Úgy tűnik, mintha csak elrontanám a szerkezeteket, pedig van ami sikerül. Például a notóriusan siető Poljot 2614 -hez vettem 500 Ft-ért egy új billegőt (az is ragasztva volt) és teljesen megjavult.
Viszont sikerült letörnöm egy három ágú ütésbiztosító (mercédesz csillag-szerűség a közepén körrel) egyik lábát. Vagy nyolc orosz órát átnéztem, de az ilyen típusuak mind kisebbek. Most azon gondolkodom, hogy csinálok egyet. Mit javasoltok, milyen anyagból próbálkozzak? Egyáltalán van esély?
Mind a motorkeréknél, mind a kis felhúzó-keréknél előfordul jobb és balmenetes csavar egyaránt, és a svájciak csak a legritkább esetben jelölik a balmenetest. Óvatosnak kell lenni...
Mondok jobbat, találkoztam balmenetes motorkerék-csavarral is... (A három horonnyal ha jól tudom, GOST szabvány szerint kellett jelölni a balmentet, a hülye imperialisták ebből a szempontból bizony lemaradtak sajnos).
Hát sajnos egy szakmát nem igazán lehet megtanulni könyvből (internetről) :)
Vannak ilyen apró, bár nagyon fontos részletek, amelyek egy szakmabelinek annyira természetesek lehetnek, hogy könnyen elfelejtheti megemlíteni (kilincskerék csavarja balmenetes, horgonytengelyt nem olajozzuk, zsebórák hídjának 3 csavarja közül az egyik hosszabb, stb.)
Ha van, aki "fogja" a kezed szerelés közben (erre jó a szakiskola), akkor megtanulod ezeket a dolgokat, ha nincs, akkor bizony néhány beletört csavar lesza tanulópénz. De az biztos, hogy legközelebb minden kilincskerék csavart óvatosan, balra, is, jobbra is próbálgatva fogsz támadni ezek után :)
A fontosabb gondom, hogy az egyik szerkezetrögzítő tokcsavar van letörve, emiatt lötyög a tokban a szerkezet. Lehet hogy valailyen más módszerrel bele lehetne ékelni a szerkezetet.
A balmenetes csavar pedig tulajdonképpen adoma, mert ez egy Unitas 6498 zsebóra szerkezet motor hídján a kis kerék csavarja. Ez volt az első óra amihez hozzányúltam és azt hittem hogy szorul a csavar. Nem tudtam, hogy balmenetes, úgyhogy nemcsak letört, de nyilván jól be is szorult. Egyébként síma feje volt, nem III jelzésű. Enneka csavarnak a vége látszík a híd alsó felén, lehet hogy valami spéci fogóval két oldalról összeszorítom és úgy próbálom kihajtani. Megfúrni nem megy.
Mentségemre, hogy a honlapon, amin a szétszedést először tanulmányoztam, nem szerepel, hogy balmenetes csavarok is vannak az órában :-). Kedves APT erre van az a mondás, hogy aki öngyilkos kínait kiment a vízből, az számítson rá, hogy egész életében a nyakára jár, hogy akkor ezután tartsa el.
A beletörött csavar kemény dió. Ha réz csapágylemezbe szakadt bele, akkor sósavval ki lehet maratni. Ha nem szorult meg, akkor élesre köszörült csavarhúzóval van esély kitekerni. Vékony lemezből ki lehet ütni, de ilyenkor a menetet mentfúróval illik rendbetenni.
Ha például egy acél rugómagba szakadt bele az acél csavar, akkor az nehéz dió. Meg lehet próbálni hornyot fűrészelni és kitekerni, de sok esetben a rugómag tönkretétele nélkül eltávolíthatatlan.
A dematnetizáláshoz annyit fűznék hozzá, hogy sportszerűen óráskodónak érdemes beruházni egy órás demagnetizerbe, nem óriási összeg (neten rendelve 5-6000Ft-ért már megszerezhető, de nálunk üzletben is 10 alatt megáll), mert a felmágneseződés okozta probléma főleg antik órán teljesen hétköznapi, ugyanakkor nem megfelelő eszközzel inkább csak ártani lehet, mint használni.
Kivétlesen nem kérdezek, hanem egy bevált ötletet szeretnék megosztani.
Van két príma sebész csipeszem, de mágnesesek voltak. Demagnetizálóm persze nincs. Próbáltam transzformátorra tenni, melegíteni (persze nem nagyon), vettem egy állómágneses fel-le mágnesezőt ami csökkentette ugyan de erre a célra nem jó.
Most rátettem egy laboratóriumi mágneses keverőre, és néhány másodperc alatt nullára levette a mágnesességet.
Ha már itt vagyok azért kérdezek, hátha megint megszántok: Beletörött csavart hogy kell kivenni? Úgy hogy belefúrok a csavar közepébe? Ekkora méretben van barkácsgép amit érdemes megvenni, vagy kézel mandrinba fogott fúróval? Arra még nem vagyok felszerelkezve, hogy menetet vágjak. Az egyik csavar ráadásul balmenetes.
A tőkébe bizony lehet gyárilag ragasztva a hajszálrugó. Van erre példa. Nem éppen jó példa, nem szeretjük, de előfordul, ahogy előfordul préselt, szegecselt, megbonthatatlan rögzítés is.
A mai ETA-k többségére jellemző például, hogy a rugó mind a tőkébe, mind a billegőbe véglegesen be van ékelve, és az egész komplett bonthatatlan. Bármi baja van, csak a komplett rendszert lehet kicserélni, tengelyt-platót-hajszálrugót nem.
Mondom, az adott óráról érdemben biztosat csak beméréssel, átnézéssel lehetne mondani.
Keresve az idegen alkatrészt, újból kibontottam, mégegyszer megnéztem a billegőt, és a hajszálrugó a tőkébe ragasztva van!!! Ezt csak azért vettem észre, mert direk néztem az illesztést. Miután az óra még Szovjet, kizárom hogy ez eredeti megoldás. Az óra egyébként jó állapotú, és feltűnően tiszta állapotban került hozzám, (csak a csapágyak mélye volt barna, meg a fedőkövek) tehát szerintem valaki mosógépbe tette, és úgy tűnik a billegőt tessék-lássék megjavította. Tulajdonképpen a sietés miatt szedtem szét (Meg gyakorlatoztam, mielőtt a Poljot 2416 nak nekiálltam volna)
Érdekes, mert a múltkor volt egy kicsúszott hajszálrugóm, és vidéken csavarogva egy öreg órást kérdeztem, aki azt mondta, hogy ő bizony beragasztaná. Itt a fórumon APT aztán lebeszélt erről, de ezek szerint ezt el szokták követni.
Itt a kezemben egy 2614-2H billegője, amennyire a fotóról meg lehet állapítani, ugyanaz. A tőke is ott helyezkedik el, ahol kell, a rugó menetszáma is egyezik, de ettől még mindkét alkatrész lehet idegen.
Mivel a vezetőkő és a tőke helyzete kb. rendben van, a nem megfelelő középhelyzetet kizárnám, én első körben a tengelyvégeket, lyukaskövek-fedőkövek állapotát vizsgálnám. Feltételezve, hogy belevaló a komplett. Ha mégsem, billegőcsere.
Kedves APT bíztam benne, hogy a megoldás irányába viszel. Elgondolkodtam. Bár kevés az esetszám hogy általános következtetést vonjak le, de tényleg mindig azokal az órákkal van megoldhatatlan gondom, ami idegen helyről ismeretlenül kerül hozzám, és szemmel láthatóan minél jobb állapotban annál inkább. Ami a szomszéd fiókjából került elő, azt kipucolom összerakom és jár. Lehet hogy a megoldhatatlan esetek tényleg nem odaillő alkatrészből erednek. Ez eddig fel sem merült bennem.
Ötvenféle ok lehet, ami ezt okozhatja. Egészen odáig menően, hogy nem odaillő, nem ebbe az órába való rugó-billegő van benne. Ennél többet csak alapos átvizsgálással és műszeres beméréssel lehet mondani. Mert ha műszeren mérve például a billegő lengésszáma rendben van, akkor bajok vannak a járatban, fogtörés, hiány, vagy nem megfelelő fogaskerék lehet az ok.
Ha meg nem megfelelő a lengésszám, akkor valami nem stimmel a billegővel. Vagy a rugó, vagy a koszorú, vagy mindkettő kakukktojás.
Ez szomorú történet, és ha van kitartása, akkor javaslom a fogyasztóvédelmi út végigvitelét.
Másrészt sajnos nem tudok mást mondani, mint hogy ez a DOXA ez már rég nem az a DOXA, maga az "ős" cég a 80-as években végleg örök álomba szenderült, egy szemfüles vállalkozó kifejezetten az itthoni piacra gondolva, az itt még mindig kultikus nevet jelentő márka névhasználati jogát megvette, és bizony esetenként egészen siralmas minőségű tucatórákat is forgalmaz a jól csengő név alatt.
Csúful hangzik, de sajnos így van, nem nagyon tudok mást mondani, mint azt, hogy az óra a divat-luxusipar része, és ellentétben a hétköznapi "kommersz" iparcikkekkel (televízió, gépkocsi stb..) itt bizony sokszor semmiféle összefüggés nincs az ár és a minőség között. Szomorú, de így van, ezért az előzetes tájékozódást tudom ajánlani.
Sziasztok!
Szeretném leírni a történetem. Szerintem ezt mindenkinek tudnia kell, aki Magyarországon Doxa órát szeretne venni.
2006. 08. 13.-án vásároltam egy Doxa Style karórát 96.500 Ft-ért az Árkádban, az Alaszka MMV Kft. boltjában.
Ez az óra 2007. március 4.-én (félévnyi használat után) egy kézmosás alkalmával belülről bepárásodott/beázott.
2007. március 4.-én elvittem a jótállási jegyen megjelölt szervizbe, (UNGARO SWISS Kft. 1072 Budapest, Rákóczi út 4-6.) ami a Doxa egyetlen magyarországi szervize. Ott, az óra leadásakor, mind az eladó, mind a szerelő azt állította, hogy ez az óra egyáltalán nem vízálló (annak ellenére, hogy a hátuljába van gravírozva, hogy 50 m-ig vízálló). Az órámat mindig rendeltetésének megfelelő módon használtam, szakszerűen kezeltem.
Március 12.-én, telefonos tájékoztatás után, bementem a fent említett szervizbe. Az órám kézhezvétele után a már „megjavított” órám vízállósága után érdeklődtem, és azt a választ kaptam, hogy ez az óra nem volt, és természetesen ebből adódóan most sem vízálló. Mikor megkérdeztem, hogy volt e már erre példa, hogy egy ember bement egy 50 méterig vízálló órával, és reklamált, hogy azt állítják róla, hogy egyáltalán nem vízálló, azt válaszolta, hogy „ők az ország egyetlen Doxa szervize, szóval vannak reklamálók”.
Még ezen a napon ellátogattam a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre, ahol arról tájékoztattak, hogy az órám 50 m-ig vízálló, és hogy a szárítás (mely a javítást jelentette) nem nyújt megoldást a problémára, mivel most is fennáll a korrózió veszélye az óra belsejében, illetve a tömítések hibája. Azt javasolták, hogy írjak levelet annak a boltnak, ahol az órát vettem. Megtettem.
Válaszlevelet nem kaptam, ezért 2007. április 17-én felhívtam a boltot, és sikerült beszélni a tulajdonossal, aki elmondta, hogy a fent említett szerviz egy „rossz társaság”, és hogy az órámat kicserélik, és majd hívni fog, hogy mikor mehetek az új óráért. Egészen május 17-ig így ment ez.
Május 18-án azonban felhívtak telefonon, és közölték, hogy nem cserélik ki az órát. Megkértek, vigyem be a szervizbe, hogy ott megjavítsák. Azt még hozzátették, hogy mivel nincs fehér számlapjuk, ezért az benne marad az órában.
Nem vittem vissza. Inkább bementem ismét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre, ahol többek között azt mondták, kezdeményezzek eljárást.
Nem tudom, mi lesz a következő lépésem, de túl sokat dolgoztam és spóroltam ezért az óráért, hogy „ennyiben” hagyjam a dolgot.
Ha valaki esetleg tud valamit, ami talán segíthet megoldani ezt a problémát, kérem, írja meg a mezei.petra@mailbox.hu e-mail címre.
Köszönettel:
Mezei Petra
Mellékelem az alábbiakban a korábban felpanaszolt egyik számomra megfejthetetlen problémát:
Ez egy Poljot 2614-2H billegője. (A híd alja nem ilyen koszos! Ez csak a fénykép hibája.) Igyekeztem, hogy a rugó látható legyen. Én semmi rendelleneset nem látok, a menetek elvállnak, nem mágneses, nem ragad, szépen ring magába igy a fejére állítva. A szabályozó végállásban van, az óra pedig napi 15 percet siet.
Azt nem tartom valószínűnek, hogy valaki lerövidítette a rugót a korábbi gazdái közül.
Köszönöm a választ! A közepére behúzódó hiszterézisgörbét ismerem. Gondoltam, hogy a szerkezet és a tok is árnyékolhat. Inkább azzal van gondom, hogy gyakorlati tapasztalataim nincsenek.
A lemágnesezés kompletten, összeszerelve nem szokott sikerülni. Túl sok lágymágneses anyag veszi körül a billegőt, maga a tok is általában ilyen, nem szokott bejönni.
A demagnetizer elve viszont pontosan ez, egy lecsengő hiszterézisgörbe szerint kell másnesezni, ami lehet úgy, hogy a váltóárammal táplált lemágnesező tekercsbe betolod, majd lassan kihúzod a lemágnesezendő tárgyat, vagy az órás demagnetizer platójáról szépen lehúzod.
Hozzáteszem, ritkán sikerül elsőre, de a hajszálrugón nagyon jól tesztelhető, hogy mágneses-e még. Kicsit oldalra tolva, hogy összeérjenek a menetek el kell engedni, és ha azonnal szétugrik, akkor rendben. Ha összetapadva maradnak menetek, vagy ha nem is, de nehézkesen pattognak széjjel, akkor még van benne remanens mágnesesség.
APT: Lehet, hogy naív a kérdésem, hogyan lehet a felmágnesezett szerkezetet lemágnesezni? A másik fórumon nemrég írtad, hogy a billegőt-hajszákrugót kivéve mágnesezik le. Nem lehet az egész órát "tokkal-vonóval" lemágnesezni? A lemágnesezés váltakozó áramú tekercs áramának nullára csökkentésével történik?
Sőt, a kedvencem, amikor valamit (nyilván kényszerből) megváltoztattak, majd az eredeti szerkezetrészeken ez követelt még módosítást. Na, ah ilyenkor valami tönkremegy, pótolni... :) (Van egy jópofa öreg zsebórám, alig futhatott. Valószínűleg billegőtörés miatt a tengelyt pótolni kellhetett, mert az eredeti fedőkő alá egy plusz fedőkövet applikált a mester, a lyukaskövet pedig beljebb ütötte, hogy a valószínűleg rövidebb tengely vagy félbetört-lesimított csap hosszát kompenzálja... ;) )
Így van és nekem tetszik ez a rendszer. Így legalább kénytelen az ember egy kicsit jobban beleásni magát a témába, ha valamit konkrétan meg akar tudni.
A lapodon tényleg el van írva, csak nem mertem szólni. :-)
Most Potyoro meg fog sértődni, mert a 2209-es Raketa-ját kihagytad a sorból. :-))
Igen, erre a szerkezetre gondoltam, de a típusszámnál talán van keveredés. Majd utánanézek.
A szerviztapasztalatok viszont bizony ilyenek. Máig előfordul velem is, hogy háromszor szedek szét és tisztítok ki egy szerkezetet, mire normálisan működik. Apró hibák sokszor nagyon nehezen láthatók, például egy enyhén mágneses hajszálrugó hektikus sietést tud produkálni. Ugyanúgy egy alig látható szösz a menetek között, egy kis szennyeződés a hajszálrugón. Egész apró, belekövült szennyeződés a billegőcsapágyban szintén bágyadt és egyenetlen járáshoz vezethet.
A legszörnyűbb, amikor már az órát korábban javították, és valamit eltoltak. Esetleg egész egyszerűen nem a megfelelő valamelyik alkatrész, bár ránézésre odaillik, működik is vele úgy-ahogy az óra, de mégsem jó. Orosz óráknál többször jártam úgy, hogy azonos szerkezetek között például a horgonyt nem lehetett felcserélni. A csapátmérők nem voltak teljesen azonosak, bementek ugyan keresztbe, működtek is az órák egymás horgonyaival, de rosszul. Az egyik szorult, alig járt, meg-megállt, a másikban meg annyira lötyögött, hogy emelési hibákat okozott, az amiatt járt össze-vissza.
És lehet, hogy amikor egy öreg, besült, fiókba dobott óra hozzádkerül, akkor már van benne egy ilyen elásott akna. Ezeket nagyon nehéz sokszor megtalálni, nemegyszer már csak tapasztalat és intuíció tud segíteni.
Az orosz kalibereknél általában (igen kevés kivétellel) a típusszám első két számjegye az átmérő mm-ben. Majd megnézem, nem írtam-e el, lehetséges.
A második két számjegy általában a szerkezet jellegét mutatja (dátum, automata, kismásodperc-középmásodperc, stb.. és ezek variációi). Ebből adódóan bizony előfordul, hogy két teljesen eltérő szerkezet azonos típusszámot kapott. Van például 2209 Poljot, meg Vosztok, és nem azonosak, semmiben sem.
Csak, hogy zűrösebb legyen az imperialista kémeknek. ;-)))
Akkor Poljot ügyben még jobb a helyzet, mert a 2416-os egy gyüjtői szemmel mindenképpen értékesebb szerkezet. Laposabb korának átlagánál és szép is. És korábbi fejlesztés, mint az átlagos 26xx család. Ezzel a szerkezettel készültek órák többféle néven is, bár végig a Poljot által gyártva.
Szerintem APT egyszerűen elírta azt a 25XX-családmegjelölést. Az biztos, hogy mindenképpen jól ismeri, mert emlékeim szerint a lapján, a szocialista óragyártás gyöngyszemeivel foglalkozó pompás cikkében együtt boncolgatja a GUB Specimatik és a Wostok Precision társaságában.
A tökéletes szervízmunka pedig, gondolom gyakorlat kérdése is egyben. Bizonyára menni fog rendesen. Én boldog lennék, ha a szétszedés menne már, nem hogy az összerakás. És régi óráknál nem is biztos, hogy egyáltalán sikerülni fog ugyanazt az eredményt elérni, mint amire az óra új korában képes lehetett. Gondolom, az anyagfáradás ebbe is beleszólhat talán.
Bár az én véleményem nem nyom a latban ezen a téren, de engem nagyon is érdekelnek írásaid.
Megoldódni látszik a Poljot kaliber kérdésem, mert kivettem a szerkezet körüli gyűrűből, és így pontosan megmérve 24 mm tehát 2416 lesz 30mm tokban, miután a rotor túlnyúlik a szerkezeten. Érdekes, hogy miért nem írták rá akalibert. Kedves APT következetesen 25XX használ, (például itt is: http://www.mvltrade.hu/WatchSoc.htm) ennek valami oka van.
Egyébként ha érdekel valakit válságban vagyok. Úgy érzem magam, mint a sebészek a hetvenes években, akik már műtétileg végre tudták hajtani a szívátültetést, de immunológiailag még képzetlenek voltak, és a szervezet nem fogadta be az idegen szervet. Szét tudom szedni a szerkezeteket, össze is tudom rakni és járnak is, de megmagyarázhatatlan hogy egyik kifogástalanul működik, a másikat képtelen vagyok beszabályozni. (Késik napi fél órát, erre előre állítom, akkor siet három órát, akkor kiveszem a billegőt megmosom benzinben a rugót, akkor majdnem jó, utána minden kezdődik előröl, végül annyira siet, hogy nem lehet napi fél óra sietés alá vinni.)
Hát ez van. Jó hogy valakinek elmondhattam. A családomat nem érdekli igazán.
