A spanyol nyelvet - legalábbis alapszinten - megértik a brazilok és a portugálok is. Főleg a brazilok, mert az ottani portugál dialektus fonetikailag közelebb áll a spanyolhoz, mint az anyaországi portugál.
Ez újabb 180 millió ember.
A spanyol és a portugál szerintem sokkal közelebb áll egymáshoz, mint pl. a mandarin kínai és a kantoni kínai.
Mindamellett nem akarom a kínai nyelv jelentőségét csökkenteni, sem a spanyolét növelni.
Többé nem offolok ezen a topikon, ha valaki folytatni kívánja ezt a témát, akkor szeretettel várom a "Spanyolország igazi története" topikba.
Kr. előtt itt Európában,ill. a klasszikus mediterrán kultúrájú államokban nem volt a hadi kultúra része a lovashadviselés.Illetve,ha látunk is hadialkalmazást,akkor is leginkább harcikocsisat. Pár kivételtől eltekintve a tényleges lovas harci korszak a népvándorlással kezdődött el mint írtam a 3-4 század körül. Rómának addíg szinte csak keleten a Parthus birodalom volt lovas ellenfele.(ne felejtsük el,hogy nem is tudta soha teljesen leigázni őket.Csak mintegy hűbéresi viszonyban,az se túl stabilan sokáig).Az Európában élő barbár népek is leginkább csak gyalogosan küzdöttek,az előkelőik ültek csak lovon,ez egyfajta kiváltság volt.A római is hagyományosan gyalogos harcmodorú nép volt.A lovasság(bár volt),nem nagy harcértékkell bírt elsősorban csekély száma miatt. A másodikra válaszom:mint írtam kelet felől terjedt el a hátas lovak katonai alkalmazása nagy tömegekben ,ill. csak erre építve.Pár találmány(pl.a kengyel) is nem véletlenül erről a tájékról származik.A népvándorlás tömegesséválása pont ezeknek a lovasnépeknek a megindulása volt az egyik nagy oka,és ekkor az elfoglalt területek lakossága is átvette eme állatok használatát.A magasabb szintű harcmodort nem igazán értem.Az biztos,hogy a kor legjobb serege a római volt,lovakkal ill,a nélkül.A lovas harcmodornak is megvannak a maga gyengéi.A középkori gazdaságok ill,az ott élő népesség száma nem a lovak elterjedése miatt lett több(nem elsősorban),hanem egyszerűen a városiasodás esett vissza egy alacsonyabb szintre és az onnan kiszorult emberek termeltek vidéken.A kora középkorban kevesebb város volt mint az ókorban,és azok is sokszor ókori előzményeken nőttek.És ne felejtsük el a kora középkor visszaesését a termelékenység kérdésében is.Tehát több,nagyobb földterület kellett adott termés eléréséhez mint az ókori róma provinciáiban.Különösen ami a Földközi tenger partvidékét illeti, utolérni.A lovas harcmodorhoz lévő lovaknak ,meg leginkább legelőre van szükségük.Ahhoz meg nem kell nagyon sok plusz ember.(abban az időben a takarmánytermelésre nem volt akkora szükség,betakarítani,stb.,mert akkoriban a legtöbb lovat a legelőkön tartották és nem egész évben az istállóban etették.)
Aha. Másik kérdés, hogy a római haditechnikás topikban írtad, a római hadsereg a 3-4 századra átalakult, a gyalogos légiók háttérbe szorultak és a lovasseregek lettek a csatadöntők. Érdekes kérdés már az is, hogy eleve 0 AD előtt miért nem volt jelentősége a lovaknak róma háborúiban? De a legérdekesebb kérdés az, hogy az ie 1 században a germánok se voltak azok a nagy lovasok, azonban a 3-4. században már a barbárok általában mint lovas népek élnek benne. Talán arról lehet szó, hogy a barbárok lovas harcmodora magasabb szintü volt, mint a római gyalogos harcmodor, azonban a lovashadsereg sokkal élelmiszerigényesebb, ezért a városi lakosság (= kultúra) beáldozásával lehetett csak a hadipotenciált fenntartani? Hiszen a róma utáni sötét középkornak pont az volt az egyik jellemzője, hogy a népesség döntő többsége ( >90% a földeken dolgozott ) mig a római időkben valaki által belinkelt cikk szerint csak a lakosság 70%-a dolgozott a mezőgazdaságban. lehet e ennek oka a lovas harcmodor?
Önmagában az,hogy művelek egy kevés földet ami az én megélhetésemhez hozzájárul,nem ugyan az mintha abból élnék és még felesleget is tudnék a piacra vinni belőle,il.nem ugyan az mikor a kimerült földet elhagyom néha és odébb települök meg egy írtáson.Elég ennyi?
Mi volt a fő különbség a germánok és a gallok közt? Gazdasági különbség is volt, vagy csak kultúrális? Ezek szerint, amit írtál a germánok hadipotenciálja nagyobb volt. De én azt olvastam, végsősoron a germánok is letelepedett életmódot folytattak, akárcsak a gallok vagy a rómaiak. Akkor hogy van ez?
Ave!Látjátok megint olyan dolgokat említetek,melyek sokkal összetettebbek ,mint amiről beszélni képesek az itt jelenlévők.Tehát itt megint csak találgatni és egyes elemeit(melyek önmagukban nem elég bizonyítékok) kiemelni lehet. A Gallok asszimilációja azért volt lehetséges(egyebek mellett),mert a kultúrális színvonaluk,melyek alatt értem a városias kultúrát is, könnyebb alkalmazkodást feltételez a hódítók kultúrájával,mint az abszolút törzsi közösségekben élő Germán népek. A Gallok Caesar idején több városnak is mondható települést mondhattak magukénak,az ehhez járó kereskedelmi , "ipari" és egyébb elfoglaltságot jelentő kultúrát. Mint tudjuk a letelepedett népek(legalábbis kezdetben) hátrány élveznek a mobilisabb hódító népekkel szemben(ha érdekel akkor utána nézhettek a John Keegan:A hadviselés története C. könyvben).Ez többször is bebizonyosodott a történelem folyamán.Perzsiában,Egyiptomban,stb. Ilyenkor a leigázó nép szokott később alkalmazkodni kultúrálisan az általuk elfoglalt területekhez.És mégkésőbb egy újabb harcias mobilis nép(pl. hunok) ezt is megdöntik. Ezt csak a szervezések abszolút kivitelezéseivel lehet elkerülni,és egy abszolutikus hatalmi rendszerrel.(bár akkor sem mindíg). A rómaiaknál ez az alábbiak szerint történt,és azt hiszem egyedüli módon a történelemben(kiv. egyiptom)sok évszázadig sikerült egybentartani birodalmukat,annak ellenére,hogy nagyon sok kultúrájú és fajtájú népen uralkodtak.Ebben mindenképp egyedülállók.Szóval sokkal könyebb olyan népet meghódítani mely társadalmilag közelebb áll a hódítókhoz.És ebben a Gallok közelebb álltak már ebben az időben ,mint a Germánok.
A germánok messzebb voltak, a kelták közelebb. A politikai szervezete a germánoknak talán centralizáltabb volt, bár időleges hadjáratokra a kelták is össze tudtak állni.
Valahol olvastam ezzel kapcsolatban, hogy a keltákat addig nem tudták meghódítani, amíg szétaprózott falvakban éltek, de amikor Caeser ellen egyesültek, akkor egyetlen (vagy néhány) csatában le lehetett őket győzni...
Nekem mondjuk ez nem tűnik teljesen logikusnak: a nem egységes területet lassabb ugyan meghódítani, de biztosabb, hiszen akkor sosincs kétes kimenetelű nagy csata.
Nem vagyok biztos benne, hogy a kelták rendelkeztek akkora hadipotenciállal, mint a germánok. A germánokat nem sikerült meghódítani, romanizálni, a keltákat viszont nagyon is.
Viszont a kelták a maguk részéről szintén nagyon harcias népségek voltak. Nem teljesen világos, hogy a hasonló fejlettségi szinten álló germánok miért jelentettek volna nagyobb veszélyt a birodalomra. Pl. a gallok éppúgy kifosztották annak idején Rómát, mint később a germánok.
A képről csak a germánok megerősödése és párhuzamosan a kelták gyengülése olvasható le, amiből viszont önmagában még nem következik a barbárok megerősödése.
A hunok megjelenése persze kétségkívül a barbár nyomás erősödését jelenti.
ez azért kissé dinamikusabb képet fest. eszerint a germánok a római birodalomhoz hasonló expanzión mentek keresztül, csakhogy jóval primitivebb kulturájuk miatt erről irásos emlékek nincsennek. A germánok és rómaiak közé szorult kelták fokozatosan gyengültek és teret vesztettek. A germán és római civilizáció kb Sulla korában találkozott először, Caesar idején Gallia meghódításával kialakult a közös határ, majd Augustus idején megtörtént az első nagy összecsapás, amely döntetlenre végződött, megmerevedett a rajnai határ. Sajnos arról nem találtam semmit, hogy mi történt a germánokkal kb 0 AD és 400 AD között, de valszeg a kultúrális diffuzió miatt erősödtek egy kicsit, Közben a 3. században megjelent a perzsa fenyegetés ( ami azért mindig ott volt ), gondolom a Birodalomnak még még türhető volt a kettős Germán-Perzsa nyomás, de amikor a hunok megjelentek, az átbillentette az egyensúlyt és a Birodalom összeroppant.
Az egyszeri (de igen jó nyelvérzékű) diplomata autózik a vidéki Kínában. Megkérdezi a parasztokat: Merre vezet az út ...-ra? /Budára...:) / A parasztok nem értik, s ezt beszélik egymás közt, hogy vajh milyen nyelv lehet, stb. A diplomata mindezt értette. Pár próbálkozás után - mivel nem jutott semmire - azonban továbindult. Slusszpoén: Azt még hallotta, hogy az egyik paraszt azt kérdezi társaitól: "Te, ez nem azt kérdezte, hogy: merre vezet az út ...-ra?"
Másik megjegyzés - Kínát megjárt (bár szerintem nem perfekt kínai nyelvű) embertől: A kínai nyelvjárások közt annyi a a távolság, mint kül. indoeurópai/indogermán nyelvek közt, pl. angol-holland, stb.
"Kínai nyelv" valójában nem létezik. Létezik úgy öt-hatféle nyelv, melyek egymással rokonságban állnak, és melyek közül az egyik úgy egymilliárd, a másik négy-öt meg úgy ötven-nyolcvanmillió ember anyanyelve.
A kínain belül (a beszélők számához képest különösen, de egyébként is) viszonylag kevéssé térnek el a nyelvjárások. Legalábbis Ostler szerint, és elemzi az okait is, de máshol is hasonlót olvastam.
A félreértést valószínűleg az okozza, hogy a kínai kivándorlók közel fele a yue (kantoni) nyelvjárást beszéli, és csak kevesebb mint negyede a mandarint, ezért aztán a külföldiek között tényleg elterjedhetett, hogy a kínaiak legfeljebb leírva értik egymást, ami azonban inkább csak a kínai kivándorlókra igaz.
On
A latin mondjuk a második-harmadik században kb. annyira lehetett egységes, mint mint manapság a német nyelv, azaz eléggé eltérő nyelvjárások, de egymás számára - ha néha kisebb nehézségekkel is - többnyire kölcsönösen érthetőek. Az ötödik-hatodik századtól a leírt latin és a beszélt már szignifikánsan eltért, a beszélt nyelv természetesen egymástól is drasztikusan eltérő nyelvjárásokra oszlott.
A kínai nyelv egysége politikai deklaráció. Kíváncsi vagyok, vajon az akkori latin mennyire volt egységes. Gondolom, sokkal inkább, mint a kínai ma.
Ezzel együtt van, aki tanulja. Pl. Simonyi Károly 50-valahány évesen nekilátott (gondolom, a mandarin változatnak). Épp B-listázták a BME-ről, nem oktathatta a villanytant. Unatkozni meg nem akart:)
"...a mandarint kb. a kínaiak háromnegyede beszéli. "
Én ugyan nem így tudom, de ebben most nem akarok vitát nyitni.
Másrészt ahhoz, hogy valaki megtanulja a kínai nyelv piktografikus írását, óriási szellemi energiákat kell befektetni a dologba. Kérdés, hogy megéri-e?
A spanyolok legalább latin betűkkel írnak.
Persze az, hogy ki milyen nyelvet tanul, számtalan tényező függvénye: érdeklődési kör, munkahely, beállítottság, melyiknek mennyi hasznát veszi munkájában, magánéletében stb.
Én inkább spanyolul tanulok, mint kínaiul, de nem vetek követ azokra sem, akik belevágnak a kínaiba.
Egységes kínai nyelv sincs, mert az vagy féltucat kölcsönösen érthetetlen regionális nyelvre oszlik, a kínai nyelvet tkp. csak az azonos írás "tartja" össze.
Már csak ezért sem nagyon érdemes kínaiul tanulni, mert a hivatalos mandarin nyelvjárást, jó ha az ország egynegyedén értik meg.
Ez nincs így, a mandarint kb. a kínaiak háromnegyede beszéli.
A világ legelterjedtebb nyelvei
Nyelvek beszélőinek száma (első vagy második nyelvként) (millió főben):
"a mennyiség úgy átcsak minőségibe, hogy megbánja, aki nem iratkozik be időben kínai meg indiai nyelvtanfolyamra."
Kedves Turtur!
Az "indiai" nyelvet már kitárgyaltuk.
Egységes kínai nyelv sincs, mert az vagy féltucat kölcsönösen érthetetlen regionális nyelvre oszlik, a kínai nyelvet tkp. csak az azonos írás "tartja" össze.
Már csak ezért sem nagyon érdemes kínaiul tanulni, mert a hivatalos mandarin nyelvjárást, jó ha az ország egynegyedén értik meg.
Ezzel szemben a meglepően egységes spanyol nyelvet 1999. évi becslések szerint a Földön 352 millió ember beszéli anyanyelvként, a nem anyanyelvi beszélőkkel együtt pedig 417 millió ember beszél spanyolul.
Az USA-ban kb. a lakosság 10-11 %-a beszél spanyolul és a számarányuk folyamatosan nő.
A spanyol már ma is a második legfontosabb nyelv a világon és a tendenciák alapján ez a jövőben még inkább így lesz.
Szerintem.
Én legalábbis inkább a Don Quijote nyelvét tanulom, mint a sárgákét.
"The population of the world circa AD 1 has been considered to be between 200 and 300 million people. In that same period, the population of the early empire under Augustus has been placed at about 45 million. Using 300 million as the world benchmark, the population of the Empire under Augustus would've made up about 15% of the world's population."
No igen, de minden topik, ami eredendően nem a hungár naptárral, vagy a kitalált középkorral kívánt foglalkozni, így lett szétbarmolva. ELőbb kért naivan egy forrást, majd az hamis, és innentől kezdve csak erről lehetett beszélni. Engem speciel érdekel a téma, viszont a kitalált középkoros baromság elfér az erre a célra nyitott topikokban. Hogy ebből a topikból is az legyen, azt akartam megelőzni.
De mondd csak, Kvedrák ökör beszólásán kívül emlegette-e itt valaki a kitalált középkort? Miért nem azt mondtad a modiknak, hogy töröljék Kvedrákot - ha már pontosan akartál volna fogalmazni? De nem akartál, csak vagdalkozol, Rómáról meg fingod sincs.
Engem meg kímélj meg a Topiklakó sértéstől. Itt csak te laksz és égsz a hülyeségeddel együtt.
Ha jól értem, az lenne a kérdés, mitől bukott meg a római birodalom?
Hát lelkecskéim, ugyanazért, amiért a többi is. A hódító világbirodalom természetellenes képződmény, ekként már megalakulása magában hordozza a bukását is. Csak gondolhatják egyesek, hogy a maiak örökké fennmaradnak, pedig nem.
Amerika
A neoliberalizmus bukásával megszűnik nagyhatalom lenni (szellemi bukás), fizikailag meg a mexikóiak és ázsiaiak, no meg a feketék szedik széjjel 60 éven belül. A maradék fehéreknek rezervátumot nyitnak középnyugaton valami jó száraz helyen.
EU
Még hódítana (értsd: bővül), de semmire se jó, csak a franciákat kell eltartani. Tényleg, hallottatok már az önként eltartott Francia Birodalomról? Ma ugyanis ez van.
Anglia
Büszkén őrzi világbirodalma romjait.
Oroszország
Gáz van, gáz nincs, birodalom sincs. Megint jön a cékla két kézzel történő kikaparása.
Ezzel szemben ma új helyzet alakul:
Kína és India - csak ők már nem hódítanak, csak mindent megvesznek. Többek közt Ámerikát is, kilóra. Évezredeket töltöttek el alávetett helyzetben, de most fordul a kocka. Kivárták a marxi tétel igazolódását: a mennyiség úgy átcsak minőségibe, hogy megbánja, aki nem iratkozik be időben kínai meg indiai nyelvtanfolyamra.
Bennük az az újdonság, hogy eszement mennyiségű készpénzük van, míg Amerikának csak adóssága. Előbbiek rövid úton felszámolnak minden spakulációt, műpénzes tőzsdét és minden emberiség ellen elkövetett amerikai pénzügyi trükköt.
Na de Rómára visszatérve, a végső döfést azért ott is a bankárok adták meg. Kamatszivattyú, eladósodás, stb.
