A szellozojartok szogen kivul koti valami mas is 2600-hoz a piramisokat?
A csillagkepek 10000 korul megfelelnek valahogy a elmeletnek.
40 000 ev alatt szetmallik a piramis? Szerintem azon az eghaljaton, foleg ha meg rajta van a meszko burkolat elall sokaig.
Tenyleg mas piramisoknak nem volt burkolata? Azokon allitolag csomo info volt..
Egy dolgot nem ertek. Miert ie. 2600-al szamolsz?
Nem olvastam Bauval elmeletet, de alt. a 'maskent gondolkodok' a tortenteket kicsit korabbra teszik ie 10000 kornyekere.
kiran
Nekem voltaképpen tetszik, ugyanazért, mint amit te írtál régebben róla. Merthogy valamennyire megmagyarázza miért ilyen elrendezésben építették a piramisokat, és megvan az ideológiai háttér is. De azt is látom, hogy csillagászatilag tényleg eléggé beteg ügy, legalábbis ha szélesebb körre akarták kiterjeszeteni. De írta valaki itt, hogy végülis lehetett úgy is, hogy csak a TERV volt jó, de később félreértették, vagy elmisztifikálták az utódok, aztán így sikerült, ahogy.
De Csekk kolléga írta a 1347-ben, hogy minél tovább tanulmányozza az ember, annál jobban szaporodnak a kérdések, ahelyett, hogy fogynának.
webvándor
MEGFEJTENI, azt semmiképpen. Csak emésztgetjük a különböző könyvek elméleteit. Nem kétséges, hogy emésztgethetnénk még többet is, mert a könyvek még többet tálalnak föl, de ahhoz itt senkinek sincs konkrét lehetősége, hogy ezeket ellenőrizhesse.
Azt se tudom, hogy ennek a Kiran kollégának honnan van annyi szabadideje, hogy kidolgozza ezeket a szép kiselőadásokat. Jelenleg éppen a Bauval-féle Orion elméletet csócsálta meg, és szedte ízekre.... :))))) NEm könnyű a fiút meggyőzni....
Köszi. Mint mondtam, valahol én is hallottam erről a gátról, csak nem emlékszem, hol. Ami az érdekes, ezek a Hancock, meg Bauval fickók meg nem is említik ezt, pedig alátámasztaná az egyiptominál korábbi civilizációt.
Kiran:
Mint látom, alaposabban utánanéztél, mint szokás. Én pl nem is nagyon hallottam ilyesmiről, hogy Zavijet el Arjan, és hogy ilyen további piramisok is vannak. De úgy tűnik, hogy az irány jó, csak a távolság sokkal nagyobb. Nem lehet, hogy csak elszúrták a mérést? És lehet, hogy további romos piramisok is vannak a maradék csillagok helyén, csak eltemette a homok?
Bocs a felreertesert! A nilusi volgyzaro-kiserletet nem konyvben, hanem TV-ben lattam, valamelyik ismeretterjeszto csatornan*, talan "Kaosz es rend"? volt a cime....
*Mivel folyton cikazok a 3 kozott (mert utalom a reklamokat) neha kaosz marad hatra a fejemben, mikor, mit hol lattam. De mivel szeretik magukat ismetelni, talan egy ido mulva ujra leadjak.
Köszi a gyors választ, de félreértettél. Én nem a Földközi tengerre és a geológiára gondoltam, hanem az óbirodalmi korabeli mesterséges gát érdekelne. Amit az 1367-ben hoztál föl. Nagyon halványan én is emlékszem ilyesmire, de azóta nem tudom, hol olvastam erről.
Sajnos nem tudok képeket idevarázsolni. Ha hozzájutsz, nézz bele Attenborough "Az első édenkert" c. könyvébe, gyönyörűen rajzolt rekonstrukció van benne az akkori állapotokról. Ennek hiányában egy nagy világatlaszban találhatsz olyan térképet, amely a tengerfenék domborzatát is mutatja. Itt látható, hogy Afrikát és az Ibériai félszigetet egy ívelt hegylánc kötötte össze (ma a csúcsai is a víz alatt vannak). Ez a földdarab volt az első, nagy "völgyzárógát". A második (az utolsó jégkorszakbeli) pedig lehetett maga a Gibraltári szoros, aminek az alja a kontinentális talapzat része és kb. 300 m. mély.
És még valamit kedves Kiran (az 1360-as tanulmányodhoz). Nem lehetne olyan eget-földet rekonsturálni, miszerint nemcsak a precessziót vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy a pólus esetleg máshol volt?
Mert ahogy Bauval megfeledkezik a precesszióról, úgy látszik Hancock elfeledkezni arról az elméletről, amire az egész "Istenek kézjegyei" könyvét építi. (Gondolok itt Hancockra.)
Láttam egy filmen, hogy az óbirodalom egyik legkorábbi (talán a piramisoknál is korábbi) nagy építménye egy völgyzárógát lett volna - amit még teljes befejezése előtt megrongált egy
nagy áradás. Talán a fáraók ekkor kaptak kedvet ahhoz, hogy nagy építkezésekre hajszolják a népet? (Mint a mesebeli mostoha: "jobb hiába dolgozni, mint hiába henyélni".)
Lehet, hogy tenyleg 2 kulonbozo dologrol beszelunk.
1.Amirol Attenborough ir kb. 6,5 millio evtol 5,3 millio evig zajlott. Az afrikai tabla
eszak fele tarto mozgasa zarta le a tenger nyugati veget. (A keleti vege addigra mar zart
volt.) 1970-ben egy Glomar Challenger nevu amerikai kutatohajo tenger alatti furasok
soran a meder kozetei kozott soretegeket talaltak (helyenkent 1600 m vastagsagban),
meghozza olyan "parolgasi szarmazekokat" amik manapsag a Holt-tengerben es a Perzsa-obolben keletkeznek. Mas kutatasok (vizet, illetve olajat kerestek) bebizonyitottak, hogy a Rhone es a Nilus jelenlegi volgye alatt mely kanyonok huzodnak, ez a Nilus volgyeben Asszuannal kb. 200 meter melyen van, Kairo alatt mar 2400 meteren! A gibraltari "volgyzarogat" kb. 3000 meter magas lehetett. A soretegek vastagsagabol arra lehet kovetkeztetni, hogy az
Atlanti-ocean felol erkezett sosviz utanpotlas - szep kis zuhatag lehetett.
A hivatkozott szakirodalombol talan ez az idevago: Hsu, K. "The Mediterranean Was a
Desert" Princeton University Press 1985.
2.A masik dolog, egy (a fentinel) kisebb merteku tengerszint-csokkenes bekovetkezhetett
a jegkorszakban. A jegsapkakban lekotott viz miatt a vilagtengerek szintje eleve
alacsonyabb volt, ez hatassal kellet legyen a foldkeregre is. Gibraltarnal van egy tenger
alatti kuszob (kb. 300 m a legsekelyebb reszen) ez esetleg kiemelkedett, es ujra volt
volgyzarogat. Ennek atszakadasa csak fokozhatta a gyors jegolvadas miatti katasztrofat.
Nincs valami konkretabb a dologról?
Mert én az adatot TANKÖNYV-ből szedtem. (Igaz, hogy a 70-es években.)
Az általad idézett urat tisztelem a munkásságáért, de nem lehet, hogy most két másik dologról beszélünk?
Gibraltár újbóli megnyílását már nagyon sok más helyen is olvastam, mint olyan eseményt amit az utolsó jégkorszak megszűnésének idejére tesznek. De konkrét, vagyis hivatalosan elfogadott (kutatásokkal alátámasztott) geológiai tanulmányt nem találok sehol sem. (Valószínűleg nincs is)
Esetleg az adott könyv forrásai között egy erre való hivatkozás? Erről is írtam, márminthogy sajna nem találok rá pontos adatot!
Most erősebben rákerestem a neten, nemsok mindent találtam, de lám itt is van utalás arra, hogy ie. 10.000 körül történt!!!
(persze forrás itt sincs, hacsak az idézett oldalon található térkép, ami az Európai eljegesedési időszaknál, szintén sima beltengernek ábrázolja a Földközi Tengert.
itt: http://emil.alarmix.org/atlantis/atlantis.htm
idézek belőle:
""""Megnyílt a szoros Gibraltárnál. Korábban a Földközi-tenger beltenger volt, s az egyébként is jóval alacsonyabb világóceáni szintnél további 100 méterrel hömpölyögtek mélyebben hullámai. Erre bizonyíték a jelenlegi partvonaltól sok-sok kilométeres távolságra benyúló folyóvölgyek nyomai, a tengerszint alatti városromok, valamint azok a barlangok, amelyek...."""""
Vagyis a jelenlegi vízszint a honlapkészítő forrásai szerint, a maihoz képest mintegy 250 MÉTERREL volt alacsonyab!!!
Kiran,
javíts ki nyugodtan ha valamit megint nem jól értek, de nekem úgy rémlik, hogy a te dolgozatod mintha az ie 3. évezredre lenne kihegyezve.
Bauval dátuma viszont nem ez.
Valamint ha emlékezetem nem csal egy ilyesmi markáns eltérést Bauval is észrevett, és ezért kersett egy csillagászati progarmot, ahol megkereshette az a pozíciót, amikor a dolgok legjobban stimmeltek:
Na ez a dátum viszont az ie. 10.450!!!
Akkor egyeznek a koordináták, és ez az, ami miatt az egész témán feláll az átlagember hátán a szőr. És a dolog jelen kultúránkban itt kap UFO jelleget is, hiszen ez sokkal régebben volt mint ahogy a földön egyáltalán építészeti kultúrákról szó lehet.
Vagyis az ahol minden szögállás stimmel, az ie 10.450 (bövebben Bauval könyvében)
Kiran
Köszi, én is tudom, hogy a csillagfényességeket nem csak így lehet összehasonlítani, és hogy az ókoriak bizta nem ezt a rendszert használták. Ha egyáltalán használtak valamit.
De nem ez a problem, hanem hogy maguk az abszolút fényességértékek sem megfeleltethetők.
És megnéztem a dahsuri Sznofru piramisokatt is, amik 100, és 104 méteres alaphosszúságúak. Az Aldebaran pedig 0.9 fényrendű, tehát fényesebb az Orion öv bármelyik csillagánál. Tehát a dahsuri piramisoknak nagyobbnak kéne lenni a gizaiaknál, de nem nagyobbakte, hanem kisebbek.
webvandor
Utánanéztem az orion öv csillagai fényességének, és mindjárt összehasonlítom a nekik megfelelő piramisokkal, hogy megtakarítsak neked egy kis melót: :)))
Szia,
Az észrevétel jó, de tudni kell, ezek nagyon neuralgikus területek voltak. Nekem utóljára a hetvenes évek közepén volt a kezemben geológiai tankönyv, és abból maradt meg bennem, hogy a Földközi Tenger, jelen valójában egy nagyon fiatal képződmény, talán jó ha van 10.000 éves.
A Gibraltár átszakadásának pontosabb idejét meg nem nagyon forszírozták, hiszen mondjuk a biblia szerint az egész földet csak 6000 éve teremtették:))
Hálistennek ez ma már nagyot változott.
A tabuk eltüntek, de erről a témáról nem olvastam újabb feltételezéseket. illetve egyet igen,:
Az az elmélet pld a "nagy katasztrófák" idejére teszi egy kisbolygó becsapódás lehetőségét, ami nemsokkal a portugál partok elötti térségben történt meg. (ott ma 6000 m mély kerek medence található)
Az elmélet szerint ez okozott mindent.
Atlantisz eltűnését, A föld nagyonhirtelen, és gyors felmelegedését, aminek hatására az átlagos víszint több mint 100 méteres emelkedett, a gibraltár gyors átszakadását, így a Földközi Tenger jelen nagyságát.
S hogy miért nem itt keresik a vízözön legenda alapját?
Ehhez az Atlanti Oceánt kellene rendesen megkutatni. Sok közetmintát felhozni. Az meg óriási, pénzügyileg soha meg nem térülő kiadás.
Egyébként egy mélytengeri kőzetmintáról hallottam:
Azt egy ma 4000 m-es mélységből hozták fel a Franciák. Ennek az a külön érdekessége, hogy a vizsgálatok szerint a felhozott vulkanikus kőzet, a szabadlevegőn szilárdult meg. (ma meg 4000 méter mélyen van)
Rendesen kétségbe is vonják a valódiságát.
ie- 10.500 körül még nyoma sem volt a tengerpartnak, hiszen akkoriban a földközi
tenger még csak egy kisebb beltenger volt, és egyes (régolvasott) feltételezések szerint csak ie 7, 8000 körül szkadt át a
gibraltár is.
Ugy, mint a fekete tenger?
Akkor miert nem inkabb itt keresik a vizozon legendat?
Sokkal kozpontibb helyen van, igy tobbfele elterjedhetet a lakossag/tortenet.
Raadasul atlantisz, ha gibraltaranal feltetelezzuk, akkor egyszeruen elmoshatta a zuhatag.
Üdv Csekk
Nem tudom, Kiran miért nem jött a pontosítással, amit tegnap ígért, de talán nem ért rá.
De szerintem ő tényleg nem arra utal, amire te, hanem a precessziónál arra a "mellékhatásra" amikor nemcsak a csillagok koordinátái változnak, hanem a a csillagképek dőlésszöge az ekliptikához.
És mivel többezer év alatt ez szemmel is látható, itt van a jelentős hiba.
Jól mondom kiran?
WV
Na látod ez az:)
Amit te "eltérésnek" hívsz, én arra azt mondom, hogy hihetetlenül pontos.
Nem baj ez, sőt így izgalmas:)
Átolvastam az eddig csak felületesen olvasott cikkedet, és ott még nemlátom az általad említett nagy eltérés pontosabb meghatározását.
Mármint, hogy milyen vonalhoz képest van az a nagy szögeltérés az orion leképezésénél?
A Nílus melyik kori medervonalától?
Az ie 27. századbelitől, vagy a 130 évszázaddal ezelötti meder partvonalától?
Mert szerintem e nélkül az adat nélkül az egész vita hiabavaló a kérdésben.
Ha jól emléxem, Bauval hipotézisében a meder vonala nem határozott állítás, hanem csak egy visszautalás az orion képéről.
Vagyis Bauval szerint, ha az elmélet helytálló, annak értelmében még az akkori partvonalat is meglehetne határozni.
Fordítva ezt sajnos ma nem tehetjük meg.
Ha most tovább merészkedek, erre a bizonytalan területre, akkor az biztos, hogy egy 13.000 évvel ezelötti Nílusnak még nem volt ennyi hordaléka, és stabilabb is volt a medre, hiszen itt akkoriban még állandó vízjárások voltak, és kb hasonló talajviszonyok, mint most nálunk a dunának. Egy elég stabil meder, legalábbis a gizai oldal sziklái miatt. Ráadásul a geológiai viszonyok miatt, gizáig nincs is túl nagy területete a "morotválásra" hanem csak innen kezdődik az a lapos feltöltődés, amit a folyó alakított ki magának.
Vagyis ha 13.000 évvel ezelőtt tervezték a jövőnek, ők az akkori partra, medervonalra éppen akkora joggal építhettek, mármint, hogy megmarad, mint mi ma a Dunára. (néhányezer év viszonylatában. Mármint, hogy ezen idő alatti eltérés még nem veszélyezteti a modell felismerhetőségét.)
Tehát míg a tervezők joggal feltételeztek, mi a mai ismereteink birtokában viszont nem vonhatjuk jogosan kétségbe, hogy a Nílus vajon ott folyt e, ahol Bauval tetszetős Orion elmélete mutaja.
Mi olyan ismereteknek vagyunk a bírtokában, ami a tervezesnél nem is kerülhetett volna szóba. (Globális éghajlatváltozás, elsivatagosodás, ill az egész delta kialakulása) Sőt. Még azt sem tudjuk biztosan, hogy akkoriban meddig terjedt ki a Földközi tenger?
Mennyire volt a partja a jelenlegi művektől, hiszen a tenger irányában innentől mindent a Nílus töltött fel. Kérdés az is, hogy mikor és mennyire? Milyen folyamatok gyorsították fel annyira, hogy ekkora hatalmas feltöltődés, delta alakult ki.
Ráadásul itt, ahol nagy valószínűséggel pld ie- 10.500 körül még nyoma sem volt a tengerpartnak, hiszen akkoriban a földközi tenger még csak egy kisebb beltenger volt, és egyes (régolvasott) feltételezések szerint csak ie 7, 8000 körül szkadt át a gibraltár is.
Ezügyben már sokat keresgéltem pontosabb adatokat, de sajna még a régi hivatkozásokat sem találtam meg.
Régebben (vagy 20 éve) még az is felvetődött bennem, hogy vajon nem e azért is itt van a helye, hogy megmutassa egy leendő partvonal találkozási pontját a Nílussal.
Gondoljunk csak az özönvízre.
Ha az esemény pld a gibraltár átszakadása lett volna, akkor bizony igen közel volt az új tengerpart a piramisokhoz. Hiszen még nem volt itt a deltából semmi.
Én nem akarom megvédeni Bauvalt.
S nemcsak azért, mert nem kért meg rá, meg szüksége sincs rá, de a belinkelt kép mögötti honlap elég korrekten megpróbálja Bauval elméletét megingatni.
Ám mégis.
Minél többet vizsgálom az elmélet ellenzőinek adatait és szempontjait, annál inkább észreveszem, hogy tulajdonképpen nem cáfolják, hanem igazolják.
Na ezt most egy kicsit körbejárom, az előző példa oldal mentén, aminek itt van a főoldala:
http://digilander.iol.it/paolopi/index.htm
Érdemes megvárni a kezdőlap elején letöltődő képet, mert már azon is látszódik, hogy nem egy amatőr próbálja meg szétverni Bauval hipotézisét.
Az inkriminált oldal legfőbb bizonyítéka, hogy ők is lefuttatták ugyanazon a programon, sőt még egy másik hasonlóan jón is, az orion hipotézist, és szinte miliméterre, és pixel pontosan kielemezik, hogy milyen óriási számok adódnak eltérésként, %-okban.
Ezért linkeltem be a képet, hogy vizuálisan is képet nyerjünk arról, hogy itt a nagy számok a %-ok mellett, az bizony köd!
Bazinagy és óriási ködösítés.
Miért is?
A csillagászat, így a program adatai alig néhány évtizedes múltra tekintenek vissza, pontosan a program elkészítésénél megkövetelt ---Lehető legnagyobb pontosság--- miatt!
Igen ám, de ha ebből a 20, 30 évből rajzolunk fel egy 13.000 éves égboltot, akkor bizony itt még az ezredpontosságú eltérésből is EGÉSZ százalékok lehetnek.
De az is lényeges, hogy itt a pontoság nemcsak a matematikai pontosságot kell, hogy jelentse, hanem a vizuális megjelenítési lehetőséget is, illetve felveti a kérdést, hogy ez a program egyaltalán lett e ilyen vizuális pontosságra méretezve?
Namármost ha ránézünk a belinkelt képre, ahol a két program által megrajzolt csillagkép levan fektetve Gizehre, akkor megdöbbentő az a néhány méteres eltérés.
Engem igazából az foglakoztat, hogy mire fel ez a hihetetlen pontosság.
Döbbenetes!
Nézd független nézőpontból.
Én általában azt hiszem el, amit nem tudok megcáfolni. Vagy én saját magam, vagy azok, akiben ilyen okoknál fogva hiszek.
És itt is ez történik. Minél inkább megpróbálom szarrászedni, annál inkább igazolom.
Mint a piramisok.
Minél több részletet tudsz meg róla annál inkább lenyűgöznek, s egyre csak egyre, szaporodnak a kérdések.
(persze tudom én, hogy nem mindenkiben)
Hát igen, így van ez, ha valaki anélkül dumál, hogy képben lenne.
Bauvall Építész mérnök. Állítólag nem is volt egy mezei építész, hanem egy kissé felkapott.
Ebből is élt, s gondolom még ma is.
S hogy neki a hobbyja is jövedelmez??
Nézzük már meg, hogy kiknek fáj ez?
Többnyire azoknak akiknek önmaguktól még egy akkora felismerést is nehéz eszközölniük, hogy tisztában legyenek vele mikor illene csendben lenni.
Bauval annyira hiteles forrás, mint mondjuk a Blikk. (Nem konkrétan az ábrával kapcsolatban mondom.) Ő abból él, hogy olyan könyveket ír, amit pár százezren, millióan megvesznek (plusz tv műsorok). Hancock, Bauval, Daniken ugyanaz.
Itt van az egyik legutóbbi Bauvall komment:
http://digilander.iol.it/paolopi/Correlator/Bauvalcomment.htm
Ez az a bazinagy eltérés:
Érdemes megnézni, hogy még két legprofibb csillagászati program adatai között is van akkora differencia, mint amit Bauvall szemére hánynak.
Hát a homokot ne számolja már meg?
:))
Na és mit szóltok ahhoz, hogy 2001 év végére teljesen lezárják a gizai fensíkot?
Csak a művektől mintegy 500 méterre lévő fedett fabódékig lehet menni annak aki nem kap Hawastól külön engedélyt!
Az év végétől tehát jobban védik a körzetet, mint egy katonai objektumot.
Szokásos kérdésem:)))
Mi a francot találhattak, amitől így megijedtek?
