A nikon vakuk (sb80dx, sb800) általában 3 másodperc alatt töltenek. Öt másodperc körüli érték még elfogadható. A töltési idő és az ampermérős teszt a használhatóság szempontjából azonos eredményt mutat, de az ampermérővel egyesével lehet vizsgálni a cellákat. A vaku üzemi töltőárama is hasonló, 7Amper körüli érték. A cellánkénti mérés azért fontos, mert különböző belső ellenállású cellákat nem célszerű azonos blokkba sorolni. Valóban az IPC-1 elég praktikus, de azért ha a cellákat nagyon eltérő ideig tölti, nem árt gyanakodni, hogy valóban cellafüggő-e, vagy netán a töltő nem azonos módon kezeli az egyes töltési helyeket.
Igen, végül is örülök, hogy 7-8-9 (nemtomhány) évet lehúztak. Betudom a dolgot annak, hogy megöregedtek, meghaltak, kész. Ami nekem a legbeszédesebb volt, az a vakutöltés 18-20 s-os ideje, ami vakubéli felhasználáshoz talán az ampermérős tesztnél is informatívabb (legalábbis nekem mint nem villanytudornak).
Azért kíváncsiságból a továbbiakban meg fogom mérni a többi aksit is az ampermérővel, meg a vakutöltési idejüket is.
Az IPC-1 általad vázolt hátrányai ellenére azt gondolom, hogy még mindig sokkal jobb, mint egy "szimpla" töltő, a mindennapokban teljesen megfelel, mint ahogy az Eneloop-ok is, úgyhogy maradok ezeknél.
Az akkuk természetesen öregednek, nő a belső ellenállásuk, és csökken az amperóra kapacitásuk. Én még meghibásodott Eneloppal nem találkoztam.(kb 60db van nálam használatban) Az Enelop akkuk ellenőrzése frissen a teljes töltés után zárlati áram mérésével lehetséges. Az akkuknak legalább 3-7 ampert le kell adniuk az 2-3 másodpercig tartó mérés idejére.
Én saját amperóra kapacitás mérésim alapján azt mondom, hogy az új akkuk kapacitása 4% -nál kisebb eltéréssel azonos. A töltő okozza az asszimmetriát. Nagyon pici delta U feszültségugrást kellene érzékelnie, miközben a töltőben a szélső akkuk hűtése intenzívebb. A feszültség függ a töltő áramtól is, ami feltételezésem szerint nem stabilizált, a töltő nem tud a kívánt pontossággal dolgozni. Azt is figyelembe kell venni, hogy ma már minden elektronika kínai gyártású, minősége AS (ahogy sikerül) kategória. Nem jó, hogy a töltő egy négyes blokkban együtt használt akkut egyesével tölt. Sajnos olyan töltőt, amely a négy cellát sorba kötve azonos árammal tölti, nem lehet kapni. Ez a mai univerzális világ, van aki egy cellát használ, van aki hármat, a felhasználó általában nem ért a villanytanhoz. Így a gyártó univerzális töltőt készít, a töltő túl gyorsan tölt, a feszültség és a melegedés mérése nem nyújt kívánt pontosságot. A vevő pedig meg van elégedve, mert a kijelzőn legalább látja a mért paramétereket.
Végül is örülj, hogy ilyen sokáig futottak az Enelopok, más akku eddig sem bírta volna. Egy régi kis áramú (50-150mA) töltővel teljesen fel kell tölteni a cellákat, teljesen, majd a rövidzáras méréssel új, nagyjából egyforma csoportokat lehet képezni. Vagy inkább olyan szakemberre kell bízni a töltést, aki tápegységgel ellenőrzött, mért módon feltölti a celákat. Az a cella amelyik töltés után a zárlati mérés során 4-6 Ampernél többet ad le, még sokáig fog működni. A 2.5 ampernél kisebb zárlati áramú cellák csak igénytelenebb alkalmazásokhoz alkalmasak, vakukhoz nem.
Több 4 db-os készletet használok, minden aksi számozva van, az összetartozó 4 db aksit mindig együtt használom egy csoportként, nem keverem őket. Csak vakuban használom őket.
Ahogy (laiqsan és nem túl mélyen) olvastam ezt a feszkófigyelést, nekem az jött le, hogy a feszkóváltozás alapján dönti el a töltő, hogy tele van-e már az aksi. Ergo, ha a 4 db aksi nem TÖK EGYFORMA belül, akkor nem pont azonos töltés megy beléjük. (de lehet, hogy másként van az egész.)
Az teljesen mindennapos, hogy a 4 cellát 4 kicsit eltérő árammal tölti. A belepumpált töltésmennyiség viszont rendes szórást mutat az aksik között és ugyanazon aksi esetében is. Volt már, hogy belerakott 2600 mAh-t a 2000-es aksiba. A feltöltött ("Full") állapotban mutatott feszkó is mutat némi szórást.
Töltetlen tárolásban nem részesültek, mert amint használat közben jelezte a vaku, hogy konyec, kivettem és kisütés-feltöltés után tároltam őket, amíg ismét rájuk nem került a sor.
Megmértem a rövidrezárós-ampermérős teszttel az aksikat (amik feltöltés után pár héttel vannak, tehát elvileg fel vannak töltve), és 2,6-3,3 A-t mért a műszer, ami a korábbi írásaid alapján igen csekély áram. A mérés után beleraktam a vakuba, (képes volt működésbe is hozni a vakut, wow!) és az 1/1-es villantás után 18 s alatt töltötte fel a vakut. NA, ekkor mondtam, hogy az aksinak vége...
Igazából az érdekelne, hogy önmagában az évek múlásával is öregednek-e az aksik, azaz, tökéletes karbantartás és kíméletes használat mellett is megdöglenek-e 6-7 év után?
Most konkrétan egy 4 db-os csomag hullott így el, de a többi 4-es csoport is hasonló korosztályú, viszont egyelőre úgy tűnik, hogy bírják. Csak marha kellemetlen, ha éppen fotózás közben az aksicsere után derül ki, hogy annyira már mégsem bírják, hogy még be is kapcsolják a vakut... Szóval nem mindegy, hogy 4-et avagy 20-at kell most lecserélni.
Több ok is felmerülhet. Mondjuk a 2006 elég régen volt. Kérdés hogy egy készletet használsz-e, vagy többet. Mert ha többet, akkor nagyon meg kellett volna különböztetni a csoportokat. Ezért is kaphatók az Eneloopok több színben is. Ha külön kezeled a csoportokat, akkor rájöhetsz, hogy az IPC-1 nem is olyan tökéletes, mint gondolnád. Külön kezeli a cellákat külön is jelzi az ,,állapotukat" csak korántsem biztos hogy ez kellő pontosságú. Én akkor bizonytalanodtam el, mikor a csodatöltő az új, és kisütött cellák tehát nulláról induló töltés mellett egy két cellánál valahogy nem akarta leállítani a töltést. Szerintem a töltés közben figyelt feszültséglépcső pontos és egyértelmű érzékelése korántsem olyan problémamentes mint ahogy a reklámokból gondoljuk. Ezért a töltő is okozhat asszimetriát, és ezáltal gyengülést, öregedést. Szerintem egy ilyen intelligens töltőnek arra is ,,figyelnie" kellene ,hogy egyforma cellákba azonos töltést küldjön. Szerintem töltéskor a szélen levő cellák jobban hűlnek, és az áramkör ezt nem tudja figyelembe venni. Egy szó mint száz, a felhasználóknak tetszik ez egyenkénti digitális kijelzés, és bíznak a ,,tökéletes" töltőben.
Más az ezer töltés akkor igaz, ha záros 3-5 éven belül felhasználod eme lehetőségedet. Ekkor se várd hogy ezer töltés után a paraméterek az új állapot paramétereihez képest nem romlanak drámai mértékben. Régen dolgoztam már villamosmérnökként, de úgy emlékszem, a szabvány akkor az akku élettartam végén az újkori kapacitás 20%-t tekintette az élettartam végének.
Az esetleg előforduló töltetlen tárolás is csökkentheti az élettaramot. Márpedig ez minden olyan készülék esetén előfordulhat, amelyen nincs fizikai kikapcsoló, mert az elektronikusan lekapcsolt készülékeknek van stand-by fogyasztásuk, és ez lepadlózza az akkukat.
2006-2009-es vásárlású SANYO Eneloop aksijaim kezdik azt művelni, hogy (feltöltés után pár héttel) a vakuba betéve rögtön kimerültnek jelzi őket a vaku. Ekkor a töltőben kisütve-töltve simán kijön belőlük 1600 mAh, de a vakuhoz mégis elégtelenek.
Viszonylag ritkán használom őket, max. 50x voltak töltve (de lehet, hogy csak 20x). Ja, mindig IPC-1-ben volt a kisütés-töltés a legkisebb árammal.
Azt szeretném kérdezni, hogy pusztán az aksik kora (6-9 évesek) okozhatja-e azt, hogy a vakukhoz már gyengék (merthogy a feltöltések száma szerint még nem öregek)?
Bocsánat, de fontos hozzátenni, hogy az a módszer kizárólag a NiMH ceruza (AA ) és AAA méretű akkukra alkalmazható. Más akkuknál a kéziműszeres rövidzáras mérés kisebb vagy (nagyobb akkuknál) nagyobb gondot okozhat.
A durva terhelés biztosan megviseli az akkukat, de pár másodperces rövidzár szerű mérés aligha okoz észrevehető gondot. Gyakorlatilag nincs más mód az akkuk ,,használhatóságának" tesztelésére. Ezenkívül a vakuzás során az akkuk pontosan ekkora 7Amper körüli terhelést kapnak, és azt sokszor három másodpercig.
Semmiképpen sem kérdőjelezem meg írásod tartalmát, mivel még sosem éltem NiMh akkumulátorként, és a magyar géniusz meg közismert..
Csak szelíden megjegyzem, a civilizált világ (ez alatt értve diplomamunkák, amelyeket egyetemi oktatók vezetnek, és hasonló körökből származó írások) többi része úgy tartja, hogy a (nagy, ámde fölösleges) terhelés kifáradáshoz hasonló élettartam-csökkenéssel jár.
A mai akkuknak már nincs ,,memória effekt" tulajdonságuk. Így néhány félig kisütött állapotból történő feltöltés nem okoz észrevehető kárt. Vagyis használjuk az akkukat normálisan, amíg ki nem merülnek, ha pedig valamilyen fontos feladat kapcsán a munka előtt az akkura rátöltünk, akkor sem lesz gond. Fontos a jó típus kiválasztása, ezt pedig úgy hívják hogy Eneloop. Lehet hogy ma már más gyártók is lemásolták az Eneloop tulajdonságait, de mivel a minőség csak a az élettartam során, évek alatt látszik, másik gyártó kipróbálásával én nem kísérletezem.
Én is több garnitúra akkut használok, a baj ott történt, hogy többször is ad-hoc fotózni valóm akadt, és nem volt időm kivárni a teljes feltöltést, így arra gondoltam, hogy ezzel a refresh funkcióval kicsit feléleszthetem a betegeskedő akksijaimat.
Nem csoda hogy nincs normális precíz leírás erről a refresh funkcióról. Nincs semmi garancia arra hogy egy vagy több ilyen töltés-kisütés ciklustól melyik akku és mennyivel fog javulni. Talán javul valamennyit, vagy nem. Még a javulás mértékének kimérése is időrabló feladat volna. Sokkal jobb taktika több akkut használni, és mindig teljesen elhasználni a bennük tárolt töltést. Amikor a készülék működése akadozik, akkor azonnal ki kell venni az akkut, hogy a mélykisütést elkerüljük. Szóval célszerű mindig kihasználni az akkuk teljes kapacitását, és akkor ilyen refresh gondolat fel sem vetődik.
A refresh elég hosszú lehet, mert talán több lemerítés és feltöltés ciklust csinál. Ezért jó a lemerítés-töltés, mert akkor minden töltés előtt kisütöd az akksit, a legkevesebb 'memória effektus' jelentkezik.
Persze a te töltőd elektronikáját nem is merhetik a villamosmérnökök, szal ne várd tőlük hogy ilyenre választ adjanak.
Köszi, nincs más hátra,rajtahagyom egy pár napig, aztán meglátjuk.
Gondoltam, esetleg van itt valakinek ezirányú tapasztalata.
Azért az érdekes, hogy sehol nem létezik erről egy normális leírás, nem lehet mindenki elektromérnök (bár én kettőtől is megkérdeztem, de fogalmuk sem volt a témáról).
Refresh batteries: 1. Insert 2-4 batteries into the 1-4 charging slots. 2. Switch the mode switch to “REFRESH-Funktion“. LED 1 shines yellow. The battery will be discharged completely and charged afterwards. 9V blocks cannot be refreshed.
Az tényleg nem tiszta, hogy a led színe hogy változik meg.
MW9168GS töltőm van és a refresh funkciónak nincs korrekt leírása. Visszaolvasva a fórumon, azt ókumláltam ki, hogy ez a funkció napokig is eltarthat. (Eddig még csak fél napig mertem rajta hagyni.) A kérdésem az, hogy mikor befejezte eme tevékenységét, elalszik-e a hozzátartozó kijelző (sárga) és ilyenkor fel van-e töltve az akksi, vagy kell még vele valamit művelni, pl.:tölteni?
Nem különösen barbár terhelés az 5-7 Amper. A vaku is kb. 7Ampert vesz fel 2-5 másodpercig. Szóval az üzemszerű terhelés is teljesen hasonló. Nem csökken emiatt az élettartam. Az élettartammal inkább az a baj, hogy a megadott mondjuk 1000 ciklust elhisszük. Csak az a baj, hogy nem gondoljuk hozzá, hogy több száz ciklus után már az akku amperóra kapacitása és belső ellenállása már gagyi szinten van. A gyengébb minőségű és állapotú akkukkal is pont az a baj, hogy nagy a belső ellenállásuk. Az ,,ampermérős teszt" pont azért tökéletes, mert egy kis ellenállás (az akku belső ellenállása + az ampermérő és mérőkábel mondjuk 0.1 ohm ellenállása) a terhelés. Egy szó mint száz, amikor a vakunktól gyors feltöltést várunk el, akkor a legfontosabb az akku kicsi kellően kicsi belső ellenállása. Ezért is kell eneloop akkut venni, mert nem a reklámozott alacsony önkisülés a legdöntőbb paraméter, hanem az hogy 100 ciklus és három év után milyen állapotban van az akku, mekkora a belső ellenállása. Vagyis a legfontosabb akkujellemző, hogy mennyi amper jön ki az akkuból, csak úgy direktbe az ampermérőre.
Különben régi módszer ez, nem én találtam ki, bár én is kitalálhattam volna.
Az ampermérős módszer nem kuruzslás, hanem nagyon pontosan mutatja a nagyáramú terhelhetőséget, ami a fotósok számára főleg a vakus alkalmazások esetén jól mutatja a használhatóságot.
Éppen lehetne, ha annyi zseblámpaégőt használsz, hogy az a kívánt terhelést szimulálja (mivel az izzó és bármi más karakterisztikája eltérő, az eredmény modjuk 70%-os lesz, de az már elég jó). Tehát az összeállításhoz is kell némi szakismeret. Aztán továbbra is jön a nyűg, hogy ki képes folyamatosan nemcsak nézni, hanem látni is a műszert? Mert ugye nem szabad közben a terhelés nagy változását változatlanul hagyni, meg amikor leereszt, kár utána még gyilkolni.
Egyébként az okos töltő sem szimulál semmilyen készüléket, de egy-két opciót végigfuttatva az ember kényelmesen (!) el tudja dönteni, milyen nagyjából az állapota az akkunak.
Nem lehet zseblámpaégővel eredményesen minősíteni, vizsgálni az akkut. Valamennyi elektromos ismeret azért kell. Ha kizárólagceruza AA!! NiMH akkukról van szó, akkor a feltöltött akkukat egyenként! 20A méréshatárú ampermérővel 2-3 másodperc időtartamra rövidzárként meg lehet mérni. AZ 1-2-3 A eredmény gyenge, a 5-6-7 A jó eredményt mutat. Ha nem tartod be amit mondtam, például nagyobb méretű akkut, sorba kötött blokkot, más alapanyagú akkut, vagy hosszabb ideig terhelsz, égés, esetleg robbanás következhet be. Ezért bizonyos mértékű hozzáértés feltétlenül szükséges. Az amperóra kapacitást így mérni nem lehet.
