Ajánlom a Feynman Mai fizika sorotzatot,és Marx György:Atomközelben(békás rajzok vannak benne),Ledermann:Isteni Atom(sajt van a borítóján),
Sas Elemér:Beszélgetések a fizikáról,illetve az Öveges József könyveit,amikben rengeteg szép kisérletek vannak(ezek közül a fényről szóló könyv az egyik legjobb elméletileg is).
Marx György könyv pedig kvantummechanikát vezeti be,de a matematikai ismeret terén elég csak a középiskolás szintű.
Ledermann:Isteni Atom pedig szórakoztató stílusban irodott.
Emellett nagyon jó könyv Issac Asimov:Robbanó Napok című könyve.Ebben a szupernovák,novák,és feketelyukak elméletéről nagyon jól ír.De képletek nem szerepelnek benne.
Ha hetedikes, akkor korai még a Wheeler-Taylorb könyv. Viszont pont most kell elovasnia Feynman könyvét. És valóban, Hawking könyvei jók, "A világegyetem dióhéjban", "Az idő még rövidebb története" stb. Martin Rees ismeretterjesztő könyveit, és föleg Feynmann ismeretterjesztő könyveit ajánlom.
A lényeg, ismeretterjesztő könyveket is csak fizikustól olvasson. Lukáccs Bélának van fenn egy könyve az MEK-n, csak beleolvasgattam, úgy látom jó.
Köszi, ezt a Feymann könyvet sürgősen beszerzem. A kölök teljesen megszállott lett. Kollégám hozott egy japán DVD-t egy kongresszusról, a címe Genesis. Egy ismeretterjesztő film, az elemek keletkezéséről. Fúzió, szénciklus, szupernóvák, béta stabilitási völgy, radioaktiv bomlások. Qrva jó. 30 perc, angol. Most 6 osztályos gimis elsős, vagyis 7.-es. Bevitte a kémia tanárnak, annak is nagyon tetszett és mondta hogy tartson belőle előadást. Magyarul én lefordítottam a fiamnak, ő leírta és megtanulta hogy a filmhez elő tudja adni. Kvázi mint egy narrátor. Az előadása rendkívül jól sikerült és azóta teljesen bele van esve a témába. A polcomról lenyúlta Hawking könyvet, annak már a végén tart, de már szemezget a Neutronfizika könyvvel is.
Az hogy a tudomány ennyire népszerűtlen, azt mindnyájan megszivjuk. Nem tudom mikor ébred fel ez a nemzet. Nincsenek szakmunkások, ezért nincs megfelelő ipar, emiatt nincs elég mérnök. Ebben a multik a legnagyobb hibásak. Egy fejlett ország az egyetemeivel, kutatóival, magas szintű oktatásával összehoz egy hightech technológiát, amit aztán a multi elvisz a távol-Keletre. Így a profit a multinál és a fejlődő világban, Kínában áll elő, akik aztán adták számolatlanul a hitelt, amire eladósodtak egy életre az elkényelmesedett fejlett világrész lakói. Oszt itt a nagy pofára esés.
tulajdonképpen nem is rossz, hogy a tudomány ilyen népszerűtlen. a hal a tortán című slágerszerzemény 4900 forint. de azért megjegyezném, hogy itt valami nem stimmel.
Egy kis tanács kellene. Fiam 14 éves, matekszakos gimibe jár, idén már két matek verseny országos döntőjében van, eléggé hasogattya a matekot. Most éppen Az Idő Rövid Története (Stephen W. Hawking) könyvet bújja megállás nélkül. Tudtok hasonló, magyarnyelvű nyelvű könyvet ajánlani a témában?
A bal alsó sarokból a vadász fény nyílvesszőt lő ki rendszere fekete vonala irányában. A nyílvessző sebességvektora a fehér vektor, nagysága V=1c, komponensei a zöld Y irányú, v=0,8c és az bíbor az X irányú d=0,6c A vadász mellett az úton v=0,8c sebességgel autók haladnak Y irányába, az autóktól jobbra egy szintén v=0,8c sebességű céltábla mozog, amit a vadász szeretne eltalálni.
Az egyik autó platóján, a platóhoz viszonyítvan v=0,6c sebességgel egy sárga labda pattog a falak között.
Jól megfigyelhető az, ahogyan a fény nyílvessző eleje a labdás autó hátlapját megvilágítva balról jobbra haladó fénypontot rajzol, és az is, ahogyan a fény nyílvessző hátsó végét éppen követi a következő teherautó, de elérni nem tudja.
Az is megfigyelhető, hogy a labda a pattogása közben egyszer párhuzamosan halad a fény nyílvesszővel, visszaverődés után, ß=2*37=74 fokos szögben halad a fény nyílvessző haladási irányára.
Az is megfigyelhető, hogy a fény nyílvessző a forrása rendszerében mindvégig a fekete vonallal jelzett egyenesen halad, függetlenül attól, hogy más rendszerből
milyennek látszik ez a nyomvonal.
És még sok mindent érdemes megfigyelni az ábrán. Kérlek nézegesd, elemezgesd és megbeszéljük.
Minden képkocka a sebességvektorokkal lett kiszerkesztve, azaz a pontossága vitathatatlan. 36 kocka 0,2s késleltetéssel.
Egyetértek veled, de kérlek ne ess túlzásba. Ne akarj orvosi lovat faragni a folyadékos szimulátorból..
Szerintem sokkal jobban jársz, ha csupán részmozzanatokat-részfolyamatokat
szimulálsz.. És amikor ezek törvényszerűségeit már korrekten illesztetted a hidrodinamikai modellben mérhető eredményekhet, csak azután lépsz egy lépcsővel tovább.
Ellenkező esetben sokkal több változód lesz, mint ahány egyenleted..
És bár nagyszerű mátrix módszerek vannak, kétlem, hogy ne vesznénk bele
abba, hogy nem tudjuk a hatásokat ás a változókat azonosítani-összerendelni egymással.
Holnap meg lesz a scanellés.Nálam van a könyv.Arra gondolok,hogy az előtte levő Carnotos termodinamikát is hozzácsatolom.Nagyon dúrva,hogy Carnot volt akivel kezdődött a termodinamika.Például a Clausiusiékről elvezett gőznyomásos képletet is Carnot alkotta meg,mégsem róla nevezték el.És Carnot nem hitt a hőanyagban a számításai jók voltak.Csak Clausius használta a hőanyagakot,de a legendákban mégis Carnothoz fűzték.
Szerintem a mezőt kellene központi helyzetbe állítani.Tudod van a távolságoknak a Lorentz-transzformációja,és ezenkívűl a térerősségeknek is van Lorentz transzfromációja,amik úgy transzformálódnak,mintha négyesvektorok lennének(annak ellenére,hogy a térerősségek skalár komponensei egy antiszimmetrikus tenzor komponensei).Arra gondolok,hogy a térerősségek transzfomrációjából kellene származtatni a koordináták transzformációját.
A kvantummechanikában az impulzusok és a koordináták között fennáll a határozatlanségi reláció.De a térerősségek között is fellép ugyanolyan cserereláció,mint a koordináták között,így közöttük is fellép a határozatlansági reláció(emiatt van a vákuumfluktuáció).Itt is logikailag a térerősségek határozatlansági relációiból kellene származtatni a koordináták és az impulzusok közötti határozatlansági relációkat.
A mező számomra nem csak az elektromágneses mezőből származik.Hanem egy olyan mező,aminek a másik megnyilvánulása az,hogy számot ad a gyenge kölcsönhatás,és az erős kölcsönhatás folyamatairól.Illetve a fermionok és a bozonok tulajdonságairól.Ebben a mezőban ha van egy hullámképből mindig ki lehet választani egy szimmetrikus és egy antiszimmetrikus részt,és lenne még egy maradék komponenst.Az antiszimmetrikus hullámfüggvényű komponenst vesszük a femion anyaghullámjának,a szimmetrikus részt a bozonok hullámfüggvényének,a maradék pedig a kölcsönhatás miatt hullámképváltozást.A hullámképnek ezt az önkényes szétbontása definiálja a fermion és a bozon elemi részecskéket.Nem kell csodálkozni ezek után azon,hogy miért igaz a Pauli elv a fermionokra.
A mező központi helyzetbe való helyezése azért lenne nagy fontosságú,mert a mezőkre,mint kontinuumra fel lehetne állítani egy hidrodinamikai analógiát.A szemcsés mezőre(kvantumtérelmélet) alkalmazva,a meglévő kvantumtérelméleti képletek talán a makroszkópikus méretű turbulens folyadékok elméletét is magyarázná.Mert az is szemcsés,egyenetlenségek vannak benne.Csak ezek a szemcsék a szemünkkel még láthatók.A turbulens folyadék tele van pici örvényekkel,amik ha egy lapot heylezünk e folyadék útjába,akkor diszkrét becsapódást váltanak ki belőle.
Nagyon jó szimulációkat lehetne létrehozni a mikroszkopikus részecskék folyamatairól,ha folyadékokkal probálnánk leutánozni őket,Ezek nem számítógépesek lennének,hanem folyadékkal való laboratóriumi kisérletek.
Tévedsz.. Éppen azt szeretném megértetni veletek, hogy Einstein modellje szuper jó eszköz arra, hogy egymáshoz viszonyítva mozgó koordináta rendszerek közötti számításokat elvégezhessük.
Igaz csupán Poincare és a Nobel dijjas Lorentz függvényeit szedte keretbe és ehhez felhasználta a matematika tanárának Minkowskinak az ábrázolási módszerét.
De azon az érdemen, mindez semmit sem csökkent, amit a specrellel mint
egyszerű matematikai eszközzel elénk tett.
Számodra készítettem a hétvégén egy animációt, mert múltkor a szöveges leírást nem értetted meg. Láttad az animációt? Érted már, hogy a fény sebességének vektor komponensekre bontásával mi adja a ß=c/d arányt?
Ki mondott itt olyat, hogy az autó falán megy valami????? Már persze rajtad kívül?!
A fény az autóban az x tengellyel párhuzamosan haladva keresztül megy az autón. Az autó szélessége 0,6, tehát a megtett út 0,6. Ha szerinted ezt a távolságot 1s alatt teszi meg, akkor a sebessége is 0,6. Semmilyen fal nincs a mondatban...
"A fény sebessége definíció szerint a fény által egységnyi idő alatt megtett út. Ha a fény az autó rendszerében 0,6 utat tesz meg 1s alatt," az autó falán..
Tehát amikor a szoba falán 1 cm/s és 10 m/s sebességekkel haladnak a fények, mint ahogy az autó falán v=0,6c sebességgel halad a fényfolt, akkor melyik sebességet tekintsük c sebességnek szerinted?
A fény sebessége definíció szerint a fény által egységnyi idő alatt megtett út. Ha a fény az autó rendszerében 0,6 utat tesz meg 1s alatt, akkor a sebesség 0,6c. Hogy máshogy számolhatnánk? Az autó rendszerében nem 0,6 - azaz az autó szélessége - a fény által megtett út?
A bal alsó sarokból a vadász fény nyílvesszőt lő ki rendszere fekete vonala irányában. A nyílvessző sebességvektora a fehér vektor, nagysága V=1c, komponensei a zöld Y irányú, v=0,8c és az bíbor az X irányú d=0,6c 
Jól megfigyelhető az, ahogyan a fény nyílvessző eleje a labdás autó hátlapját megvilágítva balról jobbra haladó fénypontot rajzol, és az is, ahogyan a fény nyílvessző hátsó végét éppen követi a következő teherautó, de elérni nem tudja.