Nem annyira antik, de azert megkerdeznem hogy hova sorolnatok ezt az Vulcain "MSR S2" werket az ebresztosok rangsoraban. Bolhaciaci szerzemeny, koszos kulso, de szinte erintetlen bar kisse beragadt szerkezet. 50€ ert nem hagytam ott, ures kezzel meg nem akartam hazajonni ha mar a zseborakat felvasaroltak elottem. :-(
Látványosnak biztos, hogy látványosak ezek a díszkövek. Funkciójuk persze nem sok van, de akkor is szépek. :-))
Az viszont tényleg nekem is úgy tűnik, hogy ezzel eddig egyértelműen keleti, főleg török exportra készített óráknál találkoztam. Nem kizárt, hogy tényleg az effendik elszédítésére szánták.
Meg az is lehet hogy egy tourbillontol pontatlanabb lesz az ora, de a lelkunk biztos gazdagabb. :-)
Annak kifejezetten orulok hogy nem kell tobb 10 oldalt vegiglapoznom hogy minden aktivitast atlassak egy utazas utan a forumon. :-)
Visszaterve az ottoman birodalom fedokoves oraihoz, itt van meg egy pelda. Nem az a szinvonal mint amirol eddig beszeltunk, de ugyanazok a jellegzetes rubinribizlik egy Roskopf szerkezeten. Lehet hogy keleten csak igy lehetett svajcit eladni?
A modern rugók általában "S" alakúak, a megfelelő kialakítás mellett ugyanis ez a forma egyenletesebb, állandóbb nyomatékleadást eredményez.
A lecsúszott tőkénél pedig valószínűleg a pecket mélyebbre kellene nyomni a tőkében, fellazulhatott. A ragasztást semmiképpen nem ajánlanám, nagyon megbízhatatlan módszer, a legtöbb ragasztó nem ad kellően erős kötést, a biztosan kötő pillanatragasztók pedig általában ciánakrilátosak, ami megeszi a réz pecket, de még a hajszálrugót is megeheti, és akkor annyi. Az órában használt ragasztóanyag a hőre lágyuló, vagy spiritusszal oldható sellak, már ahol ragasztanak, de ezt használják a horgony köveinek és általában a vezetőtárcsában a vezetőkőnek a biztosítására - szándékosan biztosítást és nem rögzítést írtam, mert a pontos megvezetést a szoros illesztések adják, a ragasztás nem teherviselő, csak oldalirányú elmozdulás ellen rögzít.
A dupla (tripla és hasonló) tourbillonok valós hasznukat tekintve a geg kategóriájába tartoznak. Elméleti műszaki előnyük ugyan lenne, de ez a gyakorlatban már nem érvényesíthető (érdemes megnézni, hogy a mindenféle kronométerversenyeken ténylegesen győztes konstrukciók rendre prosztó egyszerű járatok, nagyon pontosan kidolgozott billegőkkel-hajszálrugókkal, kronométer, vagy végtelenül precíz horgonyjárattal, de semmi tourbillon, komplikáció meg mifene). Amúgy meghajtást ugyanarról a közös órakerékről kapnak, és az elv igen könnyen átlátható: mivel egy tengelyről járnak, így nem járhatnak eltérő lengésszámmal, a kialakuló lengésszám pedig a hibák külön-külön vett értékének az átlaga lesz, tehát jól beállított, szépen behangolt két tourbillonnál elvileg az eltérések fele fog ténylegesen jelentkezni az óra járásában - csak sajnos a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a túlbonyolított járat szükségszerű pontatlanságai miatt inkább pontatlanabb lesz az óra.
De nagyon szép és érdekes, és végül is ez erről szól. :-))
Ezen a címen megtaláltam a két tourbillon-os órát, de csak egy kicsit vagyok okosabb. A számlap a rászerelt óra mutatóval körbefordul 12 óra alatt, a percmutató rendesen jár. De hogy működik együtt a két billegő? Vagy a percmutató függetlenül jár az egyik billegővel, és a kismutató a másikkal?
Nem nagyon pörög ez a fórum, (mondhatnám hála istennek nincs tele firkálókkal).
APT-nek köszönet a folyamatos tanácsokért. Az utóbbi időben előjött szokásos amatőr kérdéseimre megköszönöm a választ:
A hétvégén egy jelzés nélküli (kínai?) női órát tisztítottam, és S alakú volt a felhúzórugója.
Tehát kivéve visszakanyarodott a külső harmada, és behelyezve elvileg jobban befeszül így a rugóházba, (mint egy reflexíj). Ez szokásos lehet, vagy véletlen.
Egy másik óráról levettem a hajszálrugó tőkét, és az lecsúszott a rugóró, pediga a pecek benne maradt.
Kérdezem, hogy mivel lehet a peceket kipiszkálni, egyáltalán a tőkét biztonságosan megfogni, és pillanatragasztóval vissztehetem-e vagy ez nagyon snassz (értéktelen óra).
A harmadik kérdés már érdekes: Kaptam egy újságkivágást egy Breguet óráról (ha érdekes beszkennelem) amin két turbillon (!) látszik. (egy felhúzó, két mutató). Ez mi lehet?
Köszönöm, így világos. Azt hiszem én még nem láttam fémbetétes plexit. De lehet, hogyha kiszedem a régit akkor derül ki hogy milyen. Addig nem akartam kivenni, amíg nincs esély újat betenni.
Nem, nem a plexi pereme, a falc, vagyis a ráma más a két esetben. A fémbetétes plexi normál esetben egy nem éles szélű, kicsit kúpos vagy hengeres részbe szorítandó bele, bár van éles peremű falc is.
A normál plexi esetén meg egyértelműen van a falcban egy alávágás, és egy éles peremű rész mintegy belevág a beszorított plexibe, így elfogadható, de nem nyomásálló tömítettséget biztosít. Tiszta, sérülésmentes falc esetén az egyszerű plexiüveg is lehet minden további nélkül jó cseppálló, párazáró, de nagyobb nyomás elviselésére nem lesz képes.
A vastag, fémbetétes plexi meg akár igen komoly nyomásállóságot is biztosíthat.
Köszönöm kedves APT. Már majdnem értem. De mit értessz az alatt hogy a nem fém betétesek nem kúposak. A régi pobedáimon domború a műanyag. Síma plexit árulnak, és az a betételkor domborodik meg?
Hajlítás után mindenképpen érdemes még egyszer kihevíteni, sőt, én általában izzó állapotban hajlítom vissza a rugóvéget, mert így a legkevésbé valószínű, hogy hajszálrepedések keletkeznek, és újra letörik. Ha a rugó vastag és erős, akkor nem kell visszaedzeni a betétezéshez, ha vékony, gyenge rugó, akkor érdemes megedzeni és visszaereszteni kékre-sárgára.
Szegecset lágy acélhuzalból érdemes készíteni - de akkor pontosan fúrni is kell tudni. Legtöbbször én is betétezek, a szegecselt új illeszkedő vég készítése egyértelműen jobb megoldás, de hosszadalmas munka, a szegecset általában méretre kell esztergálni, érzékeny és igen értékes szerkezetnél van csak értelme ezzel foglalkozni.
Plexiből kétféle van, a vízzáróságot biztosítani képes fémbetéses, és a normál, egyszerű plexi. Az előbbit sokszor a préssel lehet csak a helyére tenni, de itt fontos tudni, hogy nagyon pontosan meghatározott méretű plexi alkalmazható csak, mert az összenyomhatóság minimális. Az egyik leggyakoribb méret a 315-ös.
A sima, egyszerű plexi nem hengeres-kúpos, hanem aláeszergált falcba szorul bele, tehát préssel nem tudod a helyére tenni, a körmös fogó nélkülözhetetlen szerszám. Általában elmondható, hogy a legalapabb órásfelszerelés része a tokprés, a többféle, jó minőségű toknyitó és a körmös fogó - ezek nélkül sok esetben a tok kinyitásáig (vagy visszacsukásáig) sem lehet eljutni. A Conrad féle prés amúgy használható szerszám, jól jöhet akár fémbetétes plexi, akár szoros illesztésű pattanós hátlapok, lünetták helyretételéhez - de a körmös fogó ettől függetlenül nélkülözhetetlen.
Köszönöm APT -nek a rugóvéges választ. Ez a kilágyítás fontos információ. Tudtam, hogy ki kell lágyítani, de mégsem lágyítottam, mondván, hogy annélkül is sikerül. Sőt meg akartalak kérdezni benneteket, hogy ilyenkor vissza kell-e edzeni. Megvallom, hogy utoljára nem nyitottam ki a rugóházat, úgyhogy lehet hogy nem is megcsúszik, hanem újból letört. Este megnézem. Ha szegecselném a rugóvéget miből tudnék szegecset csinálni, vagy árulnak ilyet?
Ha plexit szeretnék cserélni, hol érdemes alkatrészeket venni? A Csengery utca nekem kicsit rossz időpontban van nyitva. Plexi cseréhez feltétlenül kell a körmös fogó? Ha igen, akkor hol lehet beszerezni? A Conrad honlapján láttam egy prést hat pár műanyag betéttel 6000 Ft környékén. Azzal is be lehet pattintani?
Persze, mutatókészítő, számlap és tokkészítő cégek gyártották ezek többségét már anno is. Sőt, egyéb alkatrészekből is sokat szállítottak be a nagy neveknek is.
1901(a sorszám alapján). a lenti Omega pedig 1900-ban nyert vmelyik kiállításon. az az érdekes hogy u.onnan van a számlap és a mutatók. már akkor is így működött ez?
Itt talasz nemi infot a Longines szerkezetekrol. Annyit azert el lehet hinni hogy ha a szerkezeten Longines felirat van akkor az az is. (Nem attol dobban nagyot az ember szive egy zseboranal hogy mit vestek ra, hanem attol hogy hogyan nez ki. A parizsi bolhan kivaltak egy arany Vacheron zseborat 700€-ert ami nem nagy penz ennel a nevnel, de a szerkezet annyira mezei volt hogy a nev es a valodisag ellenere sem kelt el azon a hetvegen. Valahogy ettol mindenki tobbett vart. Ha legalabb egy fedoko lett volna a gatkereken, es akkor meg finomszabalyzorol nem is beszeltunk, akkor biztosan megvettem volna, mint ahogyan gondolom mas is. Egy jo nev magaban keves ahhoz hogy a regi szerkezetek bolonjai beajuljanak, ezt a kivaltsagot atengedjuk a modern karorak rajongoinak. :-)
ezen nincs. (annyira mondjuk nem érdekes). de szerintem igencsak longines (a vételkor kicsit bizonytalan voltam). nagyon finom az egész. a tokon és porvédőn is:1253249-es szám van
van egy u. ilyen előlapos longines órám. a korát nem tudtam, viszont ennek az omagának a hátlapjába vésve van ez 1900-as időpont. tudja vki hogy mikor volt jellemző ez a szám/tok kialakítás, illetve köthető-e ez így időhöz?
Udv. az uraknak! A dan bolhapiacokat vegigszaladtam a hetvegen es erre az erdekes Silvana szerkezetre leltem. Ez ugye nagyon Cortebert, de meg sem teljesen az, legalabbis nem sikerult teljesen azonos Cortebertet talalnom. Erdemes megfigyelni hogyan tamadta meg a korrozio a hattyunyakas finomallito feszultseg alatt levo reszet.
Nem, ez nem jó megoldás. Ilyenkor vagy szegecselt új rugóvéget, vagy betétet kell készíteni. Az ideális megoldás az, hogy átfúrjuk a rugó végét, és oda szegecselünk egy rövid, visszahajló akasztórészt. A gyakorlatban inkább betétezni szokás. Ilyenkor ki kell lágyítani a rugó végét (legjobb izzó állapotban hajlítani), és U alakban visszahajtani. A visszahajtásba egy másik rugódarabból, vagy magából ebből a rugóból letörött részt lehet betétként beletenni, és ez jól fog kapaszkodni. A rugó végének kilágyítása fontos, különben előbb-utóbb (de leginkább két felhúzás után) újra le fog törni.
Újabb kérdés, megköszönöm, ha válszt kapok. Egy kb 30 mm átmérőjű karórában törött a felhúzórugó a külső oldalon. Nem tudom milyen volt az eredeti vége, de biztos nem T alakú, mert nincs hova kapaszkodnia, a persely belső oldalán viszont van egy bemarás. Megpróbáltam a legegyszerűbb módon javítani, kb 4 mm -t visszahajtottam kifelé, és megreszeltem, hogy kapaszkodjon. Elsőre jó is volt, de miután megolajoztam kiugrik, és újból csúszik. Ezzel a módszerrel nem fog sikerülni? Vagy elég volna a persely bemarását jobban kimélyíteni?
Ígérem, hogy nem fogok lépten-nyomon írogatni, de meg kívánom köszönni a szíves fogadtatást, és a választ az olajozós kérdésre.
A hétvégén egy '50 évekbeli 20mm Betlach Roszkopf karórát tisztítottam, de a tanács ellenére
a hajszálrugót nem mertem levenni, mert nem csavaros volt a tőke.
Benzinben, a lyukas kő felől egy 0,45 mm injectiós tűvel és fecskendővel (persze bele nem fért), de alaposan megmostam a csapágyat, és onnan olajoztam. Szépen jár.
A gátkerék olajozására ATP módszere kitűnően bevált.
Igen ez a horgonyos dolog érdekes. Mondjuk az ideális spec. horgonyzsír volna... (ami nekem sincsen, és azon az áron nem is lesz... :)
Anno Orosz Gábor mesélt nekem olyan szerszámról, ahol a gátkereket befogják és megpörgetik, az olajat pedig ráporlasztják oldalról. De sehol nem találkoztam még ilyennel.
Internetes vasarlasnal ez mindig ketseges, bar a keprol itelve jo allapotu az ora. Egy 100€-os ar azert elbir nemi rizikot, biztosra meg nehez menni, foleg magyar viszonyok kozott. Vettem en mar "jonevu" magyar kereskedotol javithatatlan orat, mig internetes aukcion 14k-os csodas arany negyedutost, ami siman erte a duplajat. Szerencsere a dolgok kiegyenlitik egymast, nekem pedig az a tapasztalatom hogy inkabb egy internetes vasarlas ismeretlen (nemet, skandinav) eladotol mint egy ismert bp-i kereskedotol "garanciaval".
Most sikerult leutnom ezt a szerkezetet es kivancsian varom hogy kozelebbrol szemugyre vehessem. Szerintem Longines, van valakinek mas tippje igy a keprol?
A kerdesek megvalaszolasaban APT az orokos bajnok. Tanari turelemmel faradhatatlanul okit, es mindig lehet tole tanulni. En is nala vettem az elso orasleckemet ahol egy kezihuzos szerkezet tisztitasanal megvilagosodtak az olajozas rejtelmei. :-)
A horgony koveinek ujramosos keneset en is kiprobalom, mert itt nehez eltalalni hogy mi a sok es mi az eleg. Ha sok az olaj az szinte biztosan felverodik a hajszalrugora (tobb oras sietest is tud produkalni), aminek megintcsak benzines mosas lesz a vege.
A billegő csapágyainak kenésére még hozzátenném, hogy elvileg mindig szét kell szedni a fedőköves rendszereket. Ha szemrevételezéssel nagyon tiszta és száraz, akkor óramosó géppel tisztítva, jó hosszan pörgetve a kotyvában és benzinben esetleg ez megúszható, de ha bármi látható szennyeződés van, akkor mindenképpen szét kell szedni.
Az összerakott rendszer olajzásához alkamas az automata olajzótű, ha ilyen nincs, akkor egy piciri cseppecske olajat kell a fedőkő tetejére rakni, és úgy összeszerelni. Az ütésbiztosított rendszerek annyiban egyszerűbbek, hogy a billegőt nem muszáj leszerelni a hídról, a fedőkő így is szétszedhető.
Nyilván van itt helyed. A holnapomat, amire hivatkozol is ilyen célból írtam. :-))
A piros olajzótű széles végű, és nagyobb csapágyhelyekre, felhúzószerkezethez, nagyobb órához való. Nem igazán felel meg a kis, apró csapágyak kenésére, szerezz be egy kéket is. Ezzel a kettővel már el lehet lenni.
Olajozni meg úgy jó, hogy olaj csak a csapágycsészében legyen, ott is csak nagyítóval látható módon. Ha úszik az olajban, az rossz, el fog mászni és szennyeződni. Meglepően hangzik, de a túl kevés olaj sokszor kisebb probléma, mint a túl sok.
A horgony csapjait nem szabad kenni, nagy órát (zsebórát) lelassít, kis óra (karóra) pedig általában megáll pár héten belül ettől. Beáll az olaj, mert gyakorlatilag nem dolgozik, a horgony minimális szögelfordulása elégtelen a kenés átmozgatására. Ellenben a horgony emelőköveit lehellet finoman kenni kell. A legjobb kenési módszer amúgy az, hogy jó alaposan megkened a horgony köveit, majd beteszed a helyére, és picit felhúzva az órát csipesszel emelsz a horgonyon 60-90 alkalommal (a gátkerék szinte mindig 15 fogú, tehát 4-6 fordulatot végigengeded), majd kiveszed újra a horgony és benzinben letisztítod. A szükséges mennyiségű olajat a gátkerék már felszedte ilyenkorra.
Nem annyira antik, de azert megkerdeznem hogy hova sorolnatok ezt az Vulcain "MSR S2" werket az ebresztosok rangsoraban. Bolhaciaci szerzemeny, koszos kulso, de szinte erintetlen bar kisse beragadt szerkezet. 50€ ert nem hagytam ott, ures kezzel meg nem akartam hazajonni ha mar a zseborakat felvasaroltak elottem. :-(
Visszaterve az ottoman birodalom fedokoves oraihoz, itt van meg egy pelda. Nem az a szinvonal mint amirol eddig beszeltunk, de ugyanazok a jellegzetes rubinribizlik egy Roskopf szerkezeten. Lehet hogy keleten csak igy lehetett svajcit eladni?
Udv. az uraknak! A dan bolhapiacokat vegigszaladtam a hetvegen es erre az erdekes Silvana szerkezetre leltem. Ez ugye nagyon Cortebert, de meg sem teljesen az, legalabbis nem sikerult teljesen azonos Cortebertet talalnom. Erdemes megfigyelni hogyan tamadta meg a korrozio a hattyunyakas finomallito feszultseg alatt levo reszet.
Most sikerult leutnom ezt a szerkezetet es kivancsian varom hogy kozelebbrol szemugyre vehessem. Szerintem Longines, van valakinek mas tippje igy a keprol?