A szervizkönyv szerinti "polystyrene" (polisztirol?) kondikat (pár hozzászólással korábban tettem róla fotót) és a kerámiákat nem cserélem, a többit igen. A fék visszaállítása/beállítása azért szükséges, hogy a féklemez fékezetlen állapotban ne surlódjon a fékdobon, vagy ne érjen bele?
Csak nem akartalak megsérteni az elvetemülttel :))) Mert én magamat már annak tartom, már beláttam, a felhalmozott cuccok miatt, hozzátartozóim véleménye alapján. Manapság pedig ki másra hallgasson az ember........
Milyen jó érzés, amikor leveszem a polcról, leporolom ( asszony hibája-mármint a por :) ) és beleqsizok. S lőn ott van, ahol emlékeztem, feltalálom. Eszembe sem jutna kidobni. Nincs minden a neten :) + az érzés......
Még olyan könyvem is van, mely 63', orosz ferritgyűrűs tároló leírása - Jacsejka nevezetű. Orosz jó szemmel rendelkező asszonyok műve, az író, olvasó, frissítő tekercsek elkészítése a gyűrűn, mely 1 egész bit tárolására volt alkalmas. A régi orosz készülékekben előszeretettel alkalmazták. a 64 k memóriájú készülék, kb. 2-3 száz kilót nyomott annó, a kiszolgáló elektronikávan együtt. Szóval érzelmi jelentősége is van :) Azok a régi szép idők..... amikor még az ember fiatal volt......
Majd a méréskor kiderül, hogy mit teljesítenek. Ha gyári, akkor azt javaslom, nem kell bántani a félvezetőket. Meglátod a teljesített paramétereken, hogy bele kell-e nyúlni a panelbe. Max. szerintem 1-2 hidegítő kondit, vagy inkább kiszáradt elkókat kell majd cserélni, ha kell egyáltalán. Kiderül.
Amúgy örülök, hogy a csapágycserével a gondod megszünt :))) Ahogy 5445 topiktárs leírta a 33916 hsz.-ében, lehet visszaállítani a féket. Persze nem fülre :)))
Nekem is van több texas katalogusom, de többet már ki is dobtam - nehéz, meg csak a helyet foglalja. Ma azok az informáciok egy két klikkel elérhetök az interneten (olyan gyakran meg már nem is kellenek).
A maga 456 oldalávan részletesnek tűnik a könyv :) Igaz nem mai kiadás :) 83'-as.
Kedvencem - féltve őrzött a Texas Instruments Data Book -94'. Vagy 1800-2000 oldalas könyvecske-katalógus. Van még 1-2 kurrens kiadvány ami aranyat ér :)) még mutatóba sem adom kölcsön:)
Köszönöm a segítséget! Átnéztem a paneleket; belemókolás, csere nem volt, minden gyári. Az látszik, hogy olyan cserealkatrészeket használtak a rajzon szereplőkhöz (BC 108, 109, 179 stb.) képest, ami éppen közelebb volt, ráadásul a két csatornába (pl. a lejátszóerősítőnél) eltérőeket tettek be.
Jok ezek az összehasonlito táblázatok, de sajnos sokon igen gyorsan elszáll az idö, föleg akkor, ha már megjelenésükkor sem voltak a legaktuálisabbak.
Igaz akkortályban kézzel, papirokon, fejben kellett összegyüjteni az adatokat, és azokat összehasonlitani.
A mai internetes világban igen sok web oldal kinál erre teljesen automatizált összehasonlitást, igy ha bütöd a tip0ust egyböl kiszúr több 10-100 egyezö vagy hasonlo tipust.
A fenti "típus" sorban találod a számozást, melyi egyenlő, közelítő, körülményes cseretípus. A konkrét tranyónál pedig megnézhető, melyik a megegyező, hasonló.....stb. típus.
Kérdésekkel kapcsolatban, ha mechanikailag deformálódott a kondikat, cseréld ki ( példának tettem fel képet az ilyen deformációről ). A többit egyenlőre hagyd, majd a méréskor kiderül, ha hibás. A gyári panelek alkatrészei is hagyhatók, látható, ha abba belegányoltak ( látható - tapasztalható, ha nem gyári a forrasztás a panelen ). Akkor viszont eredetire csere, mivel vélelmezhető, hogy a gányolónak otthon csak ilyn alkatrésze volt, vagy ezt tudta csak szerezni.
Kis segítség tranzisztor ügyileg, volt tanárom által írt könyvből. Magyari Béla - Nemzetközi Összehasonlító Táblázatok-B. szilícium tr. :
Az MK tipusok "öngyógyulok" szoktak lenni (fémgözölt fólia). Gyakorlatilag magnokba bármelyik jó, mert többnyire csak hötartományban és feszültségtürésben térnek el egymástól.
Ebben az a legjobb, hogy a legtöbb esetben ha bemész egy elektronikai üzletbe, ott fogalmuk nincs, hogy milyen anyagú alkatrészeket árulnak, a webáruház pedig (ha létezik egyáltalán) olyan amilyen. Ha mondom, hogy milyen típusú kondit szeretnék, akkor néznek... Köszi az infót!
Ez speciel polypropilén fóliakondi. Nagyon jó minőségű. Ha nem is ilyen formában, de ma is gyártásban van. Ma már inkább a tokozott tipusok az elterjedtek.
A kondenzátorokkal kapcsolatban én is erre gondoltam. A tranzisztorok változatossága látszólag nem utólagos beavatkozásból ered, ettől függetlenül a két csatornán nem hagyok különböző típusú alkatrészt, ugyanabban a pozícióban, még akkor sem, ha ekvivalens típusokról van szó. Ahogy elnéztem az Elektrokontha-ban van TO18 tokozású BC108/109... Dilemmám még, hogy a képen látható anyagú kondenzátorokat (fóliakondi vagy mi lehet ez?:$) milyennel tudom helyettesíteni, mert ugye ez már nincs.
Vélhetően klasszikus fémtokos, új BC 108/109-eket már nem kapok. Mindenesetre ha nem is a gyári típus van a panelokon, de legalább a két csatornán legyen ugyanaz. Viszonylag kétséges eredményt hozhat, ha a kapacitást beszerelt állapotban mérem. Nemde? Ha pedig már kiszedtem, cserélem is.
A BC10x tranzisztorokat a 70-es években kihozták müanyag kivitelben. Miután a teljesitményük némileg kisebb (ami eléggé lényegtelen), és a mechanikai kivitelük is más (gyártosornál lényeges) uj nevet is kaptak BC23x.
Ezek csereszabatosak, igy mind a két tipus elöfordult ugyanabban a berendezésben is.
(Késöbb jöttek további kompatibilis tranyok is...igy ne csodálkozz, hogy a rajzon az öskövületek vannak a magnóban meg az aktuális alkatrészek :-) ).
Ez meg de aranyos: a lejátszó erősítőkben eltérő tranzisztorok vannak a korrekciók utáni fokozatokban. Az egyik csatornán BC 239, a másikban BC 549. A rajz BC 109-est ír:) Melyiket szeressük?:)
Nu, végre kijött a gépezet (A77) a kofferből - emberesen benne volt, az biztos. A jobb motorhoz nem ér hozzá semmi. Megpörgetve mindkét csévélőmotort, a jobb oldali láthatóan hamarabb elveszti a lendületét, leáll. A baloldali pedig szépen lazán "kipörgi magát". Kiszedtük hát a jobb motort, amelyik a zajt produkálja. Az első csapágy adta a hangot, kiszedtük azt is. A zener dió... ö... nem:) zeger gyűrű ... "az is egy csapás, na mindegy":DD - szóval a gyűrűkkel szívtunk kicsit:) Nem tudom milyen "kenőanyag" volt a csapágyban, de büdös volt, a csapágy pedig totál be volt állva tőle. Hideg zsíroldó megoldotta:) Onnantól a csapágy lazán pörgött, bár kicsit zörögve. Visszatéve a tengelyre a zaj megszűnt, de nem szórakozom az 1.500 Ft-os csapággyal, új állja a helyét. Amikor a motort kivettük arra lettem figyelmes, hogy a motorbekötés némi színtévesztéssel történt. Vagy valamit nem értek:) Talán látszik a fotókon mire gondolok.
elég bulváros . a cimben valoban SME COPY-t ir, néhány sorral lejjebb már "SME similar tonearm LENCO p1101"-rol beszél......
Az enyém is biztosan hasonlit valamilyen más karra..., de kit érdekel az ilyesmi....
Még lejjebb:
The first series is used M302 -phase motor with electronic speed control by CS . patent........
igaz ez a meghajtásrol szol, de van egy sereg más dolog is ami szabadalom tárgya volt, amit aztán a 70-es évek közepén az elvtársak a maguk hasznára eljátszottak, és soha többé nem készült hasonlo minöségü gramofon Csehszlovákiában.....
Pl. a hires Dual lemezjátszokar csehszlovák szabadalmakat (az akkori Supraphon tulajdona) is tartalmazott. Egy idöben ott is gyártották. Előzmény: ***RS*** (33970)
Mostmár végleg belebonyolódtál. A kartő horizontálisan (vízszintesen) tud elfordulni. A karnak ezután már csak vertikálisan (függőlegesen) kel tudni elfordulni.
De itt jelen esetben a kartő aminek a felső részén van a gyűrü az eleve 2 feltámasztással bír, a másik kettő a 45 fokban elfordított csapágyazású kar.
A probléma az, hogy miután a kar csapágyazása el van fordítva 45 fokkal, a kar emelkedése együtt ját a kartő horizontális elfordulásával is.
A zárjuk rövidre a problámát, sorold fel azt a 3 feltámasztási pontot lécci.
hogy ez a kar mindig 3 ponton volt alátámasztva" - miért, a többi nem mindég? (esetleg csak néha?)
Ha a kardánnak függöleges és vizszintes tengelye van - akkor a véletlenen mulik a dolog és ráadásul változik egyszer az egyikcsapágyon máskor a másikon támaszkodik meg.
A képen láthato karon a kartö nem mozog.
Senki sem beszélt a kardán szabadalmárol, igy ezt felesleges itt tárgyalni.
"hogy ez a kar mindig 3 ponton volt alátámasztva" - miért, a többi nem mindég? (esetleg csak néha?)
Ugye itt van egy forgástengely - ami a kar horizpntális elfordulását biztosítja. Ez célszerüen a kartő csapágyazása, amint az a kerek gyűrü tud elfordulni. Ezzen meg is van az első két feltámasztási pont. Azért kettő, mert ez a csapágy tartja a felette lévő gyűrüt mindíg ugyanabban a poziccióban, és számára csak egy lehetséges elmozdulást engedélyez, egy tengely irányú elmozdulást. Szóval ez eleve 2 feltámasztási pont, ami körül el tud fordulni. Nem látszik hogy az, de ez téged ne zavarjon, mert a mechanikában nem midíg látszanak a részletek.
A mások kettő a gyűrüben leledzik, ez láccik is. Tehát 4 feltámasztási pontja van ennek a konstrukciónak. A bibi csak az, hogy az első - a horizontális elmozdulást lehetővé tevő forgástengely jó, de a vertikális elmozdulást lehetővé tevő forgástengely nem merőleges, hanem 45 fokban el van forgatva, így ha a kart emeled, az ugyanannyit fordul el horizontálisan, mint vertikálisan. Ennek viszont következményei vannak, az egyikre Gabócza már rá is világított.
Ami a kardánnal kapcsolatos szabadalmat illeti, arról csak annyit, hogy az elvet a görögök találták fel annó már több mint 1000 éve....
Egy biztos, hogy ez a kar mindig 3 ponton volt alátámasztva (ami fizikailag stabilnak tekinthetö), mig az akkori karok többsége csak kettön. (Késöbb megjelentek a piacon is hasonló konstrukciok).
Nálam gyakorlatilag a fekete lemez kor végéig volt üzemben (kb 1988) minden gond nélkül és sokan sokszor jo hangunak tartották (kiprobáltunk néhány tucat pick-upot rajta).
Nézz meg bármilyen amerikai szerkentyüt, a felhasznált szabadalmak listája sokszor hosszabb, mint a használati utasitás. Ez gyakran az egyes országok hozzáállásán is mulik, hogy mikor mire kell, vagy nem szabadalmi engedély. (Lásd a minap lejátszodott Apple vs Samsung szabadalmi pert...)
Nem vagyok hive az ilyesminek, de pl. sokan ezzel akadályozzák meg sok külföldi áru behozatalát. A gyártótól sokszor még a csavarokra is kikérik a szabadalmi engedélyeket....:-) (Elég közel vagyok most egy ilyen ügyhöz.....)
De eredetileg én csak azt állitottam, hogy a Dual megoldása nagyon hasonlit a Tesla akkori elgondolásaira, konrétan erröl a magnórol nincs további ismeretem, csak személyesn ismertem néhány fejlesztö mérnököt a Tesla-ból meg a Supraphonból, és néhányat, akik külföldön folytatták a tevékenységet (többek között a Studernél meg a Dualnál és a NAD-nál).
Sokszor voltak sör mellett ilyen alapvetö beszélgetéseink, hogy melyik berendezésnek van jobb hangja, az akkor éppen befutó integrált áramkörös szerkezeteknek, vagy a minimális alkatrész mennyiséget felhasználo megoldásoknak.
Hajdanán tudtam, de annyira nem érdekelt, hogy ilyeneket a fejembe tartsak.
Ne feledd volt egy 1968, amikor rengeteg dolog megváltozott, nemcsak társadalmi szinten.
Sokan emigráltak, és sokan tartani tudták a régi kapcsolatokat (egészen majdnem a 80-as évekig az ipar is aránylag szoros kapcsolatokat tartott a külfölddel).
Ebböl elég sok érdekes dolog született nemcsak a HIFI iparban.....
Azért szerintem csak konkrét műszaki megoldásokat lehet szabadalmaztatni. Például egy pantográf vagy lineár kart igen. Egy sima "J" vagy "S" kart szerintem nehéz.
Nálam vendégeskedett egy ilyen Dual. Két dolog lepett meg vele kapcsolatban. Az első, hogy <20 tranyával építették, pedig 3 fejes. A másik, hogy egyszerűségét meghazudtolva nagyon kellemes hangú, mind elektronikusan, mind mechanikusan kis zajú szerkentyű. Csak fektetve műxik, lévén súlykuplungos.
Tanácsot szeretnék kérni, de nem találok idevágó fórumot.
Tudna valaki egy olyan oldalt ajánlani, ahol szakszerű választ kaphatok régi rádióval kapcsolatban?
Egy SABA Konstanz Stereo automat H készüléket vettem pár napja, és ezzel kapcsolatban lenne néhány tényleg nagyon amatőr, mondhatni primitív kérdésem (antenna csatlakoztatás, hangszórók, effélék...)
Nekem - mint fanatikus FUJI hívőnek - természetesen van mindegyik 10,5"-os szalagból pár darab. Nagyon nehezen amerikából szereztem meg őket. Egyenlőre nem szeretném eladni egyiket sem. Mindegyik FUJI kiváló szalag, simán hozza a Maxell UD minőségét, és mind kifogástalan állapotú. Volt belőlük mattitott hátú és sima is, 35 mikronos, meg ötvenes is.
Stellavoxos topicban volt egy hozzászóló akinek ilyen orsói és szalagjai vannak de nem hajlott arra, hogy eladjon legalább egyet..:-( Ilyet tudnál szerezni?
Eladó pár tekercs FUJI FM magnószalag. 18cm, 35 mikron 555m. Használt de nagyon jó állapotú, gyári befutókkal, dobozon pár soros felirat, az orsón nincs etikett. Nem ragad! Ár: 3000 ft/db.
Nem azt írtam, hogy a készülékeden rajta van az előlap, hanem azt, hogy óvatosan kell leszedni, mert könnyen eltörhetnek a tartó fülek :) Az általad feltett képeket, el sem tudtad volna készíteni, ha fenn van az előlap.
No még egy feltevés. Mi van ha a hordozófül szerelvénye vagy az ugyancsak felül elhelyezkedő csatlakozók (egy korábbi szerelésnél történt) helytelen felerősítése okoz szorulást ?
Azzal csak az a baj, hogy az idő vasfoga......Az előlapi műanyag felfogatás sem fiatalodik, mint ahogy mi sem :) Figyelembe kell venni, hogy a felfogatásoknál a rugalmasság már nem az igazi és lehetséges, hogy eltörik a patentoknál. Azt igen óvatosan kell szétszedni-lepattintani, hogy ne csináljunk több kárt, mint hasznot.
Gyárilag (eredetileg) nem valószínű több csavar, amely a dobozt rögzíti. Még egy dolgot lehet elképzelni. Vagy egy kissé elszabott a doboz, vagy valaki egy korábbi szétszedés alkalmával valami belül elhelyezett plusz anyaggal (pl. valahova feltekert szig. szalag) vagy 'ne aggy Isten' ragasztóval rögzítette a dobozt esetleg rezonancia ellen.
Az A-77 fadobozának belső két oldalán va két vékony hézagoló falapocska - ott kell megmozdítani az öntvényt és akkor kijön az egész gép a dobozból. Kézzel rásegíthetsz a hálózati aljzatnál...
Köszönöm az instrukciókat! Praktikusan paplan, párna:) ezekre borítottam pofával lefelé, ezek elég puhák. Négy darab hosszú csavart szedtem ki a hátlapból, ezek egyben a 4 lábat is tartják. Ez a négy láb a fektetett üzemmód esetén láb, amúgy nem:) A vakdugót kihúztam:) Alul (a kezelőszerveknél) megindul, felül mereven tartja magát, meg se moccan:( Lenne még csavar?!
4 db lemezcsavar, kb. 1,5-2 cm hosszúak, fém alátéttel. 2 jobb, 2 bal oldalon, alul - felül.
Ha már megmozdult az alja, az jó :) Finoman mozgasd, hol az egy oldalon, majd a másikon. Szép lassan le hog csúszni az oldalsó öntvényekről. Érezni fogod, amikor elengedte az említett 220-as biztosítás is és szépen felfelé lehúzhatóvá válik a doboz a magnóról.
Az előlapot puha anyagra (pl. többrétegre hajtott pokróc) fektetve, a dobozt oldalirányból kézzel erőteljesen ütögesd meg, ha nem mozdul, nem a megfelelő csavarokat távolítottad el.
Nem kell vele szórakozni. Összesen 4 db csavar tartja. Az egész magnót, a frontrészére fekteted egy szőnyegen, majd csavarok eltávolítása után, lehúzod róla a dobozt, óvatosan, mozgatva felfelé.
Majd elénk tárul az a csoda :) - ami okozta a bajt :) - remélhetőleg.
Nagy valószínűséggel a hátlap leszedése után, nem lehet bekapcsolni a készüléket, mivel a hátlapon rögzítésre került egy áthidaló, mely a 220-at biztonsági okokból megszakítja. Ha már bontott és szerelt volt a készülék, elképzelhető, hogy a szerelő áthidalta ezt, vagy eltávolította, ezen gyárilag alkotott áthidalást. Találkoztam már olyannal, ahol kikötötték.
Ezért is vagyok dilemmában, mert a 77 és a 88 vezérlő panelje is teljesen más, de ezt már régebben említettem is. Pl. 77-nél 3 db, a 88-nál 2 relé van a vezérlő panelen, vagy az alappanelen nincs sorkapcsoló, stb.......
Arra írtam, hogy a jobb oldali motor popóján-forgó rész hátulján található jeladó típusú előadás, csak az A88-on van, A77 en nincs :) A fényhíd, ami a 220-as csatlakozó alatt van és ugyanaz a lemez tartja, csak az A88-on található.
A számlálómű mindegyiknél csigakerék-fogaskerék áttételű, de a csigakerék tengelyének alsó végén van egy tárcsa, azt vagy fogaskerekes másik tárcsa hajtja, vagy bordásszíjas. Alul sasold! Tehát az a tárcsa, amit a nagy gumiszíj hajt vagy bordásszíjjal, vagy fogaskerékkel hajtja meg a csigakerék tengelyét.
Mérőszalag használata, még nagyon messze van :) Csapágycserét, vagy felújítást Te is meg tudod csinálni, nem egy nagy durranás. Ki kell szedni abból a fránya dobozból és kiderül mi zörög-súrlódik benne, ami zavaró is. Lehetséges, hogy nem is csapágy, ami a gondot okozza.
A kikötés a legkevesebb, mivel 4 szál vezeték és gyorscsatlakozós is a szentem. Csak fel kell írni, melyik színt - honnan szedte le az ember. Véleményem szerint könyebb úgy szerelni - cserélni a csapágyakat, hogy kint van az egész motor és nem könyékig turkálok a magnóban.
Elképzelhető a számláló meghajtásának is hangja van. Az utolsó A77-nél a meghajtó szíja pl. annyira megkeményedett, hogy a felrakott formában, tördelve tudtam leszedni. Az idő vas foga :) avagy a gumi tartóssága :)
Jut eszembe! A jobboldali moci adja a csörgó hangot? mert akkor még a forgórész segge elé felszerelt mozgásérzékelő elem poziccióját is ellenőrizni kell, lehet, hogy az surlódik, vagy tűl közel van...
Ja. A számlálóművet csak tisztítani kell. Kétféle kivitele létezik, az egyik a "bordás-szíjas" ez az általános, és üdítő kivételként ugyanez a számlálómű fogaskerekes kivitelben is előfordul. Ez a ritkább, de ez az örökéletű. Ami a kenést illeti csak a tengelyeket kell néha utánolajozni, de nagyon kevés olaj elég oda. Sima motorolaj megfelelő oda. A műanyag fogaskerekekhez meg vazelin, vafy a kocsonyás állagú szilikonzsír a megfelelő. De itt is lényeges a mértékletesség.
Az a gond, hogy nem biztos, hogy a csapágy a baj. A motor még a helyén-az öntvényen. Nem véletlenül kérdeztem, hogy biztos az-e a baja. A motort ki kell kötni, féket leszedni, motor 4 csavarját ki és kiszedni az egészet. Ezután lehet a zéger gyűrűt kiszedve hozzáférni a csapágyakhoz. Ott is kettő van, első és hátsó csapágy. Összességében azért nem egy pár perces munka :)
Golyóscsapágyas.... nem nagy kunszt kicserélni, egyszerüen kivehető a csapágy, és utána a pótlása sem egy nagy etwas.... párszáz frinyába kerül egy ilyen csapágy. Persze izlés szerint itt is lehet választani jobbat és mégjobbat...
Néztem neten, itthon másfél-kétezer Ft egy ilyen SKF csapágy, kapható típusazonos. Egyelőre a motor még a helyén van, kiszedni nem nagy kaland, a csapágy cseréje már inkább kalandosabb (én még nem csináltam ilyet), élből nem tudom kire lehetne rábízni/megkérni:$ Ha esetleg csináltatok már ilyet, megköszönöm a segítséget vagy instrukciót!
Ilyet már hallottam autós fronton:) - mármint a csapágy és egyéb kenendő alkatrész kifőzést:) nem lehet hülyeség, mert a fellágyult kenőanyag könnyebben betalál a helyére. Szalag nélkül, bekapcsolt állapotban nem csörög. A jobboldali motor működésekor jelenik meg a hang, tizenmásodperc alatt elhalkul, de nem szűnik meg. Jut eszembe a számlálóművet/fogas áttételt nem kell(ene) kenni?:-O Még nem szedtem ki a magnót a kofferből, így nem látom mi van hátul, lehet, hogy valami hozzáér vagy bármi... Ki fogom szedni, mert át kívánom nézni az egészet, ahogy írtad, továbbá egy-két beállítás sem lenne hátrányos. Ehhez viszont legalább egy 19-es márőszalagra lenne szükségem, mert nekem csak 38-as van:$ Tehát ha tudtok ebben segíteni valahogy, megköszönöm!:$
Azért tettem fel a képeket, hogy látható legyen a felfogatása a motornak, csapágyhoz történő hozzáférés, illetve a 3 csavaros felfogatású fékrendszer.
Nekem van egy varrógépszerelő ismerősöm, Tőle szoktam venni az olajat, decis kivitelben. Nekem bevált.
Amúgy sem kell hozzá sok és igen zárt is a csapágy. Fekvő helyzetben egy csöpp, majd forgatni a tengelyt.
Biztos, hogy a csapágy a hibás a nyikorkás-csörgés miatt ? Mennyire kotyog a csapágy ?
Nem lehet, hogy hátul valamelyik kábelköteg elszabadult és hozzáér a forgó dobhoz ? Vagy a főmotor hátsó burkoló-árnyékoló lemeze elszabadult ?
Ha már ennyire szét van kapva, érdemes megnézni a vezérlőpanel reléit is és kondiait is :) Ott is találhat az ember érdekességeket, pl. szétnyílt kondenzátor, megégett-megbarnult relé érintkezők, stb.
A csapágycserének tuti nem állok neki, viszont komolyabb műtét előtt könnyedebb megoldással próbálkozom, azaz olajzással. Mobil DTE Heavy-t ír a szervizkönyv. Lehet ilyet beszerezni kisebb mennyiségben, vagy csak kannában/hordóban?:))
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 220 fokra, és egy sütőlemezre borítsunk sütőpapírt. A puha vajat, finomított cukrot és az eszenciát keverjük össze robotgéppel, apránként adjuk hozzá a tojásfehérjéket, mindannyisszor csak nagyon kicsit keverve. Tegyük bele a lisztet is, és a masszát keverjük simára. Egymástól kellő távolságra tegyünk kávéskanálnyi masszát a lemezre. Süssük 8-10 percig, néhány percig hagyjuk hűlni, csak azután tegyük rácsra, hogy teljesen kihűljön. Jól záródó edényben egy hétig is eláll.
Sose volt macskám. Különösen a feketét rühellem, ha látok egyet az utcán, gyorsan átszaladok előtte, hogy egyrészt nehogy ő tegye velem, másrészt meg hogy elqúrjam a napját.
Hamarosan meglesz a kicsike :-) ... Vaterán megkeresett egy eladó, volna nékie egy UHER 4000-s riportermagnója eladóba érdekel-e. Hogyne, árban megegyeztünk kaptam képeket róla. Gyönyörű kis készülék minden tartozékával, táskával szép megkímélt állapotban. Nagyon várom, hogy hozzám kerüljön! Egy masinával ismét több lett!
Na. Először is le kell ellenőrizni. A felső dekli levétele után, a felső szoleonid karját benyomod, akkor elvileg oldja a fékeket, kikapcsolt állapotban a féket oldva a tárcsát megpörgeted, akkor észlelhető, hogy a fékszalag szorul-e? vagy más a bibi. Általában a fékszalaggal vagy a fékdobbal van baj. Ha a fékszalag sértetlen, nem gyűrött, akkor a fékdob palástján lévő rózsaszin szalag ragacsos, vagy koszos. Alkohollal ledörzsölni, ha utána is tapad, akkor csere. MIvel a palástborító szalag már nem kapható külön, ezért komplett dobot kell vadászni.
Ha szerencséd van. akkor tisztítás után nem fog tapadni a dob palástján lévő surlódó felület.
A baj csak akkor van, ha már a fék rendben van, és akkor sincs meg a kellő nyomaték. De először ezt ellenőrizd le.
A hatlapfejű csavar kivételével bontani kellene az egész csévélő magot, fékestől, hogy hozzáférjek a csapágyhoz? Már ha az zörög...(?)
Továbbá a főkapcsoló állásától függetlenül előfordul, hogy le is áll a gyorscsévélés, annyira nem bírja tekerni, pedig csak 18-as orsóról beszélünk,
persze mindezt akkor amikor sok szalag van a felcsévélő orsón.
A 18-as orsó amúgy kicsinek vagy nagynak számít? Én még kicsinek gondoltam. Csakmert ha kisorsó állásban van a főkapcsoló, akkor teli 18-as orsó lejátszásakor, amikor a felcsévélő (jobb oldali) mag még üres, az orsó lassabban forog, mint amilyen gyorsan a szalag mozog (19-en)...
Ne hidalj át semmit, az egymás mellett lévő két lyukba egy-egy ÜRES banándugót dugjál be....ha megnézed az A-77-es fadobozát belülről, akkor ott is látod a két fémdugót.
Pedig úgy a praktikus. Persze nem azt mondom, hpgy az asztalom, én az ágyon szoktam pofára fordítani, ki a 4 csavar, oldalról megpaskolva a dobozt leemelhető róla...
Köszönöm, erre nem bírtam rájönni, hogy az mi a bánat lehet, bár a szervizkönyv írja, hogy hidaljam át ezt a széthúzott "dugót"...
A hátlapi 4 csavaron kívül nem fogja semmi más a vázat? Csakmert elég masszívan benne van a keretben. A szerviz azt írja, hogy fordítsam pofára. Ezt nem szeretném:))
De akkor ha kihózod a kofferből, akkor megszönik a tápellátása. Ha megfigyeled, a koffer hátfalára rá van szegecselve egy műanyag lapocska két banándigószárral. Ha nem a tied, akkor két üres banándugót kell bedugni a helyükre a készüléken, ha a tied megkönnyítendő a macerát, a két szegecset kifúrod, és ha kiveszed a magnót a dobozból akkor rajta marad a műanyag lapocska a két helyére dugott csappal. De hasznos ilyenkor a kifele néző felületet egy szigszalaggal borítani...
Némi segítséget kérek!:$ A kofferes A77-esen tényleg úgy lehet hozzáférni a belső szabályzószervekhez (pl. előmágnesezés), hogy leszedem a teljes előlapi burkolatot, és úgy csúsztatom ki előre a gépet a kofferből?!:-O Vagy hogy? Köszönöm!
Nemcsak a mag érdekes, hanem az is, hogy ez egy 1 coll széles, 9 coll átmérőjű orsó. Ebből kifolyólag biztosan nem audió magnóra való, valami elvont videó magnó orsója lehet...
Nekem is olyan B100-s volt aminek dB-ben feliratozott műszere volt. A műszer létezett fehér és fekete színű kivitelben. Nem volt rosz magnó a B100-s anno sok jó felvételt készítettem vele és viszonylag jól is néz ki. Persze mindez csak viszonyítás kérdése...
Igen, feltűntem :) Amúgy ma fogok neked egyet mélni, csak még digitalizálok... 7-kor már biztosan ott lesz az inboxodban a cucc, ugyanis akkor indulok elfelé itthonról 2 napra.
A Puskás Távközlési Technikumban minden negyedik héten a rádióamatőrök mellett a Oldrádiósok is bemutatják gyűjteményüket. Érdemes kilátogatni oda, sok szép készülék csábítja magát, megvásárlásra.
Ha már a régi rádiók jöttek szóba, hadd ne titkoljam el, hogy vadászok a gyerekkori kedvencemre, aminek egy exportból visszamaradt, Orion-embléma nélküli példányát valamikor 1954-ben vették meg a szüleim Budán, a Móricz Zs. körtér sarkán volt Keravillban.
A készülék az évtizedek és a sok költözés során valahol eltűnt, de szívesen látnám a típus egyik szép állapotú és működő példányát, ha számomra is megfizethető:
(Gondolom, a mai ára kb. annyi lehet, mint nálam egy alapfokú siklóernyős képzés hivatalos vizsgával, amit szívesen fel is ajánlok cserébe...)
De szép készülék, nekem is van néhány elektroncsöves rádióm. Be-be kapcsolom őket, nagyon szép hangjuk van. Valamikor imádtam rádiózni, de mára elfordultam ettől a hobbymtól a kereskedelmi adók nem érdekelnek, a közszolgálatiakon meg "nagyon egy irányból" fúj a szél... Szóval a tartalom hiánya megölte a formát. De a készülékek megvannak, bútordarabok a szobámban... Egyikhez különös emlékek fűznek hiszen még gyermekkoromban a Német Radio Danubius-t hallgattam reggeltől estig Fikár Laci bácsival. De szerettem a hangját! Ez már sajnos történelem, de készülékek megvannak csillognak, világítanak és jó rájuk nézni.
Valóban nagyon szép gép! A SABA miféle cég volt, mert egy időben sok termékük jelent meg idehaza főleg német meg osztrák lomozás által... TV-k, Videók és a többi...
Örömmel látom, hogy azért nem reménytelen a dolog és van alkatrész, ha szükséges... De moncca kérlek, ha már sok ilyen masinád van, egy 6000-s REPORT készüléket esetleg átvennék tőled lehetőleg működő állapotban.
Egy német fórumon (talán a tonbandwelt-en) van róla egy részletes cikk, fotókkal illusztrálva. 3 motor, minden csupa öntvény benne, a váz is a fejtartó is. 5 fej van benne ha jól emlékszem. (de hogy ez hogy jön ki, arra már nem emlékszem) Sajna csak 22-es orsót fogad. Volt ennek egy egyszerűbb változata azt a Bundeswehr használta U-boat-okban, a csavarzörejek rögzítésére. Igazi gyűjteményi darab a hőskorból. Sok SABA magnó volt, de ez viszi a pálmát.
Ráhibáztál, a lányomék egy kicsit távolabb lecserélik az Ampex AG-440-ünket a "zúzdában" valami digitális szerkóra, únják már a szalagokkal történő pepecselést és 8 track már rég nem trendi. Trióval énekel, marad még 4 sáv a csendnek...
(még nem ütött az apjára, pedig felajánlottam egy doboz UA 741-et a fejlesztésre :-))
A mi életünkben remélhetően még elég a szervízanyag a javításaimhoz, a barátaimnak meg öröm és bódoggság és még az okszigént sem kell kivonni a jómunkásemberek szájából :-))
"Ausztriából és Némerországból is hoztak, mert ott sincs Szervizük, mindkét tipus csak Svájcban, a gyártóknál javítatható embertelen áron."
Hofi mondta : " a túrót..."
Ezek is közönséges, nem földönkívüli anyagokból készült vasak, nem kéne a fiatal olvtársakat ilyen rémmesékkel elriasztani egy rendkívül megbízható készülékcsaládtól, amelyek nálunk évtizedek óta szolgálják a minőségi zenehallgatás ismérveit...
(jónéhány csili-vili márka ment már a feledés homályába, amelyek érthetetlen módon ma is néhány olvtársunk verejtékes álmaiban szerepel...)
Nem ragaszkodom az uher-hez, csak úgy érzem az képez egy elérhető árkategóriát amit elő tudok teremteni. Meg ezt ismerem, fényképekről. A belső fényképet nézve csodálattal ámulom a készülék szerelését. Meseszép!
Mint írtam akkor más alternatíva, gyártó készüléke is érdekelhet ami ilyen kis pici és jó minőségű. Tetszenek Nagrák vagy a stellavox-k is de azok egy másik árkategóriát képviselnek amit most nem hiszem, hogy ki tudnék fizetni :-(
Nagyon köszönöm, hogy megosztottad velem tapasztalataidat! Régóta nézegetem az UHER kismagnókat (különösen a 4400 report), nagyon tetszenek, most ért be dolog, hogy vennék egyet itthonra is magamnak.
A vaterán látható készülék nagyon tetszik de ha egy ilyet találnék mint amit a képen is látható az lenne ám az igazi. Kivárásos alapon nézelődöm és ha találok egyet akkor lecsapok rá. De tetszenek a Grundig cég hasonló méretű készülékei is.
A képen látható készülék Vilmos múzeumát bemutató filmben volt látható. Sajnos nem tudom megállapítani a típusát, de nagyon tetszik szép kis masina.
Nagyon köszönöm, hogy megosztottad velem tapasztalataidat! Régóta nézegetem az UHER kismagnókat (különösen a 4400 report), nagyon tetszenek, most ért be dolog, hogy vennék egyet itthonra is magamnak.
A vaterán látható készülék nagyon tetszik de ha egy ilyet találnék mint amit a képen is látható az lenne ám az igazi. Kivárásos alapon nézelődöm és ha találok egyet akkor lecsapok rá. De tetszenek a Grundig cég hasonló méretű készülékei is.
A képen látható készülék Vilmos múzeumát bemutató filmben volt látható. Sajnos nem tudom megállapítani a típusát, de nagyon tetszik szép kis masina.
De kell még oda egy fantomtáp adapter is, , mert valszeg nem dinamikus mikrofonnal fog felvételt készíteni.
Én inkább külső mikrofonerősítő egységben gondolkodnék, amiben mindez benne van, és panorámázhatóak a csatornák. Ugyanis egyes felvételi helyzeteket nem lehet két teljesen különálló mikrofon csatornával megoldani...
Pat Matheny - egyik - nagy kedencem! Amikor Magyarországon fellép én is ott vagyok a koncertjein, egészen különleges hangzásvilága van kompozícióinak, engem nagyon szórakoztat végtelenül élvezem. Rittka dolog, hogy rádióban ilyet hallani lehessen kiváltképp, hogy kereskedelmi adón. Fogalmam sincs miféle adó ez a RádióQ ezidáig nem nagyon kísértem figyelemmel műsorait. Reggel befelejövet kapcsolgattam aztán a zene fogott meg és nem váltottam másik műsorra. Mivel autóban történt mindez, így a hangfelvételtől eltekintettem :-)... De összegyűjtve megvan Pat összes albuma majd megkeresem melyik koncertjéről származhat a felvétel amit leadtak.
A rádiók közül csak a Katolikus rádión van progresszív rock műsor ott szoktam fülelni a zenei finomságokra.
"A félsávossal monóval lejátszhatók a negyedsávos sztereó felvélek?"
Csak a kazettásoknál, mert ott egymás mellett van a bal- és jobb csatorna sávja. Az orsósnál viszont nem, ezért a félsávoson egyszerre két műsort hallani, ráadásul az egyiket visszafelé.
Nagyon köszönöm a jótanácsokat, mi tagadás én is ettől tartok a leginkább! A mechanika elkopik vége ezeknek a szép kis készülékeknek... Mivel nincs odahaza CNC eszterga meg mindenféle fémmegmunkáló akármi, így valóban nehézkes vagy egyáltalán megoldhatatlan az elkopó szerkezeti elem helyettesítése vagy pótlása. Annak is utánanéztem, hogy többnyire 13 centis orsókat lehet feltenni egy ilyen készülékre.
A félsávossal monóval lejátszhatók a negyedsávos sztereó felvélek? Ha igen akkor nekem nagyon megfelel.
A negyed kontra félsáv felvetésre reagálva. Nekem nagyon megfelel a negyedsáv, főleg hogy ennyire nehéz szalaghoz jutni. Oda vissza ki tudom használni a szalagot és sok műsort tudok felvenni. Revox és a Teac masinám is nagyon szép felvételt készít és egy ideig játszottam a gondolattal átépítem a Revoxot félsávosra de úgy döntöttem semmi szükségem rá. Nem hangstúdió vagyok ahol csak az üzemidő számít a nyersanyag nem. Az is hozzájárult a döntéshez, hogy lehetőségem lett egy nagy szalag gyűjtemény megörökléséhez, többszáz tekercs számomra nagyon kedves progressziv rock és jazz zenékkel. Mind negyedsávos, sok van közöttük olyan amit még sosem hallottam ezt megelőzően.
Jó kis költői kérdés. Nekem legutóbb a sütős trükk bevált:) Előtte csak 10 percet tudtam lejátszani 19-en, mert ennyi idő alatt totál bekoszol. Tehát könnyen lehet, hogy csak egyszer lejátszhatók.
"Tegnap reggel a fővárosban működő RádióQ-n Pat Matheny szólt, odáig voltam a gyönyőrtől. Valamelyik koncerfelvételét leadták belevauzás nélkül, hihetetlen zenei élményt nyújtva."
Fején tetszett találni azt a szöget. Ugyanis éreznék affinitást élőzene rögzítéséhez, de ehhez pl. a magnón kívül kell még néhány kellék, ami momentán nem áll rendelkezésre számomra. Negyedsávost nem ilyen célra kívánok használni.
Valami korrekt negyedsávos magnó engem is érdekelne, de mindig leoltanak, hogy a negyedsávos az nem is magnó:)):$ A helyzet az, hogy eddig csak a Philips N4420-al volt tapasztalatom negyedsávon, ami - úgy gondolom - nem egy nagy durr... Ehhez képest igencsak érdekelne, hogy a gyakorlatban milyen kvalitásai és képességei vannak egy negyedsávos magnónak. Minekutána az említett készülék feje(i) szerintem ideje korán mentek halálba (félrekopás miegymás...long life head...), már nem is merek beleugrani ilyenbe, pedig nekem negyedsávra akár meg is felelne. Az a Vaterés UHER félsávos, és szerintem 18-as orsó nem fér rá:S
Tisztelt - magnós - fórumtársak! Szakmai tanácsot szeretnék kérni. Gondoltam egyet és szeretném meglepni magamat egy orsós kismagnóval olyan riportereknek szánt példánnyal. A Vaterán nagyon nézegetem az UHER cég termékét amelyet egész korrekt áron hirdet jelenlegi tulajdonosa.
Ő róla lenne szó. Szeretném megkérdezni, hogy mennyire karbantartás igényes a készülék és ha esetleg valami elkopik, tönkremegy akkor az alkatrészek mennyire hozzáférhetőek. Az elektronikát megjavítom azzal nincs baj, de a gumialkatrészek, fejek mennyire pótolhatók.
Más alternatíva is érdekel, ha valakinek volna eladó készüléke. Ami fontos számomra: két sebességes legyen (9,5 és 19 cm/s), negyedsávos fejekkel legyen szerelve, 18 centis orsókat fel lehessen rá tenni.
Köszönettel veszek minden jótanácsot!
Kicsit más:
A talákozót már nagyon várom, remélem sok zenei finomság kerül majd a terítékre a klasszikus jazz zenére én is nagyon vevő vagyok. Tegnap reggel a fővárosban működő RádióQ-n Pat Matheny szólt, odáig voltam a gyönyőrtől. Valamelyik koncerfelvételét leadták belevauzás nélkül, hihetetlen zenei élményt nyújtva.
Szerintem van rá esély, hogy visszakeményedik. És is jártam így egy kazettás deck-kel. Pedig én gyári (BIP gyártmányú) folyadékkal kezeltema fejeket meg a görgőt.
...pedig a nickedben a másodig tag plastic... no, a lényeg, hogy az nem rendes gumi, hanem valami butyl-származék. Nem lenne rosz az, de ha a közelében műanyag takarólap, PVC jellegű műanyagalkatrész van, akkor beindul a folyamat. Tehát az ilyen készülékekbe inkább a valódi gumigörgő illik. Úgyhogy csere..... És soha, de soha nem tisztítunk ilyeneket ilyen-olyan alkohollal. A gumit se. Mosószappany az igazi, de én lusta vagyok, kimenni a konyhába, úgyhogy benyálazom a rongyot, és ledörzsölöm a görgőt.
Azon kívül, hogy szeretném kinyilvánítani őszinte részvétemet a peches eset miatt, nehezemre esne elhessegetni azt a kajánságot, hogy a nyervogóssá vált magnó a legkiválóbb a macskafélék hangtárának archiválására. Fel kellene ajánlanod (kizárólag jó pénzért) valamelyik hazai macskakedvelő egyesület főnöksége részére.
Úgy 35 éve egy vegyész ismerősömtől kaptam egy butykos izopropilalkohol-szerű löttyöt tisztítófolyadéknak, már elfeledtem, hogy pontosan mi volt (talán izobutil- vagy izotrotil-alkohol :-/), és bemattult tőle a lemezjátszó plexifedele. Tényleg nem árt vigyázni, mert sok függ attól, hogy a vegyész mennyire nagyvonalú. Klasszikus eset, nagyjából ugyanabból az időből, hogy a ragasztóanyag tubusának kupakjául szolgáló granulátum (mármint a fröccsöntés alapanyaga) kifogyott a gyárban, és az anyagbeszerző csak egy nagymértékben hasonló tulajdonságú (olvadáspont, viszkozitás, fajsúly, szín) másik alapanyagot tudott beszerezni. A különbség csak annyi volt, hogy a kupakokat feloldotta a tubusba töltött ragasztó, mire a becsomagolt késztermék a boltokba került...
Üdv mindenkinek.Azt szeretném kérdezni,hogy a b77-hez vásárolt zöldes görgőt megeheti-e az isopropil?Mert szerintem így jártam.Megpuceráltam a magnót pár napja,most úgy érzem nagyon lágy lett és a magnó pedig nyervog....Vélemény?Tapasztalat?
"Ez a mono Ella 38'-on 4 xalag megwan itt is. Az Otarin jáccwa kissé bexükül a tér, az M10-en már sokkal jobb, de az M15A-n kifejezetten olyan, mintha itt lenne a xobában.
Persze elképzelhetö, h a más drotozás csap be. ))) "
Wazze! Ott kezdődik, hogy először is hallgasd meg csak az egyik csatornát. 1 hangfallal. Utána hablatyolhacc a tér beszűküléséről.... :))))
Már én is néztem ezt a hirdetést az Ebayon. Végtelenül lepukkant gépek, amikre egyáltalán nem vigyáztak. Talán sokból lehetne egyet-kettőt építeni. Alkatrésznek jók de ahhoz véleményem szerint nagyon drágák. Valmi felszámolásból juthatott hozzá raklapszám a eladó. Egy ideje már hirdeti a készülékeket.
Ez a mono Ella 38'-on 4 xalag megwan itt is. Az Otarin jáccwa kissé bexükül a tér, az M10-en már sokkal jobb, de az M15A-n kifejezetten olyan, mintha itt lenne a xobában.
Persze elképzelhetö, h a más drotozás csap be. )))
Épp a minap rendelte meg walaki Dawe Brubeck bécsi 2005-ös utolso koncertjét 3 xalag 38'-on és Stanley Clark- Jean lee Ponty 4 xalag 38' koncertjét Montreauxbol. A talira wixem is öket. )))
De le lehet játszani. Fordítasz a szalagon (nem az egész tekercsen!) 180 fokot a leeresztő oldalon és úgy fűzöd be. Max a jobb és a bal csatornák cserélnek helyet, de lehet, hogy nem, mert nem tudom, hogy a német szabványos felvételeken fel vannak-e cserélve a jobb és a bal csatornák.
Szerintetek a akülönféle szalagvezetők (görgős vagy csúszós) illetve a lifterek miből vannak. Acél lenne amit bekrómoztak, vagy valami nem mágnesezhető fém lenne ami azért elég kopásálló?
Nem. Ott befelé néznek a fejek, söt a Telefunkeneken majdnem mindnél igy wan. Forditwa kell a xalagott haxnálni. Igy wixont az oxidréteg semmilyen xalagwezetön nem csixolodik, csak a fejeken.
Kedves autókat veséző topiktársaim! Olyan kurva nehéz volna áttolni a seggeteket az OFFtopik témába? Ha még arról beszélgetnétek, hogyan lehetne egy Nagrát beszerelni a kesztyűtartóba, azt mondanám okés a dolog, de amiről a vita folyik egyrészt gyerekes, másrészt semmi köze a magnókhoz.
Állitolag a smart az egyik legbiztonságosabb autó.BIGI UR ! A fönti fönököm és még egy kedves barátom hozzásegitett egyTELEFUNKEN M15-nemzetközi magnóhoz.
Még walami. Wolt Saab 9.5-öm és kb 70-el az Ajtosi dürer soron elkaptam egy boxer kutyát. No a lényeg, h az egy közepes testü kutya. A saab eleje gajra ment a motor is eltört!!!
DE! Anno 95-ben németeknél elütöttem egy wadnyulat, kb boxer nagyságu 240-el egy Lotus Omegáwal. Még a hütöje sem sérült meg, mert átsziwárgott rajt az állat. A fülkébe is bejöttek a cafatok, tiszta wér wolt a werda.
Azt kéne felfognod, h mindegy, h 17m-re emelnek walamit, wagy a saját motorjátol mén 50-el. )))
Miért pont a Wolwo? A Saab sokkal jobb xerintem. De a többség Suziwal jár, és a nagytöbbség pedig annál is xarabb 10 éwesnél öregebb könnyü, rozsdás rifadékokkal.
Efelejtesz walamit. Az auto tömege a nem mindegy egy ütközésnél. Persze a betonnál mindegy, h az adott jármü mekkora tömegü. Semmilyen Sabbal nem szeretnék 50-nél gyorsabban falnak menni. De simán bewállalom wele, h egy Smartal ütközzek.
Teljesen igazad van, a gyűrődési zóna pont azért lett olyan amilyen, hogy az utas ne fél méteren lassuljon le. Amit írtam, az erősen sarkított dolog, mintha egy merev falú dobozhoz lenne az ember rögzítve. Óriási találmány a gyűrődési zóna meg egyebek, én mégis inkább a többi autóstól félek, nem a saját jármű tökéletlenségétől. Az én autómat ne szidd!! :-))) (azaz az asszonyét, én legtöbbször Csepel Schwinn Hargitával járok) Üdv, Ihagee
Tényleg nem szeretnék olyan mindennapos forgalmi szituációt átélni, hogy 17 m.-re felemelik a verdát, és leejtik a betonra. Ez nagyon jó példa volt a részedről.
Továbbá nem szeretnék szuzukival elcsapni egy nagyobb kutyát sem, mert olyankor is eltűnik a kocsi eleje.
Viccesek a sarkított példáid....
Előfordulhat szerinted olyan -nem pont frontális ütközés-- karambol, amit egy Volvóval túlélsz, de egy szuzukával nem? Tényleg ezen vitatkozunk ??????
Olyan paraméterek, mint karosszéria merevség, gyűrődési zónák, egyéb, ütközési energiát elnyelő, illetve átalakító megoldások is léteznek, amelyek pontosan a fizika törvényei alapoján lettek kitalálva.
Nem csak totális frontális ütközések vannak, hanem egyéb más ütközések, amelyeknél egy normálisan kivitelezett járműben esélyesebb a túlélés.
Ebben szerintem nem pont a "mi autónk" a legjobb...
Másrészt amiről beszélsz a túl nagy moduláció - egyenletes előtolás kontextusában, az azthiszem klinikai eset, aki itt elbassza a dolgot, azt nem szabad vágógéphez engedni. (legfeljebb egy ilyen sz.gép vezérelte vágópad elé, mert ez ki tudja lőni a kezelő hozzánemértését. És bizony megkerülhetetlen a kezelő számára, mert itt már nem tud kézzel, - hasracsapva - beavatkozni.
Ebben teljesen igazad van, csakhogy a lemezgyár is csak egy gyár - föleg Középeuropában, és nem mindig minöségre dolgoztak, sokszor a mennyiség volt a fontosabb.
Meg voltak speciális lemezek, amiket a legjobbak vágtak, a tömegcuccot meg éppen az, aki munkában volt.
Sajnos még a minden hájjal megkent szakiknak sem mindig sikerült összehozni a lemezt - szerintem neked is világos, hogy milyen ellentétes követelmények vannak (a jo lemez legyen legalább 40 perces, a lehetö legnagyobb dinamikával, és lehetöleg gyorsan készüljön el a legolcsobb anyagokból. Mesterember legyen a talpán, aki ilyen igényeket ki tud elégiteni......:-)
Nekem is ugy rémlik, hogy az ujabb gépekben már digitálisan késleltettek, de a kezdetben ez nem volt olyan egyszerü dolog, mert a késleltetett (azaz manipulált) hang került végül is a lemezre, igy mindenki nagyon hegyezte a fülét.
Bocs hogy belevau, de ez tiszta fizika. Ha a sebességet m/s-ban méred, akkor s fékút esetén sebesség a négyzeten osztva 2-szeres úthossz a gyorsulás -azaz lassulás, de mindegy- értéke. a=v2/2s. Innen az erő - Newton II alapján- F=ma. Tehát fél méteres fékútnál 30 km/h-ról megállva a gyorsulás 69,44 m/s2 , az erő egy 60 kg-os ember esetén pedig közel 4170 N. 50 km/h-ról megállva ekkora úton már 19,3g a lassulás, az erő 60 kg-os embernél 11574 N. Mintha 1,15 tonna ülne a mellkasodra... Ihagee
Te meg először is, tanulj meg normálisan gépelni. Vagy azt hiszed, ez egyfajta stílus?
Másodszor meg próbálj meg nem csak "észt osztani" Hiszen elképzelhető, hogy mégsem te vagy a legokosabb, legtapasztalttabb, és leg sokoldalúbb ember a világon.
...persze mondhatnád magyarul is, hogy megértsék....
lineárisra álitani a picht... pihha! Mondottam, hogy van rá korrekt magyar műszaki kifejezés: az pedig az előtolás. Hasonlóan a forgácsoláshoz. Az előtolási sebesség vagy állandó, vagy dinamikus (változó)
Az állandó sebességű előretolásnak meg van a maga hátránya, mivel nem tudod a rögzítendő dinamikacsúcsok értékét, ezért "pazarló módon" biztonságosan kell beállítani azt a sebességet, nagyobb lesz a barázdák küzti távolság és ezzel csökkented a lemezoldal kapacitását.
A dinamikus előtolás feltétele (volt), hogy a forrás magnón legyen egy előhurok, ami biztosította az előolvasó egység számára a megfelelő időt, hogy elektronikusan vezérelje az előtolási sebességet. Persze az már a múlté, komolyabb helyeken ez kiváltotta a a digitalizálás, első lépésben bedigitalizálják az anyagot 48kHz/24Bit-esen, a bedigizett anyagot a számítógép analizálja, és készit egy előtolási "stratégiát". Második lépésben indul a lemezvágás, és a vágógép előtolását már a számítógép vezérli ezen stratégia alapján. Előnye a hagyományos dinamikus előtolással szemben az, hogy a hirtelen, nagy dinamikacsúcsokat képes jóval korábban figyelembe venni, és az előtolás sebességváltozása soha sem lép túl egy adott határt, hisz ami miatt a szakma eleinte idegenkedett tőle pont ez a dolog volt, hogy ha hirtelen kell az előtolási sebességen változtatni, az adott esetben hallható modulációt okozhat.
Egy dolog viszont tény: egyenletes előtolással vágott vinylt ma már nem találsz. Hogy miért? Mert ki a fene elégszik meg egy max. 18 perces lemezoldallal, mársrészt ha rövidebb az anyag, akkor is a dinamikus előtolásnak van értelme, mert bár kiférne, de az alkalmazása lehetővé teszi azt, hogy a lemez vége jóval kiljebb lesz, ez pedig előnyös a lejátszásnál, nincs a szokásos belsőbarázda-torzítás jelensége.
Másrészt amiről beszélsz a túl nagy moduláció - egyenletes előtolás kontextusában, az azthiszem klinikai eset, aki itt elbassza a dolgot, azt nem szabad vágógéphez engedni. (legfeljebb egy ilyen sz.gép vezérelte vágópad elé, mert ez ki tudja lőni a kezelő hozzánemértését. És bizony megkerülhetetlen a kezelő számára, mert itt már nem tud kézzel, - hasracsapva - beavatkozni.
Persze ha meg van vágva a rézlemez vagy lakklemez (nem fólia wazzeg!), még korai a "hawai-dizsi" érzés, mert még hátra van a préselés, és ott még nagy piszkosságokat tudnak művelni a lemezzel.Azt semmi esetre nem szabad megkockáztatni, hogy egy lemezt ismeretlen, új partnerrel préseltetsz. Harmonizálni kell a vágást a számbajöhető préselést végző cég lehetőségeivel. (t.i. a préselés során is egymásra tolódhatnak kissé a barázdák.)
A leírás szerint használható analóg forráshoz is, tehát nincs kizárva, hogy használták is. Sajnos biztosan csak az tudja megmondani, aki vágott már lemezt, de sajnos a nyolcvanas évek végéig még tervben sem voltam :D
Én is úgy tudom hogy az Ampex és a Scotch volt a legelterjedtebb stúdiószalag mindnen szélességben, 0,25"-tól 2"-ig. Az Ebay-en csak elvétve találkozom más szalaggal például 2"-on talán még volt Agfa, BASF meg Memorex is, de ebből kevés.
Csak csendben megjegyezném: nem Te fikáztad a Technics-et a közelmúltban a 185 nWb/m referenciaszint miatt? Hogy legyen má' inkább 250, vagy 320 vagy 520! Na itt az eredmény! A dinamikát inkább lefelé kell tágítani alacyonyabb zajú erősítökkel és jobb szalagokkal. A tartósság is efelé mutat inkább.
"A nagyok még dinamikus pitchet is használtak, amikor a lejátszo magnón két fej volt, az egyik adta a tü eltolásához a jelet (barázdatávolság) a másik meg a moduláciot (amivel a barázdába véste a hangot)."
Itt látszik is egy ilyen magnó:
Tudtommal később (80-as évek elejétől) digitális késleltetőt használtak két lejátszófej helyett.
Amikor a lemezt vágják sok mindent be lehet állitani, söt lehet jobb vagy ocskább foliát venni (valamikor viasz volt, késöbb már müanyag.
Ha lineárisra állitod a barázda pitcht (távolságot) és tul nagy a modulácio a barázdaköz nem tudja teljesen leválasztani a szomszédos barázdában levö hangot (ez okozhat áthallást).
A nagyok még dinamikus pitchet is használtak, amikor a lejátszo magnón két fej volt, az egyik adta a tü eltolásához a jelet (barázdatávolság) a másik meg a moduláciot (amivel a barázdába véste a hangot).
Már hogyne használta volna! A magyar rádió is. És Ampexekkel van tele a világ összes studiója meg SCOTCH-al is. Német rádióból kaptam SCOTCH szaéagon felvételeket. Sajnos rengeteg anyag pusztult ek a ragadós Ampexek miatt.
Sajnos ez is igaz, habár az LP-n egy másik jelenség is okozhatta (ha lineárisan állitották be a barázdát és nagyon sürüre, akkor a vágotü is átnyomhatott némi anyagot az üres - felvétel elötti részbe).
Még az jut erröl az eszembe, hogy a gyereknek valamilyen amerikai magnoja volt és amerikai szalagokkal dolgozott, mert azokat ha gyorsan csévéltek mindig lépcsösek lettek, ezt megelözendö irta, hogy PLAY sebességgel kell a szalagot csévélni, mert akkor az ilyesmire valamivel kevesebb az esély...még az amerikai mechanikán is..... :-)
Szerencsére az europai meg egyes japán magnókon ez az effektus csak SCOTCH és AMPEX szalagnál jelentkezett (azt meg senki sem használta - a profi világban).
Söt ami akkoriban elég nagy szégyen volt, néhány (magyar) lemezt, söt CD-t is sikerül kiadni ilyen elövisszhangos anyagból. (Némelyiken még segiteni is lehet volna - masztering elött - de még erre sem került sor.)
Teljesen hibás a gondolatmeneted. Ha van is (mérhető) átmásolódás, az a szalag egész hosszán be fog következni. Tehát akár a számok közötti üres részeken is, és ezt semmilyen módon nem tudod kivédeni. Akkor már a fregolira kitekerve is tárolhatnád a szalagot.
Miwel wan oktatoi papirom A, B, C, D, kategoriákra, ezért sajnos tixtában wagyok azzal, h nálunk az oktatás a béka segge alatt wan emeletekkel, de nem is ez a fö baj, hanem a wizsgáztatás, annak xabályai, elöirásai, elwárásai. Pl nem lehet azt oktatni, ha egy elsöbbséggel rendelkezö utra balra nagy iwben hajtásnál, h a tanulo bemenjen a középwonalig, ha balrol nem jön senki.és ha elfogytak jobbrol, akkor elkanyarodjon, nyilwán ez az éxxerü magatartás, de ha erre oktatunk, a wizsgázo bukik.
Hihetetlen, h mennyi hülyeséget köll tanitani teljesen feleslegesen.
Sehol sem tanitják a kreszt, pedig éxxerü lenne már az owodában okitani.
De texem azt te már láttál cigányt tanulo autoban? Mer én nem. Oxt mégis mindnek wan jogsija....
Az imént olvastam egy ilyet: "Never store the tapes in a fast wound position. Always store your tapes at "play" speed." tehát "Ne tárold gyorstekercselve a szalagokat. Mindig lejátszási sebességgel felcsévélve tárold őket."
Én (vagy harminc éve) egy oldalról támadó (jobbkezet elfelejtő) kamiont úsztam meg élve.
Felkenődés (szerencsére) a dupla kerekekre, Zsiga orra eltűnőben, fejem szét a B oszlopon, vállam 4-5 darabban a biztonsági övtől. Egy hónap gipsz.
Viszont... ettől kezdve még a garázsból való kiálláshoz is automatikusan bekötöm magam. Inkább a vállam törjön még egyszer...annak ellenére, hogy a mostani autóimon a gyűrődési zóna méterekkel nagyobb, mint anno és légzsákhegyek robbanhatnak a képembe.
Viszont ez sem fog megvédeni egy részeg/belőtt/kialvatlan/kihaénnem akárkivel szemben, aki hátulról/elölről belémrongyol.
Na, ezért látok az utóbbi uszkve tíz évben minden közlekedőben potenciális gyilkost, akit jobb elkerülni. :-(
Ez a betonfal teljesen életszerű dolg! Több esetben előfordult hogy az alattomosan lesből elémtoppanó betonfalat csak fiatalos reflekszemmel tudtam csak az utolsó pillanatban elkerülni. :)
Ha tudsz jol xámolni, akkor semennyi perc alatt papirra tod wetni azt, h ha 30, azaz HARMINC-as sebességgel ütközöl egy betonfalnak bármilyen autowal és te épp 60kg-os wagyol, a gyürödési zona, cirka 50cm. No most a wégén a pocakos testecskéd kb 2,4 t!
Tonna!!!
Nem hinném, h meg tudod tartani magad...
E fölötti sebességnél hatwányozodik a tonna érték.
Gyakran járok Bogdányba de még nem láttam trafipaxot! (de persze lehet hogy volt) Ott összeérnek a települések, csak Bogdány elött a bányáig van egy hosszabb egyenes szakasz.
Elképzeltem magam elé a szituációt. De mélyen együttérzek vele, valószínüleg én is csak pislogtam volna csendben-reszketve... Ahogy mennek a fejem felett az évek azon veszem észre magamat, hogy egyre jobban utálok rohanni bárhova is.... Nálam a nyugdíjastempó dominál, épségben megérkezni a célhoz majd onnan hazajönni... Már teljesen hozzászoktam, hogy az M0-n talán csak én tartom be a 80-s sebességhatárt...
Bigink tütüje egy agyonpiszkált GT, és megy mint a mérgezett egér.... Az már más tészta, hogy a fgazdija olyan mint a cigány lova, ezt a sebességet Szentendre és Bogdány között produkálta, ahol minden bokorban trafipax terem... :)))
OFF - Annyira rosszak vagytooook:DDD Miből gondoljátok, hogy ezres vót az?:) 160-nál negyedikben, ammmá' tippem szerint leszabályzás:D Ha nálad ennyi az utazó, akkor nem csodálom, hogy sok lötyit etetsz meg vele:), de én abban az autóban is félnék ekkora sebesség mellett, sőt más autóban is:$ - ON
Szerintem a mi autónkra gondol :) (Suzuki) Mondjuk nem vagyok meglepődve, egy Suzukiban 160-nál én is csendben az életemért imádkoznék, míg a mostani járgányomban ennyi az utazósebességem főleg a magyar autópályán :-D De nem akarom szétoffolni a topikot jobban, mert még valaki (ebbe is) beleköt.
Egy topiktalálkozó engem is érdekelne! Csak úgy szépen csendben figyelni az eseményeket... Hozzászólni amúgy se nagyon mernék, Spacc mester géniuszának mellett... :-)
Egy gyönyörűszép Philips N4418-as szerepel épp most az M1-en a "Csak semmi pánik" című filmben Kardos doktor irodájában. Ötvös Csöpiéknek már csak egy Unitrára telik :)
Másodxor xemélyesen ismerni köll a bennfenteseket, h eltürjenek.
Harmadxor Spacc newü forumozot TILOS Megszolitani, kérdést intézni hozzá, ha épp magyaráz wmit, ELLENKEZNI föbenjáro bün és azonnali kerékbetörést eredményez, walamint ha épp csendben wan az illetö, akkor wagy alszik, wagy zabál.
A weboldal alapján még nem, és ha lesz, drága lesz... 90 dollár a cucc + 13 a posta + erre még jön rá 20,6 dollár szlovák ÁFA (az aktuális dollár-euró árfolyam alapján ez 16,71€). Annyiból én is el tudom készíteni. Arduino fejlesztőpanelom van, egy ATMega328 előre felprogramozott Arduino bootloaderrel 5,90€, a körítés hozzá megvan mondjuk 3-4€-ból, a nyák szintén (úgy, hogy nem én fogom maratni a sufniban), tehát doboz és távirányító nélkül 13,90€. Legyen drága a doboz és dobja meg az árat egy tizessel, akkor is 23,90€-nél vagyok. Univerzális távom van otthon és nem használom semmihez... A táv Philips RC5 protokollt biztosan vágja, arra meg bizonyára már vannak kész könyvtárak az Arduinohoz is, tehát még gondolkodni sem kell sokat. A megmaradt pénzből pedig benzint veszek és elmegyek a topiktalálkozóra :)))
Egy komoly Otari tulajdonos nem vesz meg ilyen vackot. Nem tudom ki gyártja ezt, de tele van vele az Ebay. Nem csak Otarihoz hanem más típusokhoz is láttam már.
Nos, ha nem lenne ismert, akkor ez az Elektonika illetve Olymp magnók magyarosított kijelzője (már olyan értelemben magyarosított, hogy nem orosz félvezetőkkel és integrált áramkörökkel. VU, ér ráadásul nagyon precíz, 1:10 felfutás/lefutás aránnyal.
A skála -15 dB-ről indul.... Ennek ellenére nagyon jól használható, igazi "BAR" kijelző. Ennyi pénzért szinte ingyé méri. Egy eltérés van az eredetihez képest, ami legnagyobb előnye is ennek a példánynak, nem kér külső 120V-os táplálást, a DC/DC konvertert rárakta a tervezője. Viszont a skála majd a lelkes amatőr feladata a kivitelezésben.
Na tessék! Most meg átestünk az ló tufelire... Mire jó az ilyen? Mert hogy indikátornak nevezni egy ilyen kis porbafingó lengedezőt.... Mert ez csak azt tud, illetve azt lássuk, hogy ide-oda hajladozik mint a páffrány a szélben... :)))
De! Kíván. Már alant regéltem róla. Csak kérdés, hogy megéri-e. Lehet műszervezérlést csinálni 1 db. Ge diódával, és egy soros ellenállással is, csak akkor igaz lesz a sirám, hogy frekifüggő, meg csal. Lehet realizálni 2-3 műbeleti erősítővel is a dolgot, csak ha a precízkedésbe belefog az ember, hát az egy "adtunk a szarnak egy pofont" eredménnyel jár. Úgyhogy meg kell találni az egészséges kompromisszumot, és a célnak megfelelő megoldást.
Olyan ez kb. mint a hangszerkesztő progiknál a felvételi kijelző, ami ráadásul cserélhető ilyen-olyan kivitelüre. Elvileg a rendelkezésre álló tartomány 96kHz/24Bit esetén kb. 130 dB. Van is ilyen skálabesztása a kijelzőnek, de mi a fasznak, ha - pl. lemez digitalizálásnál - a bemeneti forrás zaja monnyuk -70 valahány dB? Ott fog nekünk kóricálni a BAR, de ha leereszted a lemezre a tűt, egyből felugrik -35 dB-re (új, Quiet vinylnél is 40-45 lesz a legjobb). Nesze neked kijelző, jó alacsonyról induló. (Na jó, nem súlyozott görbével méri a jelet, de akkor is!)
Lehet, hogy valamelyik hirdetmény okozza (az ujabb virusölökben ez is benne szokott lenn). Nálam pl. a jobb oldali hirdetések tüntek el (nem hiányzik), de ez kiakaszthatja az antivirust.
Nyilván, hogy kell hozzá egy erösitö/egyenirányitó, mert az ilyen müszerek többsége 50-100uA-es kivitelü egyenáramra. De az szokott a legkisebb probléma lenni (lásd a korábban berakott linket 1 IC meg egy tucat alkatrész és kész).
Erre szoktam mondani, hogy valaki átver - de nem mindig a hamisitók (ha valoban hamisitanak)....:-)
Kétszer vásároltam Isztambulban nagyon olcson müszaki berendezéseket (videohoz) és mind két esetben szerencsém volt, és máig se értem hogy kérhetnek ugyanazért Németországban 4szeres árat (máshol még még többet is, vagy nem is kapható...).
Ezek keveröpultból, nem csöves magnokbol (stb.) származnak. A csöves készülékekben az áttétel sokkal nagyobb, többnyire push-pull csöves meghajtáshoz. Azok anod feszültsége jóval 100-200 V-on felül van, és a trafo egyben ezt le is transzformálta. Azaz sokkal nagyobb trafo kell. Ha ilyen trafohoz nem jutsz, érdemes még keresni csöves erösitökhoz egy meghajtó trafót - az általában közelebb van a kivánt impedancia igényekhez. Egy idöben divatos volt a vezetékes rádio, azok is gyakran egészen jo minöségü trafokkal csatlakoztak a 100 V-os hálozathoz.
Az E-bay trafo jó bemenetnek, habár nem irja az elado, hogy milyen az impedanciája (azt, hogy ö 1 kOhmmal méri; az más kérdés).
A baloldali műszeren kissé elálítódott a mutató bakja, ezért nem mutat egyformát. (A jobb oldami -20-at, a baloldali kissé kevesebbet.
No itt a válasz hogy miért nem mutatnak kisebb értéket nagy általánosságban a magnós deprez műszerek. Nem engedi teljesen vissza végállásban a mutatót.
Vannak külső pek méterek amiknek kiterjesztett a mréshatára. Mutatós meg ledes is van köztük. (Sansui, Luxman, Technics, Onkyo, Nakamichi, Scott, most csak ezek jutnak eszembe)
A profi világban még ma is szeretik a trafos ki és bemenetet (mert az galvanikusan is leválaszt, igaz a jo trafok gyakran csillagászati árért cserélnek gazdát).
Az elektroncsöves készülékekben, tisztelet a kivételnek, csakis ilyen ki és bemenetek voltak
Na igen, ilyesmire gondoltam. Pl. ilyennel gyártanék egy magnó-kiszolgáló eszközt:) Valamelyikünk nem tudja, hogy anno pl. milyen fokozatról (csöves vagy tranzisztoros áramkörről) hajtottak meg csöves magnót? Annak is trafós kijárata volt vajon, mint amilyen a csöves magnó bejárata? Lehet ilyen rajzokat szerezni megépítés céljából? Bár a trafót necces pontnak érzem:$
Igen, ezek voltak a tipikus, jobb minöségü müszerek, -20dB-nél kezdödtek (ott volt az elsö értékelhetö vonal vagy pont, -10 dB-töl + 3 (5)-dB-ig pontosabb skála. Ezzel elvileg már egész pontosan lehetett dolgozni (akár egy magnót is beállitani - ha más nincs).
Az lehet, hogy nem erre gondoltál, mert amiről szóltam nem általános, nem olcsó jól együttfutó logaritmikus karakterisztikájú erősítőt csinálni. Nem is csinálnak pont ezért.Viszont egyedi, egycsatornás műszernél elég sok trükkös megoldással találkoztam.
Csak a lehetősége lenne meg. Amúgy a kisebb műszerek is ugyanonnan kezdenek el jelezni, mint a gigantikusak, ez már csak így van, és így is marad. Kiterjeszteni vagy szűkiteni csak elektronikusan lehet. De az tény és való, a zanzásított aprócska műszerek használhatósága erősen megkérdőjelezhető. Ezek közé sorolom a G36 és A77 műszereit is. A B77-ben lévő műszer nagyonjól használható, kellőképp informatív.
Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy majdnem minden Deprez müszer magátol lineáris müködésü (a kivételt a mechanikailag csillapitott müszerek jelentik), azaz a mutató kitérése lineáris a ráadott feszültséggel. (Ez a müszerek konstrukciojának az egyik alapfeltétele, és innen ered a pontossági kategoria is).
A hanggal foglalkozo áramkörökben viszont decibeleket, azaz logaritmikus osztást használunk, amit a lineáris müszeren kell megjeleniteni. Innen van az, hogy a 50 dB-es mérési tartományra a lineáris müszert legalább 1/300-ad mozgásra kell kényszeriteni (és ezt látni is a mutaton), mig ha csak 20 dB-es átfogást akarunk, akkor a mutató 1/15-t kell csak érzékelni - ami nagyjábol egy 6-7 cm-es skálán még elfogadható. A fizikailag kisebb müszerek ezért általában csak -10 dB-l kezdenek. Hogy milyen skálát rajzolnak a müszerre az eléggé másodlagos. (a kivezérlés szempontjábol majdnem elég a zöld-sárga - piros mezö is, hiszen ott nem a számbeli érték a fontos).
Persze átkapcsolásokra lehetöség van, de ez csak mérésekhez jó (labor voltméter), vagy a szalag bemérése a magno beállitása, de teljesen alkalmatlan a kivezérlés mérésére.
Mit gondolsz, lineárisan szokták kiterjeszteni a kijelzési tartományt? Nem. Logaritmikusan, tehát az elektronika logaritmikus karakterisztikával rendelkezik. Ennek megfelelően a skála beosztás is módusul. Na ez a barabatrükk.
Tulajdonképp minden probléma nélkül megoldhtó lenne, hogy például megfelelő skálát rajzolva a kivezérlésmérő műszer alkalmas lenne más egyébb, a beállításokat segítő mérésre.
Az A810-ben például - ha benne van az oszcillátoros MS panel, akkor például a felvételi korrekciót lehet 6 fix frekin külön műszer nélkül beállítani úgy, hogy a tulajdonképpeni -10 dB-s mérőjel esetén is a műszer 0 db-n mutat. Pár perces molyolással bármilyen szalaghoz be lehet állítani a magnót annak korrekt munkapontját és átvitelét. (persze jobb lenne, ha ezt automatikusan maga csinálná, de hát ne legyünk maximalisták, elvégre mégse kell egy külön mérőműszer-tatyót cígolni egy kiszálláskor.
Igy van, de a -20 dB, kb. 1/15 mozgást jelent a teljes kitéréshez viszonyitva. Ennyit tudnak a jobb mechanikus müszerek. (azaz nagyságrenddel durvább, mint a 1/300 kitérés ami kb. -50dB-nel fele meg
Nem, ezzel csak azt akartam jelezni, hogy 1/300-ot kellene a mutatonak moccannia, ha -50dB-re kellene reagálnia.
Általában mechanikai lehetetlenség, ezért voltak a tükrös galvanométerek, aminek skálája akár 20 cm-re is volt az elméleti forgótengelytöl, és a mutato a fénycsáva volt - manapság lézerrel, akár 10 méteres skálát is lehetne rajzolni, amin aztán lehet 300 vagy több osztás is...
A jót akarsz, akkor drága. Kurva drága. Először arra hajaztam, hogy majd megépítem (utánaépítem az A810-ét) de amikor megláttam a kapcsolási rajzát, rögtön változtattama hajazáson.... hajazzon az akinek két annya van. Kb úgy kell elképzelni a dolgot, hogy van két kupac alkatrészed, aztán beleköpsz a tenyeredbe, és megragadod a szívlapátott, oszt hajrá.... na hát ezért nem építettem én utána, nomeg arról nem is beszélve,, hogy macerás lett volna beszerezni a hozzávalókat...
Ja, a felfutás lefutás: Ugye ezt egy integráló taggal szokták végezni, a buffer után egy soros ellenállással töltögetnek egy kondit, amit egy áramgenerátor sütöget ki. Itt aztán elszabadul a pokol, mert realizálható két ellenállással és egy kondival, de akár kész várost építhet ki köré, agyon precízkedve magadat. A PEAK-PPM pedíg az egyenírányító áramkör feladata, a kimenete vagy csúcsfeszültséget állít elő, vagy megfelelő átlagot. Mondom, lehet bonyolítani.
.....ööööö..... na te akartad... szal hogy is néz ki egy precíz meghajtó áramkör? Kell ugye egy illesztő ák, utána jön egy jóminőségű egyenirányító áramkör, ami megfelelő - ismétlem! megfelelő minőségben képes a hangfrekis jelből egy - annak frekvenciájától függetlenül - megfelelő lüktető egyegyenáramot csinálni, utána egy alacsony impedanciás buffer, gondoskodni kell megfelelő fel és lefutási időrőlról, (mondjuk ez a legegyszerűbb a dologban amúgy 1:10-es az időarány, és hót eccerű, bár ha precízkedni akar az ember ide is számolatlanul döntheti be az alkatrészt... noch dazu esetleges mozgásvisszacsatolásról (persze ehez kellő strapabíró műszer is kell. Akkor lehet még bűvölni a dolgot, ha az ember a műszermeghajtó átamkör karakterisztikáját alakítgassa, lehet akár -50 dB-ről is indítani a mutató mocorgását. Szóval elég tágak a lehetőségek, csak utána a műszert kell megfelelőt megtalálni. Szaré-hugyé lehet szerezni ezeket a régebbi deprezeket, amiket a csővoltmérőkbe építettek be, a mérete is megfelelő lenne, hajszálvékony mutató, csak az a baj, hogy 2 hét alatt tönkremenne, mert nem erre a terhelésre készült, gyenge a csapágya nekéje, és trükk nélkül csak egy lomha átlagmétrőnek lehetne használni, trükkel meg hát nem sokat...
Hát így: "which involves a low value resistor in parallel to damp the movement, and a capacitor to provide some additional damping and better averaging when in VU mode"
Valaki mesélje már el hogy miért is előnyös az átkapcsolható peak/VU Deprez műszer! Ha egyszer olyan a kialakítása hogy alkalmas peak mérésre, akkor mért kell visszakapcsolhatóvá tenni. És hogyan érik el hogy lomhább legyen?
Csereberélnék valamilyen magnós cuccra, kazettára, 1 db 13cm-es és 2-3 db 18cm-es üres karton magnószalag dobozt. Nem kell hogy márkás legyen, egyszínű rózsaszin is lehet. (ORWO, Polimer, Smetana akarom mondani Szmena stb)
SFélreértetted, nem futófényről beszéltem, hanem a deprez műszar tekercsén kis tükör és az vetíti ki a fenyt egy skálára, a kis tömeg miatt a műszer gyors, és jó nagy skálát lehet csinálni. Egy darab ilyen kallódik valahol a cuccaim között, még mono pultból való.
A probléma ottan van, hogy nem nagy kunszt futófényest építeni, csak az a probléma, hogy analóg áramkörökkel nehezen lehetne megoldani a peek, és valley-hold funkciót, ami a korrekt kijelzéshez hozzá tartozik. Anélküll egy BAR vagy futópont semmi többletet nem hoz, ugyanúgy előfordulhat egy-egy nagymértékü túlvezérlési csúcs...
....de ott van rajta a ledes csúcsérték kijelző.... amellé nem kell PPM kijelzés. A 810-es műszere átkapcsolható PPM kijelzésre amúgy, viszont nincs is mellette LED-es mankó. Régen, eleink a 40-es években nemes egyszerűséggel oldották meg a problémát. Pl. a Siemens keverőpultan a jó nagy VU műszer felett volt egy kis hanyatfordított 10-12 mm-es mutatós műszer, ez mutatta roppant fürgén a "0" dB feletti kivezérlést Ha jól emlékszem 3 osztás volt a skáláján...
Hát, szerintem egy igencsak európai magnóm van (Studer ugyebár) és nem PPM, hanem VU méter van rajta...
A britekről tudom, hogy előszeretettel használtak PPM skálát a stúdiómagnókon, amit ugye az EMI gyártott náluk, amíg a Studerek ki nem szorították (az nagyjából a C37, J37 és az A80 korszakára tehető)
Általában mindegyiken (még azon is, ahol nagyvonaluan VU-t irtak a skálára :-D), mert a VU müszer mindig is viszonylag drága volt (söt egy idöben ha jol tudom szabadalmi védelem alatt állt), és a magno üzeméhez felesleges, a beállitásokra jobb a PPM müszer (vagy ahhoz hasonló szerkentyü, ami 0 és és -10dB-en biztos szintet mutat, minden más felesleges glanc) a szalag kimodulálásohoz is a PPM jobb. (Még a drága profi gépeken is általában ilyen müszerek voltak, kivéve az amerikai magnokat)
Csakis a hangerö keveréséhez kell a VU méter, ami viszont ritkán a magno müszerén történik.
A korábban berakott linkben pontosan leirják, hogy hogyan kell egy VU müszernek müködnie (egy 300ms jelburstre +3dB-re kell ugornia - 1% pontossággal - majd visszaesnie 0 dB-re, és még ebben is voltak nézeteltérések, mert sok gyár a 300ms helyett 150ms-ban specifikálta a burstöt, A magnomüszerek jelentös része erre teljes mértékben képtelen, de mint irtam szükségtelen is, hiszen nem ez a feladatuk.
Egy jo magnómüszer nem más, mint egy hangfrekvenciás voltméter, minden különösebb specifikácio nélkül. Az ilyen voltméterek meg alapvetöen csucsegyenirányitóból kapják a jelet - mert azt lehet pontosan és megbizhatóan megépiteni - minden más itt csak ámitás lenne.
Ahhoz, hogy a magnomüszer ne ugráljon összevissza - ahogy ezt egy hangfrekvenciás votmérö tenné, csillapitják egy kondenzátorral a mutató esését, azaz a felfutás nagyon gyors és pontos, az esés tompitott - de ez nem VU.
Némelyik konstrukcióban RMS-t mérnek, ami a jel teljesitményét hivatott kijelezni. Ez szintén egy elfogadott eljárás, de az sem VU méter. Az ilyen müszereken megy a skála +3 dB-ig, ami dupla hangfrekvenciás teljesitményt jelent. Az ilyen konstrukcióban szintén a csucsegyenirányitásból indulnak ki - mondanám, hogy csak átrajzolják a müszer skáláját, de ezért ettöl valamivel több.
Az egyszerübb konstrukciókban általában megelégednek a szinusz ekvivalenssel, azaz feltételezik, hogy szinusz jelet mérnek és annak a teljesitményét rajzolják fel a skálára, holott tudjuk, hogy a hangok nem okvetlenül szinusz formájuak. Hogy ezután az ilyen jelekre mit mutat a müszer, azt csak egy idöjós tudná megmondani.
Amint látod a mérés egy elég bonyolult dolog, és eléggé el kell merülni benne, hogy megbizható értéket kapj (teljesen mindegy milyen az eljárás szoftwares vagy hardwares)
