Hogy mekkora volt a kurultájos tesók pusztítása, azt éppen egy Somogy megyével kapcsolatos adatsor mutatja, amely még gyerekkoromban ragadt meg a fejemben:
A korábban 60000 lakosúra becsült Somogy a felszabadító harcok végére mindössze 6000 portás lett.
Somogy-Baranya vidéke valami különleges vonzóerőt jelenthet:
Somogyvár
A Kassai-völgy mára már fogalommá vált a világban - Kaposmérő https://www.lovasijaszat.hu/kassai-volgy/a-volgy-bemutatasa/ A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele.
Lepra az bélpoklosság és utánazétem, csak 1987 ota gyogyitható, de akkor is több éves kezeléssel.
baktériumos btegség.
lassu lefolyásu, fertőző bőr és idegbetegség, tünetei olynok, mintha az ember elvenen elrothadna.
ma már tropusi betegségnek tartják, legtöbben Indiában vannak.
Magyarországon az 1400-as években fordult utoljára elő, későbbi adatot nem találtam.
Romániában ma is létező betegség és ott ma is van létező lepratelep. Europában még Ukrajnában és Oroszországban is léeznek lepratelepek.
A magyar neve bélpoklosság.
Középkori falunevek utalnak lepratelepekre.
Somogyban iléyen volt Poklosi, ma Patapoklosi (Pata faluval való összevonása után).
Vannak akik azt irják, hogy a Margit-sziget is lepratelep volt római korban, és a helyes irásmodja Insula Leprorum (azaz a leprások szigete) és nem pedig ahogy ránk maradt, Insula Leporum (azaz a Nyulak szigete).
A Kis-Balaton közelében fekvő Zalavár községnek ma ezernél kevesebb lakosa van, azonban a 9. század második felében és az Árpád-kor egy részében fontos regionális centrum volt. A Dunántúl az Avar Kaganátus 9. század eleji szétesése és a honfoglaló magyarság megérkezése közötti időszakban a Frank Birodalom fennhatósága alá került. A frank hódoltság idején a Dunántúl legfontosabb uradalmi központja a mai Zalavár-Várszigeten épült fel. A Karoling hegemóniának a honfoglaló magyarok vetettek véget, akik elűzték a frankokat. Ám Zalavár megőrizte központi jellegét, és az Árpád-kor jelentős részében megyeszékhelyként és ispánsági központként működött.
Nagyon aktuális témát feszegetsz. Somogyország eme örökségét a nyilvánossággal most próbálja felfedeztetni, pont pandémia idején.
Itt a linkben a mos nyilt kiállitásröl láthatsz is egy 5 perces kisfilmet.
"Félezer még be nem mutatott pénzérmét, köztük igazi ritkaságokat láthat a nagyközönség a Rippl-Rónai Múzeum új, állandó kiállításán, amely kedden nyílt meg Kaposváron. Az elsők között mutatják III. Frigyes dán és norvég király kétszeres aranydukátját vagy épp Báthory István lengyel királyként vert aranydukátját."
Az ókortól egész 1711-ig mutatják be a pénzérméket. Beleértve római kori aranypénzt is. Somogyi pénzhamisitványokat is bemutatnak.
Somogy megyéből több mint 60 éremleletet ismerünk a kora újkorból, azaz a 16-17. századokból, amelyek többsége a törökök és magyarok közti összecsapások miatt kerülhetett a földbe.A felszabadító háborúk korai szakaszából – 1690 elõtt – mindössze viszont csak egy éremleletet ismerünk Somogy megyéből. Ez Szigetvár mellett, Hobol községben került elő, és az újfehértói lelet után a második leggazdagabb éremlelet ebből a korszakból, melynek feldolgozása jelenleg is tart. A felszabadító háborúk késői korszakából további három éremlelet ismert még a megyéből Buzsák, Kötcse és Fonó településekrõl. Mindhárom éremlelet 1696-ban záródik, így ezek elrejtését is hadieseményekhez köthetjük.Ezen leletek alapján megállapíthatjuk, hogy a Dél-Dunántúlon a lengyel veretek ritkánfordulnak elõ, ugyanilyen ritkák az oszmán pénzek. Magyar veretet már többet találunk, de nem a denárokból, hanem a krajcárokból. Továbbá gyakoriak az osztrák, cseh, sziléziai, német krajcárok. Az értékpénzek forgalma, azaz a dukátok és tallérok mindennapi forgalma hanyatlott, szinte csak tezaurálásra használták, helyüket a német 2/3 tallérok és guldinerek vették át.Varga Máté - Somogy megye felszabadítása a török uralom alól az éremleletek tükrében
Nyilván Károly kardját hallva felmerült benned a kérdés, hogy akkor mi van a francia regáliákkal (koronázási ékszerek).
Nos, örülhetünk, hogy ennyi is megmaradt. A francia királyok koronázásán nemcsak Nagy Károly kardja, de Nagy Károly koronája szerepelt,
Nagy Károly koronájával koronázták a francia királyokat egész xiv. Lajosig. (xv. Lajos ráunt az ősi korona nemes egyszerűségére, valami cikornyásabbat kivánt, ami megfelel a rokoko izlésnek).
Azt sem nehéz kitalálni, hogy mi lett a Nagy Károly és a francia királyok ősi koronájával? Beolvasztották a francia forradalom alatt mint a gyűlölt királyság leggyűlöltebb fő jelképét. Mára csak részletes ábrázolása maradt fenn.
Igy nem csoda, hogy Napoleonnak saját császári koronát kellett készittetnie, de a xv. Lajos korona vált a kései francia királyok (xix. század) koronájává.
Fent Nagy Károly és a francia királyok koronája xiv. Lajosig.
Középen XV. Lajos és a kései francia királyok koronája
A linkedhez a barokk művészetről Somogyban és Zalában.
Nyilván ezen a területen az a 18. századi barokk az mint nálunk a 15-16. századi renaissance.
Ha nem is bővelkedik olyan szinten a magyar barokk mint az itáliai renaissance, de azért a magyar templomok őrzik művészetünk szinejavát (a templomok, csak mert a kastélyok freskoit leverték, lemeszelték és szociális othonná alakitották őket, laktanyává vag y elbontották).
Ami még ritkábbá teszi őket, hogy Magyarország keleti felén a reformáció miatt a barokk freskófestészet és oltárképek pedig egészen ritkák.
A Somogyi és Zalai barokkról nekem is van sok képem (ha nem is annyi mint az itteni renaissancerol).
Somogyban nem kisebb művész alkotott mint Dorfmeister István.
Ő festette ki Toponár falucska templomát is.
Toponár barokk főoltárképe Szentháromság. Valszeg ez is Dorfmeister.
A Staffordshire lelet megtalálói és földbirtokosa:
"£3.285 million, is the sum that must be paid as a reward to the finder and landowner, to be shared equally, by any museum"
Addig a frank kard megtalálója:
"A törvény szerint a földben lévő kincs az államot illeti, külön honorárium a megtalálónak a törvény alapján nem jár, bár esetenként egy-egy múzeum lehetőségei szerint adhat érte pénzjutalmat is. A mostani esetben erre nem került sor."
A leletek tanúsága sze-rint a badeni kultúra nagyállattartó jellegûpásztortársadalom volt, amelyet változó mértékben egészített ki a földmûvelés.
Ez a következtetés a badeni kultúra szin-te minden településén megtalálható változatos és nagy számú állatáldozatból, és az önálló állat-plasztikák (halottkultuszban is szerepet játszó), valamint állatalakos edények formájában szintén el-terjedt állat-ábrázolások számából vonható le.
Ezt látjuk Balatonõszöd–Temetõi-dûlõben is, ahol a szemetesgödrök nagy mennyiségû ál-latcsont-anyaga mellett több mint ötven esetben olyan gödröket tártunk fel (áldozati gödrök), ame-lyekben egész állati csontvázak feküdtek.
Az állatáldozatok között legtöbbször a szarvasmarha for-dult elõ, különösen kedvelt volt köztük a borjú és a tehén.
A feláldozott állatok között a szarvas-marhát a kiskérõdzõk (juh/kecske), majd a sertés és a kutya követi.
Az állatáldozatoknak legtöbbször kitörték a nyakukat, ritkábban feldarabolták, esetleg leszúrták, ledo-rongolták õket.
A testek hamus rétegben fekszenek, valamilyen módon tehát tûzzel kerültek kapcsolatba (égõ áldozat a test bizonyos részeibõl: mivel az áldozógödrökben fekvõ testek épek, talán avért és a belsõ szerveket használhatták fel, ezeket talán el is fogyasztották a szertartás keretébe illõmódon).
Az egymástól különbözõ, de azon belül ismétlõdõ jelenségek arra utalnak, hogy szabályosidõközönként végzett, hasonló módon bemutatott rítusok maradványait tárták föl.
Az állatáldozatok közöttfelállítható egyfajta rangsor: leggyakoribb és legértékesebb a szarvasmarha, majd a kiskérõdzõk,végül a sertés, illetve a kutya.
Igen, volt növénytermesztés is, ez azonban háttérbe szorult a nagyállattartás mögött.
A leletek kölestermesztést indikáltak, ami a legigénytelenebb gabonaféle, minimális és kizárólagos jelenléte tapasztalható, amit a "nomádok gaobánjának" is neveztek.
Állatcsontok hatalmas mennyiségben kerültek elő és dominálnak is az állatábrázolásokon, mig a növénytermesztésre egy pásztorkulacs (kerémi) egyetlen bekarcolt diszitése utal a minimális növénymradvány mellett.
A növénymotivumot lásd pirros nyillal jelölve.
A Segesdhez tartozó Alsóbogátpusztáról előkerült badeni pásztorkulacs.
Tényleg csodálatosan szép, kár hogy anno nem mentünk el megnézni a templomot, de sajnos nagyon feszített volt a napirendünk és egy kőkemény csávó volt a túraparancsnok. :-)
No majd legközelebb, egy jó kis gyógyfürdőzéssel összekötve. :-)