Az egyiptomiak kőfaragó és szállítási tudománya elég magas szinten lehetett. Sajnos nem tudok pontosabb adatot mondani, remélem valaki tudja a választ. Hogy miről?
Van egyiptom területén egy obeliszk, ami baromi nagy és nem faragták ki teljesen mert a munkálatok során a kő elrepedt. Ennek a több tíz méteres kőnek a tömege akkora, hogy még a ma ismert technológia mellett is komoly fejtörést okozna a megemelése, hogy a szállításról ne is beszéljünk.
Utánanéztem, a piramisoknak a burkolata volt "a Mokkatam hegységbeli Turában, a Nílus keleti partján bányászott finomszemcséjű mészkô és Asszuánból szállított gránit". Csak a legteteján lévô gúla zárókô és a legalsó sor burkolat, valamint a belsô kamrák burkolata volt gránit. A többi építôanyag a helyszínen kifejtett homokkô. A helyszínen fejtett homokkô meg akár hasonlíthat is a helyszínen kitermelt homokból készült monolit anyagra. Ez a kulcsszó: a homok meg a víz ott volt a helyszínen, nem kellett messzirôl odacipelni.
Szerintem a monolit technológia sokkal logikusabb megoldás, mert egyszerűbb és gyorsabb:
- a homokot, kötôanyagot, vizet könnyen és gyorsan lehet a helyszínre szállítani, például vállon átvetett rúdra függesztett bôr kosarakban, talicskában, puttonyban, stb. Így egy ember akár 40-60 kilónyi terhet is tud cipelni, majdhogynem futólépésben.
- A helyszínen csak bele kell ömleszteni a zsalukba, ahol pár ember keveri és tömöríti. Aztán csak meg kell várni, míg eléri a kezdô szilárdságát, és le lehet szedni a zsalut.
- A következô kötömb egyik zsaluja lehet pl. a szomszédos kô. Mivel az elôzô kô oldalát simára csiszolták, így a két szomszéd tömb nem gyógyul össze. Viszont az illesztési hézag minimális.
- Az egyetlen problémám a kötési idôvel lenne. Akkor nem valószínű, hogy ismertek kötésgyorsítókat, bár lehet, hogy volt valami trükkjük.
(forrás: Szentkirályi: Az építészet világtörténete)
valóban tévedtem, elírtam a dolgot, tulajdonképpen a téli és a nyári napforduló reggelén felkelô nap irányszögei között van 90 fok. Bocs.
"Merthogy (ha jól csal az emlékezetem, akkor napéjegyenlőség reggelén pont keleten kel a nap."
Jó közelítéssel, de csak a Ráktérítô szélességérôl szemlélve. Ettôl eltérô szélességen nem *pont* keleten.
"Na, ez az eredménye annak, mikor kritika nélkül fogadunk mindent, amit elbírt a nyomdafesték."
A forrás a "Stonehenge" c. könyv Sir Henry J. Harryck-tôl, aki már akkor Stonehenge-dzsel foglalkozott, amikor Te még csak egy izgága gondolat voltál nemzô atyád szeleburdi fejében. Sôt.
Egyébként Stonehenge hossztengelye a nyári napforduló idején pont a napkelte irányába néz. Mivel az ekliptika ferdesége viszont folyamatosan változik, ezért Stonehenge tengelye az építése óta kb 0.48 fokkal tért el ettôl az iránytól. Ebbôl pontosan számítható, hogy Stonehenge III. körét (a "nagy" köveket, meg az irányjelzô kisebbeket) i.e. 1850 körül építették. Ezt késôbb megerôsítette a radiokarbon vizsgálat.
Bízz bennem Árpi boy, egy egész féléves dolgozatot írtam errôl. Ettôl függetlenül szégyenlem magam, mert elírtam valamit. A hiba nem a nyomdafestékben volt, khm...
MaCS,
Sajna nem "pontosan" fedi le. De ennek is meg lehet a maga magyarazata, pl. nehany ezer evvel ezelott a csillagkepek, a mai formajuktol elteronek mutatkoztak. Igen erdekes dolog, a kamrakban talalhato jaratok, melyek a nevezetes csillagok fele mutattak. Az akkori csillagallasnak megfeleloen termeszetesen. Ezert nem ertem, hogy az a skot tudos, miert tamadja ezt az elmeletet, amikor mindossz annyi erve van, hogy akik a harom piramis elhelyezkedeset osszefuggesbe hozzak az Orion ovevel, azok nem "hivatalos" tudosok.
[Purusa felveszi az advocatus diaboli koromfekete palastjat, es gonoszul vigyorog]
Ezos feleim!
A 'Sziriat oszlopai' nagyon jo konyv (annak ellenere, hogy az altalam szeretve tisztelt, lelkes Varkonyi bacsi sok danikenizmust rakott bele... {holott akkor ez meg ki sem volt talalva :)} ).
Tehat:
- nem koll hinni minden misztikus lepelleranto paratodomanyos irasnak egybol
- en meg azt olvastam, hogy nem is pi, csak kozeliti
- egyszerre tobb munkacsoport is epitkezhetett egy-egy piramison, es val. nem kellett minden egyes kotombhoz kulon gorgosor
- az, hogy mennyi ideig tartott pl. Khufu farao piramisanak epitese, foleg forras kerdese...
- csillagok alapjan torteno tajolas nem nagy etvasz, hiszen Kem foldjen komoly hagyomanyai voltak a csillagaszatnak, es rengeteg mindent (pl. Nilus aradasa, ugye) ilyen alapon saccoltak a papok
- erdemes megnezni szakkonyvekben, hogy mikep allitottak fel pl. a Husvet-szigeti szobrokat; aztan homlokra csapni, es felkialtani: 'hogy en erre nem gondoltam!' [pedig ott meg kevesebb technika es joval kisebb letszamu embertomeg mozgott]
A Sziriat oszlopait én is tudom ajánlani. (Nem kötözködésül, de egymilliárd az az egymillió!)
Nem csak a 3 piramis esik egybe az Orion övével, hanem több, kisebb egyiptomi piramis pontosan lefedi az Orion földi leképezésének fő csillagait!
UI: A dínók kipusztulásával kapcsolatban a meteorelméletet gyakorlatilag megdöntötték, ugyanis a pusztulás több ezer , tízezer évig tartott. Én is sajnáltam, mert szeretem az ilyen magyarázatokat.
fargo!
Olvasd el, kérlek, amit írtál. Aztán keresd meg a pontos keleti irányt (valahol a földön, lehetőleg a két sarkkör között). Majd mondd meg, mikor zár be a keleti irány derékszöget a keleti iránnyal! Juuuuuuuuuuuuuuuuuúúúúúúúúúúúúúúúújjjjjjjjj!
Merthogy (ha jól csal az emlékezetem, akkor napéjegyenlőség reggelén pont keleten kel a nap.
Na, ez az eredménye annak, mikor kritika nélkül fogadunk mindent, amit elbírt a nyomdafesték.
Az enciklopediak szerint a Keopsz "limestone"-bol lett epitve, ami a szotar szerint "meszko"-vet jelent. Ez a "porbol lett csinalva", nekem egy nagyon kinba fogant otletnek latszik, hiszen nem latom konnyebbnek. A port akkor is ki kellett valahonnan banyaszni (ANNYI PORT), ugyanugy a helyszinre kellett szallitani, es meg raadasul valahogy egy oriasi tombot is kellett csinalni belole. Nem latom hogy hol tudtak volna idot sporolni ezzel.
De eppen az, hogy meg ilyen elvetemedett elmeletek is megszuletnek, bizonyitja azt, hogy vegulis nem tudja a tudomany, hogy mikeppen is lett epitve.
Ami nekem az igazi rejtely, hogy adva van az ember, aki eppenhogy "kimaszik a barlangbol" es tarsadalmat alapit, es a legelso dolgai kozott, egyik olyan komonstrumot a masik utan epiti, amiket meg ma sem vagyunk kepesek megmagyarazni. Ezert is szimpatikus nekem Erich von Danikennek az elmelete, mint azt egy kulon topikban targyaltam egy ket honappal ezelott.
Sűrűség / keménység mérésre van az építôiparban egy nagyon egyszerű szerkezet, úgy hívják, hogy Smith-kalapács. Ez egy 10 cm átmérôjű, 30 cm hosszú henger, amibôl kilóg egy ujjnyi rugós pöcök. Ezt kell nekinyomni a falnak, amíg a rugó reteszelése egyszercsak kiakad, és a rugó egy súlyt kezd el ide-oda löködni a hengerben, s a kütyü a visszalökôdések energiájából kalkulál. Ennyit tudok róla, meg azt, hogy csak véges vastagságú falon alkalmazható.
Viszont a geológusok használnak egy olyan módszert a föld rétegeinek és üregeinek feltérképezésére, hogy robbantással lökéshullámot indítanak egy pontból, és több másik pontotn mérik a hullámok eltérülését és torzulását. Ezzel állítólag nagyon pontosan meghatározható az adott rétegek elhelyezkedése, sűrűsége, homogenitása, sôt még viszonylag kicsi barlangok elhelyezkedése és formája is.
Én valami ilyesmit tudok elképzelni a piramisok sűrűségének vizsgálatára.
én nekem a gyomrom valahogy nem veszi be azt, hogy ezek a szerencsétlenek a fél országon át cipelték oda a piramisaikat. Nem tudom elhinni, hogy ezt emberi és fizikai erôforrásokkal meg tudták oldani. Sokkal inkább hihetô a japánok teóriája, bár lehet hogy csak kétségbeesetten ragaszkodik hozzá a csökött materialista agyam, minthogysem elhiggye az egyiptomiak emberfeletti teljesítményét.
Tudod, ez az analízis a kövek összetételét illetôen meg olyan dolog, hogy a tudósok esetleg addig keresgéltek, amíg találtak valami **hasonló** kôzetet a környéken, aztán ráfogták, hogy onnét cipelték oda az egészet. Ez az egész találgatás, hogy 'elmorzsolt növényi szárakkal síkosított görgôkön vonszolták oda a kôtömböket', ez olybá tűnik, csak a megmagyarázhatatlan dolog köré kanyarított humbug. Úgy, mint ahogy még 15 évvel ezelôtt is összehordtak minden zöldséget a dínók kipusztulásárôl, most meg bizonyították, hogy sokkal egyszerűbb a dolog, egy 15 km-es meteor a ludas.
Elképzelhetônek tartom, hogy a monolit, helyben öntött anyag nagyon hasonlít valami homokkôre, hiszen a földrajzi értelemben vett, egymáshoz nagyon közel fellelhetô anyagokból készült. Érdekes lenne tudni, hogy milyen kôbôl épültek a piramisok, mert ha monjuk mészkôbôl, ami tele van ezer növényi meg állati maradvánnyal, akkor nincs értelme vitázni. Én úgy tudom,hogy a japok a helyszínen csináltak egy tömböt, ami hasonló volt a piramis köveihez.
Én igazándibôl nem értek a geológiához, úgyhogy az egész csak hipotézis, mielôtt valaki a szememre vetné, hogy baromságokat 'nyilatkoztatok ki'. Viszont szívesen hallanék konkrétumokat, érdekel a téma.
Nos, hogy másról is szó essen, ne csak a piramisokról:
STONEHENGE:
Érdekes módon a Stonehenge-i kôkör középpontja pont ott van, ahonnan a tavaszi és ôszi napéjegyenlôség napján felkelô nap irányszögei derékszöget zárnak be. (Illetve zártak akkor, mikor az egészet építették.) Ennek a helynek a kitűzése szerintem olyan nagy teljesítmény, amibe beletörne a mai geodéta / csillagász tanulók nagyrészének a bicskája.
Azt ugye könnyű kiszámolni, hogy egy adott pontban a két irány milyen szöget zár be. Na de visszamenôleg kiszámolni azt a pontot, ahol ez pont derékszög?
S mellesleg ez a hely még egybeesik egy csomó egyéb dologgal. Ezek a régiek tudtak valamit...
Hoppá!
Mit nem találtam!
Ha belegondolunk, legutoljára 1582-ben módosították a naptárat, Azelőtt csak Kre. 1. századtól van 12 hónap. Azelőtt csak 10 volt, és ha ezzel számolunk 20 évet/2.300.000 követ, akkor bizony igencsak lehetetlen az az állítás, hogy 20 év alatt épült fel. Az lehetetlen, hogy Kheopsz születése előtt kezdték volna építeni. Tehát, vagy Kheopsz tovább élt, mint mondják, vagy 10-20 évvel a piramis elkészülte előtt mumifikálták. De akkor az idő alatt hol volt???
A Piramis sarkait a 4 égtáj felé állították be... Ezt gondolom mindenki tudja.
Nem állítottam magamról, hogy szakértő lennék, mint temérdek félinformációt azt is olvastam, vagy hallottam valahol, soha nem beszéltam senkivel róla. Állítólag valamilyen eszközzel mérik. (A mérésről csak annyit, hogy azt állítják a mars egyik holdjáról is, hogy a tömege megmagyarázhatatlanul kicsi, honnan tudják?) Nem akarok senkit félrevezetni.
Surusegmeresre hasznaltak mar az Eotvos-fele torzios ingat is. Azota csak javult talan valamit ez a tudomany... Viszont arrol meg nem hallottam, hogy tul konnyu volna a piramis, ez uj.
a Kheopsz piramis tömege lényegesen kissebb mint amekkorának lennie kellene Ezt honnan lehet tudni??? Megmérni nem lehet, csak kiszámítani. Vagy tévedek?
Az ilyen számmisztikai dolgokkal vigyázni kell. Azt lehet kimutatni egyes dolgokból, amit csak akarnak.
Csak egy példa.
A piramis alapélének a fele úgy viszonyul az oldallap-háromszög magasságához, mint ez a magasság az előző kettő összegéhez (aranymetszés)
Akit bővebben érdekelnek ilyen számítások, azoknak javaslom Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai c. könyvét. Különböző érdekes számításokat és elképzeléseket lehet olvasni. Némelyik nagyon meredek. pl. a Keopsz magassága eredetileg a nap föld távolság egymilliomod részét szimbolizálja. Mindenkinek saját belátása szerint kell elhinnie az egyes számításokat. :-)
Mit hallottatok a Sfinx-ről, hogy állítólag egy nagy üreg helyezkedik el alatta? Vagy hogy a Kheopsz piramis tömege lényegesen kissebb mint amekkorának lennie kellene, vagyis számtalan feltáratlan üregnek kell léteznie benne.
Tényleg őrültek azok a japánok. Azért, mert a kövek vizsgálatai alapján meg lehetett határozni, hogy honnan származnak a kövek. Szóval biztos hogy vitték. Az már más kérdés hogy miként.
Vigyazz, amikor teruletet magassaggal osztasz, mert itt mindenkeppen belekerul az egyseg hossza is! Szoval ha negyzetmetert meterrel osztottak, akkor az semmit se mond az egyiptomiak tudasarol.
20 évben, feltételezve, hogy 1 nap alatt 18 órát dolgoznak, beleszámolva a szökôéveket, 131490 munkaórát tölthettek a kövek mezgatásával. Ez azt jelenti, hogy óránként kb 17.5 követ kellett a helyére illeszteni, azaz 3 és fél percenként egyet.
Amennyiben feltételezzük, hogy kiinduló adataink helyesek (20 év és 2.3 millió kô), akkor nem hiszem, hogy ezt logisztikailag meg tudták volna szervezni. Legalábbis nagyon hihetetlennek tűnik.
És ne feledjük, hogy a köveket nem csak mozgatni kellett, hanem elkészíteni a burkolatot is, meg a belsô járatokat, meg a mit tudom én mi mindent. Persze ilyen léptékben az a plusz 20-30 év nem oszt nem szoroz, ami akár reálissá is teheti ezt a számolást...
Ja, mégegy. A piramisokat hófehér mészkôvel burkolták, ez azt hiszem már csak az egíiknek a csúcsán található meg eléggé leromlott állapotban. Azt nem tudom, hogy ezt a mészkövet kisebb táblákban szállították oda, vagy a helyszínen gyártották égetett mész / kômorzsalék / víz keverékébôl (hagyományos habarcs).
Nekem az építészettörténet tanárom egyszer mesélt egy sztorit pár ôrült japánról:
Ezek kitalálták, hogy a piramis köveit nem tömbökben szállították oda. Ugyanis találtak a környéken valami olyan ásványt ami megôrölve és valahogyan kezelve cementit anyagként működik. Nomármost homok az volt a környéken bôven, ugyebár vízben sem volt hiány a Nílus jóvoltából, s a három anyag összekeverve és megszilárdulva remek monolit építôanyagot adott.
Így csak a három adalékot kellett felcipelni a kellô magasságra, külön-külön, embernyi adagokban. (Ugye belátható, hogy ez sokkal hihetôbb és egyszerűbb, mint 25 tonnás darabokban odavonszolni, eszement messzirôl.) A tetôn (építési szinten) voltak a zsaluk, ezeket folyamatosan emelték feljebb és feljebb.
Amíg a monolit tömb nem érte el teljes szilárdságát, kézi eszközökkel nagyon könnyen lehetett formázni, csiszolni, nagy pontossággal. Mikor megszilárdult, leszedték róla a zsalut és mentek tovább.
Valaki emlegette itt a 'pi' szerepét. Én úgy tudom, hogy a piramis arányaiban a döntô a helyszínen található homok "rézsűszöge", azaz az a szög, amit a még megállni képes, lazán felhalmozott homokkupac palástja a vízszintessel bezár. Magyarul, ha egy homokkupac oldalának a szöge ennél meredekebb, akkor a kupac leomlik, az oldalán a homok már nem áll meg, hanem egy parabolikus "csúszólap" mentén lejjebb csúszik és elerül. Ez minden anyagnál más, a talajmechanikusok pontosan tudják meghatározni.
Naszóval.
Az adataid nem teljesen pontosak, Gabor /alias Mr Spock/!
Leírok egy szakaszt a latin (blaaaah!) könyvemből:
Az évezredek viszontagságait csak egyetlen csoda, a legkorábbi élte túl:
Az egyiptomi piramisok (Pyranides Aegyptii; ejtsd: Piramidész Égüpti) ma is állnak, túristák ezreit vonzzák. Kheopsz fáraóé a legnagyobb piramis, amelyet 2 millió 300 ezer hatalmas kőtömbből 20 éven át építettek. A piramis közepén van a fáraóhoz méltó pompával berendezett sírkamra, ebben helyezték el az elhunyt fáraó mumifikált holttestét. Hogy a fáraó nyugalmát és kincseit megvédjék, kanyargós, többször irányt változtató folyosó vezetett a sírkamráig, melynek bejáratát befalazták. Sajnos sem a halottaknak járó tisztelet, sem a bejárat eltüntetése nem akadályozta meg a sírrablókat a piramis kifosztásában. A piramis Kre. 2600 körül épült, a mázsás kövelet pedig a Níluson úsztatták le Gíza felé.
Hihetetlen dologok azok a kőhalmok, tavaly nyáron volt szerencsém több mint egy hónapot Egyiptomban töltenem, és csak annyit mondok, hogy valóban nagyon-nagyon nagyok a három nagypiramis, de az országban építettek annyi minden mást amiről fogalmuk sincs a kutatóknak, hogy hogyan, pl. 28 méteres, egydarab kőből kifaragott oszlopokat, meg mindenféle sziklábavájt templomokat (pl, Hatsepsut, ahol a múltkor megölték a turistákat).
Szóval eléggé a piramisokra van kihegyezve mindenki Egyiptommal kapcsolatban.
Nagyok, bennük igen pici járatok vannak, és minden faluk töküres, és iszonyatos meleg van bennük.
Nem hiszem egyébként, hogy bármiféle titkot tartogatnának a kutatók róla. Mivel nem tudnak semmit. Béna példa, de sokáig azt sem tutták, hogy a Stonehenge-hez, hogyan cuccolták oda a köveket, meg hogyan álították föl őket. Aztán pár muksó kitalálta, hogy kötelekkel meg csuszkákkal kis energiával simán meg lehet oldani.
Pont szerintem az a baj, hogy a civilizált ember mindig daruba, meg traktorokba gondolkozik.
Blues riffeket jatszani nem, az tuti..
Na komolyan: Azt mondjak, az Orion ove, az a harom csillag, az pont ugy helyezkedik el, mint az a harom piramis. Veletlen? nem biztos...
A kerdes csak az, hogy a csillagok egi helyzete alapjan epitettek a megfelelo modon a piramidonokat, vag esetleg forditva....
:)))
A hivatalos allaspont szerint a Keopsz piramis 20 ev alatt volt epitve (gondolom annyit elt a farao). Azt is olvastam hogy 2.5 millio kotombbol van epitve. Kiszamitottam: 20 ev az egy picivel tobb mint 10 millio perc. Az elosztva 2.5 millio kotombbel, valamennyivel tobb mint 4 percet ad tombonkent. Kibanyaszastol, kifaragason, szallitason, keresztul, egeszen az atlagosan 75 meter magassagba emelesig (kb 150 m magas Keopsz) es pontos elhelyezesig. Kulonbozo elmeletek szulettek arra, hogy ez hogy lett csinalva, de meg ma sincs egy szilard, megalapozott, es mindenki altal elfogadott elmelet. Egy csomo mas kerdes is felmerul, peldaul olyan, hogy egy szem kormot nem talaltak a belso kamrak falain, ami elkerulhetetlen lenne, ha akarmilyen akkor hasznalt vilagitast hasznaltak volna a belso kamrak kikepzesehez es a falfestmenyek megfestesehez. Meg olyan, hogy mikeppen szallitottak a kotomboket, amikor meg a kerek nem volt feltalalva az akkori Egyiptomban. Egyes elmeletek szerint datolya fabol keszitett gorgokon. Na de ha csak egy datolya far szamitasz kovenkent (hiszen az azert elragodik egy sok kilometeres uton), honnan vettek 2.5 millio felesleges datolya fat akkor, amikor allitolag az volt az egyik fo elelem. Es persze veletlennek van belyegezve az, hogy a Keopsz teruletenek ketszerese es a magassaganak matematikai viszonya, eppen veletlenul PI-vel (3.14) egyenlo, amikor azt csak nehany evezreddel kesobb fedeztek fel.
