hullámos a fejed tekla
mióta ráesett egy tejgla
biza, montam néked tegna
p, ne állj omlás alá, mertha
felnézve azt látod, hogy hull a
fellegekből egy hulla
betörik a kicsi feje búbja...
Teklának hozták a tekillát,
S Dezsővel mind megitták!
Jókedvük is lett tőle,
Nem is volt kérdés, dőre,
Zsupsz be az ágyba,
Égtek szerelmi lázban,
Ölelték egymást gyengéden,
Szerették egymást megértésben.
Aztán szirom eső áradt,
Dezső meg elfáradt
Elfogyván a tekilla,
Felöltözött és elment Tekla......:DDDDD
Tegnapra:
Máté és Mirella jegyesek
Szépen szerelmesek!
Fogják egymás kezét,
Máté felül, nem veszti eszét,
Mirella alul van a naptárban,
Mint két méhecske a kaptárban.
Zümmögnek, csevegnek,
Sose veszekesznek!
Jó látni őket, így párban,
Kár, hogy csak a naptárban:((((
Mára:
Móric fia Móricka,
A viccek legjobbika!
Legjobb írónk is Móric,
Engem sokszor szólit!
Ezért szeretem olvasni,
Gondolataimat megmosni,
Aztán jöhetnek a rímek,
Mint lányokra a hímek:DDDDDD
Az ablak recsegettt,
gondolatom alfanumerikus
hisztériában
Ne vedd fel
kilyátottam nagyott,
de megis
az übermencs hangulata zajlott.
Az ablakot olajozni,
már.
Nem.
Nem.
Nem én következem.
És
Aludj.
Friderika,
Szeptember huszadika!
Te vagy ma a legszebb,
Ne vedd fel a dresszed,
Hadd csodáljam pompás kebled,
S combjaid, mik hordják termeted.
Szép vagy, csipőd ring,
Akkor is, ha van rajtad ing!
Mikor szétlebben látszik a combfix:-))))
Vilhelmina, oh Vilhelmina!
Láttalak az ablakon át minap,
Szép voltál meztelen,
Én majd kiestem esztelen
Az ablakon át, annyira néztelek...
Olyan jó volna Veled!
Hiába minden szép rajtad,
Ha megfogni sose hagytad magad:(((((
Nem merek a szemedbe nézni, mert félek, hogy megölsz pillantásoddal.
Bátorságot adott a hit, mely belőled ered - indulásom is tőled kaptam.
Vesztenivalóm nincs.
Ha nem akarsz látni, újra elmegyek.
De talán benned is élt a remény valahol legbelül, hogy viszontlátjuk egymást.
Légy őszinte, ez a legtisztább pillanat.
Amit most mondassz, az lesz a jövő - szavaid végigkisérik majd életünket.
Megváltoztam időközben.
Nem vagyok már lázadó.
Megbecsülöm amim van és amim percről-percre gyarapodik.
The age of science has failed.
Start your spiritual forces.
You understand the power of magic.
Légy türelmes.
A következő big bangig : )
Oh te kedves Diána,
Rittyentsd magad ki máma!
Bálba mész, táncolni,
Aztán fiúkkal viháncolni!
Vigyázz, meg ne bánd!
Csak azt az egyet szánd,
Ki téged nagyon szeret
S majd az oltár elé vezet:-)))))
A kedves Zsófia,
Ô nem a Zsó fia,
Hanem inkább a lánya,
Szép, karcsú, hosszú,
Arca kicsit szomrú,
De vonzová ez teszi!
Magát sose kelleti,
A szükség nem szorítja,
Van, ki bátorítsa,
Hogy nem kell félnie,
Szabadon kell élnie!
Zsófia él is szabadon,
Megemelem a kalapom:-)))))
Fellegeket ostromló sziklák,
ahol zergék bolydította
kőzuhatag zajlik lefelé,
tisztítva, törve utat,
ritkán kérve bocsánatot.
Nyújtozkodom,
s fohászkodva a lelki
vigaszért
alázattal csodálom
napjainkat!
Piciny gyökér, mely lassú
feszítéssel keresi élelmét,
apró virág, mely dacol
a száguldó szelekkel.
Lebbenő madár, mely
zaklatott röptével fiókák
élelmét hordja
megállíthatatlanul,
dolgát téve ül el boldogul.
Hallga? Felsírt a gyermek!
Ringasd el!
Látod a tűnő nap sugarát?
Reggelre újra éled!
Illatold meg a virágok
ajándékát!
Nyugodj meg kedvesem!
Ezeréves fák szolgálnak
házunk körül..
kerítésünkben őrizve születést,
fejlődést, az átalakulást.
Nem akarok egyebet életünkkel:
Csak bolygó lelkemet
szolgálatba állítani
a változásért, a másért,
csodálva az ormok alázatát,
lassan törő átalakulását.
Miként holnap is, egy-egy
részüket
veszítve szelek-fagyok árán,
átalakulva ölelik a rajtuk
települő mohát.
Látod?
Ha felmegyek, néha fázom.
Ha lent vagyok,
újra oda fel vágyom!
Meghívlak, fogadd el!
Az ajtóm erős,
a kandalló bekészítve vár.
Gyújtsál be, őrizd a melegét,
és hallgassál még egy kicsinyt
ebből a dalból,
a jövőnek szóló énekét.
Majd ha egyszer megírod memoárod,
Férfiak hada irigyli kapacitásod.
A nők irulnak-pirulnak emlékezve:
Hah, mikor Qszi Őket kerítette be...:-O
De Barátom egyet mondok én Neked
Mielőtt elkezded leírni jó életed.
Mivel múltad termékenynek adatott
Kezdd most építeni a könyvespolcot.:)
kisvacak
Edit,
Nem tudok rólad semmit!
Semmiről eszembe jut Emmi,
Hogy tudott az enni!
Enniről eszembe jut Eni,
Barátom a fogát ráfeni!
Én is valakivel együtt szeretnék lenni,
Mert mindjárt el kell menni:DDDDDD
Edit, rólad eszembe jut az editálás,
Sajnos nem az Edittel hálás:(
Vajon mért van ez?
Ifjú koromban Edit kövér volt,
Iránta szívemben minden holt,
Vajon mért van ez?
Pedig sok Edit van, ki kívánatos,
Tôlük mégsem vagyok kapatos:DDDD
Vajon mért van ez?
Ne bánkódj azért, édes Editke,
Jut Neked szeretô férjecske!
Jó, hogy így van ez:)DDDD
A késői időpontra való tekintettel, nem bírtam úgy aludni menni, hogy ezt ne hagyjam itt:)
"Az eső első cseppjének foltja,
A Nap,
A kenyér és a bor,
Az ugróiskola,
A Húsvét,
A levelek erezete,
A hullámzó fű,
A kövek színei,
Az örvénylés a patak alján,
A fehér abrosz a szabadban,
Az álom a házról a házban,
A kis szobában alvó kedvesünk,
A vasárnap békéje,
A látóhatár,
A szobából kiszűrődő fény a kertben,
Az éjszakai repülőgép,
A kormányt elengedve biciklizés,
A szép ismeretlen,....
(Wim Wenders: Berlin fölött az ég. De hogy ki írta???)
A tenger morajlása,
Az éjszaka csendje,
A csend hangja,
A hangok színei,
A színek tapintása...
Lehet-e más szebb egy őszi alkonyon,
Mint kettesben dohányozni a balkonon?
Arcomba okádod jóóó Helikonod füstjét,
Az élettől is elmegy a kedvem tüstént.
kisvac
A szerelem egy illat
Elszáll, véred kihűl,
A szépség is elillan
Sírodon angyal űl
Kől könnyet zokog reád
Mely sosem ér földet
Beszívja friss illatod
Ki virágot ültet
Melitta és Enikô
Mondjátok meg, hogy mi kô?
Csókot adni tudok,
Ha el nem futtok,
Gondolom van is eszetekben,
Inkább rajtam veszekesztek,
Én meg hagyom rángatni,
De nem ám vágatni!
Csak tudnám melyikbôl vegyek?
No, lassan valamelyikkel elmegyek:DDDDDDDDD
Kár, hogy a bölények kevesen vannak,
S szexélményt filmen ritkán hagynak,
Pedig bizisten végignéznék egyet,
Hogyan rázkódnak a nagy bölény seggek...
A kutyának a fáját!! Verselni sem hagynak!
Állandóan valami munkával b@sztatnak:(((((
A tájra ráborult az éj sötét leple,
Emitt és amott is száll éjjeli lepke,
Levegőben táncuk kavarogva járják.
Szívemben érzelmek egymást sorra váltják.
Az a jó szokásom ilyen sötét este,
Megyek erre-arra ijedelmet keltve.
Ma éjjel mégis más vonza a lelkem,
Szépséges bölénylányt fel kell most keresnem.
Igenám, de sötét uralja a tájat.
Az az árny ott bölény, vagy inkább egy vájat?
Nyári langyos szellő, hozzál illatokat,
Mely majd megmutatja hozzá vivő utat!
Érzem, igen, érzem, nem keverem össze,
Balra kell most mennem, itt van nem is messze!
Odamegyek mellé óvatosan lépve
Kérődzéses álmát minden zajtól védve.
Ajjaj, de bárhogy vigyáztam az álmát
Felébredt, s rámveté szemének sugárát.
Orrcimpáját lágyan orromhoz érinti,
Szőrének illata tudatom betölti.
Innen nem folytatom szerelmes mesémet,
Minden pont úgy történt ahogyan képzeled.
Pár hónappal később hat borjúnk született,
Kerekrét élete vidám és nyüzsgő lett.
