Aszittem felrobbanok... Na így kell eladni a semmit! A NGC már eddig is szint alatt volt az üvöltő reklámblokkjaival, de amit most műveltek, az minden negatyv várakozásomat alulmúlta. Amikor a luvnya már ötödször mondta, hogy maradjanak velünk, mert a szünet után kitárul a kamra titka, akkor besokalltam... És az az "érintetlen" szarkofág, a NULLA régészeti értékű csontvázzal, na tudjátok... Zahi Indiana Hawass nagyot zuhant a szememben!!!
Megértelek!
Pont olyan volt, mint amikor valami új, felülmúlhatalan, de valójában gagyi terméket reklámoznak, irtó hosszan!
Csak kiskorú csemetémet sajnálom, akit a titok érdekelt és bár kitámasazott szemekkel, de végignézte!
7 vagy 8 reklámblokk volt közben, szörnyű!
Kivártam, megnéztem, háááát.... Ha szokásom volna, most nagyon csúnyákat tudnék írni!
Késtek, teletömték reklámokkal, és az az ízléstelen, amerikai tálalás, az a nagy hűhó végül is semmiért! Mert az, hogy van ott még egy kőlap, az nem olyan nagy meglepetés (végül is a piramisban kőből több van, mint bármi másból), de hogy erre miért nem számítottak? Miért csinálták a "műsort" valaminek, ami még csak egy részeredmény? És amiről bőven tudták, hogy az, mire műsorba került.
Nem volt méltó Egyiptomhoz, az igazi régészethez. Na megyek aludni!
A ZDF tényleg hajnali 3.35-től adta élőben(?)az egészet. Az új ajtó 45 cm-re van a régihez, kallantyú láthatólag nincs rajta. Hawass ábrát vél látni rajta, én nem nagyon, de majd megnézem újra... :-) Mindenesetre mivel ilyen közel van a másikhoz, a fúróval és a kamerával nem lehet probléma az áthatolás. Remélem nem 9 évig tart megint a várakozás, lassan megöregszem , mire minden kiderül:-(
Nem nézem ki egy akkora robotból, hogy átfúrjon egy mészkőtömböt... Akksiból? Bár, ha húzza maga után a kettőhúszat dróton :DD
Bocsi, de én már csak ilyen gyakorlatias vagyok!
Tudósok és televíziónézők szeme láttára fedezett fel egy újabb helyiséget és egy ajtót az a
kamerával felszerelt robot, amely kedden hajnalban indult kutatóútra az egyiptomi
Kheopsz-piramisban. A régészek egy 4500 évvel ezelőtti csontvázat is bemutattak.
A miniatűr kamerát hordozó, 250 ezer dollár értékű robot két órát töltött a legnagyobb gízai
piramisban, utána a felvételek aprólékos elemzéséhez láttak a tudósok. A több országban és a
National Geographic tévécsatornán is közvetített élő televíziós adásban megszólaló vezető régész,
Zahi Havasz nagyon fontosnak nevezte a felfedezést. A kamera egy hússzor húsz centiméteres
folyosón ment végig egy már ismert helyiségből indulva. A szűk járat végén található ajtót is átfúrva
bukkant rá az üregre és egy újabb lezárt ajtóra. Az még nem derült ki, mi található a most
felfedezett ajtó mögött.
Ezt megelőzően a régészek felnyitottak egy, a közelben talált 4500 éves szarkofágot, amelynek
tartalma eddig ismeretlen volt előttük. Ennek belsejében férficsontvázat találtak, amely a szakértők
szerint egy rangos személyiség maradványa lehet. Nem múmiáról van szó mindenesetre – idézi a
dpa hírügynökség Havaszt.
Mint az MTI emlékeztet, a 2,3 millió kőből épített Kheopsz-piramis az egyiptomi piramisok
legérdekesebbike. A 146 méter magas, 230 méter széles építményben négy olyan járat található,
amelyen már végigment a kamera. A következő egy évben várhatóan további kutatásokat végeznek
a robottal az építményben.
Hurrá, végre kijönnek a kis zöld emberkék az ajtó mögül és megválták a világot!
tegnap este a CNN utolsó 10 másodpercét sikerült elcsípnem, ahogy éppen egy kamerával filmeztek befelé a járatba, a cím ez volt: The Secret Chamber revealed?
Tényleg élő lesz ma este? Nem egy hét múlva lesz a NatGeo-n??
A két évvel ezelőtti MEGÉRZÉSEM, hogy a németekkel összerúgta a port, most lényegében beigazolódott: épp azért nem engedte Gantenbrinket tovább kutatni, valamint mert ő AMERIKAIAKAT akar ott látni. Ez van.
A holnap hajnali 3.30-as ZDF kozvetites elozetesekent volt ez a nemet ficko egy musorban lathato. O azt mondta, hogy a rossz kapcsolat onnan szarmazik, hogy a 93-as eredmenyt o maga hirdette ki es mutatta be a kepeket, amit pedig Hawass szeretett volna. Egy akkori kutatocsoport resztvevo szerint pedig Gantenbrink a laza ficko benyomasat keltette, akin mindig tobbnapos borosta volt egy pilotanapszemuveget viselt ejjel nappal, es ha a szukseg rajott akkor a piramisban konnyitett magan, nem ment ki a WC-ig. Ezekkel az allurokkel akkoriban nagy mediasztar lett, amit az egyiptomiak nem neztek jo szemmel.
Borchardt német egyiptológus szerint az építési terv harmadik változata tartalmazta a vészkijárat kialakítását; ezen hagyták el a piramist azok a munkások, akik lezárták a felvezető folyosót. A vészkijárat kialakításába csak a Nagy Galéria elkészülte után kezdtek: ugyanis a galéria nyugati oldalának kezdő kőpadját eltávolították, hogy helyéről megkezdjék a lefelé tartó akna ásását. A vészkijáratot tehát nem megépítették, hanem egyszerűen kivájták a piramis tömör falazatából. A régészek szerint az óbirodalmi sírrablók a vészkijáraton jutottak fel a Nagy Galériába, s rabolták ki a Királyi kamrát. Elképzelhető, hogy a sírrablók törték össze a galéria legalsó kőrámpáját (bár ebben az esetben kérdéses, hogyan húzták be helyére maguk után a munkások a padka kövét). Természetesen a vészkijárat létrejöttéről még számos más elmélet létezik. Ugyanis máig vita tárgya a kútakna szerepe, illetve, hogy alulról vagy felülről kezdték meg a kivájását. Annyi biztos, hogy vagy az építés idején vagy nem sokkal utána alakíthatták ki, s biztosan nem a sír kirablása céljából. Hiszen a járat átfut az ún. barlangon (egy természetes sziklaüregen), ahol az akna köré mészkőtéglákból tíz réteg magas falat emeltek, amit sírrablók bizonyára nem tettek volna meg.
Bocs, krapek, félreértettél. Én is nézni fogom (már rég készülök rá), csak miután láttal Zahi Hawasst a homokon futni, meg az ujjával a falon feliratokat olvasni mint Indiana Jones, egy kicsit szkeptikus lettem... :o)
Épp ez az! Ha tudni lehetne - nem is lenne érdekes. :-)
De azért gondolj bele!
Sokezer éve építettek egy kőhegyet. Ma sem tudjuk, miért, hogyan? Van benne - sok más mellett - több szűk csatorna. Az egyik végén lévő "titkos kamra" most megnyílni látszik.
Nem hiszem hogy eziránt érdeklődni elítélendő lenne! :-)
Kedves eke!
Bár, a magam részéről teljességgel kizártnak tartom, hogy a vizsgált helyen szakrális jellegű robbanóeszközre, vagy Bin Laden bárcára leljenek, de azért köszönöm szimpátiát ébresztő tanácsod!
Mindazonáltal mint a "reklámzabálók" egyike kitartok, azon szándékom mellett, hogy a megadott
időpontban a képernyőre tapadok. :-)
ugyanilyen valószínűsége van annak hogy egy szent kézigránátot vagy Bin Laden keresztlevelét találják meg, csak ezekre nem lenne annyira érzékeny a kivácsi "reklámzabáló" aki így tapadni fog a képernyôre ...
Nyugodtan alhattok, az élôműsorban az endoszkóppal találnak egy marék port, meg törmeléket ami további feldolgozást igényel, hogy megfejtsék a titkát :-)
eke
Sziasztok!
Rendszeresen olvasom a topikot mert nagyon érdekel a téma. Sok könyvet olvastam a tárgykörben, de innen többet tudtam meg, mint azokból.
Köszönöm mindenkinek, főleg kiran-nak!
Most tudok egy érdemi hozzászólást tenni. :-)
Bocs', de nem tudom hogy kell linket berakni, ezért copyzom be az egész szöveget. Öt perce találtam. Remélem, még nem késő!
Előkerülhet Kheops fáraó szent könyve
2002. szeptember 14., szombat - 18:39
Évezredes titok oldódhat meg három nap múlva Egyiptomban. Megnyitják Kheops fáraó piramisának egyik kamráját, amelyben ott lehet az uralkodó szent könyve. A feltevés szerint ez leírja, hogyan épültek a piramisok.
A feltárást a National Geographic televízió élőben közvetíti egy különleges készülék segítségével. A gyerekjáték méretű lánctalpas robot egy olyan keskeny járaton hatol a piramis belsejébe, amelybe ember nem férne be. A 60 méter hosszú, kissé lejtő aknába apró fúrót, lámpát és kamerát visz magával a kis gép.
A járat végén egy fal van, amelyet 9 éve a kairói német intézet régészei fedezték fel saját robotjukkal. "Bár sok a feltételezés, azóta sem tudjuk, mi van mögötte" - mondja a National Geographic elnöke.
Ultrahangos készülékkel már letapogatták a rézfogantyús falat, amely nem lehet vastagabb tíz centiméternél.
"Elképzelhető, hogy mögötte ott van Kheops fáraó szent könyve, amely valószínűleg leírja, hogyan épültek a piramisok 4500 éve" -mondja az egyiptomi régészeti intézet vezetője.
A tervek szerint a robot kedden átfúrja a titokzatos falat. A National Geographic azt ígéri, hogy a tudományos tévécsatorna nézői élőben láthatják az egészet.
Szégyen, hogy csak a 3. kiadás került a kezembe, de a topic minden lakójának el kellene olvasnia Varga Csaba: JEL, JEL, JEL avagy az ABC 30.000 éves története című könyvét! Sajnos drága, kb 3400 Ft.
Üdv: Tobiás
Én azt is olvastam, hogy hány ember dolgozott ott, emlékeim szerint talán 20ezer vagy 200ezer. A teljes felnőttkorú lakosság harmada. Mindegy, nézzünk 20at. Nekik van 20 évük arra, hogy a 2.5millió kőtömböt legyártsák és belőlük a piramist összeállítsák. Ez évente 125ezer kőtömb. Tehát egy embernek évente hat, két embernek évente 12, stb... kőtömböt kell legyártania, a kibányászástól a szállításon át a beillesztésig, attól függően, hogy hányan dolgoztak egy kövön. Egyszerre 10nél többen nem fértek hozzá, egy kőtömb meg elég nagy ahhoz, hogy ennyien legyenek is, tehát vegyünk 10et. Ha 10 embernek 1 év alatt 120 kőtömböt kell kibányásznia, kifaragnia, odaszállítania és beillesztenie, akkor szerintem, hát... nem reális.
200ezerrel viszont igen, mert akkor csak havi egy kővel kellett elbánnia tízüknek, és ez szerintem még reális.
Nem tudja valaki, hányan dolgoztak azon az építkezésen?
Kedves CSELL és Mindenki!
Sürgősen szükségem lenne annak a 61 cm átmérőjű ketyerének a képére, emelyet CSEKK az 1071. szólásában említett. Nem ismerem ki magam a megadott http://www.angelfire.com/az2/sabu/ címen.
Küldjétek át nekem a képet.
Köszönet: Tobiás
A szabadegyetem egyiptológus tanárai vezetésével utazás lesz októberben! BÁRKI JELENTKEZHET! Részletek:
"Utazás
A Szikomor Alapítvány és a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem 2002. Október 22-e és november 5-e között egyiptomi tanulmányutat szervez. A tanulmányútra még elfogadunk jelentkezéseket.
Tervezett program:
Kairó, Gíza, Szakkara, oázistúra a Baharija, Farafra, Dakhla és a Kargha oázisokon keresztül, Abüdosz, Luxor (keleti parti templomok, sírok, templomok, Királyok völgye a nyugati parton), Eszna, Edfu, Kom Ombo görög-római templomai, Asszuán, Abu Szimbel, Hurgada (fürdőzéssel), Sínai félsziget (Szt. Katalin kolostor).
Részletes információ:
Dr. Pécsi Ágnes egyiptológustól
Tel.: 1/357-5164"
MODELL…(Trial Passage=Replica Passages, Trench Cut=Narrow Trench).
A kitűnő német forrás: http://benben.de , What’s New rovat. Van Fórum is, a szinvonal magas. A honlap gazdája fényképét közli, nevét nem. Örömmel venném, ha valaki segítene fordítgatni.
A Kheopsznál és valószínűleg a IV. Dinasztia összes piramisánál elkészítették a különböző hajlásszöggel csatlakozó belső folyosók és a bonyolultabb belső részek 1:1 arányú, tehát természetes nagyságú !!!!! modelljét.
A Trial Passage egy É-D tengelyű, 20 méter hosszú MODELLje a piramisbelsőnek. A piramis K-i oldalán faragták ki az őskőzetből, a piramistól 87.5 m-re K-re, a piramis K-NY-i tengelyétől 30.5 m-re É-ra, kb 11 m-re a felvezető út melletti bárkatárolótól. Mélysége 10 m.
A MODELL folyosó-hosszai le vannak rövidítve, de a járatok keresztmetszetei a piramiséval azonosak. A MODELL egy bejárati szakaszt, a 26 fok körül lejtő és emelkedő folyosó találkozását és a nagy galéria kezdetének környezetét rögzíti. Annyiban tér el a piramis-belsőtől, hogy a folyosók mennyezetének metszéspontjába felülről egy 72.7x72.7 cm keresztmetszetű akna fut be, amely a piramisban nem épült meg. (Így végre megtudtam, hogy mit ábrázol Petrie: Section of Trial Passage című metszetrajza, amit eddig nem tudtam hová tenni és elmélkedhetek a hajdani TRIAL játékforgalmazó Cég névválasztásán.) Említik, hogy megépülhetett ez az akna is, csak a felvezető folyosó gránit-dugói eltakarják - ez azonban nem stimmel így, mert a dugók arrébb vannak.
A MODELL az egyes kőrétegek csatlakozásainak megtervezését és beépítés előtti ellenőrzését segítette. Alaprajzi helyzete közelíti az építési helyzetet (nem látom tisztán, hogy mennyire) és így bizonyos átvetítgetésekre kerülhetett sor a MODELL és a piramisbelső között.
A Trench Cut a MODELL nagy galériájának NY-i sarkától 5.70 m-re NY-ra indul D-felé. Hossza 7.40 m és 70-71 cm széles. Tengelye É-D irányú, azaz a piramis belső járataival párhuzamos. É-on 27, D-en 44 cm mélységben van az őskőzetbe vájva. A két építmény párhuzamos középtengelye között 7.055 m a távolság. A Kheopsz É-D-i tengelye és folyosóinak tengelye között 7.269-7.31 m távolság van. (Mennyire nem ismerem a Kheopsz alaprajzát!) A Trench Cut NY-i oldalának távolsága 7.40 m. A K-NY-i irányt 4, egysorban lévő „kőbaba” jelzi.
A Kheopszot körülvevő kőfelület számos helyén található a kitűzéshez használt kőrovátka, vetítési rendszerrel dolgoztak. A MODELLt egy P1 és egy P2 tengellyel vélik a piramishoz kapcsolni. A P1 a királynő folyosója indulása környezetében van. Számomra érdekes, hogy a rajz szerint pontosan átmegy a sírrablóakna (vészkijárat) D-i oldalán. A P2 a nagy galéria indulásának környezetét jelöli. E tengelyekről főleg Lehner nyakatekert feltételezéseit ismertetik és cáfolják, de a téma Petrie óta napirenden van.
Üdv: Tobiás
A Kheopsz alatt egy őskőzetből álló domb van, amely eredetileg a piramis alapterületénél valószínűleg lényegesen nagyobb alapterületű volt, de túlnyúló részeit lefaragták. Így feltételezhető, hogy a belső mag köveinek egy részét közvetlenül a piramis mellől termelték ki. A további mennyiség a Szfinxtől Ny-ra, a Szfinx és a Khefrén közötti kőbányából származott, amely a Khefrén anyagát is szolgáltatta. Az őskőzet piramison belüli felületét a magkövek fogadása céljából lépcsősre faragták, ami az alábbi 3 kerületi pontnál látható is.
A fentiek alapján feltehető, hogy a Kheopsz részét képező sziklatömb alapterülete a piramis alapterületével azonos, egyesek csak 75%-ot tételeznek fel. A beépített mészkőszikla alakját nem, de 5 pontjának szintjét ismerjük.
A piramis teljes kerületén változó magasságú alapkősor épült, amelyet 2-3 szakaszon csak a fölé nyúló őskőzet szakít meg. A kiinduló szint PETRIE és GOYON méréseinél az alapkősor teteje. Ez a szint természetszerűleg azonos az 1.463-1.500 méter magas első kősor aljának szintjével.
Az őskőzet valóban ismert pontjai az alábbiak:
1. Az eredeti bejárattól a sírkamrába levezető folyosó padlója és az őskőzet metszéspontja, ahol a mészkőszikla magassága 3,00 m az alapszinttől. (Megjegyzem, itt kell lennie egy másik, igen értékes pontnak, nevezetesen a folyosó teteje és a szikla metszéspontjának, mert ez a két pont már meghatározza a szikladomb ottani hajlásszögét.)
2. A sírrablófolyosó (menekülő akna, vészkijárat) és a szikla metszéspontja 7.00 méter. Itt ismételten kérem szépen, hogy derítsétek ki, ennek az aknának a szikla feletti része vésett vagy épített, mert ez egy sok mindent eldöntő kérdés!
3. A piramis ÉNY-i sarka őskőzetből áll, itt nem adható meg szintadat.
4. Az ÉK-i saroknál az őskőzet 1.95 méter magasa áll az alapszint felett. Itt jól látszik a magkövek befogadására szolgáló lépcsős faragás.
5. A D-i oldalon, a DK-i sarok közelében az őskőzet magfalazatként két lépcső (kőréteg) magasságban áll, mivel úgy a burkolókövek, mind a magkövek hiányoznak.
Tehát egy teraszosan lefaragott, nagyjából gúla alakú sziklatömbre építették a piramist.
Stadelmann minden alap nélkül azt gondolja, hogy az őskőzet felső szintje a királynő kamrájának padlószintje környezetében, tehát például 20 méter magasan van. Ha egyező alapterületet veszek és csupán egy gúlaalakot feltételezek, akkor ez azt jelenti, hogy 230.34x230.34x20/3 =353 710 m3, azaz 14%-al kevesebb magkövet kellett a piramisba beépíteni. A 75%-os alapterület, de csonka gúla alak esetén az őskőzet tömbjének alapéle 173 m, felső éle ha a kifaragott hajlásszöget a Kheopsz hajlásszögével azonosra veszem 173-2x11/14*20=142 m és térfogata 20/3*(29929+20164+24566)= 494 727 m3, ez a megtakarítás eléri a 19%-ot! (Ő ugyan 25%-ról számol be, amihez az alapterületet kell megnövelnie, ami persze nem kizárt.)
A többség minden alap nélkül azt gondolja, hogy az őskőzet felső szintje 7.00 méter, az alapterület 75%, de az alak egyértelműen csonka gúla. Ez esetben az őskőzet tömbjének alapéle szintén 173 m, felső éle ha a kifaragott hajlásszöget a Kheopsz hajlásszögével azonosra veszem 173-2x11/14*7=162 m és térfogata 7/3*(29929+26244+28026)= 196 464 m3, azaz 8 %.
Tényként tekinthető tehát, hogy 8-25%-al kisebb a kőszükséglet, de nehezebb a kivitelezés.
Üdv: Tobiás
