Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
Kérdés, hogy mekkora területet szeretnél öntözni? Mekkorák már a fák? Milyen távol vannak egymástól?
A gyökérzet kb.másfélszeres távolságig hálózza be a talajt, mint a lombkorona vetülete, ezt vedd figyelembe. A gyümölcsfák a tenyészidőben meghálálnak 100 mm csapadékot havonta.
Jó az elgondolás, de nézz utána, hogy milyen nyomáson mennyit tud a cső, mielőtt megveszed. Ha kevés lenne a víz, akkor csak a felét öntöznéd egyszerre, a többit másnap.
Még az is számít, hogy milyen nyomás lesz a csőben. (10 m magas vízoszlop 1 atmoszféra nyomást ad. Az 50 cm (1/2-ed m) szintkülönbséged egy huszad atmoszférának felel meg.) Nézz utána, hogy a csepegtető csövedre mit ajánlanak. Mi a vízforrásod?
Ha gyári csepegtető csövet /csepegtetőtesteket/ használsz akkor eleve mindegy. Ha magad fúrod a lyukakat, mint én a gyümölcsfák öntözésénél használt öntöző esetén, akkor valószínű a kiegyenlítődés. Legjobb, ha kipróbálod. Beindítod, aztán méred, hogy ugyanannyi idő alatt a két végénél egyezik-e a kifolyt/kicsepegett vízmennyiség.
Én is tervezek csepegtető öntözést a kertbe,viszont lejtés van benne 20 méteren kb 50-60 cm esés.sajnos a sorok ebbe az irányba kell hogy menjenek.Ha fentről lefelé engedném nem egyenlítődne ki azzal a dologgal,hogy önnél az elején csöpög jobban,vagy túl sok a lejtés?
Négy méteren nem tapasztalható eltérés ,szimetrikusan vannak az ágak igy mindenik ágba egyformán jut a víz,ez nem is annyíra takarékosság inkább kényelem nem kell minden este fél órát locsolni s ahogy írtam pont oda megy a lé ahova kell hisz a paradicsomnak nem szabad a levelére cseppenjen .még egy apróság a műtrágyát is szoktam feloldva megszűrve beletölteni a tartályba ahonnan egyenletesen szétoszlik.
Mérted, hogy mennyi az eltérés a cső elején és a végén lévő kifolyónál? Érdekelne, mert én azt tapasztaltam, hogy 20 méteren fele annyi körül jön a végén, mint az elején.
Űdv mindenkinek. Van egy fél köbméteres tartályom áttértem hidroforra igy fölöslegessé vált.egy két méter magas talpazatra felraktam oda felnyomattam a vizet.nap megmelegítette este meg onnan öntöztem a paradicsomokat. Csupán 10 négyzetmétes az űvegházam ezért fél colos fém csővezetékkel oldottam meg az öntözést, hisz a műanyagban nyálkásodik a víz.négy sor négy méteres vagyis összesen 16 méter csepegtető 40 cm re egy miliméteres furattal kifurva. Mivel viz gáz szerelő vagyok nem probléma a menetmetszés tömités'mind a négy ágra tettem átfolyó csapot'rendszert méterenként egy miliméteres eséssel. Este megeresztem a főcsapot s magától kifolyik a víz pont oda ahová kell. Igy öntözöm a paradicsomjaimat.
Hát amikor betonozáskor számolgattunk, hogy hát tömörödik, meg biztonsági tartalék, stb. ként egy m3, de lehet másfél is, elfogy.
0,5 3-t rendeltünk, és extra helyekre is jutott :D háromnegyed m3-t már bőven oszthattuk volna mindenhová, és lényegében még extrább dolgokra is futotta volna :D
Vagy 10 mázsát! :D Amúgy meg lehet csinálni, én vagy 10 éve látok egyet fém keretből, és nem dőlt össze! Mondjuk én biztos valami épület tetejére tenném, vagy építenék hozzá valamit, hogy haszna is legyen.
Az bizony elég magas. A csepegtetéshez jó, de 10 tonnát mi tart meg olyan magasságban? Jól ki kell számolni. Arra gondoltam, hogy csak egy méter magasra rakod egy kalodába összehordott földhányásra. Az igen egyszerűen megvalósítható.
Most kell megterveyni télen, tavasszal rengeteg a tennivló. Egy akkora tartályt jól lehet hasznosítani a csepegtető öntözéshez. Milyen magasra tudod tenni? (Hordjál össze föld dombot.)
Ha a sima fekete homokról van szó, az nem repedezik ki úgy, mint a kötött talaj. Legalább is ezt tapasztalom. A kötött, agyagos talaj "cserepesedik" ki. A fekete homok az csak tömörül, keményedik.
A homok vízfutását eddig nem tudtam ilyen szakmai nyelven, köszi :)
A feketeföld persze hogy issza a vizet! Vannak akkora repedések, hogyha leejted a gyufásdobozt, nem biztos, hogy fel tudod venni! :)
Azt viszont én is megtapasztaltam, hogy elszalad a víz a homokról, ha nagyon száraz! A felületi feszültség, és a homokszemcsék közötti levegő a ludas benne.
Megfogtál, nem pont egy jó vidret áldozok fel, de egy kisebb edénnyel kipróbálom :D Mondjuk így is elhiszem, mert azért lássuk be fényévekkel előrébb jársz kertészet terén :-]
Furj 1 mm-es lyukat a vedred aljára, úgy tedd a homokodra aztán nézheted, hogy szétfolyt-e?!
(Ha figyelmesen olvastál, láthattad, hogy 40 db 1 mm-es lyukon folyik a víz. 2-3 cm átmérőlyű lyukat mos maga alá 1 óra alatt és a gyom se nő , mert a felszin nem nedvesedik be, csak a gyöárszint kapja a 40 mm öntözővizet.)
Hát egész nap fáj a fejem, nem szoktam inni, szóval lehet az állítólagos napkitörés.
De már értem, szóval a cső húzgálás volt a lényeg!
Az, hogy a !sárga! homok nem issza a vizet pedig tényleg igaz.
Hogy érthetőbb legyen amit írni akarok:
Önts egy vider vizet egy humuszos, fekete kötött talajra, és egy viderrel a sárga homokra. Előbbinél ott issza el a föld ahova öntöd, utóbbinál szétfolyik a víz, mintha egy üveglapra öntenéd! Szóval a hirtelen vizet nem úgy issza el, mint a kötött talaj. A lassú vizet elissza.
Ezt nem tudom másképp elmodani, de ha eljösz élőben megmutatom, mit próbálok írni :)