kérdés, hogy digitre kell-e neki... Ha igen, akkor az 50-es is lehet jó.
Bár szerintem függ attól is, hogy mennyire szűk kivágást akar az ember.
A szekirodalom a normálobi 1,5-2x-esét ajánlja, és azért nem hosszabbat, mert ezzel a gyútávval a perpektívát még lehet korrekcióra használni. (Pl. nagyobb az egyik arcfele, vagy feljebb van az egyik szemöldöke, akkor kicsit oldalról fotózva, ezek némileg korrigálhatók.)
Továbbá ezek a leginkább természetes arányokat adók, a hosszabbak már "ellentorzítanak" (a füle lesz nagyobb, mint ahogy emlékszünk rá), de ez nem olyan nagy mértékű, és a sok hosszútelés fotón "nevelkedve" már egyébként is hozzászoktunk....
Szia, én egy hetven milis objektivtől rövidebb gyujtótávolságú obit semmi képpen nem használnék, ha csak nem akarod, hogy akkora legyen az orra a portrén az illetőnek mint egy 3 kilós krumpli. A 85 mm a legjobb, mert a rajza is direkt portréhoz van kitatalálva. Ha nincs elég helyed, használhatsz 50mm-est is, csak abból nem portré lesz.
Relativ, attól függ hol szeretnél portrét készíteni.
Ha kis beltérben, akkor jó az 50/1.8 vagy 50/1.4, attól függően mennyi pénzed van rá, persze mint leírtad nem túl sok, mert mondtam volna még az 50/1.2 L-et is. :)))
Szabadban jó a 85/1.8 és a 100/2 is, de szintén a felsőbb kategóriás 85/1.2 L is. ;)
Helló, totál amatör vagyok, milyen obit ajánlotok portréhoz, nem a millásokra gondoltam, hanem hallotam hogy a 100mm már jó a 1,6x miatt meg hogy ebben a tartományban már nem torzít, mert próbálgattam a régi 18-50 és ott bizony voltak manófejek :-)
Ahogy olvasgatom a hozzászólásaidat, Te inkább mindenkit szeretsz kioktatni! Nem nagyon olvastam még tőled dicsérő szavakat. Esetleg a spanyol viaszt is nálad kell keresni? Vagy csupán arról van szó, hogy egy csecsemőnek minden vicc uj. Hány éves is vagy? A portréfotózást nem elméletileg kellene csinálnod , hanem a gyakorlatban kellene megmutatnod mit tudsz. Talán nem kellene lenéző, kioktató stilusban beszélni azokkal, akiknek ez a szakmájuk. Tegyél föl Te is egy olyan képet erre az oldalra amin fantasztikus képességeidet mások is láthatják!
Rengeteg elavult, idejétmúlt dolgot sziklába vésett törvényként ír le... Nem a fotográfia, mint tevékenység elemeire gondolok, hanem a fizikai optikai és fototechnikai fejezetekben fellelhető hibákra...
A fotográfiával foglalkozó elmélet gerince évszázados, de van aki ettől nem mer nagyon távolabb lépni, van aki "széleslátószöggel" tekint e művészet különböző alszegmenseire...
Aranyosak! Én is küldök neked 2 fotót, a lányomról , szóval ugy merd kritizálni.../Users/milantoth/Desktop/célmappa/IMG_1970.jpg/Users/milantoth/Desktop/célmappa/IMG_1967.jpg
Hello portrésok! Portré=arckép. Vegyetek elő egy régi fotolexikont pár sorban le van irva mi a portré. Ha ettől is többet szeretnétek tudni, javaslok egy antikváriumot ahol keresni kell egy "Fényképészet"c. szakmunkástanuló könyvet. Még Ti a portréfotózásról elmélkedtetek össze kellett hoznom ismét par száz portréfotót, mert ebből élek!
(Az indiánosat én is megerősíthetem (nem, nem fotóztam köztük...), van egy jó könyvem (illúzió a természetben és a művészetben), ami az emberi látással is elég részletesen foglalkozik. A természeti népeknél, a kép felismerése a térbeliség hiánya miatt nehézségekbe ütközik. Általában az a fő gond, hogy nem tudják megkülönböztetni a témát a háttértől. Érdekes, hogy gyerekek a képeket nézegetve könnyebben/hamarabb fedezik fel, hogy mit is ábrázolnak.)
A jó portréfotós abban is mester, hogy elfeledteti a modellel a fényképezőgépet.
Vannak erre technikák is, a legegyszerűbb favágó módszer a "kifárasztás".
(Ha sokat fényképezzük (esetleg film nélkül...:), megszokja, ugyanúgy jelentőségét veszti az esemény, mintha nem ismerné.)
