..na tegnap meg volt egy kis "rendesebb" tüntetés Kairóban, könygázas oszlatással, a haverom éppen a Zoo-ban volt ahonnan evakuálták ôket, mert befújta a masszát a szél: Leírása szerint az elefánt bömbölt mint az állat az Orix-meg falnak ment, ô meg köpni nyelni nem tudott. Amikor írta a mélt akkor is egy rendes höbörgô tömeg nyomult az internet kávézó elôtt.
Itthon meg az idei túristautak slágerének tippelik az egyiptomiakat, hát kalandtúrának biztos jók lesznek :-((
ugyanaz, lassan (2-3 hét) már haza felé jön! Nem tudok részleteket de a levelébôl az derült ki hoigy sötétedéskor indított, vélhetôleg fehét pólóban és reflektorral bevilágították mint extra túristalátványosságot, és ahelyettt hogy felment volna lemászott. Na ekkor vitté be a sittre.
Remélem megcsinálta kért anyagot mert ha nem zavarom vissza :-))
a haverom tegnap 1 napot töltött a Ghizai sitten. Egy rikitó színű pólóban kezdett a nagypiramisra felmászni.Aztán kiengedték. Remélem azért megtalálta a vízkövet az építôkockák felsô lapjain :-)
Ahethotep és Ptahhotep közös masztabája (apa-fia) Szakkara nyugati részén található. Van egy két képem a Siliotti-féle albumból, de természetesen nem arról a részről. A fotó szerintem is hamisítvány, de utána tudok nézni.
Kunkel elméletét hívei azóta tovább fejlesztették, ami még így is elég zavarosnak tűnik! Az ohioi feltaláló szerint a kamrák, folyosók és a Nagy Galéria elrendezése megfelelt egy 19. századi hidraulikus búvárdugattyús szivattyú elvének. De ezt a nyomószivattyút el kellett látni folyamatos vízforrással. A vízforrást a híres Moeris-tóból (Fajum) kapták volna, ami 74 km-re délre található Gizától. Hérodotosznak ugyanis azt mesélték a papok, hogy a hatalmas víztározóból kis föld alatti csatorna szállította a vizet Memphisz irányába. Ezt vezették el a piramis föld alatti kamrájához.
Hogy a Khephrén piramisban nem volt ilyen, az a hívei szerint nem lényeges. Például John Cadman szerint ez a kamra föld alatti összeköttetésben állt a Szfinx dombjával. Cadman szerint a vízpumpának három funkciója volt: 1. vízzel lássa el a piramis belsejét, 2. gondoskodjon a 440 Hz-s impulzusról és 3. ugyanezt biztosította más gizai építmények számára. Egyébként szerintük a föld alatti kamra vakvágata tovább folytatódott a falban egy légkamrához vezetett, vagy talán ez vezetett a közeli piramisokhoz, hogy az építéshez szükséges vízzel lássák el azokat is…
A Nagy Piramis körüli medencét a kőfalig az ún. menekülőjáraton keresztül töltötték fel az építés kezdeti szakaszában, tehát amíg az elérte a piramis alatti természetes domb 9 méteres magasságát, vagy amíg elérte a menekülő járat felső csúcspontját, ami több mint 21 méterrel van az alap felett. Ha jól sejtem innentől már a légjáratok csatornáit kellett használniuk.
Az az igazság, hogy nem vagyok biztos abban, hogy ez a kép valódi e?
Jelenleg még erős a gyanúm, hogy csak egy fake fotó, de azért bedobtam ide, hátha megkavarja egy kicsit a fantáziát ... :o)
A kép állítólag észak Saqqarában látható, Ptahhotpe masztabájában. A fotó, és hír állítólag megjárt már néhány TV társaságot is, az Olasz TV "Stargate - linea di confine" műsorában csupán illúziónak minősítették.
Lehet, de én azért megnéznék néhány máshonnan származó képet is.
Már 2 hete keresgélek a neten, de eddig szinte semmit sem találtam az adott masztabából származó fotók ügyében. De majd csak ...
Lefigyelem az utóbbi években megjelenő könyvek vagy az Interneten zajló –főként angol nyelvű- irományok tömkelegét a Nagy Piramis építéséről (miért mindig csak erről, mikor a Khephrén piramis alig kisebb, de tömörebb és az alsó két burkolati sora nem mészkőből, hanem gránitból volt?). Nem tudom mennyi ideig folyik még a Nagy Piramis építésének módjáról való misztifikáció?
Ezen rögeszmék lényege, hogy „képtelenség volt annyi idő alatt vagy olyan módszerekkel felépíteni a piramist, ahogy a régészek gondolják”. Unatkozó tanárok, építészek, kohómérnökök, zenészek, agyas szektavezérek, földmérők, geológusok, antropológusok, női médiumok és más hasonszőrűek utasítanak vissza régészeti kutatásokat, azzal az ürüggyel, hogy az egyiptológusok képtelenek megoldást találni a „piramisépítés rejtélyeire”! De ez a maximum. Egyszerűen nem ismerik az immár jó húsz éve Gizában folyó ásatásokat, sőt, szerintem nem is tudnak ezekről. Nem ismerik a legújabb egyiptológiai munkákat, de nem is érdekli őket, hanem rendszerint előállnak a saját, pár órai intenzív gondolkodást alig igénylő sületlenségeikkel. Sokszor nem is új ötletekkel állnak elő, hanem egy velük egyívású szerző korábbi agyszüleményét rángatják elő, mint új teóriát (az pedig szinte már természetes, hogy erről sincs tudomásuk).
Hérodotosz –2000 évvel az építés után- leírt egy szóbeszédet, hogy az építésnél rövid fagerendákból álló gépeket használtak (talán a saját korának kötélcsörlőit vagy csigasorait tulajdonította az építőknek). Ettől aztán úgy beindul az agyuk, hogy a legbizarrabb gépi emelőket konstruálják. Vízimalmokat, hatalmas csörlős szerkezeteket, óriásdarukat, szivattyúkat, meg tudom én még mi a francokat álmodnak a piramis mellé. Ugyanakkor elfeledkeznek a legegyszerűbb módszerről a piramisnak emelkedő töltésről, az építési rámpáról. Nem, ők mindenáron géppel akarják felcibáltatni a köveket!
Pedig Diodórosz vagy Plinius szintén járt Gizában, több mint kétezer éve, ugyanakkor nekik építési rámpákról beszéltek a helyiek. Ezzel nem is foglalkoznak az újsütetű kutatók, ez túl egyszerű, meg olyan vulgáris…
A vákuumhos olyan légtömör falakra lett volna szükség, amilyenek nem voltak... Úgy hülyeség, ahogy van az említett többi piramis miatt is.(Meg még ezer más okból)
Hétvégén elutazom, csak kedden térek vissza. Addig is jó szórakozást mindenkinek!
Csak egyébként az Északi irányt nem mindig hivták ám Északi iránynak, főleg amig nem volt pontosan meghatározva. Először én mondogattam csak, hogy éjszakai irány ebből később éjszaki majd északi lett.
Maga a történet pedig végtelen egyszerü az ufók bolygoján kihaltak a skorpiók. Elő tehát a nagy galaxistérképet hol található még ilyen állat. Hát a földön. Nosza gyerünk oda. Megérkezvén a Nagy Fáraóhoz mentek, hogy mijáratban volnának vagy efféle. Erre nagyurunk aszonta nekik: Jóvan idegenek vihettek amennyit csak akartok de segitenetek kell az épitkezésnél egy kicsit. Egy kis antigrav tech meg ilyenek oszt egykettőre készen is voltak. Addigra mi északi irány meghatározó alattvalók az éjszakai figyelgetés közben osszefogdostuk a tábortüz fényére összegyülő skorpiókat, zsákokba raktuk. Mikor felépült a mü, megkapták az igért portékát aztán mehettek -fel is út le is út-
További igen tiszteletteljes jó kutatást minden kollegának: Bedos ész. ir. megh. és skorp. fogd. alattv.
ui.: Magán a képen is látható egy skorpió balra az idegentöl amint közeledik feléje és meg akarja csipni, amit szerencsére az utolsó pillanatban sikerült ártalmatlanná tennem, de ekkor a Nagy Fáraó urunk rámripakodott: mit tettél ebfajzat, hiszen az idegen pont meg akarta csipetni magát mert nekik a skorpióméreg gyógyszer. De mivel az Északi irány nem volt elég pontosan meghatározva megkegyelmezett, nem dobatott az orosz lányok elé hanem visszazavart dolgozni. Igaz egy hétig csak féladag csirkecombot kaptam sört meg semmit, de megérte mert a jelenetet megörökitették az utókornak és az ufókornak egyaránt.
Szegény földönkivülieket a Fáraó lábához rakták a legalsó sorba a rabszolgák alá.
Sajnos később sem tudtak feljebbkapaszkodni igy aztán el is hagyták a Földet. Pedig a jámbor élőlények igazán szerettek volna beilleszkedni és előrébb jutni a ranglétrán, de végülis lógó orral elvonultak vagy mégsem?
Dahsurban, Listben, Illahunban és Hawarában olyan piramisok is állnak, melyek belső részei nem kőtömbökből épültek, hanem nagyobbrészt nyerstéglából. Viszont a külsejük ugyanúgy turai mészkőlapokkal volt burkolva, mint a gizai piramisok. A csúcsukra pedig rendszerint több tonnás gránitkövet helyeztek. Ezek építése nem történhetett úgy, hogy a tetejükön úszódaruk úszkáltak. Akkor meg hogyan épültek. A piramis körüli falat emelték volna a piramis teljes magasságáig? (A dahsuri Fekete Piramis eredeti magassága 81,5 méter volt).
Sörös szerint az Alsó- és Felső templom közötti szertartási út volt a vízzsilipes csatorna, és a régészek azt tévesen tartják Halotti útnak. Ezek átlagos belső szélessége 2,4 méter. Ezek azonban szögben, azaz egyenes vonalban emelkednek a piramis dombjára. Az alájuk épített töltések segítségével hidalják át a 40-50 méteres szintkülönbséget. Hol vannak azonban a vízzsilipszintek, tehát miért nem lépcsőzetesen épültek? A gizai töltésutak 500-800 méter hosszúak, ezen a szakaszon ki kellett volna alakítani vagy 4-6, esetleg 8 szintet is. Ennyi erővel állíthatom azt is, hogy a Halotti utak egyfajta futószalagok vagy mozgólépcsők maradványai…
A másik dolog, hogy ezek a gizai plátó aljára, a mesterséges tavak vagy csatornák partjára vezetettek. Innen azonban csak a kövek egy kisebb része származott. Miért nem vezetnek vízzsilipes csatornák a helyi kőbányáktól? A kilencvenes években megtalálták a gizai építkezések fő kőbányáját, ahonnan a kövek nagy részét kibányászták. Ez 300-600 méterre található délre a Nagy Piramistól. Innen miért nem vezetett csatorna a három piramishoz?
Mivel a piramis 2,3 millió, átlagban 2,5 tonnás kőtömbből épült, úgy Kheopsz teljes 23 éves uralma alatt, ha minden egyes nap munkanap is volt, tehát naponta 315 kőtömböt kellett elhelyezni az építményben? Ha csak az áradások idejének három hónapja alatt dolgoztak a piramison, úgy naponta 1278 tömböt kellett elhelyezni. Ha a Sörös-féle módszert jól értelmezem, akkor ettől jóval többet el kellett helyezni, főleg az alsóbb szinteken. Mivel a piramisnak 210 szintje volt, ennyiszer kellett leengedni, majd visszaszivattyúzni a vizet, a piramis alsórészén ez hatalmas vízmennyiséget jelentett (több mint 100 ezer köbmétert). Az építés elején 40 hajó emelgette be a tömböket, s mindegyikre legalább napi 20-30 tömb kellett hogy jusson, ami egy tíz órás napot véve, óránként 2-3 tömböt kellett beemelni, majd elhelyezni a víz alatt. A következő nap nem helyeztek el semmit, hiszen leengedték a vizet és elsimították a felszínt, a harmadik nap pedig feltöltötték a medencét vízzel.
Az egyiptomiaknak egyébként nem szabad lett volna dombok tetejére építeni piramisaikat, hiszen annál könnyebb lett volna a vízen szállítgatni az építőköveket. De miért csak a három nagy piramis körül hagyták meg a vízmedence falát, hiszen kellettek legyenek a Halotti templomok és a Völgytemplomok körül is vagy a nagy piramisok melletti szatellit piramisok körül is, hisz ezek is nagy tömbökből épültek és Sörös amúgy is elveti a rámpás módszert. Sörös szerint a medence falára kaput tettek és más -szertarási- céllal használták tovább.
"Folytathatjuk a kutatómunkát tovább ..."
Oké, folytassuk, :o)
Én pld. épp most rendezem a netre felkerülő anyagot, és nem bírom megállni, hogy ezt ide is belinkeljem.
Az ábrázolás lelőhelye Sakkara, az V. dianisztia.
Tehát, mint mondottam alább, a Sörös elmélet itt megbukott. Folytathatjuk a kutatómunkát tovább, ha valaki ujabb ötlettel áll elő, szívesen fogadjuk. Remélhetőleg nem a profitszerzés lesz a cél ezúttal.
Pillanatnyilag marad a rámpa és az emelő megoldás, jobb híján. Még mindig ezek a legvalószínűbbek.
Köszönjük, hogy itt voltál köztünk, kedves peacemaker666. Ugyan hiába olvastam vissza a beírásaimat, nem találtam olyat, ami a "mocskos ajkú"-ra rászolgált volna. Sajnálom, ha esetleg megbántottalak valamivel, és minden jót kívánok.
...agyô kislovag, elegánsabb is és hozzád jobban is illik, így beleköpni a topickba, mint azt mondani, hogy fingom sincs. Azért szeddja a gyógyszereket és igazából "mondhatta volna szebben is....)
:-(
OFF
.....mindezt csak azért, mert a gyermeteg "kérdéseim" voltak az elôzményekben, és ahelyett, hogy mondtál volna valamit, csak gügyögtél.
Ha a Siriuson összefutnál ikreddel a Grespik Lacikával akkor meg is csókolhatod!
ON
Kedves redhúgy és más gyermeteg, mocskos ajkú barátaim. Úgy döntöttem, hogy visszamegyek a Szíriuszra és akkor jövök vissza ismét, ha a Földön kifejlődött az értelmes élet...:-(((
Addios.
P.S. Ha most valaki örvendezne, hogy na, ettől a bunkó csávótól is megszabadultunk, üzenem neki, hogy egy napon, amikor elfelejtik neki beadni a gyógyszerét, rá fog jönni, hogy Ő VAN RÁCSON BELÜL!
De akkor már késő lesz.
...vagy itt, vagy a Jó e tudni az igazságot topikban ugyanezt kértem, hogy a hívek egy léptékhelyes modellkísérlettel demonstrálják az elméletet, magam csak arra várok hogy kapjak leírást a kô bárkához való rögzítéséhez mert az esetleges negatív eredményt a Sörös oldaliak bizonyára erre fognák...
Pecaméker,
ha kíváncsi vagy a bárkára, annak orrmányára akkor az általam adott címen Csekk jóvoltából nagyon részletgazdag képet alkothatsz, és egyben adhatsz rövid magyarázatot arra is, hogy a kôemelgetést hogyan szolgálta a hajó orrában lévô evezôpár és az a nem kevés hátsó evezô mire volt jó a sekélyvízben hintázáskor:-)
Nem kéne azonnal Asszuánba rohangálni, inkább induljunk ki a kályhától ami jelen esetben a Bárka, ha a bárkára nem lehet éppelmével rögzíteni a követ tartó kötelet, és nem találjuk nyomát sem hogy itt esetleg rettenetes mennyiségű követ billegtettek a hajóormányhoz kötött köteleken, amik surlódásukkal nem koptatták le a hajó oldalát csontig, akkor gondolhatunk arra is, hogy a köteleket egy külön szerkezet tartotta el a bárka oldalától, és azt viszont gondos kezek vagy máshova rejtették vagy megette a szu :-)
Most ne menjünk bele a zsilipkamrákba meg a csatornákba, a vízszivattyúzásba, ragadjunk le ennél a jelentéktelen részletnél, aztán ha rögzítettük valahogy azt a fránya kötelet még nekirongyolhatunk a síklóhajóval a vízmedence peremének is, persze ha egy jó erôs gumikötelet használtak akkor az jól fékezhette a gyorsuló szörfösöket napbárkástul:-))
legalábbis itt az alsóbb osztályokban ez a kialakult mérnökietlen sejtés...
Komolyan kérek mindenkit: fogjatok egy játékhajót, tegyétek egy lavór vízbe. Kössetek az orrára egy madzagon egy kis súlyt a lavór oldalán lelógatva a földre (vagy ferdén egy könyvet a lavór oldalának támasztva szimulálni a piramis oldalát), majd tegyetek a tatra egy másik súlyt emelés céljára. Meglátjátok mi fog történni.
Rájöhettek, hogy ezzel a módszerrel nem lehet köveket emelni.
Ilyen egyszerű ez.
"Képzelj el egy ilyen méretű hajót, a hozzá tartozó zsiliprendszerrel együtt, amibe belefér!"
A zsiliprendszer ugyebár nem volt fából, kedves pm666! Mégsem találtunk ekkora folyosót...
Azonkívül, az a felvezető út, ami a halotti templomtól a piramisig vezet, egyenletesen, szögben emelkedik, és nem lépcsőzetesen, ahogy egy zsilipkamra-sorozattól elvárná az ember (gondolj a zsilipek felfelé-befelé nyíló kapujaira!).Feltételezem, ismered a zsilipkamrák működését.
Más zsiliprendszer nyomokat pedig nem találtak...Akkor meg hol lehet?
Helló, redhut!
Látom, kezdjük már látni a fától az erdőt. Szóval már csak egy 5 méteres átlagos merülésű, 5 méter széles és 30-40 méter hosszú hajó kell, aminek a vízkiszorítása 500 tonna (+önsúly) lenne? Kezd mederbe terelődni a dolog. Nem akarok aktualizálni, de tudtommal sem a Kiran-féle emelőket, sem a 30 millió tonna rámpakövet nem találták meg. Erre mentség lehet, hogy a hajó idővel elkorhad, szétmállik, a kő viszont sokkal lassabban…-:))
Utólag bocsánat a háborgásomért, de velem sem bántatok kesztyűs kézzel, annyi szent.
Kedves ekike!
Az iskolai szleng rétegeinek ismerete máris megmutatja, hogy nem ugyanabban az évszázadban jártunk suliba, de ettől még bármelyikünknek igaza lehet.
Ez az Asszuán dolog valami félreértés lehet, mert én sem akarok túllőni S. I.-n, aki szerint a burkolókövek a Nílus túlpartjáról érkeztek, a kitöltő köveket a gízai kőbányából hozták, csak a GRÁNIT érkezett Asszuánból, ami a Mükerinosz külső burkolóköveinek egy részéhez, illetve a Nagy Piramis „belsőépítészeti munkáihoz” kellett. Remélem, így helyén van a dolog.
Ami a konkrét rögzítési módokat illeti, azon is el kell gondolkodnom, mert bevallom, nekem egy sima tengerészcsomó megkötésébe is beletörne a bicskám, és egyelőre csak halovány elképzeléseim vannak a napbárka (vagy hasonló dióhéj szerkezetű emelőgépek) konkrét mechanikai megoldásairól. Remélem valaki (pl. S. I.) ebben is segítségünkre lesz.
Csekk! Köszi az infókat, megnézem, mi hiányzik a gyűjteményemből, ha valami nagyon újat találok, ami idevág, jelentkezem.
Sörös úr elméletének híve
kezdjék már meg a felvilágosításomat azzal,
hogy ezen a képen: http://home.freeuk.net/gizaview/Khufu_Z.html
demonstrálják, hogy hogyan volt és hol rögzítve a kötél, és a "levehetô csôr" ilyetén való rögzítése a hajótesthez, miképpen szolgálta a "daru" teherbíróképességének növelését!
Avagy Newton óta vakvágányon a mechanika?
eke
Még egy adalék gondolat: az általam látott szerszámok, tőrök meglepően kicsik voltak. Egy tőrmarkolatot 3 ujjamal tudnék csak megfogni. Ebből arra következtetek, hogy az akkor élt emberek feje fölött egy 150 cm magas vidáman ellátott. Szóóval 50 kg. testsúlyt föltételezve is 60 ember kellett a billegtetéshez?
Itt vannak nagyon jó felbontású képek a napbárkáról, és az akkori kötelekről.
A kötelekről érdemes megjegyezni, hogy a legerősebb természetes alapanyagú rostkötelek, ma is a kókusz rostjából készülnek.
Kedves peacemeker666,
Nekem pld a Sörös elmélettel az a fő bajom, hogy úgy akarja megoldani a problémákat, hogy más, lehetetlenségeket emel a felszínre.
Bevallom én sem olvastam a könyvet, csak a honlapjukról tájékozódtam, és a tudomány rovatban lévő topicból tájékozódtam.
Nekem, mint igen erős műszaki érdeklődésű és geológus végzettségű, önmagát polihisztornak képzelő embernek ennyi elég is, ahhoz, hogy Sörös konkrétumaira ne is nagyon legyek kíváncsi.
A geológiai érdeklődésedre belinkelek a honlapomról egy oldalt, ahol olvasmányosan képbe rakhatod, hogy vajh milyen éghajlati tényezők hathattak a területen azokban az időkben.
Ha részletesebben érdekel a keresők segítségével ma már számtalan oldalt találhatsz olyant ami szól erről is, köszönhetően főképpen a sulinetnek. Ám önálló munkát a szaharáról legfeljebb angol nyelven találhatsz a keresők segítségével.
Mellesleg a Sörös (a weben legalábbis a részleteiben eltitkolt) elméletével szemben olvashatsz itt arról is, hogy a piramisok rejtélyénél pld. még milyen geológiai, archeológiai, régészeti, vallás és történettudományi kérdésekkel szükséges megismerkedni, illetve figyelembevenni ha valaki arra adja a fejét, hogy e sokévezredes titokról a fátylat fellebbentse.
Erről a linkről pedig _csak a piramiselméletet_, letöltheted e-book -formában is, hiszen szerencsére vannak olyan egyiptológus szakemberek, akik nemcsak a kiadás után, hanem már elötte is közzéteszik kutatómunákjuk egyes fontosabbnak ítélt részleteit.
Ha az egyéb történelemtudományi, illetve régészeti dolgokra is kívánci lennél, akkor ezt a linket használd a cél érdekében. Itt megtalálod egy rakat könyv címét is, mint forrást felsorolva.
Pecamékerem
(az iskolai zsargonban az elégtelen érdemjegy röviden=peca, ennyit a szemantikai vonzalmadhoz)
Az alábbi konkrétumok felett elsiklott éleselméjű figyelmed, ezért alázatosan kérem, hogy e szerényképességeket tökrözô, gyerekes kérdéseimet, a magam, hozzád nem fogható mértékű tudásának megfelelô módon, idegen szavak, bonyolult jelzôs, minôsítô nyelvtani szerkezetek használata nélkül adj választ! :-)
"Magyarázd el nekem, hogy miért beszél tényként olyan rögzítô szerkezetrôl -ami nélkülözhetetlen kellék ahhoz hogy egyáltalán
elvi síkon is közelíthessünk a problémához- aminek semmi nyoma?
aztán majd megyünk tovább. Ráadásul egy olyan "agy" aki még az általános iskolai szinten oktatott dolgokkal sincs megbékélve:
honnan is szállították az építôkockákat? (szerinte Asszuánból)." eke 1897-ben hozzád intézett levelébôl...
Alázatos híved: eke (csupa kisbetűvel, mint nemecsek, mszp stb)
