Ez egy érdekes megközelítés, el kell gondolkodnom rajta. Talán magát a temetést mint eseményt nem láttam sehol. Viszont a balzsamozást még nyomatták sok helyen. Van itt egy képzeletbeli választóvonal, valahogy úgy érzem.
A csillagokat, csillagképeket is ábrázolták (Szenmut sírja, Nyugat-Théba), úgyhogy ez sem nyert.
Ok. A hipotézisem elvérzett, vagy legalábbis nem tudtam megvédeni.
Nem véletlenül javasoltam már korábban a listákat.
Próbáljuk a másik oldalról közelíteni: Mit NEM ábrázoltak (a piramisépítésen kívül)?
Akkor ugyanúgy elvitték a köteleket, miután leengedték a követ. Akkor meg minek kérdeztétek, hogy hova lett a kötél? Miért nincsenek kötélmaraványok? :)
Szerintem meg csak egy logikus oka lehet annak, hogy a piramisok elkészítésének módját nem jegyezték le sehogyan se.
Az én elgonolásom szerint azért, mert _nem tudták, hogyan kell megcsinálni_, és az utólagos próbálkozások, (lásd többit) mind sokkal gyengébb munka lett.
Minek írnák le, hogy selejtet gyártottak?
A Gizában lévő piramisoknál meg azért, mert ők csak átalakítottak egy legalább valamennyire már meglévő komplexumot.
Ahogy azt sem örökítették meg, amikor egyik fáraó valamely elődje kartusát kivésette annak művéből, (a művet eltulajdonítva) nem igazán egy reklámozható szituáció. (figyeljetek már, így kell ellopni valamelyik elődöm művét, és átalakítani a magam használatára.)
Ezt egyébként még sírokkal is megtették. (kidobták a hullát, átfestették az egészet, onnan máris új életre kelt az egész.)
igen, gombóc. :-)
Az foglalkoztat még, hogy ezt a tömegmunkát _annyian_ látták, illetve annyian dolgoztak rajta, hogy a _lényeget nem lehetett titokban tartani!!!_. Nem lehetett se a kőfejtést se a szállitást se az egymásra rakás trükkjeit semeddig se titkolni. Ha bármi vegyszert használtak volna pl a bányászathoz vagy gépet a szállitáshoz, azt hótbiztos hogy megjegyezte volna egy rahedli csomó ember. Nem? Szal az hogy a _lényegeset_ tudókat végzik ki, az nem elegendő szvsz. És megismétlem: akkor a következő piramist hogy merték elkezdeni, ha senki se tudta, hogy kell?
No igen, az írástudók tényleg kevesen voltak. Akik meg voltak, azt írhatták csak, amire parancsolták őket.
Akik nagyon lényeges tudás birtokában voltak, azok vszínű vezetők voltak, és olyanokra gondolok, akik néhányan a munkájuk során megtudtak dolgokat, mert muszáj volt, azokat végezték ki.
Amúgy talán az írnokok még talán örültek is, hogy nem kellett a több éves munkát dokumentálniuk :)))
hamun
a precesszio kiszámitasa elég komplikált. Láttam egy sereg képletet és leesett az állam. De Bauval se papiron számolja, hanem számitógépes progit használ. Irja a könyvében valahol, de nem találom. Épp azt kérdezem kirantol, tudja-e milyet?
GombocArtur
Jól teszed, hogy az eszedre hallgatsz, de vedd hozzá pluszba azt az ókori sajátosságot, hogy akkoriban nem lehetett CSAK ÚGY dokumentálgatni. Az irástudók kevesen voltak, és a rendelkezésre álló kőfal felületeket csak ENGEDÉLLYEL lehetett televésni. Világos hogy a piramisépités magasan fejlett technikát jelentett akkori szinten és ha nem kaptak direkt utasitást arra hogy lerajzolják az ilyen bizalmas részleteket, akkor nem is tehették meg. A maszek papiruszok pedig elvesztek és annyi. De az se biztos hogy voltak.
A munkások kivégzése nehezen képzelhető el, mert túl sokan voltak. Esetleg 1-2 nagyon lényeges tudás birtokosait igen. De akkor hogyan épitették a _következő_ piramist??? Nem lehetett mindig ujrafeltalálni mindent.
kiran
igaz hogy cikkeztél a szellőzőkről, de utána azt igérted hogy komplettebb is leszel, + képekkel is jössz. Én is rákerestem, és pl az upuaut honlapon jó cuccok vannak.
Egyszer azt is kérdeztem, melyik csillagászati progit használod, amikor a precessziora hivatkozol. bocsesz ha válaszoltál, de én sokáig nem voltam a közelben.
A mostani csillagászati állás világos. Én csak azt nem tudom ,hogy valóban helyes e az i.e. 10500-as dátum, hogy akkor egyeznek a Bauvalék által kiszámolt helyzetek, vagy ez a hülyeség? Sajnos ezt nem tudom ellenőrizni, mert ennyire nem vagyok okos, hogy precessziót számolgassak visszafelé:)))
Ha már ott tartunk, hogy titkos-e vagy "hétköznapi" munka volt-e az építés, szerintem az előbbi. Mint írták már itt páran, minden dolgot megjelenítettek, ami tényleg egyszerű. Marad a titok. Tegyük fel, hogy elfogadjuk itt azt a nézetet, hogy a titkossága miatt nem árbázolták. Ekkor jön a kérdés, hogy MIÉRT TITKOS?
Amúgy erről egy azt hiszem luxemburgi, vagy kanadai sci-fi jut eszembe, a címe: Kocka. Ez egy hatalmas kockáról szól, ami ha jól emléxem 16x16x16 kisebb belső kockából áll. Ezek 4x4x4m-esek, és pár embernek kell onnan kijutnia, de nem könnyű, mert tele van csapdával, pontosaban nem mind1, melyik szomszédos kiskockába lépnek be. Ezek között található egy ember, aki a külső burkot tervezte, és a lényeg, hogy ő nem tudta, mire kell, nem jött rá a megbízásból, hogy a tervét, munkáját ilyenre használják.
Visszatérve a piramisokhoz. Előfordulhat, hogy az emberekkel csak azt közölték, hogy ezt-és-ezt csináld, ha kérdezel vmit, úgysem kapsz rá választ. Talán itt is külön, egymással nem érintkező csoportok csinálták a piramist, hogy nehezebben lehessen dokumentálniuk a munkálatokat, ezzel kivédve, hogy ha megtagadják uruk parancsát (azaz kussolni), akkor is értelmetlen legyen a leírás készítése, mert magában nem ér semmit.
Eszembe jutott még az is, hogy általánosban úgy tanították, hogy Árpádot (azt hiszem őt) miután eltemették, a részt vevő szolgákat kivégezték, hogy a sír helyének titkát senkinek se árulják el. Előfordulhat, hogy itt is ez történt, főleg, ha olyan technikát alkalmaztak, amihez nem kellett sok ember.
Amit még nem értek, hogy ha kezdetlegesen dolgoztak, akkor biztosan rá kellett volna esnie előbb utóbb egy méretes "kavicsnak" vmelyik munkásra. Akkor pedig emberből származó daraboknak is elő kellett volna kerülnie, mint ahogy a köteles dolognál mondtátok.
U.I.: Ha esetleg nagy baromságokat mondtam volna, akkor bocsi, de sajna nem vagyok túl jártas a témában, csak úgy a józan észre próbálok hallgatni, úgyhogy nyugodtan cáfolni tényekkel, nem hülyézek le senkit, mert az nem az én stílusom és elismerem, hogy itt mindenki többet tud nálam.
Most hány triviális munkát mondjak, amit ábrázoltak? Nézd már meg Ti, Kagemni, Ahethotep masztabáját! (szántás, vetés, vadászat, mészárosok, kötélverők, favágás, állatok hajtása, nádaratás, tehénfejés...)
" ami tirviális volt, netalán alantas, de lehetett esetleg szupertitkos is"
A magköveket inkább a triviális kategóriába sorolnám. Azohoz ugyanis némi nyers erő és nem túl sok mesterségbeli tudás kellett csupán. A fejtésük, megmunkálásuk, szállításuk rutinmunka volt.
Semmi fejcsóva, nyakteker.
Hát nekem ez elég nyakatekert... Nem tudom, miért lett volna a piramis köveinek faragása alantasabb vagy titkosabb mondjuk az ékszerkészítésnél vagy a hiénatömésnél...
Valóban nem. Ám ha nem akarunk toldozott-foldozott elméletet, akkor két listával kéne kezdenünk: az egyikre az ábrázolt, a másikra a nem ábrázolt tevékenységeket, aztán ezeken a listákon belül keresni logikai kapcsolatot.
Nem ábrázoltak olyasmit, ami tirviális volt, netalán alantas, de lehetett esetleg szupertitkos is. Ábrázoltak olyanféle dolgokat, melyek érdekesek voltak, vagy presztizshordozók, vagy akár közvetlen akár átvitt értelemben szakrális jelentésűek. (Megint egy mai hasonlat: "Anyám gyíkhús konzervet bont" című kép még a szocialista realizmus idején sem született, de "Kenyérszelő nő"-vel többen megpróbálkoztak. Ennek oka a kenyér másodlagos jelentése, ami a gyíkhúsnak nincs)
Akkor gyűjtötték, mikor még nem voltak fix objektumok. (=épültek)
Komolyra fordítva: ezt az energiagyűjtést én eddig mindig csak kategorikus kijelentés formájában, mindenféle magyarázat és a részletek mellőzésével láttam.
Mivel fizikából én is elég jó voltam, ilyen formában számomra ez a kijelentés nem meggyőző.
Továbi segítség: (de ezt írtam már)
; - )
A kőtömbök mozgatása és a szobor mozgatása csak távolról hasonló.
A tonnás köveket pár tucat ember elhúzhatta, mint a kutya a lábtörlőt, ez volt nem kunszt nekik.
A szobor a súlya miatt is különlegességnek számíthatott akkor is, labilisabb is a kőtömböknél, emiatt az útját jobban elő kellett készíteni, és ha a szobor valami miatt híres volt, az külön okot adott a büszkeségre az építőknek. Emiatt ennek megörökítésére több ok lehet, mint a magkövek szállításáéra.
(Egy mai hasonlat: az Erzsébet-híd építője Sávoly Pál, ezt illik tudni, de nem tudjuk, hogy ki építette az átereszeket valamelyik vasúti szárnyvonalon, azt nem hirdeti emléktábla, sírfelirat)
Már bocsáss meg, én mindig jó voltam fizikából, de hogyan tud három fix objektum helyzeti energiát gyűjteni? A tetejükön levő köveknek van helyzeti energiájuk, de ezzel mit tudtak kezdeni? Vagy nekünk építették?
1. Kiran te teljesen biztos vagy benne, hogy Bauval téved a precessziót illetően és az egész csak blöff?
2. Vajon erőltetett a "világegyetem leképezése" teória. Már ami a három piramis elhelyezkedését illeti. Menkauré ugye egy kicsit kilóg a sorból és hasonlít az égi másra.
3. Az hogy az Upuaut-ot miért nem engedik vissza a járatba az már kényes kérdés. Hawass eléggé egy rátarti ember, úgyhogy magának szeretné a dicsőséget. De azt sem tartom lehetetlennek, hogy rászóltak, hogy hagyja a fenébe a kamrát, mert még kényes dolgok derülnének ki. Ugyanez a helyzet az Ozirisz sírjának nevezett hellyel is a Szfinx mellett-alatt, Bauvalékat több éve nem emgedik vissza kutatni.
4. Ami pedig az energiát illeti: jó lenne ha egyszer már valaki odamenne mindenféle ketyerékkel és elkezdene méricskélni a királykamrában. Ha nem engedik miért nem? Ha meg nincs ott semmi energia, akkor nyugodtan beengedhetnének egy-két fizikust méricskélni.
Nana!
Azért sok óbirodalmi sírt találsz Szakkarában példul, éppen a piramisépítések idejéből. (pl. Ti sírja) Tele képekkel.
A másik: én is valami hasonló gondolatra jutottam, hogy tudniillik ők azokat a képeket nem nekünk, az utókornak készítették, hanem maguknak, a túlvilági élethez! A túlvilágra meg minek piramis, minek templomok?
Már majdnem aszittem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, mikor belémhasított az a fránya kép Dzsehutihotep sírjában, tudod, ahol sok-sok ember vonszol egy hatalmas ülőszobrot (aminek szintén semmi keresnivalója a túlvilágon), így az elmélet megbukott.
Beszélhetnénk arról is, hogy miért nem ábrázolták sehol a piramisok építésével kapcsolatos munkákat. Elég grandiózus építkezésről van szó, és amíg a hétköznapi teendőket kimerítő részletességgel megtaláljuk a sírok falain, addig erről semmi...
Ez a piramis annyira más, mint a többi. A belső szerkezete a klf járatokkal páratlan. Mintha valahogy "kilógna" a többiek közül a Szfinxszel együtt. Nem hiszem, hogy Bauvalnak tökigaza lenne, de válámi ván...
(Régi nicknevem megvonták, úgyhogy a japánból - andzsin - arabosítottam egy kicsit.)
Szóval ugye két járat ki se megy a szabadba. Ezek nem is lehetnek szellőzőjáratok.
Ráadásul olyan mértani pontossággal vannak kifaragva, hogy mi a fenének kellett szellőzőjáratokhoz ezt ilyen pontosan megcsinálni, ha a másik kettő valóban az.
Amelyek valóban kivezetnek a szabadba, azoknak a "levegőztető" hatása elenyésző, talán csak így van értelmük, hogy Gantenbrick beleépítette a ventillátorokat. Egyébként ha valóban igaz a precesszió elmélet - személyesen nem ellenőriztem - tehát valóban a Sziriuszra mutatnak, akkor sokkal valószínűbbnek tartom BAuval verzióját és az Ozirisz-legendával való összekapcsolást.
