én nekem a gyomrom valahogy nem veszi be azt, hogy ezek a szerencsétlenek a fél országon át cipelték oda a piramisaikat. Nem tudom elhinni, hogy ezt emberi és fizikai erôforrásokkal meg tudták oldani. Sokkal inkább hihetô a japánok teóriája, bár lehet hogy csak kétségbeesetten ragaszkodik hozzá a csökött materialista agyam, minthogysem elhiggye az egyiptomiak emberfeletti teljesítményét.
Tudod, ez az analízis a kövek összetételét illetôen meg olyan dolog, hogy a tudósok esetleg addig keresgéltek, amíg találtak valami **hasonló** kôzetet a környéken, aztán ráfogták, hogy onnét cipelték oda az egészet. Ez az egész találgatás, hogy 'elmorzsolt növényi szárakkal síkosított görgôkön vonszolták oda a kôtömböket', ez olybá tűnik, csak a megmagyarázhatatlan dolog köré kanyarított humbug. Úgy, mint ahogy még 15 évvel ezelôtt is összehordtak minden zöldséget a dínók kipusztulásárôl, most meg bizonyították, hogy sokkal egyszerűbb a dolog, egy 15 km-es meteor a ludas.
Elképzelhetônek tartom, hogy a monolit, helyben öntött anyag nagyon hasonlít valami homokkôre, hiszen a földrajzi értelemben vett, egymáshoz nagyon közel fellelhetô anyagokból készült. Érdekes lenne tudni, hogy milyen kôbôl épültek a piramisok, mert ha monjuk mészkôbôl, ami tele van ezer növényi meg állati maradvánnyal, akkor nincs értelme vitázni. Én úgy tudom,hogy a japok a helyszínen csináltak egy tömböt, ami hasonló volt a piramis köveihez.
Én igazándibôl nem értek a geológiához, úgyhogy az egész csak hipotézis, mielôtt valaki a szememre vetné, hogy baromságokat 'nyilatkoztatok ki'. Viszont szívesen hallanék konkrétumokat, érdekel a téma.
Nos, hogy másról is szó essen, ne csak a piramisokról:
STONEHENGE:
Érdekes módon a Stonehenge-i kôkör középpontja pont ott van, ahonnan a tavaszi és ôszi napéjegyenlôség napján felkelô nap irányszögei derékszöget zárnak be. (Illetve zártak akkor, mikor az egészet építették.) Ennek a helynek a kitűzése szerintem olyan nagy teljesítmény, amibe beletörne a mai geodéta / csillagász tanulók nagyrészének a bicskája.
Azt ugye könnyű kiszámolni, hogy egy adott pontban a két irány milyen szöget zár be. Na de visszamenôleg kiszámolni azt a pontot, ahol ez pont derékszög?
S mellesleg ez a hely még egybeesik egy csomó egyéb dologgal. Ezek a régiek tudtak valamit...
Hoppá!
Mit nem találtam!
Ha belegondolunk, legutoljára 1582-ben módosították a naptárat, Azelőtt csak Kre. 1. századtól van 12 hónap. Azelőtt csak 10 volt, és ha ezzel számolunk 20 évet/2.300.000 követ, akkor bizony igencsak lehetetlen az az állítás, hogy 20 év alatt épült fel. Az lehetetlen, hogy Kheopsz születése előtt kezdték volna építeni. Tehát, vagy Kheopsz tovább élt, mint mondják, vagy 10-20 évvel a piramis elkészülte előtt mumifikálták. De akkor az idő alatt hol volt???
A Piramis sarkait a 4 égtáj felé állították be... Ezt gondolom mindenki tudja.
Nem állítottam magamról, hogy szakértő lennék, mint temérdek félinformációt azt is olvastam, vagy hallottam valahol, soha nem beszéltam senkivel róla. Állítólag valamilyen eszközzel mérik. (A mérésről csak annyit, hogy azt állítják a mars egyik holdjáról is, hogy a tömege megmagyarázhatatlanul kicsi, honnan tudják?) Nem akarok senkit félrevezetni.
Surusegmeresre hasznaltak mar az Eotvos-fele torzios ingat is. Azota csak javult talan valamit ez a tudomany... Viszont arrol meg nem hallottam, hogy tul konnyu volna a piramis, ez uj.
a Kheopsz piramis tömege lényegesen kissebb mint amekkorának lennie kellene Ezt honnan lehet tudni??? Megmérni nem lehet, csak kiszámítani. Vagy tévedek?
Az ilyen számmisztikai dolgokkal vigyázni kell. Azt lehet kimutatni egyes dolgokból, amit csak akarnak.
Csak egy példa.
A piramis alapélének a fele úgy viszonyul az oldallap-háromszög magasságához, mint ez a magasság az előző kettő összegéhez (aranymetszés)
Akit bővebben érdekelnek ilyen számítások, azoknak javaslom Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai c. könyvét. Különböző érdekes számításokat és elképzeléseket lehet olvasni. Némelyik nagyon meredek. pl. a Keopsz magassága eredetileg a nap föld távolság egymilliomod részét szimbolizálja. Mindenkinek saját belátása szerint kell elhinnie az egyes számításokat. :-)
Mit hallottatok a Sfinx-ről, hogy állítólag egy nagy üreg helyezkedik el alatta? Vagy hogy a Kheopsz piramis tömege lényegesen kissebb mint amekkorának lennie kellene, vagyis számtalan feltáratlan üregnek kell léteznie benne.
Tényleg őrültek azok a japánok. Azért, mert a kövek vizsgálatai alapján meg lehetett határozni, hogy honnan származnak a kövek. Szóval biztos hogy vitték. Az már más kérdés hogy miként.
Vigyazz, amikor teruletet magassaggal osztasz, mert itt mindenkeppen belekerul az egyseg hossza is! Szoval ha negyzetmetert meterrel osztottak, akkor az semmit se mond az egyiptomiak tudasarol.
20 évben, feltételezve, hogy 1 nap alatt 18 órát dolgoznak, beleszámolva a szökôéveket, 131490 munkaórát tölthettek a kövek mezgatásával. Ez azt jelenti, hogy óránként kb 17.5 követ kellett a helyére illeszteni, azaz 3 és fél percenként egyet.
Amennyiben feltételezzük, hogy kiinduló adataink helyesek (20 év és 2.3 millió kô), akkor nem hiszem, hogy ezt logisztikailag meg tudták volna szervezni. Legalábbis nagyon hihetetlennek tűnik.
És ne feledjük, hogy a köveket nem csak mozgatni kellett, hanem elkészíteni a burkolatot is, meg a belsô járatokat, meg a mit tudom én mi mindent. Persze ilyen léptékben az a plusz 20-30 év nem oszt nem szoroz, ami akár reálissá is teheti ezt a számolást...
Ja, mégegy. A piramisokat hófehér mészkôvel burkolták, ez azt hiszem már csak az egíiknek a csúcsán található meg eléggé leromlott állapotban. Azt nem tudom, hogy ezt a mészkövet kisebb táblákban szállították oda, vagy a helyszínen gyártották égetett mész / kômorzsalék / víz keverékébôl (hagyományos habarcs).
Nekem az építészettörténet tanárom egyszer mesélt egy sztorit pár ôrült japánról:
Ezek kitalálták, hogy a piramis köveit nem tömbökben szállították oda. Ugyanis találtak a környéken valami olyan ásványt ami megôrölve és valahogyan kezelve cementit anyagként működik. Nomármost homok az volt a környéken bôven, ugyebár vízben sem volt hiány a Nílus jóvoltából, s a három anyag összekeverve és megszilárdulva remek monolit építôanyagot adott.
Így csak a három adalékot kellett felcipelni a kellô magasságra, külön-külön, embernyi adagokban. (Ugye belátható, hogy ez sokkal hihetôbb és egyszerűbb, mint 25 tonnás darabokban odavonszolni, eszement messzirôl.) A tetôn (építési szinten) voltak a zsaluk, ezeket folyamatosan emelték feljebb és feljebb.
Amíg a monolit tömb nem érte el teljes szilárdságát, kézi eszközökkel nagyon könnyen lehetett formázni, csiszolni, nagy pontossággal. Mikor megszilárdult, leszedték róla a zsalut és mentek tovább.
Valaki emlegette itt a 'pi' szerepét. Én úgy tudom, hogy a piramis arányaiban a döntô a helyszínen található homok "rézsűszöge", azaz az a szög, amit a még megállni képes, lazán felhalmozott homokkupac palástja a vízszintessel bezár. Magyarul, ha egy homokkupac oldalának a szöge ennél meredekebb, akkor a kupac leomlik, az oldalán a homok már nem áll meg, hanem egy parabolikus "csúszólap" mentén lejjebb csúszik és elerül. Ez minden anyagnál más, a talajmechanikusok pontosan tudják meghatározni.
Naszóval.
Az adataid nem teljesen pontosak, Gabor /alias Mr Spock/!
Leírok egy szakaszt a latin (blaaaah!) könyvemből:
Az évezredek viszontagságait csak egyetlen csoda, a legkorábbi élte túl:
Az egyiptomi piramisok (Pyranides Aegyptii; ejtsd: Piramidész Égüpti) ma is állnak, túristák ezreit vonzzák. Kheopsz fáraóé a legnagyobb piramis, amelyet 2 millió 300 ezer hatalmas kőtömbből 20 éven át építettek. A piramis közepén van a fáraóhoz méltó pompával berendezett sírkamra, ebben helyezték el az elhunyt fáraó mumifikált holttestét. Hogy a fáraó nyugalmát és kincseit megvédjék, kanyargós, többször irányt változtató folyosó vezetett a sírkamráig, melynek bejáratát befalazták. Sajnos sem a halottaknak járó tisztelet, sem a bejárat eltüntetése nem akadályozta meg a sírrablókat a piramis kifosztásában. A piramis Kre. 2600 körül épült, a mázsás kövelet pedig a Níluson úsztatták le Gíza felé.
Hihetetlen dologok azok a kőhalmok, tavaly nyáron volt szerencsém több mint egy hónapot Egyiptomban töltenem, és csak annyit mondok, hogy valóban nagyon-nagyon nagyok a három nagypiramis, de az országban építettek annyi minden mást amiről fogalmuk sincs a kutatóknak, hogy hogyan, pl. 28 méteres, egydarab kőből kifaragott oszlopokat, meg mindenféle sziklábavájt templomokat (pl, Hatsepsut, ahol a múltkor megölték a turistákat).
Szóval eléggé a piramisokra van kihegyezve mindenki Egyiptommal kapcsolatban.
Nagyok, bennük igen pici járatok vannak, és minden faluk töküres, és iszonyatos meleg van bennük.
Nem hiszem egyébként, hogy bármiféle titkot tartogatnának a kutatók róla. Mivel nem tudnak semmit. Béna példa, de sokáig azt sem tutták, hogy a Stonehenge-hez, hogyan cuccolták oda a köveket, meg hogyan álították föl őket. Aztán pár muksó kitalálta, hogy kötelekkel meg csuszkákkal kis energiával simán meg lehet oldani.
Pont szerintem az a baj, hogy a civilizált ember mindig daruba, meg traktorokba gondolkozik.
Blues riffeket jatszani nem, az tuti..
Na komolyan: Azt mondjak, az Orion ove, az a harom csillag, az pont ugy helyezkedik el, mint az a harom piramis. Veletlen? nem biztos...
A kerdes csak az, hogy a csillagok egi helyzete alapjan epitettek a megfelelo modon a piramidonokat, vag esetleg forditva....
:)))
A hivatalos allaspont szerint a Keopsz piramis 20 ev alatt volt epitve (gondolom annyit elt a farao). Azt is olvastam hogy 2.5 millio kotombbol van epitve. Kiszamitottam: 20 ev az egy picivel tobb mint 10 millio perc. Az elosztva 2.5 millio kotombbel, valamennyivel tobb mint 4 percet ad tombonkent. Kibanyaszastol, kifaragason, szallitason, keresztul, egeszen az atlagosan 75 meter magassagba emelesig (kb 150 m magas Keopsz) es pontos elhelyezesig. Kulonbozo elmeletek szulettek arra, hogy ez hogy lett csinalva, de meg ma sincs egy szilard, megalapozott, es mindenki altal elfogadott elmelet. Egy csomo mas kerdes is felmerul, peldaul olyan, hogy egy szem kormot nem talaltak a belso kamrak falain, ami elkerulhetetlen lenne, ha akarmilyen akkor hasznalt vilagitast hasznaltak volna a belso kamrak kikepzesehez es a falfestmenyek megfestesehez. Meg olyan, hogy mikeppen szallitottak a kotomboket, amikor meg a kerek nem volt feltalalva az akkori Egyiptomban. Egyes elmeletek szerint datolya fabol keszitett gorgokon. Na de ha csak egy datolya far szamitasz kovenkent (hiszen az azert elragodik egy sok kilometeres uton), honnan vettek 2.5 millio felesleges datolya fat akkor, amikor allitolag az volt az egyik fo elelem. Es persze veletlennek van belyegezve az, hogy a Keopsz teruletenek ketszerese es a magassaganak matematikai viszonya, eppen veletlenul PI-vel (3.14) egyenlo, amikor azt csak nehany evezreddel kesobb fedeztek fel.
Nem tudom konkrétan mire gondolsz. Szerintem elég sok dolog napvilágott láttot a piramisokról pl. a spektrum tv több müsora is részletesen foglakozott a kutatási eredményekről.(már amit a sírrablók meghagytak)
Én igazán nem vagyok piramis kutató, de hallottam olyasmiről, hogy a kutatók nagy része, akik hónapokat voltak a piramis közelében, rákot kaptak. Ezt a rákot áll. a sirkamra fölé elhelyezett rádioaktív anyag "keltette".
Lehet hogy nagy hülyeség, mondom, nem vagyok itt jártas
Mi az oka annak, hogy a piramisok kutatási eredményeit vagy csak nagyon homályosan, vagy csak a részletek gondos elhallgatásával teszik közzé?
Tudtok esetleg olyan tényekről, adatokról, amik igazán meglepőek, de végső soron nincsenek a hivatalos tudomány által megmagyarázva?
