A germán törzsek kialakulásával kezdve, a bronzkortól a római korig. Utána a római kor következik, kimberek és teutonok, Ariovistus, Arminius és a többiek. Azután a népvándorláskor idejének történései. Lezárva a szászok keresztény hitre térítésével Nagy Károly császár idején.
Ahogy látom, nagyon jó becslés az, hogy 100 km-ként volt egy-egy törzs. (10 km átmérőjű terület = egy törzs).
A leírásod alapján a germán törzsek a történelemben való feltünésük idején épp a törzsekből a törzsszövetségbe való átmeneti korszakban éltek. Eleinte a rómaiak még egy-egy törzzsel számoltak le, aztán már szövetségektől kapták a zakót.
Végül kialakultak a nagy törzsszövetségek, mint a frankok, és a többiből meg egy-egy hercegség lett a német birodalomban. Azok, akik a későbbi német birodalom területéről elvándoroltak, azok aztán fel is szívódtak a környezetükben. (Vandálok, gótok, langobárdok)
A batáv törzs nyugati szomszédja a Cananefaten törzs volt, fővárosuk Forum Hadriani / Voorburg. A rómaiak szövetségesei voltak, egy lovasegységet adtak a római hadseregbe. Ez a egység harcolt Kr.u 28-ban a Friz törzs ellen. Ők is támogatták Kr.u 69-ben Civilis batáv király felkelését. Utoljára a 4.században szerepelnek a forrásokban.
A Chattuar törzs Hessenben az Eder és Fulda folyók közt élt, később a Ruhr és Lippe folyók vidékén. Szomszédaik a Brukter és Chamaven törzs volt. A 4.században a Frank törzsszövetség tagjai lettek.
A Chamaven törzs eredeti lakóhelye a Rajna jobb partján Lippe folyó mellett volt. Azután Kr.u 98-ban ők és a Angrivar, Dulgubnier törzsek elfoglalták a Brukter törzs területét. Konstantin császár a 4.század közepén legyőzte őket, később Julianus császár is legyőzte őket. A Frank törzsszövetség tagjai lettek, 392-ben Arbogast római hadvezér büntetőhadjáratot vezetett ellenük.
Tanfana a Marser törzs istennője volt. A szentély egy fa vagy egy Szent Liget lehetett. Ekkor az őszi napfordulót ünnepelték vagy szüreti ünnep volt. A törzs férfi tagjai itt ünnepeltek és részegek voltak, így Germanicus meglepetésszerű támadása sikeres volt és lemészárolta a törzs ott talált férfitagjait.
A Marser törzs a Rajna, a Ruhr és a Lippe folyók közt élt. Kr.u 14-ben Germanicus megtorló hadjáratot vezetett ellenük, a törzs éppen ünnepelt részegek voltak, a rómaiak a törzs minden tagját megölték akit elfogtak. A megtorlás oka a törzs résztvétele a Varus elleni felkelésben Kr.u 9-ben. A megtorlás során a törzs szentélye a Tanfana körül 50 mérföldes körzetben mindenkit megöltek és mindent felgyújtottak. Kr.u 15-ben újabb hadjáratot vezetett Germanicus a Marser és Chatten törzs ellen, 12 000 légiós, 26 kohors, 8 lovasegység harcolt ellenük.
A Tubanten törzs Hollandia területén élt Twent vidékén, Gronau, Steinfurt, Bentheim környékén. Kr.u 14-ben Germanicus megtámadta a Marser törzset, a Tubanten, Usipeter, Brukter törzs a Marserek segítségére sietett és egy erdős kanyonban csapdába akarták ejteni Germanicust. Kr.u 308-ban Konstantin császár idején a bruktereknek segítettek más germán törzsekkel együtt a rómaiak ellen.
Kr.e 12-ben a Sugambrer király Maelo szövetkezett a Tenkter és Usipter törzsekkel, együtt Galliára támadtak, ott az első római népszámlálás miatt zavargások voltak. Drusus még abban az évben megtorló hadjáratot vezetett a törzsek ellen, először az Usipeter majd Sugambrer törzs területét foglalta el. Kr.e 7-ben Tiberius áttelepítette a Sugambrer törzset a Rajna bal partjára, a Sunuker törzs területére, Xanten környékére, Colonia Ulpia Traiana volt a fővárosuk. Kr.u 17-ben Germanicus római diadalmenetében fogolyként felvonult Maelo király unokaöccse Baitorix fia Deudorix. A Cugener törzs főleg a Sugambrer törzs utóda volt.
A Sugambrer törzs az Alsó-Rajna vidékén élt, a Rajna és Lippe folyók közt. A törzs Kr.e 55-ben az Usipeter és Tenkter törzsekkel együtt átkelt a Rajnán római területre, Kr.e 53-ban megtámadták Atuatuca római erődöt, ennek Cicero volt a parancsnoka. Kr.e 16-ban a Sugambrer, Usipeter, Tenkter törzs megölte a Rajna jobb partján a rómaiakat és Galliára támadt. Legyőzték Marcus Lollius helytartót és a 5.légiót. Ezután épült a római erőd Vetera,, amely ellenőrizte a Sugambrer, Brukter, Tenkter, Usipeter törzs területét.
Veleda jósnő, egy fiatal nő, a brukter törzs tagja volt. A törzs tagjaitól távol egy torony mellett élt, itt keresték meg a jóslatot kérők. Megjósolta előre Civilis batáv király 69/70-es felkelését és annak győzelmét, a felkelést leverték. 77-ben a rómaiak a brukter törzs ellen hadjáratot vezettek és elfogták Veledát. Róma mellé Ardea városába vitték, ott halt meg.
A Brukter törzs a Rajna jobb partján élt az Ems és Lippe folyók közt. Az erdőben vadásztak és földet műveltek. Kr.e 12-ben Drusus legyőzte őket, Kr.u 9-ben támogatták a Varus helytartó elleni felkelést. Kr.u 15-ben L Stertinius hadjáratot indított a törzs ellen, legyőzte őket és megtalálta náluk Varus 19.légiója hadijelvényét. A leghiresebb brukter Veleda jósnő volt, aki 69/70-ben támogatta a batáv király Civilis felkelését. 77-ben Germania Inferior helytartója Rutilius Gallicus hadjáratot vezetett a brukterek ellen és elfogta Veleda jósnőt. 98-ban az Angrivar és Chamaven törzs legyőzte a bruktereket és majdnem kiírtotta őket. A brukterek a szomszédos Tenkter törzshöz menekültek. A 3.században már a Rajna bal partján is éltek brukterek Koblenz és Neuss közt. A 3.században a Frank törzsszövetség alapítói.
A Tenkter törzs az Alsó-Rajna vidéken élt, a Rajna jobb partján, az Usipeter törzstől északra. A sueb fenyegetés miatt ők és az Usipter törzs Kr.e 56/55 telén átkelt a Rajnán, de Caesar legyőzte őket és visszatértek régi lakóhelyükre. A törzs tagjai jó lovasok voltak. Kr.e 17-ben szövetkezett az Usipeter,Sugambrer törzs és a Tenkterek, átkeltek a Rajnán rátámadtak a római területekre, legyőzték Marcus Lollius római helytartó seregét és megszerezték az 5.légió hadijelvényét a római sast, ez nagy megalázás volt a rómaiaknak. Később Drusus megtorló hadjáratot vezetett a törzsek ellen. A 3.században a Frank törzsszövetség alapító tagja.
Vagdavercustis istennő az Alsó-Rajna vidék germán törzseinek hadiistennője volt. Az istennő után 8 felirat maradt fenn. 6 felirat az Alsó-Rajna vidéken, egy Angliában a Hadrianus falnál, egy pedig Magyarországon Adonyban. Az istennő egy templomát Kleve közelében Kalkarberg településen találták meg. Egy oltárt Kölnben állított az istennőnek Titus Flavius Constans.
A cugerner germán törzs a Rajna-Weser germán csoportba tartozott. A törzs Kr.e 8-ban jött létre, ekkor Tiberius telepített át a Rajna jobb partjáról a bal partjára germánokat, az Alsó-Rajna vidékére Kleve területére. Tiberius 40 000 germánt telepített át, a legtöbbet a Sugambrer törzsből. A terület korábban kelta-germán terület volt, az Eifel hegységtől északra. A területtől északra a Bataver, délre a Ubi törzs élt, a területen volt Xanten városa. A területre érkeztek Sueb és Brukter bevándorlók is, a törzsbe beolvadtak a Menapier és Sunuker törzsből is. Az új törzs tagjai szolgáltak a római hadseregben. A mai Xanten városához közel volt a római légióstábor Vetera. A törzs fővárosa Colonia Ulpia Traiana volt. A törzs támogatta Kr.u 69-70-ben a Civilis felkelést. A törzs utána romanizálodott, a 2.századra eltűnt a forrásokból. A törzs istennője Vagdavercustis hadiistennő volt.
Kihagytam két germán törzset a Rajna bal partján: a sunuker és cugerner törzset. A sunuker egy germán törzs volt kelta vezetőréteggel, a Kr.u 1-2 században éltek a Rajna bal partján Aachen és Jülich közt. Az Ubi törzsből szakadtak ki, törzsi istennőjük Sunuxal volt.
Kr.e 16-ban a Sugambrer, Tenkter, Usipeter törzs legyilkolta területén a rómaiakat és Galliára támadt, legyőzték a római lovasságot és az 5.légiót. A rómaiak később egy légióstábort építettek Vatera néven, ez ellenőrizte a Rajna jobb partján a Sugambrer, Brukter, Tenkter, Usipeter törzs területét. Kr.e 12-ben Galliában zavargások voltak az adók miatt, a sugambrerek és más germán törzsek ezt kihasználva támadtak. Drusus büntetőexpediciót indított ellenük, átkelt a Rajnán először az Usipeter, majd a Sugambrer területek ellen. Később a Sugambrer törzs, az Ubi törzs után áttelepült római engedéllyel a Rajna bal partjára. A két törzs területét az Usipeter és Tenkter törzs foglalta el, a szomszédaik a Brukter és Chatten törzsek voltak. A 4.században a Frank törzsszövetség tagjai lettek.
Az Usipeter törzset először Caesar említette a Rajna jobb partján. Kr.e 55-ben a sueb törzs támadásai miatt elvándoroltak a területükről, a Rajna torkolatához vándoroltak, egy részük nyugatra a Maas folyó vidékére. Caesar két csatában legyőzte őket és kényszerítette őket, hogy visszatérjenek régi lakóhelyükre. A germánok Caesar idején folyamatosan keltek át a Rajnán két okból, az Ubi, Tencter, Usipter törzsek a suebek nyomása miatt, ezenkivül a gallok felfogadták őket zsoldosnak. Caesar kétszer 55-ben és 53-ban kelt át a Rajnán a germán beáramlás megakadályozására.
A germánok életében fontos szerepet töltöttek be a jósnők. Nemcsak vallási, hanem politikai szerepük is volt, csaták előtt jóslatot kértek a germán vezetők. Domitianus ( 81-96 ) császár idején tárgyalt a császárral Maysas semnon király és a kiséretében lévő fiatal jósnő Ganna. A jósnők megjósolták a jövőt és mágikus szertartásokat végeztek.
