék lekenni. Az egyik luc a másik borovi fenyő, mindkettő beltéri lesz (most készülnek) és natúr kapom meg az asztalostól.
Mit javasolsz, és milyen szerszámokat szerezzek be ? Mennyire fogok 'megizzadni' vele ?
Esetleg ha valaki más tud infót, azt is szívesen fogadom...
Karácsonyi ajándék
Azt nem értem hogy valamiféle segédeszköz nélkül hogyan tudtok teljesen merőleges lyukat fúrni csapoláskor egy lap élébe. Mert a fúróállvány erre nem alkalmas ha egy nagy méretű lapról van szó.Tehát nem tudom kell-e a csapolósablon(amivel elvileg tök merőleges lesz a lik, és a jó helyre kerül).
Lehet hogy a véső nem alapvetően szükséges? de annyira megtetszettek:).Mégis mekkora méretűt kérjek ha két darabról van szó, és "általános" célra kell, magyarán ma még nem tudom pontosan mire fogom használni.
Általában nem bízom a noname gépekben, ezért nem gondoltam gérvágó gépre, hanem ládára+illesztőfűrészre.Előbbiből nekem az alumínium szimpatikusabb mint a rétegelt lemez, mivel talán tartósabb.
Vikusz
Hát az én kínai asztali fúrógépemről nem tudok ilyen szépen regélni.
A legjobb benne az a jó nehéz öntvény alsó lapja, meg a szintén öntvény, állítható munkalapja. Oszt evvel vége is a dicsnek. 250w-os motor - 8-as fúró megfogja. Az ékszíjtárcsa M 3,5-es csavarral van a motortengelyre fogatva! A fúróorsó úgy kotyog a házban mint bíró se.....-ben a ló.asz. A karokról a krómozás már kezdettől le volt pattogva. Lóg az összes illesztés. A tokmány kalimpál a tengely végén.
Igaz ez még az első szériából lehet (90-es évek ), Metro nyitás. Akko még örültem hogy ilyen is vót. Má ki kéne dobni.
Kacérkodok a gondolattal, hogy vennék egy esztergát. Mondjuk esztergályozni nem tudok, de hátha megtanulnék.
Ott a gond, hogy valamire való gépet nem nagyon lehet találni . A praktikeres elég gagyi, a nagy gépek viszont marha drágák. Olyan 40-100 ezret szánnák rá.
Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az élezési, pácolási vitához:
a minap az asszony azzal ált elő, hogy mit lehetne csinálni a borovifenyőből készült, paliszander ( sötétbarna) páccal kezelt dohányzóasztalunkkal, hogy az natúr színű, azaz pácmentes legyen(állítólag most ez a divat).
Nosza asztal műhelybe...szétkapva...szalagcsiszolóra 60 as papír....rajta.
csiszolom 2 órát... papír szét...új feltéve. Már látom a fenyőt!! Az asztallappal kb. 3 óra alatt végzek ( 60cmx110cm-es). Igaz, csiszolás előtt nem mértem asztallapvastagságot, de az élén lévő díszítő körbemarás alapján, olyan 1-1,5 mm-t szedtem le a lapból. A lábak csiszolását már nem vállaltam, inkább legyalultam belőlük azt az 1-1,5-mm-t.
No az asztallap éle volt ám a cudar munka. Köztudott ugyanis hogy a fa bütüje (jól mondom ?) sokkal több anyagot (pácot ) vesz fel. Kétszer kellett maróval ( két kis fogással ) körbemenni rajta, hogy eltűnjön a pác.
Az élezésről..
Igazából szerintem szerszám- és technológia adja az élezési módszereket.
"Az élképzés alapvetően síkokból kell hogy álljon pontosan az éltartósság miatt."
Ez elmélet. A gyakorlatban szinte sohasem így van. A borbélyok régen az övükre akasztott bőrszíjjal élezték a borotvakést. Ez pedig elég rugalmas.
Az én élezőgépem ( Tormek 2000) egyik oldalán alumínium oxid kő van . A másikon pedig műanyagtárcsára ragasztott kb. 2-3 mm vastag 30 mm széles bőrszíj.
Ez gép lassú fordulaton működik. A kő vízben forog, a bőrt polírpasztával kell kenni.
Elősször élezem a kövön (köszörülésnek nem nevezném ), utánna pedig a képződött sorját a bőrön húzom le, polírpasztával.
"A fenőkő éppen ezért se nem rugalmas, sem pedig nem flexibilis tehát erre való. Vagy hallottál már fenő-polírról? :))"
Hát.....
Szerintem rugalmas; netán flexibilis fenőkövet nehéz lenne készíteni.Így hát marad a hagyományos. Bár lehet hogy ma már lehet ilyet is.
Van egy 15 x 15-ös piros metlaki (metlahi?) lapom, amit a stabilitás érdekében egy 2 cm-el nagyobb betontömbbe ültettem. Ezen szoktam elvégezni a sorja eltávolitását, közben vizezve. A konyhakések élezéséhez is ezt használom. Persze nem én találtam ki, egyszer láttam egy aztalosműhelyben.
