„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. 2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének. 3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. 4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. 5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai. 6. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban. 7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. 8. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost. 9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére. 10. Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után. 11. És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat. 12. Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht. 13. És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 14. Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert. 15. És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 16. Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget. 17. És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 18. Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut. 19. És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 20. Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot. 21. És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat. 22. Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort. 23. És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 24. Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét. 25. És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 26. Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt. 27. Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot. 28. Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban. 29. Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya. 30. Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke. 31. És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének. 32. Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban...
És amikor a szentizéke helikopterezik a víz felett, ami Nap hiányában JÉG. (-273 0C) ???
De akinek az "Éden" folyóiban nem ette meg a nagy hal a kis halat, meg füvet zabált a hiénától az oroszlánig minden húsevő, a "legravaszabb kígyó" meg beszélni is tudott, az kérem sík hülye, ilyesmin nem akad fenn:-)
Meg a világosság és a sötétség áll egymás mellett...
Mitől lett reggel, a csak nappali műszakot vállaló Istennek?
"És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap."??????
De legyen bármilyen hosszú időszak az az egy nap, a főhősnek akinek 5 napot igényel Föld és flórája, faunája, nem lehet képes köré csiribázni az univerzumot 1 nap alatt.
Mert a csillagok száma alapján kimatekozható (amik "napok" és körélyük bolygókat, ami tán pont olyan, mint a Föld, és holdakat...) még számára is lehetetlen.
Nagyot mertek álmodni a zsidó ismerethiányos szerzők. Sokat akart a szarka!
A kérdéssel nem foglalkozott az átlagember. De azt minden hajós nép tudta, hogy a hajó lassan tűnik el a látóhatáron, részenként, amiből elég gyorsan rájöttek, a felszín hajlik.
Már akkor is, amikor laposföldes konszenzus volt, ott valami görbülő laposságra gondoltak. Meg hát látták holdfogyatkozáskor a görbe árnyékot.
Nyilván egy nem hajós, nem tengeri kereskedő nép mint a zsidók ezzel a témával nemigen törődtek.
Mózes a XII. században élt, azaz 3200 éve. Azaz úgy írta le, ahogy ezt ő képes volt magában elképzelni, a maga tudásszintjén.
Még pár évszázad távolság is baj. Még egy azonos korban is érthetetlen lehet egy idegen kultúra tárgya.
Próbáld elmagyarázni egy 1824-ben élő embernek, hogy most éppen írásban vitázol messze lévő idegenekkel valós időben. Eleve nem fogja elhinni, hogy lehet írni úgy, hogy azt a távolban is lássák, azt meg végképp nem, hogy több száz km-re levő emberekkel mindez valós időben zajlik.
Valószínűleg arra fog jutni, hogy elmebeteg vagy és hallucinálsz, vagy csaló vagy, aki át akar verni másokat ezzel a nyilvánvalóan hamis sztorival, hogy "fórumozol". S ha el is hiszi, az egészet a saját képzetei alapján fogja visszaadni valami teljesen torz alakban, pl. "2024-ben végtelen sebességű postagalambok fognak üzeneteket vinni".
Na ez ugyanaz. Erről szól az egész bibliai egzegetika: feltárni az üzenetet a szöveg mögött.
