Sokaknak van sok olyan gondjuk amire vagy nincs kész megoldás, vagy valamilyen okból nem elérhető. Aki megoldott már valami olyan technikai problémát ami másokat is érdekelhet, az ossza meg másokkal.
Viszont pár palackot megint fel lehetne használni...hozzáteszem annyi palackot talán senki nem tud elhasználni amennyit "megtermel" 1 év alatt- sajnos.
Te nagy petpalack felhasznosító vagy, igy ideírom mit láttam a minap!
3 palack-de lehet több is- légpumpa, egy nagyobb 5 literes olajospalack és pár csővek.
Sorba felfüzni egy rúdra -oszlop szerűen- és kivágni az oldalait, nővényt bele. A nagy palackba vízet.Majd a légpumpa túlnyomást a kupakon keresztül és egy másik csövőn keresztül már nyomja is a vízet- csepegteti a vizet.Lefolyik az alatta lévőbe majd le az aljára aztán vissza.
Tápoldatot bele aztán nem kell föld sem.hidroponia :D
Igen, majd kitalálok valamit.Gondoltam hogy körbeszorom a egész garázst Chematox porral ami nagyon jól bevált nekem hangyára a lakás körül és viszonylag olcsó 500ft/doboz de nem lehet, mert minden nap esik másnap meg elfúja a szél.Ha más nem megvároma jóidőt és megpróbálok szórni.Sajnos természetvédő vagyok a többi pl pókot sajnálnám kinyirni ezért nem permetezek semmit körbe-körbe, pedig az viszonylag olcsó lenne pl valami kerti rovarírtó permetlével lehete nekik adni.Azt nem tudom ez a Chematox bántja-e a többi bogarat, mert csótány és hangya van a dobozán.Pedig ha más nem kénytelen leszek, mert szétkapják a garázst...
Hát a mérdek megoldást jelenthetnek de azt házilagosan bejzttatni nem egyszerű. Ha meg megvan a vonulási útvonaluk akkor egyszerűbb a helyzet, akkor lehet eszkábálni.
Igen ilyen lambériás garázs és neked kedves lesz, mert újrafelhasznált faház elemekből van!Csak másként összerakva.
Belseje az hungarocell és pozdorja borítás.Ez gyárilag volt így.Befészkelik magukat mindenhová és olyan mintha minden méteren lakna egy pár darab.Mármint azt látom, hogy eltünik itt is-ott is egy egy hangya.Idáig nem bántottam öket, de most megtudtam- és utána valóban láttam hogy szétfúrják a fákat is, pl egy régi fatörzset teljesen szétforgácsoltak alig 1 év alatt...
Azért az elég egyszerű, a garázst nem eszed, azt bármivel fújhatod, kenheted. Vagy az nem lehetséges valamiért? Honnan támadnak? Beköltöztek a fába vagy vonulnak?
Egy elhasznált mécsest kimosunk (aminek jukacsos fém sapkája van) teszünk bele sütőporral kevert porcukrot, tető rá, és beássuk a földbe félig hogy a szák ne borítsa föl. A hangyák hazahurcolják, megeszig, és az egyész birigád kipurcan királynőstől. A mécses csak mert ingyen van, és az eső sem esik bele.
Na jó, elárulom az igazat. Mindig is szerettem volna megnézni a piramisokat, de sosem volt pénzem elmenni. Most azt találtam ki hogy csinálok itthonra sajátot, de mivel nincsenek rabszolgáim, meg ugye a klímaváltozás is a nyakunkon, ezér ily könnyűszerkezetes lesz. De nagyon figyeltem a tájolásra, ha átnéel közöttük, holdfénynél pont nem látsz semmit. Az ötlet nagyon bejött, több egyiptomi turistacsoport is bejelentkezett már megnézni, és egy ramszesz nevű fickó is hívott már hogy ellesné a technikát. Tetszik neki ez a gyorsház technológia.
A lányom negy mehet férjhez, 4 napja saját lakása van, majd rakok fel képet holnap.
Köszi az ötletet, de jelenleg 30-36 méteres darabok, nem tudom megoldani, hogy végigmossa őket belülről az ecet. Kellene vagy 10 liter, hogy egy kis nyomással átjusson a szűrőkön, és csövenként elfogyna legalább egy liter a csepegőnyílásokon. Nyomás nélkül, tekercsben, kívülről pedig nem megy be. Ezek nem lyukak, hanem lézerrel készült vágások, csak a belső nyomás hatására nyílnak meg egy nagyon kicsit.
Nem tudom milyenek ezek a csepegtetők, csak azt, hogy a vízkövet az ecet nagyon jól oldja. Ha megoldható, hogy beletedd valamilyen edénybe és ecetes vízben áztatod, meg fog tisztulni a nyílása.
A régit azért szedem fel, mert eldugultak a lyukak előtti szűrők a vízkőtől, és ezért használhatatlanok a szalagok. Ami még jó valamire, azt nem dobom ki, hanem pótlásnak még fel tudom használni.
Lehet, hogy máshol olcsóbban lehet rendelni, de én személyesen szeretem intézni, mert akkor szétnézek még az idomok között is, hátha látok valamit, ami nélkül nem tudok élni.
Meg ha jól emléxem, személyesen esetleg nem kérnek áfát, de nem vagyok benne biztos, úgyhogy ezért felesleges kimenni a NAV-nak, ha olvassák esetleg.
A 6 milles elvileg 1 évet bír, a gyakorlatban azért többet, nekem 8 milles van, ez biztos kibírna vagy 8 nyarat, ha nem vízkövesedne el.
Gyári is van különféle lyukkiosztással. 10-es, 20-as, 30-as egész biztos, 40-es nem tudom.
Viszont a sorban összeérnek a szomszédok gyökerei, tehát nem baj az, ha locsolódik végig a sor. Akkor nem is kell kínoskodni, hogy pont a lyukakhoz kerüljön a növény.
Csak akkor spriccel ha nagy nyomást adok rá. 40 cm vízoszlopnyomásnál épp csak csorog, kipróbáltam mielőtt beástam. 5 cm mélyre tettem le és a lyukakat pont a növényekhez szúrtam.
Fogok csinálni különböző lyuktávolságúakat, pl a kukoricához 40 cm, a paprikához 30 cm, stb. Ezt nem látom hogy tudnám megvalósítani az előregyártott gyári csepegtetőszalaggal. Nagyon be kell osztanom a csapadékvizet, mert különben locsolhatok a 800 Ft-os városi klóros vízzel. Nálunk sajnos nem lehet kutat fúrni.
Ahol én vettem a szalagot, ott 15 Ft körül van az egy évre való (nagytermelők ezt használják, mert nem tudják felszedni és újra lefektetni, és síkfólia alatt nem is lehetne látni, hogy hol rágta ki a pocok.
Nekem a drágább van, 20 körül lehet jelenleg, de most negyedszerre lerakva már van, amit a vízkő eldugított, jövőre újat rakok.
Kell hozzá LPE cső gerincnek, nekem jelenleg 2 van, ebbe van belerakva a csapos csatlakozó, ahol nincs semmi, oda ugye nem teszek csövet, hanem elzárom.
Valamint elengedhetetlen hozzá egy szűrő, mert a szivattyú által felszedett homok eldugítja a lyukakat.
Vannak még toldók, a csődarabok összerakásához, aztán lehet venni gyorscsatlakozóhoz csatlakozó darabot, elosztót, stb. A csepegőszalag kivételével minden időtálló.
Lehetne föld alá is tenni.
Nálam föld fölött van, 100 méter síkfólia alatt.
A 10 cm-enként lyukasztottat vettem, 10 cm-re még egy kisebb locsolásból is elszivárog a víz, ha netán egy lyuk eldugul.
A talajt nem tömöríti, mert a víz el tud szivárogni, a föld teteje csak a sorokban lesz nedves, azaz a sorközök nem gyomosodnak annyira, és a párolgási veszteség is kicsi. Annyi vizem nincs, hogy spriccelős locsolást alkalmazzak.
A drágább dolog a csepegőcső, amit szőlőhöz és fához használnak, és ritkább a lyukkiosztás, de nagyobb teljesítményű csepegtetőszemek vannak beleszerelve.
Biztos jó, de a hivatalos csepegtetőszalagból a vastagabb falú (3 évre való) 20 Ft körül van métere. Azt nem kell lyukasztgatni, és a lyukakat mikroszűrő védi a csövön belül, hogy ne duguljanak el. Egyenletesen csepeg, és nem spriccel, mert az ugye rossz dolog.
Én sajnos nem engedhetem meg magamnak hogy ilyen mindenfelé spriccelő csöveket vegyek mert ciszternából öntözök, napi 200 l vízből szeretném megoldani az öntözést. Fontos hogy leássam a föld alá és csak a gyökerekhez jusson a víz, pont annyi amennyi kell és ne a felszint locsoljam mert az elpárolog (és szaporodnak a gyomok is tőle). További előnye még, hogy így napközben bármikor öntözhetek.
Az első tervem az volt, hogy feltöltök valami edényeket a kertben és a gravitáció juttatja ki a csövekbe a vizet, aztán adta magát a megoldás, hogy működjön közvetlenül a szivattyúról. Ha meg szivattyú akkor már automatizálni is lehet. Ha veszek egy digitális kapcsolóórát, azon percekre be lehet állítani a locsolás időtartamát, ami most van mechanikus kapcsolóórám ezen egy bütyök 15 percet jelent.
A szivattyúm 300W-os, ez simán bírja a lefojtott üzemet, eddig arra használtam hogy két locsolóval locsoltam, amíg az egyiket kilocsoltam a másikat pont megtöltötte. Slagot nem szeretek húzgálni a kertben mert letöri a növényeket.
Kapálásnál biztos, hogy tudni kell hogy hol vannak a csövek a föld alatt, a sorok között végig tudom kapálni kisgéppel, soron belül a tövek között kézikapálás vagy gyomlálás lesz, de hát ez eddig is így volt. Úgy tervezem, hogy a föld felett csak egy 15 m-es gerincvezeték lesz ebből a zöld félcollos slagból a vékony csövek becsatlakozásaival, de ezt is lehet hogy letakarom valami UV álló csíkkal (pl tófólia) hogy ne szívja a nap és ne nőjenek a gyomok mellette. A családnak meg megtanítom hogy nem lépünk rá.
Hát így állok, fő szempont hogy olcsón, víztakarékosan működjön és ősszel lehetőleg épségben vissza tudjam menteni a csöveket, hogy jövőre is tudjam használni. Azt hiszem veszek még ebből a csőből tartalékba.
Az én szivattyúm kútból 30lit/perc -t bír. A csatornából meg 50-et. Ez félcolos csóvel 10-15 m-re lő ki. Megoldás az "Y" elosztó 1db 1 colos és x db félcolos ill. hozzá cső!
