Csiszolásnál nekem legnehezebb, hogy a felület eleve egyenes legyen. Csiszolással egyengetni nem nagyon szokott sikerülni, sima lesz a felület, de követi az eredeti hullámzásait.
A sarokcsiszolóval való facsiszolás nagyon goromba módszer, különösen a 11.000 rpm-es fordulattal. Én emiatt vettem változtatható fordulatszámút (2800-11000). Alacsonyabb fordulattal és egy 150 mm-es tépőzáras koronggal már egész jól lehet dolgozni.
Igazából egyenes felületet szalagcsiszolóval lehet csinálni, bátran használok 220-as, 320-as papírt is. Ha a csiszolandó felület nem nagyobb mint a csiszolófelület, akkor teljesen sima felületet lehet így kapni.
Excentercsiszolóval az a gond, ahol puhább a fa, ott belemélyít, ahol keményebb, ott kiemelkedik. Fenyő esetén a szálak bordásan kidudorodnak.
Rezgőcsiszolóval a legvégső felületet szoktam megadni, 220/240-es papírral.
A sorrend nálam: szalag, excenter (he kell), rezgő.
Első lakkozás után midig kézzel csiszolok és általában 150-es papírral. Lakkozni 3-szor szoktam, és jobban higítom a lakkot az előírtnál. Nekem ez jött be.
Nagy felületeket általában a tépőzáras, sarokcsiszolóra szerelhető korongon, 80-as papírral, alacsony fordulaton szoktam.
Vibrációs csiszolót alig használok.
Sarkoknál, éleknél a kézi szalagcsiszolót használom.
Azt sajnálom, hogy a szalagcsiszolóhoz nem tudok szalagot csinálni, azt sajna venni kell. A gyantás fa hamar telíti a szalagot.:( Erre nincs valami megoldás?
Én már régóta magam buherálom a tépőzáras csiszolóimat. Amig a tépőzár bírja, addig ragasztok fel mási papírt, amit én vágok méretre. Néha elengedi a ragasztás, mert a telítődött papírra nem ragad jól az új. Próbáltam már sok ragasztót, jelenleg a palmatexet használom.
Szerencsére én tudom szabályozni a gépem fordulatszámát, így nem történik nagy baj ha elszabadul a ragasztás. ( alacsocs fordulaton csiszolok)
Nekem az év egy üveg olaj kiborításával kezdődött. Akkor elgondolkodtam, hogy mégis jobb lett volna az olcsóbb is.
Mi lenne, ha az új évben fel-fel dobnánk megbeszélni valóként egy-egy témát?
Kezdem is a csiszolás problémakörével. Nem vagyok megelégedve ez irányú tudományommal.
Alapvetően kétféle dolgot csiszolok, nagyot és kicsit. Azt hiszem, más-más eszközök kellenek hozzá. Mindenképpen a végcél a nagyon szép sima felület elérése. Bár más az is egy kérdés, hogy mit nevezünk sima felületnek.
Ki mit hív annak?
Ha nagyobb felületen dolgozom, és lakkozom, akkor általában 120-as papír a végső. Ez a lakkozás után még durva lesz, hisz a farostok kiemelkednek. Így az első lakk után mégegyszer csiszolom, ezt már áltlában kézzel, 120-as vagy 150-es papírral. Legalábbis eddig így csináltam, lehet, hogy most már nem elégszem meg ezzel.
Először sarokcsiszolót használok tépőzáras papírral a durva munkára. Ez jó drága de hatékony megoldás. A végén vibrációs csiszolót. Ez eltönteti a körkörös csiszolónyomokat. Azonban úgy gondolom, hogy nem lesz sokkal egyenletesebb a felület, csak szabálytalan lesz a minta és ezért nehezebben észrevehető.
Ti hogy, mivel, milyen lépésekben csináljátok?
Az apró tárgyak csiszolásásval vagyok nagyobb gondban. Ott nagyon szép, már csiszolástól fényes, sík felületeket szeretnék. Ehhez még a 240-es papír sem elég. És ott nagyon fontos a síkság. Az ilyen dolgokat fúrógépbe fogott tépőzáras koronggal szoktam csiszolni. Van egy olyanom, amin fém a tartórész, ezért teljesen merev. Viszont maga a tépőzár puha, ezért a széleken óhatatlanul keletkezik egy tized mm-es domborulat. Ez önmagában nem látszik, de ha egymás mellé teszek kettőt, akkor már igen. Ráadásul marha hamar elkopik-telítődik a papír, és ha készen veszem a korongokat, akkor elég húzós, meg nincs is sokféle. Azt gondolom, hogy 120-180-240-400-as finomságú lépésekben kellene csinálni. Ezért most elhatároztam, hogy magam készítek tépőzáras korongokat. Még nem tudom, hogyan, ehhez is várnék ötleteket. Nem tudom, hol lehet kapni táblában tépőzárat.
Halihó!
Bocsánat a lustaságomért, azt szeretném megkérdezni, a fémes szakmának van-e hasonló topikja?
Egyébként olyan CNC-s fémesztergályost keresek, aki kisebb munkát is elvállal. (Van 40 darab 41mm átmérőjű 10mm vastag bronz "pogácsa" amelynek a közepébe egy 7mm mély zsákfurat kellene finommenettel 8-as csavarhoz. Természetesen nem kötelező ehhez a CNC, de néhány esztergályost megizzasztottam már korábban, könnyű elrontani, ha nem sikerül a megfelelő pillanatban "kikapni" a kést...)
Csak megerősíteni tudom. A busz számára már nem emlékszem, de éppen a Paliszander előtt áll meg, egy hosszú egyenes útszakasz végén. Tavaly jártam ott.
Szerintem a 3-as Metró Határ-úti megállójától induló 194-es busz a Besence utcán megy végig, csak meg kell kérdezni a vezetőt, hogy melyik megállónál célszerű leszállni.
Ma elballagtam arrafelé, és valószínűleg a Csepeli Duna MGTSZ Faáru Szaküzletére gondolsz ;-)
Számítottam rá, hogy nem lesz nyitva, így is volt, majd januárban. A nyitvatartása elég főállású asztalosnak való (8.00-15.30), de feltétlenül sort kerítek rá, mert a százéves lepukkadt vasroló igen nagy bizodalmat keltett bennem. Az ilyen helyek nagyon jók szoktak lenni (a hozzáértőnek persze).
Ha nem is Zugló, de belváros: a Hegedűs Gyula utcában (Körútról nyílik, jobbra 100méter) van a pincében egy bolt, itt nem csak kötegben vásárolhatsz, mindig vannak maradékok is (tel: 320-54-77)
Egy koloniál sámlit generáloztam, amin a lakkozás igencsak megfeketedett és ronda volt már. Finoman csiszolgattam, de természetesen a vékony tölgyfafunér két helyen is átlyukadt. Most már lezúznám az egészet, de hol lehet kapni 1-2mm-es tölgyfafunért amit ráragaszthatnák? (XIV.ker. és környéke előnyben)
Többszáz lyukat vágtam ki ilyenekkel. A lengyel piacos tényleg nem bírt 2-nél többet, de van egy B&D-em, az évek óta működik. Igaz, hogy a gyakrabban használtak már elkoptak meg csak fát vágtam velük, pozdorját nem.
Az idén nem csináltam semmi asztalos karácsonyi ajándékot. Ti igen?
A bepattintós-körlemezes kivágó szerintem kimondottan balesetveszélyes, nekem kétszer is úgy ugrott ki az állványos fúróból, hogy többet nem is használtam. A tartórészük nagyon gyenge alumíniumöntvény tud lenni, a szorítócsavar is kitörött.
Az egyedi körkivágók drágák és csak adott (meglehetősen "colos") méretekben léteznek, pl. nekem 70mm kellett volna. Épp ekkora nincsen. Ekkor vettem egy olyan kivágót, amin egy 18 centis keresztszáron szabadon lehet állítani két keményfém vágókést, plusz középen a vezetőszár. Ezt tényleg csak állványon lehet használni. Az enyém elég drága volt (10e), de nem ilyen edzett acélból már 3-4e Ft-ért láttam ugyanilyen tudásút. Ez kimondottan egyedi furkáláshoz ideális, nem ipari sorozatú lyuggatáshoz.
A lemezfűrészeseket nagyon nem ajánlom, mert azok még barkács célokra is igencsak igénytelenek:(
Nekem már bolt úgy, hogy mikor belekapott a fűrészrésze a dekorizált felületbe akkor egyszerűen kiugrott a tartójából, és összekaristolta a munkapultot... ott buktam 15 000 ft-ot, igaz lett két kisebb munkapultom, olyan színben amit azóta sem tudtam eladni senkinek...szóval bukó volt:(
Amit itt láttok az normális akár ipari célokra is használható körkivágó.
A szárat meg lehet venni kb 3000-5000 ft-ért, míg a koronákat mérettől fögően...
pl a 35-ös méretű kb 2000-2500 ft, a 65-ös körüliek kb 4000 ft körüliek...
Pánthelyet bútorlapba kézi fúrógéppel is nyugodtan lehet fúrni, nem kell állványos gép hozzá. Felsőmarót csak akkor érdemes venned, ha tömörfával akarsz dolgozni.
a merolegessel nem lesz problema, mert a fureszkorona adni fogja magat a merolegesre allitashoz. beallitod hogy a furohegy a kozepen egy centit kilogjon, es nekiallsz furni. amikor a furesz eleri a feluletet, szepen behuzza magat merolegesre. ezzel 30mm-ig meg is vagy. utanna bemaszol a szekrenybe, es megkuldod alulrol egy kicsit. ha nincs mas, probalkozz az akkus furoval. bar elobb utobb ugyis szukseged lesz egy rendes furogepre.
amugy mekkora az atmero amit furni kell? mert szerintem 8-10cm korul mar egy jo szelesfogu, keskeny (kanyarodos) dekopirlappal is lehet probalkozni.
ha sok penzed van, akkor korkivagofureszt lehet venni dragan bosch meg hasonlo markakat is, amiknel kulon megveszed a tengelyt, meg kulon egyesevel a koronakat. szerintem abbol a nagyobb atmerojuek aranyosan melyebbek is.
A varrogeplabbal mi a szandekod a letakaritas utan? A kromofagon kivul a homokszoras/szemcseszoras is egy lehetoseg. Viszont tudnod kell mit akarsz utanna, mert a femtiszta ontottvas orak alatt is lerozsdasodhat.
Az elmúlt 3 napot a topik végigolvasásával töltöttem, érdemes volt, sok mindent megtudtam belőle, de jónéhány kérdés is felmerült.
Először is a rézküszöb lakkozásáról. Valamelyik web-oldalon egy tikkulirás pasi osztja az észt a festéssel kapcsolatos kérdésekre, és ott az volt a válasz, hogy a Temadur Clear nevű kétkomponensű lakkjuk pontosan erre való. Letöltöttem az ismertető pdf-et, ilyeneket írnak benne:
Kíváló időjárás- és kopásálló, poliuretán bevonatrendszerek fedőfestékeként alkalmazható.
Tartós, fényét megőrző, könnyen tisztítható, nem krétásodó felületet képez.
Alkalmas vörös- és sárgaréz, alumínium és horganyzott felületek lakkozására.
Kedvenc festékboltomban rákérdeztem mibe kerül, és az A komponensnek 5 liter a legkisebb kiszerelése, kb. 25e Ft. Plusz még a B komponens (3:1 az arány). Kimondottan ipari használatra ajánlják, nem lakosságira.
A faragasztó-fapor keverékű saját-tapasszal én is próbálkoztam. Az volt vele a baj, hogy mivel a ragasztó vizes-diszperziós, a faport, a rostokat teljesen átáztatta, és jóval sötétebb lett az egész, és száradás után is rugalmas, ragacsos, nehezen csiszolható trutyi maradt. Mit rontottam el? Milyen ragasztót használjak? Mennyire finom csiszolmány kell hozzá?
Emítettétek, hogy van olyan hely, ahová elviszi az ember a cumót, ott belerakják egy kád kromofágba és lepucolják róla a festéket. Hol van ilyen hely? Van két régi Singer varrógéplában, de rengeteg ócska fesékrétek van rajta. Valami asztalkát kellene belőle csinálnom, de állati ronda így, és a kézi kromofágozás nem nagyon volt sikeres (jugendstil láb, kanyargós, bonyolult minta, reménytelen).
Magamról annyit, hogy hobbiszinten foglalkozom csak a dologgal, a legtöbb munka valami házkörüli, házbavaló munka, ajtófestés. körablak akvárium elé, cipőszekrény a gyereknek, bortaró, meg ilyenek. Gépparkot majd összegzem, tapsztalatokkal együtt.
Az én nagyflexhez való állványomat, amit egyszer sem használtam odaadtam a kollégámnak, építsen kerítést.
Aztán majdnem elvitte a lábát, mert vágás közben tört ketté a nyakánál, és a félreboruló szabadon maradt flex, pörgött a kövön körbe-körbe.
Alig tudott elugrani előle! :((((
Sajnos túl sok szilíciukot raknak ezek a ferdeszeműek az aluöntvényekbe, mert attól folyósabb a cucc, csak az a baj, hogy szilárd állapotban viszont ridegebb.
