Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Vár alatt volt/van egy titkos bunker.(Valami tartalék vezetési pont ,összhaderőnemi parancsnokság vezetési pont lett volna háboru esetén)4.számu raktárbázis vagy mi volt a fedőneve., csak hivatásos katonák jártak be civilben, Budán az alagut végén balra egy kis utcából volt a bejárata.2000 tájékán szünt meg .info róla?
Benzines vagy dizel a kedvenc?Apameknal volt anno a tuzoltosagon(Karcag) 1 db, Kunmadarasrol kaptak az ottani orosz repterrol atmenetileg, mert nagyjavitason volt a Raba szerkocsi, de sokat nem mentek vele mert falank volt olyan 100 km 50 liter, terepen meg lement 70 liter is akar megpakolva tele vizzel.Ezert van az hogy erdotuzeknel pl Olaszba sima pickup al mennek oltani, arra is felfer olyan 1000 lliter viz, meg nagynomasu pisztoly, igy van utohatasa a viznel, kvazi kevesebb kell hozza, mintha alacsonyabb a viznyomas.
Noha a múzeum a Nagy Honvédő Háborúnak állít emléket, mellette a közelmúltban történt orosz – ukrán fegyveres konfliktus eseményeihez kapcsolódó tárlatokat is berendeztek. Azt hiszem, mindenképpen nagyon ”érdekes”, ugyanakkor legalább annyira szokatlan is, hogy az életünkkel párhuzamosan zajló szomorú történésekről, azokkal szinte egy időben, már kiállított anyag látható.
A múzeum főbejárata (bal oldali fotó) mögötti előtérben rögtön egy szitává lyuggatott Ford Scorpio fogadja a látogatókat. Elnézve a különböző kaliberű lövedékek szaggatta karosszériát, kárpitot, üléseket, műszerfalat, még belegondolni is rossz, hogy mi történhetett a benn ülővel /ülőkkel.
A lépcsőház csarnokában szintén a jelenkor fegyverei, egyenruhái, eszközei, katonai felszerelései és a harcokban részt vevők személyes holmijai vannak kiállítva.
A központi csarnok körüli termekben az NHH gazdag és látványos tárlatait lehet végignézni.
Két szinttel feljebb, a szobor talapzatának tövénél alakították ki az impozáns Dicsőség csarnokát. A falakon körben a Szovjetunió Hőse kitüntetettjeinek névsora, Zsukov marsall négyszer részesült az elismerésben. A mennyezetet középen a Győzelem-rend emblémája díszíti.
Nem messze lakok onnan, nagyon sokat jártam arra gyerek korom óta. Szerintem már elhangzott minden megoldás. Én is úgy emlékszem hogy boros pince- étteremként kezdte.
Nem volt előtte akadály... Andriska a maga nyugodt stílusában visszakapcsolt, és felmentünk a hegyre. Én nem mertem volna, de a GAZ66 tudja, ha nem én vezetem. Amikor én vezettem, az egykori tankúton simán közlekedtünk Előtte eszembe jutott, hogy emelőkosaras kocsit is kellett vezetnem valaha, mikor még dolgoztam.
Igen az lesz....most hogy írtad az autószalont, igen az is volt...próbáltam a hírekben keresni de nem sikerült találni de legalább 8-10 éve volt arra egy razzia, kocsikkal voltak gondok, meg kiderült, drogot is árultak az éjszakában.
Nem titkos, barátunké. Benzint viszont kell bele venni. Ha van benne, jó nagy terepet megyünk vele. Vezet, akinek van jogsija az adott kategóriára :-) Én mondjuk régen vezettem kosaras kocsit, valamikor a nyolcvanas években, munkahelyen. Tavaly viszont igen GAZ66-ot Titkos küldetés nincs
Kijevben a Dnyeper folyó nyugati partja felett magasodó dombon levő emlékmű és haditechnikai múzeumokból álló komplexum rengeteg látnivalót kínál. Hatalmas terek, tágas promenádok, gondozott parkok, füves területek, és szinte bármerre nézünk, a Nagy Honvédő Háború dicsőségét hirdető szobrok, emlékművek. A területet az óriási, a talapzattal együtt 102 méter magas Rogyina Maty (Haza Anyácska) szobra uralja. Az alkotás 1981-ben készült el, a talapzatában kétszintes múzeum kapott helyet. (Balról a második fotón egy T-10M nehéz harckocsi látható)
Állítólag a szobor kardját az eredeti tervekhez képest kissé megkurtították (azért így is maradt 16 méteres), mert nem nyúlhatott magasabbra, mint a közeli Pecserszkaja Lavra monostor harangtornyának tetején a kereszt.
A 91 méter magasan, a pajzs mögött kialakított mini kilátóból nagyszerű panoráma nyílik a városra!
A hős szovjet városok sorfala és a központi tér közepén elhelyezett harckocsik (T-64, T-62, T-64). Bár évek óta ott vannak már, mostani festésükkel elég egyértelműen utalnak a jelenlegi orosz - ukrán konfliktusra.
A térre vezető sétány monumentális beton emlékmű alatt vezet keresztül, melynek falain domborművek, szobrok emlékeztetnek a Nagy Honvédő Háború katonáira, harcolóira. Felette a Dicsőség Lángjának hatalmas kelyhe található. A lángot évente egy alkalommal, május 9-én lobbantják fel, moszkvai idő szerint ekkor ért véget a II. világháború az európai hadszíntéren.
Fogalmam sem volt róla (nem is érdekelt), de tegnap kicsit utána néztem, és ezt találtam:
"Hazánk az 52035 sorozatszámú, 5-os oldalszámú Szu-22M3 támadógépet adta a múzeumnak, amelyben nagyjavítása után minimális, 15–20 óra repült idő volt."
Illetve:
"Orbán Viktor miniszterelnöktől személyes levélben kérte el Schuszter a Malévnél repült, majd Abdán kiállított IL-18-as (MO-Ilona) utasszállító repülőgépet. A gép körülbelül 45 millió forintos eszmei értéket képviselt. A gépet szétszedték és február közepén Kassára szállították. A gép hivatalosan marad a Légiközlekedési Kulturális Központ birtokában."
Hát, (bár így nem kezdünk mondatot, mert Feri bácsi tanárúr-radar-, vagy Gyöngyi néni tanárnő -sch- jól a fejedre csap a vonalzóval), így van az amikor más jön be, mint amit az ember keres.
Találtam (véletlenül behozta a kereső) egy riportot a napkori radar állomásról. A felvételen Tóth Feri barátunk állomás vezető, és a képernyő (kezelőasztal) előtt (Brékós) Horváth Zoli.
Következő nap a kassai repülőtérnél kialakított repülőmúzeum látogatása volt a program. Már régóta tervezve volt, és most végre - mivel amúgy is a „környéken” jártunk - sort keríthettünk rá.
Az előzőleg csak fotókon látott múzeum mindenképpen pozitív meglepetés volt számomra. A könnyűszerkezetes, sátorral fedett központi rész és a szabadtéren kiállított technikák mellett 5 csarnokban is látványos és igényes tárlatokat rendeztek be. Nagyon sok érdekesség látható, a teljesség igénye nélkül: Messerschmitt Bf-109, taszári Szu-22M3, a szovjet Honi Légvédelemnél rendszeresített Szu-15TM (ilyen típus lőtte le a Koreai Légitársaság Boeing 747-ét 1983 szeptemberében), RT-23UTTH (SS-24) ICBM konténere, a Malév egykori Il-18-a, Tu-143 Rejsz, felderítő robotrepülőgép, és még hosszasan lehetne sorolni.
Nem haditechnika, még csak nem is repülés: a múzeum egyik csarnokában, két teremre osztva, kisebb veteránautó kiállítás látható, nagyon szép darabokkal. Az egyik terem abszolút a szocialista retró jegyében lett kialakítva.
De hozott egy másik példát is, amikor szintén az USA-ban rakétát telepítettek egy silóba, már készen volt valamelyik rakéta/rakéták és az összes indítókulcs-kód is ottvolt, magára hagyva. A cikk szerint bárki magára csukhatta volna a vezérlőterem ajtaját és elindíthatta volna őket.
Jó nyilván ezek a cikkek nem túlságosan mélyre nyúló több 100 oldalas tanulmányok, de azért szerintem nemis légből kapottak, valamennyi valóságalapja biztos hogy van. A kubai partoknál lévő tengeralattjárós cikket is említette itt más is, (aztán lehet hogy ő is ott olvasta).
Hajdúszoboszlóról Nyíregyháza felé indultunk, a várostól 15 km-re északra, a Kemecse melletti tanyáknál található egykori megyei PV harcálláspont volt a cél. Az objektum 1-2 éve múzeumként funkcionál, előzetes egyeztetés után a megbeszélt időpontban bárki látogathatja. Itt szintén nagyon szimpatikus és hozzáértő ember kezében van a létesítmény, rendkívül gazdag és szakszerű a kiállított anyag. Mindezek mellett a bunker szerencsére itt is eredeti állapotú, akit érdekel a téma, és a környékre tervez kirándulást, ne hagyja ki!
Remélem/reméljük, hogy megmarad így az utókornak, és még nagyon sokáig bemutatható lesz! Külön öröm volt számunkra, hogy végre találkozhattunk nyíregyházi barátunkkal, régi fórumtársunkkal.
Megkerestem a cikket, a 2017 januári Aranysasban van. Nem gépelem ki az egészet, a lényege hogy a kubai válság után Kennedy elnök rendelte el hogy minden rakéta indítóberendezését lássák el a PAL (Permissive Action Link) nevű számkódos biztosítóberendezéssel., amely megakadályozza az indítást az elnök által kiadott 8 jegyű kódszám beírása nélkül. És ez a kód 15 éven keresztül 8 db 0 volt, amit természetesen a kiképezett kezelőszemélyzet is tudott.
Időközben rákerestem, röviden még a magyar wikipédia is ír az orosz Periméter rendszerről.
